{"id":104481,"date":"2023-05-07T05:02:06","date_gmt":"2023-05-07T05:02:06","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=104481"},"modified":"2023-05-07T05:24:32","modified_gmt":"2023-05-07T05:24:32","slug":"rostas-zoltan-ahany-helyre-ment-az-ember-szetriadt-magyarok-szobeli-tortenenelem-beszelgetesek-oral-history","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=104481","title":{"rendered":"Rost\u00e1s Zolt\u00e1n* AH\u00c1NY HELYRE MENT AZ EMBER (\u201eSZ\u00c9TRIADT\u201d MAGYAROK) Sz\u00f3beli t\u00f6rt\u00e9nelem, besz\u00e9lget\u00e9sek, oral history"},"content":{"rendered":"

\u00c9rdekes k\u00f6nyv jelenik meg a Pont Kiad\u00f3n\u00e1l, Rost\u00e1s Zolt\u00e1n szociol\u00f3gus, A H\u00e9t egykori szerkeszt\u00f5je \u00edr ebben t\u00f6bb \u00e9vtizedes munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Ebb\u00f5l k\u00f6z\u00f6l a K\u00e1f\u00e9 el\u00f5zetes r\u00e9szleteket<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

Magn\u00f3s (mag\u00e1n)t\u00f6rt\u00e9nelem<\/strong>
\navagy<\/strong>
\na szerz\u00f5 \u201efelvezeti\u201d t\u00e1rgy\u00e1t<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

Nosztalgi\u00e1val eml\u00e9kezni a bukaresti nyolcvanas \u00e9vekre \u2013 amn\u00e9zi\u00e1ra, net\u00e1n mazochizmusra vall. Mert \u201eelfelejteni\u201d a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9seket, a bez\u00e1rts\u00e1got, a v\u00e1rosrombol\u00e1st, az ab\u0002szurd int\u00e9zked\u00e9sek eg\u00e9sz sorozat\u00e1t, val\u00f3ban a patologikum hat\u00e1r\u00e1t s\u00farolja. De mivel az elnyom\u00e1s so\u0002sem lehet tot\u00e1lis, \u00e9n is \u00e9ppen ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ltam lehet\u0151s\u00e9get, s\u0151t \u00f6r\u00f6met munk\u00e1mban, h\u00e9tk\u00f6znap\u0002jaimban az oral history \u2013 nem eg\u00e9szen v\u00e9letlen \u2013 felfede\u0002z\u00e9se \u00e9s m\u0171vel\u00e9se r\u00e9v\u00e9n.<\/em>
\nTerm\u00e9szetesen, nem mindegy, hogy akad\u00e9miai prog\u0002ram keret\u00e9ben, vagy mag\u00e1nyosan, kedvtel\u00e9sb\u0151l v\u00e1llalko\u0002zik valaki egy sz\u00e1m\u00e1ra \u00faj kutat\u00e1si m\u00f3dszer kipr\u00f3b\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u2013 eg\u00e9szen m\u00e1s jelleg\u0171 elfoglalts\u00e1g, egy bukaresti magyar hetilap szerkeszt\u00e9se mellett. Az sem mindegy, hogy a ku\u0002tat\u00e1s (viszonylag) szabad l\u00e9gk\u00f6rben folytathat\u00f3, vagy sem. Teh\u00e1t, mindent \u00f6sszevetve, az \u00e9n oral history \u00e9lm\u00e9\u0002nyem nem magyar\u00e1zhat\u00f3 a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1ny bels\u0151 <\/em>logik\u00e1ja ment\u00e9n, amolyan \u201einternalista\u201d szeml\u00e9lettel.<\/em>
\nA kor, a v\u00e1ros, a st\u00e1tusz ind\u00edtott el.<\/em>
\nE felvezet\u00e9snek teh\u00e1t elker\u00fclhetetlen\u00fcl szem\u00e9lyes jelle\u0002ge van: a m\u00falt sz\u00e1zad nyolcvanas \u00e9veiben v\u00e9gzett mag\u0002n\u00f3s b\u00fav\u00e1rkod\u00e1ssal kapcsolatos bukaresti tapasztalataimt\u00f6rt\u00e9net\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lom v\u00e1zolni.<\/em>
\n*
\n1980. k\u00f6r\u00fcl m\u00e9g nem foglalkoztattak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben sem Bukarest margin\u00e1lis kult\u00far\u00e1i, sem pedig a rom\u00e1n t\u00e1r\u0002sadalomtudom\u00e1ny m\u00faltja. Egyszer\u0171en az \u00f6n\u00e1ll\u00f3, vagyis egy szem\u00e9lyre szabott kutat\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge \u00e9rdekelt. Voltak fontos t\u00e9m\u00e1kra \u00f6sszpontosul\u00f3, nem hivatalos, egy\u00e9ni ter\u0002veim, amelyek a megt\u0171rt kutat\u00e1sok vil\u00e1g\u00e1hoz tartoztak, hiszen nem fenyegett\u00e9k k\u00f6zvetlen\u00fcl a kommunista rend\u0002szert.
