{"id":101859,"date":"2022-07-05T02:50:56","date_gmt":"2022-07-05T02:50:56","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=101859"},"modified":"2022-07-04T20:22:51","modified_gmt":"2022-07-04T20:22:51","slug":"mek-ujdonsagok-horvath-jeno-varadi-fresko","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=101859","title":{"rendered":"MEK-\u00fajdons\u00e1gok: Horv\u00e1th Jen\u0151 \u2013 V\u00e1radi fresk\u00f3"},"content":{"rendered":"\r\n

Horv\u00e1th Jen\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Nagyv\u00e1radr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi fresk\u00f3j\u00e1t tette olvas\u00f3i k\u00f6zkinccs\u00e9 a Magyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r Horv\u00e1th Jen\u0151: V\u00e1radi fresk\u00f3<\/strong> c. munk\u00e1j\u00e1t, melyet eredetileg Cser\u00e9pfalvi adott ki 1940-ben, Budapesten.<\/em>
A t\u00f6rt\u00e9nelmi adatokban gazdag munk\u00e1b\u00f3l kedvcsin\u00e1l\u00f3k\u00e9nt a Tavasz V\u00e1radon<\/strong> c. fejezetet ismertetj\u00fck, mely az 1896-1910 k\u00f6z\u00f6tti t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket foglalja \u00f6ssze.<\/em>

Forr\u00e1s: https:\/\/mek.oszk.hu\/23100\/23148\/23148.pdf<\/a><\/strong>

<\/p>\r\n

34. Tavasz V\u00e1radon, 1896\u20141910<\/strong><\/em>

<\/h2>\r\n

Azon a hatalmas festm\u00e9nyen, amelyet Bencz\u00far Gyula Magyarorsz\u00e1g rendjeinek 1896-i h\u00f3dolat\u00e1r\u00f3l megfestett, h\u00e1rom bihari embert l\u00e1tunk az el\u0151t\u00e9rben: Schlauch L\u0151rinc b\u00edborosp\u00fcsp\u00f6k, a magyar Rampolla, Tisza K\u00e1lm\u00e1n, a gener\u00e1lis, Szil\u00e1gyi Dezs\u0151, a szuver\u00e9n k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z eln\u00f6ke, a szuver\u00e9n kir\u00e1llyal szemben a szuver\u00e9n nemzet k\u00e9pvisel\u0151je, egy\u00fctt k\u00e9pviselt\u00e9k azt a Bihart, mely benn\u00fck elm\u00falni k\u00e9sz\u00fclt. 1900-ban Szil\u00e1gyi, 1902-ben Schlauch \u00e9s Tisza egym\u00e1s ut\u00e1n k\u00f6lt\u00f6ztek el az \u00e9l\u0151k sor\u00e1b\u00f3l. \u00dcj nemzed\u00e9kek \u00faj embereket hoztak; Nagyv\u00e1radnak is \u00faj eszm\u00e9k, \u00faj apostolok kellettek.
A gyorsan fejl\u0151d\u0151 v\u00e1ros t\u00e1rsadalm\u00e1ban az \u00fajra\u00e9bred\u0151 katolikus egyh\u00e1z hatalmas ar\u00e1nyokban szervezked\u0151 zsid\u00f3s\u00e1ggal tal\u00e1lta mag\u00e1t szemben.
