{"id":100956,"date":"2022-05-06T02:54:52","date_gmt":"2022-05-06T02:54:52","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=100956"},"modified":"2022-05-05T19:24:02","modified_gmt":"2022-05-05T19:24:02","slug":"fekete-istvan-tolvaj","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=100956","title":{"rendered":"Fekete Istv\u00e1n: Tolvaj"},"content":{"rendered":"\r\n

Az elhagyott kertre csak a konyhaablak n\u00e9zett. F\u00f6ldje nyirkos volt, tele csal\u00e1nnal \u00e9s f\u00f6ldibodz\u00e1val. A h\u00e1z sal\u00e9tromos fala mellett meztelencsig\u00e1k m\u00e1szk\u00e1ltak, \u00e9s a t\u00f6r\u00f6tt zsindelyek alatt varangyok aludt\u00e1k nappali \u00e1lmukat. Ker\u00edt\u00e9se mellett \u00f6szt\u00f6v\u00e9r napraforg\u00f3k ny\u00fajtogatt\u00e1k fej\u00fcket a nap fel\u00e9, \u00e9s a m\u00e9hek csak d\u00e9lt\u00e1jban mertek berep\u00fclni az \u00f6reg kertbe, mert k\u00e9t \u00f3ri\u00e1si di\u00f3fa \u00e1rny\u00e9kban tartott mindent, \u00e9s h\u0171v\u00f6s volt alattuk m\u00e9g a legforr\u00f3bb ny\u00e1rban is.
Nagyon szerettem az elvadult kertet, mert nem j\u00e1rt benne senki, csak \u00e9n meg a katona, aki kutyah\u00e1ton lovagolt a kir\u00e1lyl\u00e1ny\u00e9rt, meg Ali baba \u00e9s a negyven rabl\u00f3, azt\u00e1n Robinson P\u00e9ntekkel \u00e9s a t\u00f6bbiek, akik elj\u00f6ttek hozz\u00e1m, mert a furcsa, csendes, \u00f6reg kertben m\u00e9g szebb mes\u00e9ket lehetett mondani, mint amit k\u00f6nyveim tudtak r\u00f3luk. Valamikor asztal \u00e1llt a di\u00f3f\u00e1k alatt. R\u00e9gen \u2013 mondj\u00e1k \u2013 valami uras\u00e1g\u00e9 volt a h\u00e1z, aki cser\u00e9pkors\u00f3b\u00f3l itta a bort, \u00e9s a par\u00f3ki\u00e1nak hagyta minden\u00e9t, miut\u00e1n kik\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a temet\u0151be, hol m\u00e9g nagyobb volt a csendess\u00e9g \u00e9s b\u00e9ke, mint a v\u00e9n kert \u00e1lmodoz\u00f3 mag\u00e1ny\u00e1ban.
Amikor Robinson m\u00e1r megunta a mes\u00e9ket, \u00e9s a katona is elaludt, fej\u00e9t patront\u00e1sk\u00e1ira hajtva, \u00fagy k\u00e9pzeltem, mintha megint l\u00e1bra \u00e1llna az \u00f6sszeroskadt asztal, \u00e9s v\u00e9n hajd\u00fa hozn\u00e1 fel a bort az uras\u00e1gnak. A hajd\u00fa dolm\u00e1nya kopott volt m\u00e1r, \u00e9s \u2013 nagy b\u00e1natomra sarkanty\u00fa sem pengett csizm\u00e1j\u00e1n \u2013 kopott az \u00far is, aki belek\u00f3stolt a borba, \u00e9s azt mondta:
\u2013 Sok van m\u00e9g bel\u0151le, Andr\u00e1s?
\u2013 Bizony, nem sok, uram.
\u2013 De nek\u00fcnk m\u00e9g el\u00e9g lesz?
