{"id":103855,"date":"2022-12-17T19:01:32","date_gmt":"2022-12-17T19:01:32","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=103855"},"modified":"2022-12-17T19:01:32","modified_gmt":"2022-12-17T19:01:32","slug":"dr-bencze-mihaly-csiki-zoltan-aprily-lajos-emlekeinek-orzoje","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=103855","title":{"rendered":"Dr. Bencze Mih\u00e1ly: Csiki Zolt\u00e1n, \u00c1prily Lajos eml\u00e9keinek \u0151rz\u0151je"},"content":{"rendered":"\r\n

Csiki Zolt\u00e1n a parajdi \u00c1prily Lajos \u00c1ltal\u00e1nos iskola nyugalmazott tan\u00e1ra, 31 \u00e9ve az \u00c1prily Eml\u00e9kh\u00e1z kinevezett mindenese, 1992-ben a brass\u00f3i \u00c1prily Lajos F\u0151gimn\u00e1zium vil\u00e1gtal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n tartott \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151 el\u0151ad\u00e1st \u00c1prily Lajosr\u00f3l. T\u00f6bb k\u00f6nyv szerz\u0151je, nevezetesek: Parajd (1999), Rabs\u00f3n\u00e9 \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge I (2006), Rabs\u00f3n\u00e9 \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge II (2012), Rabs\u00f3n\u00e9 \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge III (2016), \u00c1prily Lajos \u00e9s Parajd (2016). 2022. okt\u00f3ber 18-\u00e1n siker\u00fclt elbesz\u00e9lgetn\u00fcnk \u00c1prily Lajosr\u00f3l, a k\u00f6lt\u0151r\u0151l.<\/strong>

(Bencze Mih\u00e1ly): Zolt\u00e1n b\u00e1ty\u00e1m, mes\u00e9ljen az \u00d6n m\u00faltj\u00e1r\u00f3l, fontosabb eml\u00e9keir\u0151l!<\/em>
(Csiki Zolt\u00e1n): 1944. okt\u00f3ber 31-\u00e9n sz\u00fclettem, Ny\u00e1r\u00e1dg\u00e1lfalv\u00e1n. H\u00e1zunkt\u00f3l a m\u00e1sodik volt a mostani n\u00e9ptan\u00e1cs \u00e9p\u00fclete, ami az egykori Szentiv\u00e1nyi Mih\u00e1ly (1813- 1842) k\u00f6lt\u0151 palot\u00e1ja volt. K\u00f6zt\u00fcnk volt egy nagy cs\u0171r, oda h\u00fazt\u00e1k a n\u00e9metek a tankokat, \u00e9s a cs\u0171r \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban az \u00fczemanyagtart\u00e1lyokat. Ap\u00e1mat meg akart\u00e1k l\u0151ni, de siker\u00fclt elmenek\u00fclnie a palota pinc\u00e9j\u00e9be, ahov\u00e1 rengeteg cig\u00e1ny k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s ott v\u00e9szelte \u00e1t a h\u00e1bor\u00fat. Any\u00e1m velem volt a 8-ik h\u00f3napban, \u0151t nem b\u00e1ntott\u00e1k. Naponta l\u0151tt\u00e9k a sz\u00e1rnyasokat a katon\u00e1k, \u00e9s any\u00e1m el kellett k\u00e9sz\u00edtse eb\u00e9dnek. A n\u00e9metek ut\u00e1n a hely\u00fckre j\u00f6ttek az oroszok \u00e9s ukr\u00e1nok, nekik is kellett any\u00e1m k\u00e9sz\u00edtsen. H\u00e1zunkba telepedtek, itt volt a r\u00e1di\u00f3lead\u00f3juk, aminek jelszava a \u201eR\u00f3za\u201d volt. Any\u00e1m sokszor mes\u00e9lte a h\u00e1bor\u00fas \u00e9veket. J\u00f6tt a rendszerv\u00e1lt\u00e1s, majd egy nagyon mostoha helyzetet \u00e9rtem meg, mert ap\u00e1m, Csiki G\u00e1bor (1920. augusztus 1. -2010.) a Magyar N\u00e9pi Sz\u00f6vets\u00e9g aktivist\u00e1ja volt. \u00dagy halt meg, hogy 50 \u00e9vig nem is l\u00e1ttam, mert ott hagyott minket, a n\u00e9gy gyermeket. H\u00e1rom n\u0151t\u0151l volt gyermeke, n\u00e9gyen voltunk mi \u00e9destestv\u00e9rek, a legnagyobb \u00f6cs\u00e9m Csiki G\u00e1bor meghalt, Csiki Ferenc Cs\u00edkszered\u00e1ban \u00e9l, \u00e9s Csiki Albert meghalt. Ny\u00e1r\u00e1dszered\u00e1ban van az egyik f\u00e9ltestv\u00e9rem Csiki B\u00e9la, ap\u00e1mnak egy m\u00e1sik n\u0151t\u0151l egy fia \u00e9s egy l\u00e1nya sz\u00fcletett, Csiki Levente Szolnokon \u00e9l. \u00d3vod\u00e1ban G\u00e1lfalv\u00e1n j\u00e1rtam, a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t Ny\u00e1r\u00e1dszered\u00e1ban v\u00e9geztem el, naponta n\u00e9gy km-t j\u00e1rtam t\u00e9len-ny\u00e1ron. Oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k\u00f6m Kocsis Istv\u00e1n a sz\u00e1mtant tan\u00edtotta, foglalkozott velem, de legt\u00f6bbet Kolumb\u00e1n R\u00e9ka fiatal magyar szakos tan\u00e1rn\u0151nek k\u00f6sz\u00f6nhetek. Sokat olvastam, az olcs\u00f3 sz\u00f3rakoz\u00e1st ker\u00fcltem, ezt \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k tan\u00e1raim is. A Kolozsv\u00e1ri Filol\u00f3gia Egyetem magyar szak\u00e1ra iratkoztam, de \u00e1thelyeztek a rom\u00e1n-magyar szakra. N\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9ssel teltek a sz\u00e9p egyetemi \u00e9vek. Mi a szeg\u00e9nyebbek a J\u00f3zsa B\u00e9la pinc\u00e9j\u00e9be j\u00e1rtunk dolgozni, de a rom\u00e1nok onnan is kitettek. Harmad\u00e9ves koromban ny\u00e1ron, Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sben dolgoztam, ami neh\u00e9z munka volt, \u00e9s gyeng\u00e9n fizett\u00e9k. R\u00e1 egy \u00e9vre a Ny\u00e1r\u00e1d-ment\u00e9n vas\u00fati s\u00edneket raktunk le, amit jobban fizettek, majd a Ny\u00e1r\u00e1dod k\u00f6vezt\u00fck ki, amit j\u00f3l fizettek, fel\u00e9rt k\u00e9t tan\u00e1ri fizet\u00e9ssel.<\/p>\r\n

