{"id":100619,"date":"2022-04-12T06:46:39","date_gmt":"2022-04-12T06:46:39","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=100619"},"modified":"2022-04-12T14:07:26","modified_gmt":"2022-04-12T14:07:26","slug":"savic-dusan-negy-kulcs","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=100619","title":{"rendered":"Savi\u0107 Du\u0161an: N\u00e9gy kulcs"},"content":{"rendered":"

1944. febru\u00e1r 28.<\/em><\/p>\n

 Zombor felett \u00f3lmos az \u00e9g. Hatalmas h\u00f3pelyhek hullanak.    <\/p>\n

Arnold Kreutz asztalosmester a gondosan megmunk\u00e1lt, megrendelt szekr\u00e9nyen az utols\u00f3 sim\u00edt\u00e1sokat v\u00e9gzi. Munk\u00e1j\u00e1ban mindenekfelett hisz. Hogy szakm\u00e1j\u00e1nak mestre, t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen bizony\u00edtotta. Faragott b\u00fatorai Eur\u00f3pa-szerte sz\u00e1mtalan \u00fari h\u00e1zat d\u00edsz\u00edtenek, n\u00e9h\u00e1ny a Kara\u0111or\u0111evi\u0107 kast\u00e9lyt is. De ahogy kit\u00f6rt a h\u00e1bor\u00fa, minden megv\u00e1ltozott. Testv\u00e9re, Max m\u00e1r 1940-ben a Kulturbund<\/em> tagja. \u0150 a p\u00e1rthoz egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb k\u00e9nyszeredetten csatlakozik, hisz a politika nem \u00e9rdekli. M\u00e1st nem tehet! Azt a nagy, latin \u201eV<\/em><\/strong>\u201c bet\u0171t a kapura neh\u00e9z sz\u00edvvel teszi fel. A gy\u0171l\u00e9sekre nem j\u00e1r, amennyit k\u00e9rnek, annyit ad. A csal\u00e1d nyugalm\u00e1t \u00edgy v\u00e1s\u00e1rolja meg. Akiket becs\u00fcl \u00e9s szeret, azok k\u00f6z\u00f6tt nem tesz k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get. A n\u00e9met kisebbs\u00e9ghez tartozik, de att\u00f3l, ahogy honfit\u00e1rsai \u00e1rtatlan emberekkel kegyetlenkednek, undorodik. Pr\u00f3b\u00e1lta testv\u00e9r\u00e9t meggy\u0151zni arr\u00f3l, hogy a n\u00e1ci p\u00e1rt maroknyi bolond gy\u00fclekezete, elvakultak, akik az \u00e1rja faj \u201enev\u00e9ben\u201d gyilkolnak, \u00e1m Max meg sem hallotta. Megig\u00e9zte a n\u00e9met b\u00fcszkes\u00e9g fell\u00e1ngol\u00e1sa, a mozg\u00f3s\u00edt\u00e1sra \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett. Zombort SS-egyenruh\u00e1ban hagyta el. K\u00f6sz\u00f6nt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Fritz szomsz\u00e9dj\u00e1t\u00f3l tudja meg, hogy Max gyorsan halad el\u0151re \u00e9s Jozef fi\u00e1val egy\u00fctt Ukrajn\u00e1ban szolg\u00e1l. Testv\u00e9r\u00e9nek semmi rosszat sem k\u00edv\u00e1n. T\u00f6r\u0151dj\u00f6n mindenki a saj\u00e1t dolg\u00e1val. Egyazon sz\u00fcl\u0151kt\u0151l sz\u00e1rmaznak, egyforma nevel\u00e9sben r\u00e9szes\u00fcltek, m\u00e9gis mennyire k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek. Max m\u00e9g a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt, apja hal\u00e1la ut\u00e1n kifizette a neki j\u00e1r\u00f3 \u00f6r\u00f6ks\u00e9get. A csal\u00e1di hagyom\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6s meg\u0151rz\u00e9s\u00e9ben nem akart r\u00e9szt veni. Jobban szerette a vad\u00e1szatot, a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zat \u00e9s a tambur\u00e1sokat. \u0150 viszont a g\u00e9pekkel, f\u00e1val, ragaszt\u00f3szaggal tele t\u00e1gas m\u0171hely\u00e9ben \u00e9rezte j\u00f3l mag\u00e1t. Ilyen volt az \u00fckapa. Majd nagyapja \u00e9s apja is.<\/p>\n

     Reggel szokatlan vend\u00e9g lepte meg. M\u00edg a k\u00f6rf\u0171r\u00e9sszel deszk\u00e1kat v\u00e1gott, feles\u00e9ge Margit furcsa vend\u00e9get vezetett m\u0171hely\u00e9be. A z\u00f6m\u00f6k, komor, fekete egyenruh\u00e1s egy\u00e9n g\u0151g\u00f6sen h\u00fazta ki mag\u00e1t el\u0151tte. Uzsor\u00e1s tekintet\u00e9vel, r\u00f6vid, zs\u00edrp\u00e1rn\u00e1kkal tele, szalonna-feh\u00e9r karjaival szal\u00e1mira eml\u00e9keztetett. Ak\u00e1r egy elh\u00edzott sekresty\u00e9s, olyan volt. Mint ny\u00e1r v\u00e9g\u00e9n a sz\u00f6csk\u00e9k, vis\u00edt\u00f3 hangon sz\u00f3lalt meg. N\u00e9met\u00fcl. Aktat\u00e1sk\u00e1j\u00e1b\u00f3l n\u00e9h\u00e1ny pontos m\u00e9rt\u00e9kkel ell\u00e1tott tervrajzot vett el\u0151 \u00e9s p\u00f6ffeszkedve \u00f6t nagy polcot rendelt. Megparancsolta, a Gestapo Sztap\u00e1ri \u00fati sz\u00e9khely\u00e9re \u00f6t napon bel\u00fcl k\u00e9zbes\u00edtse. Ezut\u00e1n a furcsa alak karj\u00e1t felemelve Heil Hitler<\/em> ki\u00e1lt\u00e1ssal m\u0171hely\u00e9b\u0151l gyorsan t\u00e1vozott. A fizet\u00e9sr\u0151l nem esett sz\u00f3.<\/p>\n

     Nincs tov\u00e1bb, mormogta Arnold mag\u00e1ban \u00e9s legjobb bar\u00e1tj\u00e1ra Arminra gondolt. A zsid\u00f3k p\u00f3rul j\u00e1rnak. M\u00e9g ma estefel\u00e9 figyelmezteti. \u00c1ruh\u00e1z\u00e1ban, z\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 felt\u0171n\u0151.<\/p>\n

     S\u00f6t\u00e9ted\u00e9skor, \u00e9ppen m\u0171helyz\u00e1r\u00e1skor, ismeretlen fiatal f\u00e9rfi ront be a bej\u00e1raton:<\/p>\n

     \u2013 Uram, rejtsen el, meg\u00f6lnek! \u2013 k\u00f6ny\u00f6r\u00f6g az agyonfagyott, f\u00e9lelm\u00e9ben remeg\u0151 fiatalember.<\/p>\n

     Arnold Kreutz nem habozott. A r\u00e9m\u00fclt ifj\u00fat alkarj\u00e1n\u00e1l fogva a padl\u00e1sra vezet\u0151 l\u00e9tra fel\u00e9 tuszkolja. A forg\u00e1cs k\u00f6z\u00e9 fekteti \u00e9s lesiet. A l\u00e9tr\u00e1t is f\u00e9lre teszi. Abban a pillanatban m\u00e1r a bej\u00e1rati ajt\u00f3n d\u00f6r\u00f6mb\u00f6lnek. M\u00e9ly l\u00e9legzetet vesz \u00e9s ajt\u00f3t nyit. Az ajt\u00f3ban k\u00e9t magyar katona \u00e1ll. Az egyiket, J\u00e1nost, j\u00f3l ismeri. A h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt id\u0151nk\u00e9nt n\u00e1la seg\u00e9dkezett. A m\u00e1sik bizalmatlan. Szem\u00e9t idegesen forgatja, fej\u00e9t oldalra ford\u00edtja, h\u00e1tha v\u00e1lla felett megl\u00e1t valamit. Emelt hangon k\u00e9rdezi, hogy beengedett-e valakit. Biztos abban, hogy ide szaladt. Arnold ijedten is a lehet\u0151 legnyugodtabban v\u00e1laszol a katon\u00e1nak:<\/p>\n

