Andy Warhol, a huszadik sz\u00e1zad popkult\u00far\u00e1j\u00e1nak megeleven\u00edt\u0151je, a pop-art mozgalom vez\u00e9ralakja volt, 1928-ban sz\u00fcletett Pittsburghben, 1945-t\u0151l pedig a Carnagie Institute of Technology Fest\u00e9szeti \u00e9s Formatervez\u00e9s Tansz\u00e9k\u00e9n tanult. Az \u00f6tvenes \u00e9vek elej\u00e9n elk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt New Yorkba, ahol t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt rekl\u00e1mk\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel \u00e9s k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3kkal foglalkozott. Legh\u00edresebb alkot\u00e1sai, az Elvis Presley k\u00e9pek (1962-1964), a Brillo-dobozok (1964) \u00e9s a Marilyn Monroe inverz-sz\u00ednes plak\u00e1t (1967). A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet mellett, a filmez\u00e9s vil\u00e1g\u00e1ba \u2013 majd k\u00e9s\u0151bb a zeneiparba \u2013
is belecs\u00f6ppent, s nem ak\u00e1rhogyan, eg\u00e9szen egyedi, avantg\u00e1rd st\u00edlusban k\u00e9sz\u00edtett filmalkot\u00e1saival ker\u00fclt a k\u00f6ztudatba. H\u00edresebb filmjei k\u00f6z\u00e9 tartozik a Kiss (Cs\u00f3k, 1963), Sleep (Alv\u00e1s, 1963), Eat (Ev\u00e9s, 1963), Empire (1964), Screen Tests (K\u00e9perny\u0151tesztek, 1964-1966), Chelsea Girls (Chelsea-l\u00e1nyok, 1966). Saj\u00e1t m\u0171termet is nyitott The Factory (Gy\u00e1r) n\u00e9ven, ahol szem\u00e9lyes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai mellett, az underground mozgalom n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151it is vend\u00e9g\u00fcl l\u00e1tta. Hal\u00e1la 1987. febru\u00e1r 22-\u00e9n
k\u00f6vetkezett be, New Yorkban.*
Warhol egyike azon alkot\u00f3knak, akik a szok\u00e1sost\u00f3l elt\u00e9r\u0151en \u2013 l\u00e1tsz\u00f3lag \u2013
ellent\u00e9tes l\u00e9tszeml\u00e9letet vallanak. Az ellent\u00e9tes l\u00e9tszem\u00e9let\u00e9nek t\u00e1rgya: az unalom szeretete. Ezzel a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel az\u00e9rt akad n\u00e9mi kivetnival\u00f3; sokan elhat\u00e1rol\u00f3dnak az ingerszeg\u00e9ny, unalmas jelens\u00e9gekt\u0151l, az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge nem igaz\u00e1n azonosul vele. Andy Warhol viszont, eg\u00e9szen m\u00e1shogy v\u00e9lekedett err\u0151l. \u201e\u00c9n szeretem az unalmas dolgokat. Az is sz\u00f3rakoztat, ha csak \u00fcl\u00f6k, \u00e9s kifel\u00e9 b\u00e1mulok az ablakon. Csak id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se. Mindig lehet l\u00e1tni embereket, akik folyton az ablakb\u00f3l b\u00e1m\u00e9szkodnak. \u00c9s ha nem az ablakb\u00f3l mozizom, akkor egy \u00fczletben \u00fcl\u00f6k, \u00e9s onnan figyelem az utc\u00e1t. A film sz\u00e1momra nem m\u00e1s, mint az id\u0151t\u00f6lt\u00e9s egy m\u00f3dja.\u201d (Andy
Warhol)
A v\u00e9lem\u00e9nyt olvasva, felvet\u0151dik p\u00e1r kezdetleges k\u00e9rd\u00e9s: a film t\u00e9nyleg csak
