![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2023\/07\/julius-popper.jpg\")
<\/a>Julius Popper (Bukarest, 1857. december 15. \u2013 Buenos Aires, 1893. j\u00fanius 5.) Perlei \u00e9s Naftali C. Popper (1820 \u2013 1891) lengyelorsz\u00e1gi zsid\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9giek gyereke, az Oszm\u00e1n Birodalom \u00e1llampolg\u00e1rak\u00e9nt lett elismert m\u00e9rn\u00f6k, t\u00e9rk\u00e9p\u00e9sz \u00e9s felfedez\u0151. Az aranyb\u00e1ny\u00e1szat, a t\u00e9rk\u00e9p\u00e9szet, a T\u0171zf\u00f6ld gyarmatos\u00edt\u00e1sa \u00e9s polg\u00e1ri szervez\u00e9se ter\u00e9n kifejtett tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9\u00e9rt, a „Patag\u00f3nia konkviszt\u00e1dora” becenevet kapta.<\/p>\nApja, gimn\u00e1ziumi tan\u00e1rk\u00e9nt t\u00f6bb nyelvet besz\u00e9lt, megalap\u00edtotta Bukarest els\u0151 izraelita iskol\u00e1j\u00e1t, az akkori korban fejlett tantervvel. Az ortodox zsid\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1nak megfelel\u0151en az oktat\u00e1s nyelve a jiddis, a rom\u00e1n \u00e9s a n\u00e9met volt. Apja \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt a Timpul c\u00edm\u0171 liber\u00e1lis k\u00e9tnyelv\u0171 rom\u00e1n-jiddis hetilapot szerkesztette, amely mind\u00f6ssze h\u00e1rom h\u00f3napig jelent meg, mert nem tal\u00e1lt kedvez\u0151 fogadtat\u00e1sra a havasalf\u00f6ldi konzervat\u00edv zsid\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben. Az ifj\u00fa Popper apja iskol\u00e1j\u00e1ban tanult, amelyet k\u00e9s\u0151bb sajnos bez\u00e1ratott a hatalom, mert az akkori oktat\u00e1si miniszt\u00e9rium szerint nem felelt meg a \u201ehivatalos tantervnek\u201d. Ezt csin\u00e1lt\u00e1lt\u00e1k m\u00e1s kisebbs\u00e9gi iskol\u00e1val is. Az iskol\u00e1ja bez\u00e1r\u00e1sa ut\u00e1n Naftali Popper antikv\u00e1riumot nyitott. Az ifj\u00fa Popper Bukarestben nem folytathatta tanulm\u00e1nyait, ez\u00e9rt Franciaorsz\u00e1gba ment, hogy m\u00e9rn\u00f6ki tanulm\u00e1nyait folytassa az \u00c9cole Polytechnique-en, majd a p\u00e1rizsi \u00c9cole Nationale des Ponts et Chauss\u00e9es -en, ahol b\u00e1nyam\u00e9rn\u00f6kk\u00e9nt v\u00e9gzett. Di\u00e1kkor\u00e1ban korrepet\u00e1l\u00e1ssal fizette ki a Sorbonne-on a fizika, k\u00e9mia, meteorol\u00f3gia, geol\u00f3gia, f\u00f6ldrajz \u00e9s n\u00e9prajz kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 kurzusait. Popper k\u00fcl\u00f6n\u00f6s vonzalmat \u00e9rzett a nyelvtanul\u00e1s ir\u00e1nt; foly\u00e9konyan besz\u00e9lt rom\u00e1nul, n\u00e9met\u00fcl, jiddis\u00fcl, angolul, spanyolul, portug\u00e1lul \u00e9s franci\u00e1ul, valamint rendelkezett olasz, latin \u00e9s g\u00f6r\u00f6g \u00e9s kev\u00e9s magyar nyelvtud\u00e1ssal.<\/p>\n
