
{"id":100173,"date":"2022-03-14T02:56:23","date_gmt":"2022-03-14T02:56:23","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=100173"},"modified":"2022-03-13T20:19:00","modified_gmt":"2022-03-13T20:19:00","slug":"a-gergely-andras-csehov-sziberiaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=100173","title":{"rendered":"A. Gergely Andr\u00e1s: Csehov Szib\u00e9ri\u00e1ja"},"content":{"rendered":"\r\n<p>Tal\u00e1n nem kiv\u00e9teles vagy meglep\u0151, mintegy hozz\u00e1szoktunk, hogy Csehov m\u0171veiben a falusi udvarh\u00e1zak vagy csereszny\u00e9skertek mili\u0151je, jobbra v\u00e1gyakoz\u00f3 j\u00f3lelkek, isz\u00e1kosok \u00e9s j\u00f3lelk\u0171 nagymam\u00e1k, v\u00e1rosi fics\u00farok, mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 duruzsol\u00f3 szamov\u00e1rok jellemzik a vil\u00e1got, k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve a megv\u00e1ltoztathatatlan sors, a majdnem rem\u00e9nytelen m\u00e1ss\u00e1g k\u00e9pzet\u00e9vel k\u00f6z\u00f6sen. E dr\u00e1maian l\u00edrikus mili\u0151 mindig tart\u00f3s\u00edtja \u00e9s kitermeli a meg\u00e9rt\u0151 m\u00f3d, az egy\u00fctt\u00e9rz\u0151 igyekezet sz\u00e1mos fajt\u00e1j\u00e1t. Az \u00edr\u00f3\u00e9t is, aki felfedezni, megismerni v\u00e1gyik, s olyan t\u00e1jakra indul, ahol m\u00e1sok kor\u00e1bban (\u00edr\u00f3k meg egy\u00e1ltal\u00e1n) nem j\u00e1rtak.<br><br><br><em>Lev\u00e9l M. NY. GALKIN-VRASZKIJNAK<\/em><br><em>P\u00e9terv\u00e1r, 1890. janu\u00e1r 20.<\/em><br><em>Nagym\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00fa Kegyelmes Uram, Mihail Nyikolajevics!<\/em><br><em>Mivel f\u00f6ltehet\u0151en ez \u00e9v tavasz\u00e1n tudom\u00e1nyos \u00e9s irodalmi c\u00e9llal elindulok Kelet-Szib\u00e9ri\u00e1ba, s ezenk\u00f6zben szeretn\u00e9k ell\u00e1togatni Szahalin sziget\u00e9re, \u00fagy a k\u00f6z\u00e9ps\u0151, mind a d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9re, b\u00e1torkodom a legal\u00e1zatosabban arra k\u00e9rni Nagym\u00e9lt\u00f3s\u00e1godat, r\u00e9szeltessen a lehets\u00e9ges seg\u00edts\u00e9gben ahhoz, hogy fenti c\u00e9ljaimat el\u00e9rhessem. <\/em><br><em>\u0150szinte tisztelettel \u00e9s h\u0171s\u00e9ggel Nagym\u00e9lt\u00f3s\u00e1god legal\u00e1zatosabb szolg\u00e1ja<\/em><br><em>Anton Csehov<\/em><\/p>\r\n<p><!--more--><br><br><br><em>A. SZ. SZUVORINNAK<\/em><br><em>Moszkva, 1890. febru\u00e1r 20-a k\u00f6r\u00fcl<\/em><br><em>&#8230;Napok \u00f3ta olvasok \u00e9s \u00edrok, olvasok \u00e9s \u00edrok&#8230; Min\u00e9l t\u00f6bbet olvasok, ann\u00e1l ink\u00e1bb meggy\u0151z\u0151d\u00f6m arr\u00f3l, hogy k\u00e9t h\u00f3nap alatt a negyed\u00e9t sem tudom elv\u00e9gezni annak, amit elgondoltam, pedig hiszen k\u00e9t h\u00f3napn\u00e1l t\u00f6bbet nem szabad Szahalinon t\u00f6ltenem: azok a csirkefog\u00f3 g\u0151zhaj\u00f3k nem v\u00e1rnak! A munka sokf\u00e9le, de unalmas&#8230; Egyszerre kell geol\u00f3gusnak, meteorol\u00f3gusnak \u00e9s etnogr\u00e1fusnak lenni, \u00e9n meg ezt nem szoktam meg s unom. M\u00e1rciusig olvasok Szahalinr\u00f3l, am\u00edg kitart a p\u00e9nzem, ut\u00e1na neki\u00fcl\u00f6k elbesz\u00e9l\u00e9seket \u00edrni&#8230;<\/em><br><em>Ami a szahalini munk\u00e1mat illeti, olyan k\u00f6rm\u00f6nfont, h\u00e9tpr\u00f3b\u00e1s gazembernek tekintem magamat, hogy szeme-sz\u00e1ja el fog \u00e1llni t\u0151le. M\u00e1r sokat loptam m\u00e1s k\u00f6nyvekb\u0151l, \u00f6tleteket is, tud\u00e1sanyagot is, s a magam\u00e9k\u00e9nt fogom eladni \u0151ket. Gyakorlatias sz\u00e1zadunkban m\u00e1sk\u00e9nt nem megy.<\/em><br><em>J\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9get k\u00edv\u00e1nok, Isten \u00e1ldja meg minden j\u00f3val.<\/em><br><br><br>A k\u00f6tet a<strong> Szib\u00e9ria<\/strong> c\u00edm\u0171 \u00fatinapl\u00f3b\u00f3l, <em>Elbesz\u00e9l\u00e9sek<\/em> fejezet\u00e9ben n\u00e9gy \u00edr\u00e1sb\u00f3l, a <em>Levelek<\/em> r\u00e9szben Csehov utaz\u00e1s\u00e1t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 \u00e9s arr\u00f3l napra nap tud\u00f3s\u00edt\u00f3 anyagb\u00f3l \u00e1ll, a<em> Jegyzetek<\/em> \u00e9s <em>Kir\u00e1ly Zsuzsa ut\u00f3szava<\/em> teljes\u00edtik ki. A klasszikus orosz irodalomb\u00f3l ilyen 19. sz\u00e1zadi v\u00e1llalkoz\u00e1s nemigen ismeretes, Csehovot is szinte mindenki csak lebesz\u00e9lni pr\u00f3b\u00e1lta \u00fatnak indul\u00e1sa el\u0151tt. Ennek okait, \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t is elismeri ut\u00f3lag. Az embertelen utaz\u00e1si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, a kihalt t\u00e1j, a s\u00f6t\u00e9t \u00e9s v\u00e9ge\u00e9rhetetlen utak, a rohan\u00f3 foly\u00f3k \u00e9s terpeszked\u0151 \u00e1rterek megviselik az ehhez nem szokott \u00edr\u00f3t\u2026<br><br>Kir\u00e1ly Zsuzsa ut\u00f3szav\u00e1b\u00f3l: \u201e1888\u201389-ben h\u00e1rom fontos esem\u00e9ny j\u00e1tsz\u00f3dik le, s bizonyosan mindh\u00e1rom hatott az \u00edr\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s\u00e9re, hogy elutazik Szahalinra, a b\u00f6rt\u00f6nszigetre. 1888-ban megkapta els\u0151 komoly kit\u00fcntet\u00e9s\u00e9t, az Orosz Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Puskin-d\u00edj\u00e1t, s ezzel teljes jog\u00fa \u00e9s elismert tagja lett az orosz irodalmi \u00e9letnek, amelyr\u0151l pedig nem volt valami j\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nnyel, s azt sem \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy \u00e9let\u00e9ben nem tal\u00e1lkozott sanda \u00e9s igazs\u00e1gtalan t\u00e1mad\u00e1sokkal, kritikusi bal\u00edt\u00e9letekkel. 