{"id":105393,"date":"2024-04-07T06:04:48","date_gmt":"2024-04-07T06:04:48","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=105393"},"modified":"2024-04-07T06:04:48","modified_gmt":"2024-04-07T06:04:48","slug":"bencze-mihaly-fabol-faragott-versek-vida-geza-szobraszra-emlekeztek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=105393","title":{"rendered":"Bencze Mih\u00e1ly: F\u00e1b\u00f3l faragott versek – Vida G\u00e9za szobr\u00e1szra eml\u00e9keztek"},"content":{"rendered":"

 <\/p>\n

Vida G\u00e9za (Nagyb\u00e1nya, 1913. febru\u00e1r 28. \u2013 Nagyb\u00e1nya, 1980. m\u00e1jus 11.), a legjelent\u0151sebb m\u00e1ramarosi modern szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz, a fafarag\u00e1s nagy mestere, 1974-t\u0151l a Rom\u00e1n Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagja, egy b\u00e1ny\u00e1szcsal\u00e1d kilencedik gyerekek\u00e9nt l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got. Apja Vida J\u00f3zsef 1916-ban elesett az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban, Roz\u00e1lia, a meg\u00f6zvegy\u00fclt anyja, neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt tartotta fenn a csal\u00e1dj\u00e1t.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

Vida G\u00e9za tan\u00e1rai biztat\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ban elkezdett \u00e1llatokat, madarakat \u00e9s emberi alakokat faragni. T\u00edz\u00e9ves volt, amikor egy bicsk\u00e1val lakodalmat \u00e9s egy paraszti temet\u00e9st faragott. K\u00fcl\u00f6nleges tehets\u00e9ge arra k\u00e9sztette \u00e9desanyja munkaad\u00f3j\u00e1t, hogy seg\u00edtse a gyermeket azzal, hogy kifizeti a Gheorghe \u0218incai k\u00f6z\u00e9piskola tand\u00edj\u00e1t. A forradalmi \u00e9s f\u00e9ktelen szellem\u0171 G\u00e9za m\u00e1r 1930-ban bekapcsol\u00f3dott a baloldali politikai tev\u00e9kenys\u00e9gbe, \u00e9s az erd\u00e9szeti munk\u00e1sok \u00e9s b\u00e1ny\u00e1szok \u00e9let\u00e9nek jav\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt k\u00fczd\u00f6tt, akikhez sz\u00e1rmaz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n k\u00f6t\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n

M\u0171v\u00e9szeti tanulm\u00e1nyait a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9sztelepen, Ziffer S\u00e1ndorn\u00e1l kezdte, akin\u00e9l modell ut\u00e1n rajzolt. Ziffer az Iparm\u0171v\u00e9szeti Iskol\u00e1ban tanult Budapesten, majd a m\u00fcncheni akad\u00e9mi\u00e1n Hans-Joachim Rauppn\u00e1l tanult, \u00e9s Anton Azbe iskol\u00e1j\u00e1t l\u00e1togatta, 1904-t\u0151l Holl\u00f3sy Simon volt a mestere. Ismerte a posztimpresszionista, az expresszionista \u00e9s a kubista ir\u00e1nyzatokat, Nagyb\u00e1ny\u00e1n a ne\u00f3sok csoportj\u00e1hoz tartozott. Ezt a szellemet adta \u00e1t Vida G\u00e9z\u00e1nak is Ziffer.<\/p>\n

