![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2024\/01\/Zsolnay.jpg\")
<\/a><\/p>\n<\/p>\n
Ign\u00e1c, aki m\u0171v\u00e9szi tehets\u00e9ggel is meg volt \u00e1ldva, de nem kapta a hely\u00e9t P\u00e9csett, ez\u00e9rt 1860-ban kiv\u00e1ndorolt Bukarestbe, Zsolnay Vag\u00e1n Carolina feles\u00e9g\u00e9t\u0151l n\u00e9gy gyerek\u00fck sz\u00fcletett: Erzs\u00e9bet, Vilhelmina, Gyula \u00e9s Gizella. A tov\u00e1bbiakban Zsolnay Gyula (Bukarest, 1862. j\u00falius 8. – New York, 1949. m\u00e1jus 1.) sors\u00e1val szeretn\u00e9nk foglalkozni. Bukarestben n\u0151tt fel, a Szent Sz\u00e1va Nemzeti Koll\u00e9giumba j\u00e1rt. Mivel Gyula m\u0171v\u00e9szeti tehets\u00e9g\u00e9re m\u00e1r gyermekkor\u00e1ban felfigyeltek, kezdetben heged\u0171m\u0171v\u00e9sz akart lenni, \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat is kapott a Zene- \u00e9s Sz\u00ednm\u0171v\u00e9szeti Konzervat\u00f3riumban, apja rosszall\u00e1sa miatt nem heged\u00fclt, de megtanulta \u00e9rt\u00e9kelni a m\u0171v\u00e9szetet. H\u00fasz\u00e9vesen r\u00f6vid kad\u00e9tkarriert v\u00e1llalt a rom\u00e1n lovasezredn\u00e9l, ahol sz\u00e1mos katonai t\u00e1rgyat \u00e9s szem\u00e9lyt mint\u00e1zott. Apja k\u00edv\u00e1ns\u00e1g\u00e1ra a katonas\u00e1gb\u00f3l kil\u00e9pve polg\u00e1ri szolg\u00e1latot v\u00e1llalt, de \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy szobr\u00e1szatot tanul. Apj\u00e1t v\u00e9g\u00fcl leny\u0171g\u00f6zte egyik szobra, Zsolnay Gyula a bukaresti Nemzeti K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Iskol\u00e1ban tanult \u00e9s diplom\u00e1zott, itt Karl Stork tan\u00edtv\u00e1nya volt, majd a franciaorsz\u00e1gi P\u00e1rizsba ment, ahol William-Adolphe Bouguereau \u00e9s Alexandre Falgui\u00e8re mellett tanult, majd a b\u00e9csi Cs\u00e1sz\u00e1ri K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1ra, ahol Edmund von Hellmer \u00e9s Carl Kundmann tan\u00edtotta, \u00e9s munk\u00e1j\u00e1\u00e9rt Grand Prix-t kapott. B\u00e9csben \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat kapott \u00e9s saj\u00e1t m\u0171teremre p\u00e9nzbeli juttat\u00e1st is. Tan\u00edttat\u00e1si k\u00f6lts\u00e9geit nagyb\u00e1tyja, Zsolnay Vilmos finansz\u00edrozta abb\u00e9li rem\u00e9ny\u00e9ben, hogy a mesterdiploma ut\u00e1n a fi\u00fa majd a csal\u00e1d p\u00e9csi porcel\u00e1ngy\u00e1r\u00e1ban fog dolgozni. Ez \u00edgy is lett, de mivel Gyula m\u00e1r gyerekkor\u00e1ban \u00e1tvette a r\u00e1\u00e9r\u0151s rom\u00e1n mentalit\u00e1st, illetve a nemzetk\u00f6zi szinten egyre h\u00edresebb fam\u00edli\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl akart szakmai dics\u0151s\u00e9get, h\u00edrnevet el\u00e9rni, \u00e9s bab\u00e9rokat aratni, \u00edgy kis id\u0151re ink\u00e1bb visszak\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Bukarestbe. Ekkor kapta meg els\u0151 k\u00e9t megb\u00edzat\u00e1s\u00e1t, amelyb\u0151l az egyik Tudor Vladimirescu forradalm\u00e1r zsilv\u00e1s\u00e1rhelyi (T\u00e2rgu Jiu), eg\u00e9sz alakos szobr\u00e1nak, a m\u00e1sik pedig Grigore Alexandrescu k\u00f6lt\u0151 tirgovicsi (T\u00e2rgovi\u0219te), v\u00e1rosh\u00e1za el\u0151tti mellszobr\u00e1nak megmint\u00e1z\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt. Ezt a k\u00e9t havasalf\u00f6ldi m\u0171alkot\u00e1st m\u00e1r George Julian Zolnay n\u00e9ven jegyezte. A k\u00e9t szobor m\u0171v\u00e9szi kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra felfigyeltek Budapesten is, ez\u00e9rt felk\u00e9rt\u00e9k Zolnayt, hogy az Amerika felfedez\u00e9s\u00e9nek 400. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra megrendezett, 1893-as chicag\u00f3i vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1son k\u00e9pviselje a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1got, a m\u0171alkot\u00e1saival. Zsolnay \u00f3ri\u00e1si sikert \u00e9rt el, vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3i megk\u00e9rt\u00e9k, hogy ne t\u00e9rjen vissza Eur\u00f3p\u00e1ba, \u00edgy 1894-ben New Yorkot v\u00e1lasztotta \u00faj otthon\u00e1ul, \u00e9s amerikai \u00e1llampolg\u00e1r lett.<\/p>\n