1889-ben meghal forr\u00f3n szeretett Nyikolaj \u00f6ccse, a fest\u0151, t\u00fcd\u0151bajban; Csehovban ez tudatos\u00edtja v\u00e9gk\u00e9pp, hogy r\u00e1 is ez a sors v\u00e1r, hiszen akkor m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta vannak v\u00e9r\u00f6ml\u00e9sei. S harmadszor: egy hosszabb \u00edr\u00e1sa, <em>A sztyepp<\/em> \u00e9s annak sikere jelzi \u00edr\u00f3l\u00e9t\u00e9nek nagy \u00e1lm\u00e1t \u2013 hogy igazi nagyreg\u00e9nyt \u00edrjon (sosem siker\u00fclt neki), s ami egyre er\u0151sebben foglalkoztatja azokban az \u00e9vekben. \u00d6ccse hal\u00e1la ut\u00e1n viszont k\u00e9ptelen \u00edrni, s lassank\u00e9nt azt is abbahagyja, hogy legal\u00e1bb besz\u00e9ljen a reg\u00e9nyr\u0151l. Vegy\u00fck hozz\u00e1 ehhez az orosz \u00e9rtelmis\u00e9gre jellemz\u0151 k\u00fcldet\u00e9studatot, t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9g\u00e9rzetet, Csehov agg\u00e1lyosan m\u00e9rlegel\u0151 \u00e9s tiszta \u00edt\u00e9letalkot\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, ami az orosz t\u00e1rsadalmat illeti, s \u00edgy nagyj\u00e1b\u00f3l egy\u00fctt van minden, ami miatt s a csal\u00e1d \u00e9s bar\u00e1ti k\u00f6r heves ellenkez\u00e9se ellen\u00e9re is Csehovnak el kellett mennie Szahalinra\u201d (164. old.).<br><br>Az indul\u00e1st er\u0151s h\u00f3napokig tart\u00f3 \u00e9s alapos olvas\u00e1s el\u0151zi meg: mindent megismerni, amit eddig \u00edrtak a szigetr\u0151l, a t\u00e1jr\u00f3l, a le\u00edrhatatlan orsz\u00e1gr\u00e9szr\u0151l\u2026<br><br><br><em>A. P. CSEHOVNAK<\/em><br><em>Moszkva, 1890. febru\u00e1r 25.<\/em><br><em>febru\u00e1r 25. <\/em><br><em>\u00c1zalagom!<\/em><br><em>Mindenk\u00e9ppen musz\u00e1j r\u00e9szletesebben megismernem, mit \u00edrtak az \u00fajs\u00e1gok Szahalinr\u00f3l, hiszen nem csak a benn\u00fck megjelent h\u00edrad\u00e1sok \u00e9rdekelnek. Persze, azokra is sz\u00fcks\u00e9g van, de t\u00f6rt\u00e9nelmileg is meg kell vil\u00e1g\u00edtani azokat a t\u00e9nyeket, melyek e tud\u00f3s\u00edt\u00e1sok l\u00e9nyeg\u00e9t alkotj\u00e1k. A cikkeket vagy olyanok \u00edrt\u00e1k, akik sose voltak Szahalinon s egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e9rtenek a dologhoz, vagy olyanok, akik nagyon is \u00e9rdekeltek a szahalini k\u00e9rd\u00e9sben, t\u0151k\u00e9t kov\u00e1csoltak maguknak bel\u0151le \u00e9s ugyancsak gyermetegnek mutatt\u00e1k magukat. Az el\u0151bbiek vakmer\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s az ut\u00f3bbiak fort\u00e9lyait, mivel k\u00f6d\u00f6s\u00edtenek \u00e9s akad\u00e1lyoznak, a kutat\u00f3nak minden m\u00e1s tud\u00f3s\u00edt\u00e1sn\u00e1l \u00e9rt\u00e9kesebbnek kell tekintenie, hisz ez ut\u00f3bbiak t\u00f6bbs\u00e9g\u00fckben alkalomszer\u0171ek \u00e9s pontatlanok; mindez egy\u00fattal kiv\u00e1l\u00f3an jellemzi, hogyan viszonyul t\u00e1rsadalmunk \u00e1ltal\u00e1ban a dologhoz, s r\u00e9szben a b\u00f6rt\u00f6nk\u00e9rd\u00e9shez. Csak akkor \u00e9rtj\u00fck meg a szerz\u0151t \u00e9s ind\u00edt\u00e9kait, ha elej\u00e9t\u0151l a v\u00e9g\u00e9ig elolvassuk cikk\u00e9t.<\/em> (99. old.)<br><br>A k\u00f6nyv is akkor adja teljes \u00f6nmag\u00e1t, ha v\u00e9gigolvassuk. Az els\u0151 r\u00e9sz, maga az indul\u00e1s kalandja \u00e9s az els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1s a v\u00e9gtelen (sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 \u00e9s hat\u00e1rtalans\u00e1g\u00fa) t\u00e1jjal, a legsz\u0171kebb \u00e9rtelemben a \u201eSzib\u00e9ria-fogalom\u201d k\u00f6rvonalaz\u00e1sa, parasztjaival, madaraival, lemond\u00f3 unalm\u00e1val, durva \u00e9s rem\u00e9nytelen \u00e9let\u0171 embereivel \u2013 csak bevezet\u0151 az <em>Elbesz\u00e9l\u00e9sek<\/em> helyzetk\u00e9peihez, portr\u00e9ihoz, de mindez (olykor sz\u00f6vegszer\u0171en is) vissza-visszat\u00e9r a <em>Levelek<\/em>ben, r\u00e9szletez\u0151 le\u00edr\u00e1sban, s\u0151t a v\u00e9gjegyzetek is sz\u00e1mos pontos\u00edt\u00e1ssal szolg\u00e1lnak a teljesebb k\u00e9phez. Csehovot t\u00e9nyleg a k\u00e9nyszermunk\u00e1ra \u00edt\u00e9ltek sorsa \u00e9rdekelte, minthogy k\u00f6zben arra is r\u00e1d\u00f6bbent, mennyire a korrupt \u00e9s \u00f6nk\u00e9nyes \u00edt\u00e9lkez\u00e9si rendszer \u00e1ldozatai (a sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sek rendszerint \u00e9letfogytig sz\u00f3ltak!), akiknek minden \u00e1lnok durvas\u00e1ga \u00e9s elvadult embers\u00e9ge is csak l\u00e1that\u00f3bb r\u00e9sze a rendszer eg\u00e9sz\u00e9nek. Ezzel egy\u00fctt is sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sbe k\u00fcld\u00f6ttek emberi vil\u00e1g\u00e1t fedezi f\u00f6l k\u00f6z\u00f6tt\u00fck. Egy ekkora m\u0171 (nem terjedelm\u00e9t, hanem m\u00e9lys\u00e9g\u00e9t \u00e9s embers\u00e9g\u00e9t tekintve) nemcsak Csehov sz\u00ednpadi munk\u00e1it vagy kisreg\u00e9nyeit, elbesz\u00e9l\u00e9seit teljes\u00edti ki a \u201ekeleti utaz\u00e1s\u201d \u00e9lm\u00e9nyvil\u00e1g\u00e1val, de a szib\u00e9riai vil\u00e1g megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9ben is korszakos \u00e9rt\u00e9k.