\u2013 Nek\u00fcnk m\u00e1r el\u00e9g\u2026
Azt\u00e1n m\u00e1r csak a kriptaajt\u00f3 tompa d\u00fcb\u00f6rg\u00e9s\u00e9t hallottam, \u00e9s a di\u00f3f\u00e1k susog\u00e1s\u00e1ban mintha t\u00e1volod\u00f3 zsolozsm\u00e1k zend\u00fcltek volna elhagyott temet\u0151k kakukkf\u00fcves orsz\u00e1g\u00fatj\u00e1n.
A kert pap nagyb\u00e1ty\u00e1m\u00e9 volt, aki mint regimentp\u00e1ter ott volt Magl\u00e1jn\u00e1l, goly\u00f3t kapott a l\u00e1b\u00e1ba, med\u00e1li\u00e1t a mell\u00e9re, \u00e9s mivel nem tudtam olyant k\u00e9rni t\u0151le, amit oda nem adott volna, a kertet k\u00e9r\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl egyszer\u0171en elfoglaltam. Rozzant kapuj\u00e1ban a negyven rabl\u00f3 \u0151rk\u00f6d\u00f6tt, m\u00edg \u00e9n Ali bab\u00e1val, a katon\u00e1val \u00e9s Robinsonnal sz\u00f3rakoztam.
Ny\u00e1ron nagy z\u00f6ld herny\u00f3k pottyantak le a di\u00f3f\u00e1r\u00f3l a f\u00f6ldre, \u0151sszel m\u00f3kusok j\u00f6ttek n\u00e9ha l\u00e1togat\u00f3ba, \u00e9n pedig feket\u00e9n-maszatos k\u00e9zzel szedtem az \u00faj di\u00f3t, amelynek z\u00f6ld h\u00e9j\u00e1t n\u00e9ha \u00fagy kellett lefaragni.
Egy ilyen csendes, \u0151szi d\u00e9lut\u00e1n is elgondolkozva t\u00f6r\u00f6gettem a di\u00f3t. A falu mintha m\u00e1r \u00e1lomra k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00f6tt volna. Messze, valahonn\u00e9t szek\u00e9r z\u00f6rg\u00f6tt hazafel\u00e9, \u00e9s kukoricasz\u00e1r f\u00fcstje k\u00f3v\u00e1lygott a kertben, amikor valaki a szomsz\u00e9d ker\u00edt\u00e9se mellett elvis\u00edtja mag\u00e1t:
\u2013 Hej! Most megl\u00e1thatik a pap\u00e9k! Nem a mi K\u00e1lm\u00e1nunk lopja a di\u00f3t, hanem a Pisti\u2026 Ugye\u2026 Most csak ne b\u00fajjon el.
H\u00e1t igen. \u00c9ppen a katon\u00e1t akartam megk\u00e9rdezni, hogy mik\u00e9nt is volt a dolog a kir\u00e1lyl\u00e1nnyal, amikor a v\u00e9nasszony \u00e9les sikolt\u00e1sa v\u00e9gigv\u00e1gott a kerten, \u00e9s \u00e9n azonm\u00f3d lehasaltam a bodza k\u00f6z\u00e9. Nemcsak lehasaltam, hanem n\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1b igyekeztem ki a kertb\u0151l, az \u00e9n kertemb\u0151l, ahol \u2013 \u00fagy l\u00e1tszik \u2013 loptam.
Eddig nem gondoltam r\u00e1, de most ezt mondta k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem minden. Megcs\u00edpett a csal\u00e1n, megsz\u00fart a t\u00fcske, az \u00f6regasszony hangja vijjogva k\u00eds\u00e9rt, \u00e9s ezt dobogta a sz\u00edvem is:
\u2013 Baj van. Lopt\u00e1l!
