<\/p>\n
Eml\u00e9keim \u00e9s gondolataim t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekk\u00e9nt val\u00f3 felsorol\u00e1s\u00e1t tal\u00e1n ink\u00e1bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00fa szob\u00e1im sz\u00e1mbav\u00e9tel\u00e9vel kellene helyettes\u00edtenem, melyek legt\u00f6bbsz\u00f6r cs\u00fcggetegen nosztalgikusak, azt\u00e1n meg es\u0151s napok hom\u00e1ly\u00e1ba burkol\u00f3z\u00f3k, ahol ugyan nyitott szemmel fek\u00fcdve, de k\u00f6d\u00f6s tudattal, illetve a m\u00e1r nem-l\u00e9tez\u00e9s \u00e9rzet\u00e9vel figyeltem az elernyedt testemben foly\u00f3 \u00e9letet.<\/p>\n
Az \u00e1ltalam rendre belakott szanat\u00f3riumi szob\u00e1k hossz\u00fa sor\u00e1ban a legszomor\u00fabb \u00e9s legtragikusabb tal\u00e1n m\u00e9gis az a helyis\u00e9g marad, amit idegenb\u0151l hazat\u00e9rve a Fekete-tenger partj\u00e1n p\u00e1r h\u00f3napig elfoglalni k\u00e9nyszer\u00fcltem.<\/p>\n
Irgalmatlanul nagy szanat\u00f3rium volt az, \u00fagy m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ak\u00e1r valami \u00fczem. Cseng\u0151sz\u00f3val \u00e9bresztettek, ezzel jelezt\u00e9k az \u00e9tkez\u00e9si id\u0151ket, \u00e9s ez sz\u00f3lt este, lefekv\u00e9skor is. A m\u0171t\u0151terem k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n naphosszat berregtek a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kis cseng\u0151k, a seb\u00e9szeti beavatkoz\u00e1sokra szolg\u00e1l\u00f3 helyis\u00e9gbe szakadatlanul folyt a kocsik ki- \u00e9s betolat\u00e1sa, ak\u00e1r egy emberi anyag \u00e1tform\u00e1l\u00e1s\u00e1val dolgoz\u00f3 laborat\u00f3riumban, ahol helyreigaz\u00edt\u00e1s meg jav\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nik. Egy m\u00e1sik teremben tov\u00e1bbi m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k, akarom mondani orvosok feh\u00e9rbe \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt seg\u00edt\u0151ikkel gipszet rakosgattak fel, m\u00edg valamely folyos\u00f3 m\u00e9ly\u00e9n az egyik szob\u00e1ban egy vezet\u00e9kekkel \u00e9s csavarokkal teli nikkelezett szerkezet hatalmas rot\u00e1ci\u00f3s g\u00e9pk\u00e9nt dolgozott: pontosan \u00fagy tolt\u00e1k bele a fekv\u0151 testeket r\u00f6ntgenvizsg\u00e1latra, mint n\u00e9mely \u00fczemben a kemenc\u00e9be sz\u00e1nt anyagot.<\/p>\n
Minden cs\u00f6ndesen zajlott, finom mozdulatok, fojtott suttog\u00e1sok.<\/p>\n