<br><br>Val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r a nagy \u00fatra k\u00e9sz\u00fclve elmereng a lehets\u00e9ges m\u0171form\u00e1n, hogy ez \u00fatinapl\u00f3, elbesz\u00e9l\u00e9s, portr\u00e9k \u00e9s helyzetk\u00e9pek sorozata, szinte \u201eterm\u00e9szeti reg\u00e9ny\u201d vagy publicisztikai t\u00f3nus\u00fa tud\u00f3s\u00edt\u00e1s legyen ink\u00e1bb, s\u0151t a kezdetekkel messze nem volt el\u00e9gedett. El\u0151k\u00e9pk\u00e9nt szolg\u00e1lt sz\u00e1m\u00e1ra Dosztojevszkij <em>Feljegyz\u00e9sek a holtak h\u00e1z\u00e1b\u00f3l<\/em> k\u00f6tete, \u00e9s Maximov <em>Szib\u00e9ria \u00e9s a kem\u00e9ny munka<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja, melyekre nem egy helyen hivatkozik is. Suvorinnak \u00edrt level\u00e9ben a k\u00f6nyv st\u00edlus\u00e1r\u00f3l \u00edr a v\u00e1rhat\u00f3t tekintve, de a szerz\u0151i neh\u00e9zs\u00e9gekkel is szemben\u00e9z: \u201eSok\u00e1ig \u00edrtam, \u00e9s sok\u00e1ig \u00e9reztem, hogy rossz \u00faton j\u00e1rok, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl elkaptam a hazugs\u00e1got. \u00c9s visszafogom magam. De amint elkezdtem \u00e1br\u00e1zolni, milyen k\u00fcl\u00f6ncnek \u00e9reztem magam Szahalinban, \u00e9s mly diszn\u00f3k voltak, megnyugodtam, \u00e9s forrni kezdett a munk\u00e1m&#8230;\u201d<br><br>Kir\u00e1ly Zsuzsa m\u00e9g pontos\u00edtja is: \u201eA kutat\u00f3k szerint m\u00e1r a Szahalin-sziget tervezet\u00e9nek kidolgoz\u00e1sa sor\u00e1n is meghat\u00e1rozt\u00e1k a teljes k\u00f6nyv szerkezet\u00e9t: az I-XIII. fejezetek utaz\u00e1si v\u00e1zlatokk\u00e9nt \u00e9p\u00fclnek fel, amelyeket el\u0151sz\u00f6r \u00c9szak-, majd D\u00e9l-Szahalinnak szenteltek; XIV-XXIII. fejezetek \u2013 mint problematikus essz\u00e9k, amelyek a szahalini \u00e9letm\u00f3d, a mez\u0151gazdas\u00e1gi gyarmatos\u00edt\u00e1s, a gyerekek, a n\u0151k, a sz\u00f6kev\u00e9nyek, a szahaliniak munk\u00e1j\u00e1nak, erk\u00f6lcsis\u00e9g\u00e9nek stb. A szerz\u0151 minden fejezetben megpr\u00f3b\u00e1lta \u00e1tadni az olvas\u00f3knak a f\u0151 gondolatot: Szahalin a \u2019pokol\u2019\u201d.<br><br>A pokolba vezet\u0151 \u00fatr\u00f3l, melyr\u0151l tudta, hogy j\u00f3 esetben is legal\u00e1bb h\u00e1rom h\u00f3napig fog tartani, m\u00e9g indul\u00e1sa el\u0151tt \u00edgy \u00edrt a Novoje Vremja kiad\u00f3-szerkeszt\u0151j\u00e9nek, akit\u0151l \u201elevelez\u0151jegyet\u201d kapott mint tud\u00f3s\u00edt\u00f3:<br><br><em>\u201eSz\u00f3val, kedvesem, szerd\u00e1n, de legfeljebb cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n indulok. Viszl\u00e1t decemberig. Boldog maradni. \u00dagy \u00e9rzem magam, mintha h\u00e1bor\u00faba induln\u00e9k, b\u00e1r nem l\u00e1tok vesz\u00e9lyt, kiv\u00e9ve a fogf\u00e1j\u00e1st, ami biztosan lesz az \u00faton. Mivel, ha m\u00e1r dokumentumokr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, csak \u00fatlev\u00e9llel vagyok felfegyverkezve, semmi m\u00e1ssal, akkor kellemetlen \u00f6sszecsap\u00e1sok a hatalmon l\u00e9v\u0151 hat\u00f3s\u00e1gokkal lehets\u00e9gesek, de ez egy \u00e1tmeneti katasztr\u00f3fa. Ha nem mutatnak meg valamit, akkor csak be\u00edrom a k\u00f6nyvembe, hogy nem mutatt\u00e1k meg \u2013 \u00e9s ennyi, de nem fogok agg\u00f3dni. V\u00edzbefullad\u00e1s vagy hasonl\u00f3 eset eset\u00e9n tartsd \u00e9szben, hogy mindenem, amim van \u00e9s a j\u00f6v\u0151ben is lehet, a n\u0151v\u00e9rem\u00e9; ki fogja fizetni az ad\u00f3ss\u00e1gaimat\u201d.<\/em><br><br>Csehov saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n utazott, r\u00e9szben kiad\u00f3ja jelent\u0151s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val is, de enn\u00e9l meghat\u00e1roz\u00f3bb maga a felfedez\u00e9s folyamata, az esem\u00e9nyekbe tagol\u00f3d\u00f3 t\u00e1ji \u00e9lm\u00e9ny. Az olvas\u00f3nak itt nem igaz\u00e1n lenne sz\u00fcks\u00e9ge a recenzens \u201ek\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9re\u201d \u2013 Csehov saj\u00e1t szavai sokkal izgalmasabban t\u00fckr\u00f6zik a v\u00e1llal\u00e1s hatalmas \u00e9s \u00f6nzetlen emberi \u00e9s vil\u00e1gn\u00e9zeti nagyszer\u0171s\u00e9g\u00e9t is. Engedtess\u00e9k ez\u00e9rt az al\u00e1bbiakban Csehov sorait id\u00e9zni, melyekn\u00e9l intenz\u00edvebb \u201ek\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3\u201d nemigen kell.<br><br><br><\/p>\r\n<h2><em><strong>Csehov: Szib\u00e9ria1<\/strong><\/em><br><br><\/h2>\r\n<p>A. SZ. SZUVORINNAK<br>Moszkva, 1890. \u00e1prilis 19.<br><br><em>T\u00e1viratban ne haszn\u00e1lja a Szahalin sz\u00f3t. Az \u00fcgyint\u00e9z\u0151k f\u00fcl\u00e9nek ez \u00e9ppoly kellemetlen, mint a P\u00e9ter-P\u00e1l er\u0151d. <\/em><br><em>Az Obot m\u00e9g j\u00e9g fedi, ez\u00e9rt Tyumenyt\u0151l Tomszkig fogaton kell megtennem az utat. A t\u00e1j pokolian unalmas \u00e9s komor. <\/em><br><em>S hi\u00e1baval\u00f3 volna v\u00e1rni arra, hogy a j\u00e9g eltakarodj\u00e9k, mert a haj\u00f3z\u00e1s csak m\u00e1jus 10-\u00e9n indul meg.<\/em><br><em>K\u00f6sz\u00f6net az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i igazol\u00e1s\u00e9rt.