{"id":100189,"date":"2022-03-15T02:59:07","date_gmt":"2022-03-15T02:59:07","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=100189"},"modified":"2022-03-14T17:08:05","modified_gmt":"2022-03-14T17:08:05","slug":"csehov-es-a-szahalini-utazas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=100189","title":{"rendered":"Csehov \u00e9s a szahalini utaz\u00e1s"},"content":{"rendered":"\r\n

…1890 kora tavasz\u00e1n [Csehov] ezt k\u00f6z\u00f6lte egyik level\u00e9ben:
\u201eT\u00edz-tizen\u00f6t nap m\u00falva meg\u00e9rkeznek a pacsirt\u00e1k. De \u2013 sajnos \u2013 a k\u00f6zeled\u0151 tavasz idegennek t\u0171nik, mivel elutazom el\u0151le.\u201d
Csehov messzire utazott \u2013 Szahalinra.
Bar\u00e1tai eleinte nem \u00e9rtett\u00e9k, tr\u00e9f\u00e1l-e, vagy val\u00f3ban el akar utazni.
Abban az id\u0151ben Szahalin c\u00e1ri fegyenctelep volt. Oroszorsz\u00e1g minden r\u00e9sz\u00e9b\u0151l erre a szigetre hajtott\u00e1k a b\u0171n\u00f6s\u00f6ket. A szib\u00e9riai vas\u00fat m\u00e9g nem k\u00e9sz\u00fclt el. A bilincsbe vert rabok gyalog mentek v\u00e9gig eg\u00e9sz Szib\u00e9ri\u00e1n, h\u00f3napokon, \u00e9veken \u00e1t tartott az \u00fatjuk.
Szahalinon kimer\u00edt\u0151 munka, testi feny\u00edt\u00e9k, borvir\u00e1gos orr\u00fa fegy\u0151r\u00f6k v\u00e1rtak r\u00e1juk. Azokat, akiket meghat\u00e1rozott id\u0151re sz\u00e1m\u0171ztek Szahalinra, a hazat\u00e9r\u00e9s, a szabads\u00e1g gondolata \u00e9ltette. Szahalinr\u00f3l azonban csak ritk\u00e1n t\u00e9rtek vissza a sz\u00e1m\u0171z\u00f6ttek: a b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kben elrothasztott\u00e1k, betegs\u00e9gekkel megfert\u0151zt\u00e9k, korb\u00e1ccsal hal\u00e1lra vert\u00e9k \u0151ket. Sok b\u0171n\u00f6z\u0151t pedig \u00e9letfogytig tart\u00f3 b\u00f6rt\u00f6nre \u00edt\u00e9ltek.
Neh\u00e9z utaz\u00e1s v\u00e1rt Csehovra \u2013 11 000 verszta, melynek java r\u00e9sz\u00e9t lovas fogaton kellett megtenni.
Elkezd\u0151d\u00f6tt az, amit Csehov tr\u00e9f\u00e1b\u00f3l \u201eSzahalin-m\u00e1ni\u00e1nak” nevezett. Napokon kereszt\u00fcl olvasgatta a f\u00f6ldrajzi, meteorol\u00f3giai, statisztikai \u00e9s b\u00f6rt\u00f6n\u00fcgyi k\u00f6nyveket. Ism\u00e9t az a kutat\u00f3 \u00e9bredt fel benne, aki n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel el\u0151bb oly szorgalmasan gy\u0171jt\u00f6tte az adatokat a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s oroszorsz\u00e1gi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez. Elolvasta idegen utaz\u00f3k eml\u00e9kiratait, orosz haj\u00f3sok besz\u00e1mol\u00f3it, a Csendes-\u00f3ce\u00e1n partvid\u00e9k\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 r\u00e9gi k\u00f6nyveket \u00e9s a b\u00f6rt\u00f6nszigetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 tud\u00f3s\u00edt\u00e1sokat.
Nagy \u00e9lvezettel olvasta Kruzenstern le\u00edr\u00e1s\u00e1t egy vil\u00e1g k\u00f6r\u00fcli utaz\u00e1sr\u00f3l, de egyes speci\u00e1lis kutat\u00e1sokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 besz\u00e1mol\u00f3k hangs\u00falyozottan fontoskod\u00f3 nyelvezet\u00fckkel, terjeng\u0151s elm\u00e9lked\u00e9seikkel \u00e9s szeg\u00e9nyes megfigyel\u00e9seikkel legy\u0151zhetetlen unalmat keltettek benne.
\u2013 Olyan \u00e9rz\u00e9sem van, mintha sv\u00e1bbogarak f\u00e9szkelt\u00e9k volna be magukat a fejembe \u2013 panaszkodott bar\u00e1tainak Csehov a \u201egeol\u00f3gus, ichthiol\u00f3gus \u00e9s zool\u00f3gus urakra\u201d.
\u00c9s most m\u00e1r nem olvasni meg jegyzetelni akart, hanem utazni, hogy a saj\u00e1t szem\u00e9vel l\u00e1thasson \u00faj dolgokat.
Moszkv\u00e1t m\u00e9g h\u00f3 bor\u00edtotta. Csehov azonban m\u00e1r egyre t\u00f6bbet \u00e1lmodozott j\u00f6vend\u0151 utaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, hogyan halad \u00e1t utaz\u00f3kocsival a tajg\u00e1n, vagy hogyan \u00fcl egy g\u0151z\u00f6s fed\u00e9lzet\u00e9n. V\u00e1s\u00e1rolt mag\u00e1nak egy k\u00f6dm\u00f6nt meg egy hossz\u00fa sz\u00e1r\u00fa csizm\u00e1t. \u00c9jszak\u00e1nk\u00e9nt, \u00e1lm\u00e1ban l\u00e1tta az \u00faj orsz\u00e1got, egyszer pedig azt \u00e1lmodta, hogy \u00fcld\u00f6z\u0151be vette egy farkas…
Sokan le akart\u00e1k besz\u00e9lni Csehovot az \u00fatr\u00f3l, ijesztgett\u00e9k, milyen nagy veszedelemmel j\u00e1r az ilyen t\u00e1voli utaz\u00e1s: sz\u00f6k\u00f6tt fegyencekkel tal\u00e1lkozhat az orsz\u00e1g\u00faton, medv\u00e9vel a tajg\u00e1ban; a meg\u00e1radt szib\u00e9riai foly\u00f3kon val\u00f3 \u00e1tkel\u00e9s neh\u00e9zs\u00e9geir\u0151l besz\u00e9ltek.
Az ismer\u0151s csal\u00e1dok gyerekei szent\u00fcl hitt\u00e9k, hogy Csehovnak m\u00e9g tigrisre is kell vad\u00e1sznia. Irigy \u00e9s r\u00e9m\u00fclt pillant\u00e1ssal n\u00e9zegett\u00e9k az \u00faj zsebk\u00e9st, melyet kolb\u00e1szszel\u00e9shez v\u00e1s\u00e1rolt az \u00fatra.
Csehov tr\u00e9f\u00e1val \u00fct\u00f6tte el a dolgot. De amikor bar\u00e1tja \u00e9s kiad\u00f3ja, a monarchikus \u00e9rzelm\u0171 Szuvorin \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 megjegyezte, hogy nem \u00e9rdemes Szahalinra mennie, mert kinek is kell ez a t\u00e1voli sziget, kit is \u00e9rdekel, Csehov \u00fagy \u00e9rezte, hogy ez a megjegyz\u00e9s hamisan cseng.
Csehov nemcsak tudom\u00e1nyos munk\u00e1t olvasott Szahalinr\u00f3l; tanulm\u00e1nyozta a szahalini hivatalnokoknak a p\u00e9terv\u00e1ri hat\u00f3s\u00e1gokhoz \u00edrott jelent\u00e9seit is. Ezek a jelent\u00e9sek olyan b\u0171nt\u00e9nyeket t\u00e1rtak fel, melyekr\u0151l csak kevesen tudtak.
A korm\u00e1ny barb\u00e1r m\u00f3don t\u00edzezr\u00e9vel puszt\u00edtotta a fegyenceket, \u00e9s csak megsokszorozta az \u00fajabb b\u0171n\u00f6z\u0151k sz\u00e1m\u00e1t.
Csehov izgatott \u00e9s szenved\u00e9lyes hang\u00fa lev\u00e9lben v\u00e1laszolt Szuvorinnak. Felh\u00e1borodva \u00edrt arr\u00f3l, hogy az orosz t\u00e1rsadalom k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sen t\u0171ri a korm\u00e1ny b\u0171ncselekm\u00e9nyeit, \u00e9s semmit sem akar tudni Szahalinr\u00f3l.
Bek\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt a tavasz, a foly\u00f3k levetett\u00e9k j\u00e9gtakar\u00f3jukat, Csehov pedig \u00fatnak indult.
A p\u00e1lyaudvaron az egyik k\u00eds\u00e9r\u0151 \u00fatikulacsot akasztott Csehov v\u00e1ll\u00e1ra. Konyak volt benne. Csehov meg\u00edg\u00e9rte, hogy csak a Csendes-\u00f3ce\u00e1n partj\u00e1n fogyasztja el az italt. Fogadalm\u00e1t megtartotta, de az \u00f3ce\u00e1nig eljutni \u2013 nem volt k\u00f6nny\u0171.
El\u0151sz\u00f6r foly\u00f3k ment\u00e9n vitte az \u00fatja, most l\u00e1tta el\u0151sz\u00f6r a Volga \u00e9s a K\u00e1ma vid\u00e9k\u00e9t. \u00c1prilis volt. Oroszorsz\u00e1g m\u00e9g h\u00f3takar\u00f3 alatt nyugodott, csupasz erd\u0151s\u00e9gek \u00e9s barna f\u00f6ldek k\u00f6z\u00f6tt haladt a g\u0151z\u00f6s. Vad sz\u00e9l s\u00fcv\u00edtett, feh\u00e9r fodrokat verve a piszkos-barn\u00e1s v\u00edzt\u00fckr\u00f6n.
A g\u0151z\u00f6ssel szemben usz\u00e1lyok j\u00f6ttek lomh\u00e1n; szakadt b\u00e1r\u00e1nybund\u00e1ban mozdulatlan emberek \u00e1lltak rajtuk, mintha b\u00e1natukban k\u0151v\u00e9 meredtek volna.
A fed\u00e9lzeti utasok k\u00f6z\u00f6tt Csehov megfigyelt egy sz\u0151ke szak\u00e1ll\u00fa parasztot. H\u00e1zi c\u00f3km\u00f3kkal megrakott zs\u00e1kok fek\u00fcdtek a l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, a zs\u00e1kokon pedig egym\u00e1shoz t\u00e1maszkodva szorongtak a gyerekei.
G\u00fanyos mosoly \u00fclt a paraszt arc\u00e1n, \u00e9s nyilv\u00e1n nem azon mosolygott, amit maga k\u00f6r\u00fcl l\u00e1tott, hanem ink\u00e1bb \u00f6nmag\u00e1n, saj\u00e1t nyomor\u00fas\u00e1gos \u00e9let\u00e9n.
Szib\u00e9ri\u00e1ba telepedett \u00e1t a paraszt. A szeg\u00e9nys\u00e9g kergette el oda, t\u00f6bb ezer verszt\u00e1nyira sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1t\u00f3l.
\u2013 Rosszabb m\u00e1r \u00fagyse lehet \u2013 mondta, \u00e9s mosolyt er\u0151ltetett az arc\u00e1ra.
