
{"id":104088,"date":"2023-01-29T16:01:10","date_gmt":"2023-01-29T16:01:10","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=104088"},"modified":"2023-01-29T16:01:10","modified_gmt":"2023-01-29T16:01:10","slug":"szabo-t-attila-a-finn-es-a-magyar-kalevala-eletutja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=104088","title":{"rendered":"Szab\u00f3 T. Attila: A finn \u00e9s a magyar Kalevala \u00e9let\u00fatja"},"content":{"rendered":"\r\n<p><em><strong>Nagy K\u00e1lm\u00e1n Kalevala-ford\u00edt\u00e1s\u00e1nak megjelen\u00e9se alkalm\u00e1b\u00f3l<\/strong><\/em><br><br>1. A XVII-XVIII. sz\u00e1zadban a m\u0171v\u00e9szeti-irodalmi \u00e9letben a barokk cifr\u00e1lkod\u00f3, hivalkod\u00f3 pomp\u00e1j\u00e1t a g\u00f6r\u00f6g-r\u00f3mai m\u0171velts\u00e9geszm\u00e9nyeket \u00e9s szeml\u00e9letm\u00f3dot sug\u00e1rz\u00f3 klasszicizmus hideg, szenvtelen \u00e9letszeml\u00e9lete, mitol\u00f3giai t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1sa, formai csiszolts\u00e1ga v\u00e1ltotta fel. E k\u00e9t ir\u00e1nyzat azonban egy volt abban, hogy egyik sem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt a f\u00f6ldrajzi k\u00f6rnyezet \u00e9s t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz\u00e9nek m\u0171vel\u0151d\u00e9si, m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s irodalmi ig\u00e9nyeivel, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t csak a sz\u00fclet\u00e9si arisztokr\u00e1cia kiv\u00e1lts\u00e1goltjai \u00e9s a szellemi \u00e9let kiv\u00e1lts\u00e1gosai alkott\u00e1k. Az udvari k\u00f6rnyezetben \u00e9s az irodalmi szalonok vil\u00e1g\u00e1ban s\u00e1padoz\u00f3-lankadoz\u00f3 irodalom eszm\u00e9nyeiben, t\u00e1rgy- \u00e9s formakezel\u00e9s\u00e9ben a maga nemzeti k\u00f6rnyezet\u00e9t\u0151l jobb\u00e1ra f\u00fcggetlen\u00fcl, a politikai-nemzeti hat\u00e1rokat \u00e1tt\u00f6rve a kozmopolitizmus ig\u00e9zet\u00e9ben teng\u0151d\u00f6tt abban a viszonylag sz\u0171k k\u00f6rben, amelyre mint eszm\u00e9nyei, szeml\u00e9letm\u00f3dja hordoz\u00f3j\u00e1ra, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9re sz\u00e1m\u00edthatott.<!--more--><br><br>A francia forradalom sz\u00e1zad\u00e1nak v\u00e9g\u00e9re azonban ennek a t\u00f6megekt\u0151l elszakad\u00f3, a t\u00f6megig\u00e9nyeket semmibe vev\u0151 \u00e9let- \u00e9s irodalomszeml\u00e9letnek egy eszm\u00e9nyeiben, c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seiben, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban mer\u0151ben m\u00e1s ir\u00e1nyzat el\u0151tt kellett egyre fokoz\u00f3d\u00f3 m\u00e9rt\u00e9kben h\u00e1tr\u00e1lnia: a romanticizmus \u00e9let- \u00e9s irodalomszeml\u00e9lete el\u0151tt. A romanticizmus, t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1sban, a nemzeti m\u00falt fel\u00e9 fordult. Ezen t\u00falmen\u0151en hovatov\u00e1bb a nemzeti romantik\u00e1nak nemcsak ihlet\u0151je, \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek t\u00e1rgya is a nemzettestnek az a sz\u00e1mban t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sze volt, illet\u0151leg az lett, amelyet \u00e9ppen ennek az ir\u00e1nyzatnak el\u0151ret\u00f6r\u00e9se \u00f3ta kezdtek n\u00e9pnek nevezni.