A havasalf\u00f6ldi, b\u00e1n\u00e1ti \u00e9s erd\u00e9lyi nagyobb l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa bolg\u00e1r k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek kialakul\u00e1sa t\u00f6bbnyire a t\u00f6r\u00f6k uralom alatt \u00e1ll\u00f3 Balk\u00e1n-f\u00e9lsziget bolg\u00e1r etnikum\u00e1nak a Dun\u00e1t\u00f3l \u00e9szakra val\u00f3 v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1nak az eredm\u00e9nye.
Bolg\u00e1rcserged, n\u00e9piesen Cerg\u0103u \u0218cheiesc falu Feh\u00e9r megy\u00e9ben, nev\u00e9t a k\u00f6zel\u00e9ben fut\u00f3 patakr\u00f3l kapta. Valamikor avar, \u00e9s onogur t\u00f6rzsek sz\u00e1ll\u00e1shelye volt. A falut katolikus bolg\u00e1rok alap\u00edtott\u00e1k a 13. sz\u00e1zadban, akik Vidin k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l menek\u00fcltek 1290 ut\u00e1n, a 15. sz\u00e1zadig Di\u00f3d v\u00e1rbirtok\u00e1hoz tartoztak. A reform\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9n evang\u00e9likus hitre t\u00e9rtek, a 15-19. sz\u00e1zadban egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u00f3don itt l\u00e9tezett evang\u00e9likus anyaegyh\u00e1z bolg\u00e1r nyelv\u0171 liturgi\u00e1val. A 19. sz\u00e1zadt\u00f3l Nagycsergedr\u0151l ide k\u00f6lt\u00f6ztek a keleti r\u00edtus\u00fa bolg\u00e1rok, lassan rom\u00e1n nyelv\u0171v\u00e9 v\u00e1ltak.
Bong\u00e1rd (Baumgarten) falu Szeben megy\u00e9ben, neve gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6skert jelent\u00e9s\u0171. A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s \u00e1ltal eln\u00e9ptelenedett magyar faluban el\u0151sz\u00f6r sz\u00e1sz telepesek \u00e9rkeztek, ami az 1485-\u00f6s t\u00f6r\u00f6k bet\u00f6r\u00e9s idej\u00e9n \u00fajra eln\u00e9ptelenedett. Ezut\u00e1n evang\u00e9likus hitre t\u00e9r\u00edtett bolg\u00e1rokat telep\u00edtettek, akiknek \u0151sei bogumilok voltak. 1721-ben h\u00fasz bolg\u00e1r csal\u00e1d lakott itt. A bolg\u00e1rok egy r\u00e9sze a sz\u00e1zad folyam\u00e1n Nagycsergedre \u00e9s Oroszcs\u0171rbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, a marad\u00e9k elrom\u00e1nosodott.
Oroszcs\u0171r (Reu\u00dfd\u00f6rfchen) falu Szeben megy\u00e9ben, els\u0151 \u00edzben 1380-ban villa Ruthenica n\u00e9ven eml\u00edtik, bolg\u00e1r bogumilok alap\u00edtott\u00e1k 1200 k\u00f6r\u00fcl. A bolg\u00e1r lakoss\u00e1g az \u00e9vsz\u00e1zadok alatt elrom\u00e1nosodott. A bogumilok a 10. sz\u00e1zadi Bulg\u00e1ri\u00e1ban felt\u0171nt kereszt\u00e9ny gnosztikus jelleg\u0171 vall\u00e1si ir\u00e1nyzat k\u00f6vet\u0151i. A paulik\u00e1nus eredet\u0171 vall\u00e1s tagjai, a d\u00e9lszl\u00e1v n\u00e9pek k\u00f6zt \u00e9ltek. Tanaik innen terjedtek Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ba, az oszm\u00e1n h\u00f3d\u00edt\u00e1s ut\u00e1n \u00e1tt\u00e9rtek az iszl\u00e1m hitre.
