
{"id":102434,"date":"2022-08-13T02:50:27","date_gmt":"2022-08-13T02:50:27","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=102434"},"modified":"2022-08-12T19:30:23","modified_gmt":"2022-08-12T19:30:23","slug":"kisgyorgy-zoltan-dozsa-gyorgy-unokai-kozott","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=102434","title":{"rendered":"Kisgy\u00f6rgy Zolt\u00e1n: D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy unok\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt"},"content":{"rendered":"\r\n<p>Nem k\u00f6nny\u0171 feladat a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyekben gazdag D\u00e1lnokr\u00f3l mes\u00e9lni. Nagy fia, D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy r\u00e9gen \u00e9lt, minket csak az eml\u00e9k\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s gondolatok, a r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s eml\u00e9kez\u00e9sek seg\u00edtenek felid\u00e9zni \u0151t. A szem\u00e9ly\u00e9vel \u00e9s cselekedeteivel kapcsolatos r\u00e9gebbi vit\u00e1k mintha egy keveset elcsendes\u00fcltek volna, legut\u00f3bb pedig hal\u00e1l\u00e1nak 500. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1val eleven\u00edtett\u00e9k fel \u00fajra alakj\u00e1t, cselekedeteit Magyarorsz\u00e1gon, itthon D\u00e1lnokon \u00e9s \u00fcnnepi tudom\u00e1nyos konferenci\u00e1n Cs\u00edkszered\u00e1ban. D\u00e1lnok m\u0171vel\u0151d\u00e9si otthon\u00e1nak homlokfal\u00e1t eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1val jel\u00f6lt\u00e9k meg, r\u00f3la pedig gyerekseregek hallhattak az elm\u00falt \u00e9vtizedek legsikeresebb t\u00f6rt\u00e9nelem\u00f3r\u00e1j\u00e1n.<!--more--><br><strong>K\u00e9t szabadt\u00e9ri t\u00f6rt\u00e9nelem\u00f3ra<\/strong><br>Sok \u00e9ve annak, hogy egy Sebesty\u00e9n-Spielmann nev\u0171 magyar tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s orvosszociol\u00f3giai szak\u00ad\u00edr\u00f3, egyetemi oktat\u00f3 megk\u00e9rt arra, hogy els\u0151\u00e9ves rom\u00e1n anyanyelv\u0171 egyetemista csoportj\u00e1nak mutassak be egy h\u00e1romsz\u00e9ki sz\u00e9kely telep\u00fcl\u00e9st, amelyhez k\u00f6t\u0151dik egy-k\u00e9t jelesebb szem\u00e9lyis\u00e9g is. D\u00e1lnokot jel\u00f6ltem meg, mondanom sem kell, D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy szem\u00e9ly\u00e9re gondolva.<br><br>A bemutat\u00e1son sz\u00f3 esett a vid\u00e9k t\u00e1jk\u00e9pi \u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l, gy\u00f3gyv\u00edzforr\u00e1sair\u00f3l, a m\u0171eml\u00e9k reform\u00e1tus templom faragott k\u0151maradv\u00e1nyair\u00f3l, a Becz\u00e1sy-f\u00e9le arbor\u00e9tum egy-egy n\u00f6v\u00e9nyritkas\u00e1g\u00e1r\u00f3l. M\u00e9ly csend lett azonban akkor, amikor meg\u00e1lltunk D\u00f3zsa Szobotka Andr\u00e1s tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt monument\u00e1lis k\u00f6zt\u00e9ri szobra el\u0151tt, a fiatalok n\u00e9zt\u00e9k a szobor\u00f3ri\u00e1st, bet\u0171zgett\u00e9k k\u00e9tnyelv\u0171 felirat\u00e1t, \u00e9s a legels\u0151 megsz\u00f3lal\u00f3 azt k\u00e9rdezte t\u0151lem: mi\u00e9rt ebben a faluban \u00e1ll ez a szobor? Feleltem: mert D\u00f3zsa itt sz\u00fcletett! L\u00e1ttuk, hogy m\u00e1r nev\u00e9nek l\u00e1tt\u00e1n is elcsod\u00e1lkoztak, mert \u0151k D\u00f3zsa nev\u00e9t csak Gheorghe Doja form\u00e1ban ismert\u00e9k. Az 1514-es \u00e9vsz\u00e1m azt\u00e1n nem okozott fennakad\u00e1st, csup\u00e1n az, hogy \u0151k nem is hitt\u00e9k, itt sz\u00fcletett, \u00e9s hogy D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy sz\u00e9kely volt! <em>Mi nem \u00edgy tudtuk!