Lakos Lajos kimutat\u00e1sa szerint a v\u00e1radi zsid\u00f3s\u00e1g nagy m\u00e9rt\u00e9kben kivette r\u00e9sz\u00e9t abb\u00f3l a munk\u00e1b\u00f3l, mely V\u00e1radot fellend\u00edtette \u00e9s ahhoz k\u00e9pest k\u00f6vetelte a maga elismer\u00e9s\u00e9t. Els\u0151 megteleped\u00e9s\u00fckre m\u00e9g a katonai korm\u00e1nyzat adott enged\u00e9lyt V\u00e1ralj\u00e1n, ahol 1785-ben zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9g alakult, mely saj\u00e1t b\u00edr\u00e1i alatt \u00e9lt, Mih\u00e1ly b\u00edr\u00f3 (1740) volt az \u0151se a patr\u00edcius zsid\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt is el\u0151kel\u0151v\u00e9 lett Mihelfy csal\u00e1dnak, mely k\u00e9s\u0151bb a v\u00e1ros
\u00e9let\u00e9ben vezet\u0151 szerepet vitt \u00e9s az angol konzul\u00e1tust megszerezte. Nagynev\u0171 orvosokat adott a V\u00e1radon megtelepedett Gr\u00f3sz csal\u00e1d, melynek \u0151se, Gr\u00f3sz Frigyes (1798\u2014 1858) 1830-ban V\u00e1radon saj\u00e1tj\u00e1b\u00f3l szemgy\u00f3gyint\u00e9zetet alap\u00edtott. Annak lett h\u00edrneves vezet\u0151j\u00e9v\u00e9 Gr\u00f3sz Albert (1819\u2014 1901) \u00e9s ennek volt a fia Gr\u00f3sz Emil budapesti szem\u00e9sz-professzor. A vel\u00fck rokon Wertheimstein csal\u00e1d egyik sarj\u00e1t V\u00e1radr\u00f3l Rothschild lord vette feles\u00e9g\u00fcl.
A v\u00e1radi zsid\u00f3s\u00e1g 1785-t\u0151l 1900-ig 60-r\u00f3l 12.000 f\u0151re szaporodott; a n\u00f6veked\u00e9s Gal\u00edcia fel\u0151l t\u00f6rt\u00e9nt besziv\u00e1rg\u00e1s \u00fatj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt, de a keleti zsid\u00f3s\u00e1gnak ez a t\u00e9rfoglal\u00e1sa mindaddig nem keltett felt\u0171n\u00e9st, am\u00edg az a liber\u00e1lis nemzed\u00e9k \u00e9lt \u00e9s uralkodott, mely a zsid\u00f3s\u00e1g egyenjog\u00fas\u00edt\u00e1s\u00e1t eszk\u00f6z\u00f6lte. A zsid\u00f3s\u00e1g a szabad p\u00e1ly\u00e1kat, az ipar \u00e9s kereskedelem ter\u00e9t \u00f6z\u00f6nl\u00f6tte el, az anyagiakban mag\u00e1nak szerezte meg az els\u0151s\u00e9get. M\u00e1r akkor szembe lehetett \u00e1ll\u00edtani egym\u00e1ssal a csendes, hanyatl\u00f3
kereszt\u00e9ny Olaszit \u00e9s a hatalmas ar\u00e1nyokban fejl\u0151d\u0151, amerikaias \u00dajv\u00e1rost, hol a zsid\u00f3 t\u00e1rsadalom hatalma \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt.
A balparti r\u00e9sz a radik\u00e1lizmus haj\u00f3j\u00e1n ismeretlen c\u00e9lok fel\u00e9 t\u00f6rekedett. Fesz\u00fclt vitorl\u00e1kkal k\u00f6zeledett V\u00e1rad \u00faj tavasza; rikkancsok hirdett\u00e9k j\u00f6vetel\u00e9t, mert \u00f6t napilap vet\u00e9lkedett abban, hogy ki\u00e9 legyen az utca, ki\u00e9 legyen a n\u00e9p, ki\u00e9 legyen a j\u00f6v\u0151. A konzervat\u00edv kereszt\u00e9nyek Olaszib\u00f3l egyre nagyobb aggodalommal l\u00e1tt\u00e1k a n\u00f6vekv\u0151 ellent\u00e9tet, a katolikusok
azt, hogy a hull\u00e1mok ellen\u00fck fordulnak: az egyh\u00e1z \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6k
ellen. Egy Debrecenb\u0151l V\u00e1radra vet\u0151d\u00f6tt fiatal h\u00edrlap\u00edr\u00f3nak, a reform\u00e1tus Ady Endr\u00e9nek 1901-ben m\u00e1r fogs\u00e1got kellett szenvednie az\u00e9rt, mert a v\u00e1radi kanonoksorr\u00f3l s\u00e9rt\u0151 cikket \u00edrt.
