{"id":101471,"date":"2022-06-08T02:54:52","date_gmt":"2022-06-08T02:54:52","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=101471"},"modified":"2022-06-07T19:37:20","modified_gmt":"2022-06-07T19:37:20","slug":"szabo-t-anna-horog","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=101471","title":{"rendered":"Szab\u00f3 T. Anna: Horog"},"content":{"rendered":"\r\n

az eg\u00e9r\u00e1rpa apr\u00f3 horgai<\/em>
a teny\u00e9r \u00e9rdes b\u0151r\u00e9be akadnak<\/em>
k\u0151t\u00f6rmel\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt r\u00e9zs\u00fatos \u00e1rny\u00e9k<\/em>
ereje van a napnak<\/em>
\u00fcres peron rozsd\u00e1s s\u00ednek<\/em>
s\u00e1ros ker\u00e9knyomok<\/em>
s\u00farol a f\u00e9l\u00e9rett kal\u00e1sz<\/em>
\u00e9rzem teh\u00e1t<\/em>
vagyok<\/em>
<\/p>\r\n

Horog<\/strong> a c\u00edme, egy eg\u00e9szen friss vers ((((\u00edrtam 2001 febru\u00e1r elsej\u00e9n))), kiv\u00e9telesen m\u00e9g a meg\u00edr\u00e1s pontos d\u00e1tum\u00e1t is tudom: 2001 janu\u00e1r 28. Az\u00e9rt ezt v\u00e1lasztottam, mert r\u00f6vids\u00e9g\u00e9ben is koncentr\u00e1lja az engem mostan\u00e1ban foglalkoztat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9seket, \u00e9s nagyszer\u0171en alkalmas vers \u00e9s val\u00f3s\u00e1g viszony\u00e1nak megmutat\u00e1s\u00e1ra. Zavarban vagyok, hogy a technik\u00e1val vagy az elm\u00e9lettel kezdjem-e, de tal\u00e1n szerencs\u00e9sebb el\u0151sz\u00f6r a vers eleven test\u00e9t, vagyis a hangulat\u00e1t, alapk\u00e9rd\u00e9s\u00e9t felmutatni, miel\u0151tt nekil\u00e1tn\u00e1nk a boncol\u00e1s\u00e1nak – ha forma \u00e9s l\u00e9nyeg probl\u00e9m\u00e1ja egy\u00e1ltal\u00e1n sz\u00e9tv\u00e1laszthat\u00f3.
Nem szeretek magamr\u00f3l \u00edrni. Sok\u00e1ig szerepverseket \u00edrtam, de a bujk\u00e1l\u00e1s helyett most mintha kezden\u00e9m megtal\u00e1lni a m\u00f3dj\u00e1t annak, hogy ne az \u00e9letemr\u0151l besz\u00e9ljek, hanem a l\u00e9temr\u0151l – arr\u00f3l teh\u00e1t, ahogy a meghat\u00e1rozott \u00e9lett\u00e9nyek a l\u00e9tez\u00e9s eg\u00e9sz\u00e9be \u00e1gyaz\u00f3dnak. Ez a vers is ennek a k\u00eds\u00e9rletnek a r\u00e9sze: a benne megjelen\u0151 elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 \u00e9rz\u00e9kletek egyetlen pontba f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3dnak, \u00edgy pr\u00f3b\u00e1lnak eljutni egyfajta bizonyoss\u00e1gig.
