Legnagyobb bajom a nagyrav\u00e1gy\u00e1som. Egy ilyen k\u00e9pess\u00e9gekkel meg\u00e1ldott ember, mint \u00e9n, megfosztva a szellemi \u00e9p\u00fcl\u00e9s eszk\u00f6zeit\u0151l, arra vagyok \u00edt\u00e9lve, hogy \u0151rizzem \u00f3r\u00e1k hosszat egyhelyben \u00e1llva, vagy gyalogolva a nyoms\u00e1v mellett ennek az orsz\u00e1gnak a hat\u00e1r\u00e1t. Pedig mennyivel nagyobb hasznot tudn\u00e9k hajtani, ha a tehets\u00e9gemnek, tud\u00e1somnak alkalmasabb helyen hasznos\u00edtan\u00e1nak ebben a k\u00e9t \u00e9vben. Verseket \u00edrok fejben, bonyolult r\u00edmk\u00e9pletekkel sz\u00f3rakozom \u00e9jszaka, amikor am\u00fagy sem lehet lejegyezni semmit, \u00e9s kipr\u00f3b\u00e1lom n\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falt\u00e1n, megmaradt-e az eml\u00e9kezetemben. Amelyik nem, az bizony\u00e1ra meg\u00e9rdemelte a feled\u00e9st. Harminc \u00e9v m\u00falt\u00e1n egy haiku maradt meg: Gy\u00e9m\u00e1ntba dermedt szikracs\u00f3va\/ fesz\u00fcl az erd\u0151 felett,\/ ereszked\u0151 harmat\/ mossa feh\u00e9rre az ak\u00e1cillatot. Nem tudom, mennyire j\u00f3 vagy rossz, sz\u00e1momra m\u00e9g mindig k\u00e9pes f\u00f6lid\u00e9zni azt a j\u00faniusi \u00e9jszak\u00e1t, ballagok a rengeteg csillag alatt, \u00e1t a mez\u0151n, egyed\u00fcl vagyok kinn, egy t\u00f6bb kilom\u00e9teres k\u00f6rben egyed\u00fcl, \u00e9s \u00e1t\u00e9lem az \u00f3ce\u00e1n-\u00e9rz\u00e9st, egy vagyok ezzel a csendbe \u00e9s s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gbe borult v\u00e9gtelen term\u00e9szettel.<\/p>\n
Am\u00fagy semmi \u00e9rtelme a hat\u00e1r\u0151rizetnek, a t\u00f6bbiek ezt \u00fagy fogalmazz\u00e1k meg, hogy csak a r\u00e1juk b\u00e1rmikor lecsaphat\u00f3 ellen\u0151rz\u00e9st\u0151l, a l\u00f6kett\u0151l f\u00e9lnek. A vizes szakaszokat tal\u00e1n ny\u00e1ron pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k meg nagyon elsz\u00e1nt NDK \u00e1llampolg\u00e1rok, azok is ink\u00e1bb olyan helyeken, ahol vonattal, aut\u00f3busszal eg\u00e9szen k\u00f6zel lehet jutni a hat\u00e1rhoz felt\u0171n\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. A mi ter\u00fclet\u00fcnk\u00f6n mindegyik telep\u00fcl\u00e9s zs\u00e1kfalu, roml\u00f3 \u00e9letviszonyok, a fiatalok elv\u00e1ndorolnak, az \u00f6regek kihalnak, n\u00f6vekszik a betelep\u00fcl\u0151 szapor\u00e1bb cig\u00e1nyn\u00e9pess\u00e9g ar\u00e1nya. J\u00f3val f\u00f6ljebb, egy horv\u00e1t lakoss\u00e1g\u00fa falu alatt, sz\u00e1raz szakasz, megbolondult a helyzet, a falubelieknek honv\u00e1gyuk t\u00e1madt vagy mi, rokons\u00e1guk van oda\u00e1t, hetenk\u00e9nt \u00e1tmegy valaki, azut\u00e1n ugyanezen az \u00faton visszaj\u00f6n n\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falva. A ker\u00fcletparancsnok a haj\u00e1t t\u00e9pi, \u00e9jszak\u00e1nk\u00e9nt jelz\u0151rendszerrel veszik k\u00f6r\u00fcl a falut, a helyi lakosok m\u00e9rhetetlen el\u0151nyben vannak a katon\u00e1kkal szemben. Ha id\u0151nk\u00e9nt m\u00e9gis akad egy elfog\u00e1s, akkor a megyei b\u00edr\u00f3s\u00e1g nevets\u00e9ges felf\u00fcggesztett b\u00fcntet\u00e9sekkel z\u00e1rja az \u00fcgyet. Nincs visszatart\u00f3 hatalom. Az NDK-sok is csomagok, okm\u00e1nyok, minden n\u00e9lk\u00fcl b\u00f3kl\u00e1sznak a hat\u00e1rban, f\u00fcrd\u0151nadr\u00e1g van a ruh\u00e1juk alatt, a b\u00edr\u00f3s\u00e1g nem tekinti elegend\u0151 bizony\u00edt\u00e9knak ezt az \u00e1rulkod\u00f3 ruhadarabot.<\/p>\n