\n\u00c9rdekl\u0151d\u00e9sem a t\u00f6rt\u00e9neti antropol\u00f3gia t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9hez tartoz\u00f3, megk\u00f6zel\u00edthet\u0151 t\u00e9m\u00e1kra ir\u00e1nyult: min\u00e9l r\u00e9szlete\u0002sebben szerettem volna kutatni l\u00e1tsz\u00f3lag h\u00e9tk\u00f6znapi, ba\u0002n\u00e1lis t\u00e9m\u00e1kat. Mivel nem voltam kutat\u00f3int\u00e9zeti k\u00f6tel\u00e9k\u0002ben, szabadon v\u00e1laszthattam meg t\u00e9m\u00e1imat. Ezek kiv\u00e1\u0002laszt\u00e1sakor nem gondoltam a k\u00f6zz\u00e9t\u00e9tel\u00fckre, hiszen \u00fagy\u0002sem lehetett volna publik\u00e1lni ideol\u00f3giai koncesszi\u00f3k n\u00e9l\u0002k\u00fcl. Az akkori k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u2013 kiss\u00e9 tal\u00e1n roman\u0002tikusan \u2013 \u00fagy v\u00e9ltem, hogy az \u00fat a fontos (a t\u00e9ma min\u00e9l elm\u00e9ly\u00fcltebb megismer\u00e9se-meg\u00e9rt\u00e9se), nem a c\u00e9l (k\u00f6nyv megjelentet\u00e9se).<\/p>\n

M\u00e1sr\u00e9szt, szerkeszt\u0151i-publicisztikai munkak\u00f6r\u00f6m adott n\u00e9mi szakmai el\u00e9gt\u00e9telt, mert a cenz\u00far\u00e1val val\u00f3 b\u00fa\u0002j\u00f3csk\u00e1nak volt eredm\u00e9nye: lapunkat, A Hetet \u00e9s tudom\u00e1\u0002nyos mell\u00e9klet\u00e9t, a TETT-et szerett\u00e9k az olvas\u00f3k. \u00c9s vol\u0002tak\u00e9ppen t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9semen t\u00fal, a
\nlap \u00e9rdekesebb\u00e9 t\u00e9tele is k\u00f6zrej\u00e1tszott abban, hogy egy, a Ceausescu dics\u0151\u00edt\u00e9s\u00e9t is beharangoz\u00f3 nemzetk\u00f6zi kong\u0002resszusra riporterk\u00e9nt benevezzek. Ez a sz\u00e1momra m\u00e9r\u0002f\u00f6ldk\u00f6vet jelent\u0151 esem\u00e9ny az 1980. augusztus\u00e1ban Buka\u0002restben megrendezett 15. Nemzetk\u00f6zi T\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1\u0002nyi Kongresszus volt.
\nBelev\u00e1ghatn\u00e9k az \u00f6sszej\u00f6vetel r\u00e1m gyakorolt hat\u00e1s\u00e1\u0002nak a le\u00edr\u00e1s\u00e1ba, de az el\u0151zm\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcl nem \u00e9rthet\u0151, mi\u00e9rt volt oly jelent\u0151s sz\u00e1momra.
\nAz ezerkilencsz\u00e1zhetvenes \u00e9vek tulajdonk\u00e9ppen a ko\u0002r\u00e1bbi, un. liber\u00e1lis, engedm\u00e9nyek fokozatos visszav\u00e1lt\u00e1\u0002s\u00e1nak \u00e9vtizede volt. Nicolae Ceausescu 1971. j\u00fanius\u00e1ban k\u00f6zz\u00e9tett ideol\u00f3giai t\u00e9ziseit k\u00f6vet\u0151en elkezd\u0151d\u00f6tt a ko\u0002r\u00e1bbi engedm\u00e9nyek megsz\u00fcntet\u00e9se, \u00e9s a kultur\u00e1lis \u00e9let,
\nilletve a tervgazdas\u00e1g fokozott k\u00f6zpontos\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n

A folyamat lass\u00fa volt, m\u00e9g a r\u00e9sztvev\u0151 megfigyel\u0151 sz\u00e1\u0002m\u00e1ra is, mivel a p\u00e1rtappar\u00e1tus nem igyekezett gyakorlat\u0002ba \u00fcltetni az eln\u00f6k utas\u00edt\u00e1sait. V\u00e9g\u00fcl a kommunista p\u00e1rt\u0002ban \u00e9rv\u00e9nyre juttatott \u201ek\u00e1der-rot\u00e1ci\u00f3s\u201d elv \u00e9s gyakorlat el\u00e9rte rombol\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t mind kultur\u00e1lis t\u00e9ren, mind pedig
\na gazdas\u00e1gi k\u00f6rnyezetben, \u00e9s azonos m\u00e9rt\u00e9kben az \u00e9let\u0002sz\u00ednvonal tekintet\u00e9ben is.