     \u2013 T\u00e9ved! A h\u00e1zban csak a feles\u00e9gem \u00e9s \u00e9n vagyunk. M\u0171helyem bez\u00e1rt, v\u00e1s\u00e1rl\u00f3im meg munkaid\u0151ben j\u00f6nnek. Nyugodtan mejen be \u00e9s ellen\u0151rizze.<\/p>\n

     Hogy j\u00f3indulat\u00e1t kifejezze, engedelmesen f\u00e9lre l\u00e9p. J\u00e1nos bajt\u00e1rsa kez\u00e9t h\u00fazza, k\u00f6zben volt gazd\u00e1j\u00e1nak sz\u00edv\u00e9lyesen k\u00f6sz\u00f6n. Elmennek. A szomsz\u00e9d kapuj\u00e1n\u00e1l meg\u00e1llnak. A volt munk\u00e1s karj\u00e1val er\u00e9lyesen mutogat \u00e9s kitart\u00f3an magyar\u00e1z. A m\u00e1sik katona tov\u00e1bbra is gyanakszik. T\u00f6bbsz\u00f6r visszan\u00e9z. Arnold a kapuban \u00e1ll, hogy minden k\u00e9tked\u00e9st eloszlasson. A katon\u00e1k a szomsz\u00e9d udvar\u00e1ba mennek. A kaput csak akkor z\u00e1rja be. Hogy agg\u00f3djon, most m\u00e9g egy oka van.<\/p>\n

     Margit nem sz\u00f3l, m\u00edg f\u00e9rje az el\u0151z\u0151 l\u00e1togat\u00e1sr\u00f3l mes\u00e9l. Nem v\u00e1laszol. Hallgat, a vacsor\u00e1t k\u00e9sz\u00edti. Az asztalra k\u00e9t t\u00e1ny\u00e9rt tesz, majd egy harmadikat ny\u00fajt:<\/p>\n

     \u2013 Arnika, menj a padl\u00e1sra! Egyen valamit az a szerencs\u00e9tlen is\u2026 Meg egy takar\u00f3t is vigy\u00e9l magaddal!<\/p>\n

     Nincs jobb az \u00f6nzetlen asszonyn\u00e1l, gondolja Arnold. B\u00fcszke \u00e9s boldog, mert a sok dali\u00e1s zombori leg\u00e9ny k\u00f6z\u00fcl \u00e9ppen \u0151t v\u00e1lasztotta. Legal\u00e1bb valami megnyugtat\u00f3, amire ma gondolhat. Amint ell\u00e1tja az ifj\u00fat, Arminhoz megy, hogy figyelmeztesse \u00e9s feles\u00e9g\u00e9nek gy\u00f3gyszert vigyen. A padl\u00e1son a fi\u00fa m\u00e1r nyugodtan aludt. Egy deszkareccsen\u00e9re riadtan ugrott fel.<\/p>\n

     \u0110or\u0111e Belgr\u00e1di SzKOJ-tag, Zomborban p\u00e1rtfeladata van.<\/p>\n

 <\/p>\n

*****<\/p>\n

     A h\u00e1ztart\u00e1si g\u00e9pekkel keresked\u0151 Armin Deutsch, a Deutsch & Pola\u010dek \u00e1ruh\u00e1z t\u00e1rstulajdonosa irod\u00e1j\u00e1ban tov\u00e1bb marad. Bar\u00e1tj\u00e1t v\u00e1rja, hogy beteg feles\u00e9g\u00e9nek, Malvinnak a gy\u00f3gyszereket hozza. Irod\u00e1j\u00e1ba hamarosan a l\u00e1that\u00f3an felindult Arnold Kreutz asztalos ront be. L\u00e9legzethez alig jutva mondja bar\u00e1tj\u00e1nak, hogy csal\u00e1dj\u00e1val egy\u00fctt min\u00e9l el\u0151bb hagyja el a v\u00e1rost. Tal\u00e1ld fel magad. A n\u00e9metek minen pillanatban meg\u00e9rkezhetnek. Mindezt g\u00f6rcs\u00f6sen mondja mik\u00f6zben a gy\u00f3gyszereket ny\u00fajtja. Siet. T\u00e1voz\u00f3ban m\u00e9g suttogva hozz\u00e1teszi:<\/p>\n

     \u2013 \u00c1rmin, nagy a baj. J\u00f3l tudod, \u00e9n sem \u00f6r\u00fcl\u00f6k! De n\u00e9met l\u00e9temre sem vagyok biztos abban, hogy mennyit tudok seg\u00edteni!<\/p>\n

     \u00c1rmin elkeseredetten \u00fcl \u00edr\u00f3asztala el\u00e9 \u00e9s gondolkodik. Ez az 1944-es sz\u00f6k\u0151\u00e9v a rossz h\u00edrek \u00e9ve. A nedves ablak\u00fcvegen kereszt\u00fcl bar\u00e1tj\u00e1t a h\u00f3lepte F\u0151 utc\u00e1n tekintet\u00e9vel k\u00eds\u00e9ri. F\u00e1sultan kezdte elemezni az elm\u00falt esem\u00e9nyeket. A mai napig minden \u00fagy t\u0171nt, elviselhet\u0151. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 cselfog\u00e1sokkal \u00e9s a magyar tisztvisel\u0151k gyakori lefizet\u00e9s\u00e9vel a Leventeszervezet <\/em>\u00e9s a Munkaszolg\u00e1lat<\/em> \u00e1ltal szervezett megtorl\u00e1sokat siker\u00fclt elker\u00fclnie, feles\u00e9g\u00e9t megv\u00e9denie \u00e9s csal\u00e1dja nagyobb r\u00e9sz\u00e9t egy\u00fctt tartania. Imm\u00e1r k\u00e9ptelen az esem\u00e9nyeket ellen\u0151rizni. Tal\u00e1n j\u00f3 is, hogy nincs gyerek\u00fck. De most elhunyt testv\u00e9re, \u00c1rp\u00e1d csal\u00e1dj\u00e1nak hogyan seg\u00edtsen? Erre hal\u00e1los \u00e1gy\u00e1n esk\u00fcd\u00f6tt meg. Itt van feles\u00e9ge Anna, fia Stevan Mel\u00e1nia feles\u00e9g\u00e9vel \u00e9s a h\u00e1rom gyerek: Br\u00fan\u00f3, \u00c9va \u00e9s Oszk\u00e1r. Kedvenc\u00fcket, Tibort, a legid\u0151sebbet a Duna-parton a gonosztev\u0151k a j\u00e9g al\u00e1 dobt\u00e1k azon az \u00fajvid\u00e9ki 1942-es janu\u00e1r \u00f6t\u00f6dikei razzia sor\u00e1n. Szerelm\u00e9nek az eljegyz\u00e9si gy\u0171r\u0171t vitte. Ilyen id\u0151kben nem tan\u00e1csos utazni, mondta neki, de a szerelem vak. R\u00e9g\u00f3ta tudja, honfit\u00e1rsaival mi t\u00f6rt\u00e9nik a vil\u00e1gban, viszont a n\u00e9metek bej\u00f6vetel\u00e9re tudat alatt gondolni se akart. M\u00e9g a m\u00falt \u00e9v elej\u00e9n, Hitler sztalingr\u00e1di veres\u00e9gekor titokban abban rem\u00e9nykedett, a h\u00e1bor\u00fa hamarosan v\u00e9get \u00e9r. Viszont az eszel\u0151s volksdeutscherek<\/em> k\u00f6zelm\u00faltbeli egy\u00e9ni kileng\u00e9sei m\u00e1r el\u0151re jelezt\u00e9k, mi v\u00e1r B\u00e1csk\u00e1ban a \u201emegb\u00e9lyegzettekre\u201d, ha a n\u00e1cik kez\u00e9be ker\u00fcl a hatalom. \u0150 viszont \u00c1ruh\u00e1z\u00e1ba l\u00e1rvak\u00e9nt mag\u00e1ba z\u00e1rk\u00f3zott, naivan azt hitte, hogy v\u00e9dett \u00e9s m\u00e9g mindig \u00e9rinthetetlen. Vitathatatlanul szem el\u0151l t\u00e9vesztette, hogy legvesz\u00e9lyesebb a sebzett vad. F\u00fcl\u00e9ben ism\u00e9t h\u0171 bar\u00e1tja, Arnika hangja cseng. A hom\u00e1lyb\u00f3l el\u0151t\u00f6r\u0151 gondolatok ig\u00e9zt\u00e9b\u0151l utcai l\u00f6v\u00e9s rettenti. Felugrik. Haza kell menni. Malvina az elengedhetetlen gy\u00f3gyszerekre v\u00e1r, \u0151 meg itt az ablakon kereszt\u00fcl b\u00e1mul. Nincs egyed\u00fcl, s\u00f3gorn\u0151je Anna vele van \u00e9s j\u00f3 alkalom lesz arra, hogy vacsora ut\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9nteket k\u00f6z\u00f6sen megbesz\u00e9lj\u00e9k. Utols\u00f3k\u00e9nt hagyja el az \u00c1ruh\u00e1zat. Az ajt\u00f3t k\u00e9tszer z\u00e1rja \u00e9s leh\u00fazza a red\u0151nyt. Az arc\u00e1t \u00e9r\u0151 jeges \u00e9szaki sz\u00e9l mintha sz\u00e9tsz\u00f3rn\u00e1 a gondolatait. T\u00f6bbsz\u00f6r k\u00f6r\u00fcln\u00e9z a v\u00e9gtelen feh\u00e9rs\u00e9gbe burkolt, sz\u00e1m\u00e1ra v\u00e9szj\u00f3sl\u00f3 utc\u00e1n. Egyszerre h\u00f3f\u00fav\u00e1s kerekedik. Az embereket f\u00e9l m\u00e9terre sem lehet felismerni. Kalapj\u00e1t fej\u00e9re h\u00fazza, kab\u00e1tj\u00e1n a legfels\u0151 gombot is begombolja. V\u00e1ll\u00e1n a nagykab\u00e1t mintha v\u00e1llf\u00e1n l\u00f3gna. Az ut\u00f3bbi h\u00f3napokban igencsak lefogyott. Kab\u00e1tja a legkisebb fuvallatra is sebzett mad\u00e1rk\u00e9nt lebeg. Felhajtott sz\u00e1rral a b\u0151 nadr\u00e1g illik a sz\u00e9lf\u00fatta kab\u00e1thoz. Ballonk\u00e9nt f\u00faj\u00f3dnak fel. Hazamenet, mik\u00f6zben utat v\u00e1g mag\u00e1nak a m\u00e9ly h\u00f3ban, a ment\u0151 megold\u00e1st keresi. Mindhi\u00e1ba! Semmi sem jut esz\u00e9be. Csak kitart\u00f3an k\u00eds\u00e9ri a gondolat, hogy szab\u00f3hoz kell mennie.<\/p>\n

