![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2011\/07\/hiram-bingham-with-mule.jpg\" "\\"hiram-bingham-with-mule\\"")
<\/a>Hiram Bingham \u00e9s exped\u00edci\u00f3s \u00f6szv\u00e9re<\/p><\/div>\n
<\/p>\n
L\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t a 15. sz\u00e1zadra teszik, a k\u00e9t h\u00edres inka uralkod\u00f3, Pachacutec, (nev\u00e9nek jelent\u00e9se: „aki megr\u00e1zza a F\u00f6ldet”) \u00e9s fia, Tupac Yupanqui idej\u00e9re teszik, de ezen t\u00fal az elm\u00e9leteknek se szeri, se sz\u00e1ma. Od\u00e1ig men\u0151en, hogy akadt kutat\u00f3, aki a huszadik sz\u00e1zad hatvanas \u00e9veiben, exped\u00edci\u00f3i nyom\u00e1n arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutott, hogy a Machu Piccsu szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9rt\u00e9kek tulajdonk\u00e9ppen egy hajdani vir\u00e1gz\u00f3, magyar gy\u00f6kerekre utal\u00f3 indi\u00e1n kult\u00fara maradv\u00e1nyai! Olyan barlangrendszerre bukkant, amelyet szerinte t\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada emberi szem nem l\u00e1thatott.<\/p>\n
M\u00f3ricz – az interneten kering\u0151 inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9s hivatkoz\u00e1sok szerint – el\u0151sz\u00f6r 1964-ben Argent\u00edn\u00e1ban \u00e9s Paraguayban, 1965-ben Bol\u00edvi\u00e1ban, 1966-ban Peruban, 1967, 1968, 1969, 1970 \u00e9s 1971-ben pedig Equadorban v\u00e9gzett kutat\u00e1sokat. J\u00e1rt a Titicaca-t\u00f3n\u00e1l, majd a Tihu\u00e1naku romv\u00e1rosban. A k\u00f6zeli hegyekben tal\u00e1lhat\u00f3 barlangokr\u00f3l azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k az indi\u00e1nok, hogy azokon \u00e1t el lehet jutni Cusco v\u00e1ros\u00e1ba. Kutatott a cusc\u00f3i Naptemplom f\u00f6ld alatti j\u00e1rataiban is. A Cusc\u00f3hoz k\u00f6zeli Sakszau\u00e1man sziklav\u00e1r\u00e1ban meg is tal\u00e1lta az egyik f\u00f6ld alatti barlang bej\u00e1rat\u00e1t, amelyr\u0151l az a legenda, hogy ezen az alag\u00faton \u00e1t k\u00f6zlekedtek a papok a cusc\u00f3i Naptemplom, Sakszau\u00e1man \u00e9s Machu Picchu-i er\u0151dv\u00e1ros k\u00f6z\u00f6tt. Sajnos a magyar kutat\u00f3 alig n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z m\u00e9tert tudott csak el\u0151rejutni, mert annak tov\u00e1bbi r\u00e9sz\u00e9t oml\u00e1s z\u00e1rta el.<\/p>\n
M\u00f3ricz J\u00e1nosnak – m\u00e1sk\u00e9ppen Juan M\u00f3ricznak – mer\u00e9sz \u00e9s vad elm\u00e9let\u00e9vel siker\u00fclt megdobogtatnia a kalandos szenz\u00e1ci\u00f3kra \u00e9hes honfisz\u00edveket, s most sokan \u00fagy tekintenek az inka t\u00f6rt\u00e9nelemre, mintha az a magyar \u0151shaza t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek egyik k\u00e9sei alfejezete lenne.<\/p>\n