<\/em> \u2013 mondt\u00e1k fiatalos \u0151szintes\u00e9ggel. Nektek \u00fagy tan\u00edtott\u00e1k \u2013 mondtuk mi \u2013, ahogyan \u00edrja a tank\u00f6nyv, s a fiatalok \u00edgy lassan kezdt\u00e9k helyre rakni ismereteiket. Elk\u00eds\u00e9rt\u00fck \u0151ket ahhoz a telekhez, ahol a helyi hagyom\u00e1ny szerint sz\u00fclethetett, s amelyet m\u00e1r 1949-ben egy eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1val jel\u00f6ltek meg a d\u00e1lnokiak, melyet jelenleg is \u0151riznek. Sz\u00f6vege a k\u00f6vetkez\u0151:<\/p>\r\n<p><em>\u201eE helyen sz\u00fcletett<\/em><br><em>D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy 1484-ben<\/em><br><em>\u00c9let\u00e9t adta a paraszts\u00e1g\u00e9rt 1514-ben<\/em><br><em>\u00c1ll\u00edttatta a d\u00e1lnoki \u00e1llami gazdas\u00e1g<\/em><br><em>a falusi munk\u00e1ss\u00e1ggal egy\u00fctt.\u201d<\/em><br><br>Abban az id\u0151ben, ha j\u00f3l eml\u00e9kszem, \u00e9ppen k\u00e9sz\u00fcl\u0151f\u00e9lben volt az el\u0151z\u0151 eml\u00e9kt\u00e1bla k\u00f6zel\u00e9ben, a Bels\u0151 utca sz\u00e9l\u00e9n a D\u00f3zsa sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 500. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra tervezett eml\u00e9km\u0171. Felirata:<\/p>\r\n<p><br><strong>\u201eE helyen sz\u00fcletett<\/strong><br><strong>D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy,<\/strong><br><strong>a n\u00e9p szabads\u00e1g\u00e1\u00e9rt<\/strong><br><strong>k\u00fczd\u0151 rom\u00e1n \u00e9s magyar jobb\u00e1gyok 1514-es<\/strong><br><strong>testv\u00e9ri harc\u00e1nak vez\u00e9re. 1470\u20131970\u201d<\/strong><br><br>Ezt kov\u00e1csoltvasb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, kaszapeng\u00e9ket ut\u00e1nz\u00f3 ker\u00edt\u00e9s \u00f6vezi, melyek bazalt\u00adoszlopokon nyugszanak. Tervez\u0151je Plugor S\u00e1ndor, a D\u00f3zsa-bronzplakett Jecza P\u00e9ter munk\u00e1ja.<br><br>K\u00f6zel hasonl\u00f3 esem\u00e9ny tan\u00faja voltam, amikor Cegl\u00e9d sz\u00edv\u00e9ben arra k\u00e9rtem s\u00f3goromat, \u00e1lljon meg egy picit, mert itt kell lennie egy D\u00f3zsa-eml\u00e9km\u0171nek. Megjegyzem, \u0151 is a K\u00e1d\u00e1r-korszakban volt f\u0151iskol\u00e1s, mert egy keveset meglep\u0151d\u00f6tt. Ne idegeskedj \u2013 mondtam \u2013, csod\u00e1lkozom, mert akkor nagyon men\u0151 volt n\u00e1latok az 1514-es parasztfelkel\u00e9s, de \u00e9ppen olyan r\u00e9szletesen nem tan\u00edtott\u00e1k, pedig D\u00f3zsa csat\u00e1roz\u00e1sai sor\u00e1n Cegl\u00e9den is meg\u00e1llt, s\u0151t, sz\u00f3nokolt is, ha igaz. Cegl\u00e9d k\u00f6zpontj\u00e1ban \u00e1ll d\u00e1lnoki D\u00f3sa Gy\u00f6rgy k\u00f6zt\u00e9ri szobra, a Magyar M\u0171v\u00e9szet\u00e9rt-d\u00edjas Somogyi J\u00f3zsef alkot\u00e1sa 1972-b\u0151l. Itt is itthon vagyok, l\u00e1tod! \u2013 mondtam b\u00fcszkes\u00e9ggel bicskei s\u00f3goromnak, Kalm\u00e1r Ferinek.