     A megold\u00e1st holnap tov\u00e1bb keresem, gondolja \u00e9s kit\u00e1rja a csal\u00e1di h\u00e1z bej\u00e1rat\u00e1t.<\/p>\n

 <\/p>\n

  1944. febru\u00e1r 29<\/em>.<\/p>\n

     A n\u00e9gy\u00e9venk\u00e9nt el\u0151fordul\u00f3 k\u00fcl\u00f6nleges d\u00e1tum napj\u00e1n \u00c1rmin nyugtalan, az \u00e1lom elker\u00fcli. Szob\u00e1j\u00e1ban idegesen le-fel s\u00e9t\u00e1l, k\u00f6zben t\u00fczel. Eg\u00e9sz \u00e9jjel a tegnap esti besz\u00e9lget\u00e9s j\u00e1r az esz\u00e9ben. Malvina szerint sehov\u00e1 sem kell menek\u00fclni\u00fck. Azt mondja, nem az egyed\u00fcli zsid\u00f3k Zomborban. Osztozzanak a t\u00f6bbiek sors\u00e1val. Tulajdonk\u00e9ppen \u0151 sem menek\u00fcl\u00e9s-p\u00e1rti, \u00e1m sejti, mi k\u00f6vetkezik. De hova is menn\u00e9nek? Izraelbe? Ezt az alkalmat m\u00e9g a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se el\u0151tt elszalasztott\u00e1k. M\u00e1r-m\u00e1r megfogadta Jakov Spaszer rabbi tan\u00e1cs\u00e1t, de Malvina ellenezte. Nem akart az ismeretlenbe menni. Zombor az otthona \u00e9s sem az \u00e9l\u0151ket, sem a holtakat nem akarja elhagyni. Teh\u00e1t ism\u00e9t maradnak, valami m\u00e1st kell kital\u00e1lnia. Esz\u00e9be jutott apja tan\u00e1csa, mikor a kereskedelem rejtelmeibe vezette: \u201eHa hited van, az \u00e9letben mindent el\u00e9rhetsz. \u00c1m egyed\u00fcl kell megtenned! Ha a szellemek seg\u00edts\u00e9g\u00e9re v\u00e1rsz, hi\u00e1ba v\u00e1rsz, sosem jelennek meg. Teh\u00e1t, ne n\u00e9zz vissza, b\u00e1tran menj el\u0151re! Id\u0151vel a tapasztalat seg\u00edt.\u201d Igen, gondolja, ap\u00e1mnak igaza van. A tapasztalatot haszn\u00e1ni kell, de sosem szabad megengedni, hogy kihaszn\u00e1ljon. \u00c9s abban a pillanatban d\u00f6nt\u00f6tt. Bar\u00e1tj\u00e1t kor\u00e1n reggel megl\u00e1togatja. \u00datk\u00f6zben, munk\u00e1ba menet.<\/p>\n

     Pirkadatkor l\u00e9p az utc\u00e1ra. Kavarognak a h\u00f3pelyhek, mintha tollak sz\u00e1lln\u00e1nak. Fej\u00e9t csukly\u00e1val takarja.  \u00cdgy takarva nehezen lehet felismerni. Bar\u00e1tja h\u00e1z\u00e1t gyorsan el\u00e9ri. Az ajt\u00f3n a karik\u00e1val csak egyszer koppant. Arnold r\u00f6gt\u00f6n ajt\u00f3t nyit. V\u00e1rta. A nappaliba mennek.<\/p>\n

     \u2013 Arnika, d\u00f6nt\u00f6ttem. Itt maradunk. K\u00e9s\u0151 van arra, hogy \u00e9rdemben tudjunk cselekedni. Malvina s\u00falyos beteg, Zombort nem k\u00e9pes, de nem is akarja elhagyni.<\/p>\n

     Arnold hitetlenkedve n\u00e9zi bar\u00e1tj\u00e1t. Ezt az \u00e9rtelmetlen d\u00f6nt\u00e9st nem k\u00e9pes elfogadni. Ism\u00e9t a konok Malvinnak enged. Mondana valamit, de bar\u00e1tja megel\u0151zi:<\/p>\n

     \u2013 Ne pr\u00f3b\u00e1lj meggy\u0151zni. A m\u00falt \u00e9jjel mindent \u00e1tgondoltam. A bizonytalanba menve csak fokozn\u00e1m az \u00edgy is jelenl\u00e9v\u0151 hihetetlen f\u00e9lelm\u00fcnket. Magammal is, szeretteimmel is, lelkiismeretemmel is megb\u00e9k\u00e9lve szeretn\u00e9k az \u00fat v\u00e9g\u00e9re \u00e9rni. Ez\u00e9rt egy k\u00e9r\u00e9ssel fordulok hozz\u00e1d. Tudom, komoly vesz\u00e9lybe sodorhatlak. \u00c9s meg\u00e9rtem, ha elutas\u00edtasz. Rakt\u00e1ram az udvari \u00e9p\u00fcletben \u00e9rt\u00e9kes \u00e1ruvan van tele. K\u00e1r lenne, ha t\u00f6nkre menne. V\u00e1llalod-e, hogy azt az \u00e1rut a padl\u00e1sodon elrejts\u00fck? N\u00e1lad a n\u00e9metek biztosan nem v\u00e9geznek h\u00e1zkutat\u00e1st.<\/p>\n

     Arnold beleegyez\u0151en b\u00f3lint \u00e9s meg\u00f6leli l\u00e1that\u00f3an let\u00f6rt bar\u00e1tj\u00e1t. Armin gyorsan folytatja:<\/p>\n

     \u2013 E mellett, te is tudod, otthon van m\u00e9g az a hatalmas sv\u00e1b kassza. Szeretn\u00e9m, ha azt is meg\u0151rizn\u00e9d. Mivel f\u00e9l tonn\u00e1t nyom, a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1sa bajos. Sok er\u0151s ember kell ahozz, hogy a kocsira tegy\u00fck.<\/p>\n

