{"id":101305,"date":"2022-05-27T02:59:19","date_gmt":"2022-05-27T02:59:19","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=101305"},"modified":"2022-05-26T10:23:48","modified_gmt":"2022-05-26T10:23:48","slug":"neveto-parnasszus-kosztolanyi-dezso-a-veres-kemeny","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=101305","title":{"rendered":"Nevet\u0151 Parnasszus \u2013 Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151: A v\u00e9res k\u00e9m\u00e9ny"},"content":{"rendered":"\r\n<p>1.<br><br>K\u00e1zm\u00e9r k\u00e9s\u0151n ment haza. A kapun\u00e1l sok\u00e1ig kellett v\u00e1rni, m\u00e9g nem vacsor\u00e1zott, esz\u00e9be jutott, hogy s\u00e9t\u00e1t tesz. Lement a foly\u00f3partra, a k\u00f3cos, szitty\u00f3s vizet n\u00e9zte, \u00e9s nagyon csod\u00e1lkozott, hogy ez a partja a foly\u00f3nak itt van, \u00e9s nem p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00fals\u00f3 oldalon. De azt\u00e1n esz\u00e9be jutott, hogy akkor viszont v\u00e1ltozna a foly\u00f3 fon\u00e1kja.<br><br>Ezen elb\u00fasult. Elhat\u00e1rozta, hogy ezent\u00fal m\u00e1s ember lesz, kor\u00e1bban kel, a feles\u00e9g\u00e9vel jobban b\u00e1nik, tal\u00e1n hivatalt is v\u00e1llal. M\u00e1r l\u00e1tta a csempe \u00edr\u00f3asztalt, tintafoltokkal, mint valami baboskend\u0151. Nagyon szerette azokat a kis fekete bugyros szokny\u00e1csk\u00e1kat, amiket a hivatalnokok kab\u00e1tujjukra h\u00faznak, hogy a sz\u00f6vet ne rong\u00e1l\u00f3dj\u00e9k. A nagyb\u00e1tyj\u00e1nak is ilyen volt, akit nem szerettek a csal\u00e1dban, isz\u00e1kos volt. Egyszer k\u00fclv\u00e1rosi utc\u00e1ban tal\u00e1lkozott vele, h\u00fcly\u00e9n nevetett r\u00e1, \u00e9s h\u00edvta. Akkor elszaladt, \u00e9s sok\u00e1ig nem mert l\u00e9pcs\u0151n n\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1b menni.<!--more--><br><br>Most is ilyen utc\u00e1kon j\u00e1rt. F\u00f6nt, a h\u00e1zak negyedik emelet\u00e9n volt egy s\u00e1v, ami m\u00e9g megmaradt a vil\u00e1goss\u00e1gb\u00f3l, mint azok a fest\u00e9kcs\u00edkok, amiket a szobafest\u0151 h\u00faz a tap\u00e9ta f\u00f6l\u00e9. K\u00fcl\u00f6nben a h\u00e1zak egym\u00e1s ut\u00e1n k\u00f6vetkeztek, \u00e9s be voltak csukva. K\u00e1zm\u00e9r idegesen sz\u00e1molta a h\u00e1zakat, eljutott a 77-ig, \u00e9s babon\u00e1s\u00e1n n\u00e9zegetett \u00e1t a m\u00e1sik oldalra, hogy ott megfelelnek-e a sz\u00e1mok.<br><br>2.<br><br>A h\u00e1zon t\u00fal telek volt, t\u00f6mpe lomokkal, nyufr\u00e1val, piritty\u00f3s celend\u00e9vel. Ez ut\u00e1n a telek ut\u00e1n m\u00e1r csak egy h\u00e1z volt; az \u00fatra ugrott ki, mag\u00e1ban \u00e1llt, ut\u00e1na m\u00e1sik utca k\u00f6vetkezett.<br><br>K\u00e1zm\u00e9r bosszankodott, hogy nem sz\u00e1molhat tov\u00e1bb. Haragudott a h\u00e1zra, amely k\u00fcl\u00f6n \u00e1llt. De azt\u00e1n elsz\u00e9gyellte mag\u00e1t. Visszament, \u00e9s megn\u00e9zte a h\u00e1zat. K\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges tucath\u00e1z volt. De a k\u00e9m\u00e9nyen volt valami m\u00e1s, dacos von\u00e1s, valami ismeretlen \u00edz. Ez a k\u00e9m\u00e9ny kicsit oldalt d\u0151lt. Olyan volt, mint a vid\u00e9ki l\u00e1nyok kontya vas\u00e1rnap, a p\u00e1llott, fanyar d\u00e9lut\u00e1nban. Eh, ostobas\u00e1g, mondta mag\u00e1ban, m\u00e1r egy kicsit r\u00e9gi.