E mosollyal mintha enyh\u00edteni szerette volna az ismeretlen, f\u00e9lelmetes j\u00f6v\u0151t.
Az egyik utas odasz\u00f3lt \u00fclt\u00e9b\u0151l:
\u2013 De igen! Lesz m\u00e9g rosszabb is! Csehov eml\u00e9kezet\u00e9be v\u00e9ste e szavakat \u00e9s az utas villog\u00f3 tekintet\u00e9t, ahogy v\u00e9gigm\u00e9rte a parasztot… Tyumeny ut\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt, Csehov szavai szerint, \u201ea lovas-geb\u00e9s utaz\u00e1s\u201d az \u00e1zsiai f\u00f6ldr\u00e9szen \u00e1t. Csehov egy ketrechez hasonl\u00f3, z\u00e1rt utaz\u00f3kocsiban haladt v\u00e9gig a v\u00e9gtelen szib\u00e9riai \u00fatvonalon. Mindez borong\u00e1ssal t\u00f6lt\u00f6tte el: az \u00f3lomsz\u00edn\u0171 felh\u0151k, a kocsisok iszony\u00fa k\u00e1romkod\u00e1sa, a h\u00edg kacsalevesek a vend\u00e9gfogad\u00f3kban. De a hidegn\u00e9l \u00e9s a nagy t\u00e1vols\u00e1gokn\u00e1l is sokkal ink\u00e1bb nyomasztotta Szib\u00e9ria v\u00e9gtelen n\u00e9mas\u00e1ga. N\u00e9ma volt a sztyepp, az egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1vol es\u0151, sz\u00e9tsz\u00f3rt falvakb\u00f3l nem hallatszott harmonikasz\u00f3, nem gy\u00fajtottak n\u00f3t\u00e1ra a kocsisok sem. Ha n\u00e9ha-n\u00e9ha szembej\u00f6tt valaki, n\u00e9ma pillant\u00e1ssal k\u00eds\u00e9rte Csehov kocsij\u00e1t. Sz\u00e1m\u0171z\u00f6ttek voltak ezek, \u0151r\u00f6k k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben, vagy pedig csavarg\u00f3k, h\u00e1tukra vetett bogr\u00e1ccsal.
Lesz\u00e1llt az este, hideg lett. A kocsi m\u00e1r nem mer\u00fclt a s\u00e1rba, hanem fagyos f\u00f6ld\u00f6n z\u00f6rg\u00f6tt, \u00e9s \u00fagy ugr\u00e1lt, hogy majd kir\u00e1zta az utas lelk\u00e9t. Se h\u00e1z, se ember az \u00faton \u2013 sehol senki, csak s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g \u00e9s n\u00e9ma csend. Csehov a hidegt\u0151l megg\u00e9mberedve cigarett\u00e1ra gy\u00fajtott. A gyufa f\u00e9ny\u00e9re fel\u00e9bredtek az \u00fat ment\u00e9n \u00e1lomba mer\u00fclt vadkacs\u00e1k.
Eg\u00e9sz \u00e9jszakai r\u00e1zk\u00f3d\u00e1s ut\u00e1n hajnalban v\u00e9gk\u00e9pp kimer\u00fclt a hidegt\u0151l, s\u00e1rt\u00f3l \u00e9s a cseng\u0151k sz\u00fcntelen zaj\u00e1t\u00f3l. Egyetlen dolgot k\u00edv\u00e1nt csup\u00e1n: aludni, aludni…
A kocsi v\u00e9gre meg\u00e1llt egy vend\u00e9gfogad\u00f3n\u00e1l. Mik\u00f6zben lovakat v\u00e1ltottak, Csehov elhelyezkedett egy sarokban, \u00e9s nyomban elaludt.
N\u00e9h\u00e1ny perc m\u00falva m\u00e1r \u00e9bresztgette a kocsis:
\u2013 Felkelni, bar\u00e1tom, gyer\u00fcnk!
Csehov kiment az udvarra. Keleten m\u00e1r derengett a hajnal. Fel\u00e9bredtek a vadludak, \u00e9s g\u00e1gogva a magasba sz\u00e1lltak.
Csehov kocsiba \u00fclt \u00e9s tov\u00e1bbindult.
Az \u00e1rad\u00f3 foly\u00f3k sok\u00e1ig feltart\u00f3ztatt\u00e1k \u00fatj\u00e1ban. Napokon \u00e1t \u00fcld\u00f6g\u00e9lt a fogad\u00f3kban, posta\u00e1llom\u00e1sokon vagy a r\u00e9v\u00e9szek kunyh\u00f3j\u00e1ban, v\u00e1rva, m\u00edg a v\u00edz leapad, vagy pedig cs\u00f3nakhoz jutnak. Milyen unalmas \u00e9s nyomaszt\u00f3 napok voltak ezek!
A Tom foly\u00f3n val\u00f3 \u00e1tkel\u00e9sn\u00e9l majdnem v\u00edzbe fulladt.
Olyan volt ez az utaz\u00e1s, mint egy hosszadalmas betegs\u00e9g.
A sz\u00e9lt\u0151l \u00e9s az es\u0151t\u0151l mintha halpikkelyek bor\u00edtott\u00e1k volna Csehov arc\u00e1t.
A \u201elovas-geb\u00e9s utaz\u00e1s” els\u0151 k\u00e9tezer verszt\u00e1j\u00e1b\u00f3l nem maradt meg m\u00e1s Csehov eml\u00e9kezet\u00e9ben, mint a hideg s\u00edks\u00e1g, g\u00f6rbe ny\u00edrf\u00e1k, a m\u00e1jusi h\u00f3, zavaros viz\u0171 foly\u00f3k csupasz partjai…
Csup\u00e1n a Jenyiszej partj\u00e1ra \u00e9rve \u00e9rezte \u00fagy, hogy megkapta a k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1st az utaz\u00e1s minden gy\u00f6trelm\u00e9\u00e9rt. A sz\u00e9les foly\u00f3 rettenetes ereje, mellyel sebesen z\u00fad\u00edtotta viz\u00e9t a Jeges-tenger fel\u00e9, leny\u0171g\u00f6zte. \u00c9s a f\u00fcstsz\u00edn\u0171, \u00e1lmodoz\u00f3 hegyek hirtelen a Kauk\u00e1zust juttatt\u00e1k az esz\u00e9be.
A Jenyiszejen t\u00fal kezd\u0151d\u00f6tt a tajga. Csehov kocsija beg\u00f6rd\u00fclt az erd\u0151s\u00e9gbe, melyben hemzsegtek a madarak, vir\u00e1gok tark\u00e1llottak, \u00e9s ismer\u0151s erdei feny\u0151k, lucfeny\u0151k \u00e9s ny\u00edrf\u00e1k n\u0151ttek.
Senki sem tudta megmondani, hol \u00e9rnek v\u00e9get ezek az erd\u0151k. Heteken \u00e1t kocsiztak benn\u00fck, de m\u00e9g mindig ugyan\u00fagy s\u00f6t\u00e9tlett el\u0151tt\u00fck a rengeteg, \u00e9s s\u0171r\u0171 gyantaillat lengte k\u00f6r\u00fcl az utasokat.
Csehov er\u0151snek, ifj\u00fanak, titokzatosnak tal\u00e1lta a Jenyiszejt, a hegyeket \u00e9s a tajg\u00e1t. \u00datijegyzetei boldog sorokkal teltek meg az \u00faj orsz\u00e1gr\u00f3l, melyre csod\u00e1latos j\u00f6v\u0151 v\u00e1r.
De itt is \u00fajabb megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sok leselkedtek r\u00e1. Min\u00e9l m\u00e9lyebbre hatolt az erd\u0151be, ann\u00e1l er\u0151sebben keveredett a gyantaillatba a f\u00fcst szaga.
T\u0171zv\u00e9szek puszt\u00edtott\u00e1k a tajg\u00e1t, \u00e9g\u0151 f\u00e1k sz\u00e1raz recseg\u00e9se t\u00f6lt\u00f6tte meg a leveg\u0151t. Sz\u00e1z meg sz\u00e1z verszt\u00e9t tett meg Csehov a t\u00fczes k\u00f6d\u00f6n \u00e1t.
A szib\u00e9riai utaz\u00e1s az Amuron \u00e9s a Tat\u00e1r-szoroson val\u00f3 \u00e1tkel\u00e9ssel \u00e9rt v\u00e9get.
Hossz\u00fa cs\u0151r\u0171, ismeretlen madarak rik\u00e1csolva sz\u00e1lltak a g\u0151zhaj\u00f3 nyom\u00e1ban. A g\u0151z\u00f6s id\u0151nk\u00e9nt t\u00fclk\u00f6lt \u2013 vadkecskeny\u00e1jak keltek \u00e1t a foly\u00f3n, \u00e9s elrekesztett\u00e9k a haj\u00f3 \u00fatj\u00e1t. Elektromos szikr\u00e1hoz hasonl\u00f3 vil\u00e1g\u00edt\u00f3 bogarak repkedtek a kaj\u00fctben. Az illemhelyen egy r\u00f3kak\u00f6ly\u00f6k lakott \u2013 szel\u00edd volt, \u00e9s nagyon b\u00e1nk\u00f3dott, ha nem hallott emberi hangot maga k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s nem \u00e9rezte a csizmaken\u0151cs szag\u00e1t.
A fed\u00e9lzeten aranyhomokkal telt zs\u00e1kokkal dicsekedtek az utasok, s \u00e9rt\u00e9kes szarvasagancsokat mutogattak egym\u00e1snak. Ezek az emberek legkedvesebb gyermekkori \u00edr\u00f3j\u00e1nak, az amerikai Bret Harte-nak az elbesz\u00e9l\u00e9seire eml\u00e9keztett\u00e9k Csehovot. \u00dagy \u00e9rezte, mintha l\u00e1tn\u00e1 a fantasztikus orsz\u00e1gokat, melyeket a volt taganrogi fejvad\u00e1sz fi\u00facska \u00e1br\u00e1ndk\u00e9peken l\u00e1tott egykoron.
Hajnalban, amikor a kaj\u00fct s\u00f6t\u00e9tj\u00e9ben kirajzol\u00f3dott a kis ablak vil\u00e1gos korongja, Csehov kiment a haj\u00f3 orr\u00e1ba. Sz\u00fcrke k\u00f6penyes embereket l\u00e1tott csoportba ver\u0151dve, kez\u00fck\u00f6n bilinccsel. Foglyok voltak, akiket a fegyenctelepre sz\u00e1ll\u00edtottak. Egy\u00fctt aludtak a t\u00f6bbi fed\u00e9lzeti utassal. Hideg volt, az emberek szorosan egym\u00e1shoz b\u00fajtak, \u00e9s valamennyi\u00fcket \u2013 foglyokat, katon\u00e1kat, asszonyokat, gyermekeket, k\u00ednaiakat \u2013 belepte a hideg harmat.
A l\u00e1t\u00f3hat\u00e1r sz\u00e9l\u00e9n, a nagy messzes\u00e9gben k\u00f6d\u00f6s vonal \u2013 Szahalin \u2013 t\u0171nt fel. Este volt, amikor a g\u0151zhaj\u00f3 horgonyt vetett a szahalini parton.
A sziget f\u00f6l\u00f6tt, a magasban t\u0171z f\u00e9nye csapott az \u00e9g fel\u00e9. \u00c9gett a tajga, \u00e9s f\u00fcstbe bor\u00edtotta a szikl\u00e1kat. Csehovnak \u00fagy r\u00e9mlett, hogy l\u00e1ngban \u00e1ll az eg\u00e9sz b\u00f6rt\u00f6nsziget, fegyh\u00e1zaival, kasz\u00e1rny\u00e1ival \u00e9s \u00e9rcb\u00e1ny\u00e1ival egy\u00fctt.
A fogolycsoport a szigetre meredt, \u00e9s m\u00e9lyen hallgatott.
Csehov partra l\u00e9pett. A kik\u00f6t\u0151 t\u00e1j\u00e1n k\u00e9nyszermunk\u00e1sok csavarogtak. Amikor megpillantott\u00e1k a kab\u00e1tos, b\u0151r\u00f6nd\u00f6s f\u00e9rfit, levett\u00e9k kucsm\u00e1jukat.

