{"id":14538,"date":"2012-03-19T06:00:33","date_gmt":"2012-03-19T06:00:33","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=14538"},"modified":"2012-03-19T06:00:33","modified_gmt":"2012-03-19T06:00:33","slug":"dancs-artur-egyszer-nekem-is-szirenazhatnak-new-yorkban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=14538","title":{"rendered":"Dancs Artur: Egyszer nekem is szir\u00e9n\u00e1zhatnak New Yorkban"},"content":{"rendered":"

(Levelek New Yorkb\u00f3l)<\/em><\/strong><\/p>\n

Fekszem kellemesen ellazulva a s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi oszt\u00e1ly k\u00e9nyelmesnek is mondhat\u00f3 \u00e1gy\u00e1n, karomban matat valami zacsk\u00f3ra k\u00f6t\u00f6tt t\u0171, amelynek vezet\u00e9ke szerintem bosszant\u00f3an merev, \u00e9s feleslegesen plusz rossz k\u00f6z\u00e9rzetet ad az embernek. Csipog a fejem felett a g\u00e9p, annyi minden van a k\u00e9perny\u0151j\u00e9n, egy sz\u00e1mp\u00e1rr\u00f3l felt\u00e9telezem, hogy a v\u00e9rnyom\u00e1som, ann\u00e1l tov\u00e1bb nem is \u00e9rdekel. ER – Emergency Room, \u00edrja, hogy kell\u0151k\u00e9ppen filmben \u00e9rezzem magam ebben a hod\u00e1lyban. F\u00fcgg\u00f6nnyel vagyok elker\u00edtve, mint a t\u00f6bbi a nagy, k\u00f6z\u00e9pre helyezett pult k\u00f6r\u00fcl. Ami recepci\u00f3. K\u00f6penyes, \u00e9s k\u00f6penytelen siet\u0151s\u00f6k ide-oda rohang\u00e1lva \u00fctk\u00f6znek vele, mint a m\u00e9rgezett egerek, szemmel l\u00e1that\u00f3an semmi \u00e9rtelme nincs a cik\u00e1z\u00e1soknak. Ha az eg\u00e9r megette a m\u00e9rget, akkor hi\u00e1ba futkos, nem? Nekik nincs s\u00fcrg\u0151ss\u00e9g. De az a pult ott k\u00f6z\u00e9pen. Mint a kupler\u00e1jban a d\u00edv\u00e1ny a bej\u00e1rati el\u0151t\u00e9rben. Ahol felveszik az ember adatait, ig\u00e9nyeit, felm\u00e9rik lehet\u0151s\u00e9geit. Eml\u00e9kszem, egy ilyen kerek kanap\u00e9 jelent meg egyszer a sz\u00ednh\u00e1zunk el\u0151csarnok\u00e1ban. M\u00e9g odahaza. Mekkora megbotr\u00e1nkoz\u00e1st keltett. Nem el\u00e9g, ami van, hanem m\u00e9g fokozzuk is. Egy ilyen piros kerek kanap\u00e9val.
\nVoltam m\u00e9g egyszer \u00edgy. Ment\u0151, szir\u00e9na, minden. Bartos bar\u00e1tn\u00e9m, az a dr\u00e1ga Manczy olyan k\u00e9szs\u00e9gesen tuszakolt be a j\u00e1rg\u00e1nyba hol mosolyogva, hol k\u00e9ts\u00e9gbeesetten jajvesz\u00e9kelve. Ha valamit, akkor az aggodalmat remek\u00fcl jelen\u00edti meg, ami a mosolyt illeti pedig csak a helyzet banalit\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, meg annak, hogy mi mindig annyi mindent, mondhatni annyi n\u00e9lk\u00fcl mindent megbesz\u00e9lt\u00fcnk, hogy kilyukadjunk oda, hogy \u0151 egy sokkal jobb sorsot \u00e9rdemel, \u00e9n pedig alapvet\u0151en j\u00f3 ember vagyok. \u00c9s mert azon az est\u00e9n azt b\u00e1torkodtam k\u00e9rdezni t\u0151le, miut\u00e1n \u00f6sszeborult a vil\u00e1g, elment a l\u00e1t\u00e1som \u00e9s c\u00e9klav\u00f6r\u00f6sre dagadtam:
\n–\tTe… Nem l\u00e1tsz rajtam semmi felt\u0171n\u0151t?…<\/p>\n