A k\u00e9t \u00e9v sor\u00e1n egyetlen komoly razzi\u00e1nk volt. Kiskapa l\u00e9pett be a k\u00f6rletbe, \u00fagy este tizenegy lehetett, \u00e9ppen f\u00e9l- egy \u00f3r\u00e1ja alszik a banda, \u00e9s csendesen mondja, gyerekek, razzia van. Az \u00e1lland\u00f3 vigyora miatt nem lehet komolyan venni soha, de a folyos\u00f3n l\u00e9ptek dobognak, a g\u00e9pkocsi b\u0151g\u0151, hideg motorral f\u00f6lgurul a kapuhoz, ez nem vicc. Mire f\u00f6lkapkodjuk a ruh\u00e1nkat, \u00e9s a v\u00e1llunkon a fegyver, addig Goly\u00f3 is be\u00e9r, biztos inf\u00f3nk van a felder\u00edt\u0151kt\u0151l, egy tatab\u00e1nyai fiatalembert igazoltattak m\u00e9g a m\u00e9lys\u00e9gben, gyan\u00fas volt, de nem tudtak mibe belek\u00f6tni, a rokonait l\u00e1togatja meg valamelyik faluban. Egy \u00f3r\u00e1val k\u00e9s\u0151bb ut\u00e1naeredtek, \u00e9s valahol a mi ter\u00fclet\u00fcnk\u00f6n, a cig\u00e1nyfalu k\u00f6zel\u00e9ben l\u00e1tta valaki utolj\u00e1ra. Goly\u00f3 int\u00e9zkedik, k\u00e9tfel\u00e9 osztja a t\u00e1rsas\u00e1got, a balra indul\u00f3k gyalog mennek, el\u00e1llnak minden a hat\u00e1r ir\u00e1ny\u00e1ba vezet\u0151 d\u0171l\u0151utat, jobbra ugyanez a feladat, de oda a g\u00e9pkocsi viszi ki \u0151ket. Indulunk, telefon\u00e1l vadul, a ker\u00fclet \u00e9s a kik\u00e9pz\u0151pont is beriad\u00f3zott, perceken bel\u00fcl t\u00f6bbsz\u00e1z ember g\u00e9pkocsira sz\u00e1ll, egy \u00f3r\u00e1n bel\u00fcl itt az er\u0151s\u00edt\u00e9s a teljes z\u00e1r\u00e1shoz, addig vesz\u00e9lyes a helyzet. Nekem a falu alatt kell \u00e1llnom, a t\u00f6lt\u00e9s \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban, azt\u00e1n magamt\u00f3l \u00fagy d\u00f6nt\u00f6k, hogy f\u00f6lmegyek az utols\u00f3 h\u00e1z mell\u00e9, egy nagy mogyor\u00f3bokor takar\u00e1s\u00e1ban bel\u00e1tok a faluba. F\u00e9l \u00f3r\u00e1n bel\u00fcl erre az oldalra meg\u00e9rkezik a szomsz\u00e9dos \u0151rs kocsija, k\u00e1v\u00e9t, te\u00e1t hoz, szendvicseket kapunk. A falu alszik, semmi mozg\u00e1s. A cigarett\u00e1m hajnalig kitart, alig v\u00e1rom, hogy elinduljon az \u00e9let, akkor egy gyereket elszalasztok a boltba. Reggel is hoznak k\u00e1v\u00e9t, szendvicset, m\u00e1r annyian vagyunk, hogy sz\u00e1zm\u00e9terenk\u00e9nt \u00e1ll egy katona a t\u00f6lt\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt. Legal\u00e1bb \u00f6tsz\u00e1z ember annak megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra, hogy egy h\u00fclye elhagyja az orsz\u00e1got. A riad\u00f3egys\u00e9g a sz\u00e1zados vezet\u00e9s\u00e9vel j\u00e1rja sorra a kazlakat a cig\u00e1nyfalu alatt, k\u00f6rbeaut\u00f3zz\u00e1k, reflektorozz\u00e1k a megb\u00fav\u00e1sra alkalmas helyeket. \u00dagy f\u00e9l nyolc t\u00e1jban g\u00e9ppisztolyropog\u00e1st hallok a t\u00e1volb\u00f3l. Betelefon\u00e1lok, megvan a hat\u00e1rs\u00e9rt\u0151, bevonulhatunk. A mi delikvens\u00fcnk val\u00f3ban k\u00e9nyelmesen kialudta mag\u00e1t egy szalmakazalban, reggel fel\u00e9bredt, elindult