<br><br>A \u201en\u00e9pi gondolat\u201d-nak ez a hat\u00e1rozott el\u0151ret\u00f6r\u00e9se a XIX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben arra a nem alaptalan, de a romantika t\u00falz\u00e1s\u00e1ban itt-ott t\u00e9ves k\u00f6vetkeztet\u00e9sre vezetett, hogy minden nemzet \u0151si m\u0171velts\u00e9g\u00e9nek hordoz\u00f3ja maga a n\u00e9p, teh\u00e1t e m\u0171velts\u00e9g eml\u00e9kei els\u0151sorban a n\u00e9pben keresend\u0151k. Ez a felismer\u00e9s Eur\u00f3pa-szerte a n\u00e9pi \u00e9let min\u00e9l teljesebb megismer\u00e9s\u00e9re val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9sek sarkall\u00f3ja, \u00f6szt\u00f6k\u00e9l\u0151je lett. Eg\u00e9szen term\u00e9szetes, hogy \u2013 j\u00f3r\u00e9szt a nyugat-eur\u00f3pai romantika hat\u00e1sa alatt \u2013 a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n a hagyom\u00e1ny\u0151rz\u0151bb \u201ekis n\u00e9pek\u201d \u00e9s \u00edgy a finn n\u00e9p m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9let\u00e9ben is megindult a n\u00e9phagyom\u00e1nyok, els\u0151sorban \u00e9ppen a n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet term\u00e9keinek gy\u0171jt\u00e9se.<br><br>Ennek az egyre izmosod\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9snek a finn \u00e9letben megvoltak a t\u00f6rt\u00e9neti el\u0151zm\u00e9nyei. Az els\u0151 finn bibliaford\u00edt\u00e1s tolm\u00e1csol\u00f3ja, a hit\u00faj\u00edt\u00f3 Agricola Mih\u00e1ly p\u00fcsp\u00f6k m\u00e1r 1551-ben megeml\u00e9kezik a finn n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet istenalakjair\u00f3l. A XVIII. sz\u00e1zadban az \u00e9rt\u00e9kel\u0151k sora egyre szaporodik, m\u00edg a k\u00f6vetkez\u0151 sz\u00e1zad elej\u00e9n egy fiatal n\u00e9met kutat\u00f3, von Schr\u00f6ter a sv\u00e9dorsz\u00e1gi Upsala egyetem\u00e9n finn di\u00e1kt\u00e1rsai t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1s\u00e1t\u00f3l fellelkes\u00edtve egy k\u00f6tetnyi finn \u00e9neket gy\u0171jt \u00e9s ad ki (Finnische Hunen, 1819). A finn n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szetnek az ismeretlens\u00e9gb\u0151l kinyilatkoztat\u00e1sszer\u0171en a nemzetk\u00f6zi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s f\u00e9nyk\u00f6r\u00e9be ker\u00fclt \u00e9rt\u00e9kei rendk\u00edv\u00fcli hat\u00e1ssal voltak a finn \u00e9letre a nemzeti \u00f6ntudatosod\u00e1s kezd\u0151kor\u00e1ban. Elhangzott a turkui finn egyetem nagy m\u0171velts\u00e9g\u0171 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sztan\u00e1r\u00e1nak, Becker Reinholdnak a finn nemzeti tudom\u00e1nyok j\u00f6v\u0151j\u00e9t megszab\u00f3 h\u00edres nyilatkozata: \u201eSz\u00e9gyen volna, ha a finnek nem tekinten\u00e9k becs\u00fclet\u00fcgy\u00fcknek a n\u00e9pnyelv \u00e9s a n\u00e9pk\u00f6lt\u00e9szet tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1t, mikor a k\u00fclf\u00f6ld a legnagyobb \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel v\u00e1rja az eredm\u00e9nyeket.\u201d<br><br>2. A turkui t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz nev\u00e9t ugyan m\u00e1r e nyilatkozat s\u00falya miatt is \u00e9rdemes volt itt tollra venn\u00fcnk, m\u00e9g ink\u00e1bb indokolja azonban e nyilatkozat eml\u00e9kezetbe id\u00e9z\u00e9s\u00e9t az a hat\u00e1s, amelyet Becker k\u00f6rnyezet\u00e9re \u00e9s \u00e9ppen a finn Kalevala anyag\u00e1nak majdani egybegy\u0171jt\u0151j\u00e9re \u00e9s egybeszerkeszt\u0151j\u00e9re, L\u00f6nnrot Ill\u00e9sre (1802\u20131884) gyakorolt.