Ny\u00e1ri h\u00f3napokban a betegeket a tengerrel \u00e9s a nappal szemben tolt\u00e1k ki, ruh\u00e1tlanul s\u00fctk\u00e9reztek. Egyik nagyap\u00e1mn\u00e1l n\u00e9h\u00e1ny gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 gyermekkori \u00e9vet t\u00f6lthettem, valamelyik vid\u00e9ki v\u00e1ros sz\u00e9l\u00e9n agyag- \u00e9s mindenf\u00e9le ker\u00e1miaed\u00e9nyt el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 gy\u00e1ra volt, ahonnan a k\u00f6zeli v\u00e1s\u00e1rokba hatalmas szekerekkel sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k az \u00e1rut. Szerettem egyed\u00fcl s\u00e9t\u00e1lgatni abban a gy\u00e1rban, amit \u00e9pp el\u00e9g j\u00f3l ismertem. Kijel\u00f6lt hely\u00fck\u00f6n sorakoztak a naps\u00fct\u00e9sben a sz\u00e1rad\u00e1sra v\u00e1r\u00f3 ed\u00e9nyek, a nagyap\u00e1m gy\u00e1rudvar\u00e1n sz\u00e1rad\u00f3 agyaged\u00e9nyek jutottak h\u00e1t eszembe, amikor megpillantottam a teraszon sorakoz\u00f3 nap\u00e9gette, naps\u00fct\u00f6tte, k\u00e1v\u00e9barn\u00e1n f\u00f6ldsz\u00edn\u0171, s\u00f6t\u00e9tb\u0151r\u0171 testeket.<\/p>\n
Itt is ugyanolyan ed\u00e9nyek szikkadtak kint a napon, csakhogy a n\u00e9hol t\u00f6r\u00f6tteket feh\u00e9r gipsszel jav\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n
A betegek naphosszat kint maradtak a teraszon, este bementek enni a terembe, azut\u00e1n pedig lefek\u00fcdtek.<\/p>\n
Az \u00e9jszakai sz\u00e1ll\u00e1s pontosan a terasz h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt volt, \u00edgy elegend\u0151 volt csak az ajt\u00f3t kinyitni, a betegek m\u00e1ris kint voltak a napon \u00e9s a leveg\u0151n, illetve az \u00e9pp p\u00e1r m\u00e9terrel tenger f\u00f6l\u00e9 emelked\u0151 szirtfalon.<\/p>\n
Valamif\u00e9le elny\u00falt melegh\u00e1zszer\u0171s\u00e9g volt ez, aff\u00e9le sokajt\u00f3s \u00fcvegist\u00e1ll\u00f3, \u00edgy mind a f\u00e9ny, mind a hideg er\u0151sebben bel\u00e9 tudott hatolni. A se v\u00e9ge, se hossza feh\u00e9rre meszelt fal ment\u00e9n ott sorakoztak a betegek, kocsijaik eg\u00e9szen egym\u00e1shoz tapadtak, nem is maradt k\u00f6zt\u00fck hely, csak p\u00e1r l\u00e9p\u00e9snyi el\u0151re, az ajt\u00f3hoz. A v\u00e9g\u00e9ben betegekkel t\u00falzs\u00fafolt, f\u00fclsiket\u00edt\u0151 zsivajjal terhelt, sav\u00f3sz\u00edn\u0171 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi r\u00e9szlegszer\u0171s\u00e9g \u00e1llt.<\/p>\n
Azt hiszem, vagy h\u00e1romsz\u00e1z kocsi \u00e1llt ott gl\u00e9d\u00e1ban. Egyik v\u00e9g\u00e9ben v\u00e9konyv\u00e1szn\u00fa parav\u00e1n v\u00e1lasztott le egy-egy sz\u0171k helyet az egy\u00e9bk\u00e9nt el\u00e9g kis l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa feln\u0151ttnek, f\u00e9rfinak \u00e9s n\u0151nek.<\/p>\n
Az odakint elt\u00f6lt\u00f6tt csod\u00e1latos leveg\u0151k\u00fara ut\u00e1n \u2013 napk\u00f6zben kint voltam az \u00e1rnyas tengerparti szirten \u2013 els\u0151 este a melegh\u00e1zban fekv\u0151 t\u00f6bbi beteggel egyetemben aludni pr\u00f3b\u00e1ltam, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert er\u0151s szelet j\u00f3soltak, teh\u00e1t nem \u00e9jszak\u00e1zhattunk kint a teraszon mi, p\u00e1ran, akik szerett\u00fcnk volna.<\/p>\n