a hat\u00e1r fel\u00e9, \u00e9s beleszaladt egy kopasz j\u00e1r\u0151rbe, aki a nap h\u0151se. Egyb\u0151l k\u00f6r\u00fclvett\u00e9k vagy t\u00edzen a hat\u00e1rs\u00e9rt\u0151t, semmi es\u00e9lye nem volt. Akkor oda\u00e9rt Ront\u00f3 \u00c1rpi, akkor a ker\u00fclet riad\u00f3egys\u00e9g\u00e9vel \u00e9rkezett \u00e9jszaka, k\u00e9nyelmesen el\u0151vette a bilincset a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1b\u00f3l, \u00e9s megbilincselte a m\u00e1r tucatnyi katona gy\u0171r\u0171j\u00e9ben \u00e1lldog\u00e1l\u00f3 fiatal embert. Amikor ut\u00f3lag rekonstru\u00e1lt\u00e1k az esem\u00e9nyeket, a sikeres elfog\u00e1s r\u00e9szleteit, akkor \u00c1rpi is kapott h\u00e1rom nap jutalomszabads\u00e1got.<\/p>\n
Ha l\u00e9teztek volna akkoriban a katonas\u00e1gn\u00e1l szociometriai felm\u00e9r\u00e9sek, csak az j\u00f6hetett volna ki v\u00e9geredm\u00e9ny\u00fcl, hogy nekem a legnagyobb a szimp\u00e1tia h\u00e1nyadosom a t\u00e1rsas\u00e1gban a hivat\u00e1sos tisztekt\u0151l a legkopaszabb bak\u00e1ig, soha nem parancsolok, nem \u00fcv\u00f6lt\u00f6k a karszalag hatalm\u00e1val, a hangomat is ritk\u00e1n kell megemelnem. Novell\u00e1t k\u00fcld\u00f6k be a hat\u00e1r\u0151r\u00fajs\u00e1gnak, ami ott megjelenik a mi \u00e9let\u00fcnkr\u0151l \u00e9s sz\u00f3rakoztat\u00e1sunkra, azt \u00e9n is tudn\u00e1m m\u0171velni, v\u00e1laszt sem kapok. Belenyugodtam ebbe a szabads\u00e1gveszt\u00e9ses k\u00e9t \u00e9vbe, \u00e9s nem tudok megnyugodni.<\/p>\n
Jelentkezem a Ki mit tud hat\u00e1r\u0151rs\u00e9gi el\u0151selejtez\u0151j\u00e9re, vers- \u00e9s pr\u00f3zamond\u00e1s kateg\u00f3ri\u00e1ban. Kor\u00e1bban, m\u00e9g a kik\u00e9pz\u00e9s idej\u00e9n, a kik\u00e9pz\u0151ponton alakult egy irodalmi sz\u00ednpad, G\u00e1sp\u00e1r kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re \u00f6sszej\u00f6tt\u00fcnk azok, akik szeretik a verseket, szavaltak m\u00e1r kor\u00e1bban, t\u00e9nyleg j\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1g volt, a h\u00e1rom sz\u00e1zad \u00f6nk\u00e9nt \u00e9s k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sb\u0151l \u00f6sszej\u00f6tt humanist\u00e1i, tisztesek, kopaszok, vegyesen. \u00c9s egym\u00e1s t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban azonnal elt\u00f6rl\u0151d\u00f6tt a kopasz-\u00f6regkatona, tisztes-k\u00f6zleg\u00e9ny t\u00e1vols\u00e1g, egyszer\u0171en csak j\u00f3l \u00e9rezt\u00fck magunkat a nek\u00fcnk val\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben. Tal\u00e1n Ady-\u00e9vfordul\u00f3 volt \u00e9ppen, ha j\u00f3l eml\u00e9kszem, csin\u00e1lunk egy eml\u00e9kestet. De az is lehet, hogy f\u00f6ls\u0151 sugallatra v\u00e1lasztottuk. G\u00e1sp\u00e1r hozott mindenf\u00e9le kiadv\u00e1nyokat, k\u00e9sz m\u0171sorokat, k\u00f6zponti okosok \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott orat\u00f3riumokat. Forgattuk, n\u00e9zegett\u00fck, egyik ez\u00e9rt nem tetszett, m\u00e1sik az\u00e9rt. Mi lenne, ha te \u00e1ll\u00edtan\u00e1l \u00f6ssze egyet? Kaptam egy szabadnapot, kimentem a v\u00e1rosi k\u00f6nyvt\u00e1rba, \u00e9s ink\u00e1bb az Adyr\u00f3l \u00edrott versekben, sz\u00f6vegekben kutatva, \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtottam valamit, m\u00e1r ismerve a t\u00e1rsaimat, mindenkinek szem\u00e9lyre szabott, neki ill\u0151, tetsz\u0151 sz\u00f6veget v\u00e1lasztottam. G\u00e1sp\u00e1r leg\u00e9peltette annyi p\u00e9ld\u00e1nyban az irod\u00e1n, ah\u00e1nyan voltunk, t\u00edzen-tizenketten. Mindenki megtanulta hamar, azut\u00e1n sz\u00ednpadra tett\u00fck.<\/p>\n