\u00c9s akkor napokig nem mentem nagyb\u00e1ty\u00e1mhoz; odahaza nem sz\u00f3ltak hozz\u00e1m, \u00e9s a faluban is elterjedt a h\u00edre, hogy \u00e9n d\u00e9zsm\u00e1ltam a pap\u00e9k di\u00f3j\u00e1t. V\u00e9gre nagyb\u00e1ty\u00e1m megsokallta a dolgot. \u00c1tj\u00f6tt \u00e9rtem, k\u00e9zen fogott, \u00e9s \u00edgy ballagtunk hozz\u00e1 a kertbe, mely idegen lett nekem \u00e9s minden bokra ellens\u00e9g. Nagyokat l\u00e9pett az \u00f6reg pap, mintha t\u00fal akart volna az eg\u00e9sz \u00fcgy\u00f6n lenni. Z\u00f6ldre kopott reverend\u00e1ja suhogva csapkodott a gaz k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s amikor meg\u00e1lltunk, m\u00e1r tele volt a szemem k\u00f6nnyel.
\u2013 Szedt\u00e9l, fiam, di\u00f3t?
\u2013 Szedtem, de azt gondoltam\u2026
\u2013 No mit\u2026
\u2013 Hogy szabad. Hiszen m\u00e1skor is\u2026 \u2013 megkapaszkodtam eres, feh\u00e9r kez\u00e9ben \u2013 m\u00e1skor is szedtem.
\u2013 Azt\u00e1n most ki mondta, hogy nem szabad?
\u2013 Deres n\u00e9ni.
Az \u00f6reg ekkor felcsattant, hogy meghallj\u00e1k a szomsz\u00e9dban is.
\u2013 H\u00e1t a Deres n\u00e9ni a maga port\u00e1j\u00e1n kurjongasson. Ha \u00e9n neked megengedtem, akkor az \u00fagy van j\u00f3l. Te itt nem lophatsz, mert a tied!
Amikor ki\u00e9rt\u00fcnk a kertb\u0151l, m\u00e9g hozz\u00e1tette:
\u2013 \u2026de az\u00e9rt mindig sz\u00f3lj\u00e1l el\u0151bb, kisfiam. No, eredj vissza, \u00e9s szedj, amennyit akarsz.
Egyed\u00fcl maradtam.
Visszan\u00e9ztem a kertre, \u00e9s nem kellett a di\u00f3, pedig a v\u00e9n f\u00e1k szolga m\u00f3don integettek fel\u00e9m.
\u2013 Gyere, gyere, most m\u00e1r szabad\u2026
Elfordultam. Nem kell! A bokrok sunyin lapultak, a napraforg\u00f3k lehajtott\u00e1k fej\u00fcket, hogy arcukba ne l\u00e1ssak.
\u2013 Mi tudtuk. Mi nem hitt\u00fck\u2026 Nem t\u00f6rt\u00e9nt semmi. Gyere!
\u2013 Nem!
\u00c9s soha t\u00f6bbet nem mentem vissza a kertbe, mert h\u0171tlen lett hozz\u00e1m. Nyirkos f\u00f6ldj\u00e9n a sz\u00e9gyen bujk\u00e1lt, bokrai k\u00f6zt \u00far lett a gaz, \u00e9s a v\u00e9n di\u00f3f\u00e1k gazd\u00e1tlanul k\u00edn\u00e1lgatt\u00e1k a pap\u00edrh\u00e9j\u00fa nagy gy\u00fcm\u00f6lcs\u00fcket v\u00e1ndormadaraknak, m\u00f3kusoknak, mindenkinek.
\u00c9n pedig egyed\u00fcl maradtam a katon\u00e1val, aki kutyah\u00e1ton lovagolt a kir\u00e1lyl\u00e1ny\u00e9rt, s a kuty\u00e1nak akkora volt a szeme, mint a malomk\u0151. Ali bab\u00e1val, Robinsonnal \u00e9s P\u00e9ntekkel, mert csak \u0151k, csak \u0151k tudt\u00e1k egyed\u00fcl, hogy engem loptak meg, mert eny\u00e9m volt az \u00f6reg kert, eny\u00e9m a mes\u00e9k \u00e1lma, amik ott sz\u00fclettek, eny\u00e9m a rig\u00f3f\u00fctty \u00e9s a hull\u00f3 levelek sz\u00e1rnycsap\u00e1sa, eny\u00e9m volt ott minden, \u00e9s \u2013 tal\u00e1n nem is loptak meg, mert \u2013 eny\u00e9m m\u00e9g ma is.