*

Hajnalban bilincsek \u00fctemes cs\u00f6rg\u00e9s\u00e9re \u00e9bredt \u2013 ablaka el\u0151tt vonultak el a k\u00e9nyszermunk\u00e1sok. \u00c9jszaka azzal a gondolattal aludt el, hogy ha az emberi szenved\u00e9s kimer\u00edthetetlen, az nem att\u00f3l van, hogy a vil\u00e1gban nincs el\u00e9g k\u00f6ny\u00f6rtelens\u00e9g, hanem att\u00f3l, hogy az \u00e9let elpuszt\u00edthatatlan, \u00e9s a fegyenctelep legmegal\u00e1zottabb lak\u00f3j\u00e1b\u00f3l is neh\u00e9z kiirtani az \u00e9let\u00f6szt\u00f6n utols\u00f3 cseppj\u00e9t.
Csehov elhat\u00e1rozta, hogy \u00f6ssze\u00edrja Szahalin eg\u00e9sz lakoss\u00e1g\u00e1t. Ez azt jelentette, hogy szem\u00e9lyesen megfordul nemcsak minden b\u00f6rt\u00f6ncell\u00e1ban, hanem valamennyi h\u00e1zban is.
Beutazta az eg\u00e9sz szigetet, gondosan kit\u00f6ltve a k\u00e9rd\u0151\u00edvek ezreit.
De Csehovot v\u00e9gs\u0151 soron nem a sz\u00e1mok \u00e9rdekelt\u00e9k. Az \u00f6ssze\u00edr\u00e1s lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajtott arra, hogy szem\u00e9lyesen elbesz\u00e9lgessen minden egyes fegyenccel, sz\u00e1m\u0171z\u00f6ttel \u00e9s telepessel \u2013 \u00e9s az \u0151 sz\u00e1m\u00e1ra ez volt a legfontosabb.
A b\u00f6rt\u00f6n\u00e9p\u00fcleteket csak a parancsnoks\u00e1g k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben l\u00e1togathatta v\u00e9gig. Z\u00f6rg\u00f6tt az \u00f3ri\u00e1si lakat. Csehov bel\u00e9pett a cell\u00e1ba. Minden\u00fctt azonos l\u00e1tv\u00e1ny fogadta: \u00f3cska limlommal letakart fekhely, cs\u00f3t\u00e1nyokt\u00f3l feket\u00e9ll\u0151 sarkok, piszkos rongydarabbal bek\u00f6t\u00f6tt sebek, f\u00e9lig lekopasztott kopony\u00e1k \u00e9s pillant\u00e1sok \u2013 k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s, gunyoros \u00e9s k\u00f6ny\u00f6rg\u0151 emberi pillant\u00e1sok, olyan emberek\u00e9, akik megl\u00e1tva a parancsnoks\u00e1got, feszes vigy\u00e1zzba v\u00e1gt\u00e1k magukat, \u00e9s szem\u00fcgyre vett\u00e9k az ismeretlen l\u00e1togat\u00f3t.
\u00c1m az igazi fegyenctelep a b\u00f6rt\u00f6ncell\u00e1kon t\u00fal t\u00e1rult Csehov szeme el\u00e9. A b\u00f6rt\u00f6nben a j\u00f6v\u0151nek \u00e9ltek az emberek, amikor majd let\u00f6ltve a r\u00e1juk szabott b\u00fcntet\u00e9st, mint telepesek \u00e9lhetnek a b\u00f6rt\u00f6nfalakon k\u00edv\u00fcl. De t\u00edz-, tizen\u00f6t, s\u0151t h\u00fasz\u00e9vi fegyenc\u00e9let ut\u00e1n, az \u00f6r\u00f6k\u00f6s fejborotv\u00e1l\u00e1s, a h\u00e1tukon lev\u0151 fekete folt \u00e9s a bilincsek nyoma miatt az emberek m\u00e9g szerencs\u00e9tlenebbeknek \u00e9rezt\u00e9k magukat.
Azzal, hogy telepes lett bel\u0151l\u00fck, \u00f6r\u00f6kre elszakadtak sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00fckt\u0151l: a telepesek hal\u00e1luk napj\u00e1ig nem hagyhatt\u00e1k el t\u00f6bb\u00e9 Szahalint.
Az \u00e9letfogytig tart\u00f3 b\u00fcntet\u00e9st Csehov m\u00e9rhetetlen igazs\u00e1gtalans\u00e1gnak tartotta.
A telepesek h\u00e1zai is b\u00f6rt\u00f6ncell\u00e1ra eml\u00e9keztett\u00e9k, csup\u00e1n a lakat \u00e9s a b\u00f6rt\u00f6n\u0151r hi\u00e1nyzott bel\u0151l\u00fck. F\u00f6ldre ter\u00edtett mocskos dunna, egy csajka meg egy palack \u2013 ez vette csak k\u00f6r\u00fcl a telepest. Ha kit\u00f6r\u00f6tt a szoba ablaka, nem \u00fcvegezt\u00e9k be; ha az ajt\u00f3 nem csuk\u00f3dott rendesen, nyitva hagyt\u00e1k, m\u00e9g t\u00e9lid\u0151ben is \u2013 h\u00e1t nem mindegy?
Csehovnak nem volt k\u00f6nny\u0171 pontos adatokat kapni a telepesekt\u0151l. Statisztikai lapjaira ilyen nevek ker\u00fcltek: Nevesincs Vaszilij, Ismeretlen Foglalkoz\u00e1s\u00fa Ember, Feled\u00e9keny Franc… Az emberek eltitkolt\u00e1k m\u00faltjukat, nev\u00fcket, mintha nemcsak kit\u00f6r\u00f6lni akart\u00e1k volna eml\u00e9kezet\u00fckb\u0151l azt, ami sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sbe k\u00e9nyszer\u00edtette \u0151ket, hanem \u00f6nmagukat, saj\u00e1t l\u00e9tez\u00e9s\u00fcket is megtagadt\u00e1k.
El\u0151fordult, hogy a telepesek val\u00f3ban elfelejtett\u00e9k, h\u00e1ny \u00e9vesek. Csehov k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re \u00edgy v\u00e1laszoltak:
\u2013 Lehet, hogy harminc, de az is meglehet, hogy \u00f6tven.
Csehov h\u00e1rom h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6tt Szahalinon. Megfesz\u00edtett er\u0151vel dolgozott. Hajnalban kelt, vigy\u00e1zott minden percre. Sorra beutazta a falvakat, tajgai utakon, cs\u00f3nakkal a foly\u00f3kon \u00e1t, motorossal a szahalini partok ment\u00e9n. Est\u00e9nk\u00e9nt valamelyik helybeli hivatalnok lak\u00e1s\u00e1n vagy egy telepes h\u00e1z\u00e1ban, gyertyacsonk mellett l\u00e1tott \u00edr\u00e1shoz. A h\u00e1ztet\u0151n kopogott az es\u0151; n\u00e9ha behallatszott, ahogy a s\u00e1rban caplatva egy-egy fogoly vagy katona megy el az ablak el\u0151tt.
K\u00e9s\u0151 \u00e9jszak\u00e1ig \u00edrt.
Ez lett a Szahalin c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny v\u00e1zlata.