<br><br>D\u00f3zsa \u00e1ll\u00edt\u00f3lag Cegl\u00e9den mondta el h\u00edres besz\u00e9d\u00e9t \u2013 a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek szerint nem \u2013, olvastuk a szoboralap felirat\u00e1n. Cegl\u00e9dr\u0151l sz\u00e1rmazott egyik nagy seg\u00edt\u0151je, M\u00e9sz\u00e1ros L\u0151rinc (L\u0151rinc pap). A m\u0171 k\u00e9talakos, D\u00f3zsa \u00e9s egy paraszt figur\u00e1ja \u00e1ll egy sz\u00ednes m\u00e9szk\u0151talapzaton, viszont a parkban \u00fcld\u00f6g\u00e9l\u0151 id\u0151sebb helyiek k\u00f6z\u00fcl senki nem tudott egy sz\u00f3val sem t\u00f6bbet mondani D\u00f3zs\u00e1r\u00f3l, csak annyit, hogy \u201eparasztvez\u00e9r volt\u201d.<br><br><strong>D\u00e1lnokban csod\u00e1k t\u00f6rt\u00e9ntek<\/strong><\/p>\r\n<p>De t\u00f6rt\u00e9nnek most is. Hadd tegy\u00fck ezeket kronol\u00f3giai sorrendbe. \u00d3ri\u00e1si a hi\u00e1tus, tudom, D\u00f3zsa ut\u00e1n a Becz\u00e1sy \u00e9s a Selyem nevek tolakodnak el\u00e9 \u00e9s k\u00f6tnek ki itt, a vil\u00e1g v\u00e9g\u00e9n, dob\u00e1snyira a nyugat-eur\u00f3pai m\u0171velts\u00e9g legkeletibb hat\u00e1r\u00e1t\u00f3l: Z\u00e1gonban, majd D\u00e1lnokon.<br><br>Albert Levente, lapunk grafikus munkat\u00e1rsa figyelmeztet: menj\u00fcnk, fenn a k\u00f6zpontban tatarozz\u00e1k azt a r\u00e9g romosod\u00f3 udvarh\u00e1zat. D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy \u201eut\u00f3\u00e9let\u00e9t\u201d egy \u00fajabb k\u00f6veti mint t\u00f6k\u00e9letes m\u00faltment\u00e9s: tart\u00f3er\u0151t, \u00faj k\u00f6nt\u00f6st kap a XVII. sz\u00e1zadi L\u00e1z\u00e1r\u2013Becz\u00e1sy-udvarh\u00e1z, \u00e9s ami a f\u0151, bizony\u00e1ra a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 arbor\u00e9tum is.<br><br>Mik\u00e9nt? \u2013 tett\u00fck fel a k\u00e9rd\u00e9st a fundus harmadik megment\u0151j\u00e9nek, volt kedves k\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00edtv\u00e1nyomnak, a sepsiszentgy\u00f6rgyi dr. Albert Andr\u00e1s szem\u00e9sz f\u0151orvosnak, aki feles\u00e9g\u00e9vel, dr. Albert Kinga allergol\u00f3gus szakorvossal v\u00e1llalta a kult\u00far- \u00e9s term\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rt\u00e9kkel b\u00edr\u00f3 \u00e9p\u00edtett \u00e9s teremtett idegenforgalmi egy\u00fcttes megment\u00e9s\u00e9t. Az arbor\u00e9tum fels\u0151bb fele a Becz\u00e1sy csal\u00e1d \u00f6r\u00f6k\u00f6se, T\u00e1nya asszony tulajdona-lak\u00e1sa.<br><br>A Becz\u00e1syak egy \u0151si \u00f6rm\u00e9ny eredet\u0171 hercegn\u0151 lesz\u00e1rmazottjai, akik az 1600-as \u00e9vekben telepedtek le a felvid\u00e9ki Beregsz\u00e1szra, tal\u00e1n a csal\u00e1d jelenlegi csal\u00e1di neve is innen ered. A k\u00f6vetkez\u0151 ember\u00f6lt\u0151 Amerik\u00e1ba ker\u00fcl, ahonnan k\u00edgy\u00f3b\u0151rbe rejtett \u00e9rt\u00e9kes aranytall\u00e9rokkal \u00e9rkezik a h\u00e1romsz\u00e9ki Z\u00e1gonba