Resicab\u00e1ny\u00e1t\u00f3l d\u00e9lnyugatra a Sz\u00f6r\u00e9nyi-\u00e9rchegys\u00e9gben, a Karas v\u00edzgy\u0171jt\u0151 medenc\u00e9j\u00e9ben fekv\u0151 h\u00e9t faluban \u00e9lnek a krassov\u00e1nok, egykori onogur, avar, \u00f3szl\u00e1v sz\u00e1ll\u00e1shelyeken. Vel\u00fck bolg\u00e1rok is \u00e9rkeztek. \u00c9rdekes a f\u00f6ldrajzi elhelyez\u00e9s\u00fck, ami r\u00e9szben hasonl\u00edt a Brass\u00f3 melletti H\u00e9tfaluhoz. Az \u0151sbolg\u00e1rok, hun-bolg\u00e1rok, onogur-bolg\u00e1rok, a kelet-eur\u00f3pai puszta lak\u00f3i voltak, \u00e9s a hun sz\u00f6vets\u00e9gbe tartoztak. Az \u0151sbolg\u00e1r n\u00e9pess\u00e9g, r\u00e9szben t\u00f6r\u00f6k, r\u00e9szben szk\u00edta. Az \u0151sbolg\u00e1rok r\u00e9gi neve a n\u00e1ndor, amelyet a magyar hat\u00e1ron l\u00e9v\u0151 v\u00e9gv\u00e1runk N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1r neve \u0151rz\u00f6tt meg, valamint a f\u00e9rfi keresztneveink.
Bolg\u00e1rszeg (\u0218chei), Brass\u00f3 v\u00e1rosr\u00e9sze. A sz\u00f6g, szeg hat\u00e1rv\u00e9g, egy ter\u00fclet, erd\u0151, f\u00f6lddarab, telep\u00fcl\u00e9s r\u00e9sze, v\u00e9ge. L\u00e1sd Hossz\u00fafaluban az Alszeg, \u00e9s a Felszeg k\u00fcl\u00f6n r\u00e9szeket. Ez a megnevez\u00e9s visszany\u00falik a hun-avar-\u00f3magyar falurendez\u00e9sekig, \u00e9s eg\u00e9sz K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben megtal\u00e1lhat\u00f3. A \u0219chiau a latin scalvus sz\u00f3hoz k\u00f6thet\u0151, melynek t\u00f6bbes sz\u00e1ma \u0219chei, \u00e9s a szl\u00e1v-bolg\u00e1rokra haszn\u00e1lt\u00e1k ezt a megnevez\u00e9st. Az \u00d3-Barasz\u00fa (Barass\u00f3 – Feh\u00e9r v\u00edz) fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9t hat\u00e1rolta Bolg\u00e1rszeg. A korai oklevelek Bergerei vagy Bulg\u00e1ria n\u00e9ven emlegetik. Az idek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt bolg\u00e1rs\u00e1g, az onogur t\u00f6rzsek egykori sz\u00e1ll\u00e1shely\u00e9re telepedtek, a Fekete templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l is j\u00f3 munkaer\u0151nek bizonyultak. Ut\u00e1nuk arom\u00e1nok is k\u00f6lt\u00f6ztek ide, menek\u00fclve a t\u00f6r\u00f6k uralom el\u0151l. A 15. sz\u00e1zadban az itt \u00e9l\u0151ket Bulgarusnak, vagy Bart\u00f3knak nevezt\u00e9k. R\u00e9szben ide is kapcsolhat\u00f3 a magyar Bart\u00f3k csal\u00e1dn\u00e9v. Az egykoron katolikus h\u00edv\u0151kkel is rendelkez\u0151 bolg\u00e1rszegiek ortodox hitre t\u00e9rtek, a 16. sz\u00e1zadban elrom\u00e1nosodtak, de a 19. sz\u00e1zadig nem h\u00e1zasodtak \u00f6ssze a k\u00f6rny\u00e9kbeli rom\u00e1nokkal.
A b\u00e1ns\u00e1gi bolg\u00e1r k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g a Dun\u00e1t\u00f3l \u00e9szakra val\u00f3 v\u00e1ndorl\u00e1s sor\u00e1n alakult ki, az 1688-as d\u00e9lnyugati-bulg\u00e1riai csiprov\u00e1ci t\u00f6r\u00f6kellenes felkel\u00e9s megtorl\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkezt\u00e9ben, az ezen a vid\u00e9kem \u00e9l\u0151 katolikus bolg\u00e1r lakoss\u00e1gb\u00f3l, az \u0151ket k\u00f6vet\u0151, \u00e9szak-bulg\u00e1riai, Szvistov \u00e1s Nik\u00e1poly k\u00f6z\u00f6tti szint\u00e9n bolg\u00e1r katolikus paulti\u00e1nokb\u00f3l. A b\u00e1ns\u00e1gi bolg\u00e1rs\u00e1g a legr\u00e9gebbi etnikailag meg\u0151rz\u00f6tt bolg\u00e1r k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, nemcsak haz\u00e1nkban, hanem az eg\u00e9sz vil\u00e1gon sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dott bolg\u00e1r diaszp\u00f3ra k\u00f6z\u00fcl. Kiemelked\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gek: Nikola Sztaniszlavics temesv\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6k, Sztefan Dunyov Garibaldi fegyvert\u00e1rsa, dr. Telbisz K\u00e1roly Temesv\u00e1r polg\u00e1rmestere. 1878-t\u00f3l a bolg\u00e1r \u00e1llam megalakul\u00e1s\u00e1val \u00f6tezer b\u00e1ns\u00e1gi k\u00f6lt\u00f6zik haza. Ma is m\u0171k\u00f6dik az iskolarendszer\u00fck, k\u00f6nyvkiad\u00e1suk, foly\u00f3iratuk, kultur\u00e1lis \u00e9let\u00fck van, m\u0171k\u00f6dik a B\u00e1n\u00e1ti Bolg\u00e1rok Sz\u00f6vets\u00e9ge.