\nEbben a hangulatban ker\u00fclt sor az eml\u00edtett kongresz\u0002szusra. Az el\u0151z\u0151 \u00e9vek tapasztalat\u00e1b\u00f3l tudtuk, hogy nem a
\ntudom\u00e1ny immanens fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek el\u0151mozd\u00edt\u00e1sa miatt t\u00e1\u0002mogatta a hatalom az Akad\u00e9mia T\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet\u00e9nek kongresszus-szervez\u00e9si javaslat\u00e1t, hanem mert \u00fajabb le\u0002het\u0151s\u00e9get l\u00e1tott az eln\u00f6k nemzetk\u00f6zi h\u00edrnev\u00e9nek gyarap\u00ed\u0002t\u00e1s\u00e1ra. Persze, azt is tudtuk, hogy az Int\u00e9zet is \u201ekett\u0151s
\nk\u00f6nyvel\u00e9st\u201d vezet (mint minden valamire val\u00f3 kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9ny), mert a megnyit\u00f3n elhangz\u00f3 eln\u00f6ki \u201e\u00fatmuta\u0002t\u00e1sok\u201d \u00e9s azok \u201e\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se\u201d ut\u00e1n, a kongresszus \u00fagy foly\u0002tathatta munk\u00e1latait, mintha, mondjuk, Uppsal\u00e1ban ren\u0002dezt\u00e9k volna meg. K\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl fontos volt ez az ese\u0002m\u00e9ny, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a nagy sz\u00e1mban jelentkez\u0151 kelet-eur\u00f3\u0002pai t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra, mert t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcknek soha vissza nem t\u00e9r\u0151 alkalmat jelentett nemzetk\u00f6zi megm\u00e9rettet\u00e9sre,
\nk\u00f6zvetlen tal\u00e1lkoz\u00e1sokra nyugati kolleg\u00e1kkal.<\/p>\n

Sz\u00e1momra a legink\u00e1bb meglep\u0151 \u00e9s ugyanakkor \u00f6szt\u00f6n\u0002z\u0151 az oral historynak szentelt szekci\u00f3 \u00fcl\u00e9se volt. El\u0151sz\u00f6r is az\u00e9rt, mert err\u0151l a kutat\u00e1si ir\u00e1nyr\u00f3l \u00e9s m\u00f3dszerr\u0151l Bu\u0002karestben nem is hallottam, m\u00e1sr\u00e9szt az\u00e9rt, mert az el\u0151\u0002ad\u00e1sokb\u00f3l kider\u00fclt, hogy a legal\u00e1bb harminc \u00e9ves kutat\u00e1\u0002si gyakorlat ezen a kongresszuson kapott el\u0151sz\u00f6r \u00f6n\u00e1ll\u00f3 szekci\u00f3-szervez\u00e9si jogot, ami egy\u00e9rtelm\u0171en int\u00e9z\u0002m\u00e9nyes\u00fcl\u00e9st is jelentett.
\nA szekci\u00f3 munk\u00e1latain elhangzottakb\u00f3l \u00e9s a r\u00e9sztve\u0002v\u0151kkel folytatott besz\u00e9lget\u00e9sekb\u0151l meg\u00e9rtettem, hogy az ir\u00e1ny \u00e9s a m\u00f3dszer: a struktur\u00e1latlan antropol\u00f3giai inter\u0002j\u00fanak a m\u00faltra vonatkoz\u00f3 kiterjeszt\u00e9se, amely nagyon
\nhasznos a jelenkori t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00e1m\u00e1ra. Ez az interj\u00fa-m\u00f3dszer az\u00e9rt is megkapott, mert alkalmas az \u00edrott forr\u00e1sok kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re, \u00e9s ugyanakkor kiv\u00e1l\u00f3 m\u00f3d\u0002szer bizonyos t\u00e9m\u00e1k felfed\u00e9s\u00e9re, amelyek k\u00e9s\u0151bb \u00edrott forr\u00e1sok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00edthet\u0151k, ellen\u0151rizhet\u0151k. Ele\u0002ve lelkes\u00edtett, mert m\u00e1r volt tapasztalatom a szemt\u0151l\u0002szembe interj\u00fak k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben, s ez v\u00e9g\u00fcl is \u00f6sszekapcsol\u0002ta a terepmunk\u00e1t a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz\u00e9vel. Ezek sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1tmindig is term\u00e9szetellenesnek tekintettem, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a jelenkor kutat\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l. Tov\u00e1bb\u00e1, megkapott a sz\u00f3beli t\u00f6rt\u00e9nelem \u201ek\u00fcl\u00f6nutas\u201d ideol\u00f3gi\u00e1ja is, hiszen a valamilyen szempontb\u00f3l kiszor\u00edtott csoportokra, r\u00e9tegek\u0002re, kateg\u00f3ri\u00e1kra vonatkozott, amelyek rendszerint nem hagytak maguk ut\u00e1n \u00edr\u00e1sos nyomokat, vagy ezeket a ha\u0002t\u00f3s\u00e1gok \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki.<\/p>\n

