Ötödikes voltam, már túl a Petőfi-bűvöleten, már megérintett a balladavilág és a Toldi meg a János Vitéz, versélmények, amelyekben nővéreim hangos verstanulása révén részesültem. Édesanyám is gyönyörűen énekelte a János vitéz dalbetéteit, még a polgáriban tanulta meg, el is szerepelte egy falusi iskolai ünnepen.

Szeretlek Te azt mondod, hogy „Viszont látásra!” Én válaszolok: „Isten hozott.” Te kiküldesz – én bejövök, és nem mondom, hogy légy átkozott… …szeretlek…

ÖRÖKZÖLD TÉMA Verset szinte már azóta írok, hogy megtanultam olvasni, merthogy 8-9 éves koromban már ellenállhatatlan késztetést éreztem arra, hogy leutánozzam az innen-onnan kezembe kerülő gyerekverseket. Ezek persze, csak a titkos emlékfüzetkémbe kerültek be, nehogy a környezetem valamiféle furcsa csodabogárnak tartson.

1987-ben jelent meg versem a kolozsvári Napsugár c. gyereklapban, 11 éves voltam akkor. azt a naiv komikumot, ami a versben volt, a szerkesztők nyilván vették, és jókat nevethettek rajta –

Nem ez volt az első versem, de ezt tartom annak, egy másikkal. Valamikor a hatvanas évek végén az Utunkban jelentek meg.

Az első vers Mialatt óraközben a diákok vígan futkostak az udvaron, egy kis kutya is oda vetődött, melyet egy Horváth Károly nevű diák kergetni kezdett. Az iskola ablakán keresztül meglátta ezt a jelenetet Petőfi, s a Horváth Károly latin könyvének szélére irónnal e hangsúlyos verset rögtönözte: Kis Kari kerget kurta kutyát kint. (Réthy L. följegyzése)

Az első vers világa Az első versemet nem is én írtam. Amit én írtam, az volt az első versem. Az első megírt vers – amikor megtaláltam magam. Az első közölt vers – mikor megtaláltak engem. Kétségkívül, az elsőnek nagyobb a jelentősége. A második már következmény. Az előbbi következménye.

különös súllyal esnek latba szavaim engem nyomnak legelsősorban csodálkozva nézlek titeket hogy nem érzitek mekkora

…gondolatban amikor elütött egy autó. Nem akart nekem jönni, de megtette. Hát rosszul tette!

A gyergyószárhegyi cigány költő, Rafi Lajos, akinek izgalmas, eredeti tehetségről árulkodó verseit már a régi Káféban is bemutattuk, nemrégiben a gyergyóalfalusi Faludy Fesztivál vendégeként népes hallgatóság előtt beszélt életről, költészetről, irodalomról, készülő műveiről, köztük egy regényről és egy gábor–magyar szótárról. Ez alkalomból az Irodalmi Jelen októberi száma interjút közölt a költővel, amely mellett újabb verseit […]

Egy roma költőnk volt s most ő sincs… Cseke Gábor 2013. június 27., csütörtök, 15:23   – a Maszol.ro portálról     Rafi Lajos (Naplósorok helyett) Ma, június 24-én, a gyergyói kánikulában – ami azt jelenti, hogy ha ott tűzött a nap, az egész világ főtt a levében – Rafi Lajos roma költőt halva találták […]

  Kovács R. József brassói költő első kötetét magam mutattam be 2023. február 16-án a Reménység Házában. 1978-tól az Igaz Szó, a Vadrózsák, a Helikon és a Brassói Lapok közölt verseiből. Írásaira jellemző a leegyszerűsített gondolatiság, a formai kötetlenség, a szavakkal való játékosság, képzeletgazdagság, a többértelműség, mint kihasználható lehetőség, a jelképek használata, a szépre való […]

Téli kertben kóboroltam. Hasadtaz ég vászna és jégvirág zenélt.Megfogant első versem tíz alattbennem. Egy nem tudott, nem is remélt

min csámcsogna a világmert azt teszi, hangosanha nem azon, ami nem sikerülnem úgy, nem akkorörülni nem tudcsak időlegesen s kár-örülve

Nevem Kocsis Ferenc. Ma töltöttem be 70. életévemet, és ugyancsak ma fejezem be azt a naplót, melynek írásába 2009. január 1-én nekifogtam. De hadd kezdjem ab origine, az elejéről! Értelmiségi családból származom. Apám röntgenológus, anyám altatóorvos volt egy jó nevű klinikán. Öt gyermekük közül én voltam a legfiatalabb. És, jaj, a legtehetségtelenebb is egyúttal!