Hogy valamelyest felmelegedhess\u00fcnk, bez\u00e1rt\u00e1k az ajt\u00f3kat, \u00e9s abban a pillanatban a melegh\u00e1z ritk\u00e1s leveg\u0151j\u0171 feh\u00e9r folyos\u00f3ter\u00e9ben egyes\u00fclt h\u00e1romsz\u00e1z gyerekhang, mindny\u00e1jan egyszerre besz\u00e9ltek, sugdos\u00f3dtak, l\u00e9legeztek, k\u00f6h\u00f6gtek meg \u00e9nekeltek. F\u0151leg err\u0151l van sz\u00f3, az \u00e9nekl\u00e9sr\u0151l. Amint v\u00e9gezt\u00fcnk az ev\u00e9ssel, k\u00f3rusban zend\u00edtettek kocsmai refr\u00e9nekkel megt\u0171zdelt dalaikra, k\u00f3rusban \u00e9nekl\u0151, a szavakat szinte ord\u00edt\u00f3 h\u00e1romsz\u00e1z sz\u00e1j, le\u00edrni is k\u00e9ptelens\u00e9g, s\u00fcv\u00f6lt\u0151 hang\u00e1radat, f\u00e9ktelen hangork\u00e1n. M\u00e1r-m\u00e1r azt hittem, az egyre fenyeget\u0151bb hangroham k\u00f6vetkezt\u00e9ben leomlanak a falak, vagy hogy r\u00e1nk szakad a mennyezet, \u00e9s ripity\u00e1ra t\u00f6rnek az ajt\u00f3k ablak\u00fcvegei.<\/p>\n
Mindez m\u00e9gis kib\u00edrhat\u00f3 lett volna, ha a zajkelt\u00e9s val\u00f3j\u00e1ban kimondottan nem arra szolg\u00e1lt volna, hogy elfedjen \u00e9s diszkr\u00e9ten elnyomjon eg\u00e9szen m\u00e1s eredet\u0171, apr\u00f3bb zajokat. Egyfajta f\u00fcgg\u00f6nyk\u00e9nt szolg\u00e1lt ez a h\u00e1romsz\u00e1z gyermek b\u00e9lrotyog\u00e1sainak \u00e9s gyomorg\u00f6rcseinek elleplez\u00e9s\u00e9re, este, lefekv\u00e9s el\u0151tt ugyanis mindny\u00e1jan nagy b\u00e9lmunk\u00e1ba bonyol\u00f3dtak.<\/p>\n
P\u00e1r percen bel\u00fcl a zene hangjaival egyetemben \u00e1d\u00e1zul h\u00e1nyingerkelt\u0151 szagvihar kerekedett. Noh\u00e1t, err\u0151l volt teh\u00e1t sz\u00f3! Tal\u00e1n a f\u00fcl rendk\u00edv\u00fclien ellen\u00e1ll\u00f3 szerv, tal\u00e1n kib\u00edrhat\u00f3ak lettek volna a szakadatlanul bel\u00e9 \u00e1raml\u00f3 \u00e9nekhull\u00e1mok, \u00e1m abban m\u00e1r eg\u00e9szen biztos vagyok, hogy az \u00e9gvil\u00e1gon egyetlen orr se lett volna k\u00e9pes mag\u00e1ba szippantani azokat a hatalmas b\u0171zadagokat, szag- \u00e9s h\u00e1nyingertart\u00e1lyokat, melyek \u00fajra \u00e9s \u00fajra rohamot ind\u00edtottak a melegh\u00e1zban, \u00e9s amelyek ugyanolyan vads\u00e1ggal \u00e9rkeztek, mint ahogy az \u00e9nek az ajkakat elhagyta.<\/p>\n
Bevallom, mindent el tudtam volna viselni, kiv\u00e9ve a fentieket, \u00edgy azt\u00e1n k\u00e9relmeztem, hogy az \u00e9jszak\u00e1t a szanat\u00f3rium \u00e9p\u00fclet\u00e9ben t\u00f6lthessem, \u00e9s hogy a teraszon zajl\u00f3 gy\u00f3gykezel\u00e9sre csak nappal kelljen \u00e1tj\u00f6nn\u00f6m, amit nagy j\u00f3indulattal enged\u00e9lyeztek is, mert nagyon nagy odafigyel\u00e9ssel fokozott j\u00f3indulat szorult annak a szanat\u00f3riumnak a falai k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n