A szekci\u00f3 \u00fcl\u00e9s\u00e9n elhangzottak sz\u00e1momra k\u00e9zzelfogha\u0002t\u00f3v\u00e1 tett\u00e9k, hogy ezzel a m\u00f3dszerrel az emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9\u0002gek olyan m\u00e9lyr\u00e9tegeit t\u00e1rhatjuk fel, amelyek a konkr\u00e9t t\u00e1rsadalmi \u00f6nszab\u00e1lyoz\u00e1s, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00f6nszervez\u00e9s rej\u0002tett mechanizmusaiba engednek bepillant\u00e1st. Ezek a le\u0002het\u0151s\u00e9gek igen \u00edg\u00e9retesnek t\u0171ntek, de m\u00e9g nem tudtam, milyen k\u00e9rdez\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1t kell alkalmaznom, hogy ezt ac\u00e9lt legal\u00e1bb megk\u00f6zel\u00edtsem. Ez\u00e9rt azt\u00e1n azt a r\u00e9sztve\u0002v\u0151t k\u00e9rtem fel besz\u00e9lget\u00e9sre, akinek az el\u0151ad\u00e1sa legin\u0002k\u00e1bb saj\u00e1t interj\u00fa-k\u00e9sz\u00edt\u00e9si tapasztalat\u00e1ra \u00e9p\u00fclt. A v\u00e1lasz\u0002t\u00e1som teh\u00e1t Theo Barker londoni gazdas\u00e1g- \u00e9s t\u00e1rsada\u0002lomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz professzorra esett, akit azt\u00e1n a nemzetk\u00f6zi Oral History T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6k\u00e9ve is v\u00e1lasztottak. M\u00f3dszer\u0002tani \u00fatmutat\u00f3nak beill\u0151 interj\u00famb\u00f3l (amit azt\u00e1n a Korunk 1982. j\u00faniusi sz\u00e1ma hozott) azt id\u00e9zem itt, ami a legin\u0002k\u00e1bb hatott r\u00e1m:
\n\u201eNem adatokat, vagyis d\u00e1tumokat, sz\u00e1mokat, neveket kell kicsikarni, hanem az alany \u00e9letkeret\u00e9t (munka, sza\u0002bad id\u0151, csal\u00e1d, kapcsolatok, hobbi stb.) kell felder\u00edteni, s ebben pedig azt, hogy mit gondolt mindarr\u00f3l, ami k\u00f6r\u00fc\u0002l\u00f6tte t\u00f6rt\u00e9nt \u00e9let\u00e9ben, egy\u00e1ltal\u00e1n: hogyan \u00e9rezte mag\u00e1t
\nabban a vil\u00e1gban, amelyben \u00e9let\u00e9t le\u00e9lte. Az alany \u00e9ppen ezekre a dolgokra eml\u00e9kszik legink\u00e1bb. Az id\u0151s h\u00f6lgy p\u00e9ld\u00e1ul b\u00e1mulatos r\u00e9szletess\u00e9ggel mes\u00e9lte el, milyen volt egy pinc\u00e9rn\u0151 \u00e9lete Manchesterben a Piccadilly utcai k\u00e1\u0002v\u00e9h\u00e1zban 1895. \u00e9s 1900. k\u00f6z\u00f6tt. Nem is kell mondanom,
\nhogy az alkalmaz\u00e1s milyen \u00edratlan szab\u00e1lyai t\u00e1rultak itt fel. A `sz\u00f3beli t\u00f6rt\u00e9nelem` seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a lak\u00e1sk\u00f6r\u00fclm\u00e9\u0002nyekr\u0151l is rengeteg \u00fajat tudtunk meg: milyen volt a b\u00fa\u0002torzat, a lak\u00e1sok nagys\u00e1ga, az egy f\u0151re es\u0151 lakter\u00fclet. De az interj\u00fa sor\u00e1n enn\u00e9l sokkal t\u00f6bb minden ker\u00fcl felsz\u00edn\u0002re, \u00e9s ami a legfontosabb, az, hogy vajon abban, amiben laktak, j\u00f3l \u00e9rezt\u00e9k-e magukat, boldogok voltak-e? Ami\u0002kor egy \u00f6reg\u00far arr\u00f3l besz\u00e9lt, hogy egy szob\u00e1ban hatan aludtak, \u00e9n felki\u00e1ltottam, hogy h\u00e1t ez borzaszt\u00f3! Erre \u0151 igen der\u0171sen azt v\u00e1laszolta, hogy nagyon j\u00f3l voltak \u00edgy, \u00e9s nem l\u00e1ttak ebben semmi borzaszt\u00f3t. Persze vigy\u00e1zni kell, mert az \u00f6regek hajlamosak ifj\u00fakori \u00e9veik megsz\u00e9p\u00ed\u0002t\u00e9s\u00e9re. Az interj\u00fak\u00e9sz\u00edt\u0151 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz id\u0151vel `meg\u00e9rzi` a
\nmegsz\u00e9p\u00edtett eml\u00e9k m\u00f6g\u00f6tt a val\u00f3s\u00e1got, ugyan\u00fagy, ahogy a lev\u00e9lt\u00e1rban mind t\u00f6bb dokumentum olvas\u00e1sa ut\u00e1n egy\u0002re m\u00e9lyebbre hatol a jelens\u00e9g tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

Ugyan\u00edgy, az interj\u00fak szaporod\u00e1s\u00e1val annyi \u00faj r\u00e9szletre vet\u00fcl f\u00e9ny, hogy a meg\u00e9rt\u00e9s is szinte \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl telje\u0002sedik ki.\u201d
\nIlyen, sz\u00e1momra hiteles, eligaz\u00edt\u00e1s ut\u00e1n kezdtem el azon gondolkodni, hogy milyen t\u00e9m\u00e1n pr\u00f3b\u00e1lom ki ezt a
\nr\u00e9gi-\u00faj m\u00f3dszert. Az vil\u00e1gos volt, hogy mivel id\u0151s embe\u0002rek meginterj\u00favol\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, azonnal neki kell l\u00e1t\u0002nom a munk\u00e1nak. Nem sokat t\u00f6prengtem, mert imm\u00e1r t\u00edz \u00e9ves bukarestis\u00e9gem egyik meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9lm\u00e9nye az volt, hogy a \u201et\u0151sgy\u00f6keres\u201d f\u0151v\u00e1rosi ismer\u0151seimnek milyen nagy h\u00e1nyada nem teljesen rom\u00e1n eredet\u0171. L\u00e1ttam, hogy Bukarest egy val\u00f3s\u00e1gos \u201eolvaszt\u00f3 t\u00e9gely\u201d volt a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00e9vtizedekben.<\/p>\n

Teh\u00e1t, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 k\u00eds\u00e9rleti okokb\u00f3l v\u00e1lasztottam t\u00e9\u0002m\u00e1ul a rom\u00e1n f\u0151v\u00e1ros kultur\u00e1lis soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9nek kutat\u00e1\u0002s\u00e1t. Ez akkor nem volt sem k\u00f6zbesz\u00e9d t\u00e1rgya, sem tudo\u0002m\u00e1nyos t\u00e9ma, abb\u00f3l az egyszer\u0171 okb\u00f3l, hogy a rom\u00e1n kommunista p\u00e1rt politik\u00e1ja egy \u201ehomog\u00e9n szocialista nemzet\u201d megteremt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedett.