A kiindul\u00e1s \u00e9s a f\u00f3kusz ugyanaz: az az \u00e9rz\u00e9s, ahogy f\u00e9lig z\u00e1rt tenyeremen v\u00e9gigh\u00fazom egy gyomn\u00f6v\u00e9ny kal\u00e1sz\u00e1t. Sz\u00f3rakozott mozdulat ez, a v\u00e1rosb\u00f3l kiszabadul\u00f3 ember \u00f6nk\u00e9ntelen cselekedete, olyan, mint a f\u0171t\u00e9pked\u00e9s, vir\u00e1gszimatol\u00e1s, lev\u00e9lmorzsolgat\u00e1s, vagy egy fak\u00e9reg szinte v\u00e9letlen v\u00e9gigsim\u00edt\u00e1sa: tiszta \u00e9rz\u00e9ki \u00f6r\u00f6m, az eleven vil\u00e1g megtapasztal\u00e1sa. Az eg\u00e9r\u00e1rpa kal\u00e1sz\u00e1nak hossz\u00fa sz\u00e1lk\u00e1i vannak, ahogy az ember r\u00e1markol, azt\u00e1n kih\u00fazza a kez\u00e9b\u0151l, a pici horgocsk\u00e1k meg-megakadnak a teny\u00e9r b\u0151r\u00e9nek mint\u00e1zat\u00e1ban. N\u00e9vtelen \u00e9rz\u00e9s ez, nehezen megfogalmazhat\u00f3, ahogy az \u00e9rz\u00e9kletek \u00e1ltal\u00e1ban – de nagyon intenz\u00edv tapasztalat, ha \u00e1t merj\u00fck engedni magunkat az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek.
A versben valaki – az \u201c\u00e9n\u201d – egy kihalt vas\u00fat\u00e1llom\u00e1son \u00e1ll, egyed\u00fcl a t\u0171z\u0151 naps\u00fct\u00e9sben. Amit l\u00e1t, nem sok: sehov\u00e1 sem vezet\u0151 s\u00ednek, ker\u00e9knyomok a s\u00e1rban, \u00e9s a saj\u00e1t megny\u00falt \u00e1rny\u00e9ka a t\u00f6lt\u00e9s k\u00f6vein. \u00c1ll, nem t\u00f6rt\u00e9nik semmi. Csend van. H\u00fazogatja a kez\u00e9ben a kal\u00e1szt. Nem gondol semmire. Mintha a tapint\u00e1son k\u00edv\u00fcl minden egy\u00e9b \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s megsz\u0171nne – a ki\u00fattalan vil\u00e1ghoz nem kapcsolja m\u00e1s, csak ezek a horgocsk\u00e1k a tenyer\u00e9ben. Ehhez lehet viszonyulni: az \u00e9rdes, csikland\u00f3s majdnem-f\u00e1jdalom ott \u00e9s akkor, abban a f\u00e9nyes pillanatban l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek egyetlen bizony\u00edt\u00e9ka. L\u00e9tezik \u0151 maga, \u00e9s l\u00e9tezik a vil\u00e1g – nem j\u00f3, nem rossz: van. A l\u00e9tez\u00e9s horg\u00e1n a vil\u00e1g a csali.
Az \u201c\u00e9rzem teh\u00e1t vagyok\u201d, vagy t\u00e1gabban: \u201c\u00e9rzek, teh\u00e1t vagyok\u201d sz\u00e1momra alapk\u00e9rd\u00e9s. Mindig is v\u00e1gytam a Descartes-i bizonyoss\u00e1gra, a puszt\u00e1n tudati \u00faton el\u00e9rhet\u0151 megvil\u00e1gosod\u00e1sra, de az empirista szkepszis mindig er\u0151sebbnek bizonyult: az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s intenzit\u00e1sa \u00fajra meg \u00fajra elf\u00f6di, m\u00e1r-m\u00e1r kioltja az elme megingathatatlannak hitt fogalmait. Az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s – m\u00e9g az \u00e1lombeli \u00e9rzetek is – legal\u00e1bb olyan er\u0151vel bizony\u00edtj\u00e1k az \u00e9rz\u00e9kel\u0151 alany val\u00f3s\u00e1g\u00e1t, mint maga a gondolkod\u00e1s. De ki ez az \u00e9rz\u00e9kel\u0151 alany? Az \u00e9n? Hiszen az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sen k\u00edv\u00fcl nincs semmilyen megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u0151 jegye – m\u00e9gis l\u00e9tez\u0151.