A d\u00e9liek kedvenc szobr\u00e1sz\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt 1897-ben, miut\u00e1n szobrot faragott Sam Davisr\u0151l, mivel Davisr\u0151l nem maradtak fenn k\u00e9pek, Zolnay Davis rokonair\u00f3l mint\u00e1zta a k\u00e9pm\u00e1st. 1897-ben Zolnay sz\u00e1mos alkot\u00e1sa, amelyek a d\u00e9li ter\u00fcletekre ker\u00fcltek, a „Konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3 szobr\u00e1sza” nevet hozta meg sz\u00e1m\u00e1ra. 1898-ban Zolnay egyike volt annak a nyolc f\u00e9rfinak, akik Charles DeKay vezet\u00e9s\u00e9vel megalap\u00edtott\u00e1k a National Arts Clubot, \u00e9s \u0151 lett annak els\u0151 aleln\u00f6ke. Els\u0151 jelent\u0151sebb tengerent\u00fali megb\u00edz\u00e1s\u00e1t 1895-ben kapta meg a Tennessee \u00c1llami Centen\u00e1riumi \u00e9s Nemzetk\u00f6zi Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1t\u00f3l. Az exp\u00f3 szervez\u0151i az ath\u00e9ni Akropolisz \u00e9kk\u00f6v\u00e9nek tartott Parthen\u00f3n teljes m\u00e9ret\u0171 \u00e9s pontos reprodukci\u00f3j\u00e1t k\u00e9pzelt\u00e9k el a nagyszab\u00e1s\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sukat befogad\u00f3 Nashville v\u00e1ros\u00e1ban. A tervek elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re William Crawford Smith \u00e9p\u00edt\u00e9szt k\u00e9rt\u00e9k fel, Zolnay Gyul\u00e1nak az egykori \u00f3kori templom d\u00edsz\u00edt\u0151elemeit kellett elk\u00e9sz\u00edtenie. A majdnem k\u00e9t \u00e9vig tart\u00f3 munka sor\u00e1n \u00edgy elk\u00e9sz\u00fclt a Pallasz Ath\u00e9n\u00e9 istenn\u0151 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 oromzat, a Panath\u00e9naia istenn\u0151 tisztelet\u00e9re az antik id\u0151kben n\u00e9gy\u00e9vente megrendezett felvonul\u00e1st bemutat\u00f3, \u00f6sszesen 160 m\u00e9ter hossz\u00fa fr\u00edz, a 92 metop\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 domborm\u0171, \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem viharai miatt az eredeti helysz\u00ednen m\u00e1r nem fellelhet\u0151, \u00e1m pontosan rekonstru\u00e1lhat\u00f3, 3,6 kil\u00f3 aranyf\u00fcstlemezzel bevont, talapzat\u00e1val egy\u00fctt, az Ath\u00e9na-Parthenosz szobor. A gipszb\u0151l, f\u00e1b\u00f3l \u00e9s t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt Parthen\u00f3nt, annak domborm\u0171veit \u00e9s szobrait nem sz\u00e1nt\u00e1k v\u00e9glegesnek, az \u00e9p\u00edtm\u00e9ny annyira n\u00e9pszer\u0171 lett, hogy 1920 \u00e9s 1931 k\u00f6z\u00f6tt betonb\u00f3l teljesen \u00fajra\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Zolnay szobrait t\u00f6bb r\u00e9szletben \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k \u00e9s faragt\u00e1k ki \u00fajra. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben a p\u00e9csi Zsolnay-gy\u00e1r majolik\u00e1ival d\u00edsz\u00edtett sz\u00f6k\u0151kutat k\u00e9sz\u00edtett a Nebraska \u00e1llam Omaha v\u00e1ros\u00e1ban megrendezett Transz-Mississippi \u00e9s Nemzetk\u00f6zi Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. A k\u00fat k\u00f6zponti alakj\u00e1nak sz\u00e1nt szarac\u00e9n fi\u00fat Zsolnay Vilmos k\u00e9sz\u00edtette el a p\u00e9csi gy\u00e1rban. A gigantikus m\u00e9ret\u0171 Ath\u00e9na Parthenosz istenn\u0151t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 gipszszobrot 1982 \u00e9s 1990 k\u00f6z\u00f6tt rekonstru\u00e1lta Alan LeQuire szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz \u00fcvegsz\u00e1lb\u00f3l \u00e9s ac\u00e9lb\u00f3l. A h\u00e9t nyelven foly\u00e9konyan