{"id":17452,"date":"2012-09-02T11:42:22","date_gmt":"2012-09-02T11:42:22","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=17452"},"modified":"2012-09-02T11:42:22","modified_gmt":"2012-09-02T11:42:22","slug":"rabelais","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=17452","title":{"rendered":"Rabelais"},"content":{"rendered":"

Kerekes Tam\u00e1s k\u00e9pzelt interj\u00faja a francia klasszikussal<\/strong><\/em><\/p>\n

– Francois! Mit \u00fczen az ut\u00f3kornak?<\/strong><\/em><\/p>\n

– A M\u0170 akkor \u00fct, mint Joe Fraizer \u00e9s Cassius Clay, ha az \u00edr\u00f3 be\u00e1llt, mint a klinikai hal\u00e1l, \u00e9s mindegy, hogy angyaltrombit\u00e1t\u00f3l, vagy faszeszt\u0151l.<\/p>\n

– Mester! Igaz, amit Friedell \u00d6nr\u0151l \u00e1ll\u00edt?<\/strong><\/em>
\n„Szatirikus emberev\u0151 volt Rabelais, \u00e9s m\u00e9rhetetlen adagokban fogyasztotta a k\u00e9pmutat\u00f3 csuh\u00e1sokat, steril tud\u00f3sokat, korrupt hivatalnokokat.”<\/em><\/p>\n

– Igen, ez szarom\u00e1ni\u00e1m r\u00e9sze.<\/p>\n

– Francois! Igaz, hogy elv\u00e1llaltad a Le Monde gasztroblogger szak\u00e9rt\u0151i posztj\u00e1t?<\/strong><\/em><\/p>\n

– Igaz: A gasztron\u00f3mia els\u0151 igazi kalandja ez. A cs\u00fafol\u00f3d\u00f3 „francia Hom\u00e9rosz” (ez voln\u00e9k \u00e9n) a XVI. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n teremtette meg a k\u00e9t nagyev\u0151 (Gargantua \u00e9s Pantagruel) figur\u00e1j\u00e1t, s az ut\u00f3kor csak \u00e1mul: hogy lehet valaki egy id\u0151ben m\u0171velt humanista \u00e9s tr\u00e1g\u00e1r borissza, tud\u00f3s moralista \u00e9s kicsapong\u00f3 kujon, eleg\u00e1ns \u00e9s otromba, ak\u00e1r egy \u00f6rd\u00f6gi grimaszokkal \u00e9s angyali mosolyokkal teli katedr\u00e1lis nagyorgon\u00e1ja. Az \u00e9n lelem\u00e9nyem Messer Gaster (Bend\u0151 Uram), kinek hatalm\u00e1t\u00f3l hi\u00e1ba is akarnak szabadulni a Gyomorim\u00e1d\u00f3k (gastrol\u00e1tres-ok), rabszolg\u00e1k maradnak, dolgozni nem akarnak, mindenr\u0151l csak az ev\u00e9s jut esz\u00fckbe, rettegnek att\u00f3l, hogy lefogynak. Az \u00e9n sz\u00fclem\u00e9nyem az \u00e1lszentek \u00e1lszentje, az \u00f6nsanyargat\u00f3 b\u00f6jt jelk\u00e9pe, H\u00fashagy\u00f3kedd is. „K\u00f6p\u00e9se: artics\u00f3ka, ha orr\u00e1t f\u00fajja: s\u00f3s angolna esik ki bel\u0151le, \u00fcv\u00f6lt\u00e9se: kacsa r\u00f6vid l\u00e9ben, izzads\u00e1ga: t\u0151kehal friss vajban, b\u00f6f\u00f6g\u00e9se: b\u00f6d\u00f6nnyi birsalmasajt, duzzog\u00e1sa: diszn\u00f3l\u00e1b zs\u00edrban.”<\/p>\n