Kivontam magamat a versb\u0151l – an\u00e9lk\u00fcl, hogy az \u201c\u00e9n\u201d-t kivontam volna bel\u0151le, mert \u201cami engem illet, b\u00e1rmennyire igyekszem k\u00f6zvetlen\u00fcl megjelen\u00edteni azt, amit saj\u00e1t magamnak nevezek, mindig erre vagy arra a saj\u00e1t \u00e9szleletre bukkanok, a hideg vagy a meleg, a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g vagy a vil\u00e1goss\u00e1g, a gy\u0171l\u00f6let vagy a szeretet, a f\u00e1jdalom vagy az \u00f6r\u00f6m \u00e9szlelet\u00e9re. Sohasem siker\u00fcl oly m\u00f3don elcs\u00edpnem saj\u00e1t magamat, hogy egyben ne tal\u00e1lkozn\u00e1m valamilyen \u00e9szrev\u00e9tellel is; mindig valamilyen \u00e9szlel\u00e9st figyelek meg magamban.\u201d Ink\u00e1bb ennek a Hume-id\u00e9zetnek a val\u00f3s\u00e1g\u00e1hoz \u00e1llok k\u00f6zelebb, mint a racionalist\u00e1k igazs\u00e1g\u00e1hoz.
Persze ezt a passzust m\u00e1r csak ut\u00f3lag tal\u00e1ltam a vershez, amikor indokl\u00e1st kerestem hozz\u00e1. Az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s ez\u00fattal is megel\u0151zte az \u00e9sszer\u0171s\u00e9get. De ez m\u00e1r a technikai, mesters\u00e9gbeli titkokhoz tartozik: a \u201cval\u00f3s\u00e1g\u201d territ\u00f3riuma. L\u00e9pj\u00fcnk h\u00e1t beljebb: azt is el\u00e1rulom, hogy a versb\u0151l a kezd\u0151sorok voltak meg legel\u0151bb (sokszor, de nem mindig t\u00f6rt\u00e9nik \u00edgy), kerek k\u00e9t \u00e9ve kall\u00f3dtak a fejemben felhaszn\u00e1latlanul. A k\u00e9t sor egy angliai kir\u00e1ndul\u00e1s eml\u00e9ke: egyed\u00fcl s\u00e9t\u00e1ltam a vid\u00e9ki t\u00e1jban, meg\u00e1lltam egy mez\u0151n, s\u00farolgattam az eg\u00e9r\u00e1rp\u00e1t a tenyeremben, n\u00e9ztem a felh\u0151ket, \u00e9s nem gondoltam semmire. Az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s ereje azonban lassan el\u0151h\u00edvta bennem az \u00e9lm\u00e9ny hangz\u00e1sbeli k\u00e9p\u00e9t: a sok kicsi \u201cr\u201d bet\u0171 horgocsk\u00e1ja elakadt a \u201ck\u201d, a \u201ct\u201d \u00e9s a \u201cd\u201d hornyocsk\u00e1in. Ezen a ponton viszont \u00e9n is megakadtam – megzavart valami, tal\u00e1n egy kutya, vagy egy m\u00e1sik kir\u00e1ndul\u00f3 – de az is lehet, hogy egyszer\u0171en eluntam a morzsol\u00e1st-horzsolgat\u00e1st, \u00e9s eldobtam az \u00e1rp\u00e1t; nem eml\u00e9kszem – t\u00e9ny, hogy a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 vers cs\u00edr\u00e1j\u00e1ban maradt. Hazaj\u00f6ttem Angli\u00e1b\u00f3l, \u00e9ltem az \u00e9letemet, verseket is \u00edrtam, de a k\u00e9t sor csak nem akart folytat\u00f3dni – igaz, nem is er\u0151ltettem, sok\u00e1ig teljesen megfeledkeztem r\u00f3la.