\u00c9s egyszercsak \u00e9n voltam a rendez\u0151, \u00e9n adtam tan\u00e1csokat, \u00e9n rendeztem be a sz\u00ednpadot, \u00e9nhozz\u00e1m j\u00f6ttek, ha valami \u00f6tlet\u00fck t\u00e1madt. A korszak divatj\u00e1nak megfelel\u00e9sben gyerty\u00e1k lobogtak a sz\u00ednpadon, drap\u00e9ri\u00e1kkal takartunk le egym\u00e1sra rakott stokikat \u00e9s asztalokat, amelyek k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, form\u00e1tlan absztrakt m\u0171alkot\u00e1ss\u00e1 v\u00e1ltak ett\u0151l, mint egy szikl\u00e1s t\u00e1jban \u00e1lltunk \u00e9s mozogtunk, a kimen\u0151nadr\u00e1ghoz, sz\u00e9les b\u0151r\u00f6vvel, gyakorl\u00f3 v\u00e1szoninget vett\u00fcnk, ujja f\u00f6lt\u0171rve, mellkasunkon m\u00e9lyen kigombolva, amennyire az \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9si szab\u00e1lyzat elemei avantgardos\u00edthat\u00f3k, \u00e9s mozogtunk, helyet v\u00e1ltoztattunk, le\u00fclt\u00fcnk, \u00e9s mind felpattantunk egy \u00fct\u0151s, hangs\u00falyos verssorn\u00e1l, magasba emelt\u00fck \u00f6k\u00f6lbe szor\u00edtott kez\u00fcnket, l\u00e1tv\u00e1nyban is ny\u00fajtottunk annyit, amennyi elszeml\u00e9lhet\u0151 h\u00fasz-harminc percig mindazok sz\u00e1m\u00e1ra, akik nem \u00e9rtik meg a k\u00f6lt\u00e9szet \u00fczenet\u00e9t. Term\u00e9szetesen az \u00e9n sz\u00f6vegem az est cs\u00facspontja, nagy \u00e1t\u00e9l\u00e9ssel elmondom Nagy L\u00e1szl\u00f3 Ady Endre ostora c\u00edm\u0171 verspr\u00f3z\u00e1j\u00e1t. Ut\u00e1na ny\u00edltsz\u00edni taps d\u00f6r\u00f6g a teremben, azt hiszem, mindenki j\u00f3 bulinak tartja, hogy n\u00e9gysz\u00e1zan egy\u00fctt tapsolnak. Az el\u0151ad\u00e1s befejez\u00e9sek\u00e9pp, a biztons\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt mindenkinek kez\u00e9ben a teljes sz\u00f6vegk\u00f6nyv, a utols\u00f3 verssor ut\u00e1n be\u00e1ll\u00f3 cs\u00f6ndben egyszerre magasba haj\u00edtjuk a g\u00e9pelt oldalakat, \u00e9s \u00e1llunk az al\u00e1hull\u00f3 pap\u00edrzuhatagban, f\u00f6ld\u00fcb\u00f6r\u00f6g a taps. Nagy siker volt, a z\u00e1szl\u00f3aljparancsnok egyenk\u00e9nt kezet fog vel\u00fcnk, megk\u00f6sz\u00f6ni a sz\u00ednpadon a munk\u00e1nkat.<\/p>\n
A ker\u00fcletszint\u0171 vet\u00e9lked\u00e9sre kapok egy szabadnapot, Gusztival utazunk kettesben, ugyanezen a napon valami\u00e9rt \u00f6sszer\u00e1ntott\u00e1k a lov\u00e1szokat fejt\u00e1g\u00edt\u00f3ra. A tehets\u00e9geket t\u00e1mogatja a honv\u00e9ds\u00e9g \u00e9s a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g, k\u00fcl\u00f6n erre az alkalomra az orsz\u00e1gos tehets\u00e9ggondoz\u00f3 hat\u00e1sk\u00f6rrel megb\u00edzott tiszt leutazik, tal\u00e1lgatom, mi\u00e9rt pont \u0151t v\u00e1lasztott\u00e1k erre a feladatra, nem tudok r\u00e1j\u00f6nni, val\u00f3sz\u00edn\u0171 valami cirkuszi dinaszti\u00e1b\u00f3l vagy ilyesmib\u0151l