<br><br>A Kalevala anyag\u00e1nak egybegy\u0171jt\u0151je sokgyermekes szab\u00f3mester fiak\u00e9nt nagy neh\u00e9zs\u00e9gek k\u00f6zepette v\u00e9gezte el als\u00f3bb fok\u00fa tanulm\u00e1nyait. Minthogy anyagiak miatt a k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1b\u00f3l megszak\u00edt\u00e1sokkal, s \u00edgy n\u00e9mi k\u00e9s\u00e9ssel ker\u00fclhetett ki, h\u00fasz\u00e9ves volt, mikor 1822-ben beiratkozott a turkui finn egyetemre. Itt el\u0151sz\u00f6r a b\u00f6lcs\u00e9szeti karon v\u00e9gezte nagy odaad\u00e1ssal tanulm\u00e1nyait, majd a jobb meg\u00e9lhet\u00e9ssel kecsegtet\u0151 orvosi oklevelet szerezte meg. A n\u00e9phagyom\u00e1nyok ir\u00e1nt m\u00e9g egyetemi hallgat\u00f3 kor\u00e1ban fel\u00e9bredt \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se arra k\u00e9sztette az akkor m\u00e1r gyakorlott gy\u0171jt\u0151t, hogy \u2013 a hagyom\u00e1nyment\u00e9s c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s\u00e9vel \u20131832-ben \u00c9szak-Finnorsz\u00e1gnak egy eldugott pontj\u00e1t v\u00e1lassza orvosi foglalkoz\u00e1sa munkater\u00e9\u00fcl, \u00e9s \u00edgy k\u00f6zel ker\u00fclj\u00f6n a gazdag eredm\u00e9nyeket \u00edg\u00e9r\u0151 Karjal\u00e1hoz. A vil\u00e1g zaj\u00e1t\u00f3l t\u00e1voli munkahely\u00e9n L\u00f6nnrot orvosi foglalatoss\u00e1ga mellett gy\u0171jt\u0151szenved\u00e9ly\u00e9nek szentelte minden szabadidej\u00e9t. Valamivel t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00e9vtizedes mag\u00e1ny\u00e1ban nem lankad\u00f3, odaad\u00e1sban f\u00e1radhatatlan gy\u0171jt\u0151munk\u00e1ja olyan eredm\u00e9nyeket hozott, hogy 1853-ban az eg\u00e9sz orsz\u00e1g k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1ra a helsinki egyetem finn nyelv- \u00e9s irodalmi tansz\u00e9k\u00e9re nevezt\u00e9k ki. Tan\u00e1ri kinevez\u00e9se kedvez\u0151 lehet\u0151s\u00e9geket teremtett sz\u00e1m\u00e1ra, hogy gy\u0171jt\u00f6tt anyag\u00e1t fel is dolgozza. Tudom\u00e1nyos munk\u00e1j\u00e1t kilenc \u00e9vi tan\u00e1ri foglalatoss\u00e1ga alatt, majd az egyetemi \u00e9letb\u0151l val\u00f3 kiv\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n m\u00e9g huazonk\u00e9t \u00e9vig, hal\u00e1l\u00e1ig \u2013 a finn nemzet p\u00e9ld\u00e1tlanul nagy tisztelet\u00e9t \u00e9s megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9t \u00e9lvezve \u2013 folytatta.<br><br>3. E megett a k\u00fcls\u0151 esem\u00e9nyekben rendk\u00edv\u00fcl szeg\u00e9ny, a gyermek- \u00e9s ifj\u00fakori n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9st kiv\u00e9ve anyagi neh\u00e9zs\u00e9gek zaklatotts\u00e1g\u00e1t\u00f3l mentes, jobb\u00e1ra csendes elvonults\u00e1gban t\u00f6lt\u00f6tt, sz\u00fcrke \u00e9let nyugalma m\u00f6g\u00f6tt a n\u00e9phagyom\u00e1nyok gy\u0171jt\u00e9s\u00e9ben-ment\u00e9s\u00e9ben buzg\u00f3lkod\u00f3, a nemzeti m\u0171vel\u0151d\u00e9s n\u00e9pi alapokon val\u00f3 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt lobog\u00f3 tev\u00e9kenyked\u00e9s l\u00e1za \u00e9s nagy eredm\u00e9nyekben