A sz\u00e1z \u00e9ves felfedez\u00e9s maga is a v\u00e9letlennek k\u00f6sz\u00f6nheti, hogy ma egy\u00e1ltal\u00e1n megeml\u00e9kez\u00fcnk r\u00f3la. A Hawaib\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, misszion\u00e1rius csal\u00e1dban sz\u00fcletett Hiram Bingham a Yale egyetem professzorak\u00e9nt, nagy gyan\u00fatlanul exped\u00edci\u00f3t vezetett a perui hegyvid\u00e9ken. A n\u0151o nemet rajong\u00e1sig kedvel\u0151, de a kalandos kutat\u00f3munk\u00e1t is igen kedvel\u0151 professzor \u00e1ldott szerencs\u00e9j\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en nagyszer\u0171, kett\u0151s haszonnal kecsegtet\u0151 h\u00e1zass\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt: 1900-ban elvette a Tiffany-\u00e9kszerek \u00f6r\u00f6k\u00f6sn\u0151j\u00e9t, Alfreda Mitchellt, a pomp\u00e1s vagyonb\u00f3l pedig nyugodtan p\u00e9nzelhette kutat\u00f3i szenved\u00e9lyeit, \u00fagyhogy hamarosan felhagyott a tan\u00e1rkod\u00e1ssal. Minden vonalon bej\u00f6tt h\u00e1t neki. Teljes\u00edtm\u00e9nye \u00f6nmag\u00e1ban is l\u00e1tv\u00e1nyos: 1906-ban v\u00e9gigj\u00e1rta Sim\u00f3n Bol\u00edvar venezuelai \u00e9s kolumbiai \u00fatj\u00e1t, 1909-ben a d\u00e9l-amerikai t\u00f6rt\u00e9nelmi kereskedelmi \u00fatvonalakat kutatta Buenos Airest\u0151l Lim\u00e1ig, majd tov\u00e1bb Cuzc\u00f3ba. 1911-ben egy kisebb exped\u00edci\u00f3t ind\u00edtott, mert meg akarta tal\u00e1lni az „elveszett v\u00e1rost”, Vilcabamb\u00e1t, II. Manco Capac inka uralkod\u00f3 utols\u00f3 rejtekhely\u00e9t, aki a spanyol h\u00f3d\u00edt\u00f3kkal harcolt 1530-as \u00e9vekben.<\/p>\n
Bingham kis csapat\u00e1val Cuzc\u00f3b\u00f3l egy Mandor Pampa nev\u0171 kis telep\u00fcl\u00e9sre indult (\u00f6szv\u00e9rh\u00e1ton), \u00e9s egy helyb\u00e9li farmer f\u00e1kkal ben\u0151tt romokr\u00f3l mes\u00e9lt nekik. Ebb\u0151l lett Machu Picchu, vagyis \u00d6reg hegy. M\u00e1snap, szakad\u00f3 es\u0151ben csak egy k\u00eds\u00e9r\u0151vel ketten m\u00e1sztak fel a cs\u00facsra, ahol Binghamnek el\u00e1llt a l\u00e9legzete. K\u00f6rbej\u00e1rva a teraszokat felt\u00e1rultak el\u0151tte az inka \u00e9p\u00edt\u00e9szet legszebb p\u00e9ld\u00e1nyai. Bingham azt hitte, megtal\u00e1lta Vilcabamb\u00e1t \u00e9s ebben a t\u00e9vhitben halt meg 45 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb. A hely \u00f6r\u00f6kre rabul ejtette, \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9rt \u00e9s t\u00f6bb ezer fot\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett. Bingham ezzel vil\u00e1gh\u00edr\u0171 lett, s ennek k\u00f6sz\u00f6nheti, hogy egy Hold-kr\u00e1ter is viseli a nev\u00e9t, s\u0151t, a k\u00e9s\u0151bb kital\u00e1lt kalandor-professzorr\u00f3l, Indiana Jonesr\u00f3l Georges Lucas \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett majdani filmsorozat f\u0151h\u0151se is sokat \u0151riz protot\u00edpusa, Bingham professzor legend\u00e1s alakj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n
Pablo Neruda Nobel-d\u00edjas k\u00f6lt\u0151 versciklusa (A Macsu Pikcsu ormai) jelzik, hogy a kaland egzotikum\u00e1n t\u00fal a vil\u00e1gon egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi lelet komoly spiritu\u00e1lis \u00e9rt\u00e9krendje benne \u00e9l a d\u00e9lamerikai emberek szellemvil\u00e1g\u00e1ban, amelyt\u0151l imm\u00e1r lehetetlen elvitatni. (Cseke G\u00e1bor)<\/em><\/strong><\/p>\n