Nem szerettem volna, ha ez \u00fagy hat, mintha mi nem \u00fcgyeln\u00e9nk oda egym\u00e1sra. Mintha mi nem n\u00e9zn\u00e9nk egym\u00e1st, csak el lenn\u00e9nk ott a kar\u00e1csony el\u0151tti nagy hajsz\u00e1val, \u00e9s a megoldanival\u00f3 munk\u00e1inkkal, azokkal az \u00fcgyes-bajos mindenekkel. Mert odafigyel\u00fcnk. Csak n\u00e9ha az ember ig\u00e9nyel t\u00f6bbet. S abban a pillanatban felt\u00e9tlen sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t \u00e9reztem a t\u00f6bbnek. F\u0151leg, hogy egyre rosszabbul viseltem el a l\u00e9tet. Nem nagy vonalakban, hanem ott pillanatnyilag.
\n\u00c9s minden bizonnyal felt\u0171n\u0151t vehetett \u00e9szre rajtam, mert kir\u00fagta maga al\u00f3l a sz\u00e9ket \u00e9s sikoltozva ment\u0151t h\u00edvott. \u00c9n meg csak n\u00e9ztem r\u00e1 szeretetteljesen, hogy ok\u00e9, hogy december van, de nem kellene ennyire t\u00falz\u00e1sba vinni sem a gondoskod\u00e1s. Valahogy meglesz\u00fcnk a ment\u0151k n\u00e9lk\u00fcl. Szerencs\u00e9re azonban nem t\u00e1g\u00edtott, \u00e9s a ment\u0151kocsiban kicsit magam is \u00e9reztem a helyzet ki\u00e9lezetts\u00e9g\u00e9t. Akkor m\u00e1r nem b\u00e1ntam, ha visznek. Belet\u00f6r\u0151d\u00f6tten n\u00e9h\u00e1ny telefonh\u00edv\u00e1st m\u00e1r egy antihisztamin ut\u00e1n k\u00e9pes voltam n\u00e9mileg der\u0171s hangulatban megejteni. \u00c9s a s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gen mindenki tudta, ki vagyok. F\u0151leg, hogy p\u00f3tanyak\u00e9nt agg\u00f3d\u00f3 orvosom ezt igyekezett is mindenki tudt\u00e1ra adni \u00e9s megbizonyosodni r\u00f3la, hogy nem felejtik el. \u00c9va m\u00e1r csak ilyen. \u00c9s abban a helyzetben \u00e9n ezt sem b\u00e1ntam. Fogalmam sem volt, honnan, s hogyan ker\u00fclt oda, de igazs\u00e1g szerint a vil\u00e1g legterm\u00e9szetesebb dolga, hogy \u00c9va doktorn\u0151 valahonnan ott terem, ha b\u00e1rki az \u00e9letemre vagy eg\u00e9szs\u00e9gemre t\u00f6r. \u00c9s a gyermekeit v\u00e9delmez\u0151 anyatigris kismacska amellett, amire \u0151 k\u00e9pes v\u00e9dencei\u00e9rt. Sosem felejtem el, hogy az utc\u00e1n csak \u00f6sszefutottunk egy nap tark\u00edtotta d\u00e9lel\u0151tt\u00f6n, \u00e9s \u00f6tnapos hangdi\u00e9t\u00e1ra \u00edt\u00e9lve egyik percr\u0151l a m\u00e1sikra az \u00e1gyban tal\u00e1ltam magam z\u00f6ld pizsam\u00e1ban \u00e9s kisebb gy\u00f3gyszert\u00e1rra elegend\u0151 k\u00e9szlettel magam k\u00f6r\u00fcl. Mint k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg k\u00f6hintettem besz\u00e9lget\u00e9s alatt vagy herregtem.<\/p>\n

