<\/p>\n
\u00c9n vagyok a szabadon k\u00f3borl\u00f3 macska, aki ideiglenesen gazd\u00e1t v\u00e1lasztok. Legut\u00f3bbi gazdim Cirmosnak h\u00edvott, hagytam, hadd higgye azt, elfogadtam az akarat\u00e1t. Ez a taktik\u00e1m: hagyni, hogy azt higgy\u00e9k r\u00f3lam, amit akarnak, \u00e9n meg azt teszem, amit \u00e9n akarok. Sok testv\u00e9rem volt, any\u00e1m mell\u0151z\u00f6tt. Legal\u00e1bb is \u00edgy \u00e9reztem. Naponta az utca t\u00faloldal\u00e1n, a szomsz\u00e9d ablakp\u00e1rk\u00e1ny\u00e1n napoztunk. Elaludtam, nem vettem \u00e9szre, hogy egyed\u00fcl maradtam. Amikor fel\u00e9bredtem, egy \u00f3ri\u00e1s g\u00fcgy\u00f6g\u00f6tt hozz\u00e1m. Kisl\u00e1ny \u00e1llt mellette, \u0151 \u00f3vatosan ny\u00falt fel\u00e9m, hagytam hadd simogasson. Az \u00f3ri\u00e1s keksszel k\u00edn\u00e1lt, \u00e9hes voltam, elfogadtam. Azt\u00e1n felm\u00e1sztam a kisl\u00e1ny v\u00e1ll\u00e1ra. Nagyon boldog lett. Elindultak, vel\u00fck maradtam. Sz\u00e9p nagy udvarba \u00e9rkezt\u00fcnk. Hatalmas barna kutya \u00e9lt az udvarban, ahogy megj\u00f6tt\u00fcnk bez\u00e1rt\u00e1k. Nagyon d\u00fch\u00f6s volt, meg\u00edg\u00e9rte, hogy megesz. Nem ijedtem meg, m\u00e9g any\u00e1t\u00f3l tanultam, \u0151 \u00fagy \u00e9lt, ahogy tan\u00edtott: a macska legnagyobb ellens\u00e9ge a kutya, de bar\u00e1ts\u00e1gban is \u00e9lhetsz vele, ha okos vagy. \u00c9n sem reag\u00e1ltam t\u00fal a Barna fenyeget\u00e9s\u00e9t. Sz\u00e9p sz\u0151l\u0151lugas volt az udvaron, kipr\u00f3b\u00e1ltam, seperc alatt felfuthatok olyan magasra, hogy Barna ne \u00e9rhessen el. Itt n\u0151ttem, n\u00f6vekedtem. Megtanultam, hogy gazdim az \u00f3ri\u00e1s, meg a kisl\u00e1ny. \u00c1lland\u00f3an csak az \u00f3ri\u00e1s \u00e9lt a h\u00e1zban, \u0151 adott enni, a kisl\u00e1ny meg egy kisfi\u00fa gyakran ott aludt. \u0150k viszont foglalkoztak is velem. Volt egy n\u0151 is, aki csak id\u0151nk\u00e9nt jelent meg, hozta, vagy vitte a gyerekeket. \u00dagy \u00e9reztem nem szeret. Hallottam, amikor a kisl\u00e1ny v\u00e1dj\u00e1ra, hogy nem szereti a cic\u00e1j\u00e1t, azt mondta: h\u00e1nyszor ism\u00e9teljen m\u00e9g kisl\u00e1nyom, hogy allergi\u00e1s vagyok a macskasz\u0151rre! Nem tudom, mi lehet az allergia, de meg nem \u00e9rintett volna, a vil\u00e1g minden eger\u00e9\u00e9rt sem. Hamar megtanultam, hozz\u00e1 ne d\u00f6rg\u00f6l\u0151zzek. De az \u00f6szt\u00f6nei n\u00e9ha a macsk\u00e1t is legy\u0151zik. Nem r\u00fagott bel\u00e9m, csak \u00f3vatosan arr\u00e9bb l\u00f3d\u00edtott a cip\u0151j\u00e9vel. Ez\u00e9rt tisztelem. A kisfi\u00fa m\u00e1s vil\u00e1g, majd agyon szorongatott, az arc\u00e1t hozz\u00e1m sim\u00edtotta, meg is akart nyalni, de az \u00f3ri\u00e1s r\u00e1ord\u00edtott. Amikor olyan kedve volt, egyfolyt\u00e1ban gy\u00e1mb\u00e1szott. M\u00e1skor, ha m\u00e9rgesen j\u00f6tt haza