Vida el\u0151sz\u00f6r 1937-ben \u00e1ll\u00edtotta ki munk\u00e1it. Politikai meggy\u0151z\u0151d\u00e9se miatt \u00f6nk\u00e9ntesnek jelentkezett Spanyolorsz\u00e1gba, ahol a spanyol polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa (1936-1939) idej\u00e9n – a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi korm\u00e1ny oldal\u00e1n harcolt, az utols\u00f3 r\u00e9szben a Valter Roman \u00e1ltal ir\u00e1ny\u00edtott rom\u00e1n t\u00fcz\u00e9rezredben. 1939-ben a menek\u00fcltekkel egy\u00fctt \u00e1tkelt Franciaorsz\u00e1gba, ahol a Saint-Cyprien, Gurs \u00e9s Argel\u00e8s-sur-Mer t\u00e1borokban tart\u00f3zkodott. Ez id\u0151 alatt olyan spanyol m\u0171v\u00e9szekkel tal\u00e1lkozott, mint Mentor Blasco \u00e9s Mendoza. Miut\u00e1n N\u00e9metorsz\u00e1g megsz\u00e1llja Franciaorsz\u00e1got, k\u00e9nyszermunk\u00e1ra viszik N\u00e9metorsz\u00e1gba, a Fekete-erd\u0151 k\u00f6zel\u00e9be, de megsz\u00f6kik, \u00e9s hazaj\u00f6n Nagyb\u00e1ny\u00e1ra. Ferenczy K\u00e1roly fest\u0151m\u0171v\u00e9sz fia, Ferenczy B\u00e9ni szobr\u00e1sz \u00f6szt\u00f6nz\u00e9s\u00e9re felvett\u00e9k a budapesti K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1ra (1942-1944), ahol Bory Jen\u0151 lett a szobr\u00e1szmestere. Innen a ny\u00e1r folyam\u00e1n ism\u00e9t k\u00e9nyszermunk\u00e1ra viszik.<\/p>\n

1944. augusztus 8-\u00e1n feles\u00e9g\u00fcl veszi K\u00e1d\u00e1r G\u00e9za fest\u0151m\u0171v\u00e9sz l\u00e1ny\u00e1t, K\u00e1d\u00e1r Erzs\u00e9bet zongoram\u0171v\u00e9szt, akinek h\u00e1z\u00e1ban a fiatal Vida sok id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt zongoramuzsika \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9m\u00e1j\u00fa besz\u00e9lget\u00e9sekben. K\u00e1d\u00e1r M\u00e1ramaros sz\u00fcl\u00f6ttjek\u00e9nt ikonfest\u00e9ssel gazdag\u00edtotta az itteni \u00e9s k\u00e1rp\u00e1taljai templomok fal\u00e1t. Vida \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett a rom\u00e1n hadseregbe Csehorsz\u00e1g \u00e9s Szlov\u00e1kia felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ra. K\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb m\u0171v\u00e9t a rom\u00e1n katon\u00e1nak \u00e9s az antifasiszta harcnak szentelte. A Rom\u00e1n Kommunista P\u00e1rt K\u00f6zponti Bizotts\u00e1g\u00e1nak is tagja lett. 1946 \u00f3ta sz\u00e1mos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son vett r\u00e9szt az orsz\u00e1gban (Nagyb\u00e1ny\u00e1n, Kolozsv\u00e1ron \u00e9s Bukarestben) \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n (Moszkva, Belgr\u00e1d, Budapest, Sz\u00f3fia, Kair\u00f3, Damaszkusz, P\u00e1rizs, Bologna, London, Torino, R\u00f3ma, Brno, Br\u00fcsszel, H\u00e1ga, Koppenh\u00e1ga, Oslo, Helsinki stb.). 1958-ban \u00e9s 1976-ban r\u00e9szt vett a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n.<\/p>\n

