Április elsején
nem alszom, mégis óránként ébredek,
mindig olyankor, amikor
a fellegek felett újra és újra
meggyúl a kanóc, s a petróleum lámpa
életet ad a nádfedélnek.

Április elsején
szépen lebarnulok a hold sugarában,
eszem, iszom vagy koplalok.
Ezen az egyetlen napon
elhagy a tériszony,
őrülten szeretlek, veszett farkasként
égre üvöltelek,
átöltöztetlek, mint az életet,
de meg sem érintem meztelen tested.

Április elsején
nincs szívem, lelkem, se tyúkszemem,
reteszek zárnak, csavarok
tartanak össze.
Nem írok, nem olvasok. Április elsején
mecset, zsinagóga,
relikvia, rugós, szovjet óra,
templomkapu, vagy
ócskavas vagyok.

2017. április 1.

1. Marianna:
   2017. szeptember 30. 05:23

   Nagyon tetszik!

2. Keszthelyi György:
   2017. október 1. 05:29

   Öröm és egy mosoly. Köszönöm!