\u00d3-Beseny\u0151 (Stara-Beshenowa) Egykoron magyar-beseny\u0151 telep\u00fcl\u00e9s volt. 1839-t\u0151l bolg\u00e1r mez\u0151v\u00e1ros Toront\u00e1l v\u00e1rmegy\u00e9ben, manaps\u00e1g a b\u00e1n\u00e1ti bolg\u00e1rok k\u00f6zpontja. 1998-ban itt jelentett\u00e9k meg az \u00dajtestamentum ford\u00edt\u00e1s\u00e1t b\u00e1n\u00e1ti bolg\u00e1r nyelven.
Vinga ma k\u00f6zs\u00e9gk\u00f6zpont Arad megy\u00e9ben. 1231-ben eml\u00edtik el\u0151sz\u00f6r, nev\u00e9nek k\u00f6ze van a sz\u0151l\u0151h\u00f6z. A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g idej\u00e9n elpusztult, csak 1741-ben n\u00e9pesedett be \u00fajra bolg\u00e1r betelep\u00fcl\u0151kkel. A vingaiak felmen\u0151i \u00e9rcb\u00e1ny\u00e1szattal, ipar\u0171z\u00e9ssel, kereskedelemmel foglalkoztak, k\u00e9s\u0151bb ink\u00e1bb f\u00f6ldm\u0171vesekk\u00e9 v\u00e1ltak. E v\u00e1roska \u00e1llt a b\u00e1ns\u00e1gi bolg\u00e1rok nemzeti \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek az \u00e9l\u00e9n a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n, innen indult ki a saj\u00e1t nyelv\u0171 \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g \u00e9s k\u00f6nyvkiad\u00e1s. 1910-ben 4710 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben bolg\u00e1r lakosa volt, 1992-ben 1015 bolg\u00e1r lakosa.
Brestye 1888-ban alap\u00edtott nagyk\u00f6zs\u00e9g Temes v\u00e1rmegy\u00e9ben, 1891-ben 1174 bolg\u00e1r lakossal. E vid\u00e9k lakoss\u00e1ga valamilyen form\u00e1ban kapcsol\u00f3dik a H\u00e9tfalu \u00e9s Brass\u00f3 k\u00f6zti Derestye r\u00e9gi lakoss\u00e1g\u00e1hoz, persze a bolg\u00e1r vonalon.
Denta falu Temes megy\u00e9ben, az oklevelekben 1332-ben Dend n\u00e9ven szerepel. 1686-ban, S\u00e1rosi J\u00e1nos jelenti az erd\u00e9lyi fejedelemnek, hogy a helyis\u00e9get a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k puszt\u00e1n hagyt\u00e1k. Nemsok\u00e1ra bolg\u00e1rok is telepedtek. 2002-ben 605 bolg\u00e1r lakosa volt.
Bolg\u00e1rtelep (Telepa) falu Temes megy\u00e9ben. A telep\u00fcl\u00e9st a 19. sz\u00e1zadban alap\u00edtott\u00e1k a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k el\u0151l menek\u00fcl\u0151 bolg\u00e1rok. 1890-ben 569, 1992-ben 18 bolg\u00e1r lakosa volt.