a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n. Lakhat\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get keresve j\u00f6ttek D\u00e1lnokba, ahol megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k a jelenlegi bennval\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n \u00e1ll\u00f3 L\u00e1z\u00e1r-udvarh\u00e1zat, mell\u00e9je erd\u0151ket, f\u00f6ldter\u00fcleteket szereztek. A csal\u00e1d tov\u00e1bbi \u00e9lete az ott meg\u00e1lmodott \u00e9s kialak\u00edtott arbor\u00e9tum t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l kerekedik ki. \u201e1880-ban a park st\u00edlus\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban els\u0151bbsz\u00f6r a francia \u00edzl\u00e9s domin\u00e1lt, majd elvetve ennek merevs\u00e9g\u00e9t, a tulajdonos az angol st\u00edlus kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett, kihangs\u00falyozva annak t\u00e1jk\u00e9p \u00e9rt\u00e9keit. Becz\u00e1sy Istv\u00e1n (1908\u20132007) \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint a parkot egy szlov\u00e1k t\u00e1j\u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezte a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n. Az \u00e9p\u00fcleteket \u00e9s a parkot 1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, az akkori tulajdonost \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1t k\u00e9nyszermunk\u00e1ra k\u00f6telezt\u00e9k Dobrudzs\u00e1ban. El\u0151bb \u00f3vod\u00e1t l\u00e9tes\u00edtettek a r\u00e9gi \u00e9p\u00fcletben, majd mez\u0151gazdas\u00e1gi g\u00e9p\u00e1llom\u00e1st, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rakt\u00e1rakat. Az arbor\u00e9tumot hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl senki sem gondozta, t\u00f6bb f\u00e1t kiv\u00e1gtak, az erd\u0151s r\u00e9sz pedig szem\u00e9ttelepp\u00e9 v\u00e1lt. Az \u00e9p\u00fcleteket \u00e9s a parkot 1989-ben hivatalosan visszaadt\u00e1k a csal\u00e1d ut\u00f3dainak \u2013 Becz\u00e1sy Tatj\u00e1n\u00e1nak \u00e9s testv\u00e9r\u00e9nek, Imr\u00e9nek \u2013, akik a parkot kett\u00e9osztott\u00e1k, ami azonban most sincs elv\u00e1lasztva ker\u00edt\u00e9ssel. A tulajdonosoknak nincs p\u00e9nz\u00fcgyi lehet\u0151s\u00e9g\u00fck a park fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1ra, gondoz\u00e1s\u00e1ra, val\u00f3sz\u00edn\u0171, el fogj\u00e1k adni, vagy b\u00e9rbe adn\u00e1k egy olyan c\u00e9gnek, amely fel\u00faj\u00edtan\u00e1, gondozn\u00e1 \u00e9s tudom\u00e1nyos turisztikai c\u00e9lpontk\u00e9nt haszn\u00e1ln\u00e1. A park \u00e1llapota bizonytalan, nagyon-nagyon gondozatlan, de ennek ellen\u00e9re a Kov\u00e1szna Megyei K\u00f6rnyezetv\u00e9delmi Hivatal nyilv\u00e1ntart\u00e1s\u00e1ban szerepelt\u201d \u2013 k\u00f6z\u00f6lte A d\u00e1lnoki dendrol\u00f3giai park c\u00edm\u0171 dolgozat\u00e1ban Kisgy\u00f6rgy Blanka sepsiszentgy\u00f6rgyi biol\u00f3gia szakos tan\u00e1r a 2008\u20132009-ben v\u00e9gzett terepszeml\u00e9i alapj\u00e1n Kast\u00e9lyparkjainkr\u00f3l c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1ban az Acta Siculica (2013) m\u00fazeumi k\u00f6tetben, jelezve innen a ritk\u00e1bb ill\u00e9r juhart, a p\u00e1fr\u00e1nyfeny\u0151t, a nagy vir\u00e1g\u00fa nemes\u00edtett magn\u00f3li\u00e1t, az idegenhonos jap\u00e1nbirset, a sz\u00fcrke \u00e9s fekete di\u00f3t.