A beteg gyerekekkel hamar megbar\u00e1tkoztam, egyesek az\u00e9rt gy\u0171ltek \u00e1gyam k\u00f6r\u00e9, hogy olvassam el az \u00e1ltaluk \u00edrt verseket, m\u00e1sok b\u00e9lyegalbumaikat mutogatt\u00e1k nekem, melyekbe \u00e9n is beletettem egyet-egyet, ha k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l levelet kaptam.<\/p>\n
Egyszer\u0171 szanat\u00f3rium volt, ahol napjaimat nyugodtan \u00e9lhettem, \u00e9s m\u00e9gis, pontosan itt volt r\u00e9szem n\u00e9h\u00e1ny borzad\u00e1llyal \u00e9s iszonyattal teli pillanatban, illetve n\u00e9h\u00e1ny k\u00ednkeservesben is.<\/p>\n
Minden k\u00e1pr\u00e1zatszer\u0171, rendhagy\u00f3 l\u00e9gk\u00f6rben t\u00f6rt\u00e9nt velem.<\/p>\n
A folyos\u00f3 v\u00e9g\u00e9n l\u00e9v\u0151 kis emeleti szoba \u00e9pp a tengerre n\u00e9zett. Ha a h\u00e1tam m\u00f6g\u00f6tt tornyosul\u00f3 hatalmas szanat\u00f3rium\u00e9p\u00fclet \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban a nyitott ablakon \u00e1t a ny\u00edlt tengerre tekintettem, szob\u00e1m sz\u00e9lkajtatta, habok h\u00e1nyta szikl\u00e1s partfoknak t\u0171nt \u2013 amikor pedig az \u00e9p\u00fcletet k\u00f6r\u00fclfog\u00f3 s\u00fcv\u00f6lt\u0151 szelek kis szob\u00e1mat is f\u00e9lelmetes b\u00f6mb\u00f6l\u00e9st\u00e1nccal \u00f6lelt\u00e9k magukhoz, \u00fagy \u00e9reztem, valamif\u00e9le hegyfokon vagy korm\u00e1nykabinban vagyok, ahonnan \u00e9jnek idej\u00e9n, vihart\u00f3l tajt\u00e9kz\u00f3 hull\u00e1mok tetej\u00e9n \u00e9n magam ir\u00e1ny\u00edtom a szanat\u00f3riumot, ezt a hatalmas haj\u00f3t.<\/p>\n
Ezt az egyetlen szob\u00e1t tudt\u00e1k felaj\u00e1nlani, ha m\u00e1r mindenk\u00e9ppen egyed\u00fcl szerettem volna lakni, pedig h\u00e1t term\u00e9szetesen nem is volt lakhat\u00e1sra alkalmas helyis\u00e9g. Bek\u00f6lt\u00f6z\u00e9sem el\u0151tt n\u00e9h\u00e1ny nappal m\u00e9g szennyes ruh\u00e1kat, a takar\u00edt\u00f3n\u0151k n\u00e9h\u00e1ny munkaeszk\u00f6z\u00e9t, illetve eg\u00e9rfog\u00f3t tartottak benne, f\u0151leg ez ut\u00f3bbit.<\/p>\n
Teljesen \u0151r\u00fcltnek n\u00e9ztek, amikor ig\u00e9nyeltem magamnak, figyelmeztettek, mennyire sz\u0171k\u00f6s, hideg, de mindenekel\u0151tt \u00f3va intettek a benne s\u00e9tafik\u00e1l\u00f3 j\u00f3 sok erg\u00e9rt\u0151l. Val\u00f3ban eg\u00e9rtanya volt, amikor el\u0151sz\u00f6r benyitottam, csak \u00fagy rohang\u00e1ltak \u00f6sszevissza, majd sz\u00e9pen elt\u0171ntek a falmenti cementez\u00e9sben sorakoz\u00f3 lyukrengetegben. K\u00f6zel\u00edtett a t\u00e9l, eladdig valahogy megvoltam egy lak\u00f3t\u00e1rssal k\u00f6z\u00f6s szob\u00e1ban, \u00e1m hirtelen kimondhatatlanul szomj\u00fahozni kezdtem a mag\u00e1nyt, ez\u00e9rt azt\u00e1n mindent elk\u00f6vettem, hogy a sz\u00f3ban forg\u00f3 kis szob\u00e1t nekem kiutalj\u00e1k. \u00dagy v\u00e9ltem, nincs is m\u00e1s feladat, mint bet\u00f6mni a lyukakat, hozni egy kicsi szekr\u00e9nyt meg egy apr\u00f3cska asztalt, mindent lemeszelni, az ablakokat megpucolni, majd felhozni a kocsimat. Ennyi az eg\u00e9sz, egy napi munka.<\/p>\n