besz\u00e9l\u0151, j\u00f3 humor\u00fa George Julian Zolnay nagyon hamar az Egyes\u00fclt \u00c1llamok legismertebb \u00e9s legfoglalkoztatottabb k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sze lett. Zolnay 1899-ben az Amerikai Konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3s \u00c1llamok els\u0151 \u00e9s utols\u00f3 eln\u00f6ke, Jefferson Davis \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa bronzszobr\u00e1t mint\u00e1zta meg a Virgina \u00e1llambeli Richmondban, amelyet a George Floyd afroamerikai f\u00e9rfi rend\u0151rs\u00e9gi meggyilkol\u00e1sa miatt kialakult orsz\u00e1gos t\u00fcntet\u00e9shull\u00e1m sor\u00e1n 2020. j\u00fanius 10-\u00e9n d\u00f6nt\u00f6ttek le. 1899-ben, a Brooklyn Daily Eagle cikkben el\u0151sz\u00f6r „a Konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3 szobr\u00e1sz\u00e1nak” nevezt\u00e9k Zolnayt. Jefferson Davis \u00f6zvegye \u00e9s a Konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3s \u00c1llamok egykori First Ladyje, Varina Davis ugyanebben az \u00e9vben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt New Yorkba, \u00e9s a cikkben kedves szavakkal id\u00e9zt\u00e9k Zolnayt, akivel hat h\u00f3napig dolgozott egy\u00fctt a szobron. A val\u00f3s\u00e1gh\u0171s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt k\u00f6lcs\u00f6nadta Zolnaynak azokat a ruh\u00e1kat, amelyekben Davis fogs\u00e1gba esett. Owensboro k\u00f6zpontj\u00e1ban 1900-ban fel\u00e1ll\u00edtott, kilenc m\u00e9ter magas portikuszon nyugv\u00f3, h\u00e9t m\u00e9ter magas, fegyveres konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3s katon\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 szobr\u00e1t 2022. m\u00e1jus 31-\u00e9n Black Lives Matter mozgalom elt\u00e1vol\u00edtotta. 1903-ban Zolnay St. Louisba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, hogy Robert P. Bringhurst hely\u00e9t \u00e1tv\u00e9ve a St. Louis School of Fine Arts szobr\u00e1szati tansz\u00e9k\u00e9t vezesse, \u00e9s ott tan\u00edtott n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig, mik\u00f6zben tov\u00e1bbra is folytatta a megb\u00edz\u00e1sokat, sokszor d\u00e9len. Zolnay St. Louis-i tan\u00edtv\u00e1nyai k\u00f6z\u00f6tt volt Caroline Risque, Nancy Coonsman \u00e9s Adele Schulenburg Gleeson. 1903. november 19-\u00e9n Zolnay volt az iskola modellez\u00e9s\u00e9nek oktat\u00f3ja, a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum szobr\u00e1szati kur\u00e1tora, \u00e9s \u00e9ppen akkor nevezt\u00e9k ki az 1904-es Louisiana Purchase ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u0171v\u00e9szeti r\u00e9szleg\u00e9t fel\u00fcgyel\u0151 h\u00e1romtag\u00fa bizotts\u00e1gba, amely szerepk\u00f6rben Halsey Ivesnek sokat jelentett, aki 20 \u00e9vvel kor\u00e1bban alap\u00edtotta az iskol\u00e1t. Zolnay k\u00e9t jelent\u0151s figur\u00e1val is hozz\u00e1j\u00e1rult a v\u00e1s\u00e1r k\u00f6zleked\u00e9si \u00e9p\u00fclet\u00e9hez. Ugyanezekben az \u00e9vekben Zolnay \u00e9s m\u0171termi asszisztensei nagy megb\u00edz\u00e1st kaptak a k\u00e9t nyolctonn\u00e1s oroszl\u00e1n \u00e9s tigris elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re, amelyeket 40 l\u00e1b magas oszlopok tetej\u00e9n kellett elhelyezni, az \u00fajonnan alap\u00edtott Missouri \u00e1llambeli University City, egy bels\u0151 el\u0151v\u00e1ros Delmar road-i bej\u00e1rat\u00e1t szeg\u00e9lyezve, amelyet az 1904-es v\u00e1s\u00e1rral p\u00e1rhuzamosan fejlesztettek ki. Megrendel\u0151j\u00fck volt U. City alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s els\u0151 polg\u00e1rmestere, a prom\u00f3ter \u00e9s kiad\u00f3 Edward Gardner Lewis. Miut\u00e1n az oroszl\u00e1n \u00e9s a tigris szobrai elk\u00e9sz\u00fcltek, 1909-ben Zolnay otthagyta a St. Louis-i K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Iskol\u00e1t, \u00e9s