Az egyetem elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n Konstantin\u00e1polyban keres munk\u00e1t, majd \u00e1tmegy Egyiptomba, ahol a Szuezi-csatorn\u00e1n\u00e1l dolgozik. Ezut\u00e1n Indi\u00e1ba, K\u00edn\u00e1ba \u00e9s Jap\u00e1nba utazik. Ezen utaz\u00e1sok sor\u00e1n, mint eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben, szoros levelez\u00e9st folytat a Rom\u00e1n Akad\u00e9mia f\u00f6ldrajz szakoszt\u00e1ly\u00e1val. 1881-ben visszat\u00e9r Rom\u00e1ni\u00e1ba, hogy megl\u00e1togassa csal\u00e1dj\u00e1t. \u00dajabb \u00fatra indult, amely Szib\u00e9ri\u00e1ba, onnan Alaszk\u00e1ba, majd Kanad\u00e1ba \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba vezetett, ahol egy ideig New Orleans v\u00e1ros szennyv\u00edzelvezet\u00e9si \u00e9s urbaniz\u00e1ci\u00f3s programj\u00e1ban vett r\u00e9szt.<\/p>\n
A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben Havanna (Kuba akkor spanyol gyarmat volt) v\u00e1ros\u00e1nak \u00e9s kik\u00f6t\u0151j\u00e9nek rendszeres\u00edt\u00e9s\u00e9t tervezte. Kub\u00e1b\u00f3l Mexik\u00f3ba ment, ahol t\u00e9rk\u00e9p\u00e9szk\u00e9nt dolgozott, \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt deb\u00fct\u00e1lt a Diario de Los Forasteros c\u00edm\u0171 emigr\u00e1ns kiadv\u00e1nyn\u00e1l. Ram\u00f3n Serrano Montaner chilei fregattkapit\u00e1ny 1879-ben exped\u00edci\u00f3t szervezett a T\u0171zf\u00f6ldre, ahol a Santa Cruz tartom\u00e1nyban tal\u00e1lhat\u00f3 Cabo V\u00edrgenes mellett aranytartalm\u00fa homokot, s\u0151t aranyr\u00f6g\u00f6ket is tal\u00e1lt. Montaner felfedez\u00e9s\u00e9nek h\u00edre 1885-ben jutott el Popperhez, aki r\u00f6gt\u00f6n Buenos Airesbe utazott.<\/p>\n
A T\u0171zf\u00f6ld m\u00e9g felt\u00e1ratlan ter\u00fclete, Ushuaia ide\u00e1lis f\u00f6ldrajzi fekv\u00e9snek \u00f6rvendett. Popper kapcsolatba l\u00e9pett argentin politikusokkal \u00e9s \u00fczletemberekkel, akiknek el\u0151adta terv\u00e9t: aranyat akart felfedezni Santa Cruzban, ami a T\u0171zf\u00f6ldet az argentin aranyb\u00e1ny\u00e1szat \u00e9lvonal\u00e1ba emelhetn\u00e9. „El Dorado” N\u00e9vtelen T\u00e1rsas\u00e1g 1886 elej\u00e9n elk\u00fcldi Poppert, hogy tanulm\u00e1nyozza \u00e9s becs\u00fclje meg a Cabo V\u00edrgenes-i b\u00e1ny\u00e1szat es\u00e9lyeit. Buenos Airesbe visszat\u00e9rve bemutatja el\u0151zetes felm\u00e9r\u00e9s\u00e9t, amely szerint az aranyb\u00e1ny\u00e1szat eredm\u00e9nyes lehet, ez\u00e9rt elkezdi a szem\u00e9lyzet \u00e9s az anyagok \u00f6sszegy\u0171jt\u00e9s\u00e9t egy alaposabb tudom\u00e1nyos felt\u00e1r\u00e1s megszervez\u00e9s\u00e9hez Tierra del Fueg\u00f3ban.<\/p>\n
A felfedezett aranylel\u0151helyek koncesszi\u00f3s okirataival ell\u00e1tva 1887 v\u00e9g\u00e9n sz\u00e1llt partra a San Sebasti\u00e1n-\u00f6b\u00f6lben. A d\u00e9li 53\u00b0 1\u00b420\u00b4\u00b4 \u00e9s a nyugati 68\u00b0 15\u00b4 sz\u00e9less\u00e9gi fokon aranymos\u00f3 l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyeket \u00e9s lak\u00e1sokat \u00e9p\u00edtett egy nagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. \u00cdgy alap\u00edtotta az El P\u00e1ramo – ma R\u00edo Grande \u2013 kol\u00f3ni\u00e1t, mely a legjelent\u0151sebb a