\u00d6 maga csod\u00e1lkozott a legjobban ezen az elj\u00e1r\u00e1son; nem \u00e9rtette a dolgot, mert idegen helyr\u0151l v\u00e1ndorolt a patin\u00e1s v\u00e1rosba, hol m\u00e9g a szabadk\u0151m\u0171ves p\u00e1holyt is Szent L\u00e1szl\u00f3r\u00f3l nevezt\u00e9kel (1872.).
Szatm\u00e1rr\u00f3l j\u00f6tt, ahol Jakubovics-J\u00e1szi Oszk\u00e1rnak \u00e9s Kohn Kun B\u00e9l\u00e1nak volt az iskolat\u00e1rsa, kik egym\u00e1st k\u00f6vett\u00e9k a radik\u00e1lis forradalom ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Debrecenben csak a magyar
vid\u00e9kiess\u00e9get l\u00e1tta, de romantikus \u00e9rz\u00fclete ellen\u00e9re is nehezen szokott hozz\u00e1 Nagyv\u00e1rad leveg\u0151j\u00e9hez. A \u201epakfonv\u00e1rosban\u201c csak a felsz\u00ednen csillog\u00f3 ,,pakfont” l\u00e1tta \u00e9s nem vette \u00e9szre a felsz\u00edn alatt l\u00e9tez\u0151, sz\u00e1zados hagyom\u00e1nyokra \u00e9p\u00fclt fejl\u0151d\u00e9st; nem \u00e9rezte Bihar leveg\u0151j\u00e9t, mint a reform\u00e1tus Arany J\u00e1nos.
A romantikus lelk\u0171 Ady radik\u00e1lis bar\u00e1tainak nemzetk\u00f6zis\u00e9g\u00e9ben l\u00e1tta V\u00e1radot; abban kereste az \u00faj, a hanyatl\u00f3 nemzet k\u00f6tel\u00e9keit\u0151l megszabadult j\u00f6v\u0151 \u00fatjait.
Alig \u00e9rthetn\u00e9nk meg Ady egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t, ha nem l\u00e1tn\u00e1nk a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a purit\u00e1n \u00e9s parasztos Debrecen \u00e9s a t\u00fcnd\u00f6kl\u0151f\u00e9nyben ragyog\u00f3, palotasoros, aszfaltba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, amerikai m\u00e9retekben fejl\u0151d\u0151 \u00e9s gazdagod\u00f3 Nagyv\u00e1rad k\u00f6z\u00f6tt, mely a falu egyszer\u0171 lelk\u00e9t elkapta \u00e9s ellen\u00e1llhatatlan er\u0151vel vitte a l\u00e1tszat sz\u00ednpomp\u00e1i fel\u00e9.
