A vízió Ülünk a kávéházban a férjuram újságot olvas, közben a hosszú szoknya alól kivillanó bokámra vet egy súlyosan elmarasztaló pillantást. Azonnal tudom mit kell csinálni. Egy mosoly a jutalom. Megérkezik a főúr. Nagyságos asszonyom? A szokásos gyenge kávé jöhet? Természetesen tejszínhab nélkül. Bólintok, de ő is tudja, ez egy színjáték, imádom a tejszínhabot. […]

  Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember annyira, de annyira szegény volt, hogy a szomszéd faluba nem tudott elmenni. Nem volt lova, szekere sem, ezért mindig otthon ült. Unalmában nézte, hogy nő a fű, hogy szálldosnak a madárkák és a szívébe nagy, nagy szomorúság költözött. Ide vagyok […]

  Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas erdő. Annak a szélén éltek a vaddisznók, csudaszép kastélyoknak is beillő ólakban. Megteremtették a saját birodalmukat, s mivel éles agyaruktól minden erdőlakó félt, békén hagyták őket. Nahát, szólt a vaddisznók legnagyobbika portyázás közben az erdőben,  s felnézett a magasba. Mi a fenének ez a sok […]

  Mátra sűrű erdeibe szarvasok gyűltek ízibe. Hallottátok? Agancsunk kéri az apát. Ott. Fegyverüket leakasztják szépségüket elhervasztják.

Táncoljatok fák, ropjátok a szél húzza a nótátok muzsika szól a légben ágak törnek keményen.

  Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember annyira, de annyira szegény volt, hogy a szomszéd faluba nem tudott elmenni. Nem volt lova, szekere sem, ezért mindig otthon ült. Unalmában nézte, hogy nő a fű, hogy szálldosnak a madárkák és a szívébe nagy, nagy szomorúság költözött. Ide vagyok […]

  Lana meséi   Ki jő? A nagy Duhaj felséges úr. Üdv a királynak! Honnan jössz, nemes úr? Csatából királyom, legyőztük az ellent. Fogadd hódolatom, népem nevében, mert megvédted őket a betolakodóktól.

  Lana meséi James Bond ült a hideg fagyos Északi sarkon egy jégbarlangban, és kedvenc italát kortyolja. Igen, az a bizonyos koktél, amit rázni kell, nem keverni. Az a bizonyos Vesper Martini. Gordosn’s gin, vodka, Kina Lillett keserű, amit addig kell jéggel rázni, míg kihűl. De gondolom, ezt mindenki tudja. A sarokban egy jegesmedve bundában […]

Hogyan ketyeg a világóra…   Valaki mondja már meg, mi a fene van az emberekkel? Enerváltak, idegesek, szomorúak, bágyadtak, gonoszkodók. Tele vannak panasszal. Persze, vacak világ van, szorosra kell húzni a nadrágszíjat, egyre több pénz kell a napi bevásárláshoz, autóba ülni is lassan luxus lesz és még nincs vége. A kenyér ára az egekben, a […]

„30 éven át egy kávátlan kút volt a hazám, egy gyalulatlan deszkaföld meg 3 fekete disznó a Tövisháton. De még ezért a hazáért is át kellett szöknöm a határon. 10 éves koromban viperát kellett kővel agyonütnöm […] martilapun, vadsóskán élnem. Akkor akartam meghalni, amikor a szemembe mondta a rendőr, hogy nincs hazám. És azóta tudva […]

Hervay Gizella költészete Nem mondom neked, hogy tej, mert ki tudja, milyen emlékeid vannak, aztán jól megnézhetem magam. Egész sok szót nem mondok neked, csak akkor mit mondhatnék? Azt az egy szót, amit mégis kimondok, hátha.

Egypercesek A paprikakoszorú az élet értelmét, a vonaljegy az élet abszurditását, a patkány az élet örömét, a halott színész pedig az élet komédiáját hordozza. Akinél fegyver van, az ölni fog, és aki okos, azt lelövik, mint a kutyát, azok, akik a hazát védik. Ez sokat elárul a hazavédőkről.

Az országépítő István még gyerek, szegény szülei aggódnak is érte: hogy lesz ebből király?! Amikor embereket kezd élve elföldelni, akkor aztán végre megnyugodhatnak, Géza megbékélten hal meg, Sarolt is egyre büszkébb. Persze egyikük sem tudja, hogy István egy görög nőt szeret, akit meglesett, mint Zsuzsannát az ifjak, így hát elveszi Gizellát, a hűvös németet. Ez […]

„A színész mint művész, úgyis megmarad” A legfurcsább, legkülönösebb kolléganőm. Picit mindig tartózkodtam tőle, olyan komor volt, annyira távolságtartó. Egy időben merevnek, sőt rossznak is tartottam, amit színpadon csinál. Aztán megtanultam szeretni. Bármilyen furcsán hangzik, ez is elsajátítható ezen a pályán. Megszerettem mint embert, amikor közelebbről megismerhettem. Rájöttem, hasonló gondokkal küzd, és az egyenes emberfajtához […]