<br><br>M\u00e1snap sok dolga volt. \u00dcgyeit int\u00e9zte. Esz\u00e9be se jutott a h\u00e1z. De d\u00e9lut\u00e1n a v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1ra kellett mennie valami\u00e9rt. Az egyik ajt\u00f3n, aranykeretes t\u00e1bl\u00e1n, ezt a feliratot l\u00e1tta: X. Y. tan\u00e1csnok. H\u00e1zrend\u00e9szeti fel\u00fcgyel\u0151. Fut\u00f3an arra gondolt, hogy bemegy, \u00e9s megk\u00e9rdezi, mennyibe ker\u00fcl egy k\u00e9m\u00e9ny. De azt\u00e1n elfelejtette.<br><br>3.<br><br>Este gondosabban borotv\u00e1lkozott. A pinc\u00e9rrel t\u00fcrelmetlen\u00fcl besz\u00e9lt, kevesebb borraval\u00f3t adott. Miut\u00e1n elolvasta az \u00fajs\u00e1got, a szaklapokat k\u00e9rte. T\u00fcrelmetlen\u00fcl lapozgatott. V\u00e9gre megakadt a szeme a \u201eKem\u00e9nysepr\u0151k K\u00f6zl\u00f6ny\u00e9\u201d-n. But\u00e1n, \u00e9rtelmetlen\u00fcl elolvasta, utols\u00f3 bet\u0171ig. Gondolkozott a m\u0171szavakon. \u201eK\u00e9m\u00e9nyl\u00e9c\u201d mondta, \u00e9s \u201cF\u00fcstem\u00e9szt\u0151-k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k\u201d. Esz\u00e9be jutottak azok a kis k\u00e9pes lapocsk\u00e1k, amikkel \u00faj\u00e9vkor szokt\u00e1k megl\u00e1togatni a csal\u00e1dot a k\u00e9m\u00e9nysepr\u0151k, \u00e9s amiknek a c\u00edmlapj\u00e1n tiszta, mosakodott arc\u00fa, pozsg\u00e1s fej b\u00f3logat, ibolyaszemekkel.<br><br>\u00c9jszaka fejf\u00e1j\u00e1sa volt. Felugrott, \u00e9s kin\u00e9zett a s\u00f6t\u00e9t utc\u00e1ra. Egyik cigarett\u00e1t a m\u00e1sik ut\u00e1n sz\u00edtta el. N\u00e9zte a f\u00fcst\u00f6t. Csod\u00e1lkozott, hogy eddig m\u00e9g sohase figyelte meg. Milyen bodoran sz\u00e1lling\u00f3zik a pap\u00edrcs\u0151 v\u00e9g\u00e9b\u0151l. Olyan, mint egy k\u00e9m\u00e9ny.<br><br>Reggel br\u00f3mot vett be. Halv\u00e1nys\u00e1rga m\u00e9rgeket k\u00f3stolgatott, vil\u00e1gosz\u00f6ld veron\u00e1lt \u00e9s szublim\u00e1tot, aminek alkonyatr\u0151t sz\u00edne van. Arra gondolt, milyen furcsa volna, ha a folyad\u00e9kok szil\u00e1rdak voln\u00e1nak, \u00e9s a t\u00e1rgyak foly\u00e9konyak. Akkor az ember olyan alakot vehetne fel, milyent akar. \u0150 tal\u00e1n hossz\u00fak\u00e1s alakot venne f\u00f6l \u00e9s f\u00fcst\u00f6l\u00f6gne.<br><br>4.<br><br>\u00c9jszaka n\u00e9ha f\u00f6lugrott. Kirohant az utc\u00e1ra, \u00e9s megn\u00e9zte a k\u00e9m\u00e9nyt. \u00dagy r\u00e9mlett neki, m\u00e1r nem d\u0151l oldalra, mintha valami picik\u00e9vel egyenesebben \u00e1llna. Mint valaki, aki javulni akar.<br><br>Egyre m\u00e9lyebbre s\u00fcllyedt. A bar\u00e1tait elhanyagolta. N\u00e9ha, kapuz\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n, k\u00fclv\u00e1rosokban l\u00e1tt\u00e1k, z\u00fcll\u00f6tt \u00e9s rongyos emberekkel. Egy napon bevet\u0151d\u00f6tt holmi l\u00e1rm\u00e1s helyre, ahol t\u00e1ncmulats\u00e1g volt. A K\u00e9m\u00e9nysepr\u0151k Egylete rendezett ilyesf\u00e9l\u00e9t. Reggelig itt mulatott. \u00d6ssze\u00f6lelkezett a leg\u00e9nyekkel, pertut ivott, bel\u00e9pett az egylet\u00fckbe.