egy id\u0151t\u00f6lt\u00e9s \u00e9s akkor j\u00f3, ha unalmas? Warhol v\u00e1lasz\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, a f\u0151 k\u00e9rd\u00e9s m\u00e9gis csak \u00edgy sz\u00f3l: val\u00f3j\u00e1ban mit\u0151l is j\u00f3 egy film? A v\u00e1lasz kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl, csakis szubjekt\u00edv lehet, sokak szerint: akkor, ha nem unalmas. Ha nem unalmas, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg van mondanival\u00f3ja, ha van mondanival\u00f3ja, akkor felkelti a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1got, ha felkelti a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1got, akkor \u00e9rdekess\u00e9 v\u00e1lik, ha \u00e9rdekess\u00e9 v\u00e1lik, mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151en nem lesz unalmas. Viszont, mi t\u00f6rt\u00e9nik akkor, ha valaki az unalmasat szereti, pontosabban, ha az unalmasat gondolja \u00e9rdekesnek? Enn\u00e9l szebben nem is lehetne kifejezni a szubjektivit\u00e1st. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint Andy Warhol l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dja amennyire felh\u00e1bor\u00edt\u00f3, \u00e9ppannyira izgalmas is. Felh\u00e1bor\u00edt\u00f3, mert nehezen \u00e9rthet\u0151 meg, hogyan lehet szeretni az unalmasat, hiszen az ember egyik legalapvet\u0151bb tulajdons\u00e1ga a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g. A felh\u00e1bor\u00edt\u00f3 \u00e9rz\u00e9sb\u0151l k\u00f6vetkezik az izgalmass\u00e1g is: k\u00fcl\u00f6n\u00f6s dolog, ha valaki az unalmasat kedveli. Az ambivalens v\u00e9lem\u00e9nyek \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9se k\u00f6zben, szinte k\u00e9ptelens\u00e9g d\u0171l\u0151re jutni.
Warhol t\u00f6bb botr\u00e1nyos filmet is k\u00e9sz\u00edtett, k\u00f6z\u00fcl\u00fck legel\u0151sz\u00f6r a Sleep (1963) c\u00edm\u0171 alkot\u00e1s\u00e1t emeln\u00e9m ki, ami, mintegy sz\u00e1rnypr\u00f3b\u00e1lgat\u00e1sa lenne a k\u00e9s\u0151bbi Empire (1964) filmj\u00e9nek. A Sleep filmben egy John Giorno nevezet\u0171 f\u00e9rfi alv\u00e1s\u00e1t k\u00f6vethetj\u00fck v\u00e9gig, t\u00f6bb, mint \u00f6t \u00f3r\u00e1n kereszt\u00fcl. A fekete-feh\u00e9r n\u00e9mafilm egyetlen \u201efordulatos\u201d k\u00e9psora az l\u00e9nyeg\u00e9ben sz\u00f3 szerint \u00e9rtelmezhet\u0151, Giorno t\u00f6bbsz\u00f6r is megfordul, poz\u00edci\u00f3t v\u00e1lt, de ezzel le is z\u00e1rul a cselekm\u00e9ny. \u201eMin\u00e9l tov\u00e1bb n\u00e9zed ugyanazt adolgot \u2013 mondja Warhol \u2013 ann\u00e1l ink\u00e1bb elt\u0171nik a jelent\u00e9s, s ann\u00e1l jobban, ann\u00e1l
\u00fcresebben \u00e9rzed magad.\u201d Azaz, min\u00e9l tov\u00e1bb n\u00e9zz\u00fck ugyanazt a dolgot,
jelen esetben embert, ann\u00e1l ink\u00e1bb elt\u0171nik a jelent\u00e9se, s ann\u00e1l \u00fcressebb\u00e9 v\u00e1lik minden, ann\u00e1l \u00fcresebb \u00e9rz\u00e9s hat \u00e1t. Hogy mennyire van jelent\u00e9se egy alv\u00f3embernek, vagy mag\u00e1nak az alv\u00e1snak, arr\u00f3l ink\u00e1bb az orvostudom\u00e1ny tudna megfelel\u0151 \u00e9rvekkel nyilatkozni. Warhol els\u0151dleges c\u00e9lja: a jelent\u00e9s megsz\u0171n\u00e9se; a jelent\u00e9snek meg kell sz\u0171nnie. Ugyanakkor, az \u00fcress\u00e9g kedvel\u00e9s\u00e9vel a sz\u00fcks\u00e9ges gondtalans\u00e1gra is utal. Ha az elm\u00e9nk \u00fcres, azaz nincs benne se j\u00f3, se rossz dolog, akkor nincs min gondolkozni \u2013 ez l\u00e9nyeg\u00e9ben egy elmetiszt\u00edt\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sk\u00e9nt is alkalmazhat\u00f3. Az Empire, ami az Empire State Building nyolc\u00f3r\u00e1s felv\u00e9tel\u00e9b\u0151l \u00e1ll