\"\"<\/a>

(B.M.): Hogyan alakult az \u00e9lete az egyetem ut\u00e1n?<\/em>

(Cs.Z.): Az egyetem ut\u00e1n kihelyeztek \u00dajtusn\u00e1dra, ahol h\u00e1rom \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6ttem, rom\u00e1n nyelvet tan\u00edtottam. Tan\u00edt\u00f3i fizet\u00e9sem 1100 lej volt. 1969-ben feles\u00e9g\u00fcl vettem Tarr Erzs\u00e9betet (1948. febru\u00e1r 17.), aki a f\u0151iskol\u00e1ra j\u00e1rt, de a csal\u00e1d \u00e9rdek\u00e9ben abba hagyta. 1970 nyar\u00e1n, Parajdra j\u00f6tt\u00fcnk, ahol a magyar katedr\u00e1ra ker\u00fcltem. Sokat kellett seg\u00edtsek az \u00f6zvegy \u00e9desany\u00e1mnak, valamint ap\u00f3somnak, aki Makkfalv\u00e1n \u00e9lt, valamikor tan\u00edt\u00f3 volt, de k\u00f6nyvel\u0151k\u00e9nt dolgozott, majd betegeskedett. \u0150 is, \u00e9desany\u00e1m, Marton Erzs\u00e9bet (1921. febru\u00e1r) is mindketten 79 \u00e9ves korukban haltak meg 2000-ben. H\u00e1rom \u00e9vre letettem a v\u00e9gleges\u00edt\u0151 vizsg\u00e1t rom\u00e1n nyelvb\u0151l, majd a m\u00e1sodik \u00e9s els\u0151 fokozatot magyar nyelvb\u0151l. 1978-ben neki fogtam \u00e9p\u00edtkezni, kicsi rom\u00e1n p\u00e9nzb\u0151l \u00e9s er\u0151s magyar akarattal. Megsz\u00fcletett l\u00e1nyom Csiki Hajnal (1970. augusztus 25.), aki Cs\u00edkszered\u00e1ban tan\u00e1r, nemsok\u00e1ra a fiam is megsz\u00fcletett, Csiki Zolt\u00e1n (1971. okt\u00f3ber 3.), aki most faluturizmussal foglalkozik. 2008. janu\u00e1r 31-\u00e9n nyugd\u00edjaztak, a 8-ikosok oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6ke voltam, kivittem vel\u00fck a tan\u00e9vet. Iskol\u00e1mr\u00f3l sok cikket k\u00f6z\u00f6ltem annak idej\u00e9n a Hargita N\u00e9p\u00e9ben, \u00e9s m\u00e1s \u00fajs\u00e1gokban is.

(B.M.): Parajdi \u00e9vei alatt \u00d6n lett \u00c1prily Lajos k\u00f6lt\u0151 \u00e9let\u00e9nek legjobb ismer\u0151je, \u00e9s eml\u00e9keinek \u00e1pol\u00f3ja. Sz\u00e9p lassan t\u00e9rj\u00fcnk \u00e1t a megegyezett t\u00e9m\u00e1nkhoz, a k\u00f6lt\u0151h\u00f6z. Mit tudunk \u00c1prily Lajos \u0151seir\u0151l, hol volt Brass\u00f3ban az eredeti \u00c1prily csal\u00e1di h\u00e1z, \u00e9s mikor k\u00f6lt\u00f6ztek el innen:<\/em>