Er\u0151sk\u00f6d\u00e9sem, illetve k\u00e9rlel\u00e9seim eredm\u00e9nyek\u00e9nt azt\u00e1n v\u00e9g\u00fcl mindent \u00f3hajom szerint v\u00e9geztek el, ma is eml\u00e9kszem a v\u00e9gtelen \u00f6r\u00f6mre, amit az jelentett, hogy frissen meszelt kis szob\u00e1mban a saj\u00e1t kis \u00e1gyamban pihenhetek, m\u00e9ghozz\u00e1 egyed\u00fcl, teljess\u00e9ggel egyed\u00fcl.<\/p>\n
Az \u00e9p\u00fclet k\u00f6r\u00fcl s\u00fcv\u00edtett a sz\u00e9l, a t\u00e1voli kik\u00f6t\u0151ben b\u0151g\u00f6tt a szir\u00e9na, b\u00f6mb\u00f6lt a tenger, olyan volt, mintha valaki a vihar k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba f\u00fcggesztett volna fel, emberekt\u0151l \u00e9s szanat\u00f3riumokt\u00f3l szabadulva csak \u00fagy lebegtem az \u00e9jszak\u00e1ban\u2026 A helyis\u00e9gben k\u00fcl\u00f6nben dermeszt\u0151 hideg volt, a f\u0171t\u0151test m\u00e9g csak fel se melegedett, tudniillik az \u00e9p\u00fclet ily t\u00e1voli cs\u00fccsk\u00e9be alig-alig jutott fel a meleg g\u0151z.<\/p>\n
F\u00e1ztam, k\u00f6r\u00fcl\u00fcv\u00f6lt\u00f6tt a sz\u00e9l, m\u00e9gis, de j\u00f3l is \u00e9reztem magamat!<\/p>\n
Hogy a h\u00f3napokig tart\u00f3 absztinenci\u00e1t k\u00f6vet\u0151en kiel\u00e9g\u00edthessem alkohol ut\u00e1ni s\u00f3v\u00e1r v\u00e1gyamat, megbontottam a becsemp\u00e9szett boros\u00fcveget, \u00e9s majdnem el is fogyasztottam \u00fagy, egyed\u00fcl. A sztyepp\u00e9k \u00edzvil\u00e1g\u00e1t id\u00e9z\u0151, kiss\u00e9 sz\u00e1raz, \u00e1m kell\u0151k\u00e9ppen b\u00f3d\u00edt\u00f3 bor volt, mindenesetre \u00e9ppen el\u00e9g hat\u00e1sos az olyan ember sz\u00e1m\u00e1ra, aki nincs fogyaszt\u00e1s\u00e1hoz hozz\u00e1szokva.<\/p>\n
Miut\u00e1n v\u00e9geztem az \u00fcveggel, m\u00e9g mindig a leveg\u0151ben f\u00fcggedeztem, \u00e1m most m\u00e1r \u00fagy, mint valami r\u00e1\u00e9r\u0151sen forg\u00f3 gramofonlemez, mely nehezen \u00e9rthet\u0151, sz\u00e9d\u00edt\u0151 kis dallamot recser\u00e9szget valahol a messzes\u00e9gben.<\/p>\n
Pont \u00fagy, mintha a szoba is italozott volna.<\/p>\n
A kik\u00f6t\u0151ben sebzett \u00e1llatk\u00e9nt b\u00f6mb\u00f6lt a szir\u00e9na, abbahagyta, majd ac\u00e9lt\u00fcdeje legm\u00e9ly\u00e9r\u0151l megint r\u00e1zend\u00edtett.<\/p>\n