*

T\u00edzezer lakosa volt Szahalinnak, \u00e9s Csehov t\u00edzezer statisztikai lapot t\u00f6lt\u00f6tt ki. V\u00e9gtelens\u00e9gig megal\u00e1zott t\u00edzezer \u00e9let volt ez.
\u00d6r\u00f6kre eml\u00e9k\u00e9be v\u00e9s\u0151d\u00f6tt az az \u00e9jszaka, melyet Gyerbinszk faluban t\u00f6lt\u00f6tt.
Egy rakt\u00e1rban sz\u00e1llt meg \u00e9jszak\u00e1ra. \u00cdrt, azt\u00e1n eloltotta a l\u00e1mp\u00e1t, \u00e9s lefek\u00fcdt. De ahogy lehunyta a szem\u00e9t, hogy elaludjon, suttog\u00e1s \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le zajok \u00fct\u00f6tt\u00e9k meg a f\u00fcl\u00e9t. A rakt\u00e1r mellett \u00e1llt a b\u00f6rt\u00f6n. Abban a pillanatban a fegyencekre gondolt, akik \u00e9jszaka \u00e1tm\u00e1szhatnak hozz\u00e1 a b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l.
Felkelt, gyerty\u00e1t gy\u00fajtott. Csend lett minden\u00fctt. Csup\u00e1n a tet\u0151n besziv\u00e1rgott es\u0151cseppek hullottak, tomp\u00e1n zeng\u0151 hangot adva, a padl\u00f3ra.
Csehov megint eloltotta a gyerty\u00e1t \u2013 \u00e9s a suttog\u00f3 hangok, k\u00f6nnyed \u00e9s ijeszt\u0151 zajok ism\u00e9t megt\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k a helyis\u00e9get. M\u00e1r tiszt\u00e1n hallatszottak a s\u00f3hajt\u00e1sok, \u00e9s kivehet\u0151k voltak a szavak:
\u2013 Jaj, istenem, jaj, istenem!
Csehov lehunyt szemmel fek\u00fcdt a s\u00f6t\u00e9tben, \u00e9s m\u00e1r nem akarta tudni t\u00f6bb\u00e9, honnan j\u00f6n a suttog\u00e1s, ki az, aki ilyen k\u00e9ts\u00e9gbeesetten egyre mondogatja: \u201eJaj, istenem!” M\u00e1r nem a r\u00e9m\u00fclet, hanem a b\u00e1nat szorongatta sz\u00edv\u00e9t.
\u00dagy r\u00e9mlett neki, hogy az eg\u00e9sz szigetre r\u00e1telepedett ez a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s, \u00e9s \u00e9jszak\u00e1nk\u00e9nt minden\u00fctt elmos\u00f3dott jajszavakat hallat.
Val\u00f3di pokolk\u00e9nt \u00e1llt Szahalin Csehov el\u0151tt. A c\u00e1ri hivatalnokok b\u00fcntetlen\u00fcl k\u00f6vettek el sokkal s\u00falyosabb b\u0171ncselekm\u00e9nyeket, mint amilyenek miatt ezek az el\u00edt\u00e9ltek a fegyenctelepre ker\u00fcltek.
De a szahalini pokol b\u0171ne nemcsak a helybeli hivatalnokokat terhelte, hanem az eg\u00e9sz c\u00e1ri rendszert.
Ezzel a gondolattal t\u00e9rt vissza Csehov Szahalinr\u00f3l.

*

Indi\u00e1t megker\u00fclve, a Szuezi-csatorn\u00e1n \u00e1t, tengeri \u00faton t\u00e9rt vissza. A komor szahalini k\u00e9peket olyan t\u00e1jak v\u00e1ltott\u00e1k fel, amelyekr\u0151l egykor a Pallada fregatt olvas\u00e1sa k\u00f6zben \u00e1lmodozott. \u00c1tszelte az Indiai-\u00f3ce\u00e1nt \u00e9s a V\u00f6r\u00f6s-tengert, j\u00e1rt Hongkongban \u00e9s Singapore-ban, vonaton \u00e1tutazott Ceylon p\u00e1lmaerdein.
Mik\u00f6zben f\u00fcrd\u00f6tt az \u00f3ce\u00e1nban, l\u00e1tott kalauzhalakat, \u00e9s egy c\u00e1pa k\u00f6zeledett fel\u00e9je.
A K\u00ednai-tengeren t\u00e1jfunba ker\u00fclt a haj\u00f3. Csehov k\u00e9szenl\u00e9tben tartotta a revolver\u00e9t, hogy v\u00e9gezzen mag\u00e1val, ha a haj\u00f3 s\u00fcllyedni kezdene.
Nyolch\u00f3napi t\u00e1voll\u00e9t ut\u00e1n \u00e9rkezett vissza Moszkv\u00e1ba. Mihail el\u00e9be utazott Tul\u00e1ba.
A p\u00e1lyaudvar \u00e9tterm\u00e9ben tal\u00e1lt r\u00e1 a b\u00e1tyj\u00e1ra. S\u0171r\u0171 t\u00f6meg \u00e1llta k\u00f6r\u00fcl Csehov asztal\u00e1t. A t\u00f6meg csod\u00e1lkozva n\u00e9zte \u00fatit\u00e1rs\u00e1t \u2013 egy sz\u00e9les, lapos arc\u00fa, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s embert, furcsa szab\u00e1s\u00fa \u00f6lt\u00f6z\u00e9kben \u2013 \u00e9s a m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb k\u00e9t kis \u00e1llatot, ahogy az eb\u00e9del\u0151k t\u00e1ny\u00e9rj\u00e1ba b\u00e1multak.
\u2013 Ki ez, egy indi\u00e1n? \u2013 k\u00e9rdezt\u00e9k t\u0151le. \u2013 \u00c9s ezek itt majmok?
Az indi\u00e1nr\u00f3l kider\u00fclt, hogy egy burj\u00e1t pap Szahalinr\u00f3l, aki Csehovval egy\u00fctt \u00e9rkezett az anyaorsz\u00e1gba. A majmok pedig \u2013 manguszt\u00e1k. Ceylonb\u00f3l hozta \u0151ket Csehov.
Csehov a lak\u00e1s\u00e1ban helyezte el a manguszt\u00e1kat. Az \u00e1llatok nyomban otthonosan \u00e9rezt\u00e9k magukat: minden kis ny\u00edl\u00e1sba bedugt\u00e1k hegyes orrocsk\u00e1jukat, lapozgatt\u00e1k a k\u00f6nyveket, fel\u00fclr\u0151l beleb\u00e1multak az \u00e9g\u0151 l\u00e1mp\u00e1ba, orrukat a te\u00e1scs\u00e9sz\u00e9kbe mer\u00edtett\u00e9k, vissz\u00e1j\u00e1ra ford\u00edtott\u00e1k a keszty\u0171ket.
Eleinte elt\u0171rt\u00e9k a manguszt\u00e1kat. De r\u00f6videsen kider\u00fclt, hogy az egyik \u2013 vad p\u00e1lmasodr\u00f3: manguszta helyett ezt adt\u00e1k el Csehovnak Ceylonban.
A p\u00e1lmasodr\u00f3 k\u00e1rt\u00e9kony l\u00e9nynek bizonyult. Valamilyen okn\u00e1l fogva k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a padl\u00f3kef\u00e9l\u0151kre haragudott. Abban a pillanatban, ahogy munk\u00e1hoz l\u00e1ttak a lak\u00e1sban, az \u00e1llat kiugrott a szekr\u00e9ny al\u00f3l, \u00e9s a padl\u00f3kef\u00e9l\u0151 l\u00e1b\u00e1ba kapaszkodott.
V\u00e9g\u00fcl is mindk\u00e9t \u00e1llatot be kellett adni az \u00e1llatkertbe.
Csehov n\u00e9ha megl\u00e1togatta \u0151ket. A p\u00e1lmasodr\u00f3 gy\u0171l\u00f6lk\u00f6d\u0151 tekintettel n\u00e9zett r\u00e1, a manguszta meg k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sen elfordult t\u0151le.