\nM\u00e1sr\u00e9szt azt is felt\u00e9teleztem, hogy a 75-90 \u00e9v feletti szem\u00e9lyek megl\u00e1togat\u00e1sa (magnetofonnal) nem vonja mag\u00e1ra a hat\u00f3s\u00e1gok figyelm\u00e9t. De val\u00f3j\u00e1ban nem a hat\u00f3\u0002s\u00e1gok foglalkoztattak, hanem az alanyok bizalm\u00e1nak megnyer\u00e9se. Mert a bukaresti hangulat egy\u00e1ltal\u00e1n nem kedvezett a kutat\u00f3 munk\u00e1nak.
\nP\u00e9ld\u00e1ul, egy h\u00f3nappal a Nemzetk\u00f6zi T\u00f6rt\u00e9nelmi Kon\u0002ferencia ut\u00e1n, 1980. okt\u00f3ber\u00e9ben a Nagy Nemzetgy\u0171l\u00e9s, az orsz\u00e1g t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 szerve, t\u00f6bb t\u00f6rv\u00e9nyt szavazott meg, amelyekkel egyr\u00e9szt gyors\u00edtott\u00e1k az er\u0151ltetett ipa\u0002ros\u00edt\u00e1s folyamat\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt pedig beletapostak az embe\u0002ri jogokba: az egyik t\u00f6rv\u00e9ny azt \u00edrta el\u0151, hogy egy csal\u00e1d\u0002nak csak egy lak\u00e1sa lehet, a m\u00e1sik t\u00f6rv\u00e9ny a lakoss\u00e1g k\u00fclf\u00f6ldi utaz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geit \u201eszab\u00e1lyozta\u201d, vagyis g\u00e1tolta. E t\u00f6rv\u00e9nyek k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g korl\u00e1toz\u00f3bb alkalmaz\u00e1sa fo\u0002kozta a fogs\u00e1g \u00e9rzet\u00e9t. Ugyanazon \u00e9v december\u00e9ben az eml\u00edtett t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 szerv tov\u00e1bbi t\u00f6rv\u00e9nyeket fogadott el, amelyek a \u201ehadikommunizmus\u201d id\u0151szak\u00e1t eleven\u00edtet\u0002t\u00e9k fel. K\u00f6vetkezett teh\u00e1t az \u00e9lelmiszer-fogyaszt\u00e1s racio\u0002naliz\u00e1l\u00e1sa, a term\u00e9kek m\u00e1s megy\u00e9kbe val\u00f3 sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9nek enged\u00e9lyhez k\u00f6t\u00e9se, a term\u00e9kt\u00f6bblet \u00e1llami k\u00f6zponti tartal\u00e9kalapj\u00e1ba val\u00f3 lesz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00f6\u0002telezetts\u00e9ge.
\nMivel a korl\u00e1toz\u00e1sokat fokozatosan vezett\u00e9k be, az or\u0002sz\u00e1g lakoss\u00e1ga feleleven\u00edtette a r\u00e9gi \u00f6nv\u00e9delmi m\u00f3dsze\u0002rek sor\u00e1t, kifejlesztve a p\u00e1rhuzamos vagy sz\u00fcrkegazda\u0002s\u00e1g mechanizmusait. Tov\u00e1bb\u00e1 a nyolcvanas \u00e9vekben a bukarestieknek el kellett szenvedni\u00fck egyes r\u00e9gi negye\u0002dek, templomok, m\u0171eml\u00e9kek lerombol\u00e1s\u00e1t, hogy helyet teremtsenek a Ceausescu megalom\u00e1ni\u00e1s \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeinek.
\n\u00cdgy tal\u00e1n m\u00e1r nem is t\u0171nt rendk\u00edv\u00fclinek egy-egy nevet\u0002s\u00e9ges, de ugyanakkor ideges\u00edt\u0151 dekr\u00e9tum, mint p\u00e9ld\u00e1ul az, amely el\u0151\u00edrta a szem\u00e9lyes \u00edr\u00f3g\u00e9pek rend\u0151rs\u00e9gi beje\u0002lent\u00e9s\u00e9t. Nyilv\u00e1n a rendszerellenes r\u00f6pc\u00e9dul\u00e1k meg\u00edr\u00e1s\u00e1\u0002nak \u00e9s sokszoros\u00edt\u00e1s\u00e1nak megel\u0151z\u00e9s\u00e9re, valamennyi \u00edr\u00f3\u0002g\u00e9p-tulajdonost 1983-t\u00f3l 1989-ig arra k\u00f6teleztek, hogy minden \u00e9v janu\u00e1rj\u00e1ban jelentkezzen a rend\u0151rs\u00e9gen, \u00e9s az \u00edr\u00f3g\u00e9p jellegzetess\u00e9geit kimutat\u00f3 g\u00e9pel\u00e9s-mint\u00e1t hagy\u0002jon.
\nIlyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt alaposan v\u00e9gig kellett gon\u0002dolnom, hogy egy erd\u00e9lyi magyar tollforgat\u00f3 mik\u00e9nt ha\u0002tolhat be Bukarest m\u00e1s-m\u00e1s kult\u00far\u00e1j\u00fa bugyraiba. Azt ele\u0002ve elhat\u00e1roztam, hogy nem valamely int\u00e9zm\u00e9ny k\u00e9pvise\u0002l\u0151jek\u00e9nt mutatkozom be. De m\u00e9g azt is eld\u00f6nt\u00f6ttem,
\nhogy nem a szakirodalomban el\u0151\u00edrt m\u00f3don l\u00e9pek kapcso\u0002latba egy-egy id\u0151s emberrel, hanem csakis bar\u00e1ti \u00f6ssze\u0002k\u00f6ttet\u00e9s r\u00e9v\u00e9n. (Ez a m\u00f3dszer lass\u00edtotta ugyan az alanyok kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t, de ebben a m\u0171fajban nem a mennyis\u00e9g sz\u00e1\u0002m\u00edt). Ennek az volt a l\u00e9nyege, hogy k\u00f6zvet\u00edt\u0151 bar\u00e1t jelen\u0002tett be az id\u0151s alanyn\u00e1l, \u00e9s mintegy garant\u00e1lta j\u00f3hiszem\u0171\u0002s\u00e9gemet. Ha valamely csoport k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9t nem siker\u00fclt bar\u00e1ti alapon azonos\u00edtani, akkor a l\u00e1ncba egyh\u00e1zi \u00e9s or\u0002vosi seg\u00edts\u00e9get is beiktattam.
\nFontos \u00e9s \u00e1tgondolt mozzanat volt az is, hogy v\u00e1llalko\u0002z\u00e1somat nem titkoltam, hanem egyszer\u0171en egyfajta ne\u0002mes hobbynak t\u00fcntettem fel bar\u00e1taim, ismer\u0151seim el\u0151tt. Mi t\u00f6bb, megpr\u00f3b\u00e1ltam meggy\u0151zni a velem egygener\u00e1ci\u0002\u00f3j\u00fa bukaresti t\u00e1rsadalomkutat\u00f3kat \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeket, hogy
\nalkalmazz\u00e1k ezt a m\u00f3dszert. Nem gy\u0151ztem meg senkit… E \u201efedezet\u201d alatt nyugodtan folytathattam projektemet.
\nA strat\u00e9gia kit\u0171n\u0151en m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Nem irigyelt senki az \u00faj\u00ed\u0002t\u00e1som miatt, hiszen a m\u00f3dszernek nem volt (karrier-\u00e9p\u00ed\u0002t\u0151) j\u00f6v\u0151je a nyolcvanas \u00e9vek Rom\u00e1ni\u00e1j\u00e1ban. Azonk\u00edv\u00fcl ennek a besz\u00e9lget\u00e9s t\u00edpusnak szigor\u00fa betart\u00e1sa is ig\u00e9nybe vette a kutat\u00f3t: szinte beavatkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl r\u00f6gz\u00edteni az
\nalany \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, a felv\u00e9telt sz\u00f3 szerinti sz\u00f6veg-\u00e1tirat\u0002ban r\u00f6gz\u00edteni, majd megszerkeszteni a sz\u00fcks\u00e9ges magya\u0002r\u00e1z\u00f3 jegyzeteket. Arr\u00f3l ne is besz\u00e9lj\u00fcnk, hogy mindenki tudta: az \u201eex\u201d-ek t\u00f6rt\u00e9netei nem voltak id\u0151szer\u0171ek. Egy koll\u00e9g\u00e1m vil\u00e1gosan megmondta, hogy csak olyan k\u00f6ny\u0002vekhez gy\u0171jt dokument\u00e1ci\u00f3t, amelyek megjelentethet\u0151k.
\nInt\u00e9zm\u00e9nyen k\u00edv\u00fcli st\u00e1tuszom \u00e9s attit\u0171d\u00f6m ellen\u00e9re megpr\u00f3b\u00e1ltam pontosan betartani az or\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9nelem sa\u0002j\u00e1tos m\u00f3dszertani \u00e9s deontol\u00f3giai szab\u00e1lyait. Tudat\u00e1ban annak, hogy a siker a partnerek k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s bizalm\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg, miut\u00e1n minden alkalommal egy-egy \u00e9rtem szavato\u0002l\u00f3 k\u00f6z\u00f6s ismer\u0151s\u00f6n kereszt\u00fcl fordultam az alanyokhoz, azt is tiszt\u00e1ztam, hogy csup\u00e1n szem\u00e9lyes \u00e9p\u00fcl\u00e9semre \u00e9r\u0002dekl\u0151d\u00f6m \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00fck fel\u0151l.