filmm\u00e9, szint\u00e9n az el\u0151bb eml\u00edtett \u00e1llapotot t\u00fckr\u00f6zi, azzal a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy m\u00edg a Sleep egy \u00e9l\u0151 emberr\u0151l, az Empire egy mozdulatlan \u00e9p\u00fcletr\u0151l sz\u00f3l. A kontraszt az \u00e9l\u0151 \u00e9s az \u00e9lettelen jelens\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt, Warhol \u00fajabb c\u00e9lj\u00e1t jelen\u00edti meg: a megfigyel\u00e9st. A Sleep n\u00e9z\u00e9se k\u00f6zben kialakul\u00f3 nihili \u00e1llapot az Empire-n\u00e9l m\u00e9g tov\u00e1bbmegy, a cs\u00facsig fokoz\u00f3dik. Az \u00fcress\u00e9g mellett, egy \u00fajabb fontos dolog is felt\u0171nik, maga a n\u00e9z\u0151pont. A szubjekt\u00edv-objekt\u00edv n\u00e9z\u0151pont ellent\u00e9tes \u00e9rtelmez\u00e9se \u00e9s megval\u00f3sul\u00e1sa legel\u0151sz\u00f6r itt bontakozik ki.
Janisch Attila R\u00e1\u00e9r\u0151 id\u0151 c\u00edm\u0171 interj\u00far\u00e9szlet\u00e9ben elmondta: egy filmrendez\u0151 k\u00e9pes kell legyen kamer\u00e1j\u00e1val megmutatni, \u00e1tadni a l\u00e1tottakat. A l\u00e1tott dolog vagy t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rzeteket kell kiv\u00e1ltson a n\u00e9z\u0151b\u0151l. A \u201eprobl\u00e9ma\u201d viszont az, hogy ez a l\u00e1ttat\u00e1s m\u00e1r el\u0151re determin\u00e1lt jelens\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lik, hiszen a kamera el\u0151tti k\u00e9p a rendez\u0151 szubjekt\u00edv befoly\u00e1sa alatt ker\u00fcl l\u00e1that\u00f3v\u00e1. A kamera abban a poz\u00edci\u00f3ban,
t\u00e9rben, id\u0151ben lesz elhelyezve, ahov\u00e1 a rendez\u0151 azt lerakja. Innent\u0151l fogva az objektivit\u00e1s elg\u00e1ncsolt folyamatt\u00e1 v\u00e1lik, hiszen a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, a rendez\u0151 d\u00f6nt\u00e9s\u00e9vel m\u00e1r kialakul egy meghat\u00e1rozott perspekt\u00edva. Warhol nemcsak az \u00fcress\u00e9g \u00e9rzet\u00e9nek \u00e1tad\u00e1s\u00e1val \u201ej\u00e1tszott\u201d, hanem a be nem avatkoz\u00f3 filmez\u00e9ssel is. De ez az objektivit\u00e1s, amit el\u00e9rni k\u00edv\u00e1nt, csak megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg lehetett objekt\u00edv, ugyanis, b\u00e1r a kamera nem mozgott, azaz a kezdetleges pillanathoz k\u00e9pest csak a val\u00f3s\u00e1g v\u00e1ltozott meg, a kamera a helyzete \u2013 ami mag\u00e1nak a megfigyel\u0151nek a helyzete egyben \u2013 nem. Azonban, Warhol d\u00f6nt\u00f6tte el, hogy hova teszi le a kamer\u00e1t, \u00edgy az els\u0151 \u00e9s az egyetlen n\u00e9z\u0151pontot \u0151 hat\u00e1rozta meg. Ism\u00e9telten fontos, hogy a rendez\u0151 k\u00e9pes kell legyen arra, hogy az egy\u00e9ni \u00e9rzelmeket a l\u00e1tv\u00e1nyon kereszt\u00fcl sokszorozza meg, mindezt \u00fagy, hogy egyben r\u00e1vet\u00edtse a n\u00e9z\u0151re is \u2013 Andy Warhol is ezt pr\u00f3b\u00e1lta el\u00e9rni.