Az \u00e9n hurkaseregemmel sz\u00e1ll szembe – der\u00e9k szak\u00e1csai seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel – Pantagruel. Fegyver\u00fck vasny\u00e1rs, zs\u00edrfog\u00f3 t\u00e1l, sz\u00e9nvon\u00f3 lap\u00e1t, \u00fcst, rost\u00e9ly, piszkavas, serpeny\u0151 \u00e9s mozs\u00e1rt\u00f6r\u0151. Besz\u00e9des nev\u00fck van a konyha katon\u00e1inak is: Bablevesi, Bornyalka, Karmon\u00e1dly, Bund\u00e1skenyeresi, Pacalnoki, K\u00f6v\u00e9rsp\u00e9ki, S\u00fcltront\u00f3, Hurkamester, Serpeny\u0151ssi. \u00c9s ahogy a nemes szak\u00e1csok (\u00e9pp\u00fagy, mint M\u00e1ty\u00e1s idej\u00e9ben magyar sorst\u00e1rsaik) hetyk\u00e9n \u00e9s h\u00e1nyavetin m\u00e9sz\u00e1rolni kezdik a k\u00f6v\u00e9r szafal\u00e1d\u00e9k, v\u00e9res \u00e9s m\u00e1jas hurk\u00e1k, h\u00fasos p\u00e1st\u00e9tomok \u00e9s kolb\u00e1szk\u00e1k sereg\u00e9t, \u00fagy v\u00e1lik vil\u00e1goss\u00e1, hogy a vaskos gasztron\u00f3miai tr\u00e9fa val\u00f3j\u00e1ban l\u00e1zad\u00e1s a k\u00f6z\u00e9pkori egyh\u00e1z rosszabbik arca, a barb\u00e1r t\u00f6rv\u00e9nyek, az egyetem, az \u00e1llam \u00f6ntelt k\u00e9pvisel\u0151i ellen.<\/p>\n

Az Alcofibras Nasier anagrammatikus \u00e1ln\u00e9ven kiadott reg\u00e9ny teljesen \u00faj m\u0171fajt hozott a retorikai er\u0151, a nyelvi humor \u00e9s a kifinomult szellemess\u00e9g robban\u00f3 elegy\u00e9vel. Az \u00e9rz\u00e9ki t\u00falz\u00e1s, a legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb szabados, r\u00e9szeges \u00e9s pimasz v\u00e1gyakkal j\u00e1tsz\u00f3 kom\u00e9dia olyan m\u0171vek el\u0151h\u00edrn\u00f6k\u00e9v\u00e9 teszi Rabelaist a reg\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, mint a Don Quijote, vagy az Ulysses. Legnagyobb v\u00edvm\u00e1nya tal\u00e1n a szabad szellem, amellyel a f\u00f6ldh\u00f6z ragadt alp\u00e1ris\u00e1got a humanista b\u00f6lcsess\u00e9g mindenben k\u00e9telked\u0151 hangnem\u00e9vel \u00f6tv\u00f6zi.<\/p>\n

– Mester! Kire hatott legink\u00e1bb az ut\u00f3korban?<\/strong><\/em><\/p>\n

– Balzacra (Szam\u00e1rb\u0151r):
\n„Adn\u00e9k p\u00e1r forintot a matematikusnak, aki egy algebrai egyenlettel bebizony\u00edtan\u00e1 a pokol l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t.
\nF\u00f6ldobott egy p\u00e9nzdarabot.
\n\u2014 Ha fej, akkor van Isten! \u2014 ki\u00e1ltotta.
\n\u2014 Ne n\u00e9zd meg! \u2014 mondta Rapha\u00ebl, megragadva a p\u00e9nzt. \u2014 Ki tudja, a v\u00e9letlennek n\u00e9ha furcsa tr\u00e9f\u00e1i vannak.
\n\u2014 Sajnos! \u2014 folytatta \u00c9mile m\u00f3k\u00e1s szomor\u00fas\u00e1ggal. \u2014 Nem tudom, hol vessem meg a l\u00e1bamat a hitetlen geometri\u00e1ja meg a p\u00e1pa Pater noster-ja k\u00f6z\u00f6tt. Eh, igyunk!\u201d<\/p>\n

Igy\u00e1l: azt hiszem, ez az isteni butykos jelig\u00e9je \u00e9s Pantagruel v\u00e9gs\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9se.<\/p>\n