Olyan er\u0151vel t\u00f6rt fel akkor V\u00e1radban Biharorsz\u00e1g kincseinek haszna \u00e9s a halad\u00e1s \u00f6ntudata, hogy V\u00e1rady Zsigmond \u00fcgyv\u00e9d el\u00e9rkezettnek hitte az id\u0151t arra, hogy a nagyv\u00e1radi L\u00e1szl\u00f3 p\u00e1holy testv\u00e9rei el\u0151tt \u00e9s annak kiadv\u00e1nyaiban a huszadik sz\u00e1zad eg\u00e9sz Magyarorsz\u00e1g\u00e1nak programmot adjon. Programmk\u00e9nt (T\u00e1rsadalmi programm. I\u2014 III. A L\u00e1szl\u00f3 Kir\u00e1ly
P\u00e1holy K\u00f6nyvt\u00e1ra. Nagyv\u00e1rad, 1900\u2014 1902) az \u0151si V\u00e1rad fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l elt\u00e9r\u0151leg, a katolikus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9ggel, a protest\u00e1ns rendekkel, a kialakul\u00f3 v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1ggal, a lassan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151, de f\u00f6l\u00f6tte konzervat\u00edv rom\u00e1ns\u00e1g felfog\u00e1s\u00e1val ellent\u00e9tbena j\u00f6v\u0151 fejl\u0151d\u00e9s r\u00e9sz\u00e9re a v\u00e1rad\u00ed radik\u00e1lisoknak, a lakoss\u00e1g t\u00f6red\u00e9k\u00e9nek programmj\u00e1t \u00edrta el\u0151: az egyh\u00e1zi vagyon elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9t,
az ingyenes \u00e9s vil\u00e1gi jelleg\u0171 oktat\u00e1s bevezet\u00e9s\u00e9t, a hitbizom\u00e1nyok \u00e9s nemesi el\u0151jogok megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t, az eg\u00e9sz vonalon szabad gondolkod\u00e1st. \u00d6maga Tisza h\u00edv\u00e9nek vallotta mag\u00e1t, de Tisza h\u00e1ta m\u00f6g\u00fcl tartott besz\u00e9dei, kiadott munk\u00e1i a h\u0151s\u00f6k alkony\u00e1r\u00f3l \u00e9s Martinovicsr\u00f3l a nemzeti eszm\u00e9nek, a magyars\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltj\u00e1nak \u00e9s fennmarad\u00e1s\u00e1nak \u00fczentek hadat azzal, hogy a m\u00falt szil\u00e1rd alapj\u00e1t eltasz\u00edtott\u00e1k \u00e9s \u00faj, ki nem pr\u00f3b\u00e1lt, idegen szellem\u0171 k\u00eds\u00e9rletez\u00e9st k\u00f6veteltek. Az a forradalmi mozgalom, melyet a huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9n V\u00e1radon megindulni l\u00e1tunk, vak\u00edt\u00f3 reflektor f\u00e9ny\u00e9t vetette a halad\u00e1s \u00fatj\u00e1ra \u00e9s feltart\u00f3zhatatlanul nyomult el\u0151re a bihari Tisza Istv\u00e1n, a rom\u00e1nokt\u00f3l megsz\u00e1llt Nagyv\u00e1rad \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1g tetemein kereszt\u00fcl Moszkva \u00e9s a trianoni Magyarorsz\u00e1g fel\u00e9. A pesti radik\u00e1lis mozgalom \u00e9s annak forradalma csak szer\u00e9ny k\u00f6znapi k\u00f3pi\u00e1ja volt annak a nagy szellemi forradalomnak, amely V\u00e1radr\u00f3l P\u00e1rizst \u00e9s Moszkv\u00e1t, a P\u00e1rizsba indult Adyt \u00e9s ennek Moszkv\u00e1b\u00f3l j\u00f6tt tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1t, Kun B\u00e9l\u00e1t kapcsolta \u00f6ssze.
Akik a nap fel\u00e9 emelked\u0151, mag\u00e1t hal\u00e1lraz\u00faz\u00f3 V\u00e1rad trag\u00e9di\u00e1j\u00e1b\u00f3l hasznot h\u00faztak: a rom\u00e1nok egyform\u00e1n gy\u0171l\u00f6lt\u00e9k a zsid\u00f3s\u00e1got \u00e9s a nemess\u00e9get; az al\u00e1akn\u00e1zott m\u00falt \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1val er\u0151tlen\u00fcl hullott kez\u00fckbe mindaz, ami a magyar \u00e1llam\u00e9 volt \u00e9s amit a magyar \u00e1llamb\u00f3l a radik\u00e1lisok, marxist\u00e1k \u00e9s kommunist\u00e1k a nemzet ellen harcolva kisaj\u00e1t\u00edtottak.