gazdag alkot\u00f3munka izgalma kavarog. A k\u00fcls\u0151 esem\u00e9nyekben fak\u00f3 \u00e9let mintegy val\u00f3ra akarta v\u00e1ltani a korai finn n\u00e9phagyom\u00e1nygy\u0171jt\u0151k legbuzg\u00f3bbik\u00e1nak, Gottlundnak azt a felismer\u00e9s\u00e9t, hogy a gy\u0171jt\u00f6tt finn n\u00e9p\u00e9nekeket egybe\u00f6lelkez\u0151 eg\u00e9ssz\u00e9 kellene \u00f6sszefoglalni. \u201eMilyen t\u00e1vlat t\u00e1rulna el\u00e9nk \u2013 \u00edrja szem\u00e9t a t\u00e1voli j\u00f6v\u0151re ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 Gottlund \u2013, ha mi, fiatalabb finn \u00edr\u00f3k nagyobb gondot ford\u00edtan\u00e1nk anyanyelv\u00fcnkre \u00e9s a hazai irodalomra. Ha \u00f6sszegy\u0171jten\u00e9k a finn n\u00e9p \u00e9nekeit, egy eg\u00e9sz m\u0171 kerekedn\u00e9k ki, amin\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul Hom\u00e9rosz eposza, Osszi\u00e1n \u00e9nekei vagy a Nibelungenlied.\u201d<br><br>E gondolat megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz az els\u0151 l\u00e9p\u00e9seket \u2013 tal\u00e1n-tal\u00e1n akkor m\u00e9g \u00f6ntudatlanul \u2013 L\u00f6nnrot m\u00e1r turkui egyetemi hallgat\u00f3 kor\u00e1ban megtette. A b\u00f6lcs\u00e9szetkari magisteri (doktori) fokozat elnyer\u00e9se ut\u00e1n az orvosi kar el\u0151ad\u00e1sait hallgat\u00f3 di\u00e1k az egyetemi el\u0151ad\u00e1soknak egy hosszabb, k\u00e9nyszer\u0171 sz\u00fcnetel\u00e9se alatt gy\u0171jt\u0151munk\u00e1ba kezdett. Els\u0151 gy\u0171jt\u0151\u00fatj\u00e1t m\u00e9g tizenegy azonos c\u00e9l\u00fa v\u00e1llalkoz\u00e1sa, majd a gy\u0171jt\u0151ter\u00fclet k\u00f6zpontj\u00e1ban, vid\u00e9ki orvoskod\u00e1sa mag\u00e1ny\u00e1ban a gy\u0171jt\u00e9s sz\u00e1mtalan alkalm\u00e1nak felhaszn\u00e1l\u00e1sa k\u00f6vette. M\u00e1r 1828-as els\u0151 gy\u0171jt\u0151\u00fatj\u00e1r\u00f3l olyan b\u0151s\u00e9ges anyagot hozott mag\u00e1val L\u00f6nnrot, hogy 1829-ben megkezdte f\u00fczetekben kiadni els\u0151 nagyobb, Kantele (Koboz) c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t \u00fagy, hogy a gy\u0171jt\u00f6tt \u00e9nekeket egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 alkot\u00e1soknak tekintve jelentette meg. Egyetemi tanulm\u00e1nyi \u00e9vei, majd az orvosi gyakorlat szabad id\u0151k\u00f6zei alatt lejegyzett rendk\u00edv\u00fcl gazdag anyag\u00e1nak helysz\u00edni gy\u0171jt\u00f6get\u00e9se k\u00f6zben L\u00f6nnrot azt a megfigyel\u00e9st tette, hogy a n\u00e9pi \u00e9nekesek nem ragaszkodnak \u00edzr\u0151l-\u00edzre a r\u00e1juk \u00f6r\u00f6k\u00edtett sz\u00f6veghez. hanem kisebb-nagyobb k\u00f6lt\u0151i lelem\u00e9nnyel m\u00f3dos\u00edtanak, v\u00e1ltoztatgatnak rajta. Ez adta L\u00f6nnrotnak egy n\u00e9peposz megszerkeszt\u00e9s\u00e9hez az els\u0151 gondolatot. Ha a n\u00e9p\u00e9nekesnek joga van a v\u00e1ltoztat\u00e1shoz, sz\u00e1m\u00e1ra, aki minden n\u00e9pi \u00e9nekesn\u00e9l t\u00f6bbet tud, mert mindenikn\u00e9l t\u00f6bb egybegy\u0171jt\u00f6tt v\u00e1ltozattal rendelkezik, sz\u00e1m\u00e1ra mi\u00e9rt volna tilalmas a gy\u0171jt\u00f6tt darabok egybeolvaszt\u00e1sa, egym\u00e1sb\u00f3l val\u00f3 kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9se, kisebb egys\u00e9gekbe val\u00f3 \u00f6sszefog\u00e1sa. E