1946. augusztus 6-\u00e1n megsz\u00fcletik a Vida csal\u00e1d els\u0151 gyermeke Gy\u00f6rgy, aki sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban j\u00e1rt k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba, a bukaresti K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n 1970-ben szerzett m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti szakk\u00e9pes\u00edt\u00e9st. A bukaresti George Oprescu M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos kutat\u00f3ja (1970\u201389), 1990-t\u0151l f\u0151munkat\u00e1rsa, igazgat\u00f3helyettese. 1990\u201394 k\u00f6z\u00f6tt a M\u0171vel\u0151d\u00e9si Miniszt\u00e9rium Vizu\u00e1lis M\u0171v\u00e9szetek F\u0151oszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151je. 2001-t\u0151l a p\u00e1rizsi M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Nemzetk\u00f6zi Bizotts\u00e1g rom\u00e1n tagozat\u00e1nak eln\u00f6ke. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, eml\u00e9kki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok szervez\u0151je (Barab\u00e1s Mikl\u00f3s, Gazd\u00e1n\u00e9 Olosz Ella, Hargita Visual Art csoport). 2002-ben a rom\u00e1n\u2013magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9si kapcsolatok \u00e1pol\u00e1s\u00e1ban a magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net ter\u00e9n v\u00e9gzett munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00c9rdemrendj\u00e9nek lovagkersztj\u00e9vel t\u00fcntett\u00e9k ki. 1948.november 2-\u00e1n, megsz\u00fcletett l\u00e1nya Vida-Porumb Zoe, aki a M\u0171v\u00e9szeti Gimn\u00e1zium (1960-1962), Gheorghe \u0218incai F\u0151gimn\u00e1zium (1962-1966) ut\u00e1n elv\u00e9gzi a Kolozsv\u00e1ri M\u0171v\u00e9szeti Egyetem textil szak\u00e1t (1966-1972), 1976 \u00f3ta a Rom\u00e1niai K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek tagja.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Vida Zoe \u00e9s Marius Porumb<\/em><\/p>\n

 <\/p>\n

Vida G\u00e9za 1944-ig tagja \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9sze volt a kolozsv\u00e1ri Barab\u00e1s Mikl\u00f3s C\u00e9hnek. 1947-t\u0151l ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9sze volt a nagyb\u00e1nyai \u00e9s az orsz\u00e1gos rom\u00e1niai t\u00e1rlatoknak. \u00c1llami megrendel\u00e9seket kapott k\u00f6zt\u00e9ri szobrok megalkot\u00e1s\u00e1ra, d\u00edjakban, elismer\u00e9sekben r\u00e9szes\u00fclt. 1950-ben kinevez\u00e9st nyert a nagyb\u00e1nyai m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ba, majd 1954-t\u0151l annak igazgat\u00f3ja lett. Fontosabb d\u00edjai: a Rom\u00e1n N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00c1llami d\u00edja (1953), a M\u0171v\u00e9szet Kiv\u00e1l\u00f3 Mestere (1957), Munka \u00c9rdemrend I. fokozat (1963), Kultur\u00e1lis \u00c9rdemrend I. fokozat (1968), a Kult\u00fara \u00e9s M\u0171v\u00e9szet \u00c1llami Bizotts\u00e1g\u00e1nak d\u00edja (1971). 1963-ban mutatt\u00e1k be Mirel Ilie\u0219iu els\u0151 filmj\u00e9t Vid\u00e1r\u00f3l \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, a R\u0103d\u0103cinile lui Gheza Vida c\u00edm\u0171t.<\/p>\n

