{"id":100792,"date":"2022-04-25T02:59:53","date_gmt":"2022-04-25T02:59:53","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=100792"},"modified":"2022-04-24T14:57:01","modified_gmt":"2022-04-24T14:57:01","slug":"elverzik-e-a-nemzetallam-a-modernizacio-dilemmai-kozt","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=100792","title":{"rendered":"Elv\u00e9rzik-e a nemzet\u00e1llam a moderniz\u00e1ci\u00f3 dilemm\u00e1i k\u00f6zt?"},"content":{"rendered":"\r\n

Elv\u00e9rzik-e a nemzet\u00e1llam a moderniz\u00e1ci\u00f3 dilemm\u00e1i k\u00f6zt?<\/strong><\/em>


\u00c9ppen negyedsz\u00e1zada, hogy az Editura Enciclopedic\u0103 kiad\u00e1s\u00e1ban sz\u00ednes \u00e9s impoz\u00e1ns k\u00f6tet jelent meg az Archivele Nationale ale Romanei anyag\u00e1b\u00f3l Rom\u0103nia. Evolu\u0163ie \u00een Timp \u015fi Spa\u0163iu c\u00edmen. A k\u00e9tsz\u00e1z oldalas kiadv\u00e1ny rom\u00e1n, angol \u00e9s francia nyelv\u0171 ismertet\u0151t ad a nemzetfejl\u0151d\u00e9s rom\u00e1n \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00e9r\u0151l, t\u00e1bl\u00e1zatokkal \u00e9s fejezetekkel kiemelve a jeles d\u00e1tumokat, helysz\u00edneket egy bevezet\u0151 fejezetben (Ioan Scurtu \u00e1ttekint\u00e9s\u00e9vel, 5-23. old.), amit azut\u00e1n sz\u00e1zhetven oldal, sokszor sz\u00ednes k\u00e9pekkel illusztr\u00e1lt, sz\u00f6vegekkel \u00e9s lev\u00e9lt\u00e1ri dokumentumokkal gazdag\u00edtott anyaga k\u00f6vet, els\u0151 neolitikus \u0151sk\u00f6vekt\u0151l \u00e9s kir\u00e1lyok pecs\u00e9tjeit\u0151l 1991-ig, ahol a l\u00e1tk\u00e9p szerint ez a civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00fajabb szakaszba l\u00e9p\u0151, teret \u00e9s id\u0151t egyar\u00e1nt a fejl\u0151d\u00e9s f\u00f3kusz\u00e1ba \u00e1ll\u00edt\u00f3 nekiveselked\u00e9s fel\u00e9 gazdagodik. Nos, a kiadv\u00e1ny p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edt\u00e1sa (tal\u00e1n a legt\u00f6bb mai olvas\u00f3ja szerint is) annyiban indokolt, amennyit a t\u00f6rt\u00e9nelem k\u00e9pzet-rajzolt-illusztr\u00e1lt \u00edv\u00e9be a k\u00f6zl\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k \u00e9ppen ekk\u00e9nt honos\u00edt, avagy h\u00e1t \u00e9ppen a kontraszt r\u00e9v\u00e9n, mely a nemzetform\u00e1l\u00f3d\u00e1s evidenci\u00e1j\u00e1nak \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gk\u00e9ppeni (nemzeti lev\u00e9lt\u00e1rban nemzeti fejl\u0151d\u00e9st okkal illusztr\u00e1l\u00f3) v\u00e1ltoz\u00f3inak \u00e9ppen azt a c\u00e9loks\u00e1got teszi meg, mely \u00f6nigazol\u00e1sra elegend\u0151. Tal\u00e1n nem is kell egyetlen nemzetnek sem kevesebb \u00f6nt\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszk\u00e9p, ha siker\u00e9r\u0151l, megmarad\u00e1s\u00e1r\u00f3l, harcair\u00f3l, eredm\u00e9nyeir\u0151l eshet sz\u00f3 \u2013 s ebben nem a rom\u00e1n a kiv\u00e9tel, hanem az \u00e9ppen ellenkez\u0151je lenne az (francia vagy mal\u00e1j, tibeti vagy sv\u00e1jci, d\u00e9l-afrikai vagy \u00edrorsz\u00e1gi \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3t\u00f3l sem v\u00e1rhatn\u00e1nk m\u00e1st!).