A zsid\u00f3 V\u00e1rady Zsigmondnak halv\u00e1ny fogalma sem volt
arr\u00f3l, hogy reformjainak milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei lesznek, mikor az eg\u00e9sz magyar m\u00faltnak, a nemzeti hagyom\u00e1nyoknak, az egyh\u00e1znak \u00e9s Szent L\u00e1szl\u00f3nak hadat \u00fczent. De nem volt Fleischer\u2014Soml\u00f3 B\u00f3dognak, a nagyv\u00e1radi kir\u00e1lyi jogakad\u00e9mia professzor\u00e1nak (1903\u2014 1905) sem, aki V\u00e1radra \u00e9rkezve nyomban V\u00e1rady mell\u00e9 \u00e1llott \u00e9s eszm\u00e9inek apostol\u00e1v\u00e1 lett. A harc a Szent L\u00e1szl\u00f3 p\u00e1holyb\u00f3l a katolikus jelleg\u0171 kir\u00e1lyi akad\u00e9mi\u00e1ra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e1t \u00e9s kit\u00f6rt a Soml\u00f3-botr\u00e1ny, mely az eg\u00e9sz orsz\u00e1got izgalomba hozta. Mindenki V\u00e1rad fel\u00e9 tekintett, honnan egy \u00faj, modern vil\u00e1g, a halad\u00e1s, az \u00faj sz\u00e1zad szekere k\u00e9sz\u00fclt el\u0151robogni az \u00faton, melyet maradi emberek, a m\u00falt \u00e1rnyai kereszteztek. A v\u00e1radi radik\u00e1lisok mindenkit a szabads\u00e1g sz\u00edneibe \u00f6lt\u00f6ztetett programmjuk t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra sz\u00f3l\u00edtottak \u00e9s a mindenki k\u00f6z\u00f6tt volt k\u00e9t ember, akinek nev\u00e9t alig lehetne V\u00e1rady Zsigmond V\u00e1radj\u00e1t\u00f3l elv\u00e1lasztani.
Ady Endre volt az egyik, aki Szent L\u00e1szl\u00f3 v\u00e1radi egyh\u00e1z\u00e1nak \u00e9s kanonokjainak lesz\u00f3l\u00e1sa miatt b\u00f6rt\u00f6nt szenvedett \u00e9sbossz\u00faj\u00e1ban Tisza \u2014 vagy ink\u00e1bb a Tisz\u00e1k \u2014 lapj\u00e1t\u00f3l (Szabads\u00e1g) a v\u00e1radi radik\u00e1lisok lapj\u00e1hoz (Nagyv\u00e1radi Napl\u00f3) \u00e1llott \u00e1t. A ,,peceparti P\u00e1rizs\u201c magas \u00e9rtelmi \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lete, avil\u00e1g f\u00e9nyei ellen\u00e1llhatatlan er\u0151vel vonzott\u00e1k \u00e9s vitt\u00e9k \u0151t a gyorsabb \u00e9s mer\u00e9szebb halad\u00e1s fel\u00e9, melynek apostolai \u00e9s v\u00e9rtan\u00fai, a val\u00f3s\u00e1gban dikt\u00e1torai, V\u00e1rady Zsigmond \u00e9s Soml\u00f3 B\u00f3dog voltak. M\u00e1r j\u00f6tt is a jutalom \u00e9s elismer\u00e9s Tisza Istv\u00e1n helyett, ki a radik\u00e1lis h\u00edrlap\u00edr\u00f3t\u00f3l a p\u00e1rizsi \u00fatra k\u00e9rt anyagi t\u00e1mogat\u00e1st megtagadta, egy v\u00f6r\u00f6shaj\u00fa, m\u0171velt zsid\u00f3n\u0151 szem\u00e9ly\u00e9ben, aki Adyt az igazi P\u00e1rizsba vitte ki, hol \u0151 maga lakott.