*

Csehov Szahalin c\u00edmmel nagy k\u00f6nyvet \u00edrt az utaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Ebben a munk\u00e1j\u00e1ban igyekezett teljesen elfogulatlanul, csak a t\u00e9nyekre t\u00e1maszkodva le\u00edrni Szahalint, \u00fagy, ahogy egy f\u00f6ldrajzkutat\u00f3 \u00edrt volna le valamilyen ismeretlen szigetet a Csendes-\u00f3ce\u00e1non. De maguk a t\u00e9nyek, amelyeket Csehov tapasztalt \u00e9s le\u00edrt, visszatasz\u00edt\u00f3 \u00e9s sz\u00e9gyenletes k\u00e9pet festettek a hat\u00f3s\u00e1gok korl\u00e1tolts\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s semmivel sem magyar\u00e1zhat\u00f3 kegyetlens\u00e9g\u00e9r\u0151l. A Szahalin sziget\u00e9r\u0151l \u00edrt, szigor\u00faan tudom\u00e1nyos munka az eg\u00e9sz c\u00e1ri rendszerhez c\u00edmzett s\u00falyos v\u00e1diratt\u00e1 v\u00e1ltozott…
Amit pedig nem mutatott meg a kutat\u00f3 Csehov, megmutatta a m\u0171v\u00e9sz.
K\u00e9t \u00e9vvel Szahalinr\u00f3l val\u00f3 haza\u00e9rkez\u00e9se ut\u00e1n Csehov meg\u00edrta A 6-os sz\u00e1m\u00fa k\u00f3rterem c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9s\u00e9t. Ebben az \u00edr\u00f3 nem egy t\u00e1vol-keleti szigetr\u0151l, hanem egy isten h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tti orosz kisv\u00e1rosr\u00f3l besz\u00e9l, nem a fegyenctelepr\u0151l, hanem az \u0151r\u00fcltekh\u00e1z\u00e1r\u00f3l.
\u00c9s m\u00e9gis megrend\u00edt\u0151 er\u0151vel sz\u00f3lalnak meg az elbesz\u00e9l\u00e9sben a szahalini mot\u00edvumok.
A 6-os sz\u00e1m\u00fa k\u00f3rterem Andrej Jefimics Ragin vid\u00e9ki orvos sors\u00e1t besz\u00e9li el, aki a k\u00f6rnyez\u0151 val\u00f3s\u00e1g ir\u00e1nti k\u00f6z\u00f6ny, a t\u00e1rsadalom b\u0171nei elleni harc hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1g\u00e1nak eszm\u00e9it hirdeti. Felt\u00e9telez\u00e9se szerint \u201eel\u0151\u00edt\u00e9letekre, minderre a sok fertelemre \u00e9s ocsm\u00e1nys\u00e1gra sz\u00fcks\u00e9g van, mert az id\u0151k folyam\u00e1n mindez valami hasznos dologg\u00e1 alakulhat \u00e1t, ak\u00e1r a tr\u00e1gya a humuszban”.
Ez\u00e9rt b\u00e9k\u00e9i meg Andrej Jefimics a k\u00f3rh\u00e1zban uralkod\u00f3 min\u0151s\u00edthetetlen \u00e1llapotokkal, ahol meglopj\u00e1k \u00e9s \u00fctik-verik a betegeket.
\u201eAndrej Jefimics \u00e1tvette hivatal\u00e1t, \u00e9s meglehet\u0151s k\u00f6z\u00f6nnyel t\u0171rte a k\u00f3rh\u00e1zban uralkod\u00f3 rendetlens\u00e9get … Meg azut\u00e1n minek akad\u00e1lyozni az embereket a meghal\u00e1sban, ha egyszer a hal\u00e1l az \u00e9let norm\u00e1lis \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyes befejez\u00e9se?…”
E filoz\u00f3fia hamis volt\u00e1t leplezi le Raginnal val\u00f3 vit\u00e1j\u00e1ban Iv\u00e1n Dmitrics Gromov, a 6-os k\u00f3rterem egyik lak\u00f3ja.
\u201e\u00d6n term\u00e9szett\u0151l fogva lusta, puha ember \u2013 mondta Andrej Jefimicshez fordulva \u2013, \u00e9s az\u00e9rt igyekezett \u00fagy elrendezni \u00e9let\u00e9t, hogy semmi se nyugtalan\u00edtsa, \u00e9s semmi se lend\u00edtse ki mozdulatlans\u00e1g\u00e1b\u00f3l… Az \u00e9letb\u0151l soha semmit sem l\u00e1tott, fogalma sincs r\u00f3la, \u00e9s a val\u00f3s\u00e1got puszt\u00e1n csak elm\u00e9letb\u0151l ismeri. S hogy mi\u00e9rt veti meg a szenved\u00e9st, \u00e9s mi\u00e9rt nem csod\u00e1lkozik semmin, annak igen egyszer\u0171 a magyar\u00e1zata: a hi\u00fas\u00e1gok hi\u00fas\u00e1ga, k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151, az \u00e9let, a szenved\u00e9s \u00e9s a hal\u00e1l megvet\u00e9se, az elm\u00e9lked\u00e9s, a legf\u0151bb j\u00f3 \u00e9s a t\u00f6bbi \u2013 ez az a filoz\u00f3fia, amely a legjobban megfelel az orosz naplop\u00f3 term\u00e9szet\u00e9nek. Ha, teszem azt, l\u00e1tja, amint egy paraszt veri a feles\u00e9g\u00e9t: mi\u00e9rt l\u00e9pjen k\u00f6zbe? Hadd verje, el\u0151bb vagy ut\u00f3bb \u00fagyis mind a ketten meghalnak… Benn\u00fcnket itt r\u00e1cs m\u00f6g\u00f6tt \u0151riznek, rohasztanak, senyvesztenek, de ez mind sz\u00e9p \u00e9s j\u00f3, mert e k\u00f6zt a k\u00f3rterem k\u00f6z\u00f6tt meg a ked\u00e9lyes, meleg dolgoz\u00f3szoba k\u00f6zt nincs semmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Roppantul k\u00e9nyelmes filoz\u00f3fia: tenni nem kell semmit, az ember lelkiismerete tiszta, \u00e9s amellett m\u00e9g b\u00f6lcsnek is tarthatja mag\u00e1t… Nem, uram, ez nem filoz\u00f3fia, nem gondolkod\u00e1s, nem sz\u00e9les l\u00e1t\u00f3k\u00f6r, hanem lustas\u00e1g, fak\u00edrs\u00e1g, \u00e1lmos, tompa elbutults\u00e1g…”
\u00c1m a k\u00f6z\u00f6ny filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t nemcsak Iv\u00e1n Dmitrics fejteget\u00e9se leplezi le, hanem maga a val\u00f3s\u00e1g. Andrej Jefimics maga is a 6-os sz\u00e1m\u00fa k\u00f3rterembe ker\u00fcl Iv\u00e1n Dmitriccsel val\u00f3 bar\u00e1tkoz\u00e1sa miatt, \u00e9s \u00e1ldozat\u00e1ul esik a sz\u00f6rny\u0171 \u00e1llapotoknak. \u00c9s akkor az a gondolat, amely szerint \u201eaz id\u0151k folyam\u00e1n minden elrothad, \u00e9s agyagg\u00e1 v\u00e1ltozik”, m\u00e1r nem ny\u00fajt vigaszt Raginnak.
\u201eHirtelen k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s fogta el, mindk\u00e9t kez\u00e9vel belekapaszkodott a r\u00e1csba, \u00e9s teljes erej\u00e9b\u0151l r\u00e1zni kezdte.”
A r\u00e1cs nem engedett \u2013 \u00e9s Ragin doktor elpusztult.
A k\u00f3rh\u00e1z, amelyr\u0151l Csehov \u00edr, a b\u00f6rt\u00f6nre eml\u00e9keztet. A b\u00f6rt\u00f6n pedig \u2013 egy eg\u00e9sz orsz\u00e1gra, melyet ugyanolyan tompa agy\u00fa \u00e9s kegyetlen emberek korm\u00e1nyoznak, mint amilyen Nyikita, a kiszolg\u00e1lt katona, a 6-os k\u00f3rterem fel\u00fcgyel\u0151je.
Az olvas\u00f3k meg\u00e9rtett\u00e9k Csehov gondolatainak rejtett \u00e9rtelm\u00e9t. (…)
1893-at \u00edrtak.