Az persze m\u00e1r a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek (\u00e9s lev\u00e9lt\u00e1rosok, \u00e9s r\u00e9g\u00e9szek \u00e9s megannyi m\u00e1s tud\u00e1startom\u00e1ny k\u00e9pvisel\u0151inek) k\u00f6reit jellemzi, hogy adott korszak, nemzed\u00e9k, ir\u00e1nyults\u00e1g, eszmet\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlus vagy \u00faj\u00edt\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k\u00fa t\u00f6rekv\u00e9s k\u00e9rd\u00e9se is, mik\u00e9nt nevezik meg a nemzetfejl\u0151d\u00e9s adott korszakait, s ezeknek mik\u00e9nt vagy mi\u00e9rt adnak-tulajdon\u00edtanak jelent\u00e9startalmat, \u00fczenetet, elemzend\u0151 folytat\u00e1st vagy ak\u00e1r kontraszt-sz\u00e1nd\u00e9kot. A magyarorsz\u00e1gi t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1st is \u00e9ppen \u00edgy jellemzi \u2013 ak\u00e1r egyetlen t\u00e9r- \u00e9s id\u0151beli fejl\u0151d\u00e9s-gondolat egyetlen szakasz\u00e1ban is \u2013 a p\u00e1rhuzamos olvasatok, \u00e9rtelmez\u00e9si mez\u0151k egyedi \u00e9s csoportos, harmonikus vagy ellentmond\u00e1sos, vitatkoz\u00f3 vagy \u201eegyetemes \u00f6sszefejl\u0151d\u00e9sbe\u201d illesztett \u00e9rveinek, adatainak saj\u00e1tlagos csoportos\u00edt\u00e1sa. Ez nemegyszer m\u00e1r a c\u00edmben, olykor pedig a r\u00e9sz-elemz\u00e9sekben m\u00e1r megfogalmaz\u00f3dik, mintegy \u201ebennefoglalt\u201d tartalomk\u00e9nt mutatkozik. Ilyen az al\u00e1bbi k\u00f6tet is, mely Moderniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s nemzet\u00e1llam-\u00e9p\u00edt\u00e9s. Haza \u00e9s\/vagy halad\u00e1s dilemm\u00e1ja a dualizmus kori Magyarorsz\u00e1gon c\u00edmmel jelent meg.1 A k\u00f6nyv eg\u00e9sze els\u0151 pillanatt\u00f3l egy\u00e9rtelm\u0171en jelzi, hogy alighanem kem\u00e9ny m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada sejt\u00e9sekre, elemz\u0151 bel\u00e1t\u00e1sra, de k\u00e9t \u00e9v f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada m\u00e1r t\u00e9nylegesen is az \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9re k\u00e9szteti a dunai n\u00e9pek t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeit, kult\u00faraform\u00e1l\u00f3it, etnogr\u00e1fusait, s\u0151t po\u00e9t\u00e1it, zeneszerz\u0151it \u00e9s helyettes postamestereit is. L\u00e9v\u00e9n sz\u00f3 tanulm\u00e1nyk\u00f6tetr\u0151l, bizonyosan egyenk\u00e9nt is elemz\u0151, meg\u00e9p\u00edtett \u00e9rvel\u00e9s\u0171, kimunk\u00e1lt t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1sr\u00f3l, okadatolt levezet\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3 az \u00edr\u00e1sokban, melyek a forr\u00e1sk\u00f6zl\u00e9sek mellett minduntalan f\u00e9nyvillan\u00e1sban jelzik azt, ami \u00f6sszefoghat\u00f3 rendszerr\u00e9 teszi a t\u00f6rt\u00e9neti megval\u00f3sul\u00e1s kereteit vagy a perspekt\u00edv\u00e1k z\u00e1rts\u00e1g\u00e1t \u00e9rint\u0151 problematik\u00e1k t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1t. A reformkoros-\u00fajkoros t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek t\u00f6bbs\u00e9ge szakmai \u00e9lete sor\u00e1n legal\u00e1bb tucatszor szerepel a \u201ehaza \u00e9s halad\u00e1s\u201d t\u00e9mak\u00f6r\u0171 konferenci\u00e1kon, bemutat\u00f3kon, kutat\u00e1sokon, m\u00fazeumokban vagy szakmai k\u00f6tetekben, m\u00e1sok m\u00e1s \u201eoldalon\u201d, de \u00e9pp\u00fagy elsz\u00e1nt elemz\u0151 hajland\u00f3s\u00e1ggal a tov\u00e1bbi t\u00e9rfelekben, id\u0151kben \u00e9s f\u00f3rumokon. \u00cdgy h\u00e1t majdnem semmi meglep\u0151t nem k\u00edn\u00e1lhat a recenzens sem, ha f\u00f6l\u00fcti a tartalomjegyz\u00e9ket, melyben tizennyolc tanulm\u00e1ny (\u00e9s a bevezet\u0151 El\u0151sz\u00f3) k\u00edn\u00e1lja fel a kort\u00e1rs szaktekint\u00e9lyek elemz\u0151 megl\u00e1t\u00e1sait. Az ekk\u00e9nti sematiz\u00e1l\u00f3 r\u00e1pillant\u00e1s viszont r\u00f6gt\u00f6n az el\u0151sz\u00f3ba ker\u00fclt forr\u00e1shivatkoz\u00e1sok, szakirodalmi utal\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt is azonnal ellentmond\u00e1sok, elgondol\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tti vit\u00e1k, m\u00e1sk\u00e9ntl\u00e1t\u00e1sok \u00e9s elt\u00e9r\u0151 interpret\u00e1ci\u00f3k k\u00f6r\u00e9be enged betekint\u00e9st, mik\u00f6zben bizonyos, hogy eme f\u00f3rumon nem lesz elegend\u0151t t\u00e9r az \u00edr\u00e1sok \u201emegolvas\u00e1s\u00e1ra\u201d, csup\u00e1n figyelem-f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny kiemel\u00e9s gesztus\u00e1ra, melynek szerepe sem t\u00f6bb most, mint az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s terel\u00e9se a k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s kelet-eur\u00f3pai t\u00f6rt\u00e9neti kih\u00edv\u00e1sok ir\u00e1ny\u00e1ba, melyekben a nemzet mint fogalom, a nemzeti eszme \u00e9s nemzetfejl\u0151d\u00e9s mit idea v\u00e1lik l\u00e1tv\u00e1nyos lapozgat\u00f3 t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1.