b\u00e1ny\u00e1sztelep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6z\u00fcl, amelyet Popper a T\u0171zf\u00f6ld\u00f6n alap\u00edtott. El P\u00e1ram\u00f3ban 1891-ben m\u00e1r 540 ember dolgozott. Az aranysz\u00e9tv\u00e1laszt\u00f3 \u00fczem k\u00f6r\u00e9 egy adminisztr\u00e1ci\u00f3s \u00e9p\u00fcletet, egy 80 \u00e1gyas munk\u00e1ssz\u00e1ll\u00f3t, rakt\u00e1rakat \u00e9s egy konyh\u00e1t \u00e9p\u00edtett. Az aranysz\u00e9tv\u00e1laszt\u00f3 \u00fczemhez tartozik: a tengerv\u00edz szivatty\u00fa\u00e1llom\u00e1s, amelyet k\u00e9t g\u0151zg\u00e9p hajtott, a cs\u00faszda- \u00e9s rostarendszer, a kov\u00e1csm\u0171hely \u00e9s a homoksz\u00e1ll\u00edt\u00f3 vagonok sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 dekovil vonal. A munkaer\u0151 megtakar\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben feltal\u00e1l egy olyan \u00fczemet, amely a hull\u00e1mok erej\u00e9t hasznos\u00edtja. N\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t alatt siker\u00fcl naponta majdnem egy kilogramm aranyat el\u0151\u00e1ll\u00edtania. Kalandorok, tenger\u00e9szek, dezert\u0151r\u00f6k \u00e9s sz\u00f6k\u00f6tt fegyencek t\u00f6mege tart El P\u00e1ramo fel\u00e9, Popper nem helyesli a d\u00e9l-patag\u00f3niai arany\u00e1s\u00f3k inv\u00e1zi\u00f3j\u00e1t az \u00e1ltala igazgatott ter\u00fcletre. Hogy megv\u00e9dje birtokait e kellemetlen n\u00e9pess\u00e9g t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t\u00f3l, Popper 1888-ban zsoldosokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 fegyveres csoportot toborzott, akiknek egyenruh\u00e1j\u00e1t porosz egyenruh\u00e1kr\u00f3l m\u00e1solt\u00e1k. Visszat\u00e9rt Buenos Airesbe, hogy enged\u00e9lyt kapjon az els\u0151 rend\u0151r\u0151rs fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra San Sebasti\u00e1nban, \u00e9s testv\u00e9r\u00e9t, Maxim Poppert nevezte ki rend\u0151rkapit\u00e1nynak, akinek 12 csend\u0151r volt a parancsnoks\u00e1ga alatt. El P\u00e1ram\u00f3ba visszat\u00e9rve Popper elhagyatottan tal\u00e1lja a telep\u00fcl\u00e9st. A f\u00e9rfiak megl\u00f3gtak, \u00e9s 24 kg aranyat vittek magukkal. Popper \u00fcld\u00f6z\u0151be veszi a sz\u00f6kev\u00e9nyeket, \u00e9s visszaszerzi az ellopott aranyat.<\/p>\n
Folytatja a munk\u00e1t, \u00e9s kiterjeszkedik m\u00e1s t\u0171zf\u00f6ldi telep\u00fcl\u00e9sekre is, p\u00e9ld\u00e1ul B\u00e9t\u00e1ra, Cullenre \u00e9s Carmen Sylv\u00e1ra, ahol \u00faj b\u00e1ny\u00e1kat l\u00e9tes\u00edt. Mivel minden az \u0151 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt \u00e1ll, Popper megszerzi a „Mar\u00eda L\u00f3pez” haj\u00f3t, amellyel a sziget d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9nek ismeretlen f\u00f6ldjeit \u00e9s csatorn\u00e1it fedezi fel. A „Lavaderos de Oro del Sur” r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1ga 1889 v\u00e9g\u00e9n cs\u0151dbe ment \u00e9s megsz\u0171nt. Popper hivatalosan sz\u00e1mos kiv\u00e1lts\u00e1got kap: jogot kap saj\u00e1t hadseregre, egyenruh\u00e1val \u00e9s fegyverzettel, saj\u00e1t 1 \u00e9s 5 grammos arany\u00e9rm\u00e9ket veret, \u00e9s 1891-ben saj\u00e1t 10 centav\u00f3s postab\u00e9lyegeket nyomtat, amelyeken az \u0151 nev\u00e9nek kezd\u0151bet\u0171i szerepelnek, ami nyilv\u00e1nval\u00f3an gondot okoz a helyi hat\u00f3s\u00e1goknak. 