*

A szahalini utaz\u00e1s nagy er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket k\u00f6vetelt Csehovt\u00f3l. Hazat\u00e9rte ut\u00e1n egyre gyakrabban panaszkodott az eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9re.
Tr\u00e9f\u00e1san szokta volt mondani, hogy kisz\u00e1radt, mint az \u00f6reg szekr\u00e9ny, \u00e9s ebben a tr\u00e9f\u00e1ban a r\u00e9gi Csehovra aligha jellemz\u0151, \u00faj izgalom hangja hallatszott.
Tenni kellett valamit.
Csehov elhat\u00e1rozta, hogy elhagyja Moszkv\u00e1t, \u00e9s falura k\u00f6lt\u00f6zik.
Egy t\u00f6nkrement fest\u0151 eladta Moszkv\u00e1t\u00f3l vagy sz\u00e1zverszt\u00e1nyira, Melihovo falu k\u00f6zel\u00e9ben fekv\u0151 birtok\u00e1t, \u00e9s Csehov j\u00f3form\u00e1n meg se n\u00e9zte, csak sietve megv\u00e1s\u00e1rolta.
Nemcsak a betegs\u00e9g \u0171zte el Moszkv\u00e1b\u00f3l. V\u00e1gy\u00f3dott az \u00edr\u00f3asztala, a k\u00f6nyvei, a munka ut\u00e1n. Sok minden felgy\u00fclemlett a lelk\u00e9ben, \u00e9s sok mindent kellett pap\u00edrra vetnie. Kereste a mag\u00e1nyt. \u00c9let\u00e9ben csup\u00e1n egyszer volt r\u00e9sze benne \u2013 utols\u00f3 taganrogi \u00e9veiben. De akkor m\u00e9g gimnazista volt, \u00e9s nem \u00e9rezte sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t, hogy egyed\u00fcl legyen.
Moszkv\u00e1ban t\u00f6bb\u00e9 nem volt kedve az \u00edr\u00e1shoz. A hossz\u00fa v\u00e1ndor\u00fat ut\u00e1n a tajga posta\u00fatjain, ahol \u00fagy z\u00fagtak a f\u00e1k, mint a hull\u00e1mver\u00e9s a tengeren, a sz\u00e9les foly\u00f3kon \u00e9s a tengeren val\u00f3 haj\u00f3z\u00e1s ut\u00e1n a v\u00e1rosi \u00e9let, a tap\u00e9t\u00e1val beragasztott n\u00e9gy fal k\u00f6z\u00f6tt, laposs\u00e1 \u00e9s sz\u00edntelenn\u00e9 v\u00e1lt. Utaz\u00e1s k\u00f6zben besz\u00e9lgetett kocsisokkal, vil\u00e1g\u00edt\u00f3torony-\u0151r\u00f6kkel, parasztokkal, r\u00e9v\u00e9szekkel, kov\u00e1csokkal, kapit\u00e1nyokkal. Moszkv\u00e1ban a csal\u00e1d bar\u00e1taival, ismer\u0151s \u00edr\u00f3kkal \u00e9s szerkeszt\u0151kkel \u00e9s kiad\u00f3kkal besz\u00e9lgetett. \u00c9s ez untatta.
\u2013 Az \u00edr\u00f3 ne a Mal\u00e1ja Dmitrovk\u00e1n \u00e9ljen, hanem a n\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt \u2013 mondta.
Csehov \u00f6r\u00f6mmel csomagolt. Az egyik l\u00e1d\u00e1t gy\u00f3gyszerekkel t\u00f6lt\u00f6tte meg. Majd ha t\u00fal sokat \u00fcl az \u00edr\u00f3asztala mellett, milyen \u00e9rdekes lesz orvostudom\u00e1nnyal foglalkozni \u2013 nemcsak gy\u00f3gy\u00edt\u00e1ssal, hanem elm\u00e9lettel is.
B\u00fcszkes\u00e9g t\u00f6lt\u00f6tte el, amikor \u00fajs\u00e1gokban vagy szaklapokban a k\u00e9t nagy n\u00e9met orvos: R\u00f3bert Koch \u00e9s Rudolf Virchow legut\u00f3bbi felfedez\u00e9seir\u0151l olvasott. Ezek az orvosok mikroszk\u00f3p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel jutottak felfedez\u00e9s\u00fckh\u00f6z, \u00e9s Csehov maga is szeretett volna mikroszk\u00f3pot v\u00e1s\u00e1rolni.
A t\u00f6nkrement fest\u0151r\u0151l kider\u00fclt, hogy sz\u00e9lh\u00e1mos. F\u00e1k helyett far\u00f6nk\u00f6k meredeztek az erd\u0151 hely\u00e9n, az \u00e1llatokat hal\u00e1lra \u00e9heztette, \u00e9s az elolvadt h\u00f3 siv\u00e1r telkeket t\u00e1rt el\u0151. Az \u00f6reg h\u00e1znak valahogy ostoba k\u00fclseje volt, \u00e9s csak \u00fagy hemzsegtek benne a sv\u00e1bbogarak.
Csehov a hozz\u00e1tartoz\u00f3ival egy\u00fctt k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt le Melihov\u00f3ba. A csal\u00e1d hozz\u00e1l\u00e1tott az \u00faj f\u00e9szekrak\u00e1shoz.
A h\u00e1zat \u00e1talak\u00edtott\u00e1k, nagy halastavat \u00e1stak, amely r\u00f6vid id\u0151 alatt olyan lett, ak\u00e1r egy akv\u00e1rium. Bef\u0151ttes\u00fcvegben sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k Moszkv\u00e1b\u00f3l a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le halporontyokat, \u00e9s telep\u00edtett\u00e9k a t\u00f3ba. A magas f\u00e1kra sereg\u00e9lyd\u00facokat aggattak \u201eSereg\u00e9ly fiv\u00e9rek” \u00e9s \u201eCsapsz\u00e9k” felirattal. Az udvaron pedig k\u00e1v\u00e9sz\u00edn\u0171 egyiptomi galambok s\u00e9t\u00e1lgattak. Azokra a r\u00e9gi id\u0151kre eml\u00e9keztettek, amikor m\u00e9g Csehov galambokat eregetett a taganrogi h\u00e1ztet\u0151kr\u0151l.
Csehov mindent pomp\u00e1snak tal\u00e1lt a Melihov\u00f3ban t\u00f6lt\u00f6tt els\u0151 tavaszon. A h\u00f3foltok k\u00f6zt kiz\u00f6ldell\u0151 p\u00e1zsitr\u00f3l vagy a \u201eCsapsz\u00e9k”-ben megtelepedett sereg\u00e9lyekr\u0151l mint rendk\u00edv\u00fcli esem\u00e9nyekr\u0151l sz\u00e1molt be Moszkv\u00e1ba k\u00fcld\u00f6tt leveleiben.
Hajnali \u00f6tkor kelt. Feh\u00e9rbe borult a vir\u00e1gz\u00f3 kert. Csehov belemer\u00fclt a csendbe, mint forr\u00f3 ny\u00e1ri napokon a f\u00fcrd\u0151z\u0151 mer\u00fcl be a v\u00edzbe. V\u00e9gtelen hossz\u00fara ny\u00falt a tavaszi nap. Ismeretlen nyugalom sz\u00e1llt r\u00e1. Senki sem r\u00e1ncig\u00e1lta a cseng\u0151t. Csehov \u00fagy \u00e9rezte, hogy valahol a vil\u00e1g v\u00e9g\u00e9n, Ausztr\u00e1li\u00e1ban \u00e9l.
Megvette a Seg\u00e9dk\u00f6nyv mez\u0151gazd\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvet. Melihov\u00f3ban vetettek rozsot, sz\u00e9n\u00e1t kasz\u00e1ltak, paradicsomot \u00e9s padlizs\u00e1nt \u00fcltettek. A Csehov csal\u00e1d azonban nem volt j\u00f3 mez\u0151gazda. Minden nap hozott valami kellemetlen meglepet\u00e9st. Az egyik l\u00f3r\u00f3l kider\u00fclt, hogy kimustr\u00e1lt, a m\u00e1sikat \u00e9jjel a mez\u0151n kicser\u00e9lt\u00e9k egy d\u00f6gl\u00f6ttre, valamennyi helyett egyetlen szerencs\u00e9tlen kanca dolgozott, azt Anna Petrovn\u00e1nak nevezt\u00e9k el.
Csak egyetlen dolog siker\u00fclt Csehovnak csod\u00e1latosan: a f\u00e1k \u00fcltet\u00e9se. Gy\u00fcm\u00f6lcsf\u00e1kat \u00fcltetett, magokr\u00f3l termesztett facsemet\u00e9ket, erdei feny\u0151t \u00e9s lucfeny\u0151t \u2013 \u00e9s valamennyi megeredt.
Az erd\u0151 \u00e9s a f\u00e1k ir\u00e1nti szeretet\u00e9r\u0151l Csehov a V\u00e1nya b\u00e1csi c\u00edm\u0171 dr\u00e1m\u00e1j\u00e1ban besz\u00e9l.
\u201eAmikor hallom, hogy z\u00fag az \u00e9n fiatal erd\u0151m, amelyet a saj\u00e1t kezemmel telep\u00edtettem, akkor tudom, hogy az \u00e9ghajlat egy kicsit az \u00e9n hatalmamban is van, \u00e9s ha ezer \u00e9v m\u00falva boldog lesz az ember, akkor ebben nekem is lesz egy kis r\u00e9szem. Amikor ny\u00edrfacsemet\u00e9t \u00fcltetek, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb l\u00e1tom, hogy z\u00f6ld\u00fcl, hogy hajlik a sz\u00e9lben, megtelik a lelkem b\u00fcszkes\u00e9ggel.\u201d
\u00cdgy besz\u00e9l Asztrov doktor, a darab egyik h\u0151se, akinek nagyobb gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9get jelent az erd\u0151telep\u00edt\u00e9s, mint az orvostudom\u00e1ny. Csehov a saj\u00e1t lelk\u00e9t aj\u00e1nd\u00e9kozta Asztrovnak.
Szerette Melihov\u00f3nak minden egyes f\u00e1j\u00e1t. Vend\u00e9geit v\u00e9gigvezette a kerten, \u00e9s \u00edgy besz\u00e9lt:
\u2013 Ezek az erdei feny\u0151k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hajnalt\u00e1jt sz\u00e9pek. Ezt a t\u00f6lgyet viszont alkonyatkor kell megn\u00e9zni.
A Melihov\u00f3b\u00f3l \u00edrt els\u0151 levelekben, melyekben megh\u00edvja bar\u00e1tait, Csehov k\u00f6zli, hogy az \u00e1llom\u00e1st\u00f3l mind\u00f6ssze kilencverszt\u00e1nyira fekszik az udvarh\u00e1z. A val\u00f3s\u00e1gban nem kilenc, hanem k\u00f6zel tizenh\u00e1rom verszta volt. Csehov sz\u00e1nd\u00e9kosan \u00edrt kevesebbet. F\u00e9lt a l\u00e1togat\u00e1sokt\u00f3l \u00e9s a l\u00e1rm\u00e1t\u00f3l, ugyanakkor amiatt is agg\u00f3dott, hogy a neh\u00e9z \u00fat miatt nem keresik majd fel a bar\u00e1tai.
A bar\u00e1tok m\u00e9giscsak meg\u00e9rkeztek. Elj\u00f6tt Levit\u00e1n, \u00e9s Csehov vad\u00e1szni ment vele k\u00e9t tacsk\u00f3 \u2013 Brom \u00e9s Hina \u2013 k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben. A kuty\u00e1k g\u00f6rbe l\u00e1bukon futottak mellett\u00fck, \u00e9s Csehov ir\u00e1nti szeretet\u00fckb\u0151l vad\u00e1szebeknek tettett\u00e9k magukat… Felkereste Lika Mizinova, az eg\u00e9sz Csehov csal\u00e1d k\u00f6zeli bar\u00e1tja. Lika le\u00fclt a zongora mell\u00e9, \u00e9s el\u00e9nekelte Brag Havasalf\u00f6ldi legend\u00e1j\u00e1t:

\u00d3 mily hangokat hallok!
Sz\u00edvem rabul ejtik…

Potapenko, az \u00edr\u00f3 pedig heged\u00fclt…
A vend\u00e9gek sok vid\u00e1m, kedves \u00f3ra eml\u00e9k\u00e9t \u0151rizt\u00e9k meg eml\u00e9kezet\u00fckben, amikor oly sokat tr\u00e9f\u00e1lkoztak, les\u00e9t\u00e1ltak a t\u00f3hoz, est\u00e9nk\u00e9nt lutrit j\u00e1tszottak.
Melihov\u00f3nak volt egy k\u00fcl\u00f6n kr\u00f3nik\u00e1sa. Pavel Jegorics Csehov, aki m\u00e1r r\u00e9ges-r\u00e9g \u00e1tengedte a csal\u00e1df\u0151 szerep\u00e9t Antonnak, megenyh\u00fclt, megcsendesedett, szabad idej\u00e9t r\u00e9gi k\u00f6nyveknek \u00e9s napl\u00f3\u00edr\u00e1snak szentelte. Egy iktat\u00f3k\u00f6nyv form\u00e1j\u00fa nagy f\u00fczetbe napr\u00f3l napra feljegyezte a melihov\u00f3i \u00e9let apr\u00f3 esem\u00e9nyeit. Ilyesmiket \u00edrt:
\u201eHarmat. Csend. Elmondhatjuk, paradicsomi nap volt.”
\u201eAntosa, Levit\u00e1n \u00e9s Masa kimentek az erd\u0151be. Este t\u00edzig s\u00e9t\u00e1ltak. Fakadnak a r\u00fcgyek a ny\u00edrf\u00e1n.”
\u201eMeg\u00e9rkezett Antosa. A hold reggel nyolckor j\u00f6tt fel.”
\u201eVacsor\u00e1ra pirog volt. Nem lett f\u00f6l\u00edrva, kinek jutott a grivennik [Az egyik pirogba grivenniket \u2013 t\u00edzkopejk\u00e1s \u00e9rm\u00e9t \u2013 s\u00fct\u00f6ttek \u2013 szerk.]
\u201eAntosa trojk\u00e1n kikocsizott az \u00e1llom\u00e1sra, onnan pedig Szerpuhovba, gy\u0171l\u00e9sre.”
\u201eAntosa sok halat fogott.”
\u201eA rost\u00e9lyos \u00edzlett Antos\u00e1nak.”
Csehov n\u00e9ha saj\u00e1t humoros sorait \u00edrta be apja napl\u00f3j\u00e1ba: \u201eA b\u00e1r\u00e1ny ugr\u00e1l, Marjuska \u00f6r\u00fcl neki.\u201d
\u201eH\u00e1la isten mindenki elment, \u00e9s csak ketten maradtak: \u00e9n \u00e9s Mme Csehova.”
\u201eAnyuska a k\u00f6cs\u00f6g\u00f6n lev\u0151 kecsk\u00e9vel \u00e1lmodott.”
Feny\u0151k, tulip\u00e1nok, galambok, halast\u00f3, a verand\u00e1n vagy az eb\u00e9dl\u0151ben elt\u00f6lt\u00f6tt est\u00e9k a f\u00fcgg\u0151l\u00e1mpa l\u00e1gy f\u00e9ny\u00e9ben \u2013 ez volt \u00e1m az igazi pihen\u00e9s. A nagyablakos szob\u00e1ban, ahova bekandik\u00e1ltak az almaf\u00e1k, rendezkedett be \u00edr\u00e1shoz. A k\u00f6nyvespolcokra sz\u00e9pirodalmi \u00e9s orvosi k\u00f6nyveket rakott vegyesen. Az orvoss\u00e1gos\u00fcvegek az ablakp\u00e1rk\u00e1nyra ker\u00fcltek. A kis jap\u00e1n bronzszobrok \u00e9s az elef\u00e1ntcsont figur\u00e1k a t\u00e1vol-keleti utaz\u00e1s eml\u00e9k\u00e9t id\u00e9zt\u00e9k. Csehov a falra Lev Tolsztojnak, akkor m\u00e1r legkedvesebb \u00edr\u00f3j\u00e1nak a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t akasztotta.
Kora tavasszal behallatszott a szob\u00e1ba a sereg\u00e9lyek dala, ny\u00e1ri \u00e9jszak\u00e1kon bagolyhuhog\u00e1s, t\u00e9len a kuty\u00e1k szaggatott ugat\u00e1sa.
\u00c9s amikor t\u00e9len sok h\u00f3 hullott, nyulak osontak a dolgoz\u00f3szoba fel\u00e9, le\u00fcltek az ablak al\u00e1, \u00e9s egy pillanatra elgondolkoztak valamin.
Legjobb m\u0171veinek eg\u00e9sz sor\u00e1t \u00edrta Csehov ebben a szob\u00e1ban.