(Cs.Z.): A k\u00f6lt\u0151 nagyapja Joseph Johann Fritz Jekeli fiatal kor\u00e1ban Medgyesre ker\u00fcl, ahol borkeresked\u00e9ssel foglalkozik. 1831. szeptember 14-\u00e9n feles\u00e9g\u00fcl vette Michael Hitsch gy\u00f3gyszer\u00e9sz l\u00e1ny\u00e1t, Ter\u00e9zi\u00e1t. Ekkor a nagyapa k\u00f6nyvk\u00f6t\u00e9sb\u0151l \u00e9l, Brass\u00f3ba k\u00f6lt\u00f6znek, 7 gyerek\u00fck sz\u00fcletik. Ludwig, a k\u00f6lt\u0151 apja, ebb\u0151l a m\u00e1sodik, 1833. okt\u00f3ber 3-\u00e1n sz\u00fcletett. A szabads\u00e1gharc alatt hol Brass\u00f3ban, hol Ap\u00e1c\u00e1n \u00e9lnek, a legnagyobb fi\u00fa Rudolf a Meiss csal\u00e1d m\u00f3csi birodalm\u00e1ban volt gazdatiszt, de szerelmi csal\u00f3d\u00e1s miatt f\u0151be l\u0151tte mag\u00e1t. A nagysz\u00fcl\u0151k v\u00e9g\u00fcl Sz\u00e1szty\u00fakosra k\u00f6lt\u00f6znek. Ludwig a Honterus iskol\u00e1ba ker\u00fcl, kosztos di\u00e1knak, de az utols\u00f3 \u00e9v\u00e9ben elhagyja az iskol\u00e1t. El\u0151bb inas egy brass\u00f3i vaskeresked\u00e9sben 1853-ig, majd Temesv\u00e1rra megy 4 \u00e9vre, ott egy zsid\u00f3 keresked\u0151n\u00e9l dolgozik. Ut\u00e1na Erzs\u00e9bet v\u00e1rosba megy 1857-64 k\u00f6z\u00f6tt, ekkor tanulja meg az \u00f6rm\u00e9ny \u00e9s a rom\u00e1n nyelvet. Itt egy sz\u00e1sz asszony ad sz\u00e1ll\u00e1st sz\u00e1m\u00e1ra, akinek a f\u00e9rje keresked\u00e9ssel foglalkozik, \u00e1lland\u00f3an \u00faton van. Ezt az asszonyt veszi h\u00e1rom gyerekkel feles\u00e9g\u00fcl 1864-ben. N\u00e9gy k\u00f6z\u00f6s gyerek\u00fck sz\u00fcletik, 2 kor\u00e1n meghal, Karcsi 15 \u00e9ves kor\u00e1ban, egyed\u00fcl Ot\u00edlia marad m\u00e9g meg. Feless\u00e9ge esze elborul, 1885 janu\u00e1rj\u00e1ban temeti el. Ebben az id\u0151ben Pilsenb\u0151l 5 cseh csal\u00e1d Brass\u00f3ban p\u00e1ly\u00e1zatot nyer, a belv\u00e1ros utcainak macskak\u00f6vez\u00e9s\u00e9re. Munka ut\u00e1n a 4 csal\u00e1d hazamegy, de Ziegler Mih\u00e1ly a Brass\u00f3 k\u00f6zpontj\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 cseh vend\u00e9gl\u0151ssel \u00f6sszebar\u00e1tkozik, v\u00e9g\u00fcl nem megy vissza. A 4 l\u00e1nyuk k\u00f6z\u00fcl Berta, a legkisebb beker\u00fcl a brass\u00f3i gyufagy\u00e1rba, ahol 1886-t\u0151l Ludwig a csomagol\u00f3 r\u00e9szleg vezet\u0151je. Ludwig \u00e9s Berta 1886-ban megesk\u00fcsznek a brass\u00f3i belv\u00e1rosi katolikus templomban. A h\u00e1z, amelyben laktak sajnos nem volt az \u0151 tulajdonuk, a Jekeli csal\u00e1d\u00e9 volt, alb\u00e9rletben laktak a Hossz\u00fa utca 109 (111?) sz\u00e1m alatt. Ez a mostani sz\u00e1moz\u00e1s, hisz a t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151k folyam\u00e1n a sz\u00e1moz\u00e1s sokszor v\u00e1ltozott. Majd 1888 elej\u00e9n a csal\u00e1d a k\u00f6zponti h\u00e1zat elhagyja \u00e9s a M\u00e9heskert utc\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6zik. A k\u00f6lt\u0151 apja, a brass\u00f3i gyufagy\u00e1r k\u00f6nyvel\u0151je, aki csal\u00e1dj\u00e1ban 12 szem\u00e9lyt etetett, \u00e9s emiatt egyszer egy kis hamis\u00edtv\u00e1nyhoz folyamodott. Elkapj\u00e1k, \u00e9s emiatt az igazgat\u00f3 k\u00e9nytelen volt elbocs\u00e1jtani. Hint\u00f3n \u00e9rkezve megl\u00e1togatja apj\u00e1t a parajdi gyufagy\u00e1r igazgat\u00f3ja Reitter J\u00f3zsef, \u00e9s \u00e1ll\u00e1st aj\u00e1nlott Parajdon a gyufagy\u00e1r\u00e1ba. Ezt az apa el is fogadta. A k\u00f6lt\u0151 \u00c1prily Lajos, eredeti neve Jekeli Johann Ludwig (Brass\u00f3, 1887. november 14. \u2013 Budapest, 1967. augusztus 6.) \u00e9s 1887. december 4-\u00e9n keresztelt\u00e9k, a pap \u00edrta el az eredeti Jekeli nevet Jekelyre. A k\u00f6lt\u0151 morva sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa anyja Ziegler Berta a csecsem\u0151re \u00e9s a Pilsenben lak\u00f3 \u00e9desanyj\u00e1nak Malon Jozefa tervezett \u00e1ttelep\u00edt\u00e9s\u00e9re gondolva egyel\u0151re nemet mondott. \u00c9desanyja apai felmen\u0151i n\u00e9metek voltak. A k\u00f6lt\u0151 apj\u00e1nak az els\u0151 h\u00e1zass\u00e1g\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 nagyobb gyerekei k\u00f6z\u00fcl a 10 \u00e9ves Ot\u00edli\u00e1t mag\u00e1val hozza Parajdra, \u00e9s elfoglalja \u00e1ll\u00e1s\u00e1t 1888 nyar\u00e1n. Az apa rakt\u00e1rosa \u00e9s k\u00f6nyvel\u0151je lesz ennek a nagy gyufagy\u00e1rnak, amely akkor t\u00f6bb mint 400 embernek ad kenyeret. Els\u0151 helybeli lak\u00e1suk a Mester utcai egykori p\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9p\u00fcletben volt. Az apa s\u00fcrget\u00e9s\u00e9re megt\u00f6rt\u00e9nik az anya \u00e9s a 11 h\u00f3napos kisfia l\u00e1togat\u00e1sa Parajdon, 1888 okt\u00f3ber\u00e9ben. Megszervezte, hogy amikor a gy\u00e1r fuvarosai t\u00f6meges gyufasz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nnyal \u00e9rkeznek a h\u00e9jasfalvi \u00e1llom\u00e1sra, az egyik k\u00f3beres szek\u00e9r b\u00f6lcs\u0151j\u00e9ben biztons\u00e1gosan hozhass\u00e1k Parajdra a csecsem\u0151vel \u00e9rkez\u0151 any\u00e1t. Sajnos az ap\u00e1t v\u00e9g\u00fcl k\u00e9t \u00e9v b\u00f6rt\u00f6nre \u00edt\u00e9lik az egykori hamis\u00edt\u00e1s\u00e9rt, \u00e9s \u00edgy a csal\u00e1d 1889 v\u00e9g\u00e9n visszavonul Brass\u00f3ba. Egy \u00e9v ut\u00e1n az ap\u00e1t v\u00e9g\u00fcl szabadon engedik \u00e9s visszak\u00f6lt\u00f6znek Parajdra, \u00e1ll\u00e1s\u00e1t visszakapja, de most a Flepsz-f\u00e9le telken lev\u0151 lak\u00f3h\u00e1zba k\u00f6lt\u00f6ztek. Ez volt az 5 \u00e9ves k\u00f6lt\u0151 gyermekkori kis vil\u00e1ga. Sajnos, a 14 \u00e9ves f\u00e9ltestv\u00e9r, Ott\u00edlia v\u00e1ratlanul meghalt, \u00e9s \u0151 maradt a csal\u00e1d egyetlen helyi halottja a r\u00f3mai katolikus temet\u0151ben. K\u00e9s\u0151bb a k\u00f6lt\u0151 \u00edr\u00e1s\u00e1ban bocs\u00e1natot k\u00e9rt, mert a temet\u00e9sen a gyerty\u00e1kat j\u00e1t\u00e9knak k\u00e9pzelte, nem \u00e9rtette a temet\u00e9si szertart\u00e1st. \u00c9vek m\u00falva, amikor a csal\u00e1d elker\u00fcl innen, az apa megk\u00e9ri a k\u00f6lt\u0151t, hogy Ot\u00edlia s\u00edrj\u00e1r\u00f3l a r\u00f3zsaf\u00e1r\u00f3l v\u00e1gjon le egy \u00e1gat \u00e9s hozza el neki. A k\u00f6lt\u0151 meg\u00edrta, hogy apja ezt mindig mag\u00e1n\u00e1l hordta, mint egy talizm\u00e1nt. Amikor a k\u00f6lt\u0151 6 \u00e9ves a N\u00e1dasf\u0151i utc\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6znek, ez lesz a k\u00f6lt\u0151 boldogs\u00e1g szigete. R\u00e1cz R\u00f3zsika lesz a k\u00f6lt\u0151 kis bar\u00e1tn\u0151je. Apj\u00e1t\u00f3l egy kilences fl\u00f3bert pusk\u00e1t kapott, \u00e9vek m\u00fal\u00e1s\u00e1val a k\u00f6lt\u0151 a visszaeml\u00e9kez\u0151 \u00edr\u00e1saiban bocs\u00e1natot k\u00e9rt az egykori vad\u00e1szb\u0171nei\u00e9rt.