„\u2014 A Pater noster-nak k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck a m\u0171v\u00e9szetet, m\u0171eml\u00e9keinket, tal\u00e1n a tudom\u00e1nyt \u2014 felelte Rapha\u00ebl \u2014, s ami m\u00e9g nagyobb j\u00f3t\u00e9tem\u00e9ny: modern korm\u00e1nyzatunkat is, melyben egy-egy hatalmas t\u00e1rsadalmat csod\u00e1latos m\u00f3don \u00f6tsz\u00e1z kim\u0171velt emberf\u0151 k\u00e9pvisel, melyben az egym\u00e1ssal ellent\u00e9tes er\u0151k k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s\u00edtik egym\u00e1st, \u00e9s minden hatalmat a Civiliz\u00e1ci\u00f3-nak biztos\u00edtanak, az \u00f3ri\u00e1s kir\u00e1lyn\u0151nek, aki a Kir\u00e1lyhely\u00e9be l\u00e9pett, f\u00f6lv\u00e1ltotta ezt az \u00f3don \u00e9s f\u00e9lelmetes figur\u00e1t, ezt az \u00e1lv\u00e9gzetet, melyet az ember teremtett mag\u00e1nak, saj\u00e1t maga \u00e9s az \u00e9g k\u00f6z\u00e9. Ezekkel a nagyszer\u0171 teljes\u00edtm\u00e9nyekkel szemben az ateizmus puszta medd\u0151 v\u00e1znak t\u0171nik f\u00f6l. Mit sz\u00f3lsz hozz\u00e1?
\n\u2014 Arra a v\u00e9rtengerre gondolok, amelyet a katolicizmus ontott ki \u2014 felelte hidegen \u00c9mile. \u2014 Ereinket, sz\u00edv\u00fcnket ragadta meg, \u00fagy majmolta a v\u00edz\u00f6z\u00f6nt. K\u00fcl\u00f6nben mindegy! Minden gondolkod\u00f3 embernek Krisztus z\u00e1szlaja alatt kell haladnia. Egyed\u00fcl csak \u0151 szentes\u00edtette a szellem gy\u0151zelm\u00e9t az anyag f\u00f6l\u00f6tt, egyed\u00fcl \u0151 nyilatkoztatta ki el\u0151tt\u00fcnk k\u00f6lt\u0151i m\u00f3don azt a k\u00f6zbees\u0151 vil\u00e1got, amely Istent\u0151l elv\u00e1laszt minket.
\n\u2014 Azt hiszed? \u2014 k\u00e9rdezte Rapha\u00ebl le\u00edrhatatlan, ittas mosollyal. \u2014 Nos, akkor nehogy kompromitt\u00e1ljuk magunkat, rajta, \u00fcr\u00edts\u00fck poharunkat diis ignotis!
\nS ki\u00fcr\u00edtett\u00e9k kelyh\u00fcket, a tudom\u00e1ny, a sz\u00e9ng\u00e1z, a p\u00e1rolt illatok, a k\u00f6lt\u00e9szet \u00e9s a hitetlens\u00e9g kelyh\u00e9t.”<\/p>\n

– Mester, mi a v\u00e9lem\u00e9nye a kenderr\u0151l?<\/strong><\/em><\/p>\n

– Orvoss\u00e1gk\u00e9nt aj\u00e1nlom. Hisz haszn\u00e1lt\u00e1k kor\u00e1bban f\u00e1jdalom, rohamok, asztma, izomg\u00f6rcs, h\u00e1nyinger, \u00e1lmatlans\u00e1g, f\u00fclf\u00e1j\u00e1s, felf\u00fav\u00f3d\u00e1s, \u00e9tv\u00e1gytalans\u00e1g, vaj\u00fad\u00e1si f\u00e1jdalmak, depresszi\u00f3, menstru\u00e1ci\u00f3s g\u00f6rcs\u00f6k, ny\u00e1lkah\u00e1rtya-gyullad\u00e1s, szorong\u00e1s, depresszi\u00f3 ellen. (A reum\u00e1ra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t m\u00e1ig kutatj\u00e1k.) Hal\u00e1los t\u00faladagol\u00e1sra utal\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kok nem l\u00e9teznek. Afrodizi\u00e1kimk\u00e9nt is emlegetik. \u00c9n, Rabelais, s (k\u00f6nnyed toll\u00fa \u00edr\u00f3 \u00e9s mellesleg orvos) k\u00f3lika, \u00e9g\u00e9si sebek, \u00e9s k\u00f6szv\u00e9ny ellen aj\u00e1nlom.<\/p>\n