gondolat val\u00f3rav\u00e1lt\u00e1sak\u00e9nt L\u00f6nnrot el\u0151bb a kalevalai h\u0151s\u00f6k (Lemmink\u00e4inen, V\u00e4in\u00e4m\u00f6inen, Ilmarinen) szem\u00e9lye k\u00f6r\u00e9 csoportos\u00edtott \u00e9nekek egybefoglal\u00e1s\u00e1val egy \u00e9nekgy\u0171jtem\u00e9nyt szerkesztett; ezt a szakirodalom m\u00e1r j\u00f3 ideje \u0150s-Kalevala n\u00e9ven tartja nyilv\u00e1n. A Kaleval\u00e1nak ezt a v\u00e1ltozat\u00e1t L\u00f6nnrot nem tette nyomtat\u00e1sban k\u00f6zz\u00e9, mert k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vi gy\u0171jt\u0151\u00fatj\u00e1n \u00c9szak-Karjal\u00e1ban egy kiv\u00e1l\u00f3 n\u00e9p\u00e9nekes, a vak Perttunen Arhippa ajk\u00e1r\u00f3l az eddigiekn\u00e9l m\u00e9g terjedelmesebb \u00e9s pazarabb v\u00e1ltozatokat jegyzett le. E v\u00e1ltozatok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val \u00e1tdolgozta h\u00e1t az \u0150s-Kaleval\u00e1t, \u00e9s Kalevala, teljes c\u00edm\u00e9n magyar ford\u00edt\u00e1sban: Kalevala vagy r\u00e9gi karjalai \u00e9nekek a finn n\u00e9p \u0151skor\u00e1b\u00f3l c\u00edmen 1835-ben megjelentette a finns\u00e9g nagy nemzeti eposz\u00e1t. A Kaleval\u00e1nak ezt a m\u00e1sodik v\u00e1ltozat\u00e1t Vanha Kalevala (R\u00e9gi Kalevala) n\u00e9ven eml\u00edti a Kaleval\u00e1ra vonatkoz\u00f3 rendk\u00edv\u00fcl gazdag irodalom.<br><br>4. A Kalevala finnorsz\u00e1gi \u00e9s eur\u00f3pai fogadtat\u00e1sa nem csak az \u00fajabb gy\u0171jt\u0151k eg\u00e9sz sor\u00e1t lelkes\u00edtette tov\u00e1bbi munk\u00e1ra. Maga a R\u00e9gi-Kalevala megteremt\u0151je is tov\u00e1bb gy\u0171jt\u00f6tt, majd t\u00f6bb mint egy \u00e9vtizednyi gy\u0171jt\u00e9s rendj\u00e9n egybehordott \u00fajabb anyag\u00e1t az addig alkalmazott egybedolgoz\u00f3 m\u00f3dszerrel hamarosan beleolvasztotta a R\u00e9gi-Kaleval\u00e1ba. Mivel az el\u0151bbi v\u00e1ltozat m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta elfogyott, 1849-ben megjelentette tetemesen b\u0151v\u00edtett \u00e9s jav\u00edtott kiad\u00e1sban a Kalevala v\u00e9gleges v\u00e1ltozat\u00e1t, az \u00daj-Kaleval\u00e1t.<br><br>Az el\u0151bb mondottak ut\u00e1n a Kalevala \u00e9let\u00fatj\u00e1nak id\u0151beli m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6veit, a sz\u00f6vegb\u0151v\u00fcl\u00e9s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t, Illet\u0151leg a v\u00e9gleges m\u0171 terjedelm\u00e9t \u00edgy szeml\u00e9ltethetj\u00fck:<br><br>KANTELE \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9nekek gy\u0171jtem\u00e9nye 1829\u20131831.<br><br>LEMMINK\u00c4INEN 825 verssor<br><br>V\u00c4IN\u00c4M\u00d6INEN 1867 verssor<br><br>NAIMAKANSAN VIRSIA 499 verssor<br><br>\u0150S-KALEVALA 18 \u00e9nek = 5052 verssor (1833)<br><br>R\u00c9GI KALEVALA 32 \u00e9nek = 12 078 verssor (1835)<br><br>\u00daJ-KALEVALA v\u00e9glegezett sz\u00f6veg 32 \u00e9nekben 22 795 verssorral (1849)<br><br>Ahogy b\u0151v\u00fclt a finn epikus \u00e9nekek gy\u00f6ngysora, \u00e9s amilyen m\u00e9rt\u00e9kben v\u00e1lt terjedelmesebb\u00e9, \u00f6tv\u00f6z\u0151d\u00f6tt epikai eg\u00e9ssz\u00e9 a Kaleva f\u00f6ldje, azaz Finnorsz\u00e1g r\u00e9gm\u00faltj\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 nagy ar\u00e1ny\u00fa k\u00f6lt\u0151i m\u0171, egy ideig