D\u00e9va els\u0151 eml\u00edt\u00e9se 1269-b\u0151l val\u00f3, Dewa alakban. T\u00fcrk eredet\u0171 \u00f3magyar szem\u00e9lyn\u00e9v, eredeti alakja Gy\u0151, ezt pedig Algy\u0151 helyn\u00e9v \u0151rizte meg. Ahogy Erd\u00e9lyben \u00e9s Indi\u00e1ban l\u00e9tezik Bihar, a D\u00e9va is mindk\u00e9t helyen megtal\u00e1lhat\u00f3. A d\u00e9va szanszkrit jelent\u00e9se, mennyei, isteni. A Maros v\u00f6lgy\u00e9ben fekv\u0151 v\u00e1rost a 371 m\u00e9teres vulkanikus eredet\u0171 V\u00e1rhegy uralja, amelyen szk\u00edta er\u0151d\u00edtm\u00e9ny maradv\u00e1nyaira, a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n IV: B\u00e9la \u00e9p\u00edtetett \u00fajra v\u00e1rat. Az \u00f3magyar mitol\u00f3gi\u00e1ban a magas hegyen laktak az istenek, a mi eset\u00fcnkben a d\u00e9v\u00e1k f\u00e9nyl\u0151 l\u00e9nyek, akik a hindu b\u00f6lcselet szerint Istenn\u00e9l alacsonyabb, de az embern\u00e9l magasabb l\u00e9tfokozaton \u00e1llnak. 1302-t\u0151l a d\u00e9vai v\u00e1r volt az erd\u00e9lyi vajd\u00e1k sz\u00e9khelye. Havasalf\u00f6ldi tart\u00f3zkod\u00e1suk ut\u00e1n, 1710 \u00e9s 1711 k\u00f6z\u00f6tt Ol\u00e1horsz\u00e1gb\u00f3l, Bredecs\u00e9nb\u0151l, Aninoasar\u00f3l, Zsilv\u00e1s\u00e1rhelyr\u0151l a bolg\u00e1rok folyamatosan kezdtek Erd\u00e9lybe j\u00f6nni a Vulk\u00e1n-szoroson \u00e1t, \u00e9s r\u00f6vid ideig H\u00e1tszeg k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n tart\u00f3zkodv\u00e1n, elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy a d\u00e9vai hat\u00e1rban v\u00e1rosuk fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt Erd\u00e9ly f\u0151parancsnok\u00e1hoz folyamodnak enged\u00e9ly\u00e9rt. \u00cdgy a bolg\u00e1rok Stefan Steinville f\u0151parancsnok v\u00e9delme alatt D\u00e9v\u00e1n a fiscust illet\u0151 hat\u00e1rsz\u00e9len, az \u00e1ltaluk szabadon v\u00e1lasztott Maros \u00e9s Cserna k\u00f6zti ter\u00fcleten telepedtek le, 1712-ben. Ezt nevezt\u00e9k t\u00e9vesen g\u00f6r\u00f6g v\u00e1rosnak. A bolg\u00e1r szerzetesek megjelen\u00e9se Erd\u00e9lyben, illetve kolostoraik fel\u00e9p\u00edt\u00e9se, az erd\u00e9lyi stefanita ferencesek r\u00e9sz\u00e9r\u0151l folyamatosan akad\u00e1lyba \u00fctk\u00f6z\u00f6tt. A bolg\u00e1r h\u00edvek kezdetben iskol\u00e1t \u00e9s egy ideiglenes templomot \u00e9p\u00edtettek, amely 1713-ban sz\u0171knek bizonyult, ez\u00e9rt lebontatt\u00e1k \u00e9s hely\u00e9be a m\u00e1ig fenn\u00e1ll\u00f3 templomot \u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1948-ban az \u00e9p\u00fcletet \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k \u00e9s a szerzeteseket el\u0171zt\u00e9k. Jelenleg itt m\u0171k\u00f6dik a D\u00e9vai Szent Ferenc Alap\u00edtv\u00e1ny \u00e9s a magyar tannyelv\u0171 D\u00e9vai R\u00f3mai Katolikus L\u00edceum. A d\u00e9vai bolg\u00e1r ferences konvent t\u00f6rt\u00e9nete 1852-t\u0151l a Kapisztr\u00e1n Szent J\u00e1nosr\u00f3l elnevezett Provinci\u00e1hoz f\u0171z\u0151dik, ehhez csatolt\u00e1k akkor a Bolg\u00e1r Provinci\u00e1t, majd a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l Szent Istv\u00e1n Provincia n\u00e9ven ismeretes napjainkig. Az itteni bolg\u00e1rok nagyobbik r\u00e9sze elmagyarosodott, a szeg\u00e9nyebbik r\u00e9sze elrom\u00e1nosodott.