\nAmikor a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n elind\u00edtottam a Mul\u0002tikultur\u00e1lis Bukarest c\u00edm\u0171 projektet (azaz azonos\u00edtani kezdtem bizonyos etnikai- \u00e9s csoportkult\u00far\u00e1hoz tartoz\u00f3 alanyokat), nem \u201eegy n\u00e9metet\u201d vagy \u201eegy arisztokrat\u00e1t\u201d kerestem, hanem a n\u00e9metekhez vagy az arisztokrat\u00e1khoz
\nk\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 bar\u00e1tot vagy ismer\u0151st. A bukarestiek minden\u0002napi \u00e9let\u00e9nek m\u00faltja ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9semnek volt m\u00e9g k\u00e9t mozgat\u00f3 rug\u00f3ja:
\na) erd\u00e9lyik\u00e9nt \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is \u00fagy \u00e9reztem, hogy a f\u0151\u0002v\u00e1rosban \u201eterepen vagyok\u201d \u00e9s b) \u00e9rdekeltek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00fa id\u0151s
\nemberek mindennapjai, ahogyan nekem mes\u00e9lik el. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen, ezek a besz\u00e9lget\u00e9sek l\u00e9nyeg\u00e9ben az \u00e9n mindennapjaim, pontosabban a szabadid\u0151m r\u00e9szei\u0002v\u00e9 v\u00e1ltak, hiszen szerkeszt\u0151i munk\u00e1m egy hetilapn\u00e1l (A H\u00e9t) igen kis m\u00e9rt\u00e9kben kapcsol\u00f3dott ehhez az \u00faj kih\u00ed\u0002v\u00e1shoz.
\n\u00c9rdekl\u0151d\u00e9sem nagym\u00e9rt\u00e9kben azonosult az oral histo\u0002ry interj\u00fa m\u00f3dszer\u00e9vel.<\/p>\n

Nem haszn\u00e1ltam k\u00e9rd\u0151\u00edvet, az alanyoknak m\u00e9g azt sem v\u00e1zoltam fel, hogy mi \u00e9rdekel\u0002ne. Miut\u00e1n k\u00e9nyelembe helyezt\u00fck magunkat, megk\u00e9r\u0002tem, hogy mes\u00e9ljenek az \u00e9let\u00fckr\u0151l, jelezve, hogy k\u00f6zbe\u0002sz\u00f3lok, ha valamit nem \u00e9rtek, illetve szeretn\u00e9m, hogy at\u00fal r\u00f6viden v\u00e1zolt t\u00e9nyeket r\u00e9szletezz\u00e9k.
\nAz interj\u00favol\u00e1s szabadid\u0151-foglalkoz\u00e1s l\u00e9v\u00e9n, nem s\u00fcr\u0002getett sem hat\u00e1rid\u0151, sem kiad\u00f3, \u00edgy a kapcsolatkeres\u00e9s \u00e9s
\naz interj\u00fak mindennapi hobbymm\u00e1 v\u00e1ltak. Puszt\u00e1n arra voltam k\u00edv\u00e1ncsi, hogy a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let milyen m\u00e9lys\u00e9\u0002g\u00e9be \u00e1shatok.
\nTeh\u00e1t nyolcvan- vagy kilencven\u00e9ves bukarestiek eml\u00e9\u0002keivel foglalkoztam, majdnem vagy teljesen ismeretlen egyszer\u0171 emberek\u00e9ivel. Egy\u00e9bk\u00e9nt, ilyen interj\u00fakat k\u00e9\u0002sz\u00edteni eg\u00e9szen kellemes id\u0151t\u00f6lt\u00e9s volt a nyolcvanas \u00e9vekben, mivel a velem megosztott \u00e9lett\u00f6rt\u00e9netek meg\u0002hallgat\u00e1sa val\u00f3s\u00e1ggal kiragadott a lebont\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 f\u0151\u0002v\u00e1ros megdermedt mindennapjaib\u00f3l. (A telek nehezebbek voltak a katasztrof\u00e1lis t\u00f6megk\u00f6zleked\u00e9s \u00e9s a f\u0171tetlen helyis\u00e9gek miatt. Feles\u00e9gemnek, Marmor Ink\u00e9nek, aki a szigor\u00fa m\u00f3dszertani szab\u00e1lyoknak megfelel\u0151en le\u00edrta a magn\u00f3felv\u00e9teleket, tal\u00e1n m\u00e9g nehezebb volt. T\u00fcrelme \u00e9s
\nseg\u00edts\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl nem sz\u00fclettek volna meg 2000. ut\u00e1n ki\u0002adott k\u00f6teteim, teh\u00e1t ez a k\u00f6tet sem. \u00cdgy a sz\u00f3beli t\u00f6rt\u00e9\u0002nelem \u201ecsal\u00e1di v\u00e1llalkoz\u00e1ss\u00e1\u201d v\u00e1lt.)
\nK\u00f6zben felfigyeltem egy nem v\u00e1rt jelens\u00e9gre.<\/p>\n

\u00c9szre\u0002vettem ugyanis, hogy besz\u00e9lget\u0151 partnereim nem csak a m\u00faltat id\u00e9zik fel, hanem a legnagyobb term\u00e9szetess\u00e9ggel a jelenre is reflekt\u00e1lnak, ha nem is mindig ny\u00edlt kritikai \u00e9llel, de mindenk\u00e9ppen a leleplez\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val. Az volt a benyom\u00e1som, hogy a nyolcvanas \u00e9vekre a \u201elenti\u201d t\u00e1rsa\u0002dalom \u00e9s a \u201efenti\u201d hatalom k\u00f6z\u00f6tt \u00e1thidalhatatlann\u00e1 v\u00e1lt a szakad\u00e9k, \u00e9s az emberek egyszer\u0171en nem t\u00f6r\u0151dtek megjegyz\u00e9seik esetleges k\u00f6vetkezm\u00e9nyeivel. A legt\u00f6b\u0002ben sz\u00edvesen mes\u00e9ltek \u00e9let\u00fckr\u0151l, \u00f6r\u00fcltek hogy valaki meghallgatja \u0151ket, s\u0151t, k\u00edv\u00e1ncsi a sorsukra.
