Magyarország zenei nagyhatalom – hangzik el sokszor a kissé fellengzős, ám valós megállapítás, ami akkor is helytálló, ha tudjuk, hogy a muzsika magyar művelőinek jelentős hányada a nagyvilágban tudta igazán kiteljesíteni művészetét. Közéjük tartozott Solti György (1912-97) is. (címkép: Solti György szobra a Zeneakadémia előtt (Párkányi Raab Péter, 2013)

Törökverőnk neve a Kárpát-medencében és a Balkánon közismert, ám ezeken túl már nemigen akad nyomára a történelmünk iránt érdeklődő. Annál kellemesebb meglepetés egy kis svájci városban az az utcanév, amely Hunyadi János (1407?-1456) emlékét védi és hirdeti…

A Honfoglalást (895-96) követően a magyarság rendkívül gyorsan, egy évtized alatt megtöltötte a Kárpát-medencét, sőt a Morva Fejedelemség felszámolása után nyugat felé is terjeszkedni kezdett, elérve az Ausztriában futó Enns folyót. Ezt az érintettek végképp nem nézték jó szemmel, s a Keleti Frank Királyság szervezésében csapást kívántak mérni a „betolakodókra”. 907 tavaszán el is indult […]

Sokan nem tudják, hogy a bogárhátú Volkswagen kocsiszekrényét ki tervezte. A világon talán legnagyobb szériában gyártott személygépkocsi formai alapötlete a magyar származású Barényi Bélától származott, öt évvel a német Porsche előtt.

A 19. század második felében nagyjából kialakultak a gyarmatbirodalmak, s a lemaradók igyekeztek utolérni az előttük járókat, mindenekelőtt a briteket, spanyolokat és a franciákat. Némi késéssel az Osztrák-Magyar Monarchia is bekapcsolódott a versengésbe, amit általában a még fel nem tárt lehetőségek utáni kutatás jellemzett. Ebbe a sorozatba tartozott az északi sarkvidék is, ahol nem is […]

Napjainkban az alternatív energiaforrások között előkelő helyen szerepel a napenergia. Kevesebben tudják azonban, hogy ennek gyakorlati felhasználása elválaszthatatlan egy magyar születésű, ám tudását az Egyesült Államokban tökélyre fejlesztő, annak eredményeit pedig a gyakorlatban hasznosító hölgytől, akit „Napkirálynő” (Sun Queen) néven említettek pályatársai és civil tisztelői egyaránt.

A nagyvilágban akad néhány magyar emlék, amelyet sportolóinknak, főleg labdarúgásunk jeleseinek állítottak, de hogy egy helyen kettő is található, ez – legjobb tudomásunk szerint – csupán a portugál főváros népszerű futballcsapatának, a Benficának a stadionjában fordul elő. Az egyikről, Guttmann Béla mesteredzőről már esett szó sorozatunkban, a másik pedig a mellette 2005-ben felavatott szobor,

A magyar korona országaiban évszázadokon át uralkodó Habsburg-ház családtagjai közül hazánkban ritka népszerűségnek örvendett Ferenc József felesége, Wittelsbach Erzsébet bajor hercegnő (1837-98), (köz)kedvelt becenevén Sisi. Drámákkal nehezített életében a rokonszenv együttérzéssel és – erőszakos halála után – őszinte gyásszal is kiegészült.

Sorozatunkban már részletesen írtunk a 18. század első évtizedének magyar szabadságharcáról és annak vezéralakjáról, II. Rákóczi Ferencről (1676-1735). Kevésbé ismert azonban, hogy a zászlóbontást közvetlenül megelőzően, illetve felkelés bukását követően hősünk lengyel földön talált menedéket.

Az amerikai kontinens felfedezéséhez Columbus Kristóf akciója döntőnek bizonyult, ám őslakosainak „megtérítésében” a katolikus egyház misszionáriusai játszották a meghatározó szerepet. Ez magyarázza meg például, hogy a sorozatunkban korábban már említett bogotái székesegyház miért viseli Árpádházi Szent Erzsébet nevét (itt türingiai szerzetesek voltak a kezdeményezők), de magyar szempontból nem érdektelen például a jezsuiták fellépése sem – […]

Mindössze 44 évet élt, ám ez alatt sikerült olyan tekintélyre szert tennie, ami ritkaságszámba megy a Kárpát-medencében. A történelmi Magyarország modern közlekedési, mindenekelőtt vasúti rendszerének megtervezéséért és jórészt megvalósításáért már életében megkapta kortársaitól a „vasminiszter” elnevezést.

Sorozatunkban számos olyan magyar szerepel, aki a nagyvilágban szerzett elismerést. Argentínában is talál ilyeneket az utazó, elegendő Czetz András honvédtábornokra utalnunk. És közéjük tartozik Bíró László József (1899-1985), a golyóstoll feltalálója is…Hősünk Budapesten született, Schweiger László József néven. A családnév Bíróra változtatását a belügyminisztérium 1905-ben engedélyezte. A magyarországi zsidótörvények miatt Bíró 1938-ban feleségével együtt áttért […]

A magyar-lengyel kapcsolatokról sokszor esik szó sorozatunkban. A nagynevű politikusok mellett kevésbé ismert, ám a maguk cselekvési lehetőségeit messze meghaladó személyiségek is szép számban járultak hozzá a történelmi barátság erősítéséhez. Közéjük tartozott Domszky Pál (1903-74) is, aki a II. világháború viharában nyújtott segítséget a rászoruló varsóiaknak.