P\u00e1r napja azonban vonaton utaztam, \u00e9s a kerekek ritmusa el\u0151hozta bel\u0151lem a megkezdett verset. Ott zakatolt a f\u00fclemben sok\u00e1ig, fogalmam sem volt r\u00f3la, hogyan folytathatn\u00e1m. \u00c9s akkor meg\u00e1llt a vonat, megakadt a ritmus, \u00e9n pedig elr\u00e9vedve \u00e9s tan\u00e1cstalanul b\u00e1multam az \u00fcres \u00e1llom\u00e1st, a villanyoszlop r\u00e9zs\u00fatos \u00e1rny\u00e9k\u00e1t a s\u00ednek k\u00f6z\u00f6tt. Percekig \u00e1llt a vonat, semmi sem t\u00f6rt\u00e9nt. Elindultunk. A zakata folytat\u00f3dott. \u00c9s egyszer csak ott \u00e1lltam k\u00e9pzeletben egy n\u00e9ptelen, nap\u00e9gette \u00e1llom\u00e1son, \u00e9s \u00e9reztem a kal\u00e1sz horzsol\u00e1s\u00e1t a tenyeremben. A k\u00e9t \u00e9lm\u00e9ny \u00f6sszecs\u00faszott, ki\u00e9lesedett, az \u00fcress\u00e9g tartalommal tel\u00edt\u0151d\u00f6tt. Pillanatok alatt k\u00e9sz volt a vers.
\u00c9s m\u00e9g egy apr\u00f3, de nem jelent\u00e9ktelen adal\u00e9k, hogy csal\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl z\u00e1rhassam le ezt a besz\u00e1mol\u00f3t: a versind\u00edt\u00f3 n\u00f6v\u00e9ny nev\u00e9t eredetileg t\u00e9vesen tarackb\u00faz\u00e1nak \u00edrtam. Az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s ereje nemcsak a gondolkod\u00e1st, hanem, \u00fagy l\u00e1tszik, n\u00f6v\u00e9nytani ismereteimet is kioltotta: csak amikor \u00edrni akartam a versr\u0151l, \u00e9s a latin n\u00e9v kedv\u00e9\u00e9rt fellapoztam a n\u00f6v\u00e9nyhat\u00e1roz\u00f3t, akkor l\u00e1ttam, hogy az omin\u00f3zus gyom egy\u00e1ltal\u00e1n nem azonos az Agropyron repensszel. Biol\u00f3gus \u00e9desap\u00e1mt\u00f3l tudtam meg, hogy az eg\u00e9r\u00e1rp\u00e1r\u00f3l (Hordeum murinum) lehetett sz\u00f3, amit, ha n\u00e9vr\u0151l nem is, de tapint\u00e1sr\u00f3l gyermekkorom \u00f3ta j\u00f3l ismerek. Nem bocs\u00e1tottam volna meg magamnak, ha egy ekkora pontatlans\u00e1g benne maradt volna a versben: a tarackb\u00faz\u00e1nak ugyanis nincsenek horgas sz\u00e1lk\u00e1i, csak apr\u00f3, tapad\u00f3s tokl\u00e1szai vannak. Ha eg\u00e9r\u00e1rpa helyett mondjuk r\u00e9ti csenkesznek h\u00edvn\u00e1k a k\u00e9rd\u00e9ses p\u00e1zsitf\u0171f\u00e9l\u00e9t, akkor megsz\u0171nt volna a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen \u201cr\u201d-bet\u0171s hangz\u00e1s, \u00e9s dobhattam volna ki az eg\u00e9szet a szem\u00e9tbe. Ezzel az elemz\u00e9ssel egy\u00fctt. \u00c9n ugyanis k\u00e9ptelen vagyok verset fogni a val\u00f3s\u00e1g horga n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\r\n

\"\"<\/a>

(A Forr\u00e1s foly\u00f3irat felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u00edrtam anno. Ez a vers ker\u00fclt az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt verseim \/h\u00e1ts\u00f3\/bor\u00edt\u00f3j\u00e1ra v\u00e9g\u00fcl.)<\/em><\/strong>

Forr\u00e1s: szerz\u0151 FB-oldala<\/em><\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

az eg\u00e9r\u00e1rpa apr\u00f3 horgaia teny\u00e9r \u00e9rdes b\u0151r\u00e9be akadnakk\u0151t\u00f6rmel\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt r\u00e9zs\u00fatos \u00e1rny\u00e9kereje van a napnak\u00fcres peron rozsd\u00e1s s\u00edneks\u00e1ros ker\u00e9knyomoks\u00farol a f\u00e9l\u00e9rett kal\u00e1sz\u00e9rzem teh\u00e1tvagyok<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120,4],"tags":[],"class_list":["post-101471","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze","category-vers"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/101471","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=101471"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/101471\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=101471"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=101471"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=101471"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}