     \u2013 A kassza nem gond. Titokban, m\u00e9g az \u00e9jjel \u00e1thozzuk. N\u00e1lam \u00e9ppen el\u00e9g markos leg\u00e9ny dolgozik. Amint a p\u00e9nzt\u00e1rt lez\u00e1rjuk, rakt\u00e1radb\u00f3l az \u00e1rut felpakoljuk. A h\u00f3f\u00fav\u00e1s \u00e9s a hideg seg\u00edt nek\u00fcnk. Az utc\u00e1k \u00fcresek. Term\u00e9szetesen minden k\u00edv\u00e1ns\u00e1god teljes\u00edtem, de d\u00f6nt\u00e9sedet nem \u00e9rtem.<\/p>\n

     \u2013 Arnika, ne a te gondod legyen, ha a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal v\u00e9gz\u00fcnk, mindent megmagyar\u00e1zok. \u00c9s v\u00e9gtelen\u00fcl h\u00e1l\u00e1s vagyok. Igazi bar\u00e1t vagy.<\/p>\n

     Az \u00e9j leple alatt n\u00e9gy munk\u00e1s k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben a Deutsch csal\u00e1d h\u00e1za el\u0151tt meg\u00e1ll a lovaskocsi. Arnold Kreutz zseb\u00f3r\u00e1j\u00e1ra n\u00e9z. Pontosan \u00e9jf\u00e9l ut\u00e1n k\u00e9t \u00f3ra. A cseng\u0151t nem h\u00fazza meg. \u00cdgy besz\u00e9lt\u00e9k meg. Csendesen az ablakon kopogtat. A kocsi a kapubej\u00e1ratban gyorsan elt\u0171nik. A dolgoz\u00f3szob\u00e1ba mennek. Az ajt\u00f3 m\u00f6g\u00f6tt a falon hatalmas, mennyezetig \u00e9r\u0151 t\u00fck\u00f6r l\u00f3g. Armin arra k\u00e9ri a munk\u00e1sokat, hogy \u00f3vatosan tegy\u00e9k f\u00e9lre. Egyszerre mesterien elk\u00e9sz\u00edtett \u0171r l\u00e1tszik, amelynek m\u00e9ly\u00e9n ott a meg\u0151rz\u00f6tt, n\u00e9gy z\u00e1rral rendelkez\u0151 vas kassza. Wieser & Co<\/em>. 1920-b\u00f3l. A munk\u00e1sok hitetlenkedve n\u00e9zik a nagym\u00e9ret\u0171 p\u00e1nc\u00e9lszekr\u00e9nyt. Gazd\u00e1juk nyugtatja \u0151ket:<\/p>\n

     \u2013 Emberek, ne agg\u00f3djanak! Mindent \u00fagy k\u00e9sz\u00edtettem el, hogy a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s gyorsan \u00e9s k\u00f6nnyen menjen. A kocsin n\u00e9gy kerek ac\u00e9lcs\u0151, k\u00f6telek, er\u0151s k\u00e9zi emel\u0151 \u00e9s k\u00e9t vastag deszka van. Miut\u00e1n ezt a csod\u00e1t felteszik, j\u0151jjenek fel, a t\u00fckr\u00f6t m\u00e9g a hely\u00e9re kell tenni.<\/p>\n

     Csod\u00e1k csod\u00e1j\u00e1ra a munk\u00e1val gyorsan v\u00e9geznek. Az egyik munk\u00e1s a cs\u00f6veket v\u00e1ltogatja, a t\u00f6bbiek a cs\u00f6veken kereszt\u00fcl a neh\u00e9z kassz\u00e1t tolj\u00e1k. A bej\u00e1rati h\u00e1rom kis l\u00e9pcs\u0151t a k\u00e9t deszk\u00e1val hidalj\u00e1k \u00e1t. Tov\u00e1bb tart a kocsira emel\u00e9s. Ezt a gondot r\u00f6vid t\u00f6lgyoszlopok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, az emel\u0151vel siker\u00fcl megoldani.<\/p>\n

     M\u00edg kinn a kassz\u00e1t a kocsira teszik, a dolgoz\u00f3szob\u00e1ban besz\u00e9lget a k\u00e9t bar\u00e1t. Armin nem v\u00e1r bar\u00e1tja k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re:<\/p>\n

     \u2013 Magyar\u00e1zattal tartozom. Ahogy tudod, Malvina \u00e9s \u00e9n Zomborban maradunk. S\u00f3gorn\u0151m Anna a gyerekekkel \u00e9s az unok\u00e1kkal egy\u00fctt m\u00e1sk\u00e9nt gondolkodik. A hamis iratokat r\u00e9gen beszerezt\u00e9k \u00e9s az eg\u00e9sz csal\u00e1d holnap t\u00e1vozik. H\u00e1la Istennek, elhat\u00e1roz\u00e1suk sz\u00e1momra megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9st jelent, v\u00e1llamr\u00f3l nagy terhet vesz le.<\/p>\n

     \u2013 Hov\u00e1 mennek? \u2013 k\u00edv\u00e1ncsiskodik Arnold.<\/p>\n

     \u2013 Nem tudom, \u00e9s nem is akrom tudni. Jobb \u00edgy. Nek\u00fcnk meg, ahogy lesz\u2026<\/p>\n

     \u2013 De magyar dokumentumokkal ti is rendelkeztek. Mi\u00e9rt nem mentek vel\u00fck?<\/p>\n

     \u2013 Arnika, az isten szerelm\u00e9re, nem l\u00e1tod, hogy mint a pokolban, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk miden \u00e9g. Az eg\u00e9sz vil\u00e1g l\u00e1thatatlan r\u00e1csokkal k\u00f6r\u00fclvett hatalmas b\u00f6rt\u00f6n. Hov\u00e1 menek\u00fclj\u00fcnk? Egy\u00e9bk\u00e9nt tudom, mire c\u00e9lzol, a hal\u00e1lt\u00f3l nem f\u00e9lek\u2026 Malvina se.<\/p>\n

     Arnoldot meglepte ez a hat\u00e1rozotts\u00e1g, ugyanakkor \u00e9rzte azt is, bar\u00e1tja rem\u00e9nyvesztett.<\/p>\n

     \u2013 Itt ez a n\u00e9gy kulcs a p\u00e1nc\u00e9lszekr\u00e9nyt nyitja. Nagyon vigy\u00e1zz, egyetlen p\u00e9ld\u00e1nyok \u2013 mondja csendesen \u00c1rmin \u00e9s a kulcsk\u00f6teget kez\u00e9be nyomja.<\/p>\n

     \u2013 \u00c9s most m\u00e9g valami \u2013 m\u00edg besz\u00e9l kiveszi zseb\u00e9b\u0151l a vastag kovet\u00e1t \u2013 Ez a lev\u00e9l neked sz\u00f3l, pontos utas\u00edt\u00e1sokat tartalmaz arra az esetre, ha Malvin\u00e1t \u00e9s engem el\u00e9r a v\u00e9g.<\/p>\n

     \u2013 Istenem, milyen titokzatos vagy. \u00c9s mi van akkor, ha\u2026<\/p>\n

     Armin szabad kez\u00e9be nyomja a levelet \u00e9s szav\u00e1ba v\u00e1g:<\/p>\n

     \u2013 T\u00f6rt\u00e9njen b\u00e1rmi is, utas\u00edt\u00e1saim szerint cselekedj. Az egyetlen bar\u00e1t vagy, akiben megb\u00edzok. K\u00e9rlek, \u00edg\u00e9rd meg, \u00e9s t\u00f6bb\u00e9 semmit se k\u00e9rdezz!<\/p>\n

     Mindig is ilyen volt, gondolta Arnold, m\u00e9g akkor is, amikor a legnehezebb, az \u00f6v\u00e9 az utols\u00f3 sz\u00f3.<\/p>\n

     Az \u00e9j folyam\u00e1n a rakt\u00e1r teljes anyag\u00e1t \u00e1tvitt\u00e9k. A munk\u00e1sok a kassz\u00e1t a m\u0171helybe helyezik, Kreutz mester k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga szerint munkaasztala m\u00f6g\u00e9.<\/p>\n