megb\u00edz\u00f3j\u00e1nak, Lewisnak dolgozott, mag\u00e1val vitte Coonsman \u00e9s Risque tan\u00edtv\u00e1nyait is. Mr. Lewis tette Zolnayt az Amerikai N\u0151i Liga N\u00e9pi Egyetem\u00e9nek M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1j\u00e1n a szobr\u00e1szati program vezet\u0151j\u00e9v\u00e9, ami azt jelentette, hogy hozz\u00e1j\u00e1rult az U. Cityben folyamatban l\u00e9v\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9si programhoz, levelez\u0151 tanfolyamokra alkalmas szobr\u00e1szati oktat\u00e1si anyagot dolgozott ki. 1913-ban Zolnay Washingtonba k\u00f6lt\u00f6ztette m\u0171term\u00e9t. Zolnay 1914-ben felavatott m\u0171alkot\u00e1s\u00e1t, amely a konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3s hadsereg egyik besoroz\u00e1s el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 leend\u0151 katon\u00e1j\u00e1t \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg, 2017-ben lebontott\u00e1k. Szobr\u00e1szati tev\u00e9kenys\u00e9ge \u00e9s a Zolnay Atelierben tartott szobr\u00e1szati tanfolyamok mellett a Smithsonian Institutionban hagyom\u00e1nyos rom\u00e1n zen\u00e9vel \u00e9s diak\u00e9pekkel illusztr\u00e1lt el\u0151ad\u00e1sokat tartott Rom\u00e1ni\u00e1r\u00f3l, \u00e9s illusztr\u00e1ci\u00f3kat k\u00e9sz\u00edtett az Amerikai Rom\u00e1n Seg\u00e9lybizotts\u00e1g \u00e1ltal 1919-ben kiadott The Roumanians and Their Lands c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv k\u00e9t k\u00f6tet\u00e9hez. Zolnay 1902. november 23-\u00e1n vette feles\u00e9g\u00fcl Abigail Rowan Gillim-et, aki d\u00e9li sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa volt, sz\u00fclei \u00cdrorsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9rkeztek \u00e9s Kentuckyban telepedtek le. K\u00e9t l\u00e1nyuk sz\u00fcletett, Margaret \u00e9s Elisabeth. 1902-ben rom\u00e1niai l\u00e1togat\u00e1sa sor\u00e1n I. Carol rom\u00e1n kir\u00e1ly egy\u00f3r\u00e1s z\u00e1rtk\u00f6r\u0171 audienci\u00e1n fogadta a szinajai Pele\u015f-kast\u00e9lyban, majd a kir\u00e1ly Zolnayt a Koronarend lovagkeresztj\u00e9vel t\u00fcntette ki. A Davidson megye I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas h\u0151seinek eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edt\u00f3 szobr\u00e1nak reproduk\u00e1l\u00e1s\u00e1ra a rom\u00e1n korm\u00e1ny 1922-ben enged\u00e9lyt kapott, \u00edgy a Kiwanis-eml\u00e9km\u0171 m\u00e1solata Bukarestben van. Zolnay 1949. m\u00e1jus 1-j\u00e9n halt meg a manhattani Upper East Side-on l\u00e9v\u0151 lak\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A p\u00e9csi Zsolnay porcel\u00e1ngy\u00e1r a magyar ipar egyik vil\u00e1gm\u00e1rk\u00e1ja, amit egykoron Zsolnay Mikl\u00f3s (1800. febru\u00e1r 16. \u2013 1880. j\u00fanius 7.) keresked\u0151 alap\u00edtott 1852-ben a t\u00f6nkrement lukafai kem\u00e9nycser\u00e9p manufakt\u00fara berendez\u00e9seib\u0151l. Nagyobbik fia Zsolnay Ign\u00e1c (P\u00e9cs, 1826. j\u00falius 17.- Bukarest, 1900) a szabads\u00e1gharc idej\u00e9n Bem ap\u00f3 hadseg\u00e9dje volt, de a vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9tel \u00f3ta nagyon nem tudott […]<\/p>\n","protected":false},"author":2954,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-105275","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-nincs-kategorizalva"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/105275","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2954"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=105275"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/105275\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=105275"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=105275"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=105275"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}