A Megv\u00e1glak Produkci\u00f3s Iroda k\u00e9rd\u00e9se: – Nem f\u00e9l a pokolt\u00f3l?<\/strong><\/em><\/p>\n

– A pokol csak egy sz\u00e9n\u00e9get\u0151.<\/p>\n

– Tom! Figyelj ide. Nincs sok id\u0151nk – mondta Rabelais, figyelj: Voltaire bar\u00e1tja felfedezi a platin\u00e1t, \u00e9s behozza Eur\u00f3p\u00e1ba a kokaint. Freud j\u00f3 \u00faton j\u00e1r ahhoz, hogy k\u00f6zvesz\u00e9lyes legyen, de nyugalom, csak egy m\u00e1sik bolyg\u00f3n van. Azt tudt\u00e1k m\u00e1r egy j\u00f3 ideje, hogy a F\u00f6ld g\u00f6mb\u00f6ly\u0171, de hogy mennyire, azt m\u00e9g nem. Ennek gyakorlati vonatkoz\u00e1sai voltak, hisz a haj\u00f3z\u00e1sban, ha egy fok elt\u00e9r\u00e9s van, az befoly\u00e1solja, hogy felfedeznek egy szigetet vagy nem, illetve, hogy a haj\u00f3 a ny\u00edlt \u00f3ce\u00e1non siklik, vagy egyenesen nekirohan a hegyfoknak.1734-ben a francia akad\u00e9mia \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy f\u00e9nyt der\u00edt a dolgokra. K\u00e9t exped\u00edci\u00f3t terveztek a f\u00f6ldgoly\u00f3 k\u00e9t vid\u00e9k\u00e9re, hogy lem\u00e9rjenek egy-egy fokot. Jelentkez\u0151kben nem volt hi\u00e1ny, amikor kitud\u00f3dott, hogy a francia tud\u00f3sok els\u0151 \u00edzben D\u00e9l-Amerik\u00e1ba utazhatnak, mindenki menni akart.<\/p>\n

A sort egy fiatal matematikus zseni, bizonyos Charles Marie de la Condamine nyitotta meg, akit huszonkilenc \u00e9ves kor\u00e1ban vettek fel a Francia Akad\u00e9mia tagjai k\u00f6z\u00e9. Voltaire szem\u00e9lyesen is ismerte, \u00e9s azt mondta r\u00f3la, hogy \u201eheves k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g hajtja\u201d. A k\u00e9t f\u00e9rfi hivatalos volt egy vacsor\u00e1ra, ahol tombol\u00e1t rendeztek, \u00e9s egym\u00e1s mellett \u00fcltek. Condamine zseni\u00e1lis statisztikus volt, s a szalv\u00e9t\u00e1j\u00e1ra firk\u00e1lt egyszer\u0171 k\u00e9pletb\u0151l kisz\u00e1m\u00edtotta, hogy a szervez\u0151k nem nyomtattak el\u00e9g szelv\u00e9nyt, \u00e9s elmondta mindezt Voltaire-nek.<\/p>\n

\u00c1m azt is elmagyar\u00e1zta, hogy ha valaki az \u00f6sszes szelv\u00e9nyt felv\u00e1s\u00e1roln\u00e1, akkor bus\u00e1s haszonra tenne szert. Voltaire ivott p\u00e1r poh\u00e1rk\u00e1val \u00e9s \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, megpr\u00f3b\u00e1lja. A vacsora v\u00e9g\u00e9n f\u00e9l milli\u00f3 frankot nyert. \u00d6sszebar\u00e1tkoztak. Ezut\u00e1n egy kir\u00e1lyi audenci\u00e1n Voltaire maga aj\u00e1nlotta az exped\u00edci\u00f3ra a matematikus bar\u00e1tj\u00e1t. Condamine egy csillag\u00e1szb\u00f3l, egy matematikusb\u00f3l, egy botanikusb\u00f3l \u00e9s egy \u00f3r\u00e1smesterb\u0151l kiv\u00e1l\u00f3 csapatot \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze. Az \u00faton k\u00e9t fiatal spanyol tenger\u00e9sztiszt vigy\u00e1zta minden l\u00e9p\u00e9s\u00fcket: arra \u00fcgyeltek, hogy a tudom\u00e1nyos exped\u00edci\u00f3 \u00fcr\u00fcgy\u00e9n nehogy a j\u00f6v\u0151ben francia megsz\u00e1ll\u00e1st el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 k\u00e9mked\u00e9s folyj\u00e9k.<\/p>\n