(B.M.): Hol v\u00e9gezte iskol\u00e1it a k\u00f6lt\u0151?<\/em>

(Cs.Z.): Az 1900-as \u00e9vekben Parajd mindh\u00e1rom egykori reform\u00e1tus felekezeti iskol\u00e1iban a tanul\u00f3k val\u00f3s\u00e1gos l\u00e9tsz\u00e1ma meghaladta az 500-at. Sajnos a 10 \u00e9ves l\u00e1nyok nagy r\u00e9sze a gyufagy\u00e1rban dolgozott. Ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt kezdte 1893 \u0151sz\u00e9t\u0151l Jekeli Lajos az els\u0151 oszt\u00e1lyt. A gyerek s\u00e1padts\u00e1ga \u00e9s gyenge fizikuma miatt az anya szerette volna halasztani, de v\u00e9g\u00fcl elengedte. A kisfi\u00fa naponta jelentkezett Sz\u0151cs L\u0151rincn\u00e9l, ahol \u00fcres gyomorra a frissen fejt fekete kecske tej\u00e9t itta, hogy er\u0151s\u00f6dj\u00f6n. Weber Andr\u00e1s patikus is er\u0151s\u00edt\u0151 gy\u00f3gyszereket adott. Vit\u00e1lis Elek iskolasz\u00e9ki eln\u00f6k feles\u00e9ge az els\u0151 tan\u00edt\u00f3n\u00e9nije. 1896-ban a k\u00f6lt\u0151 3-ik elemistak\u00e9nt a millenniumi \u00fcnneps\u00e9gen elszavalta az Ezer \u00e9v c\u00edm\u0171 prol\u00f3gust. Itt nagyon sok egy \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 bar\u00e1tot szerez mag\u00e1nak: K\u00e9nesi J\u00f3ska, Kov\u00e1cs Mih\u00e1ly igazgat\u00f3 fiai, Ge\u00f6cze-gyerekek, Strang Frigyes, B\u00edr\u00f3 G\u00e1bor \u00e9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok. Horv\u00e1th D\u00e9nk\u00f3 pedig sok vers\u00e9nek lesz az ihlet\u0151je. 1897 nyar\u00e1n v\u00e9gzett a parajdi elemi iskol\u00e1ban, \u00e9s \u0151sszel az egykori Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami F\u0151re\u00e1liskol\u00e1ba adja az apja Sz\u00e9kelyudvarhelyre. Itt ismeri meg a gimn\u00e1zium tehets\u00e9ges torn\u00e1sz\u00e1t, akivel egy \u00e9leten \u00e1t bar\u00e1tok lesznek. \u00c1prily Ferenc \u00e1ln\u00e9ven kezd verselni, \u00e9s ezzel a n\u00e9vvel tal\u00e1ljuk az 1998 nyar\u00e1n \u00e9retts\u00e9giz\u0151 oszt\u00e1lyn\u00e9vsorban. A k\u00f6vetkez\u0151 tan\u00e9vben az apa m\u00e1r nem meri bentlak\u00f3 tanul\u00f3k\u00e9nt tartani az iskol\u00e1ban, mert bizonyoss\u00e1 v\u00e1lt a parajdi gyufagy\u00e1r leszerel\u00e9se \u00e9s Kolozsv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9se. 1898 \u0151sz\u00e9n csak l\u00e1togat\u00e1sn\u00e9lk\u00fclire \u00edratj\u00e1k az als\u00f3 gimn\u00e1zium 2 \u00e9v\u00e9be, – ami ma a 6-ik oszt\u00e1lynak felel meg – az udvarhelyi iskol\u00e1ba. Az apa a helyi \u00e1llami iskola igazgat\u00f3-tan\u00edt\u00f3j\u00e1t, Kov\u00e1cs Mih\u00e1lyt k\u00e9ri meg a gyermek felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re, az \u00e9v v\u00e9gi mag\u00e1ntanul\u00f3i vizsg\u00e1ra. Az iskolai bizony\u00edtv\u00e1ny\u00e1ban a neve Jekeli, nem Jekely.

(B.M.): Parajd \u00e9s Sz\u00e9kelyudvarhely szerettette meg a magyar nyelvet a k\u00f6lt\u0151vel. Hogyan alakult a tov\u00e1bbi sorsa a k\u00f6lt\u0151nek?<\/em>

(Cs. Z.): Parajd k\u00f6rny\u00e9ke kifogyott a ny\u00edrf\u00e1b\u00f3l, ez\u00e9rt lovas szekerekkel a gyergy\u00f3i falvak havasaib\u00f3l kellett fuvarozni, ami a k\u00f6lts\u00e9geket megemelte. A sv\u00e9d gyuf\u00e1hoz ny\u00edrf\u00e1t haszn\u00e1ltak, de itt gyuf\u00e1nak val\u00f3 feny\u0151 se volt. A parajdi gyufagy\u00e1rb\u00f3l \u00c1brah\u00e1m falv\u00e1n majd Sz\u00e9kelykereszt\u00faron kereszt\u00fcl k\u00f3beres szekerekkel vitt\u00e9k le H\u00e9jjasfalv\u00e1ra a term\u00e9ket, onnan a vas\u00faton kereszt\u00fcl Bukovin\u00e1ba, ahol komoly szerz\u0151d\u00e9s\u00fck volt. Az osztr\u00e1k\u2013magyar\u2013rom\u00e1n v\u00e1mh\u00e1bor\u00fa egy gazdas\u00e1gi h\u00e1bor\u00fa volt, mely1886-ban t\u00f6rt ki az Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchia \u00e9s a Rom\u00e1n Kir\u00e1lys\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. A f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t nemr\u00e9g kiv\u00edv\u00f3, nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9sre t\u00f6reked\u0151 Rom\u00e1n Kir\u00e1lys\u00e1g \u00e9s a status qu\u00f3t meg\u0151rizni k\u00edv\u00e1n\u00f3 Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchia nem tudott megegyezni a v\u00e1mtarif\u00e1k \u00fcgy\u00e9ben, megtorl\u00e1sk\u00e9nt mindk\u00e9t orsz\u00e1g prohibit\u00edv v\u00e1mokat vetett ki egym\u00e1s term\u00e9keire. A v\u00e1mh\u00e1bor\u00fa negat\u00edvan befoly\u00e1solta a k\u00e9t orsz\u00e1g gazdas\u00e1g\u00e1t, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Erd\u00e9lyben voltak katasztrof\u00e1lis k\u00f6vetkezm\u00e9nyei, r\u00e1vil\u00e1g\u00edtva a k\u00e9t orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9re. \u00cdgy Reitter J\u00f3zsef az itteni gyufagy\u00e1r\u00e1t felsz\u00e1molja \u00e9s Kolozsv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6zteti. A kolozsv\u00e1ri nagy\u00e1llom\u00e1ssal szembeni ter\u00fcletet megv\u00e1s\u00e1rolja, a megengedett t\u00e1vols\u00e1got betartva a s\u00ednekt\u0151l. \u00c9vtizedes szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t a gyalui havasok erd\u0151gazd\u00e1lkod\u00f3ival, a ny\u00edrfa sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A kolozsv\u00e1ri Reitter gyufagy\u00e1r tulajdonosa unokatestv\u00e9re a parajdi Reitter J\u00f3zsefnek. 1899. okt\u00f3ber 15-e ut\u00e1n a gy\u00e1r Kolozsv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6zik. \u00cdgy 1899 szeptember\u00e9ben kezd\u0151dik a k\u00f6lt\u0151 kolozsv\u00e1ri korszaka. A Farkas utc\u00e1ban lak\u00f3 nagyn\u00e9nj\u00e9nek lett a kosztos lak\u00f3ja, mert a gy\u00e1r \u00e1tk\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9se Parajdr\u00f3l m\u00e9g nem fejez\u0151d\u00f6tt be, a sz\u00fcl\u0151k pedig m\u00e9g egy n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig a gyufagy\u00e1rhoz k\u00f6t\u0151dnek. Erzsike, az \u00e9desanyja \u00e9lelmes n\u0151v\u00e9re, nemcsak \u0151t, hanem nemes ifjakat, fejedelmi csal\u00e1dok gyerekeit is fogadta \u00e9vekig. A reform\u00e1tus gimn\u00e1zium sz\u00e1mtan tan\u00e1ra, Nagy Jen\u0151, a f\u00e9rj is el\u0151ny\u00e9re lehetett az ugyanabban az iskol\u00e1ban tanul\u00f3 di\u00e1knak. Ebben az iskol\u00e1ban volt m\u00e9g tan\u00e1ra Kov\u00e1cs Dezs\u0151 \u00e9s Sepr\u0151di J\u00e1nos. Apja el\u00e9ri a nyugd\u00edjkorhat\u00e1rt, de az igazgat\u00f3 m\u00e9g engedi dolgozni. Apja egyik bar\u00e1tja r\u00e1b\u00edrja, hogy a biztos nyugd\u00edj helyett ink\u00e1bb v\u00e9gkiel\u00e9g\u00edt\u00e9st k\u00e9rjen, \u00edgy a kapott t\u0151k\u00e9t a bar\u00e1tja t\u0151k\u00e9j\u00e9vel \u00f6sszeadva v\u00e1llalkoz\u00e1sba kezdenek, ami hamarosan cs\u0151dbe jut. Emiatt megismerik a nyomort, a szeg\u00e9nys\u00e9get is. 73 \u00e9ves, amikor a kolozsv\u00e1ri napilapban olvassa, hogy egy bajor v\u00e1llalkoz\u00f3 hatalmas erd\u0151ter\u00fcletet v\u00e1s\u00e1rolt a bihari havasokban, \u00e9s a fakitermel\u00e9shez keres szak\u00e9rt\u0151ket, de olyanokat, akik Erd\u00e9ly h\u00e1rom nyelv\u00e9t besz\u00e9lik. Az apa \u00f6t nyelvet besz\u00e9lt \u00edgy r\u00f6gt\u00f6n felvett\u00e9k, feles\u00e9g\u00e9vel kik\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a bihari hegy tetej\u00e9re, ahol barakban laktak, mint a t\u00f6bbi munk\u00e1sok. A k\u00f6lt\u0151 Kolozsv\u00e1ron \u00e9lte az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9let\u00e9t, de 2 \u00e9v ut\u00e1n, megl\u00e1togatta az apj\u00e1t. Az apa a barak torn\u00e1c\u00e1r\u00f3l l\u00e1tta a k\u00f6zelg\u0151 fi\u00e1t, \u00f6r\u00f6mk\u00f6nnyekben kit\u00f6rve mondta a t\u00f6bbi olasz \u00e9s m\u00e1s nemzetis\u00e9g\u0171 munk\u00e1soknak: \u201eL\u00e1tj\u00e1tok, m\u00e9gis van fiam!\u201d A k\u00f6lt\u0151 ezt a Juhok c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben, de pr\u00f3z\u00e1ban is meg\u00edrta. Ett\u0151l kezdve a k\u00f6lt\u0151 mennyasszony\u00e1val j\u00e1rta Erd\u00e9lyt. \u00c1prily 1909-ben a kolozsv\u00e1ri egyetem b\u00f6lcs\u00e9szkar\u00e1n szerzett magyar-n\u00e9met szakos k\u00e9pes\u00edt\u00e9st.