\"\"<\/a>

A szerz\u0151 felv\u00e9tele<\/p><\/div>\n

Ott \u00e1lltak, h\u00e1t, az \u00e1gyam k\u00f6r\u00fcl, Manc, a doktorn\u0151 \u00e9s az \u00fcgyeletes. \u00c9s vid\u00e1man \u00fajs\u00e1golt\u00e1k nekem, imm\u00e1r megmaradok, a t\u00e1rsadalom \u00e9s a vil\u00e1g legnagyobb megk\u00f6nnyebb\u00fcl\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9re. Persze, ez\u00e9rt cser\u00e9ben – legal\u00e1bb h\u00e1rom h\u00e9tre, de lehet\u0151leg \u00f6r\u00f6kre – le kell mondanom egy-k\u00e9t dologr\u00f3l. L\u00e9nyeg\u00e9ben szinte mindenr\u0151l, amit abban a pillanatban \u00e9letemben j\u00f3nak emlegethettem.
\nArnold bar\u00e1tom j\u00e1rt m\u00e9g \u00edgy, az a dr\u00e1ga Ny\u00fal. Neki is mindenr\u0151l le kellett mondania akkor este a k\u00f3rh\u00e1zi \u00e1gyon, amikor v\u00e9gre kitolt\u00e1k a m\u0171t\u0151b\u0151l. Az ilyen lemond\u00f3 nyilatkozatokat mindig ilyen gyenge pillanatokban hozz\u00e1k ki az emberb\u0151l. A vakb\u00e9lm\u0171t\u00e9t norm\u00e1lis emberekn\u00e9l rutinm\u0171t\u00e9tnek sz\u00e1m\u00edt, de Arnold sosem sz\u00e1m\u00edtott norm\u00e1lisnak, \u00edgy izgalmas \u00f3r\u00e1kon est\u00fcnk \u00e1t, am\u00edg v\u00e1rtunk r\u00e1. \u0150 meg hallgatta, amit a feje felett osztanak az orvosok odabenn. Szerintem m\u00e9g kaj\u00e1nul vigyorgott is, mert mindig is szerette, ha \u0151 k\u00fcl\u00f6nb, mint m\u00e1s. M\u00e1rpedig a sirulir\u00fa ut\u00e1n egyb\u0151l egy komplik\u00e1ci\u00f3s vakb\u00e9lm\u0171t\u00e9t az mekkora dolog! Na ja, neki kijutott a bens\u0151s\u00e9ges k\u00f3rh\u00e1zi mindennapokb\u00f3l is, \u00e9s nekem is, aki mint l\u00e1togat\u00f3 napj\u00e1ban k\u00e9tszer becs\u00f6rtettem. Egy id\u0151 ut\u00e1n r\u00e1j\u00f6ttem, ha feh\u00e9r nadr\u00e1gban megyek, nem kell borraval\u00f3t adnom a port\u00e1snak, s\u0151t, el\u0151re k\u00f6sz\u00f6n mindenki: \u201e- J\u00f3 est\u00e9t, doktor \u00far!\u201d \u00e9s ak\u00e1r \u00e9jf\u00e9lkor is szabadon flang\u00e1lhatok a k\u00f3rh\u00e1zi folyos\u00f3kon. Egyszer majdnem borraval\u00f3t is kaptam, amennyiben a Jausk\u00e1t m\u00e9g benn tartom kicsit, am\u00edg tart a hideg. A Ny\u00fal meg \u00e9lvezte a szitu\u00e1ci\u00f3t, \u00e9s mindig tele volt sztorikkal. A teremt\u00e1rsai termelt\u00e9k a t\u00f6rt\u00e9neteket. A leg\u00e9desebb az volt, amikor a szemk\u00f6zti \u00e1gyon v\u00e9gelgyeng\u00fclt b\u00e1csi el\u0151bb felr\u00fagta a biciklilevest a fia kez\u00e9b\u0151l, majd oldalra fordulva v\u00e9gigpisilte a l\u00e1togat\u00f3it. Ilyesmit soha nem tett volna, s\u0151t, a jajgat\u00e1son \u00e9s ny\u00f6g\u00e9seken t\u00fal nem is tett semmit, ha Marg\u00f3 n\u0151v\u00e9r vagy Petronella asszony j\u00f6tt sz\u00e9jjeln\u00e9zni. Meg vagyok gy\u0151z\u0151dve r\u00f3la, hogy Petronella sohasem vert meg f\u00e9rfit, de a szalonban az\u00e9rt mindenki tartott t\u0151le, hogy ha net\u00e1n kihozz\u00e1k a sodr\u00e1b\u00f3l a b\u0171b\u00e1jos n\u0151v\u00e9rt, valakinek elr\u00e1ntja a n\u00f3t\u00e1j\u00e1t. Arnoldnak nem kellett ilyent\u0151l tartania, igaz, nem is sokat virgonckodott. \u00c9v\u00e1nk gondoskodott r\u00f3la, hogy legfels\u0151bb szintekig mindenki tiszt\u00e1ban legyen vele, hogy Arnoldka a h\u00edres fotogr\u00e1fus, aki nem mellesleg a h\u00edres Dancsartur els\u0151 sz\u00e1m\u00fa j\u00f3bar\u00e1tja, s nem utols\u00f3 sorban a doktorn\u0151 egyik fogadott gyermeke a mind gyarapod\u00f3 alomb\u00f3l.<\/p>\n