(Beszélgetés B. Tomos Hajnal költővel legújabb verseskönyve kapcsán) Mindenből magamat látom visszaköszönni- fürge szálak futnak szerte, mint követhetetlen egerek s kötnek a most-történések arcaihoz.

Kérdez: Gergely TamásVálaszol: Cseke Gábor 1. A Káfé hírül adta a napokban, hogy összeállítás készül műhelyében a Magyar Költészet Napja alkalmából. Miben lenne más ez az összeállítás, mint a korábbiak?– Minden eddigi összeállítás egy felkérő levélhez kapcsolódik. A felkérésben mindig a költői alkotásnak más-más jellemző aspektusát domborítjuk ki. Az idei kérdés ekként hangzik:

ÉLETEM LEGVIDÁMABB EPIZÓDJA (1) * Szép Ernő Életem legderűsebb epizódja? Azt hiszem, éppen e pillanatban fog lezajlani. Én ugyanis Paul Fort francia költővel tartok, aki azt írja egy helyen, hogy poétához nem illik semmiféle nyájjal együtt szaladni.

Az idén Elek apó születésének 160. évfordulójára emlékeztek mindenütt, ahová elér az ő emlékezete. És ez a terület nem csekély. Meg aztán az emlékek is sokrétűek… Mert igaz ugyan, hogy Benedek Elek volt irodalmunkban a nagy magyar mesemondó (bár a mesélésben bizonyos Jókai Mór is jeleskedett), de legalább annyira fontos az a nagyapai viszony, ami […]

Beszélgetés Szente B. Leventével, legújabb verseskötete kapcsán Művészi munkásságát nehéz lenne behatárolni, ugyanis Szente B. Levente egyszemélyben író, költő, szerkesztő-riporter, néprajzkutató és még sorolhatnánk. A Wikipédián olvasom róla: „első írásait a Romániai Magyar Szó 1994-ben közli, majd a székelyudvarhelyi Fírkász, a Hargita Népe, az Udvarhelyi Híradó, a Népújság, az Udvarhelyszék, az Áttekintő, Hazanéző, a kolozsvári Helikon, a Korunk, a zilahi Hepehupa, a budapesti Székelyföld, Bárka, Agria, Búvópatak, […]

A Magyar Költészet Napjának ünnepére, 2018     A Káfé főnix felkérésére válaszoltak – a beérkezés sorrendjében – a következők: Cselényi Béla: Elszállt egy-egy vers… B. Tomos Hajnal: Nem értek egyet töredékeimmel Hadnagy József: Térképek és csillagképek Nászta Katalin: Majdnem mindenem töredék Jóna Dávid: Más írni és más szerkeszteni Cseke Gábor: Egy versem szertefoszlott Csata […]

Farkaséknak minden bizonnyal van lakáskulcsuk, de tapasztalatom szerint nem használják: soha sincs bezárva az ajtójuk. Többször előfordult, hogy őket nem találtam otthon, csak a vendégeiket, ha ugyan vendégeknek lehet nevezni azokat, akik legalább olyan otthonosan mozognak a lakásban, mint a névleges házigazdák. Csöndes pihenőórán például legbelső szobájukban rám nyitott egyik szomszédjuk, majd zsörtölődve távozott, mert […]

A Káfé főnixen több ízben is jelentkező, mindenek előtt kortárs erdélyi írókkal, értelmiségiekkel készített interjúkat közló marosvásárhelyi szerző újabb kötete vár megjelenésre a nyomdában, az Üveghegy kiadó gondozásában. Az új interjúkötetben a következő, pályájukat nagyrészt megjárt személyiségek nyilatkoztak a szerzőnek: Balla Tamás népmesegyűjtő, Bágyoni Szabó István költő, prózairó, Bodor Ádám prózairó, Cseke Gábor köziró, költő, […]

Tornaórán, amikor labdarúgásra kényszerítettek, az enyéim mindig félrelöktek, s az én csapatom mindig veszített. Ahogy az albínó galamb csőréből társai kiveszik a magot, úgy nem engedtek labdához jutni. Ebben az ösztönös etológiai jelenségben minden benne volt. Ahogy elanyátlanodtam a gyermeksebészeten. Ahogy éjszaka rám szakadt a végtelen.

Pár nap választ még el a Magyar Költészet Napjától. Bármerre néz az ember, egymás után bukkannak föl mindenütt a jobbnál jobb, ötletesebb rendezvények. Ugyanakkor örömmel jelenthetjük, hogy tervezett összeállításunk is egybeállt: 44 szerző válaszolt felhívásunkra, vallomásaikat ugyanakkor kiegészítettük néhány PM (post mortem) összeállítással, amelyek révén Petőfi Sándor, Ady Endre, Szabó Lőrincz, Szilágyi Domokos, Lászlóffy Aladár, […]