<br><br>5.<br><br>Kalapja lekonyult, arc\u00e1n fekete foltok jelentek meg. A korom keser\u0171 hullafoltjai. N\u00e9ha \u00edrni kezdett, azt\u00e1n \u00f6sszet\u00e9pte. Ilyenkor a kezein is foltok voltak, tintafoltok. \u00dagy \u00e9rezte, m\u00e1s ember lett, egyszer\u0171bb, m\u00e9lyebb, igazibb. Tint\u00e1ban \u00e9s koromban mosakodott meg. \u00c1lm\u00e1ban v\u00e9gtelen, s\u00f6t\u00e9t tengert l\u00e1tott, melyb\u0151l \u00f3ri\u00e1si karok ny\u00faltak ki. Azt\u00e1n f\u00fcstgomolyokat l\u00e1tott.<br><br>K\u00f6lt\u0151ket kezdett olvasni. R\u00e1j\u00f6tt, hogy \u0151t csak ezek \u00e9rtik meg. Dante Pokla ker\u00fclt a kez\u00e9be. De m\u00e1r nem tudta \u00e9lvezni. Szemei beestek, t\u00e9rde \u00f6sszever\u0151d\u00f6tt.<br><br>6.<br><br>Egyszer hajnalban egyed\u00fcl maradt a h\u00e1ztet\u0151n. F\u00f6ln\u00e9zett az \u00e9gre, melyr\u0151l halkan permetezett a korom. Esz\u00e9be jutott egy k\u00e9p, amit gyermekkor\u00e1ban l\u00e1tott. Valami iskolai kiad\u00e1s c\u00edmlapja volt. S\u00f6t\u00e9t-h\u00e1tt\u00e9rb\u0151l boszork\u00e1nyos fej emelkedik. S\u00e1t\u00e1ni mosolya m\u00f6g\u00f6tt v\u00f6r\u00f6s sz\u00e1rnyak. M\u00f6g\u00f6tte v\u00e9rben l\u00e1ngol a l\u00e1that\u00e1r. Most is erre gondolt. \u00d6sszeborzongott.<br><br>Lucifer \u2013 mondta.<br><br>\u00c9s kil\u00f6kte karjait, mint a sz\u00e1rnyakat.<br><br><em><strong>Karinthy Frigyes<\/strong><\/em><br><br><em><strong>Par\u00f3di\u00e1k huszadik sz\u00e1zadi magyar \u00edr\u00f3kr\u00f3l \u2013 Szalay K\u00e1roly nyom\u00e1n v\u00e1logatta Cseke G\u00e1bor * Forr\u00e1s: ujhet.com<\/strong><\/em><\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>1. K\u00e1zm\u00e9r k\u00e9s\u0151n ment haza. A kapun\u00e1l sok\u00e1ig kellett v\u00e1rni, m\u00e9g nem vacsor\u00e1zott, esz\u00e9be jutott, hogy s\u00e9t\u00e1t tesz. Lement a foly\u00f3partra, a k\u00f3cos, szitty\u00f3s vizet n\u00e9zte, \u00e9s nagyon csod\u00e1lkozott, hogy ez a partja a foly\u00f3nak itt van, \u00e9s nem p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00fals\u00f3 oldalon. De azt\u00e1n esz\u00e9be jutott, hogy akkor viszont v\u00e1ltozna a foly\u00f3 fon\u00e1kja. Ezen [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[16],"tags":[],"class_list":["post-101305","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bongeszde"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/101305","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=101305"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/101305\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=101305"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=101305"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=101305"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}