 <\/p>\n

 1944. \u00e1prilis 6.<\/em><\/p>\n

     Magyarorsz\u00e1g n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1sa, 1944. m\u00e1rcius 18. els\u0151 napj\u00e1t\u00f3l kezdve Zomborban \u00faj szab\u00e1lyok \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek. Armin Deutsch munkahely\u00e9re nem j\u00e1r. P\u00e1r nappal el\u0151bb \u00fczlett\u00e1rs\u00e1val, Sigmond Polacsekkel megbesz\u00e9lte, hogy az \u00c1ruh\u00e1z r\u00e1 es\u0151 r\u00e9sz\u00e9t egy bajai magyar keresked\u0151nek engedi \u00e1t. Nagyobb \u00f6sszeg\u0171 \u00e9rt\u00e9ktelen peng\u0151\u00e9rt. A h\u00e1zb\u00f3l ritk\u00e1n megy ki. Malvina soha. Az \u00e9lelmiszert, hetente k\u00e9tszer, titokban egy megb\u00edzhat\u00f3 munk\u00e1s j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l Arnik\u00e1t\u00f3l kapj\u00e1k. A v\u00e1rosba csak akkor mennek, ha elengedhetetlen. Mint ma. A Gestapo \u00e9p\u00fclet\u00e9ben a zsid\u00f3k jegyz\u00e9k\u00e9t ellen\u0151rzik, \u00e9s felvarrt D\u00e1vid-csillaggal mindenkinek meg kell jelenni. A megszokott n\u00e9met pontoss\u00e1g. Sorsuk megpecs\u00e9telt. A n\u00e1cik nem kereskednek sem \u00e9lettel, sem hal\u00e1llal. Ezzel tiszt\u00e1ban van \u0151 is, Malvina is. K\u00e9rd\u00e9s, holnap a sabbatot meg\u00e9rhetik-e. K\u00f6z\u00f6sen hat\u00e1roznak, hogy fejet nem hajtanak. Lesz ami lesz!<\/p>\n

     A Magyar Katonai Parancsnoks\u00e1gt\u00f3l<\/em> \u00e1tvett n\u00e9vsor majdnem pontos. Az \u00f6ssze\u00edr\u00e1s nyugodtan, nagyobb \u00f6sszet\u0171z\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl zajlik. Kiv\u00e9ve n\u00e9h\u00e1ny puskatus\u00fct\u00e9st, ha valaki v\u00e9letlen\u00fcl kil\u00e9pett a sorb\u00f3l \u00e9s a primit\u00edv altisztek otromba s\u00e9rt\u00e9seit. Ellen\u0151rz\u00e9s ut\u00e1n hazaengedik \u0151ket.<\/p>\n

     Az ag\u00f3nia tov\u00e1bb tart.<\/p>\n

    \n
  1. \u00e1prilis 20<\/em>.<\/li>\n<\/ol>\n

         Este t\u00edz \u00f3ra k\u00f6r\u00fcl Armin az ablakon a megbesz\u00e9lt kopogtat\u00e1st hallja. Biztosan Arnika munk\u00e1sa az \u00e9lelmiszercsomaggal, gondolja, \u00e1m a bej\u00e1ratn\u00e1l csod\u00e1lkozva g\u00f6rcsbe r\u00e1ndult sz\u00e1jjal bar\u00e1tj\u00e1t l\u00e1tja.<\/p>\n

         \u2013 Ma este szem\u00e9lyesen j\u00f6ttem, mert tudom, hogy a v\u00e1rosba nem j\u00e1rtok. Itt van, ezt olvasd el! Pedig figyelmeztettelek \u2013 mondja k\u00f6nnybe l\u00e1badt szemmel Arnold \u00e9s \u00e1tny\u00fajtja az \u00f6sszehajtott r\u00f6pc\u00e9dul\u00e1t.<\/p>\n

         Armin felteszi szem\u00fcveg\u00e9t \u00e9s olvassa:<\/p>\n

    RENDELET<\/em><\/p>\n

         Minden zsid\u00f3, kort\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl 1944. \u00e1prilis 24.-\u00e9n reggel \u00f6t \u00f3rakor Zomborban a \u201eSelyem gy\u00e1rn\u00e1l<\/em>\u201d kijel\u00f6lt gy\u00fclekez\u0151helyen k\u00f6teles megjelenni!  Hozzon mag\u00e1val tiszt\u00e1lkod\u00e1s-k\u00e9szletet \u00e9s k\u00e9t napra ruhanem\u0171t. A csomag t\u00edz kil\u00f3n\u00e1l nehezebb nem lehet. A rendelet tiszteletben nem tart\u00e1s\u00e1t a legszigor\u00fabban b\u00fcntetj\u00fck!<\/em><\/p>\n

                                       Bela Nonkovi\u0107 t\u00e1bornok<\/p>\n

         \u2013 Igen, figyelmeztett\u00e9l \u2013 mondja nyugodtan Armin \u2013 \u00e9s, amint l\u00e1tod ezen a bolond f\u00f6ld\u00f6n minket, szerencs\u00e9tleneket csendes o\u00e1zis sehol sem v\u00e1r.<\/p>\n

         A k\u00e9t bar\u00e1t azon az est\u00e9n \u00f6leli meg egym\u00e1st utolj\u00e1ra. Arnold \u00e9jjel \u00fajabb h\u00e1rom kommunist\u00e1nak ny\u00fajt mened\u00e9ket. A t\u00e1gas padl\u00e1son sok a forg\u00e1cs, eredeti csomagol\u00e1sban a leg\u00fajabb gramofon \u00e9s r\u00e1di\u00f3 modell.<\/p>\n

     <\/p>\n

      \n
    1. \u00e1prilis 24<\/em>.<\/li>\n<\/ol>\n

           Zombori vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s. A peronra vezet\u0151 utak s\u0171r\u0171 sz\u00f6gesdr\u00f3ttal hat\u00e1roltak. Ki\u00e1lt\u00e1sok, r\u00f6vid parancsok, mell\u00e9kv\u00e1g\u00e1ny fel\u00e9 tuszkol\u00e1s. \u00c1ltal\u00e1nos z\u0171rzavar. A zsid\u00f3k menetoszlopa engedelmesen, csendben megy a marhavagonokhoz. Gyereks\u00edr\u00e1st sem hallani. Ez a meglep\u0151 nyugalom mintha ingereln\u00e9 az idom\u00edtott kuty\u00e1kat. D\u00fch\u00f6sen ugatnak \u00e9s h\u00fazz\u00e1k a p\u00f3r\u00e1zt. A t\u00f6bbi katona csoportokra osztja a foglyokat \u00e9s a vagonok fel\u00e9 hajtj\u00e1k. A Deutsch h\u00e1zasp\u00e1r csoportj\u00e1t az utols\u00f3 vagonn\u00e1l \u00e1ll\u00edtj\u00e1k meg, amelyen a felirat: Sammellager Baja<\/em>. Malvina emelt f\u0151vel megy az ajt\u00f3hoz. A n\u00e9met \u0151r el\u0151l nem visszakozik. A katona a f\u00e9lelmet mer\u00e9szs\u00e9gg\u00e9 v\u00e1ltoztat\u00f3 tekintett\u0151l \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl megh\u00e1tr\u00e1l. Armin a k\u00f6zeli, csod\u00e1latos, feh\u00e9r vir\u00e1gbaborult gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6st n\u00e9zi. Ahogy z\u00e1rul a tal\u00f3ajt\u00f3, a l\u00e1tv\u00e1ny elt\u0171nik. S\u00f6t\u00e9ts\u00e9g. \u00c9les f\u00fcttysz\u00f3 \u00e9s a g\u0151zmozdony elindul. A vagon m\u00e9ly\u00e9n egy csendes hang K\u00e1dis1<\/sup> sorait mormolja: Jee seme raba mevarah lealam ulalme almaja<\/em>1<\/sup>.<\/p>\n

           Isten veled, csod\u00e1latos Zombor, suttogja Malvina, mik\u00f6zben f\u00e9rje kez\u00e9t szor\u00edtja.<\/p>\n