Borong\u00f3 lelke, a nagy trag\u00e9di\u00e1kat sejt\u0151 egyszer\u0171 magyar l\u00e9lek
akkor oszlott meg a f\u00f6ldi \u00e9lvezetek \u00e9s a v\u00e9gs\u0151 pusztul\u00e1s lid\u00e9rcei k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s jelent meg a ,.halottak \u00e9l\u00e9n\u201c, mint a hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt magyars\u00e1g balsors\u00e1nak h\u00edrn\u00f6ke. Neki m\u00e1r pusztul\u00e1st jelentett a bar\u00e1tait\u00f3l k\u00e1rhoztatott \u00e9s lesz\u00f3lt magyar m\u00falt; \u0151 m\u00e1r l\u00e1tnoki er\u0151vel vette \u00e9szre, hogy pusztul\u00e1st hoz a j\u00f6v\u0151; mert neki a j\u00f6v\u0151 nem a m\u00falt hagyom\u00e1nyaira \u00e9p\u00edtett lass\u00fa halad\u00e1st jelentette, hanem azt, melynek k\u00e9p\u00e9t a holnap vez\u00e9rei alkott\u00e1k meg.
Soml\u00f3 professzor v\u00e9delm\u00e9vel (vez\u00e9rcikk a Budapesti Napl\u00f3ban) orsz\u00e1gos nevet szerzett mag\u00e1nak; ,,a k\u00f6nnyek asszonya\u201c c\u00edm\u0171 verse a Nagyv\u00e1radi Napl\u00f3ban) azt a v\u00f6r\u00f6s haj\u00fa, m\u0171velt v\u00e1radi zsid\u00f3n\u0151t szerezte meg neki, aki P\u00e1rizsba vitte (1903).
Mikor k\u00e9t \u00e9v m\u00falva visszat\u00e9rt, V\u00e1radon m\u00e1r \u00e9letre kelt a holnapot keres\u0151 irodalom. A radik\u00e1lis \u00edr\u00f3k \u00e9s k\u00f6lt\u0151k hadat \u00fczentek az \u00f6regeknek \u00e9s a m\u00falt hely\u00e9be az \u00e1ltalok elk\u00e9pzelt j\u00f6v\u0151t k\u00edv\u00e1nt\u00e1k illeszteni. Metsz\u0151 kritika tette g\u00fany t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 a Szigligeti T\u00e1rsas\u00e1got, Nagyv\u00e1rad akad\u00e9mi\u00e1j\u00e1t, az irodalmi dikt\u00e1tork\u00e9nt be\u00e1ll\u00edtott, klasszikus nyelvezet\u0171 \u00e9s nagy m\u0171velts\u00e9g\u0171 R\u00e1dl \u00d6d\u00f6nt, a kedves r\u00e9gis\u00e9gekr\u0151l besz\u00e9l\u0151, r\u00e9gi szab\u00e1s\u00fa \u00f6regeket. Nem kis tehets\u00e9gek \u00e1llottak \u00f6ssze \u00e9s adtak ki 1908-ban egy radik\u00e1lis antol\u00f3gi\u00e1t, mely Holnap nevet viselt \u00e9s amelynek \u00edr\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt \u2014 \u201emint alkalmi t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u00e9s\u201c , mint v\u00e1radi \u00faj akad\u00e9mia \u2014 ott volt Ady Endre, Babits Mih\u00e1ly. Ez az \u00faj \u00e9s radik\u00e1lis irodalom haladt az \u00e9l\u00e9n annak a m\u00e1sik mozgalomnak, mely a t\u00f6megekre a marxizmus alakj\u00e1ban \u00e9s V\u00e1rady Zsigmond \u00fatmutat\u00e1sa szerint gyakorolt hat\u00e1st.