Mind-mind \u00e1tfutnak az agyamon, amint ott fekszem az ER-ban, \u00e9s pityog a fejem felett a g\u00e9p, aminek k\u00e9perny\u0151j\u00e9n mindenf\u00e9le csacskas\u00e1g. Meg a v\u00e9rnyom\u00e1som.
\nOlyan gazdag \u00e9s naps\u00fct\u00e9ses volt a mai d\u00e9lut\u00e1n, mit is keresek itt ezen a csod\u00e1latos tavaszi est\u00e9n…
\n–\tMondja csak, kiengednek…? – \u00e1ll\u00edtottam meg valakit, aki gy\u00f3gyszert hajig\u00e1lt a sz\u00e1mba \u00e9s sokadszor megm\u00e9rte a v\u00e9rnyom\u00e1somat. Az \u00f3r\u00e1j\u00e1ra n\u00e9zett, \u00e9s biccentett:
\n–\tNem l\u00e1tom, minek tartan\u00e1k benn. \u00c9jf\u00e9l k\u00f6r\u00fcl a doktor \u00far elengedi.
\nEl is d\u00f6nt\u00f6ttem, ha \u00fagy lesz, akkor az Avenue-n megyek haza. Gyalog! Elv\u00e9gre szombat este van. Egy latin fick\u00f3 sassz\u00e9zik be jegyzett\u00f6mbbel. Err\u0151l-arr\u00f3l k\u00e9rdez.
\n–\tV\u00e9szkapcsolat?
\n–\tAz mi?
\n–\tTudja, valaki, akit felh\u00edvunk, ha bajban lenne.
\n–\tBajban voltam. Nincs.
\n–\tMi nincs?
\n–\tV\u00e9szkapcsolat. Senkim sincs, akit felh\u00edvhatna, ha bajban vagyok.
\n–\tAkkor \u00edrjunk be valakit.
\n–\tRendben. \u00cdrjunk. Ha ez a maga pap\u00edrjainak olyan fontos.
\n–\tKell.<\/p>\n