sz\u00e1rmazik, mert hosszasan \u00e9rt\u00e9keli az egy\u00e9b kateg\u00f3ria (b\u0171v\u00e9szek, parodist\u00e1k, vicces mag\u00e1nsz\u00e1mot el\u0151ad\u00f3k) teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nben unatkozva \u00fcl a sz\u00e9k\u00e9n. Megh\u00edvtak egy n\u00e9pm\u0171vel\u0151 n\u0151t a civil \u00e9letb\u0151l, \u00e9s a ker\u00fclet egyik politikai tisztje \u00fcl az asztal m\u00f6g\u00f6tt, \u0151k a zs\u0171ri. Mi, a besereglett magunkmutogat\u00f3k, vagyunk egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge.<\/p>\n
Verssel \u00f6ten j\u00f6tt\u00fcnk. Nagyon nyugodt vagyok, r\u00e1n\u00e9ztem a ker\u00fcleti politikai tisztre, l\u00e1tom a szem\u00e9b\u0151l, tudja, ki vagyok, \u00e9n itt nem leszek tov\u00e1bbjut\u00f3, eld\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k m\u00e1r. Akkor \u00e9n leszek a legjobb! Megint Nagy L\u00e1szl\u00f3t v\u00e1lasztottam, \u00e9s ripacs m\u00f3don, mindent belet\u00e9ve el\u0151adom a T\u0171z c\u00edm\u0171 verset. Halkan kezdek, nagy sz\u00fcnetekkel, s ahogy f\u00f6llobognak a l\u00e1ngnyelvek, \u00fagy gyorsul hadar\u00e1sig a temp\u00f3, \u00fcv\u00f6lt\u00e9sig a hanger\u0151, kitartott csend a t\u0171r\u00e9shat\u00e1rig, \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 versszak ugyan\u00edgy… Az orsz\u00e1gos f\u0151tisztnek ord\u00edtok, ki tudom-e billenteni az unalm\u00e1b\u00f3l, meg a kult\u00farn\u00e9ninek, aki tudja, ki Nagy L\u00e1szl\u00f3, \u00e9s hogyan adj\u00e1k el\u0151 magukat mostan\u00e1ban az amat\u0151r versmond\u00f3k. Mindkett\u0151 r\u00e1m figyel megb\u0171v\u00f6lten, megfogtam \u0151ket, ezt el\u00e9rtem, a t\u00f6bbiek sz\u00e1m\u00e1ra abszol\u00fat egy\u00e9rtelm\u0171, hogy megnyertem a kateg\u00f3ri\u00e1mat, sorra gratul\u00e1lnak, am\u00edg a zs\u0171ri visszavonul meghozni d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t. M\u00e1sodik helyezett leszek, mondom, ki hajland\u00f3 fogadni. Ahogy megj\u00f3soltam, kapok egy sz\u00e9p eozin v\u00e1z\u00e1t, egy T\u00f3th \u00c1rp\u00e1dot m\u00e9ly \u00e9rz\u00e9ssel eld\u00fcnny\u00f6g\u0151 fi\u00fa az els\u0151, sz\u00e9pen mondta, de csak ezen az egy h\u00faron tud. V\u00e9g\u00fcl a zs\u0171ritagok \u00f6sszefoglalj\u00e1k a tanuls\u00e1gokat, els\u0151sorban a tov\u00e1bbjut\u00f3k sikeres k\u00f6vetkez\u0151 fordul\u00f3ja \u00e9rdek\u00e9ben. Kult\u00farn\u00e9ni az\u00e9rt \u00fczen nekem az \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban, olyan tehets\u00e9gem van, amivel foglalkozni kellene, ne keser\u00edtsen el, hogy itt csak m\u00e1sodik lettem. A politikai tiszt tekintet\u00e9t megkeresem, tudjuk mindketten, amit tudunk, k\u00f6sz, fi\u00fa, mondom magamban, te elv\u00e9gezted, ami\u00e9rt idek\u00fcldtek.<\/p>\n