Ad\u00f3dik ez abb\u00f3l is, ahogyan m\u00e1r a k\u00f6nyv szerkeszt\u0151inek el\u0151szava jelzi, az \u201eid\u0151t\u00e9nyez\u0151\u201d fontoss\u00e1g\u00e1t a reformkor \u00e9s a dualizmus politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi elitjeinek t\u00f6rekv\u00e9sei, valamint elk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151d\u0151 m\u00e1ss\u00e1gai a neoliber\u00e1lis \u00e9s aulikus vil\u00e1gk\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt, mely m\u00e1r mintegy m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada konstans m\u00f3don megosztja a kort\u00e1rs gondolkod\u00f3kat, tervez\u0151ket, \u00e9rtelmez\u0151ket \u00e9s strat\u00e9g\u00e1kat (nem is sz\u00f3lva a politikusok kies k\u00f6reir\u0151l). A \u201ehalad\u00e1s vagy marad\u00e1s\u201d ellentmond\u00e1sai nemcsak had\u00e1szati-diplom\u00e1ciai, oktat\u00e1si \u00e9s nyelvhaszn\u00e1lati, kisebbs\u00e9gjogi \u00e9s polg\u00e1rosod\u00e1si kiv\u00e1lts\u00e1gok rendszereivel kellett sz\u00e1moljanak, de ezek elitekb\u0151l, parlamenti k\u00e9pviseletb\u0151l, nemess\u00e9gi t\u00e1mogatotts\u00e1gb\u00f3l, t\u00e1rsadalmi reflexi\u00f3kb\u00f3l is \u00e1ll\u00f3 v\u00e9gtelen nagy konglomer\u00e1tum kezel\u00e9si met\u00f3dusaival is meg kellett k\u00fczdjenek, k\u00f6zigazgat\u00e1si (Sz\u00e9kely Tam\u00e1s), v\u00e1laszt\u00f3jogi (Szendrei \u00c1kos), sajt\u00f3\u00fcgyi (Tam\u00e1s \u00c1gnes), bankrendszeri (G\u00e1l Zolt\u00e1n), birodalmi \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3sod\u00e1si (Ress Imre), korm\u00e1nypolitikai meg vall\u00e1s\u00fcgyi k\u00e9rd\u00e9seivel kellett szembes\u00fcljenek, s\u0151t ezek h\u00e1tter\u00e9ben a t\u00e1rsadalmi t\u00f6megekkel \u00e9s \u00e9rdekeikkel is. Mindezt pedig a kor szellemis\u00e9ge, liber\u00e1lis vagy konzervat\u00edv \u00e9rt\u00e9kfelfog\u00e1sa, okkup\u00e1ci\u00f3ba vagy k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sbe belekezdeni hajlamos vil\u00e1gk\u00e9pe, s\u0151t t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sa is rendre tollhegyre t\u0171zte mint a nyugati moderniz\u00e1ci\u00f3s k\u00e9p honos\u00edt\u00e1s\u00e1nak lehets\u00e9ges felt\u00e9teleivel sz\u00e1mol\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyt, mentalit\u00e1st, magatart\u00e1s-modellt.