*
R\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9net ez nagyon. R\u00e9gen elfeledtem, de tegnap eszembe jutott.
Elgondolkozva ballagtam hazafel\u00e9, amikor m\u00e9rges rik\u00e1csol\u00e1sra kaptam fel hirtelen a fejem.
Gyerekek vert\u00e9k a di\u00f3t egy utc\u00e1ra kihajl\u00f3 \u00e1gr\u00f3l, \u00e9s valami v\u00e9ns\u00e9g szidta a nebul\u00f3kat, akik oda se f\u00fcty\u00fcltek a szid\u00e1sra, mintha a tulajdonos a vil\u00e1gon se lett volna.
\u2013 Ha kij\u00f6n az \u00f6reg \u2013 mondta az egyik \u2013, \u00fagy kup\u00e1n v\u00e1gom, hogy felfordul.
\u2013 Mi\u00e9rt nem k\u00e9rtek, gyerekek, hiszen p\u00e1r szem di\u00f3r\u00f3l van csak sz\u00f3\u2026 \u2013 enyh\u00edtettem a hangulatot.
\u2013 Ett\u0151l, ett\u0151l a zsugori, v\u00e9n diszn\u00f3t\u00f3l?\u2026
\u2013 Ezeknek a csirkefog\u00f3knak\u2026 \u2013 tajt\u00e9kzott az \u00f6reg.
Od\u00e9bb\u00e1lltam. Mit tehettem volna? R\u00e9gi \u0151sz\u00f6k, r\u00e9gi di\u00f3f\u00e1k \u00e9s r\u00e9gi emberek jutottak az eszembe, \u00e9s arra gondoltam, hogy am\u00edg az \u00f6regek meg akarnak tartani mindent, \u00e9s a fiatalok el akarnak venni mindent, nem lesz b\u00e9kess\u00e9g a f\u00f6ld\u00f6n, \u00e9s se \u00f6regnek, se fiatalnak nem marad az \u00e9gvil\u00e1gon \u2013 semmije se.
(1946)
**
Megjelent az \u00daj Id\u0151kben, 1946. m\u00e1rcius 9-\u00e9n, k\u00e9s\u0151bb a T\u00e1bort\u0171zben, 1957. november 20-\u00e1n.
Tartalmazz\u00e1k a Kar\u00e1csonyi l\u00e1togat\u00f3k (1989), a Sz\u00e1mad\u00e1s (1997) \u00e9s a S\u00e1rgar\u00e9z patk\u00f3k (2007) c. k\u00f6tetek.

Forr\u00e1s: Fekete Istv\u00e1n \u00edr\u00f3 – rajong\u00f3i olda<\/strong><\/a>l

<\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az elhagyott kertre csak a konyhaablak n\u00e9zett. F\u00f6ldje nyirkos volt, tele csal\u00e1nnal \u00e9s f\u00f6ldibodz\u00e1val. A h\u00e1z sal\u00e9tromos fala mellett meztelencsig\u00e1k m\u00e1szk\u00e1ltak, \u00e9s a t\u00f6r\u00f6tt zsindelyek alatt varangyok aludt\u00e1k nappali \u00e1lmukat. Ker\u00edt\u00e9se mellett \u00f6szt\u00f6v\u00e9r napraforg\u00f3k ny\u00fajtogatt\u00e1k fej\u00fcket a nap fel\u00e9, \u00e9s a m\u00e9hek csak d\u00e9lt\u00e1jban mertek berep\u00fclni az \u00f6reg kertbe, mert k\u00e9t \u00f3ri\u00e1si di\u00f3fa \u00e1rny\u00e9kban tartott […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[16],"tags":[],"class_list":["post-100956","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bongeszde"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100956","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=100956"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/100956\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=100956"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=100956"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=100956"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}