olyan m\u00e9rt\u00e9kben fokoz\u00f3dott a lelkesed\u00e9s Finnhonban \u00e9s a csod\u00e1lat k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n. A fenntart\u00e1s n\u00e9lk\u00fcli k\u00fclf\u00f6ldi elragadtat\u00e1st azonban m\u00e9g L\u00f6nnrot \u00e9let\u00e9ben, f\u0151k\u00e9nt az 50-es \u00e9s 60-as \u00e9vekben az a tudom\u00e1nyos k\u00e9tely zavarta meg, amely a Kaleval\u00e1t L\u00f6nnrot koholm\u00e1ny\u00e1nak akarta min\u0151s\u00edteni, \u00e9s igyekezett megtagadni t\u0151le a n\u00e9pi eredetet. Ez a f\u0151k\u00e9nt k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n fel-felbukkan\u00f3 gyan\u00fas\u00edt\u00e1s \u00fajabb kutat\u00e1sra villanyozta fel a n\u00e9mileg ellankadt finn n\u00e9phagyom\u00e1ny-kutat\u00e1st. Az \u00fajabb gy\u0171jt\u00e9s mellett a r\u00e9gi gy\u0171jt\u00e9sek anyag\u00e1nak \u00e1tvizsg\u00e1l\u00e1sa rendj\u00e9n v\u00e9gzett hatalmas kiad\u00f3i \u00e9s filol\u00f3giai munka v\u00e9gs\u0151 eredm\u00e9nye r\u00f6viden \u00edgy jellemezhet\u0151: Bebizonyosodott, hogy L\u00f6nnrot soha senkit sem akart f\u00e9lrevezetni annak a l\u00e1tszatnak er\u0151szakol\u00e1s\u00e1val, hogy a Kalevala a maga v\u00e1ltozataiban \u00e9s v\u00e9gs\u0151 form\u00e1j\u00e1ban n\u00e9pi alkot\u00e1s. L\u00f6nnrot helysz\u00ednen v\u00e9gzett feljegyz\u00e9sei \u00e9s m\u00e1s \u2013 nem egy esetben a Kalevala gy\u0171jt\u0151j\u00e9nek anyag\u00e1n\u00e1l is nagyobb eredm\u00e9nyekkel dicsekv\u0151 \u2013 gy\u0171jt\u0151k k\u00e9ts\u00e9gtelen hitel\u0171 sz\u00f6vegei bizonykodnak arr\u00f3l, hogy L\u00f6nnrot beavatkoz\u00e1sa csak a szerkezetre, a n\u00e9pi \u00e9nekek egybefog\u00e1s\u00e1ra szor\u00edtkozik, \u00e9s \u00edgy nincs tudom\u00e1nyos alap az alkot\u00f3r\u00e9szek n\u00e9pi eredet\u00e9nek k\u00e9ts\u00e9gbe von\u00e1s\u00e1ra.<br><br>5. A magyar nyelveredet k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben d\u00f6nt\u0151 XIX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n a romantikus t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s \u00e9s a j\u00f3zan \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 nyelv\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g meger\u0151s\u00f6d\u00e9se egyar\u00e1nt kedvez\u0151 l\u00e9gk\u00f6rt teremtett Magyarorsz\u00e1gon a Kalevala lelkes fogadtat\u00e1s\u00e1ra, \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re. \u00cdgy \u00e9rthet\u0151, hogy kor\u00e1n \u00e9bredezett az ig\u00e9ny a Kalevala magyar tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ra is. A nagy magyar nyelv\u00e9szkutat\u00f3, Reguly Antal m\u00e1r 1839-i finnorsz\u00e1gi \u00fatja alkalm\u00e1val megismerkedett az 1835. \u00e9vi R\u00e9gi-Kaleval\u00e1val, s hozz\u00e1 is fogott ford\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. K\u00e9zirati hagyat\u00e9ka a finn sz\u00f6veg 32 \u00e9nek\u00e9b\u0151l k\u00e9t \u00e9nek teljes, kett\u0151nek pedig t\u00f6red\u00e9kes ford\u00edt\u00e1s\u00e1t \u0151rizte meg. A v\u00e9gleges Kaleval\u00e1t els\u0151k\u00e9nt 1853-ban Hunfalvy P\u00e1l ismertette, s bel\u0151le ford\u00edt\u00e1sban szemelv\u00e9nyeket is k\u00f6z\u00f6lt. A magyar naiveposz hi\u00e1ny\u00e1n keserg\u0151 Arany J\u00e1nosnak a Kalevala ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l tan\u00faskodik, hogy foly\u00f3irat\u00e1ban, a Sz\u00e9pirodalmi Figyel\u0151ben F\u00e1bi\u00e1n Istv\u00e1n ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban hat \u00e9neket jelentetett meg. A Kaleval\u00e1b\u00f3l r\u00e9szleteket ford\u00edt\u00f3k sor\u00e1t Szinnyei J\u00f3zsef nev\u00e9vel kell z\u00e1rnunk. Szinnyei a Kullervo-epiz\u00f3d magyarra ford\u00edt\u00e1s\u00e1val \u00e9s k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tel\u00e9vel biztos\u00edtott mag\u00e1nak helyet a magyar Kalevala-tolm\u00e1csol\u00f3k rendj\u00e9ben.<br><br>A teljes Kalevala-ford\u00edt\u00e1sok sor\u00e1t Barna Ferdin\u00e1nd 1871-ben megjelent tolm\u00e1csol\u00e1sa nyitja meg. Az \u0151 ford\u00edt\u00e1sa ugyan jelent\u0151s teljes\u00edtm\u00e9ny volt filol\u00f3giai szempontb\u00f3l, hi\u00e1nyzik azonban bel\u0151le az a b\u00e1jos term\u00e9szetess\u00e9g, \u00fcdes\u00e9g, amely pedig a finn Kaleval\u00e1t mint n\u00e9pi sz\u00f6vegekb\u0151l egybe\u00f6tv\u00f6z\u00f6tt eposzt k\u00f6nnyeds\u00e9g\u00e9ben, hamvass\u00e1g\u00e1ban jellemzi. \u00c9ppen ez\u00e9rt nem v\u00e1rathatott sok\u00e1ig mag\u00e1ra az \u00fajabb, a kalevalai vil\u00e1got az eredeti finn sz\u00f6veghez jobban simul\u00f3 k\u00f6lt\u0151i nyelven visszat\u00fckr\u00f6ztet\u0151 magyar ford\u00edt\u00e1s. A m\u00e1sodik teljes magyar Kalevala-ford\u00edt\u00e1s Vik\u00e1r B\u00e9la k\u00e9t \u00e9vtizedes munk\u00e1j\u00e1nak eredm\u00e9nyek\u00e9nt el\u0151sz\u00f6r 1909-ben jelent meg. Az 1935-i m\u00e1sodik kiad\u00e1s ut\u00e1ni kiad\u00e1sokra n\u00e9zve nincsenek ugyan pontos adataim, de tal\u00e1n egy 1962-ben az Eur\u00f3pa K\u00f6nyvkiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban meg jelent \u00fajabb (m\u00e1sodiknak jelzett, val\u00f3j\u00e1ban azonban hatodik) kiad\u00e1s egyel\u0151re a Vik\u00e1r-ford\u00edt\u00e1sb\u00f3l az utols\u00f3.<br><br>A nagy k\u00f6lt\u0151i alkot\u00e1sok ut\u00f3\u00e9let\u00e9hez szinte t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en hozz\u00e1tartozik, hogy az \u00e9vtizedek, \u00e9vsz\u00e1zadok sok-sok n\u00e9vtelen csod\u00e1l\u00f3ja k\u00f6z\u00fcl \u00fajra meg \u00fajra akad olyan, aki \u2013 az eredeti alkot\u00e1s b\u0171v\u00f6let\u00e9ben \u2013 kil\u00e9p az ismeretlens\u00e9gb\u0151l, \u00e9s \u00faj ford\u00edt\u00e1sban igyekszik anyanyelv\u00e9n tolm\u00e1csolni a k\u00f6lt\u0151i alkot\u00e1s var\u00e1zsos ig\u00e9it. A Kalevala halhatatlans\u00e1g\u00e1t \u00e9ppen ez a korokon \u00e9s nyelvhat\u00e1rokon \u00e1t\u00edvel\u0151 \u00f6r\u00f6k emberi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s mutatja, amely \u00fajabb meg \u00fajabb tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sztet.<br><br>A Kalevala b\u0171v\u00f6s vil\u00e1g\u00e1ba magukat bele\u00e9l\u0151 magyar tolm\u00e1csol\u00f3k sor\u00e1hoz 1969-ben Nagy K\u00e1lm\u00e1n szem\u00e9ly\u00e9ben \u00faj, az el\u0151d\u00f6kh\u00f6z k\u00f6lt\u0151i bele\u00e9l\u00e9sben, nyelvi lelem\u00e9nyben m\u00e9lt\u00f3 ford\u00edt\u00f3 csatlakozott. Akkor m\u00e1r \u00e9vtizedes munk\u00e1ja eredm\u00e9nyek\u00e9nt teljesen elk\u00e9sz\u00fclt Kalevala-ford\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l Nagy K\u00e1lm\u00e1n el\u0151bb csak r\u00e9szleteket tett k\u00f6zz\u00e9, m\u00edg v\u00e9gre most megjelent eg\u00e9sz\u00e9ben az \u00faj Kalevala-ford\u00edt\u00e1s.