(B.M.): Mikor \u00e9s hol jelentek meg \u00c1prily els\u0151 versei?<\/em>

(Cs.Z.): Egy vers\u00e9t 1905-en n\u00e9vtelen\u00fcl k\u00f6z\u00f6lte az Egyetemi Lapok, majd 1909-ben J\u00e9kely Lajos n\u00e9ven jelentkezik szint\u00e9n enn\u00e9l a lapn\u00e1l. 1918-ban k\u00fcld h\u00e1rom verset az \u00daj Erd\u00e9ly \u00fajs\u00e1gnak, 1919-ben m\u00e1r \u00f6t verset k\u00fcld, de akkor \u00c1prily Lajos \u00e1ln\u00e9ven. A szerkeszt\u0151s\u00e9g r\u00e9sz\u00e9r\u0151l megindul az oknyomoz\u00e1s, hogy ki az \u00faristen ez az \u00c1prily Lajos. Azt\u00e1n Szil\u00e1gyi Zolt\u00e1n el\u00e1rulja, mert j\u00f3l ismeri. Ezut\u00e1n v\u00e1lt ismertt\u00e9 \u00c1prily, mint k\u00f6lt\u0151. Majd Szil\u00e1gyi Zolt\u00e1nnal egy szerkeszt\u0151s\u00e9gben fognak dolgozni. Egyetem ut\u00e1n egy h\u00f3napot t\u00f6lt P\u00e1rizsban, majd Nagyenyeden 17 \u00e9vet tan\u00e1rkodik. 1911-ben feles\u00e9g\u00fcl vette Sch\u00e4fer Id\u00e1t, h\u00e1rom gyerek\u00fck sz\u00fcletik: J\u00e9kely Zolt\u00e1n (1913-1982) aki \u00edr\u00f3 \u00e9s k\u00f6lt\u0151 lesz, J\u00e9kely Endre (1914-1999) aki jog\u00e1sz \u00e9s m\u0171ford\u00edt\u00f3 lesz, \u00e9s J\u00e9kely M\u00e1rta. \u00c1prily verseit m\u00e1r nagyon sok lap kezdte k\u00f6z\u00f6lni, \u201emodern\u201d hangja egyre n\u00e9pszer\u0171bb. 1923-ban Dijonba megy, itt megszerzi a francia nyelv tan\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges oklevelet. Az Erd\u00e9lyi Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g, a Kisfaludy T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a Kem\u00e9ny Zsigmond T\u00e1rsas\u00e1g tagja lesz. 1924-ben Kuncz Alad\u00e1rral a kolozsv\u00e1ri Ellenz\u00e9k irodalmi lapot szerkesztett\u00e9k, majd 1928-ban az Erd\u00e9lyi Helikon szerkeszt\u0151je lesz. 1926-ban csal\u00e1dost\u00f3l Kolozsv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6zik, majd 1929-ben Budapestre. Itt a Ba\u00e1r-Madas Le\u00e1nynevel\u0151 Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja, egyben a Protest\u00e1ns Szemle szerkeszt\u0151je. 1943-ban nyugd\u00edjba vonul, \u00e9s Szentgy\u00f6rgypuszt\u00e1n telepedik le. Ford\u00edt\u00e1ssal foglalkozik, verseket csak 1950-t\u0151l k\u00f6z\u00f6l \u00fajra, 1967-ben visszaadja lelk\u00e9t a teremt\u0151j\u00e9nek.

(B.M.): Parajdra m\u00e9g j\u00f6tt-e vissza \u00c1prily?<\/em>

(Cs.Z.): Nagyon sokszor. Amikor tehette mindig visszaj\u00f6tt, hisz \u00e9let\u00e9ben ez volt a lelki felt\u00f6lt\u0151d\u00e9s helysz\u00edne. Sok bar\u00e1tja ismer\u0151se v\u00e1rta vissza. Sok verse parajdi t\u00e9m\u00e1t dolgoz fel, 11 h\u00f3nappal a hal\u00e1la el\u0151tt m\u00e1r nem l\u00e1t \u00e9s komoly gondjai vannak, de m\u00e9g akkor is Parajdr\u00f3l \u00edr verseket. Itt is sokat dolgozott, rengeteget ford\u00edtott n\u00e9metr\u0151l. Nagyon sokat ford\u00edtott, nyolc nyelvr\u0151l, amib\u0151l egy volt olyan, hogy seg\u00edts\u00e9get k\u00e9rt, hiszen nem tanulhatta meg a k\u00ednait.

(B.M.): \u00c1prily Lajosnak apja m\u00e1sodik h\u00e1zass\u00e1g\u00e1b\u00f3l nem volt m\u00e1s testv\u00e9re, de Brass\u00f3ban m\u00e9g ott voltak apja sz\u00e1sz rokonai. Tartott\u00e1k-e vel\u00fck a kapcsolatot<\/em>?