<br><br>Az eml\u00edtett terepj\u00e1r\u00e1st megel\u0151z\u0151en, 1984-ben n\u00e9hai dr. Kov\u00e1cs S\u00e1ndor, a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum biol\u00f3gusa, majd n\u00e9hai Kisgy\u00f6rgy Mih\u00e1ly erd\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k is k\u00f6zz\u00e9tette fajlist\u00e1j\u00e1t, s \u00edgy mindh\u00e1rom kutat\u00f3 fajlist\u00e1ja \u00e1tvizsg\u00e1l\u00e1sra v\u00e1r, hogy kider\u00fclj\u00f6n, melyek azok a fajok, melyek \u00e1tv\u00e9szelt\u00e9k a kommunizmus \u00e9veit, s melyek azok, amelyek a gondatlans\u00e1g \u00e1ldozatai lettek.<br><br><strong>Unoka \u00e9s nagyapa: d\u00e1lnoki k\u00f6nyvesek<\/strong><\/p>\r\n<p>Sok v\u00edz folyt le id\u0151k\u00f6zben a d\u00e1lnoki patakon, s l\u00e1m, az arbor\u00e9tum jav\u00e1ra fordult a dolgok \u00e1ll\u00e1sa. Az udvarh\u00e1zat \u00e9s az arbor\u00e9tumot el\u0151bb a d\u00e1lnoki reform\u00e1tus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g sz\u00e1nd\u00e9kozott menteni v\u00e1s\u00e1r \u00fatj\u00e1n, de mert anyagi lehet\u0151s\u00e9geiket id\u0151k\u00f6zben felem\u00e9sztette a m\u0171eml\u00e9k templom fel\u00faj\u00edt\u00e1sa, a presbit\u00e9rium hat\u00e1rozata alapj\u00e1n \u2013 ment\u00e9si c\u00e9lokat k\u00f6vetve \u2013 az eg\u00e9sz bennval\u00f3 a sepsiszentgy\u00f6rgyi Albert orvos csal\u00e1d tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt.<br><br>Becz\u00e1sy T\u00e1nja besz\u00e9lget\u00e9s\u00fcnk alkalm\u00e1val figyelmeztetett, hogy l\u00e1ny\u00e1nak, Selyem Zsuzs\u00e1nak megjelent egy D\u00e1lnokhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 k\u00f6tete, olvassam el. Selyem Zsuzsa irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen sz\u00fcletett 1967. m\u00e1jus 15-\u00e9n Selyem Zsolt \u00e9s Becz\u00e1ssy Tatj\u00e1na gyermekek\u00e9nt. 1985\u20131989 k\u00f6z\u00f6tt a Babe\u0219\u2013Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem matematika kar\u00e1n tanult Kolozsv\u00e1rott. 1991\u20131996 k\u00f6z\u00f6tt ugyanitt b\u00f6lcs\u00e9szhallgat\u00f3 volt, magyar\u2013angol szakot v\u00e9gzett. 2003-ban az ELTE eszt\u00e9tika szak\u00e1n doktor\u00e1lt. 1993 \u00f3ta jelennek meg essz\u00e9i, tanulm\u00e1nyai, novell\u00e1i, publicisztik\u00e1i. 1994\u20131997 k\u00f6z\u00f6tt a Korunk irodalmi szerkeszt\u0151je volt, 1997-t\u0151l a Babe\u0219\u2013Bolyai-egyetem \u2013 Magyar Irodalomtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet munkat\u00e1rsa, kort\u00e1rs magyar irodalmat tan\u00edt.<br>A <em>Moszkv\u00e1ban esik<\/em> k\u00f6tete a m\u0171 alc\u00edme szerint <em>Egy kitelep\u00edt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nete<\/em>, nem a legk\u00f6nnyebben olvashat\u00f3-em\u00e9szthet\u0151 k\u00f6nyv. Moszkva p\u00e9ld\u00e1ul sosem helysz\u00edn, az esem\u00e9nyek egy budapesti t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s kiv\u00e9tel\u00e9vel v\u00e9gig Rom\u00e1ni\u00e1ban j\u00e1tsz\u00f3dnak: D\u00e1lnokon, Sepsiszentgy\u00f6rgy\u00f6n, Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen, Dobrudzs\u00e1ban. Kider\u00fcl, hogy n\u00e9hai Becz\u00e1sy Istv\u00e1n, a szerz\u0151 nagyapja a k\u00f6nyv alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neteket diktafonba mondta. Pista b\u00e1csi hist\u00f3ri\u00e1j\u00e1t egy\u00e9bk\u00e9nt egy 1995-ben megjelent k\u00f6nyvb\u0151l, a <em>Beker\u00edtett \u00e9let<\/em> c\u00edm\u0171 \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l is j\u00f3csk\u00e1n ismerik a d\u00e1lnokiak, \u00e9s hadd mondjuk el azt is, hogy lapunk is k\u00f6z\u00f6lt bel\u0151le r\u00e9szleteket, bemutatta a D\u00e1lnokon hihetetlen megsz\u00e1llotts\u00e1ggal \u00fajra lencs\u00e9t termeszt\u0151 nagy \u00f6reget, Becz\u00e1sy Istv\u00e1nt, akit j\u00f3magam is nem egy alkalommal felkerestem d\u00e1lnoki riport\u00fatjaim alkalm\u00e1val. B\u00f6lcsess\u00e9get, nyugalmat sug\u00e1rz\u00f3 \u00f6reg\u00far volt. Porai Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen nyugszanak.<\/p>\r\n<p><strong>Keser\u0171 keny\u00e9r<\/strong><\/p>\r\n<p>Az \u0151sr\u00e9gi sz\u00e9kely szok\u00e1srend szerint \u00e9l\u0151 D\u00e1lnoknak felbecs\u00fclhetetlen, eml\u00e9kez\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 \u00e9rdekess\u00e9gei seg\u00edtenek tov\u00e1bb mes\u00e9lni. Az itt \u00e1ll\u00f3 udvarh\u00e1zak hist\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba bele sem kezdek. Fontoss\u00e1gi sorrendben tal\u00e1n a Ga\u00e1l-k\u00faria k\u00f6vetkezne, mert ott hozta a vil\u00e1gra \u00e9desanyja a nemzet fest\u0151j\u00e9t, Barab\u00e1s Mikl\u00f3st, aki m\u00e9gsem d\u00e1lnoki el\u0151nevet viselt, hanem m\u00e1rkosfalvit, mert mihelyt apja megtudta, hogy feles\u00e9ge fi\u00fat sz\u00fclt, asszony\u00e1t \u2013 aki sz\u00f3v\u00e1lt\u00e1s miatt elhagyta \u2013 gyermekest\u00fcl hazavitte, hogy a keresztvizet a m\u00e1rkosfalvi pap \u00f6ntse a gyerek fej\u00e9re, amit a fest\u0151 is le\u00edrt \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1s\u00e1ban. De a Ga\u00e1l-k\u00faria (\u00e9p\u00fclt 1840-ben) szerencs\u00e9sebb \u00e9p\u00edtm\u00e9ny volt, mint a Becz\u00e1sy-, p\u00e9nzesebb, \u00e9rtelmis\u00e9gi \u00faj tulajdonosai rendbe tett\u00e9k, s jelenleg Barab\u00e1s Mikl\u00f3s K\u00f6zpont n\u00e9ven alap\u00edtv\u00e1nyi tulajdonban van, rangos rendezv\u00e9nyek helysz\u00edne.<br>Nem \u00edgy az \u00fajabb id\u0151kben \u00e9l\u0151 d\u00e1lnoki Ga\u00e1lok, akiknek szint\u00e9n kilakoltat\u00e1s lett a sorsuk, amit m\u00e1r nem az \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1sb\u00f3l tudok, hanem kedves Mik\u00f3-koll\u00e9giumi oszt\u00e1lyt\u00e1rsamt\u00f3l, a kul\u00e1klist\u00e1ra ker\u00fclt Ga\u00e1l Tibor nyugalmazott reform\u00e1tus lelkip\u00e1sztort\u00f3l, aki elmondta, hogy <em>\u201ea megal\u00e1z\u00e1sok szenved\u0151 alanya voltam, a meghurcoltat\u00e1sok keser\u0171 kenyer\u00e9t ett\u00fck. A jellemz\u0151en mind a fizikai, mind a lelki megsemmis\u00edt\u00e9st kiszolg\u00e1l\u00f3 szellem bek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a koll\u00e9giumba, a sepsiszentgy\u00f6rgyi Reform\u00e1tus Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Koll\u00e9giumban csak a j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kkal rendelkez\u0151 \u00e9s \u00e1ldott eml\u00e9kezet\u0171 tan\u00e1raimnak a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9lhettem t\u00fal a sokszor t\u00fal\u00e9lhetetlent.