az iskol\u00e1b\u00f3l \u00e9s kedveskedve fogadtam a kapuban olyat r\u00fagott bel\u00e9m, hogy felrep\u00fcltem a sz\u0151l\u0151ind\u00e1k k\u00f6z\u00e9. M\u00e9g szerencse, hogy labda-term\u00e9szet\u0171 vagyok. N\u00e9ha egy \u00f6reg sz\u00fcrke \u00f3ri\u00e1s is l\u00e1togatta a gazdimat. Majdnem mindig hozott valami finomat nekem. A kisl\u00e1nynak minden k\u00e9r\u00e9s\u00e9t teljes\u00edtette, vett nekem aranyos j\u00e1t\u00e9klabd\u00e1t is. Pedig hallottam, a kisl\u00e1ny k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re azt morogta, nem szereti a macsk\u00e1kat. A mi\u00e9rtre azt v\u00e1laszolta: mert \u00e1llhatatlanok \u00e9s h\u0171tlenek. Nem tudom ez mit jelent, mindenesetre a kisl\u00e1ny azt mondta: nem \u00e9rtem, hogy nem lehet szeretni ezt az aranyos j\u00f3sz\u00e1got. Azt mondt\u00e1k, aki csak ismert, hogy sz\u00e9pen fejl\u0151d\u00f6m. Barn\u00e1val bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6t\u00f6ttem. Csak egyszer kellett megkarmoljam az orr\u00e1t. Pedig haragudott r\u00e1m, mert az \u00d3ri\u00e1s szerint f\u00e9lt\u00e9keny, \u00e9s amikor a kisl\u00e1nnyal voltam egy\u00fctt, alattomosan t\u00f6bbsz\u00f6r is megt\u00e1madott. \u00cdgy amikor \u0151 j\u00e1tszott velem, a Barn\u00e1t bez\u00e1rt\u00e1k, olyankor m\u00e9g d\u00fch\u00f6sebb lett r\u00e1m. De amikor csak kettesben \u0151rizt\u00fck a h\u00e1zat, elm\u00falt a haragja. Hagytam, hadd j\u00e1tsszon a labd\u00e1mmal, \u00e9s \u0151 b\u00e9k\u00e9n hagyott.<\/p>\n
Sok nap \u00e9s sok \u00e9jszaka k\u00f6vette egym\u00e1st, \u00e9s \u00e9n meguntam a gyakori mag\u00e1nyt. A gazdi csak est\u00e9re \u00e9rt haza, a gyerekek is vele j\u00f6ttek, ha j\u00f6ttek. Felfedez\u0151 utakra indultam. Egy \u00e9jszaka, egy tiszteletrem\u00e9lt\u00f3 eg\u00e9r\u00far \u00fcld\u00f6z\u00e9se k\u00f6zben egyszer csak arra eszm\u00e9ltem, nem tudom, hol vagyok. Megijedtem. Tal\u00e1n s\u00edrtam is kicsit. H\u00e1t szinte a semmib\u0151l kirajzol\u00f3dott a holdvil\u00e1gban egy karcs\u00fa, s\u00f6t\u00e9t \u00e1rny. A hangja, mintha egy b\u00e1rsonyos k\u00e9z simogatna. R\u00f6gt\u00f6n tudtam, hogy macskal\u00e1ny. \u00c9s egyb\u0151l meg\u00e9reztem, hogy h\u00edm vagyok. T\u00f6rt\u00e9nt ami t\u00f6rt\u00e9nt, tettem, amit egy kand\u00farnak tennie kell. Azt\u00e1n elv\u00e1ltak \u00fatjaink. Sajnos nem tal\u00e1ltam a hazafel\u00e9 vezet\u0151 \u00f6sv\u00e9nyt. Sok g\u00e9pkocsi parkolt a h\u00e1zak el\u0151tt, beh\u00faz\u00f3dtam az egyik al\u00e1. Szerencs\u00e9m volt, nem haszn\u00e1lt\u00e1k, n\u00e9ha kij\u00f6tt egy \u00f6reg a h\u00e1zb\u00f3l, megn\u00e9zte nem lopt\u00e1k-e el. \u00c9szrevette, hogy ott dekkolok, hozott ennival\u00f3t. Nem sok nap telt el, egyszer csak hallom a kisl\u00e1ny hangj\u00e1t. Cicc, cicicc. Hol vagy Cirmosk\u00e1m? \u00dagy d\u00f6nt\u00f6ttem el\u0151b\u00fajok. Volt \u00f6r\u00f6m, m\u00e1r kellemetlen volt, annyit simogatott. A Barna is meg\u00f6r\u00fclt, amikor megl\u00e1tott. Kicsit f\u00e9ltem, hogy nem ismeri fel a szagomat, de megnyugodtam, amikor k\u00f6rbe nyaldosott. Pfuj! Alig gy\u0151ztem tiszt\u00e1lkodni ut\u00e1na.<\/p>\n
