![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2023\/11\/Matyas-Elvis-scaled.jpg\")
<\/a><\/p>\n<\/p>\n
Az ARO-ban zen\u00e9l\u0151 egy\u00fcttes tagjai k\u00f6z\u00fcl: Nikit, Szab\u00f3 Andr\u00e1st \u00e9s R\u00e1polti M\u00e1ty\u00e1st tudtam r\u00e9szben beazonos\u00edtani. Brass\u00f3ban, \u00e9s a Barcas\u00e1gon nem volt m\u00e1s hivatalos beategy\u00fcttes. Nikir\u0151l annyit tudunk, hogy rom\u00e1n zen\u00e9sz volt, feles\u00e9ge tal\u00e1n magyar. Szab\u00f3 Andr\u00e1s 1953. m\u00e1jus 13-\u00e1n sz\u00fcletett, a V\u00e1r utca 70 sz\u00e1m alatt lakott. Elemi iskol\u00e1it a Honterusban v\u00e9gezte, majd a Traktor szakl\u00edceumban \u00e9retts\u00e9gizett. Az ARO \u00e9jjeli b\u00e1rj\u00e1ban n\u00e9met\u00fcl is \u00e9nekelt. Apja Szab\u00f3 Andr\u00e1s z\u00e1goni, anyja Szab\u00f3 Julianna szentegyh\u00e1zi sz\u00fclet\u00e9s\u0171ek voltak. Anyja egy aut\u00f3balesetben meghalt, apja, aki vezette az aut\u00f3t ezut\u00e1n depresszi\u00f3s lett. A n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1ban (most \u0218coala Popular\u0103 De Arte \u0219i Meserii \u201eTiberiu Brediceanu\u201d) tang\u00f3harmonik\u00e1t tanult, majd git\u00e1r \u00e9s zongora is belef\u00e9rt a zenevil\u00e1g\u00e1ba. Kedvenc \u00e9nekese az olasz Gianni Morandi (sz. 1944. december 11.) volt, sikeresen \u00e9nekelte az: In Ginocchio Da Te, Non Son Degno Di Te, Uni su mille dalait. A n\u00e9met kult\u00far\u00e1t im\u00e1dta, a sz\u00e1sz feles\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n 1990-ben kiv\u00e1ndorolt N\u00e9metorsz\u00e1gba, k\u00e9t fia sz\u00fcletett. Baden-Badenben \u00e9nekesk\u00e9nt alkalmazt\u00e1k. T\u00f6bbsz\u00f6r j\u00f6tt haza, 2009-ben is a rom\u00e1n tengerparton nyaraltak, visszautaz\u00e1sa ut\u00e1n r\u00e1 k\u00e9t h\u00e9tre meghalt.<\/p>\n
Az egy\u00fcttes igazi szt\u00e1rja R\u00e1polti M\u00e1ty\u00e1s<\/em> volt, aki 1952. december 29-\u00e9n sz\u00fcletett Brass\u00f3ban, a Ion Cantacuzino utca 16-sz\u00e1m alatt laktak, a \u201eDezrobirea\u201d \u00fczen b\u00f6lcs\u0151d\u00e9j\u00e9nek egyik szob\u00e1j\u00e1ban. M\u00e9g van egy \u00f6ccse, R\u00e1polti S\u00e1ndor. Apja R\u00e1polti M\u00e1ty\u00e1s szotyori, anyja Kasza Erzs\u00e9bet pedig cs\u00edkszentgy\u00f6rgyi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00faak voltak. Az els\u0151 oszt\u00e1lyt m\u00e9g a reform\u00e1tus iskol\u00e1ban j\u00e1rta, tan\u00edt\u00f3n\u0151je Vogel Erzs\u00e9bet (Vogel S\u00e1ndor t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9desanyja) volt. 1960-ban a rom\u00e1n kommunista hat\u00f3s\u00e1gok az iskol\u00e1t bez\u00e1ratt\u00e1k, \u00edgy a 2-4 oszt\u00e1lyokat a mostani 6-os iskol\u00e1ban (most \u00c1prily Lajos F\u0151gimn\u00e1zium) j\u00e1rta, tan\u00edt\u00f3n\u0151je