Azt\u00e1n magamra hagyott, miut\u00e1n a pap\u00edrjait kit\u00f6lt\u00f6tt\u00fck s al\u00e1\u00edrtam. Hi\u00e1ba meresztettem a nyakam, nem ereszkedett be sehonnan sem \u00c9va doktorn\u0151, \u00e9s nem is tudta senki sem, ki vagyok. A karomra k\u00f6t\u00f6ttek egy c\u00e9dul\u00e1t a nevemmel, onnan tudta, aki bej\u00f6n, hogyan sz\u00f3l\u00edtson. \u00c9s Bartos bar\u00e1tn\u00e9m sem volt ott aggodalomteljes megszeppents\u00e9gben. Senki sem volt ott. N\u00e9ha a telefonom megberrent. Marge \u00e9rdekl\u0151dik, ha tudok v\u00e9gre kommunik\u00e1lni, \u00edrjak le mindent r\u00e9szletesen. Neh\u00e9z evvel a dr\u00f3ttal a kezemben. De legal\u00e1bb a d\u00e9lut\u00e1n az sz\u00e9p volt. Napsugaras.<\/p>\n

M\u00e1r kij\u00f6ttem a metr\u00f3b\u00f3l a manhattani oldalon, \u00e9s \u00e9reztem, nem a t\u00f6megt\u0151l viszketek, sz\u00e9d\u00fcl\u00f6k \u00e9s dagad fel lil\u00e1ra mindenem, de a gy\u00f3gyszernek k\u00e9s\u0151 volt hatni. Soha nem l\u00e1ttam ennyira ingatagnak a 14. utc\u00e1t. A k\u00f3rh\u00e1z mellett \u00e1lltam. Valami megmagyar\u00e1zhatatlan okn\u00e1l fogva elkezdtem ellenkez\u0151leg futni. Hazafel\u00e9. Berohantam az indiai f\u0151szerboltba, \u00e9s lekaptam egy k\u00e9tliteres sz\u0151l\u0151levet, \u00e9s neki\u00e1lltam vedelni. A boltos nem sz\u00f3lt, sokszor l\u00e1tott m\u00e1r, t\u00fcrelmesen mosolyogva megv\u00e1rta, amig kifizetem. Kiv\u00e1gtattam a boltb\u00f3l, \u00e9s magamat is meglep\u0151 rekordid\u0151 alatt az Avenue C sark\u00e1n tal\u00e1ltam magam a buszmeg\u00e1ll\u00f3ban. Akkor m\u00e1r nem l\u00e1ttam. Le kellett \u00fcln\u00f6m, b\u00e1r j\u00f6tt a busz. A n\u0151 a meg\u00e1ll\u00f3ban nem is b\u00e1nta, ha j\u00f6n, neki a drogosokb\u00f3l meg alkoholist\u00e1kb\u00f3l nagyon is elege van. Nekem meg nem \u00e1llt m\u00f3domban elmagyar\u00e1zni. \u00dczenetet \u00edrtam Marge bar\u00e1tn\u0151mnek, milyen sz\u00e1mot illik szombat este felh\u00edvni, ha az embernek allergiarohama van? Az volt, amire sz\u00e1m\u00edtottam, v\u00e1lasz helyett kv\u00edzk\u00e9rd\u00e9sek k\u00f6vetkeztek. \u00c9s a meger\u0151s\u00edt\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge: milyen allergi\u00e1d van?