Feljegyzések szerint az első magyar, aki eljutott a Déli-sarkvidékre, a Nógrád-megyei, érsekvadkerti születésű orvos, Boda János (1924-98) volt.Hősünk 1952-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, ezt követően 1956-ig a szolnoki és a székesfehérvári kórház segédorvosaként működött. A forradalom bukása után emigrált, majd 1957-ben Ausztráliában telepedett le, ahol bekapcsolódott az Antarktisz kutatásába.

Az orosz cár kitüntette katonáit és tisztjeit, akik részt vettek az 1848-49-es magyarországi forradalom és szabadságharc leverésében. Mint emlékezetes, az orosz haderő beavatkozását a bécsi udvar kérte…

Az indonéz szigetvilág keleti szélére, a pápuáknak akkor német gyarmatosítók által birtokolt földjére jutott el a 19. század végén egy erdélyi fiatalember, Fenichel Sámuel (1868-1893) A tehetséges kutató ott is lelte halálát, ám rövid néhány hónap alatt tudományos jelentőségű munkát végzett.Fenichel Nagyenyedről származott, az ottani főiskolában kitűnő természettudományos nevelést kapott.

Cikksorozatunkban nagy számban szerepelnek hazánk fiai, akik nevét szobrok, emléktáblák, utcanevek, sőt éppen egy hegycsúcs (Reguly), vagy egy kolibri (Xántus) őrzi. Olyan azonban, akinek a hírét egy Oscar-díjas film repítette világgá, csak egy van: Almásy László (1895-1951), „a sivatag hőse”.

A román főváros atlétikai stadionját az ország egyik legsikeresebb sportolójáról, a temesvári születésű Balázs Jolánról (1936-2016) nevezték el. Hősnőnk ennek megtervezésében is oroszlánrészt vállalt.„A magasugrás koronázatlan királynőjét” a román sportsajtóban Iolanda Balaş néven jegyezték – később ezt férje vezetéknevével egészítette ki. (A keresztnevét azért írják I-vel, mert a J-t a románok zs-nek olvassák.) 1957 és […]

Az észak-amerikai Szent Lőrinc folyón található két apró szárazföld másfélszáz éven át az Egyesült Államok, illetve Kanada felségterülete volt. A Zavikon és a Kiwa nevű szigeteket összekötő apró hidat azonban a nagy szomszédok lobogói közé helyezett magyar zászló is ékesíti.

Sorozatunkban szobrok, emléktáblák, utcák, terek hirdetik a nagyvilágban az elismerésre méltónak ítélt magyarok nevét. Ám arra, hogy az állatvilág, a fauna egynémely egyedének elnevezésében  közvetlen utalást találnánk egy honfitársunkra, eddig csak Xántus János (1825-1894) esetében bukkantunk…

1944 júliusának végén a nácik ellen addig alapvetően partizánharcot folytató lengyel Honi Hadsereg (Armia Krajowa) és a londoni emigráns kormány vezetői elérkezettnek látták a pillanatot a nyílt fegyveres összecsapásra, és pedig Varsóban, amelynek már a küszöbéig nyomultak a Vörös Hadsereg egységei. Lengyel részről ez egyfajta „megelőző” akciónak indult, a szovjet hadvezetés azonban nem sietett a […]

A bajor főváros Német Múzeuma alapvetően tudományos-műszaki gyűjtemény – és nem kizárólag német. A világ számos technikai vívmányai és érdekessége látható falai között; megtalálható ott egy párját ritkító találmány, amire méltán lehet büszke a magyarság, ez pedig Kempelen Farkas (1734-1804) beszélőgépe.

Az Adria keleti partján a legtöbb magyar ereklyét Dubrovnikban, az egykori Raguzában találjuk. Az ereklyék tisztelete ősi emberi szokás: természetünk mintegy szükségét érzi annak, hogy egy, később többnyire szentté avatott személlyel a közvetlen, fizikai kapcsolat ily módon tovább éljen és szelleméből átsugározzon valamit az utókorra.

1944. július 6-án Esztergomból átvezényelt páncélosok zárták le a Budapestre bevezető utakat. Az akció nyomán végül is nem indultak el Auschwitz felé a fővárosi zsidóságot deportálni rendelt vonatok. A magyar tankokat Koszorús Ferenc (1899 -1974) vezérkari ezredes parancsnokolta… (Képünkön egy T-38 jelzésű harckocsi – a hadosztály főleg ilyenekkel rendelkezett).

Kevés magyarra emlékeztet olyan monumentális „emlékmű”, mint Reguly Antalra (1819-58). A 19. századi néprajzkutató, utazó, a magyarországi finnugrisztika egyik első képviselője gyűjtő- és kutatómunkájának távoli helyszínén, az Urál hegység északi szakaszán egy 1711 méter magas csúcs őrzi a nevét.