Sokszerz\u0151s tanulm\u00e1nyk\u00f6tetb\u0151l, s a t\u00f6bb n\u00e9z\u0151pontot is megjelen\u00edt\u0151 tud\u00e1st\u00e1rb\u00f3l nem igaz\u00e1n illend\u0151 egyvalami kiemel\u00e9se, m\u00e9gis, az al\u00e1bbi sorok m\u00e9lt\u00e1n vallanak a dilemm\u00e1k term\u00e9szet\u00e9r\u0151l:

\u201eA modern nemzet\u00e1llam el\u00e9r\u00e9se volt teh\u00e1t a v\u00e9gc\u00e9l, ez mindegyik politikai oldal vonatkoz\u00e1s\u00e1ban elmondhat\u00f3, mind\u00f6ssze a legc\u00e9lravezet\u0151bb \u00fat megtal\u00e1l\u00e1sa tekintet\u00e9ben volt k\u00f6zt\u00fck k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Tulajdonk\u00e9ppen mag\u00e1nak a dualizmus politikai rendszer\u00e9nek t\u00e1mogat\u00e1sa vagy ellenz\u00e9se is erre volt visszavezethet\u0151, hiszen a kiegyez\u00e9s a \u201967-es oldal szerint \u00e9ppen a kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lt szolg\u00e1lta, m\u00edg a \u201948-asok \u00e9rtelmez\u00e9se szerint ugyanazon c\u00e9l el\u00e9r\u00e9s\u00e9t tette lehetetlenn\u00e9. Ezzel a gyakorlati politikai ellent\u00e9ttel m\u00e1r behat\u00f3an foglalkozott a magyar t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny, illetve azt a k\u00e9rd\u00e9st is vizsg\u00e1lta, hogy vajon a kiegyez\u00e9s \u00e1ltal megteremtett keretek bev\u00e1ltott\u00e1k-e az orsz\u00e1g moderniz\u00e1l\u00e1sa, illetve a nemzet\u00e1llam ki\u00e9p\u00edt\u00e9se tekintet\u00e9ben hozz\u00e1juk f\u0171z\u00f6tt rem\u00e9nyeket. A korszakban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az 1873-as gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g ut\u00e1n nem \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt marad\u00e9ktalanul a liber\u00e1lis kapitalista gazdas\u00e1gpolitika, az \u00e1llamot vezet\u0151i az \u2019\u00e9jjeli\u0151r\u2019 feladatk\u00f6r\u00e9b\u0151l kil\u00e9ptetve a gazdas\u00e1g egyik legfontosabb szerepl\u0151j\u00e9v\u00e9 tett\u00e9k. M\u00e9ghozz\u00e1 az\u00e9rt, mert ezek az \u00e1llamf\u00e9rfiak \u00e9rezt\u00e9k, \u2019hogy sz\u00e1zadok mulaszt\u00e1sait kell r\u00f6vid id\u0151 alatt p\u00f3tolnunk, [\u2026] erre a t\u00e1rsadalom egymag\u00e1ban nem k\u00e9pes, s hogy n\u00e1lunk az \u00e1llamra sokkal nagyobb szerep v\u00e1r, mint oly \u00e1llamokban, melyek fejl\u0151d\u00e9se norm\u00e1lisan folyt\u2019 (Vargha Gyula). Az igyekezetet a korszakon \u00e1t\u00edvel\u0151 makro-szint\u0171 statisztikai adatok alapj\u00e1n siker koron\u00e1zta, \u2019a dualizmus kora a legl\u00e1tv\u00e1nyosabb fejl\u0151d\u00e9st a gazdas\u00e1g ter\u00e9n produk\u00e1lta\u2019 (Katus L\u00e1szl\u00f3). A sikeres felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1si folyamat t\u00f6bb mutat\u00f3 (p\u00e9ld\u00e1ul alfabetiz\u00e1ci\u00f3, alap-, k\u00f6z\u00e9p- \u00e9s fels\u0151fok\u00fa oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek sz\u00e1ma \u00e9s felszerelts\u00e9ge, a tan\u00e1ri szakma \u00e9s a tudom\u00e1nyter\u00fcletek professzionaliz\u00e1ci\u00f3ja, stb.) alapj\u00e1n az oktat\u00e1s, valamint a polg\u00e1ri \u00e9letm\u00f3d t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa (urbaniz\u00e1ci\u00f3, szabadid\u0151- \u00e9s k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi kult\u00fara, a sajt\u00f3 fejl\u0151d\u00e9se, stb.) kapcs\u00e1n is elmondhat\u00f3. B\u00e1r az orsz\u00e1g lakoss\u00e1ga a korszak sor\u00e1n mintegy \u00f6tmilli\u00f3 f\u0151vel gyarapodott, a demogr\u00e1fiai oll\u00f3 nyitotts\u00e1g\u00e1nak r\u00f6vid id\u0151szaka, a nagyar\u00e1ny\u00fa kiv\u00e1ndorl\u00e1s \u00e9s az \u2019egyke\u2019 elterjed\u00e9se miatt a n\u00e9pess\u00e9ggyarapod\u00e1s kapcs\u00e1n a felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s \u00fcteme legfeljebb m\u00e1r csak r\u00e9szsikernek mondhat\u00f3. A politikai berendezked\u00e9s, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a v\u00e1laszt\u00e1si rendszer tekintet\u00e9ben pedig ink\u00e1bb lemarad\u00e1s figyelhet\u0151 meg\u201d (8.).