\u201d<\/em><br><br><br><strong>M\u00falt ut\u00e1n a jelen<\/strong><\/p>\r\n<p>D\u00e1lnok jeles sz\u00fcl\u00f6ttekkel \u00e9s innen elsz\u00e1rmazott szem\u00e9lyis\u00e9ggel b\u00fcszk\u00e9lkedhet. Ilyenek D. Veress Demeter (XVIII. sz.) egyh\u00e1zi \u00edr\u00f3; D\u00e1lnoki Veress Gerzson XVII. sz\u00e1zadi kuruc k\u00f6lt\u0151, t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3; D. Nagy Mih\u00e1ly (1612\u20131648) \u00e9s D. Nagy L\u0151rinc (1614\u20131661) kolozsv\u00e1ri unit\u00e1rius koll\u00e9giumi tan\u00e1rok, el\u0151bbi teol\u00f3giai \u00edr\u00f3, ut\u00f3bbi h\u00e9ber filol\u00f3gus.<br><br>Itt sz\u00fcletett F\u00f6ldes G\u00e9za (1857\u20131937) pedag\u00f3gus, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, szerkeszt\u0151 \u00e9s Kozma D\u00e9nes (1875\u20131925), a magyar mez\u0151gazdas\u00e1gi irodalom \u00fatt\u00f6r\u0151je. Hadnagy Albert (1901\u20131967) lev\u00e9lt\u00e1ri igazgat\u00f3 volt, de ideval\u00f3si csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaztak \u00e9s D\u00e1lnokhoz k\u00f6t\u0151dtek az \u00edr\u00f3 \u00e9s k\u00f6lt\u0151 Ga\u00e1l J\u00f3zsef (1811\u20131866), valamint k\u00e9t neves magyar hadt\u00f6rt\u00e9neti szem\u00e9lyis\u00e9g, k\u00e9t vez\u00e9rezredes: D\u00e1lnoki Veress Lajos (1889\u20131976), a II. Magyar Hadsereg parancsnoka, hadt\u00f6rt\u00e9neti \u00edr\u00f3 \u00e9s D\u00e1lnoki Mikl\u00f3s B\u00e9la (1890\u20131948), az I. Hadsereg parancsnoka, magyar minisztereln\u00f6k, akinek eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja a d\u00e1lnoki kult\u00farotthon homlokfal\u00e1n l\u00e1that\u00f3, \u00e1ll\u00edttatta a T\u00f6rt\u00e9nelmi Vit\u00e9zi Rend 2010-ben. A k\u00f6zs\u00e9gben nev\u00e9ben m\u00e9g \u00e9l a Mikl\u00f3s csal\u00e1d.<br><br>D\u00e1lnoki reform\u00e1tus esperes-lelk\u00e9sz volt \u00e9s itt hunyt el Ferenczi J\u00e1nos (1789\u20131868) szak\u00edr\u00f3, a sepsiszentgy\u00f6rgyi Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Koll\u00e9gium k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak alap\u00edt\u00f3ja. A reform\u00e1tus templommal \u00e1tellenben \u00e1ll az \u00e1ltal\u00e1nos iskola \u00e9p\u00fclete. N\u00e9vad\u00f3ja Dark\u00f3 Jen\u0151 (1880\u20131940), D\u00e1lnok sz\u00fcl\u00f6tte, jeles magyar bizantinol\u00f3gus \u00e9s egyetemi tan\u00e1r, az MTA tagja.