2013-ban, Vida G\u00e9za m\u0171v\u00e9sz sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n, a Nagyb\u00e1nya f\u0151ter\u00e9n lev\u0151 Vida G\u00e9za Eml\u00e9km\u00fazeumban, \u00e9s v\u00e1ros szerte megeml\u00e9kez\u00e9seket tartottak, persze ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal egybek\u00f6tve. Az\u00f3ta minden \u00e9vben Vida G\u00e9za sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n el\u0151ad\u00e1sokkal egybek\u00f6t\u00f6tt megeml\u00e9kez\u00e9st tartanak. 2024. febru\u00e1r 28-\u00e1n megh\u00edvottk\u00e9nt \u00e9n is r\u00e9szt vettem az \u00fcnneps\u00e9gen, \u00e9s megcsod\u00e1lhattam a szobr\u00e1sz alkot\u00e1sait. 1974-1978 k\u00f6z\u00f6tt Kolozsv\u00e1ron voltam egyetemi hallgat\u00f3, szem\u00e9lyesen is tal\u00e1lkoztam Vida G\u00e9z\u00e1val. Alkot\u00e1sain k\u00edv\u00fcl megcsod\u00e1lhattam nagyszer\u0171 kaktuszgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t, amib\u0151l \u00e9n is kaptam 1-2 fi\u00f3k\u00e1t. Vida Zoe f\u00e9rje Marius Porumb akad\u00e9mikus bemutatta Vida G\u00e9za \u00e9let\u00e9t, m\u0171v\u00e9szet\u00e9t \u00e9rtelmezte, \u00e9s \u00e9rt\u00e9kelte. Marius Porumb (Groze\u0219ti, 1943. okt\u00f3ber 9.), 1957 \u00e9s 1961 k\u00f6z\u00f6tt a Gh. \u0218incai, majd a kolozsv\u00e1ri Babe\u0219-Bolyai Egyetem t\u00f6rt\u00e9nelem-filoz\u00f3fia kar\u00e1n tanult (1961-1966), 1973-ban t\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1nyi doktor\u00e1tust szerzett. A biz\u00e1nci civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s kult\u00fara t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben szakosodott az olaszorsz\u00e1gi Ravenn\u00e1ban (1971) \u00e9s Bariban (1977, 1978, 1980, 1981, 1984). Ezt k\u00f6vet\u0151en G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban \u00e9s az Athos-hegyen (1981), Franciaorsz\u00e1gban (1980, 2006), Magyarorsz\u00e1gon (1991, 2000) \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gban (1992, 1995, 1998) k\u00e9pezte tov\u00e1bb mag\u00e1t. 1966-t\u00f3l 1990-ig a kolozsv\u00e1ri T\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s R\u00e9g\u00e9szeti Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos kutat\u00f3ja, 1990-t\u0151l 1992-ig az int\u00e9zm\u00e9ny igazgat\u00f3helyettese volt. 1992 \u00f3ta a kolozsv\u00e1ri R\u00e9g\u00e9szeti \u00e9s M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja. 1984 \u00e9s 1985 k\u00f6z\u00f6tt posztgradu\u00e1lis kurzusokat tartott a bukaresti M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra. 1990 \u00f3ta a kolozsv\u00e1ri Babe\u0219-Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti doktori k\u00e9pz\u00e9s\u00e9nek professzora \u00e9s tudom\u00e1nyos fel\u00fcgyel\u0151je. Szint\u00e9n 1990-ben el\u0151ad\u00e1sokat tartott a Chi\u015fin\u0103ui Egyetemen, 2000 \u00f3ta a kolozsv\u00e1ri Babe\u0219-Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem docense.<\/p>\n