<\/em><br><em>A k\u00f6vetkez\u0151 levelet a Volg\u00e1r\u00f3l fogja kapni, amelyr\u0151l azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, nagyon sz\u00e9p. Sz\u00e1nd\u00e9kosan megyek Jaroszlavlba, nem pedig Nyizsnyijbe, hogy min\u00e9l t\u00f6bbet l\u00e1ssak a foly\u00f3b\u00f3l. <\/em><br><em>Az \u00fajs\u00e1gnak csak Tomszkb\u00f3l tudok \u00edr\u00e1sokat k\u00fcldeni, hiszen agyoncs\u00e9pelt, t\u00fal\u00edrt \u00e9s \u00e9rdektelen, ami addig fog t\u00f6rt\u00e9nni&#8230;<\/em><br><em>Az \u00d6n A. Csehovja<\/em><br><br><br><em>A. SZ. SZUVORINNAK<\/em><br><em>Moszkva, 1890. m\u00e1rcius 9.<\/em><br><br><em>M\u00e1rcius 9. A negyven v\u00e9rtan\u00fa \u00e9s 10 000 pacsirta napja<\/em><br><em>Ami Szahalint illeti, mindketten t\u00e9vedt\u00fcnk, de v\u00e9lhet\u0151en \u00d6n sokkal ink\u00e1bb, mint \u00e9n. Azzal a biztos tudattal indulok<\/em> <em>el, hogy az utaz\u00e1som semmi \u00e9rt\u00e9kessel nem j\u00e1rul hozz\u00e1 sem az irodalomhoz, sem a tudom\u00e1nyhoz: ehhez sem a tud\u00e1som, sem az id\u0151m, sem az ig\u00e9nyeim sem el\u00e9gs\u00e9gesek. Nincsenek Humboldthoz, de m\u00e9g Kennanhoz m\u00e9lt\u00f3 terveim sem. Mind\u00f6ssze sz\u00e1z-k\u00e9tsz\u00e1z oldalnyit akarok \u00edrni, hogy valamit t\u00f6rlesszek az orvostudom\u00e1nynak, amellyel, mint tudja, diszn\u00f3m\u00f3d viselkedtem. Az is lehet, hogy k\u00e9ptelen leszek b\u00e1rmit is \u00edrni, de az utaz\u00e1s \u00edgy sem vesz\u00edti el sz\u00e1momra a vonzerej\u00e9t: olvas\u00e1s k\u00f6zben sok mindent megtudok \u00e9s megtanulok; meg azzal is, hogy k\u00f6r\u00fcln\u00e9zek \u00e9s odafigyelek arra, amit hallani fogok. M\u00e9g el sem utaztam, de a k\u00f6nyveknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, amelyeket el kellett olvasnom, sok olyasmit megtudtam, amit negyven korb\u00e1cs\u00fct\u00e9s terhe mellett mindenkinek tudnia k\u00e9ne, s amit kor\u00e1bban a m\u0171veletlens\u00e9gem ok\u00e1n nem tudtam. R\u00e1ad\u00e1sul f\u00f6lt\u00e9telezem, hogy ez az utaz\u00e1s megszak\u00edtatlan fizikai \u00e9s<\/em> <em>szellemi munka lesz, s erre mindenk\u00e9pp sz\u00fcks\u00e9gem van, mivel hohol3 vagyok, s m\u00e1r kezdtem ellustulni. R\u00e1ncba kell szednem magamat. Lehet, hogy ez az utaz\u00e1s csak az \u00e9n szam\u00e1rs\u00e1gom, konoks\u00e1gom \u00e9s h\u00f3bortoss\u00e1gom sz\u00fcl\u00f6tte, de gondoljon csak bele, \u00e9s mondja meg, mit vesz\u00edtek, ha elutazom. Id\u0151t? P\u00e9nzt? Mostoha k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00e9 fogok ker\u00fclni? Az \u00e9n id\u0151m egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00e1m\u00edt, p\u00e9nzem meg am\u00fagy se lesz sose, ami meg a mostoha k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket illeti, csak huszon\u00f6t-harminc napot fogok fogaton utazni, s ami m\u00e9g h\u00e1tra van, azt egy g\u0151zhaj\u00f3 fed\u00e9lzet\u00e9n vagy egy szob\u00e1ban \u00fcld\u00f6g\u00e9lve fogom elt\u00f6lteni, mik\u00f6zben folyamatosan bomb\u00e1zom majd a leveleimmel. Tegy\u00fck f\u00f6l, hogy az utaz\u00e1s nem ad nekem semmit: de h\u00e1tha lesz benne k\u00e9t-h\u00e1rom olyan nap, amire azt\u00e1n eg\u00e9sz \u00e9letemben lelkesen vagy keser\u0171en fogok eml\u00e9kezni stb., stb. Ez a helyzet, uram. Nemigen meggy\u0151z\u0151, de h\u00e1t amit \u00d6n \u00edr, az sem az. P\u00e9ld\u00e1ul azt \u00edrja, hogy Szahalinra senkinek semmi sz\u00fcks\u00e9ge \u00e9s nem \u00e9rdekel senkit. Igaz ez? Szahalinra csak annak a<\/em> <em>t\u00e1rsadalomnak nincsen sz\u00fcks\u00e9ge, \u00e9s azt nem \u00e9rdekli, amely nem sz\u00e1m\u0171zi oda ezersz\u00e1mra az embereket, \u00e9s nem herd\u00e1l r\u00e1 milli\u00f3kat. A m\u00faltban Ausztr\u00e1lia \u00e9s Cayenne volt ilyen; most Szahalin az egyetlen hely, ahol tanulm\u00e1nyozhat\u00f3, hogyan gyarmatos\u00edtj\u00e1k a b\u0171n\u00f6z\u0151ket. Szahalin ir\u00e1nt eg\u00e9sz Eur\u00f3pa \u00e9rdekl\u0151dik, nek\u00fcnk nem kell? Alig huszon\u00f6t-harminc \u00e9vvel ezel\u0151tt Szahalin tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val a mi oroszaink olyan csod\u00e1latos h\u0151stetteket hajtottak v\u00e9gre4, amilyenek\u00e9rt csak magasztal\u00e1s illeti az embert, de nek\u00fcnk nincs r\u00e1 sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, nem tudjuk, mit tettek azok az emberek, csak \u00fcld\u00f6g\u00e9l\u00fcnk a n\u00e9gy fal k\u00f6z\u00f6tt, s azon panaszkodunk, mif\u00e9le ostobas\u00e1g volt Istent\u0151l, hogy ilyenn\u00e9 teremtette az embert. Szahalin az elviselhetetlen k\u00ednszenved\u00e9sek helysz\u00edne, ezeket csak a szabad \u00e9s nem szabad ember k\u00e9pes elviselni&#8230; <\/em><br><em>A k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e9s a szigeten mag\u00e1n dolgoz\u00f3k sz\u00f6rny\u0171, felel\u0151ss\u00e9gteljes feladatokat oldottak \u00e9s oldanak meg. Sajn\u00e1lom, hogy nem vagyok szentiment\u00e1lis, mert k\u00fcl\u00f6nben azt mondan\u00e1m, hogy a Szahalinhoz hasonl\u00f3 helyekre \u00fagy k\u00e9ne elzar\u00e1ndokolnunk, mint a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek Mekk\u00e1ba; a tenger\u00e9szeknek meg<\/em> a<em> b\u00f6rt\u00f6nszak\u00e9rt\u0151knek pedig \u00fagy k\u00e9ne Szahalinra tekinteni\u00fck, mint a katon\u00e1knak Szevasztopolra. A k\u00f6nyvekb\u0151l, amelyeket elolvastam \u00e9s olvasok, egy\u00e9rtelm\u0171, hogy milli\u00f3sz\u00e1mra rothasztottuk el az embereket a b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kben, r\u00e1ad\u00e1sul mindhi\u00e1ba, \u00e9rtelmetlen\u00fcl, barb\u00e1r m\u00f3don; h\u00f3ban-fagyban, megbilincselve