
{"id":100859,"date":"2022-04-30T02:56:31","date_gmt":"2022-04-30T02:56:31","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=100859"},"modified":"2022-04-29T12:16:58","modified_gmt":"2022-04-29T12:16:58","slug":"tto-talalt-targyak-osztalya-6","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=100859","title":{"rendered":"TTO (Tal\u00e1lt T\u00e1rgyak Oszt\u00e1lya)"},"content":{"rendered":"\r\n<h2><em><strong>Volt egyszer egy K\u00edv\u00e1ncsiak Klubja&#8230; (2)<\/strong><\/em><br><br><\/h2>\r\n<p><em><strong>5. Honnan ered \u00e9s mit jelent az interj\u00fa?<\/strong><\/em><br><br>A Handbuch der Zeitungswissenschaft adatai szerint az interj\u00fa karrierje 1840-ben kezd\u0151d\u00f6tt New Yorkban, m\u00e9gpedig egy b\u0171nt\u00e9ny kapcs\u00e1n. Gyilkoss\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nt. Egy szemf\u00fcles \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, bizonyos James Gordon Bennet az \u00fcgy minden r\u00e9szlet\u00e9nek ut\u00e1nan\u00e9zett, minden szerepl\u0151j\u00e9vel besz\u00e9lgetett. A k\u00e9rd\u00e9seket \u00e9s v\u00e1laszokat a New York Herald <em>Interj\u00fa a szemtan\u00faval, Interj\u00fa a detekt\u00edvvel<\/em> stb. c\u00edmmel k\u00f6z\u00f6lte. Az addig jelent\u00e9ktelen bulv\u00e1rlap \u00f3ri\u00e1si sikert aratott. Bennet \u00fajszer\u0171 besz\u00e1mol\u00f3it a besz\u00e9lget\u00e9sekr\u0151l falt\u00e1k az emberek. Mindez 1840-ben t\u00f6rt\u00e9nt. A m\u0171faj megalkot\u00f3j\u00e1nak teh\u00e1t James Gordon Bennetet tekinthetj\u00fck. Az interview (interj\u00fa) sz\u00f3 \u00f6sszetett kifejez\u00e9s. Az inter azt jelenti: k\u00f6z\u00f6tt. A view: l\u00e1t\u00e1s, n\u00e9z\u00e9s. Ford\u00edt\u00e1sa teh\u00e1t az lehetne: n\u00e9gyszemk\u00f6zt, vagy: szemt\u0151l szembe.<\/p>\r\n<hr>\r\n<p><br><br><em><strong>6- Mi\u00e9rt f\u0171zfapo\u00e9ta a rossz k\u00f6lt\u0151?<\/strong><\/em><br><br>Ha azt mondjuk: fabatk\u00e1t sem \u00e9r, valaminek a sil\u00e1nys\u00e1g\u00e1ra utalunk. A fa itt, ebben az \u00f6sszet\u00e9telben az \u00e9rt\u00e9ktelens\u00e9gre mutat. A f\u0171zfa, de a ny\u00e1rfa is, legal\u00e1bb a magyar r\u00e9gis\u00e9gben az \u00e9rt\u00e9ktelen fajt\u00e1khoz tartozott. Szersz\u00e1mot kem\u00e9nyebb f\u00e1b\u00f3l faragtak. A f\u0171zfa-sulykot meg a ny\u00e1rfa-sulykot teh\u00e1t nem volt k\u00e1r elhaj\u00edtani, de hitv\u00e1ny az a po\u00e9ta is, akinek k\u00f6lt\u00e9szete olyan er\u0151tlen, mint a f\u0171zfa \u00e1ga&#8230; A f\u0171zfak\u00f6lt\u0151 kifejez\u00e9st ebben az \u00e9rtelemben el\u0151sz\u00f6r Czegl\u00e9di Istv\u00e1n pr\u00e9dik\u00e1tor haszn\u00e1lta 1669-ben.<\/p>\r\n<hr>\r\n<p><br><em><strong>7. Mi a makar\u00f3ni-k\u00f6ltem\u00e9ny?<\/strong><\/em><\/p>\r\n<p>Az iskol\u00e1ban \u00fagy tanultuk, hogy Pet\u0151fi De\u00e1kp\u00e1ly\u00e1m c\u00edm\u0171, latin \u00e9s magyar szavakat kever\u0151 verse form\u00e1j\u00e1t tekintve &#8222;makar\u00f3ni-k\u00f6ltem\u00e9ny&#8221;. <em>&#8222;Diligenter frequent\u00e1ltam\/\/Iskol\u00e1im egykoron stb.<\/em>&#8221; Ugyan mi k\u00f6ze van ennek a mulats\u00e1gos versszerkezetnek a cs\u0151t\u00e9szt\u00e1hoz?<br><br>Ez a tr\u00e9f\u00e1s, j\u00e1t\u00e9kos, k\u00f6lt\u0151i m\u0171faj Olaszorsz\u00e1gban sz\u00fcletett. Az olaszok pedig a nemzeti nyelv\u00fcket torz\u00edt\u00f3 konyhalatins\u00e1got kedvenc \u00e9tel\u00fckr\u0151l, a makar\u00f3nir\u00f3l &#8222;latino maccheronico&#8221;-nak nevezt\u00e9k el. \u00cdgy lett teh\u00e1t makar\u00f3ni-vers a vegyes nyelv\u0171 k\u00f6ltem\u00e9ny.