Az \u00faj eszm\u00e9k k\u00f6zkaton\u00e1ik\u00e9nt a munk\u00e1sok voltak kiszemelve; vez\u00e9r\u00fck is akadt \u00e9s ez az a m\u00e1sik n\u00e9v, amelyet Ady neve mellett meg kell eml\u00edten\u00fcnk. A zsombolyai sz\u00fclet\u00e9s\u0171, sv\u00e1b sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Augenstein-\u00c1goston P\u00e9ter b\u00edr\u00f3 a pr\u00edm\u00e1si nyomd\u00e1sz le\u00e1ny\u00e1t vette feles\u00e9g\u00fcl \u00e9s ezen az \u00faton lett 1901-ben a
katolikus jelleg\u0171 kir\u00e1lyi jogakad\u00e9mia professzor\u00e1v\u00e1; saj\u00e1t megvall\u00e1sa szerint \u00e9ppen olyan kev\u00e9ss\u00e9 volt zsid\u00f3 eredet\u0171, mint
ahogy nem volt az Ady sem. \u00c1goston tart\u00f3zkod\u00f3 ember volt, de mikor Soml\u00f3 megjelent, mell\u00e9je \u00e1llott, \u0151 vette \u00e1t a v\u00e1radi radik\u00e1lisok \u00e9s szocialist\u00e1k vezet\u00e9s\u00e9t. Soml\u00f3 fel\u00fcletess\u00e9g\u00e9hez \u0151
tette hozz\u00e1 az alaposs\u00e1got, szertelens\u00e9g\u00e9hez a nyugodt megalapoz\u00e1st, csapong\u00e1s\u00e1hoz az el\u00e9rhet\u0151 eredm\u00e9nyeket. Rad\u00edk\u00e1lizmus\u00e1ban olyan messze ment, hogy a L\u00e1szl\u00f3 P\u00e1holy vezet\u0151i saj\u00e1t munk\u00e1jukat f\u00e9ltett\u00e9k t\u0151le, mire \u201eBihar4\u201c c\u00edmen \u00faj, radik\u00e1lisabb p\u00e1holyt alak\u00edtott; annak nagymesterek\u00e9nt haladt azut\u00e1n a t\u00f6megek \u00e9l\u00e9n, amelyek jogokon \u00e9s kenyeren k\u00edv\u00fcl hatalmat k\u00f6veteltek azoknak, akik azut\u00e1n V\u00e1radr\u00f3l, a f\u00e9nyben \u00fasz\u00f3, nagy m\u00e9retekben fejl\u0151d\u0151 V\u00e1radr\u00f3l gy\u00fajtogatt\u00e1k meg azt a vulk\u00e1nt, melynek t\u0171zoszlopa f\u00e9lelmes er\u0151vel, de ideges nyugtalans\u00e1ggal vil\u00e1g\u00edtotta be a K\u00e1rp\u00e1tok medenc\u00e9j\u00e9t.
A v\u00e1radi holnap az akkori Magyarorsz\u00e1g holnapja lett.<\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Horv\u00e1th Jen\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Nagyv\u00e1radr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi fresk\u00f3j\u00e1t tette olvas\u00f3i k\u00f6zkinccs\u00e9 a Magyar Elektronikus K\u00f6nyvt\u00e1r Horv\u00e1th Jen\u0151: V\u00e1radi fresk\u00f3 c. munk\u00e1j\u00e1t, melyet eredetileg Cser\u00e9pfalvi adott ki 1940-ben, Budapesten.A t\u00f6rt\u00e9nelmi adatokban gazdag munk\u00e1b\u00f3l kedvcsin\u00e1l\u00f3k\u00e9nt a Tavasz V\u00e1radon c. fejezetet ismertetj\u00fck, mely az 1896-1910 k\u00f6z\u00f6tti t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket foglalja \u00f6ssze. Forr\u00e1s: https:\/\/mek.oszk.hu\/23100\/23148\/23148.pdf<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[16],"tags":[],"class_list":["post-101859","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bongeszde"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/101859","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=101859"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/101859\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=101859"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=101859"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=101859"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}