\nNos, milyen. Cs\u00faf, ahogy eln\u00e9zem. Vissza\u00edrom: allergia. T\u00f6bbre nem futotta, nem l\u00e1ttam, az ujjaim annyira megdagadtak, hogy nem tudtam \u00edrni, \u00e9s m\u00e1r a sz\u00e1m sem mozgott. Ekkor megsz\u00f3lal a telefon, amit felvenni a legkevesebb es\u00e9lyem sem volt m\u00e1r. Marge h\u00edvott, gondolom, a kim\u00e9rt v\u00e1laszom nem nyugtatta meg, de \u00e9n sem tudtam megnyugtatni, s m\u00e1r a ment\u0151ket sem h\u00edvhattam volna, hiszen a ment\u0151h\u00edv\u00e1s egy vet\u00e9lked\u0151m\u0171sorral is fel\u00e9r\u0151 m\u00e9g hosszabb k\u00e9rdezz-felelek j\u00e1t\u00e9k, teh\u00e1t m\u00e1r nem is maradt csak egy v\u00e1gyam, hazajutni, b\u00e1r nem teljesen volt vil\u00e1gos, mi\u00e9rt is. A h\u00e1z el\u0151tt a busz kivetett mag\u00e1b\u00f3l, \u00e9s bet\u00e1molyogtam a hallba. Vid\u00e1man leparol\u00e1ztunk a recepci\u00f3ssal, aki mindig udvariasan megk\u00e9rdezi, hogysmint s hasonl\u00f3k. Mondom is neki, hogy el\u0151fordulhat, most nem azt a v\u00e1laszt kapja, amit hallani rem\u00e9lt, picit ugyanis mintha rosszul lenn\u00e9k. \u00c9s azon t\u00f6prengek itt magamban, hogy amennyiben ez a helyzet m\u00e9g dr\u00e1maibb\u00e1 fajul esetleg sz\u00e1m\u00edthatok-e r\u00e1, hogy h\u00edv nekem egy ment\u0151aut\u00f3t? Winston nagyszer\u0171 ember, szerintem a j\u00f3isten is recepci\u00f3snak teremtette, s mi meg nyugodtabban alhatunk, ha tudjuk, hogy ez a der\u00e9k ember \u00e9ppen a mi h\u00e1zunkban teljes\u00edti odaad\u00f3 szolg\u00e1lat\u00e1t. Nem hezit\u00e1lt egyetlen pillanatot sem, m\u00e1ris bekapcsol\u00f3dott a 911-es h\u00edv\u00f3sz\u00e1m\u00fa, nem emeltd\u00edjas kv\u00edzj\u00e1t\u00e9kba. \u00c9s h\u0151siesen megv\u00e1laszolt minden nekiszegezett k\u00e9rd\u00e9st a vonal t\u00fals\u00f3 fel\u00e9r\u0151l. Hallom k\u00e9rdik t\u0151le \u201e – \u00c9s most j\u00f3l van a beteg?\u201d
\n–\tMondja, hogy igen – intettem.
\n–\tNem, asszonyom. – v\u00e1laszolt Winston- Ha j\u00f3l lenne, nem zaklatn\u00e1nk magukat telefonh\u00edv\u00e1sunkkal, hanem kocogn\u00e1nk az East River partj\u00e1n. Az \u00far nincs j\u00f3l. \u00a0– \u00a0Hosszasabban a szemembe b\u00e1mult a szem\u00fcvege al\u00f3l, majd hozz\u00e1tette – Felel\u0151ss\u00e9gem teljes tudat\u00e1ban \u00e1ll\u00edthatom, hogy rosszul van.
\nMajd \u00fajabb k\u00e9rd\u00e9sz\u00e1port k\u00f6vet\u0151en odas\u00fagta:<\/p>\n

