{"id":103400,"date":"2022-10-15T02:56:39","date_gmt":"2022-10-15T02:56:39","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=103400"},"modified":"2022-10-15T05:43:49","modified_gmt":"2022-10-15T05:43:49","slug":"boloni-domokos-bongeszoje-617","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=103400","title":{"rendered":"B\u00f6l\u00f6ni Domokos b\u00f6ng\u00e9sz\u0151je"},"content":{"rendered":"\r\n<p><em><strong>BARTHA J\u00c1NOS<\/strong><\/em><br><em><strong>KALAPCSERE SZAB\u00c9DIVAL<\/strong><\/em><\/p>\r\n<p>Szab\u00e9di L\u00e1szl\u00f3t sokan sz\u00f3rakozott embernek tekintett\u00e9k. A l\u00e1tsz\u00f3lagos feled\u00e9kenys\u00e9g, a kicsis\u00e9gek ir\u00e1nti nemt\u00f6r\u0151d\u00f6ms\u00e9g n\u00e1la nem a sz\u00f3rakozotts\u00e1g, hanem a tud\u00f3s, a gondolkod\u00f3, a k\u00f6lt\u0151 saj\u00e1tos velej\u00e1r\u00f3ja volt. \u0150 akkor is t\u00f6prengett, alkotott, amikor az egyetemr\u0151l a v\u00e1ros k\u00f6zpontja fel\u00e9 ment, de akkor is, amikor a tan\u00e1ri \u00e9tkezd\u00e9ben a levest sz\u00fcrcs\u00f6lte. Ennek tulajdon\u00edthat\u00f3, hogy egyszer sz\u00e1momra nagyon keser\u0171 heteket szerzett.<!--more--> <br>Utols\u00f3\u00e9ves hallgat\u00f3 voltam a Bolyai Tudom\u00e1nyegyetemen. M\u00e1r tanszem\u00e9lyzeti tagnak is sz\u00e1m\u00edtottam, mivel egy \u00e9vvel azel\u0151tt kineveztek fizetett gyakornoknak a magyar nyelv\u00e9szeti tansz\u00e9kre. Szab\u00f3 T. Attila tansz\u00e9kvezet\u0151 tan\u00e1r mellett pr\u00f3b\u00e1ltam elm\u00e9lyedni a magyar nyelv min\u00e9l alaposabb megismer\u00e9s\u00e9ben. Az akkori szok\u00e1sokhoz h\u00edven m\u00e1r nem a di\u00e1kmenz\u00e1n \u00e9tkeztem, hanem az egyetem tan\u00e1ri \u00e9tkezd\u00e9j\u00e9ben. Az egykori h\u00edres kisvend\u00e9gl\u0151t, a Zokog\u00f3 Majom nev\u0171t alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t szem\u00e9lyzeti \u00e9tkezd\u00e9v\u00e9. Egyik alkalommal, amikor eb\u00e9dr\u0151l t\u00e1voztam, keser\u0171en vettem tudom\u00e1sul, hogy valaki a kalapom elcser\u00e9lte. Ugyanolyan sz\u00fcrke kalap maradt a fogason a kab\u00e1tom mellett, de m\u00e1r a vasal\u00e1s\u00e1r\u00f3l l\u00e1ttam, hogy nem az eny\u00e9m. Hideg febru\u00e1ri nap volt, k\u00e9nytelen voltam ezt tenni a fejemre. Nemcsak az\u00e9rt b\u00e1ntott a csere, mert ez a kalap kiss\u00e9 kopottabb volt, m\u00e9g csak azt is elviseltem, hogy nagyobb m\u00e9ret\u0171 l\u00e9v\u00e9n csaknem a f\u00fclem tartotta, hogy el ne t\u0171nj\u00e9k a fejem benne. Sajn\u00e1ltam az eny\u00e9met, mert els\u0151 fizet\u00e9semb\u0151l v\u00e1s\u00e1roltam, \u00e9letem els\u0151 kalapja volt. A sokf\u00e9le elny\u0171tt sapka ut\u00e1n a kalap m\u00e1r valamilyen tekint\u00e9lyt jelentett sz\u00e1momra. Amikor a fejemre tettem, \u00fagy \u00e9reztem, hogy a f\u00e9lvil\u00e1g az eny\u00e9m. S\u0151t, az volt az \u00e9rz\u00e9sem, hogy az a kalap alacsony termetemen is jav\u00edt. Sokkal