A nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt, amikor a rom\u00e1niai menek\u00fcltek \u00e1radata elindult Magyarorsz\u00e1g fel\u00e9<\/em>. Ki a z\u00f6ld hat\u00e1ron, ki vonattal, sokan aut\u00f3stoppal j\u00f6ttek, kis moty\u00f3jukban magukkal hozva azt, amit el b\u00edrtak hozni.<\/p>\n N\u00e9meth G\u00e9za r\u00e1kosszentmih\u00e1lyi gy\u00fclekezet\u00e9ben felv\u00e1llalta a menek\u00fcltek fogad\u00e1s\u00e1t, gondoz\u00e1s\u00e1t, ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t ruh\u00e1val, \u00e9lelemmel, lelki vigasszal. N\u00e9h\u00e1ny h\u00e9t alatt megszervez\u0151d\u00f6tt a seg\u00edts\u00e9g, pedig nem volt sem internet, sem facebook, de m\u00e9g okostelefon sem.<\/p>\n Azokban az \u00e9vekben a Budapesti Konzervgy\u00e1rban dolgoztam, k\u00f6nyvt\u00e1rvezet\u0151 \u00e9s k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si el\u0151ad\u00f3k\u00e9nt. Mai napig nem tudom, hogyan jutottak el hozz\u00e1m, de akkor m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta ellenz\u00e9ki voltam, \u00e9s sok akci\u00f3ban vettem r\u00e9szt. K\u00e9t fiatalember keresett fel a gy\u00e1rban, hogy \u00e9lelmiszerre, k\u00f6nyvekre, gy\u00f3gyszerekre lenne sz\u00fcks\u00e9g, r\u00e9szt tudn\u00e9k-e venni a menek\u00fcltek megseg\u00edt\u00e9s\u00e9ben? Gondolkod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl igent mondtam, \u00e9s bekapcsol\u00f3dtam annak a hatalmas munk\u00e1nak a megszervez\u00e9s\u00e9be, lebonyol\u00edt\u00e1s\u00e1ba, amely azt\u00e1n h\u00f3napokon \u00e1t zajlott R\u00e1kosszentmih\u00e1lyon. B\u00e1r \u00e9n magam r\u00f3mai katolikus vall\u00e1s\u00fa vagyok, olyan szeretettel \u00e9s nyitotts\u00e1ggal fogadtak a reform\u00e1tus gy\u00fclekezetben, hogy emiatti agg\u00e1lyaim hamar elm\u00faltak.<\/p>\n A Globus igazgat\u00f3j\u00e1hoz, f\u0151n\u00f6k\u00f6mh\u00f6z fordultam, aki nem z\u00e1rk\u00f3zott el \u00e9s nagy mennyis\u00e9g\u0171 adom\u00e1nnyal, konzervekkel j\u00e1rult hozz\u00e1 a menek\u00fcltek megseg\u00edt\u00e9s\u00e9hez. S\u0151t, gondoskodott az eljuttat\u00e1sr\u00f3l is.<\/p>\n Amikor meghirdettem, hogy ruh\u00e1kat, k\u00f6nyveket gy\u0171jt\u00f6k, rengeteget hoztak az olvas\u00f3im, zs\u00e1ksz\u00e1mra gy\u0171ltek az adom\u00e1nyok, amelyeket valaki mindig elvitt a gy\u00fclekezetbe. H\u00e9tk\u00f6zben nem tudtam az eloszt\u00e1sban szem\u00e9lyesen seg\u00e9dkezni, mert m\u00e1sod\u00e1ll\u00e1som is volt, k\u00e9t munkahelyen dolgoztam, de h\u00e9t v\u00e9g\u00e9n szinte mindig ott voltam.<\/p>\n Rengeteg emberi sorsot, trag\u00e9di\u00e1kat ismertem meg, az emberek mes\u00e9ltek nekem sz\u00e9tszak\u00edtott csal\u00e1djaikr\u00f3l, a menek\u00fcl\u00e9sr\u0151l, rem\u00e9nytelennek \u00e9rzett helyzet\u00fckr\u0151l. K\u00f6nnyek \u00e9s rem\u00e9nys\u00e9g, h\u00e1la \u00e9s szeretet: ezek az \u00e9rz\u00e9sek fogtak el mindenkit, j\u00f3l eml\u00e9kszem. Fiam gyermekorvosa, aki Marosv\u00e1s\u00e1rhelyr\u0151l sz\u00e1rmazott, szint\u00e9n ott volt szombatonk\u00e9nt, vizsg\u00e1lta a gyerekeket, gy\u00f3gyszert osztott, ha kellett. Azt\u00e1n ahogy konszolid\u00e1l\u00f3dott a rom\u00e1niai helyzet, mindenkinek elrendez\u0151d\u00f6tt a sorsa. Sokan tov\u00e1bb mentek, m\u00e1sok itt tal\u00e1ltak maguknak \u00faj haz\u00e1t, \u00e9s voltak, akik hazamentek szerencs\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lni.<\/p>\n Most nagyot fogok ugrani az id\u0151ben, b\u00e1r m\u00e9g tudn\u00e9k t\u00f6rt\u00e9neteket felid\u00e9zni, de az igazi meglepet\u00e9s majd h\u00fasz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u00e9rt. Hamarosan jelentkezett egy fiatalember, aki kedvez\u0151 \u00e1raj\u00e1nlatot tett, \u00e9s felaj\u00e1nlotta, hogy elhozza \u00e9s be\u00fczemeli a j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151, b\u00e1r haszn\u00e1lt asztali g\u00e9pet. A megbesz\u00e9lt id\u0151pontban csengettek, \u00e9s bel\u00e9pett egy magas, harminc \u00e9v k\u00f6r\u00fcli fiatal f\u00e9rfi, h\u00f3na alatt a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel. \u00c9s val\u00f3ban, \u0151 volt a kis Csaba, m\u00e1r feln\u0151ttk\u00e9nt, aki olyan lelkesen mondta nekem, hogy programoz\u00f3 szeretne lenni! Az a PC j\u00f3l szolg\u00e1lt engem majdnem t\u00edz \u00e9ven \u00e1t, amikor le kellett cser\u00e9lnem. <\/p>\n