1891-ben Popper szabadalmaztatja „aranylev\u00e1laszt\u00f3 g\u00e9p\u00e9t” („Cosechadora de Oro”), amely \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint napi 75 tonna homok mos\u00e1s\u00e1ra alkalmas, \u00e9s a homokban l\u00e9v\u0151 arany 99,6%-\u00e1t k\u00e9pes kivonni. Az Ushuaia-i „Vil\u00e1gv\u00e9ge M\u00fazeumban”, a Julius Poppernek szentelt sz\u00e1rnyban, a munkaszob\u00e1j\u00e1nak rekonstrukci\u00f3ja \u00e9s az \u00e9let\u00e9vel \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val kapcsolatos egy\u00e9b t\u00e1rgyak mellett egy ilyen t\u00edpus\u00fa g\u00e9psor is l\u00e1that\u00f3.<\/p>\n
Az Ushuai\u00e1ban tart\u00f3zkod\u00f3 argentin korm\u00e1nyz\u00f3, F\u00e9lix Paz kihaszn\u00e1lta az alkalmas pillanatot, a Slogget-\u00f6b\u00f6lben letelepedett Popper \u00e1ltal igazgatott ter\u00fcletekre enged\u00e9lyt ad a chilei arany\u00e1s\u00f3knak, hogy \u00edgy elt\u00e1vol\u00edtsa Poppert, aki Buenos Airesbe utazik 1890 elej\u00e9n, hogy a f\u0151v\u00e1rosi \u00fajs\u00e1gok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozza a korm\u00e1nyz\u00f3 vissza\u00e9l\u00e9seit. V\u00e9g\u00fcl Paz korm\u00e1nyz\u00f3t elbocs\u00e1tj\u00e1k. Hely\u00e9re Dr. Mario Cornero ker\u00fcl, aki nem j\u00e1r jobban, mint el\u0151dje. Popper hat cikket k\u00f6z\u00f6l az El Diario c\u00edm\u0171 lapban a Humahuac\u00e1ba tett \u00fatj\u00e1r\u00f3l, az indi\u00e1nokr\u00f3l \u00e9s a punai aranyr\u00f3l, \u00e9s bejelenti sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t, hogy az ink\u00e1k aranylel\u0151helyeit keresi. Az Argentin F\u00f6ldrajzi Int\u00e9zetben tartott el\u0151ad\u00e1s\u00e1n Popper felt\u00e9rk\u00e9pezi Tierra del Fuego nemzetk\u00f6zi hat\u00e1rait. Azt az elk\u00e9pzel\u00e9st veti fel, hogy a juhteny\u00e9szt\u00e9s a j\u00f6v\u0151ben j\u00f6vedelmez\u0151bb lenne, mint az aranyb\u00e1ny\u00e1szat.<\/p>\n
A Magell\u00e1n-szoros korm\u00e1nyz\u00f3ja felaj\u00e1nlja Popper sz\u00e1m\u00e1ra a „Julieta” vagy a „Toro” nev\u0171, chilei z\u00e1szl\u00f3 alatt haj\u00f3z\u00f3 szk\u00fanert, hogy visszat\u00e9rjen a T\u0171zf\u00f6ldre. Popper a kongresszus el\u00e9 terjeszti a bennsz\u00fcl\u00f6ttek gyarmatos\u00edt\u00e1si terv\u00e9t. Az argentin korm\u00e1ny 80 000 hekt\u00e1r ter\u00fcletet biztos\u00edt Poppernek Tierra del Fueg\u00f3ban a projektje megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. 