Vogel Erzs\u00e9bet volt, aki nem volt azonos az el\u0151bbivel, csak megegyezett a nev\u00fck. 1961-ben, a reform\u00e1tus templomot lerombolt\u00e1k, helyette \u00e9p\u00fclt az ARO sz\u00e1l\u00f3da. A sors ir\u00f3ni\u00e1ja, hogy iskol\u00e1j\u00e1t a reform\u00e1tus iskol\u00e1ban kezdte, majd zenei karrierj\u00e9t csak ezen a helyen \u00e9p\u00fclt ARO sz\u00e1l\u00f3d\u00e1ban fejezte be. Az 5-8 oszt\u00e1lyban Birta J\u00f3zsefn\u00e9 volt az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6ke, tan\u00e1rai voltak \u00c1bri S\u00e1ndor biol\u00f3gia, Ger\u00e9b \u00c1d\u00e1m orosz, Sz\u00e9csi S\u00e1ndor f\u00f6ldrajz, Incze S\u00e1ndor magyar, \u00dajs\u00e1gi G\u00e1bor torna szakosak. A l\u00edceumi \u00e9veket 1967-1971 k\u00f6z\u00f6tt az Unirea L\u00edceumban v\u00e9gezte, oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6ke Papp J\u00f3zsef matematika tan\u00e1r volt, Dank\u00f3 Ir\u00e9n volt az aligazgat\u00f3, azonk\u00edv\u00fcl Hanke M\u00e1ria k\u00e9mi\u00e1t, M\u00e9sz\u00e1ros J\u00f3zsef fizik\u00e1t, Reiff Piroska oroszt, Bo\u00e9r Ildik\u00f3 n\u00e9metet, Kancs\u00e1r Etelka biol\u00f3gi\u00e1t, Birta J\u00f3zsef f\u00f6ldrajzolt, Bak\u00f3 \u00c1rp\u00e1d torn\u00e1t, dr. Szikszay Jen\u0151 magyart tan\u00edtott. A rom\u00e1nt Scurtu Lavinia tan\u00edtotta.<\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n M\u00e1ty\u00e1s a zen\u00e9t nagyon szerette, de \u00fagy igaz\u00e1n k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s kor\u00e1ban j\u00f6tt el\u0151 az \u0151si tehets\u00e9ge. 10-ikes kor\u00e1ban m\u00e1r nagyszer\u0171en git\u00e1rozott, akkor az olasz Bobby Solo (sz. 1945. m\u00e1rcius 18.): Una lacrima sul viso, Zingara, Gelosia sz\u00e1mait oly hitelesen adta el\u0151, hogy az egykori Popular moziban tartott zeneversenyen d\u00edjazott lett 1970-1971-ben. A moziban jelenl\u00e9v\u0151 t\u00f6bb mint 200 szem\u00e9ly, k\u00f6zt\u00fck az oszt\u00e1lyt\u00e1rsai is v\u00f6r\u00f6sre tapsolt\u00e1k tenyer\u00fcket. M\u00e1ty\u00e1s a sportot is nagyon szerette, B div\u00edzi\u00f3s szinten focizott, ide\u00e1lja Dobrin Nicolae focista volt, akinek egyn\u00e9h\u00e1ny m\u00e9rk\u0151z\u00e9s\u00e9t v\u00e9gig is csod\u00e1lhatta. Ebben az id\u0151ben a V\u00e1r utca \u201eCastelani\u201d focicsapata, \u00e9s a Cantacuzino utca \u201eCantanieni\u201d csapata kem\u00e9ny vet\u00e9lked\u0151ket tartott. M\u00e1ty\u00e1s kicselezett mindenkit, eljutott az ellenf\u00e9l kapuj\u00e1ig, de nem r\u00fagta be a g\u00f3lt, hanem visszacselezett, majd \u00fajra. \u0150 a foci sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, mint m\u0171v\u00e9szetet szerette, nem az eredm\u00e9ny \u00e9rdekelte. \u00c9retts\u00e9gi ut\u00e1n az