A csapat 1734 november\u00e9ben \u00e9rkezett meg D\u00e9l-Amerik\u00e1ba. Ez volt az els\u0151 tudom\u00e1nyos exped\u00edci\u00f3 az \u00dajvil\u00e1gba, \u00e9s ennek k\u00f6sz\u00f6nheti a tudom\u00e1ny a kok\u00e1t. Amint meg\u00e9rkeztek, a csapat kett\u00e9v\u00e1lt, Condamine gyalog ment. Tal\u00e1lt egy kaucsukf\u00e1b\u00f3l nyerhet\u0151 rugalmas anyagot, amelyb\u0151l m\u0171szerei sz\u00e1m\u00e1ra v\u00edzhatlan bor\u00edt\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett \u00e9s szint\u00e9n \u00f3ri\u00e1si karriert futott be ez a rugalmas, var\u00e1zslatos anyag. K\u00e9s\u0151bb megsz\u00fcletett a vil\u00e1g gumiipara, de a kez\u00e9ben tartott k\u0151 nyom\u00e1n fedezt\u00e9k fel a platin\u00e1t is. A dzsungelben a m\u00e9r\u00e9sek nyolc \u00e9ven \u00e1t tartottak. A csapat k\u00f6zben les\u00fajt\u00f3 h\u00edrt kapott. Egy m\u00e1sik exped\u00edci\u00f3 sikeres adatokhoz jutott, az \u00fatjuk feleslegess\u00e9 v\u00e1lt. R\u00e1ad\u00e1sul a csapat egyik tagja meghalt mal\u00e1ri\u00e1ban, orvosukat pedig agyonverte a feld\u00fch\u00f6d\u00f6tt t\u00f6meg. Egy mened\u00e9kh\u00e1zban kerestek mened\u00e9ket.<\/p>\n

\u00dagy t\u0171nt, hogy enn\u00e9l rosszabb helyzetbe m\u00e1r nem ker\u00fclhetnek. De hol volt m\u00e9g a v\u00e9ge az \u00fatnak? A csapat botanikusa, Joseph de Jussieu, Franciaorsz\u00e1g legkiv\u00e1l\u00f3bb botanikusdinaszti\u00e1j\u00e1nak tagja, mindv\u00e9gig \u0151shonos n\u00f6v\u00e9nyfajt\u00e1kat gy\u0171jt\u00f6getett \u00e9s t\u00e1rolt, s egy szolga fel\u00fcgyelet\u00e9re b\u00edzta \u0151ket. Az \u00e9vek sor\u00e1n hatalmas gy\u0171jtem\u00e9nyt halmozott fel \u00faj, addig ismeretlen fajokb\u00f3l, s \u0151 nevezhette el volna valamennyit. Minden es\u00e9lye megvolt r\u00e1, hogy a vil\u00e1g legismertebb botanikusa legyen. \u00c1m mialatt a csapat bujdosott, a szolga az eg\u00e9szet elvesztette. Jussieu meg\u0151r\u00fclt. \u00dagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy nem megy haza, elhelyezkedett a Limai Egyetemen. A csapat egy m\u00e1sik tagja is meg\u0151r\u00fclt, a rajzol\u00f3 sz\u00f6rnyethalt, mert \u00f6sszeomlott alatta egy \u00e1llv\u00e1ny, Condamine, aki nem is \u0151r\u00fclt meg \u00e9s nem is halt meg, gyalog haza indult. A tr\u00f3pusi betegs\u00e9gekt\u0151l \u00e9s az \u00fati viszontags\u00e1gokt\u00f3l f\u00e9l f\u00fcl\u00e9re megs\u00fcket\u00fclt, f\u00e9l l\u00e1b\u00e1ra megs\u00e1ntult.<\/p>\n