L\u00e1mpaolt\u00e1s ut\u00e1n a szoba mintha elfordult volna, \u00e1m nem egyszer\u0171 d\u0151l\u00e9s volt ez, hanem a semmibe t\u00f6rt\u00e9n\u0151 z\u0171rzavaros kiszakad\u00e1s a falak \u00e1tereszt\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1val, minek folyom\u00e1nyak\u00e9ppen mind maga a szoba, mind pedig emberi val\u00f3m anyaga ki\u00e1ramlott az \u0171rbe, mindketten s\u00falytalanok lett\u00fcnk.<\/p>\n
\u00d6bl\u00f6s morajl\u00e1s voltam, a szoba pedig a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben tiszavir\u00e1g\u00e9let\u0171, hangz\u00f3 fal\u00fa kockad\u00f6rej, \u00e9n magam a k\u00fcls\u0151 robaj felsz\u00edn\u00e9n lebeg\u0151, olajcseppszer\u0171en j\u00f3l k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolt bels\u0151 robaj.<\/p>\n
Vajon meddig fek\u00fcdtem \u00edgy? Tal\u00e1n egy \u00f3r\u00e1nyit, tal\u00e1n m\u00e9g t\u00f6bbet is, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg elszund\u00edtottam, \u00e1lomba mer\u00fcl\u00e9sem egyenes folytat\u00e1sa volt az ez\u00fattal ink\u00e1bb rajtam k\u00edv\u00fcl zajl\u00f3 sz\u00e9lviharnak.<\/p>\n
A szememben jelentkez\u0151 sz\u00far\u00f3 \u00e9rz\u00e9sr\u0151l azt hittem, valamely tombol\u00f3 term\u00e9szeti er\u0151 v\u00e1ltozott \u00e1t a szemh\u00e9jamat megt\u00e1mad\u00f3, \u00e9lesen heves \u00e9rzett\u00e9, ami p\u00e1r pillanat alatt egyszeriben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felt\u00e9telez\u00e9sek form\u00e1j\u00e1t \u00f6lt\u00f6tte mag\u00e1ra, melyek k\u00f6z\u00fcl egyre eg\u00e9sz pontosan j\u00f3l vissza tudok eml\u00e9kezni, \u00e9spedig: a mellettem \u00e1ll\u00f3, tet\u0151t\u0151l talpig feh\u00e9rbe \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt seb\u00e9sz csillog\u00f3, v\u00e9kony szik\u00e9t d\u00f6f szemembe, ak\u00e1rha t\u0151rrel akarn\u00e1 kereszt\u00fclsz\u00farni. Azt hiszem, egy szempillant\u00e1s alatt magyar\u00e1zatot is tal\u00e1ltam mind a seb\u00e9sz jelenl\u00e9t\u00e9re, mind pedig az \u00e1ltala v\u00e9grehajtott m\u0171t\u00e9tre. S\u00falyos fert\u0151z\u00e9s \u00e9rte a szememet, \u00e9s a gennyet s\u00fcrg\u0151sen le kellett csapolni. Fel\u00e9bredve kerestem is azt\u00e1n a seb\u00e9szt a helyis\u00e9gben. K\u00f6zben hirtelen s\u00e9r\u00fcl\u00e9st tapasztaltam az arcomon, mire kezem kiny\u00fajtva puh\u00e1s, \u00e1m azonnal tova is iszkol\u00f3 valamit \u00e9rintettem.<\/p>\n
M\u00e1sik kezemmel villanyt kapcsolva megpillantottam a takar\u00f3sz\u00e9len tovasz\u00e1guld\u00f3, nemr\u00e9g szemh\u00e9jamat r\u00e1gics\u00e1lgat\u00f3 egeret, \u00e9s takar\u00f3mr\u00f3l f\u00e9nyt\u0151l \u00f6sszezavarodott, r\u00e9m\u00fcletbe esett tov\u00e1bbi egerek siklottak lefele a kocsikerekek ir\u00e1ny\u00e1ba.<\/p>\n