Ezt a levelet küldtük ki a Káfé barátainknak: Barátom! Olyan a Káfé, mintegy bukópatak: most éppen egy ankétra készül – kérdése: Trump Amerikája most barát vagy ellenség? Kérlek, válaszolj a kérdésre röviden (lehet egy szó a válasz) vagy hosszan (max. 60 sor). Az ankétot tehát a Káfé közli a beérkezés sorrendjében. Köszönön, Gergely Tamás   […]

Elődeink kávéházba jártak – ittak, beszélgettek, írtak. Közösséghez tartoztak. Hova jársz te, melyik ”kávéházba”? Hol vagy igazán otthon? Átvette volna az Internet vagyis a Káfé és más online találkozóhely a kávéház szerepét? 2. Schiller rothadt almával, Ady borral segítette meg az ihletét. Méliusz kávézott. Hány cukorral iszod te a kávéd? Irina Pusztai fotógrafikája   Kérdéseinkre […]

  Kérdezett: Székely Ferenc   ‒ Ön Temesváron született, de anyja révén a Fehér megyei Blandiana faluból származik, Lucian Blaga szülőföldjéről. Miért választotta írói névnek a Blandianát? ‒ Blandiana édesanyám szülőfaluja volt. Nevét egy Maros menti dombon lévő római várról kapta. Tizenegyedikes koromban vettem fel ezt a nevet, amikor apámat bezárták, és semmi esélyt nem […]

  A pécsi Zsolnay porcelángyár a magyar ipar egyik világmárkája, amit egykoron Zsolnay Miklós (1800. február 16. – 1880. június 7.) kereskedő alapított 1852-ben a tönkrement lukafai keménycserép manufaktúra berendezéseiből. Nagyobbik fia Zsolnay Ignác (Pécs, 1826. július 17.- Bukarest, 1900) a szabadságharc idején Bem apó hadsegédje volt, de a világosi fegyverletétel óta nagyon nem tudott […]

Új kötete jelent meg az idén 80 éves Gálfalvi György marosvásárhelyi írónak, szerkesztőnek, irodalomszervezőnek, aki meghatározó egyénisége az elmúlt évtizedek erdélyi magyar irodalmi életének. Gálfalvi Györgyöt a 22 alkotó arcképét felvillantó, Szárnyas malomköveink című kötetről, az irodalmi emlékezetről és az erdélyi „irodalmi tájról” kérdeztük. A Krónika online interjúja (Kiss Judit) – Frissen jelent meg Szárnyas […]

• A marosvásárhelyi Súrlott Grádics irodalmi kör összeállítása Lázár Lászlóról, az Ifjúmunkás című ”egykori, jó szemű szerkesztő”-jéről.   Elekes FerencA tökömet ne vegyük ki?   Nem elegáns mozdulat, amikor egy internetes újság szerkesztője beavatkozik egy másik internetes újság szerkesztésébe. Különösen akkor nem, ha ez a másik internetes újság tetszik neki, mondhatni mindennapi olvasmánya.Most mégis elkövetem […]

A Káfé hetvenes évek sorozata – BOÉR Géza Jelen dolgozat utószó Boér Géza Egybegyűjtött írások című kötetéhez, amely a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kiadásában jelenik meg. Olvasható a Székelyföld (Csíkszereda) 2019. júliusi számában.   I. Életének 37. évében, 1989 telén halt meg Boér Géza. Rövid életét és pályáját sok „miért”, sok kérdőjel övezte már éltében, […]

Rokonom, a KÖLTŐ Ez lenne a címe annak a vallomás-gyűjteménynek, mellyel a Káfé főnix portál tisztelegni szeretne idén a Magyar Költészet Napja előtt. Felkérjük a portál munkatársait, barátainkat, küldjenek erre a célra olyan alkotásokat, melyekben lelki-szellemi rokonukról értekeznek, arról a költőről (szerzőről), akit gondolkodásában, lelki világában, versbeszédében legközelebb éreznek magukhoz. Ezt a „rokonságot” természetesen versekkel […]

Az Egyesült Államok legnagyobb katolikus templomában, a washingtoni Szeplőtelen Fogantatás Nemzeti Szentélye Bazilikában számos nemzeti kápolna képviseli azokat a népeket és közösségeket, amelyeknek a hite és tanúságtétele hozzájárult az amerikai katolicizmus építéséhez. 2015-ben a magyarok is csatlakoztak hozzájuk.

1. „Egy lap értéke – hatása; utóélete – hatása az utókorra” – így szól a digitális óceánból kihalászott palackposta-üzenet – ki mástól, mint – Dankanits Ádámtól. (A Korunk felfedezése, Korunk Évkönyv, Kolozsvár, 1976, 96-98 o.) Aki a palackot a tengerbe dobta, barátom volt, évekig nála szálltam meg Bukarestben. Groteszk bukaresti háztetőkre lehetett látni ingatag és […]

2. A Budapest–Moszkva–Bukarest háromszög Hogyan viselkedett Kádár és kormánya a hatalom megragadásának első heteiben? Tudatában lévén annak, hogy ezt a hatalmat a szovjet szuronyoknak köszönheti, és látván, hogy a magyar nép a termelés szinte minden ágazatában sztrájkokkal próbál meg ragaszkodni a forradalom eszméihez, Kádár és társai az óvatosság és az időnyerés politikáját választották.