Warhol filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9t \u2013 a fentebb is eml\u00edtett p\u00e9ld\u00e1k alapj\u00e1n \u2013 jelent\u0151sen
meghat\u00e1rozza a voyeurista hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s. Csakhogy n\u00e1la ez m\u00e1shogyan jelenik, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Hitchcock filmekb\u0151l j\u00f3lismert voyeurizmus. Megl\u00e1t\u00e1som szerint, a Warhol f\u00e9le \u201ekukkol\u00e1s\u201d egy teljes m\u00e9rt\u00e9kben felv\u00e1llalt, \u00f6ntudatos cselekedet, mely az emberi test mozdulatainak t\u00e9rbeli, id\u0151beli megfigyel\u00e9s\u00e9nek k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1b\u00f3l ered, a szexu\u00e1lis v\u00e1gyat nem kiz\u00e1rva, de nem is f\u0151szempont jelleggel. A Kiss (1963) c\u00edm\u0171 alkot\u00e1s\u00e1ban cs\u00f3kjeleneteket eleven\u00edtett meg, melyben felv\u00e1ltva cser\u00e9l\u0151dnek a cs\u00f3kol\u00f3z\u00f3 p\u00e1rok (n\u0151 f\u00e9rfival, n\u0151 n\u0151vel, f\u00e9rfi f\u00e9rfival) t\u00f6bb, mint \u00f6tven percen kereszt\u00fcl. Az elemi kombinatorika k\u00e9plet\u00e9t alkalmazva, nyolc-\u00f6t percenk\u00e9nt v\u00e1ltakozik a p\u00e1rcsere, amiket egy bevillan\u00f3 f\u00e9ny k\u00f6vet, sz\u00fcnetszer\u0171en elv\u00e1lasztva. A be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok is a p\u00e1rokkal egy\u00fctt m\u00f3dosulnak; a pl\u00e1nok k\u00f6z\u00fcl a premier pl\u00e1n van hangs\u00falyban, de id\u0151nk\u00e9nt
megjelenik az amerikai is. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mozdulatok \u00e9s a nemek felcser\u00e9l\u00e9s\u00e9vel egyszerre teremt\u0151dik meg az \u00f6sszef\u00e9rhetetlens\u00e9g \u00e9s az \u00f6sszef\u00e9rhet\u0151s\u00e9g. Nincs \u00e1ll\u00e1spontfoglal\u00e1s, a \u201et\u00edpusok\u201d illusztr\u00e1l\u00e1sa, \u00e9rz\u00e9keltet\u00e9se a l\u00e9nyeg \u2013 ki hogyan
viszonyul a m\u00e1sikhoz, melyik\u00fck harmoniz\u00e1l jobban, vagy kev\u00e9sb\u00e9 a m\u00e1sikkal, milyen k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g vagy hasonl\u00f3s\u00e1g fedezhet\u0151 fel a nemek k\u00f6z\u00f6tti mozdulatokban. Ez a Warholra jellemz\u0151 g\u00e1tl\u00e1stalan \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s nem l\u00e9pi \u00e1t a n\u00e9z\u0151i hat\u00e1rt, ebb\u0151l a szempontb\u00f3l ink\u00e1bb csak orient\u00e1ci\u00f3kat v\u00e1zol fel, megengedi, hogy a n\u00e9z\u0151 kedve szerint v\u00e1lasszon \u00e9s ezzel egy\u00fctt \u00e9rt\u00e9krendet is k\u00e9pviseljen. A k\u00e9s\u0151bbi Screen Tests (1964-1966) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben ugyancsak hasonl\u00f3an gondolkodott, a portr\u00e9sorozat\u00e1val
t\u00f6bb mozdulatlan embert jelen\u00edtett meg, az arcok, mimik\u00e1k voltak az els\u0151dlegesek.