magasabbnak \u00e9reztem magam, amikor a fejemen volt. De nemcsak ez volt kalapom er\u00e9nye. Ez a kalap tudott valamit. T\u00e9len a legmegb\u00edzhat\u00f3bb h\u0151m\u00e9r\u0151m volt M\u00e1r megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sa ut\u00e1n r\u00e1j\u00f6ttem, hogy a hidegben megkem\u00e9nyedett, melegben megl\u00e1gyult. Azt\u00e1n kezdtem alaposabban tanulm\u00e1nyozni. Ennek az lett az eredm\u00e9nye, hogy t\u00e9len legt\u00f6bb egy celziusz foknyi elt\u00e9r\u00e9ssel meg tudtam mondani a k\u00fcls\u0151 h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletet. Koll\u00e9g\u00e1im el\u0151tt is n\u0151tt a kalapom tekint\u00e9lye. Amikor az egyetemr\u0151l a f\u0151t\u00e9r fel\u00e9 igyekezt\u00fcnk, nyomban megk\u00e9rdezt\u00e9k, hogy \u00e1llunk a hideggel. Csak meg kellett tapogatnom a kalapom karim\u00e1j\u00e1t, \u00e9s m\u00e1ris k\u00f6z\u00f6ltem az eredm\u00e9nyt. H\u00e1rom gy\u00f3gyszert\u00e1r nagy h\u0151m\u00e9r\u0151j\u00e9n is ellen\u0151rizt\u00e9k adatomat, de a kalap egyszer sem csapott be. Ez\u00e9rt voltam k\u00e9ts\u00e9gbeesve a kalap\u00e9rt. Az idegennek mind tapogathattam a karim\u00e1j\u00e1t, n\u00e9ma maradt. <br>Csaknem k\u00e9t h\u00e9tig nyomoztam a kalapom ut\u00e1n, m\u00edg egyik napon Szab\u00e9di L\u00e1szl\u00f3 tan\u00e1r \u00far fej\u00e9n megpillantottam. Csak \u00e9ppen hogy nem sz\u00f3lt hozz\u00e1m. Biztos voltam benne, hogy az \u00e9n kalapom. Ezzel a kalappal Szab\u00e9di nem volt az igazi. Az \u00e9n kalapom olyan vid\u00e1man egyens\u00falyozott a j\u00f3val nagyobb fejen, mintha minden percben ugr\u00e1sra k\u00e9szen \u00e1llna. M\u00e1r elm\u00falt az elkesered\u00e9sem, tudtam, kit\u0151l kell visszalopnom. Nem volt b\u00e1tors\u00e1gom visszak\u00e9rni. Amikor a professzorral az utc\u00e1n tal\u00e1lkoztunk, mindig a nevet\u00e9s fogott el, hogy neki milyen k\u00f6nny\u0171 kalapot emelnie, nekem pedig le kellett h\u00faznom a kalapot a fejemr\u0151l, annyira r\u00e1cs\u00faszott, \u00edgy k\u00f6sz\u00f6nt\u00fcnk egym\u00e1s kalapj\u00e1val legal\u00e1bb k\u00e9t h\u00e9tig. Egyszer majdnem siker\u00fclt visszacser\u00e9lnem. Szab\u00e9di \u00f3r\u00e1ra ment, kab\u00e1tj\u00e1t, kalapj\u00e1t Szab\u00f3 T. Attila professzor szob\u00e1j\u00e1ban hagyta. Csakhogy a professzor ott dolgozott, nem akart mozdulni. M\u00e1r csaknem csengettek, mikor valami\u00e9rt kil\u00e9pett. Fogtam az idegen kalapot, \u00e9s indulni akartam, de ekkor mosolyogva bel\u00e9pett Szab\u00e9di, \u00e9n pedig csaknem leforr\u00e1zva tettem vissza a kalapj\u00e1t a fogasra. Nem vette \u00e9szre sz\u00e1nd\u00e9komat, m\u00e9g mindig el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak \u00e9lm\u00e9nye \u00e9lt benne. <br>R\u00e1sz\u00e1ntam magam, hogy ha t\u00f6rik, ha szakad, tov\u00e1bb nem hagyom a kalapom. Napokon \u00e1t lestem a Zokog\u00f3 Majom el\u0151tt, mikor j\u00f6n eb\u00e9delni. Egyik napon