<br><br>A m\u00falt mellett a d\u00e1lnoki jelent is m\u00e9rlegelt\u00fck Marti Istv\u00e1n polg\u00e1rmesterrel. R\u00e9szben m\u00e1r lefektett\u00e9k a 2,5 milli\u00f3 eur\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u0171 nyertes p\u00e1ly\u00e1zatb\u00f3l \u00e9p\u00fcl\u0151 szennyv\u00edzh\u00e1l\u00f3zatot D\u00e1lnok \u00e9s Als\u00f3csern\u00e1ton k\u00f6z\u00f6tt, melyhez a k\u00e9t telep\u00fcl\u00e9s \u00f6sszlakoss\u00e1g\u00e1nak a l\u00e9leksz\u00e1ma volt a felt\u00e9tel. A d\u00e1lnoki szakaszon az egy\u00e9ni bek\u00f6t\u00e9sek is k\u00e9szen vannak. A terv szerint erre a f\u0151vezet\u00e9kre csatolj\u00e1k majd r\u00e1 a k\u00e9t telep\u00fcl\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt fekv\u0151 Albis szennyv\u00edzh\u00e1l\u00f3zat\u00e1t. Ennek el\u0151tte m\u00e1r D\u00e1lnok k\u00f6zs\u00e9gben is ki\u00e9p\u00fclt az iv\u00f3v\u00edzh\u00e1l\u00f3zat. Egy 12 milli\u00f3 lej \u00e9rt\u00e9k\u0171 nyertes p\u00e1ly\u00e1zatb\u00f3l folytatj\u00e1k az aszfaltoz\u00e1st a telep\u00fcl\u00e9snek azon a szakasz\u00e1n, ahol m\u00e1r a f\u00f6ldben van mind az iv\u00f3v\u00edz-, mind a szennyv\u00edzcsatorna, ezen a szakaszon majd ki\u00e9p\u00fclnek a bej\u00e1ratok \u00e9s a s\u00e1ncok is. Siker\u00fclt teljesen fel\u00faj\u00edtani a d\u00e1lnoki \u00f3voda \u00e9p\u00fclet\u00e9t, meg\u00e9p\u00fclt a k\u00f6zs\u00e9g ravataloz\u00f3ja. A d\u00e1lnoki \u00f6nkorm\u00e1nyzat, kihaszn\u00e1lva a j\u00e1rv\u00e1nyid\u0151szak v\u00e9g\u00e9n mutatkoz\u00f3 pillanatnyi csendet, vend\u00e9g\u00fcl l\u00e1tta k\u00e9t magyarorsz\u00e1gi testv\u00e9rtelep\u00fcl\u00e9s\u00fck, a Balaton-felvid\u00e9ki Cserszegtomaj \u00e9s az Egri-B\u00fckkalj\u00e1n elter\u00fcl\u0151 Noszvaj k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g\u00e9t. Ha semmi akad\u00e1lya nem lesz, a d\u00e1lnokiak k\u00fcld\u00f6tts\u00e9ge szeptemberben viszonozn\u00e1 a bar\u00e1ti l\u00e1togat\u00e1st.<br><br>Forr\u00e1s: <a href=\"https:\/\/www.3szek.ro\/load\/cikk\/151844\/dozsa-gyorgy-unokai-kozott\"><strong>H\u00e1romsz\u00e9k, 2022. augusztus 10<\/strong><\/a>.&nbsp;<\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Nem k\u00f6nny\u0171 feladat a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyekben gazdag D\u00e1lnokr\u00f3l mes\u00e9lni. Nagy fia, D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy r\u00e9gen \u00e9lt, minket csak az eml\u00e9k\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyek \u00e9s gondolatok, a r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s eml\u00e9kez\u00e9sek seg\u00edtenek felid\u00e9zni \u0151t. A szem\u00e9ly\u00e9vel \u00e9s cselekedeteivel kapcsolatos r\u00e9gebbi vit\u00e1k mintha egy keveset elcsendes\u00fcltek volna, legut\u00f3bb pedig hal\u00e1l\u00e1nak 500. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1val eleven\u00edtett\u00e9k fel \u00fajra alakj\u00e1t, cselekedeteit [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[16,1],"tags":[],"class_list":["post-102434","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bongeszde","category-nincs-kategorizalva"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/102434","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=102434"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/102434\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=102434"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=102434"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=102434"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}