        \n
      1. okt\u00f3ber 21<\/em>.<\/li>\n<\/ol>\n

             Felszabadul\u00e1s. Zombor lakoss\u00e1ga a V\u00e1rosh\u00e1za el\u0151tti t\u00e9ren a V\u00f6r\u00f6s hadsereg egys\u00e9geit \u00fcdv\u00f6zli. \u00dcnnepelnek, \u00e9nekelnek, k\u00f3l\u00f3t j\u00e1rnak. Az \u00e1ltal\u00e1nos vigass\u00e1gban a kommunista p\u00e1rt V\u00e1rosi bizotts\u00e1g\u00e1nak tagjai az id\u0151t nem vesztegetik. A n\u00e9metek, a magyarok egys\u00e9gesen a megsz\u00e1ll\u00f3k munkat\u00e1rsai. \u00c1rtatlan nincs, a b\u0171n egyetemes. Kreutz Margitot \u00e9s Arnoldot aznap d\u00e9lut\u00e1n, az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tart\u00f3ztatt\u00e1k le. Szerenecs\u00e9j\u00fckre kihallgat\u00e1sra az Ozna m\u00e1sodik szakasz\u00e1nak fiatal hanagya, \u0110or\u0111e Jugovi\u0107 el\u00e9 vezetik \u0151ket, aki r\u00f6gt\u00f6n kimer\u00edt\u0151 jelent\u00e9st \u00edr, egy\u00fattal a felszabad\u00edt\u00f3 igazol\u00e1st is kez\u00fckbe adja. M\u00e9g aznap este, nehogy nemv\u00e1rt megtorl\u00e1s \u00e1ldozatai legyenek, k\u00e9t partiz\u00e1n k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben haza mennek.<\/p>\n

             Arnold m\u0171hely\u00e9be vonul \u00e9s bez\u00e1rk\u00f3zik. Munkaasztal\u00e1n\u00e1l foglal helyet \u00e9s gondolatait pr\u00f3b\u00e1lja rendezni. Ilyen r\u00f6vid id\u0151 alatt mennyi v\u00e1ltoz\u00e1s. Ma, a hal\u00e1lt a v\u00e9letlennek k\u00f6sz\u00f6nve ker\u00fclt\u00e9k el. F\u00e9l \u00e9vvel ezel\u0151tt Armin d\u00f6nt\u00e9s\u00e9n csod\u00e1lkozott, csak most \u00e9rtette meg igaz\u00e1n. A Kulturbund felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra, hogy Horv\u00e1torsz\u00e1gon kereszt\u00fcl N\u00e9metorsz\u00e1gba menek\u00fclj\u00f6n, \u0151 sem hallgatott. Istenem, most Deutsch\u00e9kkel mi lehet, egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e9lnek-e? R\u00f3luk semmit sem tud. Amint a v\u00e1rosban a ked\u00e9lyek megnyugszanak a V\u00f6r\u00f6skereszten kereszt\u00fcl igyekszik majd valamit megtudni.<\/p>\n

             Idegesen cigaretta ut\u00e1n kutatva kinyitja a fels\u0151 fi\u00f3kot. Megpillantja a kulcsk\u00f6teget \u00e9s alatta \u00c1rmin igencsak vastag level\u00e9t. Elveszi a levelet, ujjai k\u00f6z\u00f6tt lassan forgatja. Elhat\u00e1rozza, r\u00f6gt\u00f6n felbontja. Eleget v\u00e1rt. \u0110or\u0111e a nyomoz\u00f3 neki \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1nak teljes biztons\u00e1got szavatolt, de a tapasztalat m\u00e1st suttog. Az \u00fcgyn\u00f6k\u00f6k oly egyform\u00e1k. \u0110or\u0111enak hisz, m\u00e9gis\u2026 Zomborban nem az egyed\u00fcli v\u00e9grehajt\u00f3. A bor\u00edt\u00e9kot \u00f3vatosan felv\u00e1gja. Kez\u00e9be sz\u00e1mtalan gy\u00e9m\u00e1nttal d\u00edsz\u00edtett arany medalion cs\u00faszik. A fed\u0151lapon \u00fcgyesen grav\u00edrozott fi\u00fa- \u00e9s l\u00e1nyalak l\u00e1that\u00f3. Ahogy ujj\u00e1val a gombot megnyomja, kiny\u00edlik. Jobb fel\u00e9n Armin fiv\u00e9r\u00e9nek fia, Tibor fiatal teremt\u00e9st \u00f6lel. A bal oldalon grav\u00edrozott aj\u00e1nl\u00e1s:  Tibor fiunknak \u00e9s Nada meny\u00fcnknek, legyetek boldogok. \u00d6sszecsukja \u00e9s a kasszakulcsokkal egy\u00fctt zak\u00f3ja zseb\u00e9be teszi. Cvikker\u00e9t remeg\u0151 k\u00e9zzel igaz\u00edtja, el\u0151veszi a levelet \u00e9s olvassa:<\/p>\n

         <\/p>\n

             Zombor, 1944. 2. 29.<\/em><\/p>\n

         <\/em>Kedves Arnika,<\/em><\/p>\n

             V\u00e9gtelen\u00fcl szomor\u00faan \u00edrom ezt a levelet. Zombor egyre vesz\u00e9lyesebb helys\u00e9g. Tiszt\u00e1ban vagyok azzal, csak napok k\u00e9rd\u00e9se, hogy ez a h\u00e1bor\u00fa mikor v\u00e1laszt el benn\u00fcnket. Egy j\u00f6v\u0151beli tal\u00e1lkoz\u00f3ra sajnos kev\u00e9s az es\u00e9ly. A d\u00f6nt\u00e9s, hogy itt maradjunk, \u00e9rtelmetlen. Tudom, de Malvin\u00e1val nem volt er\u0151m tov\u00e1bb k\u00fczdeni. V\u00e9g\u00fcl beleegyeztem. Te is tudod, mennyire szereti ezt a v\u00e1rost. \u00c9n meg abba, hogy naponta \u00fajabb cselfog\u00e1ssal biztos\u00edtsam csal\u00e1dom nyugalm\u00e1t, belef\u00e1radtam. T\u00fal sok\u00e1 tart, 1941 \u00e1prilis k\u00f6zep\u00e9t\u0151l. Az\u00f3ta, hogy a Magyar hat\u00f3s\u00e1gok a zsid\u00f3kat, a cig\u00e1nyokat \u00e9s a szerbeket h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sben r\u00e9szes\u00edtik. A magyarok att\u00f3l sem riadtak vissza, hogy minket, zsid\u00f3kat m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n megal\u00e1zzanak, s\u00e1rga csillaggal megjel\u00f6ljenek \u00e9s a zsinag\u00f3g\u00e1t lovard\u00e1v\u00e1 alak\u00edts\u00e1k. M\u00e1r akkor sejtettem, mi v\u00e1r r\u00e1nk. A Kulturbund tagok a te csal\u00e1dodat is \u00e1rul\u00f3nak nyilv\u00e1n\u00edtj\u00e1k, ha nem fogod fel, hogy sz\u00e1modra az egyetlen megold\u00e1s a betagosod\u00e1s. Kezdetben vonakodt\u00e1l, f\u00e9lt\u00e9l att\u00f3l, hogy \u00e9n zokon veszem, de hidd el, erre egy pillanatra sem gondoltam! S\u0151t, r\u00e1besz\u00e9ltelek, csatlakozz hozz\u00e1juk, ahogy te is engem, hogy szerezzem be a hamis magyar dokumentumokat. Akkor \u00e1ll\u00edtottam, a csal\u00e1d a legfontosabb \u00e9s ilyen helyzetekben az ember legyen gyakorlatias. Valami isteni gondvisel\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nve az \u00fajvid\u00e9ki 1942-es v\u00e9rf\u00fcrd\u0151ig, Tibor hal\u00e1l\u00e1ig sokmindent meg tudtam oldani. Mert gyerek\u00fcnk nem lehetett, fiv\u00e9rem fia t\u00f6bb volt, mintha saj\u00e1t fiunk lenne. \u00d6r\u00f6k\u00f6s\u00f6mnek k\u00e9sz\u00edtettem, hogy \u00e1tvegye az \u00c1ruh\u00e1zat, de minden meghi\u00fasult, vissz\u00e1j\u00e1ra fordult. Sosem hevert\u00fck ki. K\u00fcl\u00f6nben is, szinte mindenr\u0151l eleve tudsz.<\/em><\/p>\n

             A p\u00e1nc\u00e9lszekr\u00e9ny fels\u0151 poc\u00e1n vagyonjogi bizonylatok vannak \u00e9s a lepecs\u00e9telt v\u00e9grendelet. Alatta a f\u00e9mdobozban helyeztem el az \u00e9kszereket \u00e9s a k\u00e9szp\u00e9nt. K\u00e9rlek, hogy a v\u00e9grendeletet legal\u00e1bb egy \u00e9vvel a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge ut\u00e1n bontsd fel. Csal\u00e1dunkb\u00f3l h\u00e1tha valaki \u00e9lve marad. Vagyonom h\u00fasz sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t r\u00e1d hagyom. Ha k\u00f6z\u00fcl\u00fcnk nem lesz t\u00fal\u00e9l\u0151, te vagy az egyed\u00fcli \u00f6r\u00f6k\u00f6s.<\/em><\/p>\n