*

A szomsz\u00e9d falvakba nyaral\u00f3k \u00e9rkeztek Moszkv\u00e1b\u00f3l. Amikor kib\u00e9reltek egy szob\u00e1t, a h\u00f6lgyek \u00e9rdekl\u0151dtek a parasztasszonyokt\u00f3l, van-e orvos a k\u00f6rny\u00e9ken.
\u2013 Ne agg\u00f3dj, kedvesk\u00e9m \u2013 felelt\u00e9k a parasztasszonyok. \u2013 Olyan j\u00f3 doktorunk van minek\u00fcnk, hogy m\u00e9g Moszkv\u00e1ban se tal\u00e1lni k\u00fcl\u00f6nbet, mint a mi Anton Pavlovicsunk.
A nyaral\u00f3 h\u00f6lgyek k\u00f6z\u00fcl csak kevesen tal\u00e1lt\u00e1k ki, hogy Csehovr\u00f3l, az \u00edr\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3.
Amikor Csehov letelepedett Melihov\u00f3ban, \u00e9s a parasztok megtudt\u00e1k, hogy az \u00faj f\u00f6ldbirtokos \u2013 orvos, egyre-m\u00e1sra j\u00f6ttek hozz\u00e1 a betegek. Az egyik v\u00e9rt h\u00e1nyt, a m\u00e1sik a f\u00e1val megs\u00e9rtette a kez\u00e9t, a harmadiknak megbetegedett a kisl\u00e1nya.
\u00c9s lassan, \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl Csehov n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlenn\u00e9 v\u00e1lt a melihov\u00f3i parasztok \u00e9let\u00e9ben. Olyann\u00e1, aki n\u00e9lk\u00fcl n\u00e9ha ak\u00e1r fel is akaszthatn\u00e1k magukat.
A betegek m\u00e1r kora hajnalban megj\u00f6ttek a Csehov-h\u00e1z torn\u00e1c\u00e1ra. Reggel \u00f6tkor kezd\u0151d\u00f6tt a rendel\u00e9s. Csehov figyelmesen v\u00e9gighallgatta \u00e9s megvizsg\u00e1lta a betegeket, elmondta a kezel\u00e9s m\u00f3dj\u00e1t, orvoss\u00e1got adott. Sok volt a beteg, \u00e9s rendel\u00e9skor Ma-Pa seg\u00edtett neki. (Tr\u00e9f\u00e1san \u00edgy h\u00edvta h\u00fag\u00e1t, M\u00e1ria Pavlovn\u00e1t.) Misa pedig a porokat m\u00e9rte ki, \u00e9s az emulzi\u00f3t k\u00e9sz\u00edtette.
A parasztok felcsernek tekintett\u00e9k Mis\u00e1t. Mivel a falusi k\u00f3rh\u00e1zakban a felcserek goromb\u00e1skodtak a parasztokkal, \u00e9s megvet\u0151, leereszked\u0151 kifejez\u00e9ssel ny\u00fajtottak seg\u00edts\u00e9get, a parasztok a hat\u00f3s\u00e1gi emberek k\u00f6z\u00e9 sorolt\u00e1k a felcsereket, \u00e9s baksist adtak nekik. A betegek egy-egy r\u00e9zp\u00e9nzt cs\u00fasztattak Misa mark\u00e1ba.
\u2013 Fogadd el, kedvesk\u00e9m \u2013 suttogt\u00e1k titokzatosan.
Mag\u00e1r\u00f3l Csehovr\u00f3l m\u00e1r tudt\u00e1k, hogy nem fogad el p\u00e9nzt. Ezt k\u00fcl\u00f6n\u00f6snek tartott\u00e1k, ak\u00e1rcsak azt, hogy Csehov sohasem emeli fel a hangj\u00e1t, amikor besz\u00e9lget a parasztokkal.
A szomsz\u00e9d f\u00f6ldbirtokosok ugyanis \u201efi\u00fak”-nak sz\u00f3l\u00edtott\u00e1k a parasztokat, ak\u00e1r fiatalok voltak, ak\u00e1r \u00f6regek.
Ez Szahalinra eml\u00e9keztette Csehovot: a fel\u00fcgyel\u0151k is fi\u00faknak sz\u00f3l\u00edtott\u00e1k a foglyokat.
\u2013 \u00c9s azt\u00e1n igazi urak lehetnek ezek, vagy nem igaziak? \u2013 \u00e9rdekl\u0151dtek Csehov\u00e9kr\u00f3l a parasztok.
\u00c9s az, hogy Csehov\u00e9k nem l\u00e1tszottak eg\u00e9szen igazi uraknak, tetszett nekik.
Az \u00f6nzetlen orvos \u00e9s meg\u00e9rt\u0151 ember h\u00edre eljutott messze, j\u00f3val t\u00fal Melihovo hat\u00e1rain. H\u00fasz-harminc m\u00e9rf\u00f6ldr\u0151l is hozt\u00e1k szek\u00e9rrel a betegeket.
Kopog\u00e1s hallatszik az \u00e9jszaka kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n Csehov dolgoz\u00f3szob\u00e1j\u00e1nak ablak\u00e1n; egy embert hoztak, vas vill\u00e1val \u00e1tsz\u00fart hassal vagy t\u00f6r\u00f6tt l\u00e1bbal; s\u00fcrg\u0151sen elh\u00edvj\u00e1k Krjukov\u00f3ba, \u00e9s amikor haza\u00e9r Krjukov\u00f3b\u00f3l, az udvaron m\u00e1r Oszkin\u00f3b\u00f3l v\u00e1r r\u00e1 egy k\u00fcld\u00f6nc. \u00c9s Csehov elindul Oszkin\u00f3ba. Melihov\u00f3ban t\u00f6bb mint ezer beteget fogadott egy \u00e9v alatt.
N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel azel\u0151tt t\u00fals\u00e1gosan terhesnek tal\u00e1lta a falusi orvos munk\u00e1j\u00e1t. Most boldog volt, hogy az irodalmon k\u00edv\u00fcl van m\u00e9g egy hivat\u00e1sa, mert ez a hivat\u00e1s \u00faj, m\u00e9ly \u00e9s izgalmas \u00e9rtelmet adott az \u00e9let\u00e9nek.
Az \u00edr\u00f3k, akik lek\u00f6lt\u00f6ztek falura, ott \u00e9ltek a n\u00e9p mellett \u2013 de csak mellette, \u00e9s semmi t\u00f6bb.
Az orvosi munka lehet\u0151v\u00e9 tette, hogy Csehov belel\u00e1sson a n\u00e9p \u00e9let\u00e9nek legm\u00e9ly\u00e9be. Voszkreszenszk, Zvenyigorod, Babkino \u00faj t\u00e1jak k\u00e9peivel gazdag\u00edtott\u00e1k Csehovot. Melihovo azzal gazdag\u00edtotta, ami az \u00edr\u00f3nak mindenn\u00e9l dr\u00e1g\u00e1bb: alaposan megismerte azt a n\u00e9pet, amelynek a k\u00f6r\u00e9ben \u00e9lt.
Hossz\u00fa hetekre f\u00e9lbeszak\u00edtotta egy-egy megkezdett elbesz\u00e9l\u00e9s meg\u00edr\u00e1s\u00e1t, hogy teljes eg\u00e9sz\u00e9ben az orvosi munk\u00e1nak \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6teless\u00e9g\u00e9nek szentelhesse mag\u00e1t.
1892-ben a rossz term\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00e9h\u00edns\u00e9g t\u00e1madt az orsz\u00e1gban. T\u0171zv\u00e9sz kegyetlen sebess\u00e9g\u00e9vel terjedt a koldusszeg\u00e9ny orosz falvakban.
Csehov (ez m\u00e9g Melihov\u00f3ba val\u00f3 lek\u00f6lt\u00f6z\u00e9se el\u0151tt t\u00f6rt\u00e9nt) elment az \u00edns\u00e9ges korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1gokba.
A Nyizsnyij Novgorod-i \u00e9s voronyezsi falvak megd\u00f6bbentett\u00e9k fenyeget\u0151 n\u00e9mas\u00e1gukkal. Itt senki sem dalolt, a parasztok teljesen legyeng\u00fcltek, ahhoz sem volt erej\u00fck, hogy hangosan besz\u00e9ljenek; a kuty\u00e1k ugat\u00e1s helyett halkan vinnyogtak. A parasztoknak m\u00e9g labod\u00e1juk se volt, mert m\u00e9g azt is mind felett\u00e9k.
A j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi egyes\u00fcleti h\u00f6lgyek \u00e9s a magukat szabadgondolkod\u00f3knak nevez\u0151 hivatalnokok \u00fcnnep\u00e9lyes bankettokat \u00e9s m\u0171kedvel\u0151 el\u0151ad\u00e1sokat tartottak, azt azonban m\u00e1r visszautas\u00edtott\u00e1k, hogy eb\u00e9det adjanak az \u00e9hez\u0151knek, mivel az \u00e9hs\u00e9g l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t t\u00fals\u00e1gosan riaszt\u00f3nak tal\u00e1lt\u00e1k, Csehovot ez felh\u00e1bor\u00edtotta. \u0150 maga megtett mindent, ami t\u0151le tellett. Dermeszt\u0151 hidegben beutazta a falvakat, lovakat v\u00e1s\u00e1rolt, hogy sz\u00e9tossza a parasztoknak, \u00e9s egyszer majdnem elpusztult, amikor h\u00f3viharba ker\u00fclve let\u00e9vedt az \u00fatr\u00f3l.
\u2013 Megr\u00e9m\u00fcltem, de m\u00e9g hogy! \u2013 vallotta be k\u00e9s\u0151bb \u0151szint\u00e9n.
Ahogy k\u00f6rbej\u00e1rta a h\u00f3bor\u00edtotta Voronyezs k\u00f6rny\u00e9ki falvakat, szomor\u00faan gondolt arra, hogy ez apja sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldje. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nemigen v\u00e1ltozott itt semmi az\u00f3ta, ami\u00f3ta Jegor nagyapa verejt\u00e9kes munk\u00e1val kiszabad\u00edtotta csal\u00e1dj\u00e1t a jobb\u00e1gyi k\u00f6t\u00f6tts\u00e9gb\u0151l: ugyanolyan most is a fekete gerend\u00e1zat, az alig pisl\u00e1kol\u00f3 m\u00e9cses, ugyanolyanok a lehorgasztott fej\u0171 lovak, az elhagyott utak.
A tavasz ebben az \u00e9vben bizonytalan volt. A madar\u00e1k nem k\u00f6lt\u00f6ttek fi\u00f3k\u00e1kat, a vir\u00e1gok keservesen bontogatt\u00e1k szirmaikat, \u00e9s t\u00f6rp\u00e9knek l\u00e1tszottak. Mintha rossz el\u0151\u00e9rzet gy\u00f6t\u00f6rn\u00e9 a term\u00e9szetet.
Ny\u00e1ron kit\u00f6rt a kolera. A k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s l\u00e1zad\u00e1sra b\u00fajtogatta a parasztokat. A l\u00e1zad\u00f3kat megvessz\u0151zt\u00e9k. A hat\u00f3s\u00e1gok int\u00e9zked\u00e9s\u00e9re a p\u00f3p\u00e1k szenteltv\u00edzzel locsolt\u00e1k meg a vessz\u0151ket.
Melihov\u00f3t is el\u00e9rte a kolera.
Csehov \u00e1tment a szomsz\u00e9d birtok tulajdonos\u00e1hoz, egy gr\u00f3fn\u0151h\u00f6z, \u00e9s p\u00e9nzt k\u00e9rt t\u0151le betegbarakkok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez.
A gr\u00f3fn\u0151 suhog\u00f3 selyemruh\u00e1ban j\u00f6tt ki Csehovhoz. Olyan arckifejez\u00e9ssel hallgatta v\u00e9gig, mint aki az\u00e9rt j\u00f6tt, hogy be\u00e1llhasson hozz\u00e1 kert\u00e9sznek vagy kocsisnak.
Amikor az asszony meghallotta a \u201ep\u00e9nz” sz\u00f3t, izgalm\u00e1ban k\u00f6nnycsepp buggyant ki a szem\u00e9b\u0151l. Csehov sietett v\u00e9get vetni a besz\u00e9lget\u00e9snek. A gr\u00f3fn\u0151 kezet ny\u00fajtott b\u00facs\u00faz\u00e1skor. \u00d3ri\u00e1s brili\u00e1ns f\u00fclbeval\u00f3 volt a f\u00fcl\u00e9ben, \u00e9s \u00fagy csillogott, mint a k\u00f6nnycsepp.
Csehov m\u00e9gis meg\u00e9p\u00edtette a barakkokat. \u00dct\u00f6tt-kopott fogaton hajtatott Novoszelkibe, Barancev\u00f3ba vagy Davidov-puszt\u00e1ra, el\u0151ad\u00e1sokat tartott a parasztoknak a kolera elleni harcr\u00f3l, \u00e9s a lehet\u0151s\u00e9ghez k\u00e9pest mindent megtett, amir\u0151l \u00fagy gondolta, hogy k\u00f6teless\u00e9ge megtenni.
Lovai teljesen t\u00f6nkrementek, nem ismerte az utakat, r\u00f6vidl\u00e1t\u00e1sa miatt este szinte semmit sem l\u00e1tott. A felcser csak pislogott minden k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re, ahogy katon\u00e1\u00e9kn\u00e1l szok\u00e1s.
Amikor a melihov\u00f3i birtokon betakar\u00edtott\u00e1k a rozst, seg\u00edteni akart a parasztokon, \u00e9s megparancsolta, adjanak el nekik lisztet, \u00e9s m\u00e9r\u00e9skor \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl egy pud helyett m\u00e1sfelet m\u00e9rjenek. Ez a csal\u00e1s m\u00e9g sokkal szokatlanabb volt a parasztok el\u0151tt, mint az, hogy Csehov mag\u00e1zta \u00e9s ingyen gy\u00f3gy\u00edtotta \u0151ket.
Amikor Csehov v\u00e9gigment a falun, az \u00f6regasszonyok kedveskedve mosolyogtak r\u00e1, mint valami f\u00e9lkegyelm\u0171re.
Amikor a foly\u00f3parti f\u00fczesekben vagy este a h\u00e1z torn\u00e1c\u00e1n \u00fcld\u00f6g\u00e9lt, el-elgondolkodott.
Elk\u00e9pzelte mag\u00e1t egy orvosi foly\u00f3irat kiad\u00f3j\u00e1nak vagy egy nagy \u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151j\u00e9nek. Arr\u00f3l fant\u00e1zi\u00e1lt, hogy el\u0151ad\u00e1st fog tartani a moszkvai egyetem orvoskar\u00e1n, term\u00e9szetesen eg\u00e9szen \u00faj, eredeti program szerint, vagy pedig arr\u00f3l \u00e1lmodozott, hogy Ausztr\u00e1li\u00e1ba utazik.
De \u00f6nmag\u00e1n\u00e1l is t\u00f6bbet gondolt haz\u00e1j\u00e1ra \u00e9s annak nagyszer\u0171 j\u00f6v\u0151j\u00e9re \u2013 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 \u00fcvegpalot\u00e1kr\u00f3l \u00e1lmodott falusi tan\u00edt\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, pomp\u00e1s k\u00f3rh\u00e1zakr\u00f3l, \u00e9rintetlen sz\u0171zi fenyvesek k\u00f6zep\u00e9n, \u00e9s a Hamlet el\u0151ad\u00e1sair\u00f3l egy nemzeti sz\u00ednh\u00e1z sz\u00ednpad\u00e1n.
Szeretett nagy terveket sz\u0151ni \u00e1lmaiban, \u00e9s tetszett neki, ha az \u00e1lmok mer\u00e9szek voltak, a tervek pedig egy kiss\u00e9 a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9shez hasonl\u00edtottak. Az \u00e1lmodoz\u00f3 sokat f\u00e1radozott egy gyermekszanat\u00f3rium \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, az\u00e9rt, hogy a melihov\u00f3i gyerekeket elk\u00fcldj\u00e9k Nyizsnij Novogorodba az orsz\u00e1gos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra; sokat \u00e1ldozott a gyermekmenhelyekre, izgatta a Seb\u00e9szet c\u00edm\u0171 orvosi foly\u00f3irat sorsa, k\u00f6nyveket k\u00fcld\u00f6tt a taganrogi k\u00f6nyvt\u00e1rnak.
\u00cdgy \u00edrt egyszer gy\u00f6ngybet\u0171s \u00edr\u00e1s\u00e1val:
\u201eJ\u00f3 volna, ha valamennyien hagyn\u00e1nk magunk ut\u00e1n egy iskol\u00e1t, egy kutat vagy valami hasonl\u00f3t, nehogy az \u00e9let nyomtalanul teljen el, \u00e9s olvadjon be az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gba.”
\u0150 val\u00f3ban \u00e9p\u00edtett iskol\u00e1kat, \u00e9s \u00e1sott kutakat, utakat v\u00e1gott, \u00e9s r\u00e9szt vett a n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1sban. K\u00e9t elbesz\u00e9l\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi jelent\u00e9seket \u00edrt vagy besz\u00e1mol\u00f3t a k\u00f6rny\u00e9kbeli falvak iskol\u00e1inak \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l. Felh\u00edvta a hivatalok figyelm\u00e9t, hogy a krjukov\u00f3i falusi iskol\u00e1ban a tanterem k\u00f6zep\u00e9n \u00e1ll\u00f3 vask\u00e1lyha k\u00e9nyelmetlen, \u00e9s szomor\u00fa l\u00e1tv\u00e1nyt ny\u00fajt…
Melihovo k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n voltak falvak, gy\u00e1rtelepek, vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sok, kolostorok. Meg lehetne rajzolni a szerpuhovi j\u00e1r\u00e1s t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t, \u00e9s azon k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le jelekkel megmutatni, mit l\u00e1tott Csehov, milyen t\u00e1jakr\u00f3l, emberekr\u0151l \u00e9s utakr\u00f3l adott le\u00edr\u00e1st.
Sokf\u00e9le jelet kellene felrajzolni. A melihov\u00f3i \u00e9vek Csehov alkot\u00f3munk\u00e1j\u00e1nak aranykor\u00e1t jelentik.
Melihov\u00f3ban \u00edrta A mezzaninos h\u00e1z \u00e9s a H\u0151ka c\u00edm\u0171 novell\u00e1kat, A 6-os sz\u00e1m\u00fa k\u00f3rterem, \u00c9letem \u00e9s H\u00e1rom \u00e9v c\u00edm\u0171 nagyobb elbesz\u00e9l\u00e9seit, a V\u00e1nya b\u00e1csi c\u00edm\u0171 dr\u00e1m\u00e1t \u00e9s a b\u00f6rt\u00f6nszigeten tett utaz\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9t.
A Taganrogban, Moszkv\u00e1ban, a csendes tany\u00e1kon \u00e9s a b\u00f6rt\u00f6nszigeten felhalmozott benyom\u00e1soknak, \u00e9rz\u00e9seknek \u00e9s elm\u00e9lked\u00e9seknek t\u00e1rh\u00e1za most tov\u00e1bb b\u0151v\u00fclt a melihov\u00f3i gazdag tartal\u00e9kkal, a falusi \u00e9let megfigyel\u00e9seib\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 kincsekkel…