\nEgy id\u0151 ut\u00e1n azon sem csod\u00e1lkoztam, hogy a gyerekk\u00e9nt G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gb\u00f3l \u00e1ttelep\u00fclt-menek\u00fclt aro\u0002m\u00e1n elmes\u00e9lte, hogy \u00fcgyes, furfangos m\u00f3don szerzett
\neredeti k\u00e1v\u00e9t, mert ugye ilyesmit a kereskedelemben nem lehetett tal\u00e1lni;  a zsid\u00f3 \u00f3r\u00e1s, hogy mik\u00e9nt boldogult mid\u0151n elvesz\u00edtette \u00e1ll\u00e1s\u00e1t, mert t\u00e1vozni akart Izraelbe, amit azt\u00e1n nem enge\u0002d\u00e9lyeztek; az okt\u00f3beri forradalom, polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa el\u0151l menek\u00fclt orosz nemes l\u00e1nya meg\u00edg\u00e9rte, hogy orosz p\u00e1szk\u00e1t k\u00e9sz\u00edt nekem, ha szerzek teh\u00e9nt\u00far\u00f3t; az Erd\u00e9lyb\u0151l Bukarestbe v\u00e1ndorolt rom\u00e1n g\u00e9plakatos az bizonygatta, hogy \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl nem lehet sem\u0002mire menni, de ezzel egy\u00fctt sem siker\u00fclt megmentenie nehezen fel\u00e9p\u00edtett h\u00e1zat a lebont\u00e1st\u00f3l; a meg\u00e9lhet\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l megfosztott id\u0151s arisztokrata h\u00f6lgy
\nbevallotta, hogy enged\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcli angol, n\u00e9met, francia \u00f3raad\u00e1ssal tartotta fenn mag\u00e1t; a bukaresti szolg\u00e1l\u00e1sb\u00f3l vagyont szerzett et\u00e9di asszony
\nelmondta, mik\u00e9nt v\u00e1lt \u00fajra f\u00f6ld\u00f6nfut\u00f3v\u00e1 a kollektiviz\u00e1l\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.
\nA jelen idej\u0171 m\u00faltid\u00e9z\u00e9s \u201el\u00e1thatatlan laborat\u00f3rium\u00e1\u0002ban\u201d teltek ezekilencsz\u00e1znyolcvanas \u00e9veim…<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

*Rost\u00e1s Zolt\u00e1n (1946) szociol\u00f3gus \u00e9vtizedeken \u00e1t szerkeszt\u0151 (a bukaresti A H\u00c9T c. hetilapn\u00e1l), majd a Bukaresti Tudom\u00e1nyegyetem tansz\u00e9kvezet\u0151 egyetemi tan\u00e1ra, az \u0151 javaslat\u00e1ra a Sapientia Erd\u00e9lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetem t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi int\u00e9zetet hozott l\u00e9tre, amelyet tansz\u00e9kvezet\u0151k\u00e9nt, majd d\u00e9k\u00e1nk\u00e9nt vezetett, \u00e9s ahol most is tan\u00edt\u2026 Rost\u00e1s Zolt\u00e1n a Szociol\u00f3giai Doktori Iskol\u00e1t vezet\u0151 tan\u00e1cs tagjak\u00e9nt is r\u00e1hat\u00e1ssal van a legifjabb rom\u00e1niai magyar tud\u00f3snemzed\u00e9kek szeml\u00e9let\u00e9nek, m\u00f3dszereinek alakul\u00e1s\u00e1ra.<\/em>
\nSz\u00e1mos m\u00e1s kit\u00fcntet\u00e9s mellett a Rom\u00e1nia Szociol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g \u00c9letm\u0171 d\u00edjjal jutalmazta munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t.<\/em>
\nA PONT Kiad\u00f3n\u00e1l megjelent k\u00f6tetei: Sz\u00e9triasztva – 2019 \u00e9s Ah\u00e1ny helyre ment az ember (Sz\u00e9triadt mgyarok) – 2023.<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

Pont Kiad\u00f3<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00c9rdekes k\u00f6nyv jelenik meg a Pont Kiad\u00f3n\u00e1l, Rost\u00e1s Zolt\u00e1n szociol\u00f3gus, A H\u00e9t egykori szerkeszt\u00f5je \u00edr ebben t\u00f6bb \u00e9vtizedes munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Ebb\u00f5l k\u00f6z\u00f6l a K\u00e1f\u00e9 el\u00f5zetes r\u00e9szleteket     Magn\u00f3s (mag\u00e1n)t\u00f6rt\u00e9nelem avagy a szerz\u00f5 \u201efelvezeti\u201d t\u00e1rgy\u00e1t   Nosztalgi\u00e1val eml\u00e9kezni a bukaresti nyolcvanas \u00e9vekre \u2013 amn\u00e9zi\u00e1ra, net\u00e1n mazochizmusra vall. Mert \u201eelfelejteni\u201d a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9seket, a bez\u00e1rts\u00e1got, a v\u00e1rosrombol\u00e1st, az […]<\/p>\n","protected":false},"author":2954,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-104481","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-nincs-kategorizalva"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/104481","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2954"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=104481"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/104481\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=104481"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=104481"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=104481"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}