\nEgy napon francia forgat\u00f3csoport \u00e9rkezett, akik dokumentumfilmet forgattak a menek\u00fcltv\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l. V\u00e9denceink \u00e9rdek\u00e9ben \u0151ket nem mutathatt\u00e1k, \u00e9n vezettem k\u00f6rbe a st\u00e1bot.<\/p>\n
\nOtt tal\u00e1lkoztam egy asszonnyal, aki a t\u00edz \u00e9v k\u00f6r\u00fcli kisfi\u00e1val \u00e9rkezett Kolozsv\u00e1rr\u00f3l, a csal\u00e1d t\u00f6bbi tagj\u00e1t otthon kellett hagyniuk. F\u00e9rje \u00e9s a k\u00e9t nagykor\u00fa fi\u00fa nem tudtak elmenek\u00fclni. A fi\u00fak sorkaton\u00e1k voltak, valahol messze, rom\u00e1nok lakta vid\u00e9ken, az apjuk pedig a h\u00e1zat nem akarta otthagyni. Megbesz\u00e9lt\u00e9k, hogy itt, vagy ott majd megoldj\u00e1k a csal\u00e1degyes\u00edt\u00e9st, ha lehet. A kisfi\u00fat, mint akkoriban minden m\u00e1sodik erd\u00e9lyi fi\u00fagyermeket, Csab\u00e1nak h\u00edvt\u00e1k, a k\u00f6nyvek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1logatott, \u00e9s elmondta nekem, hogy programoz\u00f3 szeretne lenni.<\/p>\n
\nA k\u00e9tezres \u00e9vek elej\u00e9n els\u0151 novell\u00e1sk\u00f6tetemen dolgoztam \u00e9ppen, amikor haszn\u00e1ltan vett \u00f6reg sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pem beadta a kulcsot. Hirdet\u00e9st adtam fel, hogy olcs\u00f3, haszn\u00e1lt sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pet venn\u00e9k. \u00daj v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra nem is gondolhattam volna, anyagi helyzetem soha nem volt valami r\u00f3zs\u00e1s. \u00c9letemben el\u0151sz\u00f6r \u00faj laptopot 2021-ben tudtam venni magamnak.
\nDe ez akkor m\u00e9g t\u00e1voli j\u00f6v\u0151 volt.<\/p>\n
\nBemutatkoztunk egym\u00e1snak, megk\u00e9rdezte, hov\u00e1 tegye, \u00e9s munk\u00e1hoz l\u00e1tott.
\nK\u00f6zben besz\u00e9lgett\u00fcnk, meg\u00e9reztem a besz\u00e9d\u00e9n a jellegzetes, enyhe t\u00e1jsz\u00f3l\u00e1st, r\u00e1 is k\u00e9rdeztem, hogy erd\u00e9lyi-e? \u0150 k\u00e9szs\u00e9ggel mondta, hogy anyj\u00e1val \u00e9rkezett menek\u00fcltk\u00e9nt az orsz\u00e1gba, 9 \u00e9ves volt, az\u00f3ta itt \u00e9lnek.
\nSz\u00f6get \u00fct\u00f6tt a fejembe a t\u00f6rt\u00e9net, de nem akartam tolakodni, finoman \u00e9rdekl\u0151dtem, olyan dolgokat k\u00e9rdeztem t\u0151le, amire a v\u00e1laszt csak olyan ember tudhatta, aki akkoriban megfordult a r\u00e1kosszentmih\u00e1lyi gy\u00fclekezetben.<\/p>\n
\nA k\u00f6nyves n\u00e9ni! \u2013 ki\u00e1ltott fel, \u00e9s m\u00e1r \u00e1llt velem szemben, mindkett\u0151nknek gy\u00fclekeztek a k\u00f6nnyek a szem\u00e9ben.
\n\u00dagy kellett r\u00e1er\u0151ltetnem a p\u00e9nzt, amit a g\u00e9p\u00e9rt k\u00e9rt, minden\u00e1ron ingyen, aj\u00e1nd\u00e9kba akarta adni. Csak, hogy viszonozzon valamit az\u00e9rt a sok seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt, amit t\u0151lem kapott. Mondtam neki, hogy azt nem t\u0151lem kapta, hanem j\u00f3 emberekt\u0151l, \u00e9n csak a post\u00e1s voltam.
\nT\u00f6bb, mint egy \u00f3r\u00e1t besz\u00e9lgett\u00fcnk azt\u00e1n, v\u00e9g\u00fcl f\u00e9lp\u00e9nzt elfogadott meg egy nagy t\u00e1bla Milka csokit.<\/p>\n
\nSz\u00e1momra ez Erd\u00e9ly, meg persze sok minden m\u00e1s, j\u00f3 \u00e9s rossz t\u00f6rt\u00e9netek, de semmik\u00e9ppen nem Tusv\u00e1nyos \u00e1ls\u00e1gos, operettes vil\u00e1ga, leragasztott f\u00fclekkel, \u00e9s hagym\u00e1zas besz\u00e9dekkel.<\/p>\n
![\"\"](\"https:\/\/ujkafe.website\/wp-content\/uploads\/2025\/02\/Jobbagyhazi.jpg\")
<\/a><\/p>\n