–\tV\u00e9szkapcsolat?
\n–\tAz mi…? – s\u00fagtam vissza.
\n–\tValakit, akit felh\u00edvunk, ha bajban lenne.
\n–\tSenkim sincs…
\n–\tH\u00edvjanak benn\u00fcnket – sz\u00f3lt a telefonba – Mindj\u00e1rt itt a ment\u0151. – fordult fel\u00e9m- Addig menjen, tegye le a f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9p\u00e9t, ma m\u00e1r \u00fagysem haszn\u00e1lja. Legyen mag\u00e1n\u00e1l f\u00e9nyk\u00e9pes igazolv\u00e1ny, biztos\u00edt\u00e1si k\u00e1rtya. \u00c9s gy\u0151z\u0151dj\u00f6n meg r\u00f3la, hogy bez\u00e1rta az ajt\u00f3t, miel\u0151tt elhagyja a h\u00e1zat.<\/p>\n

A ment\u0151s\u00f6k egyike fiatal latin fick\u00f3 a m\u00e1sik magas, k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa \u00edr.<\/p>\n

–\tFek\u00fcdjek le? – k\u00e9rdem el\u0151z\u00e9kenyen.
\n–\tCsak, ha annyira f\u00e1radt. Nemsok\u00e1ra benn lesz\u00fcnk.
\n–\tHova visznek?
\n–\tIsraelbe.
\n–\tNa az j\u00f3! Ott m\u00e9g \u00fagysem voltam.
\n–\tBeth Israel klinika a 15. utc\u00e1ban…
\n–\tAhol lesz\u00e1lltam a metr\u00f3r\u00f3l.
\n–\tVan \u00d6nn\u00e9l f\u00e9nyk\u00e9pes igazolv\u00e1ny \u00e9s biztos\u00edt\u00e1si k\u00e1rtya?
\n–\tVan.
\n–\tH\u0171ha! Maga szerencs\u00e9s! J\u00f3 lehet enn\u00e9l a l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1gn\u00e1l dolgozni, csupa j\u00f3t hallottam r\u00f3la…
\n–\tHallani \u00e9n is. Csupa j\u00f3t. \u00c9s szerencs\u00e9s is vagyok. Itt aut\u00f3zom szombat este a First Avenue-n sirulir\u00fazva magukkal…<\/p>\n

Val\u00f3ban kiengedtek \u00e9jf\u00e9lkor. Kit\u00e1ntorogtam, \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel tapasztaltam, hogy nem hazudott a szerb sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa ifj\u00fa doki, aki figyelmeztetett, nagyon el fogok \u00e1lmosodni a gy\u00f3gyszerekt\u0151l, \u00e9s hozz\u00e1tette, ne vezessek. Mondom, mekkora m\u00e1zlista vagyok, mert idefel\u00e9 j\u00f3fej ment\u0151s\u00f6k egyengett\u00e9k a sorsomat, m\u00e1sr\u00e9szt p\u00e1r utc\u00e1ra lakom, azt\u00e1n meg szombat este is van, meg sem fordult bennem, hogy net\u00e1n vezessek.<\/p>\n

–\t\u00d6r\u00f6mmel l\u00e1tom, uram, hogy hazat\u00e9rt! – \u00fcdv\u00f6z\u00f6lt Winston.
\n–\tEzt most \u00e9n is \u00f6r\u00f6mmel l\u00e1tom, Winston. \u00c9s nagyra \u00e9rt\u00e9kelem a seg\u00edts\u00e9g\u00e9t!
\n–\tNagyon \u00f3vatosnak kell lenni, uram. \u00c9n a cayenne paprika por\u00e1ra vagyok allergi\u00e1s…<\/p>\n

Kicsit k\u00e9s\u0151bb Arnoldnak mes\u00e9lve \u00e9lm\u00e9nyeimet k\u00e9rdi, nincs-e jobb dolgom szombat est\u00e9re, mintsem ment\u0151zni. Mondom neki:<\/p>\n

–\tIr\u00edgy vagy! H\u00e1rompercenk\u00e9nt szir\u00e9n\u00e1zik egy aut\u00f3 az ablakom alatt. Egyszer nekem is szir\u00e9n\u00e1zhatnak New Yorkban…<\/p>\n

New York, 2012. m\u00e1rcius 18.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(Levelek New Yorkb\u00f3l) Fekszem kellemesen ellazulva a s\u00fcrg\u0151ss\u00e9gi oszt\u00e1ly k\u00e9nyelmesnek is mondhat\u00f3 \u00e1gy\u00e1n, karomban matat valami zacsk\u00f3ra k\u00f6t\u00f6tt t\u0171, amelynek vezet\u00e9ke szerintem bosszant\u00f3an merev, \u00e9s feleslegesen plusz rossz k\u00f6z\u00e9rzetet ad az embernek. Csipog a fejem felett a g\u00e9p, annyi minden van a k\u00e9perny\u0151j\u00e9n, egy sz\u00e1mp\u00e1rr\u00f3l felt\u00e9telezem, hogy a v\u00e9rnyom\u00e1som, ann\u00e1l tov\u00e1bb nem is \u00e9rdekel.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-14538","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kalandozok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/14538","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=14538"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/14538\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=14538"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=14538"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=14538"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}