250 bennsz\u00fcl\u00f6tt csal\u00e1dnak 100 hekt\u00e1ros parcell\u00e1kat oszt ki, \u00e9s 55 000 hekt\u00e1r marad Popper\u00e9. Elkezd h\u00e1zakat \u00e9s templomokat \u00e9p\u00edteni, \u00e9s \u00e9lelmiszert hozat, hogy eladja a mintegy 2000 lakosnak. De Popper nem \u00e1ll meg itt. 375.000 hekt\u00e1r koncesszi\u00f3t k\u00e9r Tierra del Fueg\u00f3ban, hogy 100 csal\u00e1dot hozhasson Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l \u00e9s 40.000 juhot, felv\u00e1llalja a Rio Grande csatorn\u00e1z\u00e1s\u00e1t, kik\u00f6t\u0151t \u00e9p\u00edt San Sebasti\u00e1nban, vil\u00e1g\u00edt\u00f3tornyot, 100 km utat, lak\u00e1sokat a 100 csal\u00e1dnak. Tervezte a Magell\u00e1n-szoroson val\u00f3 haj\u00f3z\u00e1s megk\u00f6nny\u00edt\u00e9s\u00e9t Egy m\u00e1sik projektje a t\u00e1v\u00edr\u00f3vonal meghosszabb\u00edt\u00e1sa volt Viedm\u00e1t\u00f3l Cabo V\u00edrgenesig \u00e9s Cabo Esp\u00edritu Sant\u00f3t\u00f3l a Le Maire-szorosig.<\/p>\n
Az ona indi\u00e1nok dr\u00e1m\u00e1ja 1878-79-ben kezd\u0151d\u00f6tt, amikor a fiatal \u00e9s v\u00e9res Julio Roca t\u00e1bornok argentin had\u00fcgyminiszterk\u00e9nt megsemmis\u00edt\u0151 hadj\u00e1ratot szervezett a d\u00e9li indi\u00e1nok ellen. Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a „sivatag h\u00f3d\u00edt\u00f3j\u00e1nak” bec\u00e9zett 37 \u00e9ves t\u00e1bornok Argent\u00edna eln\u00f6ke lett. A patag\u00f3niai indi\u00e1nok lem\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sa ut\u00e1ni k\u00f6zfelh\u00e1borod\u00e1s miatt agg\u00f3d\u00f3 argentin vezet\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra Popper ide\u00e1lis b\u0171nbak lett az atrocit\u00e1sok\u00e9rt. A Popper ellen indi\u00e1ngyilkosk\u00e9nt felhozott v\u00e1dak relevanci\u00e1j\u00e1val kapcsolatos k\u00e9telyek Theodore Macdonald, a Harvard Social Studies – David Rockefeller Center for Latin American Studies munkat\u00e1rsa \u00e9s az Egyetemi Emberi Jogi Bizotts\u00e1g tanulm\u00e1ny\u00e1ban is megjelennek.<\/p>\n
Popper a Maria Lopez nev\u0171 szk\u00fanerrel kihaj\u00f3zott a Mare-szigetr\u0151l, felfedezte a Le Maire-szikl\u00e1t, \u00e9s ell\u00e1togatott a Picton- \u00e9s a Nueva-szigetekre. 1891-ben elk\u00e9sz\u00edtette Tierra del Fuego d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9nek t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t. Popper a T\u0171zf\u00f6ld\u00f6n rom\u00e1n f\u00f6ldrajzi neveket adott, mint p\u00e9ld\u00e1ul: az Ureche foly\u00f3, a Lahovary-, a Manu- \u00e9s a Rosetti-hegys\u00e9g a Carlos I. hegyvonulat, a Brosteni-t\u00f3, Carmen Sylva-hegys\u00e9g, a Punta Sinaia hegycs\u00facs.<\/p>\n
Poppert holtan tal\u00e1lj\u00e1k 1893. j\u00fanius 6-\u00e1n Buenos Airesben, a Tucum\u00e1n utca 373. sz\u00e1m alatti h\u00e1z\u00e1ban. A boncol\u00e1st v\u00e9gz\u0151 hivatalos orvos a hal\u00e1l ok\u00e1t sz\u00edvmeg\u00e1ll\u00e1sban \u00e1llap\u00edtotta meg, de korai elt\u0171n\u00e9se megjegyz\u00e9seket v\u00e1ltott ki: \u00f6ngyilkoss\u00e1gr\u00f3l \u00e9s az aranymaffia \u00e1ltal megrendelt mer\u00e9nyletr\u0151l vagy a per v\u00e9gs\u0151 szakasz\u00e1nak k\u00f6zelg\u0151 kimenetele miatt