Warhol mindv\u00e9gig premier pl\u00e1n be\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal \u00e9s lass\u00edtott felv\u00e9tellel, a mozdulatok mozdulatlans\u00e1g\u00e1t k\u00edv\u00e1nta \u00e9rz\u00e9keltetni, illetve, hogy mik\u00e9ppen val\u00f3sulnak meg az emberi \u00e9rzelmek. Egy \u00fajfajta portr\u00e9\u00e1br\u00e1zol\u00e1st hozott l\u00e9tre, hangs\u00falyozva az Empire \u00e9s a Sleepn\u00e9l is haszn\u00e1lt id\u0151vel val\u00f3 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9st, tov\u00e1bb\u00e1 a nyugalmi \u00e1llapot bemutat\u00e1s\u00e1t. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rekeszbe\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, f\u00e9ny-\u00e1rnyj\u00e1t\u00e9kok alkalmaz\u00e1s\u00e1val pr\u00f3b\u00e1lta tesztelni kiv\u00e1lasztott alanyait. Andy Warhol olyan volt, mint egy tud\u00f3s, aki teszi-veszi a k\u00eds\u00e9rleti \u201ep\u00e1cienseit\u201d, aki folyamatos megfigyel\u00e9sben tartja \u0151ket, r\u00f6gz\u00edti minden \u00e1ltala fontosnak v\u00e9lt mozzanataikat.
\u00d6sszegz\u00e9sk\u00e9ppen elmondhat\u00f3, hogy Warhol filmm\u0171v\u00e9szete t\u00f6bb m\u00f3don is
reprezent\u00e1l\u00f3dik; az unalom vonzalma saj\u00e1t tudat\u00e1nak megtisztul\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben jelent\u0151s, nem mellesleg, st\u00edlus\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an a polg\u00e1rpukkaszt\u00e1s f\u0151 elem\u00e9t is k\u00e9pezi. A semmivel, vagy mag\u00e1val az \u00fcress\u00e9ggel val\u00f3 rokonszenve a modern m\u0171v\u00e9szet ism\u00e9rveit is gyarap\u00edtja. A megfigyelt \u00e9s megfigyel\u0151 szerep\u00e9t, valamint az \u00fcress\u00e9g manifeszt\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lva, Michelangelo Antonioni Nagy\u00edt\u00e1s (Blow-Up, 1966) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t juttatja az eszembe. A filmben szint\u00e9n a modern m\u0171v\u00e9szet t\u00e9m\u00e1ja ker\u00fcl el\u0151, illet\u0151leg mag\u00e1nak a semminek a kifejez\u0151d\u00e9se is egyben. Kov\u00e1cs Andr\u00e1s B\u00e1lint A film szerint a vil\u00e1g c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben \u00edgy \u00e9rtelmezi: \u201eA modern m\u0171v\u00e9szet egy fontos eleme a Semmi hatalm\u00e1nak, mint transzcendens \u00e9rt\u00e9knek a felismer\u00e9se. A Semmi komoly dolog, mert komoly dolgok \u00e9s val\u00f3s\u00e1gos \u00e9rt\u00e9kek hi\u00e1ny\u00e1t jel\u00f6li. Elfoglalja a hi\u00e1nyz\u00f3 dolgok hely\u00e9t, \u00e9s az ember szabads\u00e1g\u00e1nak k\u00e9p\u00e9ben maga is transzcendens \u00e9rt\u00e9k lesz. A modern m\u0171v\u00e9szet v\u00e9ge akkor j\u00f6n el, amikor a Semmi probl\u00e9m\u00e1ja megsz\u0171nik
