<\/p>\n
\u00c9n sohasem l\u00e1ttam a p\u00e9ket r\u00e9szegen, de volt, mikor a mesterasszony csak kisz\u00f3lt a kis h\u00e1zb\u00f3l, hogy ma nem lesz s\u00fct\u00e9s, mert a mester\u00far ivott. Akkor m\u00e1r csak a k\u00f6vetkez\u0151 napon \u00e1llt neki a dagaszt\u00e1snak.<\/p>\n
Ett\u00e9l m\u00e1r olyan kenyeret, hogy mikor etted, szemed becsuktad, nyelveddel forgattad falatj\u00e1t a sz\u00e1dban, s a k\u00f6vetkez\u0151 falat m\u00e9g nagyobb gy\u00f6ny\u00f6rt okozott? Most is l\u00e1tom a n\u00e9hai konyhakredenc k\u00f6z\u00e9pt\u00e1j\u00e1n lefel\u00e9 nyithat\u00f3 ajtaj\u00e1t. M\u00f6g\u00f6tte, egy konyhakend\u0151 alatt tartottuk a kenyeret. Mert az ilyen keny\u00e9rnek ott volt a helye, egy sz\u00e9p, tiszta, feh\u00e9r text\u00edlia alatt. Bel\u0151le b\u00e1rmikor lehetett szelni, hiszen nem volt az f\u0151 \u00e9tel. Ha meg\u00e9heztem, csak \u00fagy, minden b\u0171ntudat n\u00e9lk\u00fcl v\u00e1gtam egy szeletet. A h\u00e9ja f\u00e9nyes, s\u00f6t\u00e9tbarna volt, de az eg\u00e9sz h\u00e9j fel\u00fclet\u00e9t reped\u00e9sek bor\u00edtott\u00e1k, kis lemezszigeteket alkotva, amik m\u00e9g \u00edzletesebb\u00e9 tett\u00e9k, mert a nyelvhez simultak selymes fel\u00fclet\u00fckkel. Volt a faluban egy p\u00e9k, aki ezt a kenyeret s\u00fct\u00f6tte, \u00e9s vil\u00e1grasz\u00f3l\u00f3 lett volna mesters\u00e9g\u00e9nek h\u00edre, ha tudtak volna r\u00f3la szerte a vil\u00e1gban. Tal\u00e1n a k\u00f6rnyez\u0151 falvakban igen, de ezekt\u0151l messzebbre nem hiszem. A p\u00e9k a falu k\u00f6zep\u00e9n, egy \u00f6reg v\u00e1lyogh\u00e1zban lakott, ehhez volt hozz\u00e1\u00e9p\u00edtve a p\u00e9ks\u00e9g, ami csak egy helyis\u00e9gb\u0151l \u00e1llt, benne egy kemenc\u00e9vel. A helyis\u00e9gnek k\u00e9t ajtaja volt. Egy k\u00fcls\u0151, ami kem\u00e9ny f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, de a sok nyitogat\u00e1st\u00f3l kiss\u00e9 ferd\u00e9n l\u00f3gott, nyikorgott, ha be kellett z\u00e1rni n\u00e9ha-n\u00e9ha, p\u00e9ld\u00e1ul h\u00f3f\u00fav\u00e1s idej\u00e9n.<\/p>\n
A m\u00e1sik, a bels\u0151 ajt\u00f3 fel\u00fcl \u00fcvegezett volt, azon be lehetett kukucsk\u00e1lni, mi folyik bent. Hideg id\u0151ben a p\u00e9k beengedte a befel\u00e9 n\u00e9zel\u0151d\u0151ket, de melegben csak kint v\u00e1rhatt\u00e1k, mikor s\u00fcl meg a keny\u00e9r. Akkoriban senki sem s\u00fct\u00f6tt otthon kenyeret az \u00e9n falumban, mert a mi p\u00e9k\u00fcnk kenyer\u00e9t nem lehetett ut\u00e1nozni. Nem is volt \u00e9rdemes. A p\u00e9kmester nem volt a mi falunkb\u00f3l val\u00f3, rosszul besz\u00e9lt magyarul, szerette a munk\u00e1j\u00e1t, a keny\u00e9rs\u00fct\u00e9st. A b\u0151re feh\u00e9r volt, ak\u00e1r a liszt. Feh\u00e9r atl\u00e9tatrik\u00f3ban, fej\u00e9n fekete, sz\u00fcrk\u00e9re fakult barettben dolgozott. Nem is tudom, kopasz volt-e, vagy sem. Nemes, dolgosember arc\u00fa, sz\u00e9p f\u00e9rfi volt, de leggyakrabban der\u00e9kt\u00f3l felfel\u00e9 l\u00e1ttam, amint ott \u00e1llt nagy \u00f6sszet\u00e1kolt asztala m\u00f6g\u00f6tt, amin \u00e9pp dagasztott, vagy a kemencelyukban par\u00e1zskiszed\u00e9s, a nyers keny\u00e9r berak\u00e1sa, a k\u00e9sz keny\u00e9r kiszed\u00e9se k\u00f6zben.<\/p>\n