M\u00e1sk\u00e9nt alakult az Olt\u00e9ni\u00e1ba, Munt\u00e9ni\u00e1ba \u00e9s Moldv\u00e1ba betelep\u00fclt bolg\u00e1rok sorsa. A bolg\u00e1r ferences aty\u00e1k m\u00e1r 1620 \u00f3ta, amikor megalakult a Bulgarita Provincia, figyelemmel k\u00f6vett\u00e9k a havasalf\u00f6ldi rendh\u00e1zak k\u00edn\u00e1lta lehet\u0151s\u00e9geket, \u00e9s mindent megtettek annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy bolg\u00e1r aty\u00e1kat nevezzenek ki h\u00e1zvezet\u0151knek. Markani\u010d Ferenc, bolg\u00e1r nemes, \u00e9s Giovenale Falco 1638-ban Matei Basarab kegyeibe aj\u00e1nlj\u00e1k a R\u00f3m\u00e1ban tev\u00e9kenyked\u0151 Rafael Levakovi\u010dot. A Havasalf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 t\u00f6bb sz\u00e1z bolg\u00e1r keresked\u0151 csal\u00e1dja otthon maradt Csiprovecben. Stepan\u010di\u0107 katolikus bolg\u00e1r irataib\u00f3l megtudjuk, hogy 1664-ben a bukaresti katolikus templom \u00f6sszeomlott, Grigore Ghica uralkod\u00f3 t\u00e1mogatta az \u00faj templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, mert \u00e9desanyja katolikus volt. Az utols\u00f3 nagy, a Dun\u00e1t\u00f3l \u00e9szakra tart\u00f3 v\u00e1ndorl\u00e1si hull\u00e1m az 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re \u00e9s a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9re tehet\u0151, s az orosz-t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fak, valamint a kardzsalik Bolg\u00e1r f\u00f6ld\u00f6n d\u00fal\u00f3 visz\u00e1lyainak a k\u00f6vetkezm\u00e9nye. A kiv\u00e1ndorl\u00f3k a k\u00e9t rom\u00e1n fejedelems\u00e9g \u00e9s Oroszorsz\u00e1g fel\u00e9 vett\u00e9k \u00fatjukat. A berlini szerz\u0151d\u00e9s (1878) \u00e9rtelm\u00e9ben a rom\u00e1n \u00e1llam birtok\u00e1ba ker\u00fcl \u00c9szak-Dobrudzsa, ahol t\u00f6bb mint 60 ezer bolg\u00e1r \u00e9lt. A bukaresti szerz\u0151d\u00e9s (1913) szentes\u00edti D\u00e9l-Dobrudzsa Rom\u00e1ni\u00e1hoz val\u00f3 csatol\u00e1s\u00e1t, ahol majdnem 150 ezer f\u0151 volt a bolg\u00e1rok sz\u00e1ma. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Nagy-Rom\u00e1ni\u00e1hoz ker\u00fcl t\u00f6bb mint 170 ezer bolg\u00e1r. Az 1930-as \u00e9vekben majdnem f\u00e9l milli\u00f3 bolg\u00e1r \u00e9lt Rom\u00e1ni\u00e1ban.
Cioplea (Dorfe Ciopli) most Bukarest Distor negyed\u00e9ben helyezkedik el, a t\u00f6r\u00f6k uralom al\u00f3l menek\u00fcl\u0151 katolikus bolg\u00e1rok alap\u00edtott\u00e1k ezt a falut, Dudescu boj\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n 1812-ben. R\u00e1 egy \u00e9vre meg\u00e9p\u00edtik a katolikus templomukat, ami id\u0151k\u00f6zben romba d\u0151lt, majd t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta. Id\u0151k\u00f6zben \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k, temet\u0151 is ker\u00fclt mell\u00e9je. Ma is m\u0171k\u00f6dik a templom, de a bolg\u00e1rok z\u00f6me asszimil\u00e1l\u00f3dott.
Pope\u0219ti-Leordeni, Bukarest jelent\u0151s el\u0151v\u00e1ros\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt. Pope\u0219ti-Conduratu vagy Pavlicheni, Pope\u0219ti-Rom\u00e2ni \u00e9s Leordeni falvak \u00f6sszevon\u00e1s\u00e1b\u00f3l keletkezett. A 18. sz\u00e1zadban katolikus bolg\u00e1rok alap\u00edtott\u00e1k, saj\u00e1t templomuk van, valamikor iskol\u00e1juk is volt. Kert\u00e9szked\u00e9ssel, f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9ssel foglalkoztak. \u0150rzik a hagyom\u00e1nyaikat, templomba j\u00e1rnak, a k\u00e9tezer csal\u00e1dot sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g bolg\u00e1r nyelv egy dialektus\u00e1t besz\u00e9li. Csal\u00e1dneveik k\u00f6zt gyakori a: \u0218utru, Ungureanu, Trancioveanu, Ivan, Pavel, Ceamuru. Sok ideval\u00f3si munk\u00e1s dolgozott a m\u00fcncheni stadion \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n.