Egyszer elvittek horg\u00e1szni. Azt\u00e1n m\u00e1skor is. Nem mondom, f\u00e9lelmetes volt a n\u00e1das. De olyan j\u00f3 dolgom sosem volt, \u00fagy belaktam halakkal. V\u00edgan \u00e9ltem, k\u00e9sz\u00edtettek nekem kuck\u00f3t, rongyokkal b\u00e9lelt dobozt t\u00e9lire az eresz al\u00e1. J\u00f6hetett a fagy, bef\u00e9szkeltem magam, kellemes. Majd a meleg napok elmaradtak, kezd\u0151dtek a komolyabb hidegek. Egy \u00e9jszaka megint sz\u00f3l\u00edtott a vadon. Indulj vad\u00e1szni! A h\u00edv\u00e1st nem lehet nem meg\u00e9rteni, menni kell. Mire felj\u00f6tt a nap, egy \u00e1rokparton tal\u00e1ltam magam. J\u00f6ttek mentek a gyalogosok, ker\u00e9kp\u00e1rosok, aut\u00f3k, nem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt velem senki. J\u00f3 \u00e9rz\u00e9s szabadnak lenni, de ki ad enni? Kujtorogtam a k\u00f6rny\u00e9ken, szerencs\u00e9m volt, tal\u00e1ltam egy sebes\u00fclt feketerig\u00f3t, elkaptam, megettem. \u00c9jszaka bej\u00e1rtam a k\u00f6rny\u00e9ket, kitapasztaltam, m\u00e1s macsk\u00e1k vad\u00e1szter\u00fclet\u00e9t. Hajnalban beh\u00faz\u00f3dtam szuny\u00e1lni az \u00e1tj\u00e1r\u00f3 alatti betoncs\u0151be. F\u00e9ltem huzatos lesz, de a m\u00e1sik v\u00e9ge bet\u00f6m\u0151d\u00f6tt. Egy \u00f6regasszonynak a sarokh\u00e1zb\u00f3l megtetszettem, pr\u00f3b\u00e1lt becs\u00e1b\u00edtani. Nem engedelmeskedtem, a szabads\u00e1gom kedvesebb. L\u00e1tszott haragszik, de az\u00e9rt csak hozogat \u00e9telmarad\u00e9kot. Az\u00f3ta ott \u00e9lek, n\u00e9ha tal\u00e1lkozom cica l\u00e1nyokkal, amikor sz\u00f3l\u00edt a term\u00e9szet.<\/p>\n
Egy nap ott s\u00e9t\u00e1lok az \u00e1rokpartomon, l\u00e1tom a m\u00e1r eml\u00edtett sz\u00fcrke \u00f6reget, ker\u00e9kp\u00e1ron tekert egyenesen fel\u00e9m. Felborzoltam a farkam, nehogy azt higgye, r\u00e1 v\u00e1rok. Felismert, de tov\u00e1bb gurult. V\u00e1ratlanul visszafordult. Megijedtem, futottam a kuck\u00f3mhoz, \u00e1m a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g meg\u00e1ll\u00edtott, miel\u0151tt beb\u00fajtam volna. Eg\u00e9sz k\u00f6zel j\u00f6tt, meg\u00e1llt, sz\u00f3longatott. Nem reag\u00e1ltam. Meg akar fogni vajon? El\u0151vette a zseb\u00e9b\u0151l azt a dobozt, amibe az emberek besz\u00e9lni szoktak. Nem hallottam mit mondott. Azt\u00e1n elindult az eredeti \u00fatir\u00e1nyba.<\/p>\n
Az\u00f3ta is ott \u00e9lek, szabadon, nem parancsol senki. Tavasszal lehet od\u00e9bb \u00e1llok. Vagy menjek vissza a gazdimhoz? M\u00e9g nem tudom.<\/p>\n
<\/p>\n