Egy antropol\u00f3gus jegyezte fel, hogy az \u00e1ltala vizsg\u00e1lt egzotikus n\u00e9pcsoportban az emberek, ha tal\u00e1lkoztak, \u00edgy k\u00f6sz\u00f6ntek egym\u00e1snak: \u201e – Neked tiszta az \u00e9g? – Nekem tiszta az \u00e9g. \u00c9s neked? \u2013 Nekem is tiszta az \u00e9g.\u201d A tiszta \u00e9g nyilv\u00e1nval\u00f3an nem az id\u0151j\u00e1r\u00e1sra, m\u00e9gcsak nem is a napszakra vonatkozik ebben az \u00fcdv\u00f6zl\u00e9si form\u00e1ban, hanem arra az \u00e1llapotra, amely ember \u00e9s k\u00f6rnyezet \u00e9pp aktu\u00e1lis viszony\u00e1ra mutat r\u00e1. Mondhatn\u00e1nk, egyfajta k\u00f6z\u00e9rzetet jel\u00f6l, amelyben az \u00e9g egyr\u00e9szt \u00fagy jelenik meg, mint univerz\u00e1lis \u00e9s objekt\u00edv t\u00e9nyez\u0151je vil\u00e1gunknak, m\u00e1sr\u00e9szt mint egy\u00e9ni \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e1ltali \u201esz\u00ednez\u00e9se\u201d ennek a f\u00f6l\u00e9nk fesz\u00fcl\u0151 boltozatnak. V\u00e9lhet\u0151leg a \u201eH\u00e1ny \u00f3ra?\u201d k\u00e9rd\u00e9se is itt, ebben a rovatban valami m\u00e1sra k\u00e9rdez r\u00e1, nem kimondottan az id\u0151m\u00e9r\u0151 eszk\u00f6z \u00e9pp aktu\u00e1lis jelz\u00e9s\u00e9re, amely a k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban am\u00fagy is \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t vesz\u00edti. Mondjuk arra k\u00e9rdezhet, hogy az \u00e9n \u00f3r\u00e1m mit mutat. Vagyis: mennyire tiszta nekem az \u00e9g.Nekem az \u00f3ra ennyi meg ennyi \u2013 mondhatn\u00e1m, \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n viszont is k\u00e9rdezhetn\u00e9m: \u00c9s neked h\u00e1ny \u00f3ra?<\/p>\n
Vannak persze olyan t\u00e9nyez\u0151k, amelyek legal\u00e1bb annyira adottak mindannyiunk sz\u00e1m\u00e1ra, mint fej\u00fcnk felett az \u00e9g, \u00e9s vannak olyan egy\u00e9ni \u00e9rz\u00e9kel\u0151 eszk\u00f6zeink, amelyek \u00e1rnyalatok sokas\u00e1g\u00e1val, vagy ak\u00e1r kontrasztok \u00fctk\u00f6ztet\u00e9s\u00e9vel sz\u00ednezik saj\u00e1t k\u00fcl\u00f6nbej\u00e1rat\u00fa eg\u00fcnket. A kett\u0151 nem f\u00fcggetlen egym\u00e1st\u00f3l: az id\u0151 \u00e9pp annyira objekt\u00edv, mint amennyire szubjekt\u00edv, \u00e9s j\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s, hogy melyik m\u00e9r\u00e9si eredm\u00e9ny festi \u00e9pp aktu\u00e1lis eg\u00fcnk sz\u00edn\u00e9t \u2013 hogy egym\u00e1sba sz\u0151jem az \u00e9g \u00e9s az \u00f3ra metafor\u00e1j\u00e1t. \u00c9s mi\u00e9rt is ne? \u2013 amikor a vil\u00e1g meg\u00e9l\u00e9se, id\u0151nk m\u00fal\u00e1sa\/m\u00falat\u00e1sa a vil\u00e1gos \u00e9s a s\u00f6t\u00e9t ellent\u00e9tp\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt billeg ide-oda, mint a kider\u00fcl\u0151-beborul\u00f3 \u00e9g napi ritmusa. \u00c9s ha m\u00e1r ritmus: van-e ilyen? Mennyire megb\u00edzhat\u00f3 a kiegyens\u00falyozott, a kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 v\u00e1ltakoz\u00e1s? Vagy egy \u00f6sszezavarodott \u00f3raszerkezet tart benn\u00fcnket \u00e1lland\u00f3 bizonytalans\u00e1gban, \u00e9s \u00fagy \u00e9rezz\u00fck: mindj\u00e1rt fej\u00fcnkre omlik az \u00e9g. Az elm\u00falt \u00e9vekben \u00e9s manaps\u00e1g gyakran \u00e9rezhett\u00fcnk ilym\u00f3don: kiz\u00f6kkent megszokott ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1s\u00e1b\u00f3l a vil\u00e1g, \u00e9s olyan k\u00e9nyszerp\u00e1ly\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edtett mindannyiunkat, amelyben nincsenek megb\u00edzhat\u00f3 ker\u00e9knyomok (l\u00e1m, \u00fajabb metafora), amelyek ritmust adhatn\u00e1nak mindennapjainknak. J\u00e1rv\u00e1ny, h\u00e1bor\u00fa, v\u00e1ls\u00e1g. Bez\u00e1rts\u00e1g, f\u00e9lelem. Kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g \u00e9s aggaszt\u00f3 bizonytalans\u00e1g. Olyan helyzetekbe kellett beilleszteni mindennapi \u00e9let\u00fcnket, amelyekhez nem voltak haszn\u00e1hat\u00f3 mint\u00e1ink. K\u00edv\u00fclr\u0151l \u2013 ugyan honnan? \u2013 \u00e9rkez\u0151 t\u00e9nyez\u0151k, elfeketed\u0151 \u00e9gbolt. Azt\u00e1n a megszok\u00e1s m\u00e9giscsak adott valamelyes ritmust \u00e9let\u00fcnknek, amelyben id\u0151nk\u00e9t megfeledkezt\u00fcnk a veszedelemr\u0151l. Magyar\u00e1zatokat kerest\u00fcnk \u00e9s hol tal\u00e1ltunk, hol nem tal\u00e1ltunk. \u00d6sszej\u00f6tt valamif\u00e9le ritmus, de nem volt benne sok k\u00f6sz\u00f6net: sok volt benne a z\u00f6kken\u0151, az ismeretlen t\u00e9nyez\u0151, m\u00e9g ha el is hitt\u00fck n\u00e9ha az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9letek bizarr \u00e9rvel\u00e9seit. De nem volt sok k\u00f6sz\u00f6net az \u00e9letvezet\u00e9si tan\u00e1csok d\u00f6mpingj\u00e9ben sem, amelyek el\u00e1rasztottak benn\u00fcnket, mint v\u00e1ls\u00e1g idej\u00e9n szok\u00e1sos: hol benn\u00fcnket okoltak (az egy\u00e9nt), ha arr\u00f3l panaszkodtunk, hogy nek\u00fcnk nem tiszta az \u00e9g, hol arra biztattak, hogy mosolyogjunk meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, mert att\u00f3l igenis tiszta lesz. M\u00e1rmint az \u00e9g, a saj\u00e1t. \u00c9s a t\u00f6bbi, a Nagy \u00c9g, ugyeb\u00e1r, nem sz\u00e1m\u00edt. Te j\u00f3 \u00e9g!<\/p>\n
<\/p>\n
![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2023\/01\/Tomos-hany-ora.jpg\")
<\/a><\/p>\n