Nagy lap\u00e1tkezeivel megfogott egy zs\u00e1k lisztet, belesz\u00f3rta tartalm\u00e1t egy fatekn\u0151be, \u00f3ri\u00e1si \u00e9leszt\u0151kock\u00e1t bontott, marokkal s\u00f3t csapott a sz\u00e1raz halomra, majd egy nagy ed\u00e9nyb\u0151l vizet \u00f6nt\u00f6tt r\u00e1 \u00e9s belekezdett a dagaszt\u00e1sba. D\u00fadolni, majd mikor a t\u00e9szta m\u00e1r valamennyire megdolgoztatta mag\u00e1t, akkor \u00e9nekelni kezdett. \u00d3ri\u00e1si t\u00e9sztahull\u00e1mokat k\u00f6zel\u00edtett maga fel\u00e9, mintha meg akarn\u00e1 \u0151ket \u00f6lelni, mintha a gyermekei lenn\u00e9nek. A keny\u00e9rt\u00e9szta szinte boldog volt, ahogy a p\u00e9kmester dolgozott vele, hull\u00e1mzott a keze alatt, hangokat hallatott a kettej\u00fck k\u00f6z\u00f6tti meg\u00e9rt\u00e9s jel\u00e9\u00fcl. L\u00e1ttam a p\u00e9ket a t\u00e9szt\u00e1val dolgozni egy p\u00e1rszor, tudom mir\u0151l besz\u00e9lek. Ilyenkor hozz\u00e1 sem mert\u00fcnk sz\u00f3lni, csak a pof\u00e1sabb, id\u0151sebb asszonyok udvaroltak neki a maguk egyszer\u0171, \u00e1m rafin\u00e1lt m\u00f3dj\u00e1n. Mikor a keny\u00e9rt\u00e9szta megkelt, annak is kellett egy \u00f3ra, akkor egy k\u00e9t asztalon kereszt\u00fclvetett sz\u00e9les deszk\u00e1ra halmokat szaggatott bel\u0151le. Azt\u00e1n \u201eb\u00e1jocsko\u201d, \u00edgy mondta, ami szem szerinti m\u00e9retet jelentett, de szinte mindig t\u00f6k\u00e9letesen k\u00e9t, vagy h\u00e1rom kil\u00f3sakra, n\u00e9ha g\u00f6mb\u00f6ly\u0171re, n\u00e9ha ov\u00e1lisra form\u00e1zta \u0151ket. A tetej\u00fckre nyesett egy jelet, keresztet.<\/p>\n
Ha a p\u00e9kmester s\u00fct\u00f6tt, sohasem ivott alkoholt, csak k\u00e1v\u00e9t \u00e9s vizet, mert ahogy \u0151 mondogatta, tiszteli a kenyeret \u00e9s nem akarja bepiszk\u00edtani a pof\u00e1j\u00e1t b\u00fcd\u00f6s alkohollal. Mikor azt\u00e1n k\u00e9szek voltak a nyers kenyerek, megn\u00e9zte a bef\u0171t\u00f6tt kemence \u00e1llapot\u00e1t. Gyorsan kikotorta bel\u0151le a parazsat, \u00e9s zsupsz, mehettek be sz\u00e9p sorban az \u0151 gyermekei. Ekkor elkezd\u0151dhetett a terefere. Ezt szerettem a v\u00e1rakoz\u00e1sban a legjobban, a csodat\u00f6rt\u00e9neteket, a boszork\u00e1nyos t\u00f6rt\u00e9neteket, a pletyk\u00e1kat a falusi t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekr\u0151l, a f\u00e9lrel\u00e9p\u00e9sekr\u0151l, a nagy r\u00f6h\u00f6g\u00e9seket. Mindez egy igazi falusi kultur\u00e1lis esem\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edtott, egy igazi feminista tal\u00e1lk\u00e1nak, mert nem eml\u00e9kszem, hogy valaha l\u00e1ttam volna ott k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk f\u00e9rfiembert.<\/p>\n
Ha hideg volt kint \u00e9ppen, akkor mindannyian, akik csak bef\u00e9rt\u00fcnk, ott tolongtunk a kis p\u00e9ks\u00e9gen bel\u00fcl. N\u00e9melyik\u00fcnk a kemencelyuk perem\u00e9re telepedett lefel\u00e9 l\u00f3gatva l\u00e1bait. Mikor a mester\u00far a kenyereket ellen\u0151rizte, magunk al\u00e1 kellett h\u00faznunk a l\u00e1bainkat, hogy \u0151 bef\u00e9rhessen a lyukba. Kiny\u00edlt a kemenceajt\u00f3, a forr\u00f3s\u00e1g megcsapta az arcunkat, akik odaf\u00e9rt\u00fcnk, k\u00edv\u00e1ncsian hajoltunk a kemence sz\u00e1ja fel\u00e9, hogy l\u00e1ssuk a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 csod\u00e1t. A mester\u00far egy j\u00f3kora lap\u00e1ttal \u00e1trendezte a benti helyzetet, n\u00e9melyik kenyeret h\u00e1tra tolta, n\u00e9melyiket el\u0151bbre helyezte, majd r\u00e1csukta a kemence vasajtaj\u00e1t a bentiekre, \u00e9s mehetett a pletyk\u00e1l\u00e1s tov\u00e1bb. A p\u00e9k m\u00e9g kimehetett egy sodort cigarett\u00e1ra, mag\u00e1ra kanyar\u00edtva egy vatt\u00e1s kab\u00e1tot, ami ott tartotta a meleget a p\u00e9ks\u00e9gben sz\u00e1m\u00e1ra. Minj\u00e1rt j\u00f6v\u00f6k asszonyok, nehogy kinyiss\u00e1k nekem a kemenc\u00e9t, sz\u00f3lt vid\u00e1man, s kapott is \u00e9rte nagy hangos nevet\u00e9st.<\/p>\n