j\u00f6tt. Nagy kalapemel\u00e9ssel k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt\u00fck egym\u00e1st. \u0150 bement, \u00e9n p\u00e1r percre ut\u00e1na. Az \u00f6lt\u00f6z\u0151ben ott v\u00e1rt a kalapom a fogason. Senki nem volt ott, \u00f6r\u00f6mmel tettem a fejemre az eny\u00e9met. Aznap nem is eb\u00e9deltem. \u00d6r\u00f6mittasan t\u00e1voztam. Mind k\u00e9sz\u00fcltem, hogy egyszer megmondom neki. Nagyot nevetett volna. Azt\u00e1n eld\u00f6nt\u00f6ttem, hogy majd a t\u00edz\u00e9ves tal\u00e1lkoz\u00f3n, feh\u00e9r asztal mellett, elmondom. Arra a tal\u00e1lkoz\u00f3ra \u0151 m\u00e1r nem j\u00f6tt el. Kalapja is bizony\u00e1ra ott maradt a vonat kerekei alatt. Az \u00e9n kalapom t\u00f6bb \u00e9vtizednyi szolg\u00e1lat ut\u00e1n valahol ott porosodik ap\u00e1m p\u00f3kh\u00e1l\u00f3s f\u00e1skamr\u00e1j\u00e1ban. \u0150 \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, azt\u00e1n \u00e1rv\u00e1n hagyta. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt m\u00e9g l\u00e1ttam. Elny\u0171tt, zs\u00edros kalap volt. Nem az, amely Szab\u00e9di fej\u00e9n oly vid\u00e1man k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt. Bizony\u00e1ra a hideg m\u00e9r\u00e9s\u00e9t is elfelejtette. Szab\u00e9dir\u00f3l sok sz\u00e9pet \u00e9s \u00e9rt\u00e9keset mondtak a legut\u00f3bbi megeml\u00e9kez\u00e9sek alkalm\u00e1val. Magam is sok eml\u00e9ket \u0151rz\u00f6k egykori tan\u00e1romr\u00f3l. A sok k\u00f6z\u00fcl ez\u00fattal ez a szer\u00e9ny, de f\u00e9ltve \u0151rz\u00f6tt humoros t\u00f6rt\u00e9net is hadd gazdag\u00edtsa a r\u00f3la alkotott k\u00e9p\u00fcnket. <br><br><em>N\u00e9p\u00fajs\u00e1g, 1991. j\u00falius 26.<\/em><\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>BARTHA J\u00c1NOSKALAPCSERE SZAB\u00c9DIVAL Szab\u00e9di L\u00e1szl\u00f3t sokan sz\u00f3rakozott embernek tekintett\u00e9k. A l\u00e1tsz\u00f3lagos feled\u00e9kenys\u00e9g, a kicsis\u00e9gek ir\u00e1nti nemt\u00f6r\u0151d\u00f6ms\u00e9g n\u00e1la nem a sz\u00f3rakozotts\u00e1g, hanem a tud\u00f3s, a gondolkod\u00f3, a k\u00f6lt\u0151 saj\u00e1tos velej\u00e1r\u00f3ja volt. \u0150 akkor is t\u00f6prengett, alkotott, amikor az egyetemr\u0151l a v\u00e1ros k\u00f6zpontja fel\u00e9 ment, de akkor is, amikor a tan\u00e1ri \u00e9tkezd\u00e9ben a levest sz\u00fcrcs\u00f6lte. Ennek tulajdon\u00edthat\u00f3, [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[16],"tags":[],"class_list":["post-103400","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bongeszde"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/103400","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=103400"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/103400\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=103400"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=103400"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=103400"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}