![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2023\/12\/Budapest.jpg\")
<\/a><\/p>\n<\/p>\n
Nem messze fekszik Esztergom, az egykori Ister-gam, ami sum\u00edr\u00fcl Ister kanyarulata, g\u00f6rb\u00fclete, aza Dunakanyar. A Balaton pedig B\u00e1l isten tava. Ez\u00e9rt Budapest ter\u00fclet\u00e9n is \u00e9ltek \u0151sibb n\u00e9pek. Az 1. sz\u00e1zadban kelt\u00e1k telepedtek ide, majd 89 k\u00f6r\u00fcl a r\u00f3maiak megalap\u00edtottak Aquincum v\u00e1ros\u00e1t, a mai \u00d3buda el\u0151dj\u00e9t, ami a Pannonia Inferior provincia sz\u00e9khelye volt. Vele szemben helyezkedett el a Contra-Aquincum, a mai Pest el\u0151dje. Attila hun kir\u00e1ly Buda testv\u00e9r\u00e9nek lett sz\u00e9khelye, majd avar, magyar folytonoss\u00e1ggal \u00e9p\u00fclt tov\u00e1bb. A Jagell\u00f3k idej\u00e9n majdnem 30000 ezer lakosa volt, \u00edgy egyben Eur\u00f3pa legnagyobb v\u00e1rosaihoz tartozott.<\/p>\n
Buda IV. B\u00e9la kir\u00e1lyi parancs\u00e1ra j\u00f6tt l\u00e9tre, mert az \u0151si Pestet feld\u00falt\u00e1k a tat\u00e1rok, a Duna t\u00falpartj\u00e1n v\u00e9dhet\u0151bb volt a hegy. Ez lett a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g egyik sz\u00e9khelye. 1313-ban Buda v\u00e1ros\u00e1hoz tartozott Pest is. A t\u00f6r\u00f6k id\u0151k v\u00e9g\u00e9ig Buda b\u00edrt nagyobb jelent\u0151s\u00e9ggel, a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ki\u0171z\u00e9se ut\u00e1n visszakapta a k\u00e9t v\u00e1ros a szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros c\u00edmet. A 19. sz\u00e1zadra Pest lett a kereskedelmi \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00f6zpont, Buda ink\u00e1bb hivatali k\u00f6zpont. A Budapest n\u00e9vv\u00e1laszt\u00e1s gr\u00f3f Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n \u00f6tlete volt, \u00e9s a Vil\u00e1g c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben jelent meg. Az egyik angol ismer\u0151se a k\u00f6vetkez\u0151t javasolta: \u201eF\u0151v\u00e1rostok nev\u00e9t Budapestre kellene v\u00e1ltoztatni, mely kev\u00e9s \u00e9v, s\u0151t h\u00f3nap m\u00falva oly megszokottan \u2019s k\u00f6nnyen hangzan\u00e9k, mint Bukarest, \u2019s \u00edgy k\u00e9t v\u00e1ros egyes\u00fclne, mely most nem legjobb szemmel n\u00e9zi egym\u00e1st.\u201d Egyesek Etelv\u00e1r, Honder\u0171, Hunv\u00e1r, Dunagy\u00f6ngye elnevez\u00e9st javasolt\u00e1k. A k\u00e9t v\u00e1rost haj\u00f3h\u00edd k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze, ami nem mindig biztos\u00edtotta az \u00e1tkel\u00e9st. Sz\u00e9chenyi szerint am\u00edg nincs egy \u00e1lland\u00f3 h\u00edd a k\u00e9t v\u00e1ros k\u00f6z\u00f6tt, addig nem lehet egy v\u00e1rosr\u00f3l besz\u00e9lni, csak egy v\u00e1ros Budapest n\u00e9vvel felel meg a nemzet \u00e9rdek\u00e9nek, hogy az orsz\u00e1g gazdas\u00e1gi, politikai, k\u00f6zleked\u00e9si \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00f6zpontja legyen. Az els\u0151 k\u00eds\u00e9rlet a v\u00e1rosok egyes\u00edt\u00e9s\u00e9re 1849-ben j\u00f6tt el, 1849. m\u00e1jus 21-\u00e9n a magyar csapatok visszafoglalt\u00e1k Bud\u00e1t \u00e9s Pestet, a korm\u00e1nyzat ide is k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, igaz, csak egy r\u00f6vid id\u0151re, de ez alatt nagyon sok minden fejleszt\u00e9st elhat\u00e1roztak, \u00e9s d\u00f6nt\u00e9s sz\u00fcletett a v\u00e1rosok egyes\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l is. Az err\u0151l sz\u00f3l\u00f3 rendelet 1849. j\u00fanius 24-\u00e9n jelent meg. A rendelet hivatkozik a L\u00e1nch\u00eddra is: \u201eMiut\u00e1n a\u2019 l\u00e1nczhid r\u00f6vid id\u0151 m\u00falva t\u00f6k\u00e9letesen elk\u00e9sz\u00fclv\u00e9n, ez\u00e1ltal meg fog sz\u00fcntetni az anyagi akad\u00e1ly, melly a\u2019 k\u00e9t t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gban elk\u00fcl\u00f6n\u00fclve \u00e9lt \u2019s l\u00e9tezett testv\u00e9r f\u0151v\u00e1ros egyes\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s szellemi \u00f6sszeolvad\u00e1s\u00e1t nehez\u00edt\u00e9.\u201d A Szemere-korm\u00e1ny ezen rendelet\u00e9t a megsz\u00e1ll\u00f3 osztr\u00e1k hat\u00f3s\u00e1gok nem ismert\u00e9k el, a k\u00e9t v\u00e1rost tov\u00e1bbra is k\u00fcl\u00f6n kezelt\u00e9k, igaz a szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n kinevezett k\u00f6zigazgat\u00e1st vezettek be, amely viszont \u00d3bud\u00e1t \u00e9s Bud\u00e1t egyes\u00edtette, 1849. november 8-\u00e1n politikailag, 1849. december 19-\u00e9n pedig k\u00f6zigazgat\u00e1silag is. A cs\u00e1sz\u00e1ri rendelet 1850. november 13-\u00e1n Pestet \u00e9s Bud\u00e1t k\u00f6zigazgat\u00e1sialag egyes\u00edtette, majd 1853. febru\u00e1r 26-\u00e1n a k\u00e9t v\u00e1ros p\u00e9nz\u00fcgyi k\u00f6zigazgat\u00e1s\u00e1t is egybevont\u00e1k. 1860-ban kiadott okt\u00f3beri Diploma vissza\u00e1ll\u00edtotta Pest \u00e9s Buda \u00e9s \u00d3buda szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi jogait.<\/p>\n