Szob\u00e1m mag\u00e1ny\u00e1ban, boros b\u00f3dulatt\u00f3l elnehezedett tagjaimmal \u00e9s \u00e1lomt\u00f3l k\u00f3tyagos fejemmel \u00fagy v\u00e9ltem, szerfelett komikus eset ez egy olyan a kis szob\u00e1ban, amelyben az els\u0151 pillanatokban mi sem moccant. Nem tudn\u00e1m pontosan megmondani, miben is \u00e1llt a komikum, de azt hiszem, a vill\u00e1mgyorsan elillan\u00f3, \u00e9l\u0151 eg\u00e9rgoly\u00f3csk\u00e1k sz\u00e9tgurul\u00e1sa lehetett az ok\u2026 Nevethetn\u00e9kem t\u00e1madt, ez az eg\u00e9sz mulattatott, nagyon is mulattatott engem, neki is l\u00e1ttam tov\u00e1bbi egereket felkutatni a padl\u00f3n, el\u0151sz\u00f6r csak \u00f3vatosan bekukkantottam a kocsim al\u00e1, de azt\u00e1n kis vackomr\u00f3l leereszkedve cs\u00faszni-m\u00e1szni kezdtem ut\u00e1nuk a hideg cementen.<\/p>\n
A fal t\u00f6v\u00e9n kor\u00e1bban ott t\u00e1tong\u00f3, majd bet\u00f6m\u00f6tt lyukak \u00e1s\u00edtozva, kerekdeden feket\u00e9llve \u00fajra ott sorakoztak. \u201eSz\u00e9pek\u201d \u2013 \u00e1llap\u00edtottam meg, \u00fagy vizsg\u00e1lgattam \u0151ket, ahogy orvosom sipolyaimat \u00e9rt\u00e9kelve gyakorta kijelentette: \u201eSz\u00e9p sipoly, v\u00f6r\u00f6s, kereken t\u00e1tong\u00f3…\u201d<\/p>\n
P\u00e1lcik\u00e1val kotor\u00e1szgattam a lyukakban, \u00e1m semmi motoz\u00e1s, egyetlen eg\u00e9rke, nem sok, annyi sem jelent meg h\u00edvogat\u00e1somra. A cementb\u0151l \u00e1rad\u00f3 borzaszt\u00f3 hideg k\u00f6vetkezt\u00e9ben nagyon vacogtam, a lentr\u0151l szeml\u00e9lt szoba pedig t\u00f6bb pontj\u00e1n eg\u00e9szen \u00faj arc\u00e1t mutatta, igazi meseorsz\u00e1gbeli utaz\u00e1s volt ez nekem. \u00c9s a lyukak, az el\u0151ttem l\u00e9v\u0151, feket\u00e9n kerekl\u0151 lyukak kinyitott\u00e1k \u00e9jf\u00e9lszemeiket. Mintha szem\u00fcreg\u00fck\u00f6n \u00e1t n\u00e9ztem volna kifel\u00e9. R\u00e1juk tekintve megn\u00e9multam a csod\u00e1lkoz\u00e1st\u00f3l. K\u00e9t olyat pillantottam meg magam el\u0151tt, hogy az az \u00e9rz\u00e9sem t\u00e1madt, egy ki\u00fcr\u00fclt koponya kisz\u00e1radt szem\u00fcreg\u00e9n \u00e1t tekintgetek kifel\u00e9. \u00d3, h\u00e1t ez az! R\u00f6gvest minden bevillant. H\u00e1t hova is tettem az eszemet, hogy nem ismertem r\u00e1 m\u00e1r kor\u00e1bban? Egy r\u00e9ges-r\u00e9gi tavaszon, a v\u00e1rost\u00f3l t\u00e1vol es\u0151, m\u00e1r havatlan pusztas\u00e1gon, a naps\u00fct\u00f6tte szem\u00e9tt\u0151l \u00e9s d\u00f6g\u00f6kt\u0151l g\u0151z\u00f6lg\u0151, felengedett f\u00f6ld\u0171 mez\u0151s\u00e9gen r\u00e1akadtam egy l\u00f3tetemre, amit t\u00e9lv\u00edz idej\u00e9n faltak fel a farkasok, ott oszladozott a l\u00e9gyz\u00fcmm\u00f6g\u00e9ssel tark\u00edtott, langyosan p\u00e1r\u00e1s tavaszi leveg\u0151ben, a benne izg\u0151-mozg\u00f3 bogarak t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\n