Gusztival \u00f6sszefutunk az eb\u00e9dn\u00e9l, van m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1nk a busz indul\u00e1s\u00e1ig, addig elmegy\u00fcnk hozz\u00e1nk. Any\u00e1m beteg. \u00c1gyban fekszik, mosolyog a katonabar\u00e1tomra, eb\u00e9det kaptunk a laktany\u00e1ban, f\u00f6laj\u00e1nlom Gusztinak, hogy s\u00fct\u00f6k egy kolb\u00e1szos r\u00e1ntott\u00e1t, nem k\u00e9r, t\u00e9nyleg j\u00f3llaktunk a laktany\u00e1ban, \u00e9rtelmesen elbesz\u00e9lget ap\u00e1mmal a sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9s, bork\u00e9sz\u00edt\u00e9s k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l, apu megk\u00edn\u00e1lja a borunkb\u00f3l. Sz\u00f3val eltelik egy f\u00e9l d\u00e9lut\u00e1n, any\u00e1m elalszik besz\u00e9lget\u00e9s k\u00f6zben, kicsit sz\u00e9gyellem Guszti el\u0151tt, hogy az \u00e1gy alatt l\u00e1tszik a bili… \u00c9s vak vagyok \u00e9s s\u00fcket. Neh\u00e9z orvoss\u00e1gszag, n\u00e1lunk nincs nappal megvetett \u00e1gy, az otthon sz\u00e9tes\u0151ben, any\u00e1m \u00f6r\u00f6kmozg\u00f3 ser\u00e9nys\u00e9ge tartotta egyben. Ekkor l\u00e1tom utolj\u00e1ra any\u00e1mat \u00e9lve. Ut\u00f3lag ezer jelre eml\u00e9kszem, amib\u0151l a helyes val\u00f3s\u00e1gk\u00e9pet \u00f6sszerakhatom, de, azt hiszem, any\u00e1m se hitte, fogadta el, hossz\u00fa \u00e9letre k\u00e9sz\u00fclt, nagyany\u00e1m \u00e9s annak az anyja, visszafel\u00e9 az id\u0151ben, mind megk\u00f6zel\u00edtett\u00e9k az asszonyok a kilencvenet, k\u00e9t-h\u00e1rom \u00e9vtizedig gy\u00e1szolva a f\u00e9rjeket, akik el\u0151bb mennek el. Ez a rendje, amiben hinni lehet. Azok is panaszkodtak folyton a sz\u00edv\u00fckre, ep\u00e9j\u00fckre, reum\u00e1jukra, nagymam\u00e1t alig k\u00e9t \u00e9ve temett\u00fck.<\/p>\n
\u00dcgyeletes vagyok, m\u00e1rcius van, most tavaszias, egy Trabant \u00e1ll meg az \u0151rs el\u0151tt, a szomsz\u00e9d fi\u00fa sz\u00e1ll ki, mire ki\u00e9rek a kapuhoz, valamelyik k\u00f6rny\u00e9kbeli t\u00e9eszn\u00e9l f\u0151k\u00f6nyvel\u0151, el\u0151sz\u00f6r arra gondolok, valamilyen hivatalos \u00fcgyben keresi a parancsnokot. De olyan gy\u00e1szos k\u00e9ppel k\u00f6zel\u00edt, hogy egyb\u0151l tudok mindent. Csak nem tudom elhinni. M\u00e1r zokogok, amikor kimondja: \u00e9desany\u00e1d… Megfogja a karom, vigasztalni akar. Nem kell. Abbahagyom a s\u00edr\u00e1st, m\u00e9g a temet\u00e9sen is kitartok, engem ne simogassanak a r\u00e9sztvev\u0151 tekintet\u00fckkel se! \u00c9s vagy k\u00e9t h\u00e9ttel azut\u00e1n, hogy visszaj\u00f6ttem szabads\u00e1gr\u00f3l, \u00e1llunk a folyos\u00f3n az eligaz\u00edt\u00e1sra v\u00e1rva, t\u00e1masztjuk a falat, \u00e9s Szab\u00f3 az egy\u00e9ves kisfi\u00e1r\u00f3l mes\u00e9l, akinek annyira bens\u0151s\u00e9ges a kapcsolata az \u00e9desanyj\u00e1val, amikor kit\u00f6r bel\u0151lem, sz\u00e1momra is v\u00e1ratlanul, a zokog\u00e1s, sok\u00e1ig nem tudom abbahagyni. Akkor tiszt\u00e1zom magamban, hogy legf\u0151k\u00e9ppen magamat sajn\u00e1lom, elvesztettem azt az egyetlen embert, aki felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl, mindig szeretett. Az\u00f3ta k\u00f6nnyebb.<\/p>\n
A sz\u00e1zados a m\u00e1jusiakkal megy el, sokat van t\u00e1vol a k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s, \u00e1thelyez\u00e9s \u00fcgyeit int\u00e9zi, a politikai hadnagyunk, az \u00e9ppen aktu\u00e1lis, nem tud megszokni itt, k\u00e9t-h\u00e1rom h\u00f3napot b\u00edr ki, t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n pucoljuk ki a lak\u00e1s\u00e1t, a sp\u00e1jz tele \u00fcres pi\u00e1s \u00fcvegekkel, csak \u00edgy viselte el, Goly\u00f3 n\u00e9h\u00e1nyszor megtaposta szoktat\u00e1sk\u00e9ppen, \u0151 se foglalkozik sokat vel\u00fcnk, \u00edgy tud felvir\u00e1gozni a Juli bord\u00e9ly a jobbcsatin, n\u00e9h\u00e1ny \u00f6regkatona meg a megszokotts\u00e1g tart rutinb\u00f3l rendet.<\/p>\n