t\u00edzezer verszt\u00e1kat tetett\u00fcnk meg vel\u00fck, szifilisszel megfert\u0151zt\u00fck, lealacsony\u00edtottuk \u0151ket, megsokszoroztuk a b\u0171n\u00f6z\u0151k sz\u00e1m\u00e1t, s mindezt a v\u00f6r\u00f6sorr\u00fa b\u00f6rt\u00f6n\u0151r\u00f6k nyak\u00e1ba varrtuk. M\u00e1ra az eg\u00e9sz m\u0171velt Eur\u00f3pa tudja, hogy nem a b\u00f6rt\u00f6n\u0151r\u00f6k a b\u0171n\u00f6s\u00f6k, hanem mi, m\u00e9ghozz\u00e1 valamennyien, de h\u00e1t nek\u00fcnk ugye, mi k\u00f6z\u00fcnk hozz\u00e1, mi\u00e9rt \u00e9rdekelne minket. A dics\u0151s\u00e9gteljes hatvanas \u00e9vekben semmit sem tettek a betegek \u00e9s beb\u00f6rt\u00f6nz\u00f6ttek \u00e9rdek\u00e9ben, ily m\u00f3don megs\u00e9rtett\u00e9k a kereszt\u00e9ny civiliz\u00e1ci\u00f3 legfontosabb parancsolat\u00e1t. A betegek\u00e9rt ma m\u00e1r tesznek valamit, de a beb\u00f6rt\u00f6nz\u00f6ttek\u00e9rt semmit; jog\u00e1szainkat egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e9rdeklik a b\u00f6rt\u00f6nviszonyok. Biztos\u00edtom, hogy Szahalinra sz\u00fcks\u00e9g van \u00e9s \u00e9rdekes, s csak azt sajn\u00e1lom, hogy \u00e9n utazom oda, nem m\u00e1svalaki, aki jobban \u00e9rt a dologhoz, \u00e9s nagyobb a tehets\u00e9ge, hogy f\u00f6l\u00e9bressze ir\u00e1nta a t\u00e1rsadalom \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Hiszen \u00e9n semmis\u00e9gek miatt utazom oda&#8230;<\/em><br><em>Az \u00d6n A. Csehovja<\/em><br><br><br><em>M. V. KISZELJOV\u00c1NAK<\/em><br><em>Az Irtis mell\u0151l, 1890. m\u00e1jus 7.<\/em><br><br><em>\u00dcdv\u00f6zletemet k\u00fcld\u00f6m, val\u00f3ban tisztelt Marija Vlagyimirovna! <\/em><br><em>Akartam \u00e1m b\u00facs\u00falevelet \u00edrni \u00d6nnek Moszkv\u00e1b\u00f3l, de nem volt r\u00e1 id\u0151m, \u00edgy h\u00e1t meghat\u00e1rozatlan id\u0151re el kellett halasztanom. Most pedig az Irtis partj\u00e1r\u00f3l, egy kunyh\u00f3ban \u00fcld\u00f6g\u00e9lve \u00edrok \u00d6nnek. \u00c9jszaka van. \u00dagy ker\u00fcltem ide, hogy a szabad embereknek fenntartott szib\u00e9riai \u00fatvonalon utazom. M\u00e1r 715 verszt\u00e1t megtettem. Teljes mivoltomban v\u00e9rtan\u00fa lett bel\u0151lem. Ma reggelt\u0151l \u00e9les, hideg sz\u00e9l f\u00faj, s a legundor\u00edt\u00f3bb fajta es\u0151 szemetel. Meg kell jegyeznem, hogy Szib\u00e9ri\u00e1ban m\u00e9g nincs tavasz: a f\u00f6ld kop\u00e1r, a f\u00e1k kopaszok, s b\u00e1rhov\u00e1 n\u00e9z az ember, minden\u00fctt h\u00f3foltok; \u00e9jjel-nappal bund\u00e1ban \u00e9s nemezcsizm\u00e1ban utazom&#8230; Na, sz\u00f3val reggelt\u0151l f\u00faj a sz\u00e9l&#8230; S\u00falyos, \u00f3lomsz\u00edn\u0171 felh\u0151k, csupasz f\u00f6ld, s\u00e1r, es\u0151, sz\u00e9l&#8230; brrr! Utazom, utazom&#8230; v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl utazom, az id\u0151 pedig nem enyh\u00fcl. Alkonyatkor az \u00e1llom\u00e1son azt mondt\u00e1k, nem szabad tov\u00e1bb mennem, mert minden el van \u00f6ntve, a hidak elsodorva stb. Mivel tudom, hogy a szabad fuvarosok mennyire szeretik az elemekkel ijesztgetni az utasokat, hogy h\u00e1l\u00e1sra ottmarassz\u00e1k \u0151ket (ami kifizet\u0151d\u0151<\/em> <em>nekik), nem hittem el egy sz\u00f3t se, \u00e9s megparancsoltam, hogy fogj\u00e1k be a trojk\u00e1t. Na, meg is adtam az \u00e1r\u00e1t! Alig tett\u00fcnk meg \u00f6t verszt\u00e1t, amikor megpillantottam az Irtis lap\u00e1lyos partj\u00e1t, amelyet hatalmas tavak bor\u00edtottak; az \u00fat ott volt valahol a v\u00edz alatt, s val\u00f3ban, az \u00e1tkel\u0151 hidacsk\u00e1kat vagy elvitte a v\u00edz, vagy el voltak korhadva. Egyr\u00e9szt a konoks\u00e1gom akad\u00e1lyozott meg abban, hogy visszaforduljak, m\u00e1sr\u00e9szt az, hogy szerettem volna m\u00e1r megszabadulni ett\u0151l a rettenetes k\u00f6rny\u00e9kt\u0151l&#8230; Neki h\u00e1t a tavaknak&#8230; Istenemre, soha \u00e9letemben nem \u00e9ltem \u00e1t ahhoz hasonl\u00f3t! \u00c9les sz\u00e9l, hideg, undor\u00edt\u00f3 es\u0151, \u00e9n meg m\u00e9lt\u00f3ztathattam kisz\u00e1llni a (nem z\u00e1rt) tarantaszb\u00f3l, hogy a lovakat tartsam: mert azokat minden egyes h\u00eddon csak egyes\u00e9vel lehetett \u00e1tvezetni&#8230; Hov\u00e1 ker\u00fcltem, hol vagyok? K\u00f6r\u00f6sk\u00f6r\u00fcl pusztas\u00e1g, mag\u00e1ny; csak az Irtis csupasz, komor partja l\u00e1tszik&#8230; Nekihajtottunk a legnagyobb t\u00f3nak: akkor m\u00e1r sz\u00edvesen visszafordultam volna, de az neh\u00e9z&#8230; H\u00e1t d\u00f6c\u00f6gt\u00fcnk tov\u00e1bb a keskeny f\u00f6lds\u00e1von&#8230; A s\u00e1vnak v\u00e9ge lett, mi meg zsupsz! Azt\u00e1n ism\u00e9t egy f\u00f6lds\u00e1v, ism\u00e9t zsupsz&#8230; A kezem megg\u00e9mberedett&#8230; A vadkacs\u00e1k meg mintha rajtunk kacagtak volna, rajokban sz\u00e1lltak a fej\u00fcnk felett&#8230; S\u00f6t\u00e9tedett&#8230; A kocsis n\u00e9ma \u2013 elt\u00e9vedt&#8230; De v\u00e9gre ki\u00e9rt\u00fcnk az utols\u00f3 f\u00f6lds\u00e1vhoz, amely a tavat elv\u00e1lasztotta az Irtist\u0151l&#8230; Az Irtis lank\u00e1s partja egy arsinnal magasabb volt: agyagos, csupasz,<\/em> <em>g\u00f6r\u00f6ngy\u00f6s, l\u00e1tszatra sikaml\u00f3s&#8230; A v\u00edz zavaros&#8230; Feh\u00e9r hull\u00e1mok csapdoss\u00e1k az agyagot, a foly\u00f3 maga nem mennyd\u00f6r\u00f6g, nem csobog, hanem valami sz\u00f6rny\u0171s\u00e9ges hangot ad, mintha kopors\u00f3kat d\u00f6ngetn\u00e9nek a v\u00edz alatt&#8230; A t\u00falpart lapos, vigasztalan sivatag&#8230;<\/em><br><em>Ez\u00e9rt azt\u00e1n itt \u00fcl\u00f6k \u00e9jszaka egy kunyh\u00f3ban, amely az Irtis partj\u00e1t nyaldos\u00f3 t\u00f3ban \u00e1ll, eg\u00e9sz testem nyirkos, a lelkem mag\u00e1nyos, hallgatom, hogyan d\u00f6ngetik a kopors\u00f3kat az \u00e9n Irtisem m\u00e9ly\u00e9n, hogy \u00fcv\u00f6lt a sz\u00e9l, s azt k\u00e9rdem magamt\u00f3l: hol vagyok? \u00c9s minek? A m\u00e1sik szob\u00e1ban alszanak a r\u00e9v\u00e9szek meg az \u00e9n kocsisom. J\u00f3 emberek. Ha gonoszak voln\u00e1nak, kirabolhatn\u00e1nak s belefojthatn\u00e1nak az Irtisbe. A kunyh\u00f3 mag\u00e1nyosan \u00e1ll a parton, tan\u00fak nincsenek..