(Cs.Z.): A k\u00f6lt\u0151 apja nem sz\u00edvesen ment Brass\u00f3ba, csak parancsra a gy\u00e1r r\u00e9sz\u00e9r\u0151l ment oda egyszer vagy k\u00e9tszer. A k\u00f6lt\u0151 azt \u00edrja sz\u00f3 szerint: \u201esohase \u00e9rtettem meg \u00e9desap\u00e1mat, hogy mi\u00e9rt 20 \u00e9vesen kellett megismernem a sz\u00e1sz unokatestv\u00e9reimet.\u201d De ugyanakkor hozz\u00e1teszi azt is, hogy: \u201eazt se \u00e9rtettem, hogy magyarul megsz\u00f3laltam mellett\u00fck \u00e9s egyb\u0151l nekem ugrottak a sz\u00e1sz testv\u00e9rek annyira magyarellenesek voltak\u201d. Itt Parajdon pedig \u0151 nem \u00e9rezte azt, hogy a sz\u00e1szs\u00e1ga miatt h\u00e1tr\u00e1nyban maradna, emberk\u00e9nt n\u00e9zt\u00e9k. Teh\u00e1t, a gyerekkor, a biztons\u00e1g\u00e9rzet, a kult\u00fara \u00e9s a sz\u00e1szok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l tapasztalt negat\u00edv \u00e9lm\u00e9nyek miatt is jobban megszerette Parajdot, a magyarokat.

(B.M.): \u00c1prily egy cseh anya \u2013 akinek n\u00e9metek voltak felmen\u0151i \u2013 \u00e9s egy kem\u00e9ny, sz\u00e1sz apa mellett n\u0151tt fel. Mi miatt \u00e9s hol v\u00e1lt magyarr\u00e1 \u00c1prily Lajos?<\/em>

(Cs.Z.): Az \u00e9desanyja nagyon \u00f3vta a magyarokr\u00f3l, mert a parajdi szomsz\u00e9dban n\u00e9gy m\u0171hely volt. A kov\u00e1csm\u0171hely, amelynek a helye most is ott van, ahol volt, k\u00e9t lakatosm\u0171hely, s egy asztalosm\u0171hely. Ezeknek a fiai \u2013 mert 10-12 \u00e9vesen m\u00e1r mentek dolgozni \u2013 mentek volna hozz\u00e1 gyakran, de leghamarabb nem ezeket eml\u00edti. A faluv\u00e9gen volt H\u00e9nikn\u00e9 fia, J\u00f3ska, akit biztos a n\u00e9mets\u00e9ge miatt, \u00c1prily anyja beengedte az udvarba. S a fi\u00faval t\u00e1rgyalt, de egy adott pillanatban megk\u00e9rdezte t\u0151le: J\u00f3ska, mit ett\u00e9l ma? Fuszulykalevest \u2013 v\u00e1laszolja. M\u00e1snap is megk\u00e9rdi, a v\u00e1lasz ugyanaz. Ez el\u00e9g volt, \u00c1prily csal\u00e1d m\u00e1s szinten \u00e9lt, mert \u0151k 200 forinton fel\u00fcl kerestek. Egy elfogadhat\u00f3 fizet\u00e9s 24-40 forint k\u00f6z\u00f6tt volt. \u00c9s ezekt\u0151l nagyon \u00f3vta \u00c1prilyt, mert l\u00e1tta, hogy \u0151k magasabb szinten vannak. Egy id\u0151 ut\u00e1n \u00c1prilynek, 5 \u00e9s f\u00e9l \u00e9vesen, 1893 tavasz\u00e1n, m\u00e1r volt akarata, megmondta az anyj\u00e1nak, hogy hagyja j\u00e1tszani. Akkor kiment \u00e9s szembe tal\u00e1lta mag\u00e1val a nagyon n\u00e9pes kov\u00e1csm\u0171helyt, ott tal\u00e1lt egy kis gy\u00f6ngyvir\u00e1got, a majdnem vele egyid\u0151s R\u00e1cz R\u00f3zsik\u00e1t, aki Kov\u00e1csnak a mostohal\u00e1nya volt, akkor megtal\u00e1lta a katolikus temet\u0151t \u00e9s 1897 nyar\u00e1n az apja megvette neki a fegyvert, amely azt\u00e1n a vadonba bolond\u00edtja ki \u0151t. Parajdiakat nevez meg, hogy kik szeretett\u00e9k meg a vadont. Az apja is vitte, de az apja minden h\u00e9ten foglalt volt. Ez a puska nagyon ment, de addig m\u00e1r a sz\u00e9kelygyermekek is cs\u00e1b\u00edtgatt\u00e1k. Szerintem Parajd tette magyarr\u00e1 \u00c1prilyt, a term\u00e9szet, a sok gyerek, a j\u00e1t\u00e9k, az \u00e9lm\u00e9nyek, a bar\u00e1ts\u00e1gok, a kapcsol\u00f3d\u00e1sok. Apj\u00e1t is itt l\u00e1tta boldognak.

(B.M.): Hogyan \u00e9s mik\u00e9nt \u00e1polta, \u00e9s hogyan \u00e9li meg Parajd a k\u00f6lt\u0151 eml\u00e9k\u00e9t?<\/em>