A haza \u00e9s a halad\u00e1s fogalomk\u00f6r\u00e9ben a reformkort\u00f3l, s\u0151t az azt megel\u0151z\u0151 \u00e9vtizedek \u201ek\u00e9s\u0151barokk\u201d k\u00f6z\u00e9rzeti l\u00e9gk\u00f6r\u00e9t\u0151l indul\u00f3an, a liber\u00e1lis nacionalizmus eg\u00e9szen a huszadik sz\u00e1zadig tart\u00f3 hat\u00e1s\u00e1val (Ifj. Bert\u00e9nyi Iv\u00e1n) a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s kereteit\u0151l tett\u00e9k f\u00fcgg\u0151v\u00e9 a birodalmis\u00e1g vagy prosperit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t, s ugyanez m\u00e9g a nacionalizmus-kori birodalmi t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00e1sban is t\u00fckr\u00f6z\u0151dni tudott (Varga B\u00e1lint), nem is besz\u00e9lve a \u201enemzeti vagy transznacion\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9nelem Gy\u00e1ni G\u00e1bor \u00e1ltal meg\u00edrt v\u00e1ltozat\u00e1r\u00f3l: \u201eA moderniz\u00e1ci\u00f3nak a modern \u00e1llam a politikai megfelel\u0151je, amelynek feladata bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9hez kiemelten fontos a k\u00f6z\u00f6s t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalat \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s nyelv, valamint mondani sem kell, hogy a nacionalizmus, amely k\u00e9pes az \u00e1llam szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtani a sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dott csoport-lojalit\u00e1sokat, ugyancsak nagy t\u00e1masza ennek az \u00e1llamnak\u201d.2

Mag\u00e1r\u00f3l az ir\u00e1nyad\u00f3 szeml\u00e9letm\u00f3dr\u00f3l a k\u00f6tet szerz\u0151i is elt\u00e9r\u0151 aspektusb\u00f3l sz\u00f3lnak. Bel\u00e1that\u00f3an m\u00e1s t\u00e9rs\u00e9gi- \u00e9s id\u0151szempontja kell legyen annak, aki a \u201ehaza \u00e9s a halad\u00e1s\u201d birodalmi l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g\u00e9t tekinti \u00e1t Raimund Friedrich Kaindl bukovinai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz-politikus szem\u00e9vel (Spannenberger Norbert), vagy Bosznia\u2013Hercegovin\u00e1t \u201emint a magyar imperium resz\u00e9t\u201d szeml\u00e9lve (Ress Imre dolgozat\u00e1ban), a moderniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s nacionalizmus keresztmetszet\u00e9ben m\u00e9rlegelve a k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa iparoktat\u00e1st (V\u00f6r\u00f6s Katalin), vagy az egyh\u00e1zak \u00e9s a moderniz\u00e1ci\u00f3 problematik\u00e1j\u00e1t elemezve a vall\u00e1si meg\u00fajul\u00e1s (Klestenitz Tibor) illetve a protest\u00e1ns liberalizmus j\u00f6v\u0151k\u00e9pe \u00e9s v\u00e1ls\u00e1ga alapj\u00e1n (Hatos P\u00e1l), esetleg a j\u00f3csk\u00e1n nyomat\u00e9kos s\u00faly\u00fa nemzetis\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9st v\u00e9ve el\u0151 a magyar gazdas\u00e1g t\u00e9rszerkezet\u00e9ben (Nagy Mariann), a \u201enemzetis\u00e9gi elv\u201d k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t Andr\u00e1ssy Gyula \u00e9s Concha Gy\u0151z\u0151 eur\u00f3pai \u00e1llam\u00e9p\u00edt\u00e9si t\u00f6rekv\u00e9sei nyom\u00e1n (Cieger Andr\u00e1s), illet\u0151leg a szlov\u00e1kok \u00e9s a rom\u00e1nok nemzet\u00e1llam-\u00e9p\u00edt\u00e9si j\u00e1tszm\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt keresve hely\u00e9t a magyar es\u00e9lyeknek (\u00c1brah\u00e1m Barna) \u2013 s mindezt a \u201ek\u00f6z\u00f6s haza vagy a magyarok orsz\u00e1ga?