Hanem amikor itt van Goly\u00f3, akkor be akarja p\u00f3tolni a t\u00e1voll\u00e9teit, meg eml\u00e9km\u0171vet akar. Van az \u0151rs\u00fcnknek egy h\u0151si halottja, valamikor az \u00f6tvenes \u00e9vekben csemp\u00e9szekkel v\u00edvott t\u0171zharcban esett el, t\u00e1n az \u00f6tvenhatos esem\u00e9nyek ut\u00e1n, amikor nyitva volt egy darabig az orsz\u00e1g, tiszt\u00e1zatlanok a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, nem besz\u00e9lnek r\u00f3la, egy f\u00e9nyk\u00e9pe meg az \u00e9letrajza ki van f\u00fcggesztve a folyos\u00f3n, de annyira hom\u00e1lyosan fogalmazva, oly sok k\u00f6zhellyel, hogy semmi emberi nincs benne. Goly\u00f3 a fej\u00e9be vette, eml\u00e9km\u0171vet \u00e9p\u00edt\u00fcnk az \u0151rs el\u00e9, nyomot hagy a vil\u00e1gban. A Dr\u00e1v\u00e1ba szakadt h\u00edd pill\u00e9rj\u00e9t a mi oldalunkon sz\u00e9pen faragott gy\u00e1mk\u00f6vekkel fedt\u00e9k, ott hevernek szanasz\u00e9t a boz\u00f3tban. Engem k\u00fcld ki, sz\u00e1moljam \u00e9s m\u00e9rjem meg az ott rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 alapanyagot, az lesz az eml\u00e9km\u0171 talapzata. Tal\u00e1lok nyolc sz\u00e9pen t\u00e9glaform\u00e1ra faragott k\u00f6vet, k\u00e9t m\u00e9retben vannak, fele-fele, a nagyobbak m\u00e9terszer \u00f6tvenesek, a kisebbek nyolcvanszor negyvenesek, a magass\u00e1guk egyform\u00e1n harminc centi. Bent m\u00e9retar\u00e1nyosan lerajzolom, szerintem hogyan lehetne eml\u00e9km\u0171v\u00e9 alak\u00edtani a k\u00f6veket. Oszlopot \u00e9p\u00edten\u00e9k bel\u0151le, k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l m\u00e9ter magas karcs\u00fa obeliszk lenne, a k\u00f6vek k\u00f6z\u00f6tt vastag f\u00fag\u00e1kkal, s szemmagass\u00e1gba odatenn\u00e9m a h\u0151s f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t m\u0171k\u0151 keretben. Ha mell\u00e9\u00fcltetn\u00e9nk k\u00e9t \u00f6r\u00f6kz\u00f6ldet, akkor m\u00e9g egy kis temet\u0151i hangulat is \u00f6sszej\u00f6nne. Nem tud maga semmit, egy eml\u00e9km\u0171nek nagynak \u00e9s monument\u00e1lisnak kell lennie, \u00e9s a pap\u00edr h\u00e1toldal\u00e1ra f\u00f6lv\u00e1zol egy szovjet h\u0151si eml\u00e9km\u0171vet, amilyenekkel tele az orsz\u00e1g. Term\u00e9szetesen az \u0151 elk\u00e9pzel\u00e9se val\u00f3sul meg.<\/p>\n
Guszti befuvarozza a lovaskocsival a k\u00f6veket, Goly\u00f3 egy ideig emelgetteti vel\u00fcnk, \u00edgy rendezz\u00fck, meg \u00fagy, hogy min\u00e9l kevesebb s\u00f3der meg cement kelljen a meg\u00e9p\u00edt\u00e9shez. Ezeken a k\u00f6veken \u00fcl az \u00faj fi\u00fa a feles\u00e9g\u00e9vel, szinte megismerni sincs id\u0151nk, olyan gyorsan tov\u00e1bbviszik, csak azt tudjuk, hogy nagy feny\u00edt\u00e9ssel \u00e9rkezett, h\u00f3napokig nem mehet haza. K\u00ednjukban \u00e9s szerencs\u00e9tlens\u00e9g\u00fckben az ifj\u00fa h\u00e1zasok ott fogdoss\u00e1k egym\u00e1st egy f\u00e9l d\u00e9lut\u00e1n. Az esti eligaz\u00edt\u00e1son, Goly\u00f3 m\u00e1r nem \u00e9rzi, hol \u00e9s