<\/em>.<br><br><em>Itt a fekete himl\u0151 grassz\u00e1l, de furcsa m\u00f3d errefel\u00e9 nem olyan fert\u0151z\u0151, mint m\u00e1shol: ketten-h\u00e1rman megbetegszenek, belehalnak s v\u00e9ge a j\u00e1rv\u00e1nynak. K\u00f3rh\u00e1z \u00e9s orvos nincs. A felcser gy\u00f3gy\u00edt. Hatalmas m\u00e9rt\u00e9kben divat az \u00e9rv\u00e1g\u00e1s \u00e9s a k\u00f6p\u00f6ly\u00f6z\u00e9s. \u00datk\u00f6zben megvizsg\u00e1ltam egy zsid\u00f3t, aki m\u00e1jr\u00e1kban szenvedett. Leromlott \u00e1llapotban volt, alig l\u00e9legzett, ez azonban nem zavarta a felcsert abba, hogy tizenk\u00e9t helyen megk\u00f6p\u00f6ly\u00f6zze. M\u00e9g valamit a zsid\u00f3kr\u00f3l: sz\u00e1ntanak, kocsiskodnak, fogatot tartanak, kereskednek, \u00e9s parasztoknak h\u00edvj\u00e1k \u0151ket, mert val\u00f3j\u00e1ban, de jure \u00e9s de facto is parasztok. \u00c1ltal\u00e1nos tiszteletnek \u00f6rvendenek, \u00e9s a ker\u00fcleti rend\u0151rkapit\u00e1ny szerint gyakran \u0151ket v\u00e1lasztj\u00e1k meg sztaroszt\u00e1nak. L\u00e1ttam egy magas \u00e9s v\u00e9kony zsid\u00f3t, aki el\u00e9gedetlen\u00fcl r\u00e1ncolta a homlok\u00e1t \u00e9s kik\u00f6p\u00f6tt, amikor a ker\u00fcleti rend\u0151rkapit\u00e1ny sikaml\u00f3s vicceket mes\u00e9lt. A feles\u00e9ge csod\u00e1latos hallevest f\u0151z\u00f6tt. Annak a zsid\u00f3nak a feles\u00e9ge, aki r\u00e1kos, csukaikr\u00e1val \u00e9s igen finom feh\u00e9r keny\u00e9rrel vend\u00e9gelt meg. Nem hallani a zsid\u00f3k elnyom\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/em> <br><br><em>H\u00e1t akkor m\u00e1r a lengyelekr\u0151l is. Vannak sz\u00e1m\u0171z\u00f6ttek, akiket 1864-ben k\u00fcldtek ide Lengyelorsz\u00e1gb\u00f3l. J\u00f3indulat\u00fa, vend\u00e9gszeret\u0151 \u00e9s igen udvarias emberek. Vannak k\u00f6zt\u00fck nagyon gazdagok \u00e9s nagyon szeg\u00e9nyek, akik a<\/em> <em>posta\u00e1llom\u00e1sokon \u00edrnokoskodnak. Az amnesztia ut\u00e1n a gazdagok hazamentek, de azt\u00e1n hamar visszat\u00e9rtek Szib\u00e9ri\u00e1ba: itt gazdagabb az \u00e9let; a szeg\u00e9nyek csak \u00e1br\u00e1ndoznak a haz\u00e1r\u00f3l, pedig m\u00e1r \u00f6regek \u00e9s betegek. Isimban Zalesszkij, az egyik gazdag pan, akinek a l\u00e1nya hasonl\u00edt Sz\u00e1sa Kiszeljov\u00e1ra, egy rubel\u00e9rt kit\u0171n\u0151 eb\u00e9ddel vend\u00e9gelt meg, s adott egy szob\u00e1t is, hogy kialudjam magam. Kocsm\u00e1ja van, p\u00e9nz\u00e9hes a csontja velej\u00e9ig, h\u00e9t b\u0151rt leny\u00faz mindenr\u0151l, m\u00e9gis \u00e9rz\u0151dik minden mozdulat\u00e1n, az asztaln\u00e1l, egy\u00e1ltal\u00e1n a viselked\u00e9s\u00e9n, hogy \u00far. A kapzsis\u00e1g miatt nem megy haza, t\u0171ri itt a havat Mikl\u00f3s-napkor. Ha meghal, a le\u00e1nyk\u00e1ja, aki itt sz\u00fcletett Isimban, \u00f6r\u00f6kre itt marad: \u00edgy azt\u00e1n Szib\u00e9ri\u00e1ban t\u00f6bb lesz a fekete szem \u00e9s a gy\u00f6ng\u00e9d von\u00e1sok. Sz\u00fcks\u00e9ges is ez a v\u00e9letlenszer\u0171 v\u00e9rkevered\u00e9s, mert Szib\u00e9ri\u00e1ban nem sz\u00e9pek az emberek. Barnahaj\u00faak egy\u00e1ltal\u00e1n nincsenek.<\/em><br><br><em>Tal\u00e1n a tat\u00e1rokr\u00f3l is \u00edrnom k\u00e9ne? M\u00e1r bocs\u00e1nat! Kevesen vannak. J\u00f3 emberek. A kaz\u00e1nyi korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1gban m\u00e9g a papok is sz\u00e9pen besz\u00e9lnek r\u00f3luk, itt meg, Szib\u00e9ri\u00e1ban \u0151k \u2019a legjobb oroszok\u2019 \u2013 legal\u00e1bbis a ker\u00fcleti rend\u0151rf\u0151n\u00f6k ezt mondta r\u00f3luk, m\u00e9ghozz\u00e1 oroszok jelenl\u00e9t\u00e9ben, akik a hallgat\u00e1sukkal ismert\u00e9k el ezt a t\u00e9nyt. \u00c9des Istenem, de sok is Oroszorsz\u00e1gban a j\u00f3 ember! Ha nincs a hideg, amely elrabolja Szib\u00e9ri\u00e1t\u00f3l a nyarat, ha nincsenek a hivatalnokok, akik t\u00f6nkreteszik a parasztokat \u00e9s a sz\u00e1m\u0171z\u00f6tteket, akkor Szib\u00e9ria volna a leggazdagabb \u00e9s legboldogabb f\u00f6ld. Nincs semmi eb\u00e9dre. Aki okos, f\u00e9l pud harapnival\u00f3t visz mag\u00e1val, amikor Tomszkba utazik. \u00c9n viszont ostoba vagyok, s ez\u00e9rt k\u00e9t h\u00e9ten \u00e1t tejen \u00e9s toj\u00e1son \u00e9ltem, amelyet itt a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen f\u0151znek meg: a s\u00e1rg\u00e1ja kem\u00e9ny, a feh\u00e9rje l\u00e1gy. Ilyen \u00e9telb\u0151l k\u00e9t nap alatt elege van az embernek. Eg\u00e9sz \u00faton csak k\u00e9tszer eb\u00e9deltem, ha nem sz\u00e1m\u00edtom a zsid\u00f3\u00e9k halleves\u00e9t, amelyet meg is ettem, pedig teli voltam a te\u00e1z\u00e1s ut\u00e1n. Vodk\u00e1t nem ittam: a szib\u00e9riai