B\u0103leni is egy fontos bolg\u00e1r telep\u00fcl\u00e9s lett, az ideval\u00f3si Udrea B\u0103leanu b\u00e1n, Bulg\u00e1ri\u00e1b\u00f3l 1830-ban 16 ezer bolg\u00e1rt telep\u00edtett ide.
Bukarest, T\u00e2rgovi\u0219te, B\u0103ile\u0219ti, C\u0103l\u0103ra\u0219i, Konstanca, Krajova, R\u00e2mnicen, Hossz\u00famez\u0151n k\u00edv\u00fcl m\u00e9g 58 havasalf\u00f6ldi \u00e9s moldvai helys\u00e9gben \u00e9lnek bolg\u00e1rok. Ahogy Bulg\u00e1ria kiv\u00edvta szabads\u00e1g\u00e1t, nagyon sok bolg\u00e1r lakos visszatelep\u00fclt. H\u00edres rom\u00e1niai bolg\u00e1rok: Anton Pann, Grigore Camblak, Panaiot Stancsev-Cserna- akinek k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9t Eminescu\u00e9hoz hasonl\u00edtj\u00e1k-, Boris Caragea, Ioan Szukalov, Vladimir Kavarnalli, \u00e9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n volt egy r\u00f6vid \u00e9let\u0171 bolg\u00e1r l\u00edceum \u00e9s tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151. 1990 ut\u00e1n Bukarestben megalakult a Hristo Botev bolg\u00e1r l\u00edceum, mindent rom\u00e1n nyelven tan\u00edtanak, a bolg\u00e1r csak fakultat\u00edv. A demokr\u00e1cia nem hozott v\u00e1ltoz\u00e1st az egyh\u00e1zi \u00e9letben, a bolg\u00e1rok lakta falvakban tov\u00e1bbra sem lehet anyanyelven mis\u00e9zni. A szertart\u00e1s az orsz\u00e1g hivatalos nyelv\u00e9n folyik, azaz a rom\u00e1n pravoszl\u00e1v egyh\u00e1zban haszn\u00e1lt nyelven. \u00d3szl\u00e1v \u00e9s bolg\u00e1r nyelven csak a bukaresti \u00e9rseks\u00e9gi templomban mis\u00e9zik a bolg\u00e1r p\u00e1tri\u00e1rka \u00e1ltal k\u00fcld\u00f6tt lelk\u00e9sz. K\u00e9t \u00fajs\u00e1guk is van: Na\u015da Glas \u00e9s Bulgarszka zornica. Temesv\u00e1ron m\u0171k\u00f6dik a B\u00e1n\u00e1ti Bolg\u00e1rok Egyes\u00fclete, Bukarestben pedig a \u201eBratsztvo\u201d a Bolg\u00e1rok Kultur\u00e1lis egyes\u00fclete.<\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A havasalf\u00f6ldi, b\u00e1n\u00e1ti \u00e9s erd\u00e9lyi nagyobb l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa bolg\u00e1r k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek kialakul\u00e1sa t\u00f6bbnyire a t\u00f6r\u00f6k uralom alatt \u00e1ll\u00f3 Balk\u00e1n-f\u00e9lsziget bolg\u00e1r etnikum\u00e1nak a Dun\u00e1t\u00f3l \u00e9szakra val\u00f3 v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1nak az eredm\u00e9nye.Bolg\u00e1rcserged, n\u00e9piesen Cerg\u0103u \u0218cheiesc falu Feh\u00e9r megy\u00e9ben, nev\u00e9t a k\u00f6zel\u00e9ben fut\u00f3 patakr\u00f3l kapta. Valamikor avar, \u00e9s onogur t\u00f6rzsek sz\u00e1ll\u00e1shelye volt. A falut katolikus bolg\u00e1rok alap\u00edtott\u00e1k a 13. sz\u00e1zadban, akik Vidin […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1,26],"tags":[],"class_list":["post-100355","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-nincs-kategorizalva","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100355","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=100355"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100355\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=100355"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=100355"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=100355"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}