mikor kell taposni rajtunk, el\u0151sz\u00f6r kig\u00fanyolja a fi\u00fat, hogy a gyermekei teljes szexu\u00e1lis felvil\u00e1gos\u00edt\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcltek a szolg\u00e1lati lak\u00e1s ablak\u00e1b\u00f3l, alig r\u00f6h\u00f6gnek n\u00e9h\u00e1nyan, akkor \u00e1tv\u00e1lt \u00fcv\u00f6lt\u00f6z\u00e9sbe, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9stelen\u00fcl, most nevets\u00e9gesen, mert csak akkor m\u0171k\u00f6dik a pszichol\u00f3gi\u00e1ja, ha van b\u0171n, ha van megtorolnival\u00f3, \u00e9s rajta m\u00falik, mit szab ki. Ha tudn\u00e1 a Julit, lenne itt nemulass. Most csak zeng a folyos\u00f3. Ut\u00e1na beh\u00edvat az irod\u00e1ba, k\u00e9rdezget, mi van az \u0151rs\u00f6n, \u00e9rzi \u0151 is, valami nem stimmel. \u00c9n nem vagyok \u2019cs\u00f3kos\u2019, semleges v\u00e1laszokat adok, m\u00e1st\u00f3l megtudhat mindent, ha annyira \u00e9rdekli. Csak furdalja tov\u00e1bb, k\u00e9rdezi, \u00e9n mit tettem volna ezzel a rabl\u00f3gyilkossal, t\u00e9nyleg nagyon s\u00f6t\u00e9t, zavart a tekintete az \u00faj fi\u00fanak, lehet szerencs\u00e9tlen is, aki beszorult, beszor\u00edtott\u00e1k egy olyan helyzetbe, ahonnan nincs menek\u00fcl\u00e9s, egyik feny\u00edt\u00e9sb\u0151l zuhan a m\u00e1sikba, nem kell ehhez felt\u00e9tlen\u00fcl elvetem\u00fcltnek lenni. Mondom, \u00e9n a kez\u00e9be adtam volna az \u00fcres k\u00f6rlet kulcs\u00e1t, hogy z\u00e1rk\u00f3zzanak be oda a t\u00f6rv\u00e9nyes feles\u00e9g\u00e9vel. Goly\u00f3 elh\u0171l. Soha nem lesz mag\u00e1b\u00f3l parancsnok, m\u00e9g a civil \u00e9letben sem. Nincsenek ilyen amb\u00edci\u00f3im, v\u00e1laszolom. De egy oszt\u00e1lyraval\u00f3 gyereknek is parancsolni kell… Ezt r\u00e1hagyom. Itt van valahol az \u00e9n ellenz\u00e9kis\u00e9gem, irrit\u00e1l\u00f3 m\u00e1ss\u00e1gom, akkor \u00fagy gondolom, amibe B\u00e1rky \u0151rnagy is beleakadt, ap\u00e1m \u00e9lhetetlens\u00e9gnek nevezi, hogy a szil\u00e1rdnak t\u0171n\u0151 alapokat k\u00e9rd\u0151jelezem meg, v\u00e9lem\u00e9nyem van alkalmazkod\u00f3k\u00e9pess\u00e9g helyett.<\/p>\n
K\u00f6vetkezik: 18. Az eml\u00e9km\u0171<\/em><\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Legnagyobb bajom a nagyrav\u00e1gy\u00e1som. Egy ilyen k\u00e9pess\u00e9gekkel meg\u00e1ldott ember, mint \u00e9n, megfosztva a szellemi \u00e9p\u00fcl\u00e9s eszk\u00f6zeit\u0151l, arra vagyok \u00edt\u00e9lve, hogy \u0151rizzem \u00f3r\u00e1k hosszat egyhelyben \u00e1llva, vagy gyalogolva a nyoms\u00e1v mellett ennek az orsz\u00e1gnak a hat\u00e1r\u00e1t. Pedig mennyivel nagyobb hasznot tudn\u00e9k hajtani, ha a tehets\u00e9gemnek, tud\u00e1somnak alkalmasabb helyen hasznos\u00edtan\u00e1nak ebben a k\u00e9t \u00e9vben.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-13224","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/13224","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=13224"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/13224\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=13224"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=13224"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=13224"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}