agg\u00f3d\u00f3 politikai t\u00e9nyez\u0151kr\u0151l besz\u00e9ltek. Temet\u00e9s\u00e9n Vicente Fidel L\u00f3pez, a „Logia Docente” szabadk\u0151m\u0171ves p\u00e1holy eln\u00f6ke, amelyhez Popper tartozott, gy\u00e1szbesz\u00e9det mondott. Holttest\u00e9t az Ayerza csal\u00e1d mauz\u00f3leum\u00e1ban temett\u00e9k el; k\u00e9s\u0151bb a La Recoleta temet\u0151ben egy m\u00e1sik helyre sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Bukarestben 1947-ben meggyilkolt\u00e1k Julius Popper egyik n\u0151v\u00e9r\u00e9t, a gyilkosok aranyat rem\u00e9ltek.<\/p>\n
A kubai f\u0151v\u00e1ros, Havanna v\u00e1ros\u00e1nak \u00e9s kik\u00f6t\u0151j\u00e9nek tervez\u00e9se \u00e9s rendszerez\u00e9se, az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban New Orleans csatorn\u00e1z\u00e1si \u00e9s ur-baniz\u00e1ci\u00f3s programj\u00e1ban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel, valamint a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n v\u00e9gzett egy\u00e9b tev\u00e9kenys\u00e9gei \u00e9s alkot\u00e1sai mellett Popper – Argent\u00edna \u00e9s a vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra – Patag\u00f3nia gyarmatos\u00edt\u00f3ja maradt. Ami ut\u00e1na marad, azok a v\u00e1rosok, amelyek alapjait \u0151 rakta le, az \u00e9rm\u00e9k, a b\u00e9lyegek, az \u00e1ltala feltal\u00e1lt arany mos\u00f3g\u00e9p, \u00e9s az eml\u00e9kek \u00e1radata, amelyek m\u00e9lt\u00f3 helyet biz-tos\u00edtottak neki Patag\u00f3nia \u00e9s Argent\u00edna t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben \u00e9s folkl\u00f3rj\u00e1ban.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Julius Popper (Bukarest, 1857. december 15. \u2013 Buenos Aires, 1893. j\u00fanius 5.) Perlei \u00e9s Naftali C. Popper (1820 \u2013 1891) lengyelorsz\u00e1gi zsid\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9giek gyereke, az Oszm\u00e1n Birodalom \u00e1llampolg\u00e1rak\u00e9nt lett elismert m\u00e9rn\u00f6k, t\u00e9rk\u00e9p\u00e9sz \u00e9s felfedez\u0151. Az aranyb\u00e1ny\u00e1szat, a t\u00e9rk\u00e9p\u00e9szet, a T\u0171zf\u00f6ld gyarmatos\u00edt\u00e1sa \u00e9s polg\u00e1ri szervez\u00e9se ter\u00e9n kifejtett tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9\u00e9rt, a „Patag\u00f3nia konkviszt\u00e1dora” becenevet kapta.<\/p>\n","protected":false},"author":2954,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[13],"tags":[],"class_list":["post-104757","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-dokumentum"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/104757","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2954"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=104757"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/104757\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=104757"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=104757"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=104757"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}