             Felt\u00e9telezem, hogy a medalion meglepett. Nek\u00fcnk sokat jelent, arra k\u00e9rlek, hogy \u0151rizd meg. N\u00e1szaj\u00e1nd\u00e9kk\u00e9nt a j\u00f6vend\u0151 fiatal p\u00e1rnak sz\u00e1ntuk. Tibor jegyes\u00e9t szem\u00e9lyesen nem ismert\u00fck. Csak nev\u00e9t tudjuk, Nadonak h\u00edvj\u00e1k. K\u00e9s\u0151bb sem siker\u00fclt r\u00f3la t\u00f6bbet megtudnunk. Azt sem tudjuk, \u00e9l-e. Csak ez a f\u00e9nyk\u00e9p maradt. Ha v\u00e9letlen\u00fcl hallasz r\u00f3la valamit, vagy Zomborban megjelenik, k\u00e9rlek, ezt a medaliont add \u00e1t. Ha viszont nem, akkor tudjuk, hogy j\u00f3 kezekben van.<\/em><\/p>\n

                                    Mind\u00f6r\u00f6kre bar\u00e1tod, Armin<\/em><\/p>\n

         <\/p>\n

        Egy napra ennyi izgalom kem\u00e9nyebb ember sz\u00e1m\u00e1ra is sok, gondolja Arnold \u00e9s a levelet fel\u00e9be hajtja. Ugyanabba a zseb\u00e9be teszi, ahov\u00e1 a kulcsk\u00f6teget \u00e9s a medaliont tette. A megr\u00e1z\u00f3 lev\u00e9l olvas\u00e1sa ut\u00e1n hatalmas \u0171rt \u00e9rzett mag\u00e1ban. Maga k\u00f6r\u00fcl mindenkire d\u00fch\u00f6s: a magyarokra, a n\u00e9metekre, a kommunist\u00e1kra. Istenre is, aki pr\u00f3b\u00e1ra teszi \u00e9s bar\u00e1tj\u00e1t elveszi. T\u00fal sok az ember a vil\u00e1gon, akikkel k\u00fczdeni kell. F\u0151leg azokkal, akik azt hiszik, hogy kiv\u00e1lasztottak \u00e9s mindent, ami nem hozz\u00e1juk hasonl\u00f3, megfojtanak. M\u00edg el nem kezd\u0151d\u00f6tt a h\u00e1bor\u00fa, nem tudta, hogy m\u00e1smilyen. \u00c1m a h\u00e1bor\u00fa hamar megtan\u00edtja az embert, hogy nem vagyunk egyform\u00e1k.<\/p>\n

             Fel\u00e1ll. Zseb\u00e9b\u0151l kiveszi a kulcsk\u00f6teget. Kinyitja a p\u00e1c\u00e9lszekr\u00e9nyt. Csak hogy ellen\u0151rizze, h\u00e1z\u00e1ban mit tart. A pap\u00edrok a fels\u0151 pocon vannak. Alatta a f\u00e9mfed\u0151t \u00f3vatosan kinyitja. A doboz teles-tele arannyal, \u00e9kszerrel, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edn\u0171 csiszolt dr\u00e1gak\u0151vel \u00e9s gondosan \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tt t\u00f6bbf\u00e9le k\u00fclf\u00f6ldi valutak\u00f6teggel. Hirtelen bez\u00e1rja a dobozt \u00e9s a p\u00e1nc\u00e9lszekr\u00e9nyt. Felki\u00e1lt:<\/p>\n

             \u2013 \u00c1rmin, nem, ez a tied, t\u00e9ged v\u00e1r! Visszat\u00e9rsz m\u00e9g!<\/p>\n

         <\/p>\n

          \n
        1. okt\u00f3ber 24<\/em>.<\/li>\n<\/ol>\n

               H\u00e9tf\u0151. Hajnali \u00f6t \u00f3ra. Arnold kapud\u00f6r\u00f6mb\u00f6l\u00e9sre \u00e9bred. Valamit mag\u00e1ra kapva szalad a kapuhoz, ahol k\u00e9t ismeretlen ember \u00e1ll. Megsz\u00f3lal\u00e1sig arra a f\u00e9l \u00e9vvel el\u0151tti k\u00e9t magyar rend\u0151rre hasonl\u00edtanak. Csak ezek most civilben vannak.<\/p>\n

               \u2013 Kreutz Arnold \u00e9s Margit? \u2013 k\u00e9rdi fennh\u00e9j\u00e1zva az egyik, m\u00edg a m\u00e1sik jegyzetf\u00fczet\u00e9t n\u00e9zi.<\/p>\n

               \u2013 Igen, tess\u00e9k.<\/p>\n

               \u2013 Feles\u00e9ge hol van? \u2013 \u00e9s tov\u00e1bbra is szigor\u00fa.<\/p>\n

               \u2013 Alszik.<\/p>\n

               \u2013 \u00d6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9sre \u00f6t perc\u00fck van \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n vel\u00fcnk j\u00f6nnek.<\/p>\n

               \u2013 Mi\u00e9rt? Mir\u0151l van sz\u00f3? \u2013 k\u00e9rdi Arnold meglep\u0151dve.<\/p>\n

               \u2013 Megparancsolt\u00e1k, hogy kihallgat\u00e1sra a k\u00f6zpontba vigy\u00fck magukat \u2013 k\u00f6zli a m\u00e1sik valamivel kedvesebben.<\/p>\n

               \u00d3 \u0110or\u0111e, gondolja Arnold m\u00edg feles\u00e9g\u00e9t \u00e9breszti, tudtam, hogy a meghurcol\u00e1s nem n\u00e1lad \u00e9r v\u00e9get. Majd bizonylata jutott esz\u00e9be, amit sebt\u00e9ben mag\u00e1hoz vesz. Az Ozna r\u00e9szleg\u00e9ben, a zombori b\u00f6rt\u00f6nben id\u0151sebb nyomoz\u00f3 vallatja \u0151ket. K\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n. Hosszan n\u00e9zte azt a bizonylatot, t\u00f6bbsz\u00f6r kiment, majd \u00fajabb k\u00e9rd\u00e9sekkel j\u00f6tt vissza. D\u00e9lut\u00e1n n\u00e9gy \u00f3r\u00e1ig tartott\u00e1k benn \u0151ket \u00e9s minden magyar\u00e1zat n\u00e9lk\u00fcl elengedt\u00e9k. Ennyit mondtak: \u201eSzabadok!\u201d<\/p>\n

               H\u00e1zuk el\u0151tt Bogd\u00e1n, az \u00e9lmunk\u00e1s v\u00e1rta.<\/p>\n

               \u2013 Mester, v\u00e1tam, mert nem tudtuk, mit tegy\u00fcnk. Reggel egy csapat partiz\u00e1n mindannyiunkat elzavart. Azt mondt\u00e1k, az \u00fczem egyenl\u0151re z\u00e1rva lesz.<\/p>\n

               \u2013 Sebaj, Bogd\u00e1n, hazamehetsz \u00e9s k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m. A t\u00f6bbieknek meg mondd meg, hogy am\u00edg nem jelzem, hogyan folytatjuk, addig munk\u00e1ra ne j\u00f6jjenek<\/p>\n

               Arnold kik\u00eds\u00e9ri a munk\u00e1st, a z\u00e1rt kaput\u00e9rben meg megl\u00e1tja a l\u00e9tr\u00e1t. Reggel m\u00e9g nem volt itt, gondolja \u00e9s sz\u00e9tn\u00e9z a padl\u00e1son. \u00dcres. Midenfel\u00e9 sz\u00e9tdob\u00e1lt forg\u00e1cs. Gyorsan a m\u0171helybe megy. A padl\u00f3n, az \u00edr\u00f3asztal m\u00f6g\u00f6tt, n\u00e9gyzet alak\u00fa bem\u00e9lyed\u00e9s l\u00e1tszott. Azon a helyen, ahol a p\u00e1nc\u00e9lszekr\u00e9ny \u00e1llt.<\/p>\n