\u201d k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00f6n bel\u00fcl t\u00e1rgyalva, mint a nemzet\u00e1llamis\u00e1g \u00e9s a nemzet\u00e1llamis\u00e1g fejezetek tanulm\u00e1nyaiban ezeket megfogalmazz\u00e1k. Tal\u00e1n m\u00e9g kih\u00edv\u00f3bb a kontraszt, ha a \u201eszeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1s vagy okkup\u00e1ci\u00f3\u201d hagyom\u00e1nyos \u00e9s \u00faj alternat\u00edv\u00e1it szeml\u00e9lj\u00fck az \u201eideol\u00f3giai k\u00f6t\u00e9lt\u00e1nc\u201d \u00e9s a konzervativizmus es\u00e9lytelens\u00e9ge ter\u00e9n (Anka L\u00e1szl\u00f3), a tradicionalizmus \u00e9s modernit\u00e1s dilemm\u00e1it a v\u00e1laszt\u00f3jog ter\u00fclet\u00e9n (Szendrei \u00c1kos), az \u00daj Magyarorsz\u00e1g programj\u00e1t meghirdet\u0151 Galilei K\u00f6r v\u00e1ltoz\u00e1s-p\u00e1rti \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s\u00e1t (Csunderlik P\u00e9ter), net\u00e1n a \u201efeudalizmus mint b\u0171nbak: J\u00e1szi Oszk\u00e1r esete\u201d t\u00e9mak\u00f6r\u00e9t (P\u00f3k Attila), ahol az aktu\u00e1lpolitikai moderniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s rendre megk\u00fczd a hagyom\u00e1nyk\u00f6t\u00f6tt gazdas\u00e1gi, ideol\u00f3giai, kisebbs\u00e9g\u00fcgyi, nemzetpolitikai vagy \u00e1llamideol\u00f3giai ig\u00e9nyekkel. Csup\u00e1n a szerkeszt\u00e9sben ker\u00fclt a v\u00e9g\u00e9re, de nem hanyagolhat\u00f3 problematika a zsid\u00f3s\u00e1g k\u00e9rd\u00e9se sem e korszakban, melynek mind a politikai-gazdas\u00e1gi-kapcsolath\u00e1l\u00f3zati r\u00e9szk\u00e9rd\u00e9sei beh\u00e1l\u00f3zz\u00e1k a \u201eboldog aranykor\u201d \u00e9vtizedeit, de ez messze nem t\u00fckr\u00f6z\u0151dik ilyen kezelhet\u0151 ny\u00edlts\u00e1ggal a verseng\u0151 nemzet\u00e9p\u00edt\u00e9si gyakorlatokban a dualizmus korszak\u00e1ban, ha az \u00e9lclapok \u201eellens\u00e9gk\u00e9peit\u201d megjelen\u00edt\u0151 sajt\u00f3t vessz\u00fck el\u0151 Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s a Monarchia ut\u00f3d\u00e1llamaiban (Tam\u00e1s \u00c1gnes).

A recenzens igyekezete, hogy fel-felvillantson n\u00e9h\u00e1ny megfontolni \u00e9s olvasnival\u00f3t a szeme el\u00e9 k\u00e9ret\u0151z\u0151 k\u00f6tetr\u0151l, tal\u00e1n nem is lehet elegend\u0151en elfogad\u00f3, mert megvallott rejtett sz\u00e1nd\u00e9kot is t\u00fckr\u00f6z. T\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3bb, egy\u00fattal nyilv\u00e1n bennfentesebb a k\u00f6nyv szerkeszt\u0151inek \u00e9s kiad\u00f3j\u00e1nak aj\u00e1nl\u00f3 sorait \u00e1tfutni, melyek minderr\u0151l tiszt\u00e1bb \u00f6sszk\u00e9pet is adnak: \u201eMagyarorsz\u00e1gnak imm\u00e1r legal\u00e1bb k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zados c\u00e9lja, hogy az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g, a gazdas\u00e1gi-ipari, t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis fejletts\u00e9g tekintet\u00e9ben felz\u00e1rk\u00f3zzon Nyugat-Eur\u00f3pa \u00e1llamaihoz. E mellett mindig fontos t\u00f6rekv\u00e9s volt, hogy a reformkorban megindul\u00f3 moderniz\u00e1ci\u00f3s folyamatok kontrollj\u00e1t min\u00e9l el\u0151bb a magyar nemzet\u00e1llam vehesse saj\u00e1t kez\u00e9be. Ennek el\u0151felt\u00e9tele volt a magyar politikai elit m\u00e1sik alapvet\u0151, az eg\u00e9sz 19. sz\u00e1zadot meghat\u00e1roz\u00f3 c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se, hogy Eur\u00f3pa etnikailag legink\u00e1bb heterog\u00e9n orsz\u00e1g\u00e1t ne \u2019csak\u2019 modern, hanem magyar nemzeti \u00e1llamm\u00e1 is fejlessze. A modern nemzet\u00e1llam el\u00e9r\u00e9se volt teh\u00e1t az a v\u00e9gc\u00e9l, amellyel mindegyik politikai oldal azonosulni tudott, mind\u00f6ssze a legc\u00e9lravezet\u0151bb \u00fat megtal\u00e1l\u00e1sa tekintet\u00e9ben volt k\u00f6zt\u00fck k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Az egy\u00e9rtelm\u0171, hogy a dualizmus korszak\u00e1ban Magyarorsz\u00e1g a moderniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a nemzet\u00e1llam-\u00e9p\u00edt\u00e9s tekintet\u00e9ben is \u00e9rt el sikereket. Viszont mind a ’67-es, mind a ’48-as politikai t\u00e1bor kapcs\u00e1n \u2013 \u00e9s persze a politikai elit \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben is \u2013 izgalmas k\u00e9rd\u00e9s, hogy a k\u00e9t c\u00e9l k\u00f6z\u00fcl a nemzeti vagy ink\u00e1bb a modern \u00e1llam megteremt\u00e9s\u00e9t r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k-e el\u0151nyben. K\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en akadtak olyan ter\u00fcletek, ahol a k\u00e9t t\u00f6rekv\u00e9s keresztezte, h\u00e1tr\u00e1ltatta egym\u00e1st. Melyek voltak azok a ter\u00fcletek a dualizmus kori Magyarorsz\u00e1gon, amelyek eset\u00e9ben a moderniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a nemzet\u00e1llam \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9ka tal\u00e1lkozott, hol \u00e9rtek el sikereket, illetve hol ker\u00fcltek egym\u00e1ssal ellentmond\u00e1sba? Milyen alternat\u00edv\u00e1k \u00e1lltak rendelkez\u00e9sre a neh\u00e9zs\u00e9gek lek\u00fczd\u00e9s\u00e9hez? Mikor er\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s mikor gyeng\u00edtett\u00e9k, esetleg lehetetlen\u00edtett\u00e9k el egym\u00e1st? Hogyan hatottak ezek a t\u00f6rekv\u00e9sek az egyh\u00e1zakra? Mik\u00e9nt v\u00e9lekedtek err\u0151l a kort\u00e1rsak? A k\u00f6tetben szerepl\u0151 tanulm\u00e1nyok ezeknek, a haza \u00e9s\/vagy halad\u00e1s dilemm\u00e1j\u00e1t \u00f6vez\u0151 k\u00e9r\u00e9seknek n\u00e9h\u00e1ny fontos aspektus\u00e1t j\u00e1rj\u00e1k k\u00f6r\u00fcl. Szerz\u0151k: \u00c1brah\u00e1m Barna, Anka L\u00e1szl\u00f3, Ifj. Bert\u00e9nyi Iv\u00e1n, Cieger Andr\u00e1s, Csibi Norbert, Csunderlik P\u00e9ter, G\u00e1l Zolt\u00e1n, Hatos P\u00e1l, Klestenitz Tibor, Nagy Mariann, P\u00f3k Attila, Ress Imre, Schwarczw\u00f6lder \u00c1d\u00e1m, Spannenberger Norbert, Szendrei \u00c1kos, Sz\u00e9kely Tam\u00e1s, Tam\u00e1s \u00c1gnes, Varga B\u00e1lint, V\u00f6r\u00f6s Katalin\u201d.

Az \u00e1lland\u00f3 lemarad\u00e1s ma m\u00e1r k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zados k\u00f6z\u00e9rzete, a fejletts\u00e9g nyugati mint\u00e1inak keres\u00e9se \u00e9s ut\u00e1nz\u00e1sa, az el\u00e9rhetetlen \u201efejl\u0151d\u00e9s\u201d miatti frusztr\u00e1ci\u00f3 nemzetfelfog\u00e1si k\u00f6vetkezm\u00e9nyei mindazon\u00e1ltal nemcsak a kiegyez\u00e9s \u00e9s felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1s, a \u201ev\u00e9gs\u00fcllyed\u00e9st\u0151l meg\u00f3v\u00e1s\u201d problematik\u00e1ja, a Kossuth v\u00e1llalta, De\u00e1k realiz\u00e1lta kivitelez\u00e9si modell gondja volt \u201ea neoabszolutizmus Janus-arc\u00fa, a birodalmat gazdas\u00e1gi-t\u00e1rsadalmi szempontb\u00f3l moderniz\u00e1lni akar\u00f3\u201d rendszer\u00e9nek Magyarorsz\u00e1gon es\u00e9lye \u00fatv\u00e1laszt\u00e1sa, hanem az \u00f6sszbirodalmi \u00e9rdekek al\u00e1 rendelt \u201emagyar nemzet\u00e1llam\u201d \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1ga az \u00e1lland\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s, a felel\u0151s korm\u00e1ny, a jobb\u00e1gyfelszabad\u00edt\u00e1s, k\u00f6ztehervisel\u00e9s, bels\u0151 v\u00e1mhat\u00e1rok megsz\u00fcntet\u00e9se, ipar\u0171z\u00e9s szabads\u00e1ga, az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 magyar igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s, no meg az \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s er\u0151forr\u00e1sok teljess\u00e9ge is megmaradt olyan ig\u00e9ny, melyre Kossuth \u00e9s De\u00e1k ut\u00e1n is kell\u0151k\u00e9ppen indokolt honfi\u00fai energia ment el.