komoly k\u00e9rd\u00e9s lenni, amikor a Semmi (…) m\u00e1r nem a l\u00e9t m\u00e1sik oldala, m\u00e1r nem transzcendens hatalom.\u201d V\u00e9geredm\u00e9nyben, Warhol a semmi gondolat\u00e1val, vagy az unalom jelent\u0151s\u00e9g\u00e9vel, \u00e9pp ilyen hat\u00e1rokat feszeget, k\u00eds\u00e9rletez\u00e9seiben a semmib\u0151l indul el, eg\u00e9szen a valamiig, s szembes\u00edti \u00f6nmag\u00e1t \u00e9s vele egy\u00fctt a n\u00e9z\u0151t is a fennakad\u00f3 hi\u00e1nyoss\u00e1gokkal \u00e9s feleslegekkel. Az \u00fcress\u00e9g, a semmi \u00e9s az unalom ut\u00e1n k\u00f6vetkezve j\u00f6n el\u0151 az ember (vagy a t\u00e1rgy, objektum), melyben szint\u00e9n a felsoroltakhoz hasonl\u00f3 jelens\u00e9geket keres. Warhol munk\u00e1inak f\u0151 t\u00e9zisei: a hi\u00e1nyoss\u00e1g, a t\u00f6bblet, a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, a hasonl\u00f3s\u00e1g. Mik\u00e9ppen val\u00f3sulhat meg az emberi \u00e9rzelem, s mennyire val\u00f3s, az, ami megval\u00f3sul? Mik\u00e9ppen m\u00f3dosul a t\u00e1rgy a
k\u00f6rnyezethez k\u00e9pest, vagy a k\u00f6rnyezet a t\u00e1rgyhoz k\u00e9pest? A feltett k\u00e9rd\u00e9sek minden apr\u00f3 r\u00e9szlete akarva-akaratlanul egym\u00e1shoz kapcsol\u00f3dik, e t\u00e9m\u00e1kat j\u00e1rja k\u00f6r\u00fcl
Warhol, ezeknek a vari\u00e1ci\u00f3knak ad \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9st a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s a
filmalkot\u00e1siban egyar\u00e1nt.<\/p>\r\n
B\u00e9res Vivien Beatrix<\/strong><\/em><\/p>\r\n Andy Warhol, a huszadik sz\u00e1zad popkult\u00far\u00e1j\u00e1nak megeleven\u00edt\u0151je, a pop-art mozgalom vez\u00e9ralakja volt, 1928-ban sz\u00fcletett Pittsburghben, 1945-t\u0151l pedig a Carnagie Institute of Technology Fest\u00e9szeti \u00e9s Formatervez\u00e9s Tansz\u00e9k\u00e9n tanult. Az \u00f6tvenes \u00e9vek elej\u00e9n elk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt New Yorkba, ahol t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt rekl\u00e1mk\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel \u00e9s k\u00f6nyvillusztr\u00e1ci\u00f3kkal foglalkozott. Legh\u00edresebb alkot\u00e1sai, az Elvis Presley k\u00e9pek (1962-1964), a Brillo-dobozok (1964) \u00e9s a Marilyn Monroe […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-100947","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tanulmany"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100947","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=100947"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100947\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=100947"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=100947"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=100947"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\r\n
* Az \u00e9letrajzi adatok forr\u00e1sa a budapesti Ludwig M\u00fazeum internetes oldala, illetve Andy Warhol<\/em>
hivatalos weblapja<\/em>
https:\/\/www.ludwigmuseum.hu\/kiallitas\/andy-warhol<\/em>
http:\/\/www.warhola.com\/biography.htm<\/em>l<\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"