           <\/p>\n

               1964 \u00e1prilis 24<\/em>.<\/p>\n

               Vid\u00e1m a nap, der\u00fclt, k\u00e9k az \u00e9g. Arnold a nyitott ablakn\u00e1l \u00fcl \u00e9s a vir\u00e1gz\u00e1sba-borult gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6s illat\u00e1t \u00e9lvezi. Szomor\u00fa, bar\u00e1tj\u00e1ra gondol. Kez\u00e9ben a medaliont szorongatja. M\u00e9g mindig \u0151rzi \u00e9s v\u00e1r. Ma \u00e9ppen h\u00fasz \u00e9ve, hogy a Deutsch csal\u00e1dot elhurcolt\u00e1k. \u00c9s valamivel r\u00f6videbb id\u0151 telt el az\u00f3ta, hogy vagyonukat elkobozt\u00e1k. \u00c1rminnak minden\u00e9t, neki csak m\u0171hely\u00e9t \u00e9s a g\u00e9peket. A gy\u00e1r a munk\u00e1sok\u00e9, mondt\u00e1k neki akkor \u00e9s felaj\u00e1nlott\u00e1k, hogy legyen \u00fczemvezet\u0151. Nem fogadta el. Nyugd\u00edjba vonult. H\u00e1z\u00e1ban \u00f6nmaga \u00f6r\u00f6m\u00e9re az egyik szob\u00e1b\u00f3l m\u0171helyt alak\u00edtott ki. Faillat n\u00e9lk\u00fcl nem \u00e9lhet. Id\u0151nk\u00e9nt rendel\u00e9seket v\u00e1llal. Azokt\u00f3l fogad el megb\u00edz\u00e1st, akiket nem k\u00e9pes elutas\u00edtani.<\/p>\n

               Cs\u00f6ngetnek. Karik\u00e1t az ajt\u00f3n senki sem haszn\u00e1l. Margit \u00fajgazdagot vezet a szob\u00e1ba. Felismerte miel\u0151tt megsz\u00f3lalt volna. De ez mintha m\u00e1s lenne. El\u0151z\u00e9kenyen kezet ny\u00fajt. Zseb\u00e9b\u0151l csak ut\u00e1na veszi ki \u00e9s mutatja a fekete-feh\u00e9r f\u00e9nyk\u00e9pet. Arnold felismeri r\u00e9gi munk\u00e1j\u00e1t.<\/p>\n

               \u2013 Kreutz elvt\u00e1rs, Belgr\u00e1dban aj\u00e1nlott\u00e1k, hogy l\u00e1togassam meg. Bocs\u00e1nat, bejelentkez\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl j\u00f6v\u00f6k, de hivatalos \u00faton \u00fatk\u00f6zben ugrottam be. Szeretn\u00e9m, ha \u00faj kabinetem r\u00e9sz\u00e9re ugyanilyen \u00edr\u00f3asztalt k\u00e9sz\u00edtene. Munk\u00e1j\u00e1t m\u0171v\u00e9szi munkak\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck. Abb\u00f3l \u00edt\u00e9lve, amit a Feh\u00e9r kast\u00e9lyban l\u00e1ttam, \u00f6n t\u00e9nyleg m\u0171v\u00e9sz \u2013 mondja tisztelettel az idegen.<\/p>\n

               \u2013 Rendben, adatait k\u00e9rem, fel\u00edrom \u2013 feleli Arnold \u00e9s a medaliont hanyagul az ablak melletti asztalra teszi.<\/p>\n

               M\u00edg fi\u00f3kj\u00e1b\u00f3l a f\u00fczetet el\u0151veszi, megrezzen a belgr\u00e1di, mitha valami csod\u00e1t l\u00e1tna \u00e9s sz\u00f3l:<\/p>\n

               \u2013 Kreutz elvt\u00e1rs, maga szerencs\u00e9s ember, birtok\u00e1ban ritka kincs van. Ez egy a nagyon ritka 17. sz\u00e1zadi, felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9k\u0171 t\u00e1rgy. Augsburgban k\u00e9sz\u00fclt, I. Antoni Grill \u00e9kszer\u00e9sz mesteri munk\u00e1ja. Ez itt a fed\u0151lapon V\u00e9nuszt \u00e9s Apoll\u00f3t bemutat\u00f3 domborm\u0171. Hivat\u00e1som szerint m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz vagyok \u00e9s err\u0151l tudok valamit. A vil\u00e1g b\u00e1rmelyik m\u00fazeuma b\u00fcszk\u00e9n mutatn\u00e1, ha hasonl\u00f3 t\u00e1rgy a birtok\u00e1ban lenne. Ha el akarja adni, megadom a megfelel\u0151 c\u00edmeket.<\/p>\n

               Arnold nyugodtan hallgatja ezt az \u00e9rdekes embert. Kinyitja f\u00fczet\u00e9t \u00e9s mindennapi k\u00e9r\u00e9ssel fordul hozz\u00e1:<\/p>\n

               \u2013 K\u00e9rem, k\u00f6z\u00f6lje nev\u00e9t, c\u00edm\u00e9t \u00e9s telefonsz\u00e1m\u00e1t, hogy ha elk\u00e9sz\u00fcl az asztal, jelezni tudjam, \u00e1tveheti.<\/p>\n

               Az ember megr\u00f6k\u00f6ny\u00f6dve n\u00e9zi a mestert. Egyszer\u0171en nem hiszi el, hogy azzal amit mondott, semmi hat\u00e1st sem \u00e9rt el. Mintegy h\u00fasz m\u00e1sodperc eltelt\u00e9vel Arnold ism\u00e9t megsz\u00f3lal:<\/p>\n

               \u2013 K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a medalionra vonatkoz\u00f3 magyar\u00e1zatot. Olyan \u00e9rt\u00e9k, ami nem elad\u00f3! \u00d6r\u00f6ks\u00e9g.<\/p>\n

           <\/p>\n

          1<\/sup>K\u00e1dis \u2013 zsid\u00f3 ima: Legyen nagy neve \u00e1ldott \u00f6r\u00f6kre \u00e9s \u00f6r\u00f6kk\u00f6n \u00f6r\u00f6kk\u00e9.<\/em><\/p>\n

           <\/p>\n

          Ford\u00edtotta: <\/em>Feh\u00e9r Ill\u00e9s    <\/p>\n

          Du\u0161an Savi\u0107<\/strong> (Sz\u00e1vity Dus\u00e1n – Banja Luka 1952. auguszyus 21. \u2013)  Mint \u00edr\u00f3 k\u00e9s\u0151n jelentkezett. Els\u0151 novell\u00e1ja 2007-ben jelent meg. Az\u00f3ta folyamatosan jelen van az irodalmi \u00e9letben. Eddig 6 reg\u00e9ny, n\u00e9gy elbesz\u00e9l\u00e9s- \u00e9s egy versesk\u00f6tet tulajdonosa. Legismertebb reg\u00e9nye: Porajmos, melyb\u0151l r\u00f6vid film is k\u00e9sz\u00fclt. M\u0171veit n\u00e9met, olasz, bolg\u00e1r, t\u00f6r\u00f6k, lengyel, maced\u00f3n \u00e9s magyar nyelvre ford\u00edtott\u00e1k<\/em>.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

          1944. febru\u00e1r 28.  Zombor felett \u00f3lmos az \u00e9g. Hatalmas h\u00f3pelyhek hullanak.     Arnold Kreutz asztalosmester a gondosan megmunk\u00e1lt, megrendelt szekr\u00e9nyen az utols\u00f3 sim\u00edt\u00e1sokat v\u00e9gzi. Munk\u00e1j\u00e1ban mindenekfelett hisz. Hogy szakm\u00e1j\u00e1nak mestre, t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen bizony\u00edtotta. Faragott b\u00fatorai Eur\u00f3pa-szerte sz\u00e1mtalan \u00fari h\u00e1zat d\u00edsz\u00edtenek, n\u00e9h\u00e1ny a Kara\u0111or\u0111evi\u0107 kast\u00e9lyt is. De ahogy kit\u00f6rt a h\u00e1bor\u00fa, minden megv\u00e1ltozott. Testv\u00e9re, Max m\u00e1r 1940-ben a […]<\/p>\n","protected":false},"author":2954,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[132],"tags":[],"class_list":["post-100619","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-elbeszeles"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100619","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2954"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=100619"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100619\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=100619"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=100619"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=100619"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}