<br>A f\u00e9nyes villan\u00e1ssal felt\u0171nt \u00e9s tragikus hirtelens\u00e9ggel ellobbant fiatal \u00e9letnek nem egyetlen, de k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl legkiemelked\u0151bb teljes\u00edtm\u00e9nye \u00e9ppen ez a teljes magyar Kalevala. Akik k\u00f6zel \u00e1llottak hozz\u00e1, l\u00e1tt\u00e1k, tudt\u00e1k, milyen l\u00e1zas lobog\u00e1sban \u00e9gett a ford\u00edt\u00f3 az \u00e9vek hossz\u00fa sor\u00e1n \u00e1t v\u00e9gzett munkaideje alatt. E lobog\u00e1s tette \u0151t k\u00e9pess\u00e9 arra, hogy a Kalevala eredeti sz\u00f6veg\u00e9hez filol\u00f3giai h\u0171s\u00e9gben, k\u00f6lt\u0151i forma\u00e9rz\u00e9k tekintet\u00e9ben \u00e9s n\u00e9pi hangban-st\u00edlusban az eredetivel azon\u00e9rt\u00e9k\u0171 magyar Kaleval\u00e1t teremtsen \u00e9s ny\u00fajtson \u00e1t nek\u00fcnk.<br><br>Nagy-nagy k\u00f6lt\u0151i nyelvi teljes\u00edtm\u00e9nye ut\u00e1n alighogy felvillant, utols\u00f3t is lobbant e rendk\u00edv\u00fcli l\u00e9lek, de \u00fagy, hogy \u2013 a Kriterion K\u00f6nyvkiad\u00f3 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l k\u00f6zz\u00e9tett \u2013 ford\u00edt\u00e1s\u00e1val halhatatlans\u00e1got biztos\u00edtott mag\u00e1nak a Kaleval\u00e1t sok-sok nyelven tolm\u00e1csol\u00f3k tekint\u00e9lyes sor\u00e1ban.<br><br>Megjelent A H\u00e9t IV. \u00e9vfolyama 4. sz\u00e1m\u00e1ban, 1973. janu\u00e1r 26-\u00e1n.<\/p>\r\n<p><a href=\"https:\/\/ujhet.com\/majtenyi-erik-sikerult\/\"><em><strong>Forr\u00e1s: ujhet.com<\/strong><\/em><\/a><\/p>\r\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Nagy K\u00e1lm\u00e1n Kalevala-ford\u00edt\u00e1s\u00e1nak megjelen\u00e9se alkalm\u00e1b\u00f3l 1. A XVII-XVIII. sz\u00e1zadban a m\u0171v\u00e9szeti-irodalmi \u00e9letben a barokk cifr\u00e1lkod\u00f3, hivalkod\u00f3 pomp\u00e1j\u00e1t a g\u00f6r\u00f6g-r\u00f3mai m\u0171velts\u00e9geszm\u00e9nyeket \u00e9s szeml\u00e9letm\u00f3dot sug\u00e1rz\u00f3 klasszicizmus hideg, szenvtelen \u00e9letszeml\u00e9lete, mitol\u00f3giai t\u00e1rgyv\u00e1laszt\u00e1sa, formai csiszolts\u00e1ga v\u00e1ltotta fel. E k\u00e9t ir\u00e1nyzat azonban egy volt abban, hogy egyik sem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt a f\u00f6ldrajzi k\u00f6rnyezet \u00e9s t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz\u00e9nek m\u0171vel\u0151d\u00e9si, m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s irodalmi ig\u00e9nyeivel, [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[16,1],"tags":[],"class_list":["post-104088","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-bongeszde","category-nincs-kategorizalva"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/104088","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=104088"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/104088\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=104088"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=104088"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=104088"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}