\u00c9rdemes elolvasni Borghida Istv\u00e1n Vida G\u00e9z\u00e1r\u00f3l, \u201eAvas \u00e9s M\u00e1ramaros szobr\u00e1sz\u00e1r\u00f3l\u201d sz\u00f3l\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1t (1959\/7-8). Szobrain \u00e9rezhet\u0151 a Br\u00e2ncu\u0219i vil\u00e1g\u00e1nak gondolatm\u00e9lys\u00e9ge \u00e9s egyszer\u0171s\u00e9ge, valamint a H\u00fasv\u00e9t- szigetek legend\u00e1s szobrainak a hasonl\u00f3s\u00e1ga. Eugen Schileru m\u0171kritikus ezt \u00edrta Vida G\u00e9z\u00e1r\u00f3l: \u201eMin\u00e9l jobban ismeri az ember, ann\u00e1l nagyobb a k\u00eds\u00e9rt\u00e9s, hogy t\u00f6lgyh\u00f6z hasonl\u00edtsa. Azok k\u00f6z\u00fcl a f\u00e1k k\u00f6z\u00fcl val\u00f3, amelyekb\u0151l kih\u00e1mozza, kiszabad\u00edtja szobrait. T\u00f6m\u00f6tt, s\u0171r\u0171, mint a t\u00f6rzs, melyet az \u00e9vek \u00e9s a tapasztalatok gy\u0171r\u0171i \u00f6regb\u00edtenek, s egyenetlens\u00e9geiben mag\u00e1n viseli az id\u0151k nyom\u00e1t. M\u00e9lyen gy\u00f6kerezik a f\u00f6ldben, amelyb\u0151l ered, \u00e9s ahonnan erej\u00e9t sz\u00edvja; biztons\u00e1gos, nyugodt \u00e9s \u00f6nmag\u00e1ban befejezett, mint minden egyszer\u0171, j\u00f3 \u00e9s igaz l\u00e9t; meghitt hallgat\u00e1sba burkolja az \u00e9let moraj\u00e1t, k\u00e9szen arra, hogy form\u00e1kk\u00e1 alak\u00edtsa \u00e1t a robban\u00e1sokat. Vida G\u00e9za m\u0171v\u00e9szete, ak\u00e1r a f\u00e1k, az egyszer\u0171 h\u0151siess\u00e9g \u00e9s a f\u00e9rfias l\u00edra \u00fczenet\u00e9t k\u00f6zvet\u00edti.” Marin Mihalache m\u0171kritikus szerint: \u201eKem\u00e9ny metsz\u00e9s\u0171 arc\u00e1n szel\u00edd a mosoly. Vida G\u00e9za, a nagyb\u00e1nyai szobr\u00e1sz els\u0151 pillant\u00e1sra szinte f\u00e9l\u00e9nknek t\u0171nik. F\u00e9nyl\u0151 vil\u00e1gosk\u00e9k szem\u00e9b\u0151l meggy\u0151z\u0151 tisztas\u00e1g \u00e1rad. Er\u0151s \u00e9s z\u00f6m\u00f6k; sz\u00e9les v\u00e1lla, izmos nyaka a fat\u00f6rzs kem\u00e9ny oszlop\u00e1b\u00f3l kihas\u00edtott szobraira eml\u00e9keztet. Minden megnyilatkoz\u00e1sa term\u00e9szetesen egyszer\u0171; mozdulatai m\u00e9rt\u00e9kletesek, szer\u00e9ny \u00e9s sz\u00f3fukar, ha szem\u00e9ly\u00e9re vagy alkot\u00e1saira terel\u0151dik a figyelem. Magatart\u00e1s\u00e1t, emberi kapcsolatait \u0151si m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g jellemzi. Hatalmas erej\u0171 keze a fejszeny\u00e9lt\u0151l k\u00e9rges, s az els\u0151 pillanatt\u00f3l kezdve mag\u00e1hoz vonzza a figyelmet, mert ugyanannyira kifejez\u0151, mint a bar\u00e1zd\u00e1lt \u00e9s eml\u00e9kez\u0151 arc, melyet mintha fak\u00e9regb\u0151l v\u00e9stek volna ki gy\u00f6ng\u00e9d szeretettel. Az \u00f6szt\u00f6nz\u0151 \u00e9s \u00e9ltet\u0151 fa lett Vida G\u00e9za er\u0151teljes szobrainak nyersanyaga, s \u0151 olyan emberi kifejez\u00e9ssel t\u00f6lti meg, hogy munk\u00e1it n\u00e9ha metaforikusan ,,f\u00e1b\u00f3l faragott vers”-nek vagy ,,M\u00e1ramaros f\u00e1ba faragott \u00e9nek\u00e9”-nek nevezik\u201d.<\/p>\n

Minden kedves olvas\u00f3nak szeretettel aj\u00e1nlom, hogy ha teheti t\u00f6bbsz\u00f6r is l\u00e1togassa meg Nagyb\u00e1ny\u00e1n a Vida G\u00e9za Eml\u00e9km\u00fazeumot.<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Vida G\u00e9za eml\u00e9kuzeum<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Vida G\u00e9za (Nagyb\u00e1nya, 1913. febru\u00e1r 28. \u2013 Nagyb\u00e1nya, 1980. m\u00e1jus 11.), a legjelent\u0151sebb m\u00e1ramarosi modern szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz, a fafarag\u00e1s nagy mestere, 1974-t\u0151l a Rom\u00e1n Akad\u00e9mia levelez\u0151 tagja, egy b\u00e1ny\u00e1szcsal\u00e1d kilencedik gyerekek\u00e9nt l\u00e1tta meg a napvil\u00e1got. Apja Vida J\u00f3zsef 1916-ban elesett az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban, Roz\u00e1lia, a meg\u00f6zvegy\u00fclt anyja, neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt tartotta fenn a csal\u00e1dj\u00e1t.   […]<\/p>\n","protected":false},"author":2954,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-105393","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-nincs-kategorizalva"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/105393","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2954"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=105393"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/105393\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=105393"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=105393"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=105393"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}