Kellett m\u00e9g a keny\u00e9rnek egy r\u00f6pke f\u00e9l\u00f3r\u00e1cska. Visszaj\u00f6tt, kedves volt, finoman \u00e9lcel\u0151d\u00f6tt, szerette a kuncsaftjait. R\u00e1juk mindig sz\u00e1m\u00edthatott. Akik a v\u00e1rosba j\u00e1rtak dolgozni \u00e9s ott vettek kenyeret, azok hozz\u00e1 csak n\u00e9ha-n\u00e9ha j\u00f6ttek. Neki ezek voltak a fontosak, a Julisk\u00e1k, az Annusk\u00e1k, a Borisk\u00e1k, a Terk\u00e1k, a Mancik\u00e1k. Megs\u00fclt a keny\u00e9r. A nagy vekker\u00f3ra a p\u00e9ks\u00e9g keleti fal\u00e1n l\u00e9v\u0151 polcos \u00e1llv\u00e1nyon pontosan mutatta az id\u0151t sz\u00e1munkra, de a mester\u00far \u00e9rz\u00e9kei \u0151t sohasem csalt\u00e1k, neki arrafel\u00e9 nem is kellett n\u00e9znie, az csak a mi megnyugtat\u00e1sunkra volt odahelyezve. Kinyitotta a kemence ajtaj\u00e1t, \u00e9s kezdte kilap\u00e1tolni a megs\u00fclt kenyereket. Az \u00e1llv\u00e1ny polcaira emelte, dobta \u0151ket, hogy ott h\u0171ljenek egy kicsit. \u00c1m volt a parasztasszonyok k\u00f6z\u00f6tt olyan, aki r\u00f6gt\u00f6n a k\u00f6t\u00e9ny\u00e9be k\u00e9rte a forr\u00f3 kenyeret, hiszen a t\u00f6bb r\u00e9teg\u0171 szokny\u00e1zat nem engedte, hogy meg\u00e9gesse \u0151ket. Volt, ki a friss kenyeret r\u00f6gt\u00f6n egy vastag v\u00e1szont\u00e1sk\u00e1ba k\u00e9rte \u00e9s fizet\u00e9s ut\u00e1n m\u00e1r szaladt is. Ilyenkor m\u00e1r ott volt a mesterasszony is, mert a p\u00e9k mark\u00e1ba nem ker\u00fclhetett semmilyen p\u00e9nz, nehogy eligya a kocsm\u00e1ban. \u00c9n sohasem l\u00e1ttam a p\u00e9kmestert r\u00e9szegen, de voltak napok, mikor a mesterasszony csak kisz\u00f3lt a kicsi h\u00e1z ajtaj\u00e1n, hogy ma nem lesz s\u00fct\u00e9s, mert a mester\u00far ivott.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
\u00c9n sohasem l\u00e1ttam a p\u00e9ket r\u00e9szegen, de volt, mikor a mesterasszony csak kisz\u00f3lt a kis h\u00e1zb\u00f3l, hogy ma nem lesz s\u00fct\u00e9s, mert a mester\u00far ivott. Akkor m\u00e1r csak a k\u00f6vetkez\u0151 napon \u00e1llt neki a dagaszt\u00e1snak. Ett\u00e9l m\u00e1r olyan kenyeret, hogy mikor etted, szemed becsuktad, nyelveddel forgattad falatj\u00e1t a sz\u00e1dban, s a k\u00f6vetkez\u0151 falat m\u00e9g […]<\/p>\n","protected":false},"author":2954,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[132],"tags":[],"class_list":["post-104349","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-elbeszeles"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/104349","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2954"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=104349"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/104349\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=104349"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=104349"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=104349"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}