(Cs.Z.): Parajd eml\u00e9kezet\u00e9ben m\u00e9g frissen \u00e9lt a k\u00f6lt\u0151 eml\u00e9ke. A falun k\u00edv\u00fcli helyek akkor v\u00e1ltak eml\u00e9khelyekk\u00e9, amikor ism\u00e9tl\u0151d\u0151 akci\u00f3k k\u00f6t\u0151dtek az ismert t\u00e1jhoz. Az els\u0151 hangs\u00falyozott megjelen\u00edt\u00e9se a k\u00f6lt\u0151 \u00e9letm\u0171v\u00e9nek a gyakori szavaltat\u00e1sa \u00f3r\u00e1kon, tematikus iskolai versenyeken, tal\u00e1lkoz\u00e1sokon. Ut\u00f3bb az oszt\u00e1lyokban \u00e9s a foly\u00f3sokon megjelen\u0151 tabl\u00f3k voltak hivatottak hangs\u00falyozni e k\u00f6lt\u00e9szet jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. A kil\u00e9p\u00e9st az 1970-80-as \u00e9vekben meghirdetett iskol\u00e1k k\u00f6zti versenyek jelentett\u00e9k Als\u00f3- \u00e9s Fels\u0151s\u00f3falva, Korond meg Szov\u00e1ta csapatai k\u00f6z\u00f6tt. Ezeket a tal\u00e1lkoz\u00f3kat Rabsonn\u00e9 v\u00e1r\u00e1nak el\u0151ter\u00e9ben tartottuk. Az vadalmafa t\u00f6v\u00e9t megv\u00e1jva, v\u00edzforr\u00e1sra akadtunk, ezt gy\u0171jt\u00f6tt\u00fck egybe, iv\u00f3v\u00edznek. Betonmederbe fogtuk, a k\u00f6vekkel kirakott t\u00e1mfalba az \u00c1prily Lajos K\u00fatja fel\u00edrat ker\u00fclt. T\u00e9rk\u00e9pet is helyezt\u00fcnk, a hely fontoss\u00e1g\u00e1t ismertet\u0151 sz\u00f6veget kopjafa szer\u0171 keretbe tett\u00fck. A m\u00e1sik falun k\u00edv\u00fcli eml\u00e9khely a K\u00e9t\u00e1gnak nevezett d\u0171l\u0151ben, a Kisk\u00fck\u00fcll\u0151 Kis- \u00e9s Nagy\u00e1gnak tal\u00e1lkoz\u00e1si pontj\u00e1n\u00e1l van. Az erd\u00e9szlakkal ellent\u00e9tes oldalon, a Kis\u00e1g partj\u00e1n volt egykor az \u00c1prily Lajos boronah\u00e1za. Ide \u00e1ll\u00edtottunk egy kopjaf\u00e1t, amit Moln\u00e1r Imre faragott, \u00e9s 2003-ban K\u00e1ntor Csaba reform\u00e1tus lelk\u00e9sz szentelt fel. Ett\u0151l a helyt\u0151l 100 m\u00e9terrel fennebb tal\u00e1lhat\u00f3 a Hal\u00e1lpatak, \u00e9s ennek a helynek igaz\u00e1b\u00f3l a k\u00f6lt\u0151 \u00e1ll\u00edtott eml\u00e9ket a Hal\u00e1lpatak. M\u00e1rt\u00e1nak c\u00edm\u0171 vers\u00e9vel. Mikecs L\u00e1szl\u00f3 a k\u00f6lt\u0151 veje hazaj\u00f6n Kolozsv\u00e1rra, j\u00f6vend\u0151beli feles\u00e9g\u00e9vel, M\u00e1rt\u00e1val vesznek r\u00e9szt az 1940-es visszacsatol\u00e1si \u00fcnneps\u00e9gen. K\u00f6zben a k\u00f6lt\u0151 is volt l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rok\u00e1s\u00f3, Bandi a fia katona, majd orosz fogoly a megsz\u00f6k\u00e9sig. 1944 szeptember\u00e9ben az orosz \u00e9s rom\u00e1n hader\u0151k elfoglalj\u00e1k Kolozsv\u00e1rt, mintegy 5000 magyar f\u00e9rfit fogdosnak \u00f6ssze, \u00e9s meg is ind\u00edtj\u00e1k \u0151ket a Szovjetuni\u00f3 fel\u00e9. K\u00f6zt\u00fck van \u00c1prily veje Mikecs L\u00e1szl\u00f3 is. Foks\u00e1nyba viszik, ahol DK-Eur\u00f3pa legnagyobb gy\u0171jt\u0151t\u00e1bora alakult ki 50000-es l\u00e9tsz\u00e1mmal. Itt m\u00e1r Mikecs L\u00e1szl\u00f3 s\u00falyos v\u00e9rhasban szenved. Ilyen \u00e1llapotban ker\u00fcl Taganrogba, ahol 1944. december 2-\u00e1n meghal. A k\u00f6lt\u0151 ezt a szomor\u00fas\u00e1got a Taganrog vers\u00e9ben \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg. M\u00e1rta l\u00e1nya 1944-ben elvesz\u00edti sz\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben a m\u00e1sodik gyerek\u00e9t. A harmadik trag\u00e9dia 1946. j\u00falius 26-\u00e1n k\u00f6vetkezik be, amikor M\u00e1rta 4 \u00e9ves kisl\u00e1nya Debrecenben v\u00e9rhast kap \u00e9s meghal.

(B.M.): 1987. november 14-\u00e9n, a k\u00f6lt\u0151 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 100-ik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n a Visegr\u00e1di \u00c1ltal\u00e1nos Iskola, Alapfok\u00fa M\u0171v\u00e9szeti Iskola felvette az \u00c1prily Lajos nevet. Az \u00fcnneps\u00e9gen a k\u00f6lt\u0151 lesz\u00e1rmazottjai is jelen voltak, J\u00e9kely Zolt\u00e1n l\u00e1nya Adrienne is, valamint P\u00e9terfi Sarolt, aki az\u00f3ta is az \u00c1prily Alap\u00edtv\u00e1ny eln\u00f6ke. Brass\u00f3ban, az 1989-es hazai rendszerv\u00e1lt\u00e1s hev\u00e9ben, m\u00e9g decemberben \u00f6ssze\u00fclt\u00fcnk: Binder P\u00e1l, Benk\u0151 J\u00f3zsef, Benedek Imre, T\u00f6r\u00f6k Ern\u0151, G\u00f6lle Vilmos, Bencze Mih\u00e1ly, Kiss Magda, Petki P\u00e1l, Madaras L\u00e1z\u00e1r \u00e9s megalap\u00edtottuk az \u00c1prily Lajos K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t. 1990. janu\u00e1r elej\u00e9n Benedek Imre, T\u00f6r\u00f6k Ern\u0151, Binder P\u00e1l felutazott Bukarestbe \u00e9s P\u00e1lk\u00f6vi P\u00e1l tan\u00fcgyi \u00e1llamtitk\u00e1r al\u00e1\u00edrta, \u00e9s pecs\u00e9ttel is ell\u00e1tta az \u00c1prily Lajos K\u00f6z\u00e9piskola alap\u00edt\u00f3 oklevel\u00e9t. Nemsok\u00e1ra Benedek Imre, Bencze Mih\u00e1ly, Kiss Magda, Mina L\u00e1szl\u00f3 \u00fajra Bukarestbe utaztak Demj\u00e9n Lajos tan\u00fcgyi \u00e1llamtitk\u00e1rhoz, hogy v\u00e9gleges\u00edts\u00e9k az \u00c1prily Lajos K\u00f6z\u00e9piskola \u00e9p\u00fclet\u00e9t. 1992. m\u00e1jus 16-\u00e1n, az \u00c1prily Lajos F\u0151gimn\u00e1zium megszervezte az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 brass\u00f3i magyar k\u00f6z\u00e9piskola 155 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t. Erre az \u00fcnneps\u00e9gre J\u00e9kely Zolt\u00e1n l\u00e1nya Adrienne csal\u00e1dj\u00e1val \u00e9rkezett. \u00c9rdekes eml\u00e9keket mes\u00e9lt \u00c1prilyr\u0151l. R\u00e9szt vett a visegr\u00e1di \u00c1prily Lajos \u00c1ltal\u00e1nos Iskola tan\u00e1ri k\u00fcld\u00f6tts\u00e9ge is. A parajdiak k\u00f6z\u00fcl itt volt Csereszny\u00e9s Attila igazgat\u00f3 valamint \u00d6n, \u00e9s \u00d6n egy el\u0151ad\u00e1st is tartott a k\u00f6lt\u0151r\u0151l. 2012. november 14-\u00e9n a k\u00f6lt\u0151 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 125 \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l, Szente Levente brass\u00f3i \u00f6nkorm\u00e1nyzati k\u00e9pvisel\u0151 f\u00e1radts\u00e1got nem t\u0171r\u0151 munk\u00e1j\u00e1nak eredm\u00e9nyekek\u00e9nt magyar, n\u00e9met \u00e9s rom\u00e1n nyelv\u0171 eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t avattak a k\u00f6lt\u0151 sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1n, a brass\u00f3i Hossz\u00fa utca 111 sz\u00e1m alatt. Kelemen Hunor RMDSZ eln\u00f6k leplezte le: \u201e\u00c1prily Lajos humanista k\u00f6lt\u0151 volt olyan id\u0151szakban, amikor Eur\u00f3pa let\u00e9vedt a humanizmus \u00fatj\u00e1r\u00f3l, \u00e9s az Erd\u00e9lyi Helikon egyik els\u0151 szerkeszt\u0151jek\u00e9nt, int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9p\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel Trianon ut\u00e1n otthont teremtett az erd\u00e9lyi magyar irodalom sz\u00e1m\u00e1ra.\u201d Jelenleg egy magyar \u00e9s \u00f6t rom\u00e1n csal\u00e1d lakik e h\u00e1zban. A k\u00f6lt\u0151 sz\u00fclet\u00e9si adatait a Brass\u00f3-Bertalan sz\u00e1sz par\u00f3ki\u00e1n lehet megtekinteni, ott Jekelius n\u00e9v alatt. Parajdon is t\u00f6rt\u00e9ntek csod\u00e1k?<\/em>