vodka ellenszenves, meg azt\u00e1n le is szoktam r\u00f3la, m\u00edg eljutottam Jekatyerinburgig. Pedig vodk\u00e1t inni kell. Felfriss\u00edti az agyat, ami az utaz\u00e1st\u00f3l k\u00f6d\u00f6s \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen lesz, ett\u0151l azt\u00e1n az ember maga is elh\u00fcly\u00fcl \u00e9s legyeng\u00fcl. \/\u2026\/<\/em><br><br><em>M\u00e1jus 7-\u00e9n a szabad fuvaros, amikor lovakat k\u00e9rtem, azt mondta, az Irtis ki\u00e1radt \u00e9s el\u00f6nt\u00f6tte a r\u00e9tet, meg hogy el\u0151tte val\u00f3 napon Kuzma nekiv\u00e1gott az \u00fatnak, s alig b\u00edrt visszaverg\u0151dni, \u00e9s hogy nem lehet utazni, v\u00e1rni kell&#8230; Megk\u00e9rdeztem, meddig? V\u00e1lasz: azt csak a J\u00f3isten tudja! El\u00e9g hom\u00e1lyosan hangzott, r\u00e1ad\u00e1sul szavamat adtam magamnak, hogy az \u00faton megszabadulok k\u00e9t hib\u00e1mt\u00f3l, amelyek nem kev\u00e9s k\u00e1rt, bajt \u00e9s kellemetlens\u00e9get okoztak nekem, ezek pedig az enged\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a hajl\u00e9konys\u00e1g. \u00c1ltal\u00e1ban gyorsan beleegyezem b\u00e1rmibe, ez\u00e9rt azt\u00e1n az \u00f6rd\u00f6g tudja, mif\u00e9le alkalmatoss\u00e1gon kellett utaznom, n\u00e9ha k\u00e9tszer annyit fizettem, s \u00f3r\u00e1kig v\u00e1rtam&#8230; Abbahagytam h\u00e1t a b\u00f3logat\u00e1st \u00e9s elkezdtem a gyanakv\u00e1st, s egyszeriben megk\u00f6nnyebb\u00fclt a m\u00e1jam. P\u00e9ld\u00e1ul, ha nem fogatba, hanem valami r\u00e1z\u00f3s tyeleg\u00e1ba kezdtek befogni, nem \u00e1lltam r\u00e1, hogy azon utazzam, kitartottam, s akkor bizonyosan el\u0151ker\u00fclt a fogat, holott el\u0151z\u0151leg azt bizonygatt\u00e1k, hogy az eg\u00e9sz faluban nincs egyetlen egy sem stb. \u00cdgy azt\u00e1n, mivel gyan\u00edtottam, hogy az Irtis \u00e1rad\u00e1s\u00e1t csak az\u00e9rt gondolta ki, hogy a s\u00e1rban ne kelljen elvinnie \u00e9jnek \u00e9vadj\u00e1n, tiltakoztam, \u00e9s megparancsoltam, hogy indul\u00e1s. A paraszt, aki Kuzm\u00e1t\u00f3l hallott az \u00e1rad\u00e1sr\u00f3l, de maga nem l\u00e1tta, a fej\u00e9t vakargatva ugyan, de belement a dologba, az \u00f6regek meg biztatt\u00e1k, azt mondogatva, hogy hej, amikor fiatalkorukban maguk is kocsisok voltak, akkor bizony semmit\u0151l se f\u00e9ltek. Elindultunk&#8230; S\u00e1r, es\u0151, \u00fcv\u00f6lt\u0151 sz\u00e9l, hideg..<\/em>. <em>rajtam meg nemezcsizma. Tudj\u00e1tok, milyen a nedves nemezcsizma? Mintha fagyos kocsony\u00e1b\u00f3l szabt\u00e1k volna. Megy\u00fcnk, mendeg\u00e9l\u00fcnk, egyszer csak felt\u0171nik szemem el\u0151tt egy hatalmas t\u00f3, amelynek a felsz\u00edn\u00e9n imitt-amott kil\u00e1tszik a f\u00f6ld meg egy-k\u00e9t bokor meredezik rajta \u2013 na, ez volt az el\u00f6nt\u00f6tt r\u00e9t. A t\u00e1volban az Irtis meredek partja: m\u00e9g h\u00f3 feh\u00e9rlett rajta&#8230; H\u00e1t, oda\u00f3vakodtunk a t\u00f3hoz. Vissza kellett volna fordulni, de ebben megakad\u00e1lyozott a konoks\u00e1gom, s valami \u00e9rthetetlen kakaskod\u00e1s is elfogott, mint amikor annak idej\u00e9n, fejest ugorva a haj\u00f3r\u00f3l, megf\u00fcr\u00f6dtem a Fekete-tenger kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n, s ami arra ind\u00edtott, hogy nem kev\u00e9s ostobas\u00e1got elk\u00f6vessek&#8230; V\u00e9lhet\u0151en valami pszich\u00f3zis. Megy\u00fcnk s nagy \u00f6t\u00f6lve-hatolva kikeresg\u00e9lj\u00fck a sz\u00e1raz foltokat, f\u00f6ldcs\u00edkokat. Az ir\u00e1nyt a hidak \u00e9s az utat \u00e1t\u00edvel\u0151 \u00e1tj\u00e1r\u00f3k mutatj\u00e1k: valamennyit elsodorta a v\u00edz. Ha \u00e1t akarunk kelni rajtuk, ki kell fogni a<\/em> <em>lovakat s egyenk\u00e9nt \u00e1tvezetni \u0151ket. A kocsis leszersz\u00e1mozta \u0151ket, \u00e9n meg a nemezcsizm\u00e1ban hopp, bele a v\u00edzbe, \u00e9s tartottam \u0151ket&#8230; Feledhetetlen! Na meg, az es\u0151 \u00e9s a sz\u00e9l&#8230; Istennek szent anyja, ments ki innen! V\u00e9gre elverg\u0151dt\u00fcnk a meg\u00e1ll\u00f3ig, ott is egy tet\u0151 n\u00e9lk\u00fcli kunyh\u00f3ig. Az \u00e1zott gan\u00e9ban \u00e1zott lovak toporogtak. Hossz\u00fa bottal a kez\u00e9ben egy f\u00e9rfi l\u00e9pett ki a kunyh\u00f3b\u00f3l, s v\u00e1llalta, hogy elk\u00eds\u00e9r minket. A bottal megm\u00e9rte, milyen m\u00e9ly a v\u00edz, pr\u00f3b\u00e1lt feneket tal\u00e1lni&#8230; Az Isten \u00e1ldja meg \u00e9rte, kivezetett minket egy hossz\u00fa f\u00f6ldnyelvre, amelyet \u2019h\u00e1t\u2019-nak nevezett. Kitan\u00edtott minket, hogy err\u0151l a h\u00e1tr\u00f3l elindulva pr\u00f3b\u00e1ljunk meg valahov\u00e1 jobbra \u2013 vagy balra? nem eml\u00e9kszem m\u00e1r \u2013 eljutni, s el\u00e9rni a m\u00e1sik h\u00e1tat. Ezt is tett\u00fck&#8230; <\/em><br><em>Ment\u00fcnk&#8230; A nemezcsizm\u00e1mban olyan tocsog\u00e1s, mint egy budiban. Cuppog\u00e1s. A harisny\u00e1m \u00f6sszer\u00e1ncol\u00f3dott. A<\/em> <em>kocsis n\u00e9ma maradt, n\u00e9ha cuppantott egyet a lovaknak. \u00d6r\u00f6mmel visszafordult volna, de m\u00e1r k\u00e9s\u0151, s\u00f6t\u00e9tedett. V\u00e9gre, micsoda \u00f6r\u00f6m, ki\u00e9rt\u00fcnk az Irtishez. A t\u00falpart meredek volt, de az itteni lank\u00e1s. G\u00f6r\u00f6ngy\u00f6s, szemre cs\u00fasz\u00f3s, undor\u00edt\u00f3, n\u00f6v\u00e9nyzetnek nyoma se volt rajta. Feh\u00e9r tajt\u00e9kkal verte v\u00e9gig a zavaros