Minden szennyes \u00e9s b\u0171zh\u00f6dt volt, a romlottra z\u00f6ld\u00fclt h\u00fas bomladoz\u00f3 izomzata k\u00f6z\u00f6tt ny\u00fal\u00f3s l\u00e9 folydog\u00e1lt, \u00e1m a fej, nos a fej t\u00f6k\u00e9letesen h\u00f3feh\u00e9ren, elef\u00e1ntcsontszer\u0171en ragyogott, a rovarok ugyanis legel\u0151sz\u00f6r ennek l\u00e1ttak neki, a b\u0151rt m\u00e1r csontig r\u00e1gt\u00e1k, munk\u00e1juk eredm\u00e9nyek\u00e9nt csod\u00e1latos koponya t\u0171nt el\u0151, melynek nagy, s\u00e1rga fogai is napvil\u00e1gra ker\u00fcltek, porcel\u00e1n csecsebecs\u00e9k \u00e9s dr\u00e1ga elef\u00e1ntcsontok kirakati kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1ba val\u00f3 remek m\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgy v\u00e1lt bel\u0151le. A koponya elej\u00e9n a szem\u00fcregek s\u00f6t\u00e9ten meredtek a l\u00e1tom\u00e1sszer\u0171 napba meg a sz\u00e9tfoszl\u00f3 mez\u0151re. Olyan tiszta \u00e9s sz\u00e9ps\u00e9ges koponya volt, ak\u00e1rha rajzolt\u00e1k volna, a csontok k\u00f6z\u00f6tti \u00edz\u00fcletek k\u00e1pr\u00e1zatosan finom, festett kalligr\u00e1fi\u00e1knak t\u0171ntek, melyeket a legnagyobb k\u00e9z\u00fcgyess\u00e9ggel \u00e9s t\u00f6k\u00e9letess\u00e9ggel alkottak meg.<\/p>\n
De t\u00e9nyleg, hogy is nem gondoltam m\u00e1r erre kor\u00e1bban?<\/p>\n
\u00cdme h\u00e1t, ezek a fekete lyukak n\u00e9ztek, bel\u00fclr\u0151l n\u00e9ztek engemet.<\/p>\n
Benne voltam a kopony\u00e1ban, a l\u00f3kopony\u00e1ban, sz\u00e1raz csontjainak csod\u00e1latos, szikkadt \u00fcress\u00e9g\u00e9ben. Vajon szob\u00e1m t\u00e9nyleg \u00e1tlagos szoba? A falreped\u00e9sek val\u00f3di reped\u00e9sek? B\u00e1rmelyik sarokba is n\u00e9ztem, r\u00e1ismertem a kopony\u00e1ra, az elef\u00e1ntcsontszer\u0171 bels\u0151re, a falreped\u00e9sek pedig csakis a csontokat \u00f6sszetart\u00f3 \u00edz\u00fcletek lehettek. Na \u00e9s azok a s\u00e1rg\u00e1n sorakoz\u00f3, r\u00e1m vicsorg\u00f3 t\u00e1rgyak. K\u00f6nyvek-e vagy fogak? Fogak, val\u00f3di l\u00f3fogak, \u00e9n meg a kopony\u00e1ban, benne a kopony\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n
M\u00f6g\u00f6ttem, a t\u00e1volban ott ny\u00fajt\u00f3zkodik a sz\u00e9tes\u0151 hulla. Ott b\u0171z\u00f6l\u00f6g hossz\u00e1ban a teljesen megrohadt eg\u00e9sz szanat\u00f3rium. Bord\u00e1i ki\u00e1llnak, tetem\u00e9t zizer\u00e9szve em\u00e9sztik fel a bogarak \u00e9s f\u00e9rgek. \u00c1mde nemcsak a bogarak fogyasztj\u00e1k, mert m\u00e9g az egerek is megrohamozt\u00e1k, tetem\u00e9b\u0151l \u0151k is sz\u00edves \u00f6r\u00f6mest r\u00e1gcs\u00e1lnak. A megb\u0171zh\u00f6d\u00f6tt, gennylepte, oszladoz\u00f3 h\u00fas\u00fa szanat\u00f3riumb\u00f3l, amit a rik\u00e1csol\u00f3 holl\u00f3k \u00e9s \u00fcv\u00f6lt\u0151 szelek k\u00f6zepette ott feledtek a sz\u00e9lviharban.<\/p>\n
Hidegt\u0151l vacogtatva fek\u00fcdtem a cementpadl\u00f3n, \u00e9s nem tudtam, mit is tegyek.<\/p>\n
<\/p>\n