<\/p>\r\n<hr>\r\n<p><br><em><strong>8. Igaz-e, hogy Pet\u0151fi mec\u00e9n\u00e1sa egy szab\u00f3mester volt?<\/strong><\/em><br><br>Pet\u0151fi 1844 febru\u00e1rj\u00e1ban, debreceni nyomorg\u00e1sa ut\u00e1n, Pestre gyalogolt, hogy kiad\u00f3t keressen verseinek. V\u00f6r\u00f6smarty felh\u00edvta a Nemzeti K\u00f6r tagjainak figyelm\u00e9t a k\u00e9ziratra. A k\u00f6r m\u00e1rcius 27-\u00e9n tartott \u00fcl\u00e9s\u00e9n aj\u00e1nlotta fel T\u00f3th G\u00e1sp\u00e1r szab\u00f3mester az el\u0151leget. A Nemzeti K\u00f6r azut\u00e1n m\u00e1jus 11-i \u00fcl\u00e9s\u00e9n egyhang\u00falag elhat\u00e1rozta a versek kiad\u00e1s\u00e1t.<br><br>T\u00f3th G\u00e1sp\u00e1r nemcsak mint mec\u00e9n\u00e1s, hanem mint a m\u00e1rciusi ifj\u00fas\u00e1g harcost\u00e1rsa a tov\u00e1bbiak sor\u00e1n is felt\u0171nik Pet\u0151fi mellett. Tagja annak a bizotts\u00e1gnak, mely Bud\u00e1ra megy a helytart\u00f3tan\u00e1cshoz, \u00e9s k\u00f6veteli T\u00e1ncsics szabadonbocs\u00e1t\u00e1s\u00e1t, de tagja a Perczel M\u00f3ricz vezet\u00e9s\u00e9vel m\u0171k\u00f6d\u0151 rend\u0151ri oszt\u00e1lynak is, mely az iker f\u0151v\u00e1ros rendj\u00e9re-csendj\u00e9re \u00fcgyel. Itt nem sok\u00e1ig tev\u00e9kenykedik. Visszat\u00e9r m\u0171hely\u00e9be, nemzet\u0151ri \u00e9s honv\u00e9ds\u00e9gi ruh\u00e1kat varr.<br><br>1849. els\u0151 napjaiban Debrecenbe megy a korm\u00e1ny ut\u00e1n. M\u00e9sz\u00e1ros L\u00e1z\u00e1r had\u00fcgyminiszter a nagyv\u00e1radi &#8222;ruhabizottm\u00e1nyhoz&#8221; vez\u00e9nyli munkavezet\u0151\u00fcl, sz\u00e1zadosi rangban.<br><br>A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n h\u00f3napokig az &#8222;\u00faj \u00e9p\u00fcletben&#8221; raboskodik. Az 1850-es \u00e9vek elej\u00e9n m\u00e1r ism\u00e9t dolgozik a szab\u00f3m\u0171hely. A mester maga vezeti. 1862. m\u00e1jus 18-\u00e1n jelentik a pesti \u00fajs\u00e1gok, hogy T\u00f3th G\u00e1sp\u00e1r szab\u00f3t az el\u0151z\u0151 nap helyezt\u00e9k \u00f6r\u00f6k nyugalomra a Kerepesi temet\u0151ben.<br><br><em>(Folytatjuk)<\/em><\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Volt egyszer egy K\u00edv\u00e1ncsiak Klubja&#8230; (2) 5. Honnan ered \u00e9s mit jelent az interj\u00fa? A Handbuch der Zeitungswissenschaft adatai szerint az interj\u00fa karrierje 1840-ben kezd\u0151d\u00f6tt New Yorkban, m\u00e9gpedig egy b\u0171nt\u00e9ny kapcs\u00e1n. Gyilkoss\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nt. Egy szemf\u00fcles \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, bizonyos James Gordon Bennet az \u00fcgy minden r\u00e9szlet\u00e9nek ut\u00e1nan\u00e9zett, minden szerepl\u0151j\u00e9vel besz\u00e9lgetett. A k\u00e9rd\u00e9seket \u00e9s v\u00e1laszokat a New York [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[16],"tags":[],"class_list":["post-100859","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bongeszde"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100859","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=100859"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100859\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=100859"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=100859"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=100859"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}