A kiegyez\u00e9s ut\u00e1n az \u00faj alkotm\u00e1nyos korm\u00e1nyzat egyik f\u0151 c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se volt a v\u00e1rosok egyes\u00edt\u00e9se, \u00edgy a birodalom B\u00e9ccsel egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 sz\u00e9khely\u00e9t k\u00edv\u00e1nt\u00e1k megalkotni. 1868-t\u00f3l Andr\u00e1ssy Gyula korm\u00e1nyf\u0151 Budapest fejleszt\u00e9s\u00e9vel is foglalkozott. 1870-ban j\u00f6tt l\u00e9tre a F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1csa, amely m\u00e1r egys\u00e9gesen kezelte a majdani Budapestet. A jogi egyes\u00edt\u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyesebb volt, a t\u00f6rv\u00e9nyt 1872. december 23-\u00e1n fogadt\u00e1k el, ami kimondta: \u201eBuda \u00e9s Pest sz. kir. f\u0151v\u00e1rosok, valamint \u00d3-Buda mez\u0151v\u00e1ros \u00e9s a Margit-sziget, ez ut\u00f3bbiak Pest v\u00e1rmegy\u00e9b\u0151l kikebeleztetv\u00e9n, Buda-Pest f\u0151v\u00e1ros n\u00e9v alatt egy t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gg\u00e1 egyesittetnek.\u201d<\/p>\n
V\u00e9g\u00fcl 1873. november 17-\u00e9n alakult meg Budapest, de m\u00e9g nem tartozott hozz\u00e1 \u00dajpest, Csepel, Pesterzs\u00e9bet, Kispest, R\u00e1kospalota vagy a budai oldalon Nagyt\u00e9t\u00e9ny \u00e9s B\u00e9k\u00e1smegyer. A Margit-sziget m\u00e9g J\u00f3zsef f\u0151herceg tulajdona volt, csak 1908-ban siker\u00fclt t\u0151le megvas\u00e1rolnia a f\u0151v\u00e1rosnak. N\u00e9ha a f\u0151v\u00e1rost Nagy-Budapestnek is nevezt\u00e9k. 1930-ban hozz\u00e1csatolt\u00e1k a Csepeli Szabadkik\u00f6t\u0151t, majd 1937-ben a Buda\u00f6rsi rep\u00fcl\u0151t\u00e9r ter\u00fclet\u00e9t, k\u00e9s\u0151bb a F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zmunk\u00e1k Tan\u00e1csa hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9t kiterjesztett\u00e9k 24 k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9sre is. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt szakmailag \u00fajragondolt\u00e1k a f\u0151v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9nek az \u00e1trendez\u00e9s\u00e9t, 1948-ra k\u00e9sz volt a v\u00e1ltoztat\u00e1s megalapozott anyaga. Az 1949. augusztus 20-\u00e1n \u00e9letbe l\u00e9pett szovjet t\u00edpus\u00fa alkotm\u00e1nnyal, a Magyar Dolgoz\u00f3k P\u00e1rtja saj\u00e1t \u00e9rdemek\u00e9nt k\u00f6nyvelte el a v\u00e1ros egyes\u00edt\u00e9s\u00e9t. Az 1949-es t\u00f6rv\u00e9ny Budapest ter\u00fclet\u00e9t 1950. janu\u00e1r 1-t\u0151l 7 v\u00e1rossal \u00e9s 16 nagyk\u00f6zs\u00e9ggel b\u0151v\u00edtette, majd 1994-ben Soroks\u00e1r is \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ker\u00fclet lett. Ma Budapest lakoss\u00e1ga 2 milli\u00f3 k\u00f6r\u00fcl mozog, \u00e9s a vil\u00e1g egyik legszebb f\u0151v\u00e1rosa, sz\u00e1munkra a legszebb.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Budapest, minden magyarok f\u0151v\u00e1rosa az id\u00e9n november 17-\u00e9n lett 150 \u00e9ves. De a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 v\u00e1rosr\u00e9szek t\u00f6rt\u00e9nete t\u00f6bb mint egy \u00e9vezredre ny\u00falik vissza. Nem messze fekszik Esztergom, az egykori Ister-gam, ami sum\u00edr\u00fcl Ister kanyarulata, g\u00f6rb\u00fclete, aza Dunakanyar. A Balaton pedig B\u00e1l isten tava. Ez\u00e9rt Budapest ter\u00fclet\u00e9n is \u00e9ltek \u0151sibb n\u00e9pek. Az 1. […]<\/p>\n","protected":false},"author":2954,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-105225","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-nincs-kategorizalva"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/105225","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2954"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=105225"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/105225\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=105225"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=105225"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=105225"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}