(Cs.Z.): Igen, itt is t\u00f6rt\u00e9ntek csod\u00e1k. 1990. okt\u00f3ber 21-\u00e9n az itteni \u00e1ltal\u00e1nos iskola Csereszny\u00e9s Attila igazgat\u00f3 \u00e9s a tan\u00e1ri kar csapatmunk\u00e1ja eredm\u00e9nyek\u00e9nt felvette az \u00c1prily Lajos nevet. Ezt az \u00fcnneps\u00e9get J\u00e9kely Adrienne is megtisztelte, a visegr\u00e1di \u00c1prily Lajos iskola igazgat\u00f3n\u0151je Mezei Anna, valamint a k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g is. Iskol\u00e1nkban megalap\u00edtottuk az \u00c1prily Lajos K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si Egyes\u00fcletet, aminek az\u00f3ta is \u00e9n vagyok a v\u00e1lasztott eln\u00f6ke, ami azt jelenti, hogy egyben az eml\u00e9kh\u00e1zat is \u00e9n fel\u00fcgyelem, \u00e9n rendezem. Ezen egyes\u00fclet \u00e9gisze alatt l\u00e9trehoztuk az \u00c1prily Lajos Eml\u00e9kh\u00e1zat, aminek az avat\u00e1sa 1991. okt\u00f3ber 19-\u00e9n volt. J\u00e9kely Adrienne eml\u00e9kt\u00e1rgyakat adom\u00e1nyozott, P\u00e9terfi L\u00e1szl\u00f3 szobr\u00e1sz, Adrienne f\u00e9rje is seg\u00edtette a gy\u0171jt\u00e9st. M\u00e1ra annyi minden \u00f6sszegy\u0171lt, hogy alig f\u00e9r az eml\u00e9kh\u00e1zban, k\u00e9tszer ekkora h\u00e1z kellene. 2004. szeptember 25-\u00e9n felavattuk az eml\u00e9km\u0171vet, a k\u00f6vet a korondi erd\u0151b\u0151l hoztuk, a r\u00e1 ker\u00fcl\u0151 \u00c1prily plakettet Szab\u00f3 J\u00e1nos tan\u00e1r k\u00e9sz\u00edtette. 2021. szeptember 24-\u00e9n a parajdi k\u00f6zponti parkban felavattuk a k\u00f6lt\u0151 mellszobr\u00e1t, amit T\u00fari T\u00f6r\u00f6k Tibor m\u0171v\u00e9sz k\u00e9sz\u00edtett, \u00e9s F\u00fcl\u00f6p D. Ibolya adom\u00e1nyozott. Rengeteg l\u00e1togat\u00f3ja volt \u00e9s van az eml\u00e9kh\u00e1znak, tan\u00e1rok, di\u00e1kok, irodalomszeret\u0151k. \u00c1prily sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n el\u0151ad\u00e1sokat tartunk, \u00fcnneps\u00e9geket szervez\u00fcnk. Egyes\u00fclet\u00fcnk tagjai: Horv\u00e1th Istv\u00e1n, Laczk\u00f3 T\u00fcnde \u00e9s Attila, Vak\u00e1r Jutka, Andr\u00e1ssi Judit, Herczog Erzs\u00e9bet, Moldov\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s bar\u00e1ti k\u00f6re, mindig seg\u00edt\u0151t\u00e1rsaim voltak ebben a hatalmas munk\u00e1ban. Ez\u00faton is k\u00f6sz\u00f6netet mondok nekik.

(B.M.): 1992-ben megpr\u00f3b\u00e1ltam a h\u00e1rom \u00c1prily iskola, a visegr\u00e1di, a brass\u00f3i, \u00e9s a parajdi iskola tan\u00e1ri kar\u00e1t egy \u201esz\u00f6vets\u00e9gbe\u201d kov\u00e1csolni, hogy k\u00f6z\u00f6s t\u00e1borokat, el\u0151ad\u00e1sokat, di\u00e1k- \u00e9s tan\u00e1rcser\u00e9ket tartva fejlessz\u00fck iskol\u00e1nk sz\u00ednvonal\u00e1t, \u00e9s er\u0151s\u00edts\u00fck meg int\u00e9zm\u00e9nyeinkben \u00c1prily transzilvanizmus\u00e1t. A kezdeti lelkesed\u00e9s lassan al\u00e1bbhagyott, \u00e9s id\u0151vel megsz\u0171nt. Hogy \u00e9lt\u00e9k meg ezt itt Parajdon?<\/em>

(Cs.Z.): Igen eml\u00e9kszem erre a kezdem\u00e9nyez\u00e9sre. \u00c9n ink\u00e1bb az \u00c1prily eml\u00e9kh\u00e1zon kereszt\u00fcl tudtam ezeket megval\u00f3s\u00edtani. Rengeteg l\u00e1togat\u00f3, hazai, k\u00fclf\u00f6ldi, a besz\u00e9lget\u00e9sek, el\u0151ad\u00e1sok, \u00e9bren tartott\u00e1k a k\u00f6lt\u0151 eml\u00e9k\u00e9t. K\u00f6nyveimen kereszt\u00fcl is terjedtek az ismeretek, az \u00fajs\u00e1gokban k\u00f6z\u00f6lt cikkeimmel is. \u00c9s ezt tov\u00e1bbra is folytatjuk. J\u00f6jjenek min\u00e9l t\u00f6bben, \u00e9s l\u00e1togass\u00e1k meg az eml\u00e9kh\u00e1zat, ismerj\u00e9k meg az igazi \u00c1prily Lajost.

(B.M.): Mindezek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra j\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9get \u00e9s sok sikert k\u00edv\u00e1nok! K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m a besz\u00e9lget\u00e9st.<\/em><\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Csiki Zolt\u00e1n a parajdi \u00c1prily Lajos \u00c1ltal\u00e1nos iskola nyugalmazott tan\u00e1ra, 31 \u00e9ve az \u00c1prily Eml\u00e9kh\u00e1z kinevezett mindenese, 1992-ben a brass\u00f3i \u00c1prily Lajos F\u0151gimn\u00e1zium vil\u00e1gtal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n tartott \u00e9rdekfesz\u00edt\u0151 el\u0151ad\u00e1st \u00c1prily Lajosr\u00f3l. T\u00f6bb k\u00f6nyv szerz\u0151je, nevezetesek: Parajd (1999), Rabs\u00f3n\u00e9 \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge I (2006), Rabs\u00f3n\u00e9 \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge II (2012), Rabs\u00f3n\u00e9 \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge III (2016), \u00c1prily Lajos \u00e9s Parajd (2016). 2022. okt\u00f3ber 18-\u00e1n […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[122],"tags":[],"class_list":["post-103855","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-interju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/103855","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=103855"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/103855\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=103855"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=103855"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=103855"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}