A k\u00f6tetnek ezt a t\u00e9rs\u00e9gpolitikai, fejl\u0151d\u00e9selv\u0171, moderniz\u00e1ci\u00f3s \u00e9s adapt\u00e1ci\u00f3s k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9t a R\u00e1nki Gy\u00f6rgy, Gy\u00e1ni G\u00e1bor, Romsics Ign\u00e1c, Katus L\u00e1szl\u00f3, Ger\u0151 Andr\u00e1s \u00e9s m\u00e1sok nyomdokain a \u201enemzet\u00e1llam\u201d vagy \u201emoderniz\u00e1ci\u00f3\u201d problematika alapj\u00e1n itt v\u00e9giggondol\u00f3k egy 2016 tel\u00e9n a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar\u00e1n rendezett (a T\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1nyi Int\u00e9zet \u00dajkort\u00f6rt\u00e9neti Tansz\u00e9ke \u00e9s a T\u00f6rt\u00e9n\u00e9szc\u00e9h Egyes\u00fclet szervez\u00e9s\u00e9ben megform\u00e1lt) konferenci\u00e1n hozt\u00e1k ter\u00edt\u00e9kre. A k\u00f6nyv m\u00e9lt\u00f3k\u00e9ppen m\u00e9lyen bevezet a nemzet\u00e1llam-\u00e9p\u00edt\u00e9s magyar \u00e9s kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai t\u00e1rgyk\u00f6reibe, \u00edgy a t\u00e9rs\u00e9gi moderniz\u00e1ci\u00f3 mindenkori probl\u00e9mak\u00f6r\u00e9hez is kiterjedt forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9kkel k\u00edn\u00e1l olvas\u00f3i \u00e9s szakemberi \u00e9lm\u00e9nyt. Olyat is, amit a nemzeti lev\u00e9lt\u00e1ri publik\u00e1ci\u00f3k sz\u00ednesen illusztr\u00e1lt kiadv\u00e1nyban jelen\u00edtenek meg, valamint olyat is, aminek olvasat\u00e1hoz m\u00e9g egy eg\u00e9sz k\u00f6tet sem elegend\u0151, vagy egy illusztris k\u00e9panyag m\u00e9g enn\u00e9l is kev\u00e9sb\u00e9. Szerencs\u00e9re a v\u00e1laszt\u00e1s ma m\u00e1r nem a vagy\/vagy, hanem a forr\u00e1sok sokf\u00e9les\u00e9ge \u00e9s folyamatos \u00e1rnyal\u00f3d\u00e1sa\u2026, melyek a c\u00edmben f\u00f6ltett k\u00e9rd\u00e9sre sem egyf\u00e9lek\u00e9ppen, hanem a lehet\u0151s\u00e9gek sokas\u00e1g\u00e1val adnak feleletet.

                                                                                                                                                               <\/strong><\/em><\/p>\r\n

A. Gergely Andr\u00e1s<\/strong><\/em><\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Elv\u00e9rzik-e a nemzet\u00e1llam a moderniz\u00e1ci\u00f3 dilemm\u00e1i k\u00f6zt? \u00c9ppen negyedsz\u00e1zada, hogy az Editura Enciclopedic\u0103 kiad\u00e1s\u00e1ban sz\u00ednes \u00e9s impoz\u00e1ns k\u00f6tet jelent meg az Archivele Nationale ale Romanei anyag\u00e1b\u00f3l Rom\u0103nia. Evolu\u0163ie \u00een Timp \u015fi Spa\u0163iu c\u00edmen. A k\u00e9tsz\u00e1z oldalas kiadv\u00e1ny rom\u00e1n, angol \u00e9s francia nyelv\u0171 ismertet\u0151t ad a nemzetfejl\u0151d\u00e9s rom\u00e1n \u00e9p\u00edtm\u00e9ny\u00e9r\u0151l, t\u00e1bl\u00e1zatokkal \u00e9s fejezetekkel kiemelve a jeles d\u00e1tumokat, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-100792","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100792","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=100792"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100792\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=100792"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=100792"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=100792"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}