Forr\u00e1s: Alekszandr Roszkin: Csehov \u00e9lete. M\u00f3ra-K\u00e1rp\u00e1ti, Budapest-Uzsgorod, 1971.<\/strong>

**************
A cs\u00edkszeredai Olvas\u00f3 K\u00f6r honlpj\u00e1r\u00f3l<\/em><\/a>

<\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

…1890 kora tavasz\u00e1n [Csehov] ezt k\u00f6z\u00f6lte egyik level\u00e9ben:\u201eT\u00edz-tizen\u00f6t nap m\u00falva meg\u00e9rkeznek a pacsirt\u00e1k. De \u2013 sajnos \u2013 a k\u00f6zeled\u0151 tavasz idegennek t\u0171nik, mivel elutazom el\u0151le.\u201dCsehov messzire utazott \u2013 Szahalinra.Bar\u00e1tai eleinte nem \u00e9rtett\u00e9k, tr\u00e9f\u00e1l-e, vagy val\u00f3ban el akar utazni.Abban az id\u0151ben Szahalin c\u00e1ri fegyenctelep volt. Oroszorsz\u00e1g minden r\u00e9sz\u00e9b\u0151l erre a szigetre hajtott\u00e1k a b\u0171n\u00f6s\u00f6ket. A szib\u00e9riai […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[16],"tags":[],"class_list":["post-100189","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bongeszde"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100189","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=100189"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100189\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=100189"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=100189"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=100189"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}