erd\u00e9szeti egyetemre felv\u00e9telizett, viccesen mindig azt mondta, hogy \u0151 csetenp\u00e1sztor akar lenni. A cseten sz\u00e9kely t\u00e1jsz\u00f3l\u00e1sban s\u0171r\u0171, t\u00f6vises, sz\u00e1raz feny\u0151erd\u0151 r\u00e9sz, ahov\u00e1 a tehenek sz\u00edvesen mentek be pihenni, mert nem t\u00e1madt\u00e1k itt a sz\u00fanyogok. Sajnos nem jutott be az egyetemre. M\u00e1ty\u00e1s \u00edgy a Dacia szerv\u00edzn\u00e9l lett munk\u00e1s. Elv\u00e9gezte a n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti iskola canto szak\u00e1t, \u00e9s a 2-es \u00fczem kultur\u00e1lis \u00e9let\u00e9ben v\u00e1llalt szerepet, egyszer Ap\u00e1c\u00e1n is koncerteztek ezzel a csapattal. 2-3 \u00e9vre r\u00e1 leszerz\u0151dte \u0151t az ARO \u00e9jjeli b\u00e1rja zen\u00e9sznek. 1975-ben n\u0151s\u00fclt, feles\u00e9ge a sz\u00e9kelyderzsi D\u00e9nes Ilonka, 1976-ban megsz\u00fcletett az egyetlen gyerek\u00fck, N\u00e1ndor.<\/p>\n <\/p>\n M\u00e1ty\u00e1s \u00e9s Ilonka<\/em><\/p>\n <\/p>\n Ebben az id\u0151szakban alb\u00e9rletben laktak a Bertalan negyedben, majd egy k\u00e9tszob\u00e1s lak\u00e1st v\u00e1s\u00e1roltak a Muncii utc\u00e1ban, a Berzei utcai t\u0171zolt\u00f3s\u00e1ggal szemben. Ebben az id\u0151szakban kezd\u0151d\u00f6tt M\u00e1ty\u00e1s zenei kibontakoz\u00e1sa. Berkovits Dorina ir\u00e1nti pl\u00e1t\u00f3i szerelme arra k\u00e9sztette, hogy saj\u00e1t dalt is \u00edrjon. Mozsner Boriska szerelm\u00e9nek m\u00e1r t\u00f6bb saj\u00e1t szerzem\u00e9nyt \u00edrt. N\u00e9ha ismeretleneknek \u00fagy mutatkozott be, mint Mateo Rapoletti olasz \u00e9nekes. Sokszor zen\u00e9lt a Poiana Capra Neagr\u01ce sz\u00e1l\u00f3d\u00e1ban. Ny\u00e1ron 3-4 h\u00f3napot zen\u00e9lt nagy sikerrel Mamai\u00e1n \u00e9s Efori\u00e1n. M\u00e1ty\u00e1s beceneve Moki volt, neki mindenese, csicsk\u00e1sa \u0162uruca Mircea, sokat seg\u00edtett az adminisztrat\u00edv dolgaiban. Nagyon szerette Sz\u00e9csi P\u00e1l (1944. m\u00e1rcius 19. -1974. \u00e1prilis 30.) \u00e9nekest, Egy sz\u00e1l harangvir\u00e1g, K\u00e9t \u00f6sszeill\u0151 ember, Szereted-e m\u00e9g?, Csak egy t\u00e1nc volt, Carolina, Kismad\u00e1r \u00e9nekeit folyamatosan \u00e9nekelte, az \u00e9jjeli b\u00e1r sl\u00e1gerei is lettek. M\u00e1t\u00e9 P\u00e9ter (1947. febru\u00e1r 4.- 1884. szeptember 9.) zenei vil\u00e1g\u00e1t is \u00e1t\u00e9lte: Most \u00e9lsz, Egyszer v\u00e9get \u00e9r, Hull az els\u00e1rgult lev\u00e9l, Elmegyek, Mondd mi\u00e9rt szeretsz te m\u00e1st?, Ez majdnem szerelem volt, Ott \u00e1llsz az \u00fat v\u00e9g\u00e9n, Zene n\u00e9lk\u00fcl mit \u00e9rek \u00e9n? sz\u00e1mait hitelesen adta \u00e1t, az \u00e9jjeli b\u00e1r k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge sokszor visszatapsolta.<\/p>\n <\/p>\n<\/a><\/p>\n<\/a><\/p>\n