v\u00edz, \u00e9s haragosan h\u00faz\u00f3dott vissza, mintha \u00e1tallotta volna m\u00e9g meg\u00e9rinteni is ezt az id\u00e9tlen, cs\u00fasz\u00f3s partot, amelyen l\u00e1that\u00f3an csak varangyos b\u00e9k\u00e1k \u00e9s gyilkos lelkek \u00e9lnek meg&#8230; Az Irtis nem zajongott, nem b\u00f6mb\u00f6lt, hanem olyan hangot adott ki, mintha kopors\u00f3kat d\u00f6ngetn\u00e9nek a fenek\u00e9n&#8230; \u00c1tkozottul hangzott! A t\u00falpart magas, fekete, \u00fcres&#8230;<\/em>\u201d<br><br><br>Neh\u00e9z meg\u00e1llni, hogy az Olvas\u00f3 kedv\u00e9re tegyek (s akkor m\u00e1r saj\u00e1t szavaim helyett m\u00e9giscsak hitelesebb a csehovi sz\u00f6veg, mint a saj\u00e1tom), s tov\u00e1bb id\u00e9zgessek. \u00c1m m\u00e9g egy \u201el\u00e1bjegyzet\u201d illik az\u00e9rt ide \u2013 miel\u0151tt v\u00e1ndort, h\u0151st, <em>\u00e1lmodoz\u00f3t vagy fantaszt\u00e1t l\u00e1tunk bele Csehov szem\u00e9ly\u00e9be. Az \u00edr\u00f3i szavak tal\u00e1n csak a ford\u00edt\u00f3i ut\u00f3sz\u00f3ban kapj\u00e1k meg meg\u00e9rt\u0151 kontrasztjukat a k\u00f6tet v\u00e9g\u00e9n:<\/em><br><em>\u201eAzokban a levelekben, amelyek egy kicsivel k\u00f6zelebb hozz\u00e1k az olvas\u00f3hoz az embert: a k\u00f6h\u00f6g\u0151s, aranyeres, tart\u00f3zkod\u00f3, mafla \u00edr\u00f3t, aki csak k\u00e9rni tud, parancsolni nem, csak fizetni, alkudni nem; s akit az utaz\u00e1s nem \u00f6sszet\u00f6r fizikailag \u00e9s szellemileg, hanem \u00fajj\u00e1\u00e9led t\u0151le. Tal\u00e1n, hogy bizony\u00edtsa nek\u00fcnk az \u00f6r\u00f6k k\u00f6zhelyet, egy ember meg\u00f6lhet\u0151, de az emberi mivolt elpuszt\u00edthatatlan. S m\u00e9g valamit; hogy sosem k\u00e9s\u0151 \u00fajragondolni, \u00fajra elrendezni az esem\u00e9nyeket gondolatban, mert a tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1s seg\u00edt abban, hogy b\u00e1rmilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt jobban \u00e9rezz\u00fck magunkat. Ahogy a Gyilkoss\u00e1g h\u0151s\u00e9vel, Tyerehovval is t\u00f6rt\u00e9nik: \u2019M\u00e1r mindent tudott \u00e9s \u00e9rtett, azt is, hol van Isten \u00e9s hogyan kell neki szolg\u00e1lni, csak egyvalamit nem \u00e9rtett\u2026 mi\u00e9rt van az, hogy ez\u00e9rt az egyszer\u0171 hit\u00e9rt, amelyet m\u00e1sok ingyen, a sz\u00fclet\u00e9s\u00fckkor megkapnak Istent\u0151l, neki ilyen dr\u00e1g\u00e1n kellett megfizetnie\u2026 Fesz\u00fclten meredt a s\u00f6t\u00e9tbe, s \u00fagy \u00e9rezte, ezer \u00e9s ezer verszt\u00e1ra ell\u00e1t, eg\u00e9szen a sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9ig\u2026 \u2013 \u00e9s \u00e9lni akart, hazat\u00e9rni, besz\u00e9lni az \u00fajdonat hit\u00e9r\u0151l, s legal\u00e1bb egy embert megmenteni a pusztul\u00e1st\u00f3l, s legal\u00e1bb egyetlen napot meg\u00e9rni szenved\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u2019<\/em>\u201d (Kir\u00e1ly Zsuzsa).<br><br>Legal\u00e1bb egy napot\u2026 Ennek fontoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s hangs\u00falyos mivolt\u00e1t maga a k\u00f6nyv, a sz\u00f6veg eg\u00e9sze, az elbesz\u00e9l\u00e9sek t\u00f3nusa is mag\u00e1ba foglalja, melyekben a felfedezni, megismerni v\u00e1gy\u00f3 szerz\u0151 a felfedezetlen \u00e9s felfedezhetetlen gazdags\u00e1g\u00fa Szib\u00e9ria rejtelmeibe vezet k\u00e9zenfogva\u2026<\/p>\r\n<ol>\r\n<li>a kiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l \u00e9s a keletkutat\u00e1s \u00e9vtizedek \u00f3ta k\u00f6vetkezetes k\u00e9pviselet\u00e9vel az Olvas\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get kap a k\u00f6tet <a href=\"https:\/\/terebess.hu\/keletkultinfo\/csehov.html\">on-line el\u00e9r\u00e9s\u00e9re is<\/a>: Terebess Kiad\u00f3, Budapest, 1998., 165 oldal, on-line&nbsp;&nbsp;<br><br><a href=\"https:\/\/sites.google.com\/view\/peri-mikro-szkp2\/%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9g\/a-gergely-andr%C3%A1s-csehov-szib%C3%A9ri%C3%A1ja\">Forr\u00e1s: Periszk\u00f3p 2<\/a><\/li>\r\n<\/ol>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Tal\u00e1n nem kiv\u00e9teles vagy meglep\u0151, mintegy hozz\u00e1szoktunk, hogy Csehov m\u0171veiben a falusi udvarh\u00e1zak vagy csereszny\u00e9skertek mili\u0151je, jobbra v\u00e1gyakoz\u00f3 j\u00f3lelkek, isz\u00e1kosok \u00e9s j\u00f3lelk\u0171 nagymam\u00e1k, v\u00e1rosi fics\u00farok, mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 duruzsol\u00f3 szamov\u00e1rok jellemzik a vil\u00e1got, k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve a megv\u00e1ltoztathatatlan sors, a majdnem rem\u00e9nytelen m\u00e1ss\u00e1g k\u00e9pzet\u00e9vel k\u00f6z\u00f6sen. E dr\u00e1maian l\u00edrikus mili\u0151 mindig tart\u00f3s\u00edtja \u00e9s kitermeli a meg\u00e9rt\u0151 m\u00f3d, az egy\u00fctt\u00e9rz\u0151 igyekezet [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[16,120],"tags":[],"class_list":["post-100173","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bongeszde","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100173","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=100173"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100173\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=100173"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=100173"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=100173"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}