A val\u00f3s\u00e1g azonban m\u00e9g tartogatott meglepet\u00e9seket. A m\u00e9r\u00e9sek v\u00e9gezt\u00e9vel Jussieu Condamine-nal P\u00e1rizsba akart indulni, de a matematikus ragaszkodott az Amazonasz-on \u00e1t vezet\u0151, hossz\u00fa, k\u00f6lts\u00e9ges \u00fathoz. Jussieu-nak erre nem volt p\u00e9nze, \u00edgy Condamine, aki nem tudott vagy nem akart neki k\u00f6lcs\u00f6nadni, egyed\u00fcl indult haza. Jussieu Lim\u00e1ba ment, hogy rendezze p\u00e9nz\u00fcgyeit. Minden fill\u00e9rje elfogyott, ez\u00e9rt elhelyezkedett orvosk\u00e9nt Quit\u00f3ban. Amikor elegend\u0151 p\u00e9nze gy\u00falt \u00f6ssze, fekete-himl\u0151j\u00e1rv\u00e1ny t\u00f6rt ki, s mivel \u0151 a maroknyi eur\u00f3oai orovos egyike volt, nem engedt\u00e9k hazautazni. Seg\u00edts\u00e9g\u00e9t azzal h\u00e1l\u00e1lt\u00e1k meg, hogy h\u00e1zi \u0151rizetben tartott\u00e1k, \u00e9s szigor\u00fa b\u00fcntet\u00e9ssel fenyegett\u00e9k meg mindenkit, aki a megsz\u00f6ktet\u00e9s\u00e9ben esetleg seg\u00e9dkezne.<\/p>\n

Idej\u00e9t azzal t\u00f6lt\u00f6tte, hogy rag\u00e1lyos betegs\u00e9geket tanulm\u00e1nyozott. Jussieu v\u00e9g\u00fcl 1747-ben kapta meg az enged\u00e9lyt Quito elhagy\u00e1s\u00e1ra. Lim\u00e1ba indult, hogy haj\u00f3ra sz\u00e1lljon hazafel\u00e9. \u00datja sor\u00e1n megvizsg\u00e1lta a kanellaf\u00e1t(ennek k\u00e9rg\u00e9b\u0151l k\u00e9sz\u00fcl a feh\u00e9r fah\u00e9j(. Mint\u00e1it ism\u00e9t hazak\u00fcldte- nagy r\u00e9sz\u00fck azonban ism\u00e9t elveszett. 1748.-ban \u00e9rkezett Lim\u00e1ba, ahol az eredeti exped\u00edci\u00f3 egyik tagj\u00e1val, Godinnel tal\u00e1lkozott. A k\u00e9t f\u00e9rfi f\u00e1raszt\u00f3 \u00fatra indult az Andokba, hogy a telet Buenos Airesben t\u00f6lts\u00e9k. \u00datba ejtett\u00e9k a hoiancaveli ez\u00fcst \u00e9s higanyb\u00e1ny\u00e1kat. La Pazba \u00e9rve Juisseu felfedezte, milyen gazdag az ottani n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1g, s egyed\u00fcl kutatni kezdett.<\/p>\n

P\u00e1r \u00e9v m\u00falva m\u00e1r a kok\u00e1t tanulm\u00e1nyozta a Yungas v\u00f6lgyeiben. P\u00e9nze azonban ism\u00e9t elfogyott, \u00edgy 175o-ben arra k\u00e9nyszer\u00fclt, hogy orvosnak \u00e1lljon La Pazban. A korm\u00e1nyz\u00f3 annyira megkedvelte, hogy n\u00e1la kellett laknia, s j\u00f3 ideig nem is engedte szabadon. N\u00e9gy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb siker\u00fclt meggy\u0151zni a korm\u00e1nyz\u00f3t-m\u00e1r teljesen kimer\u00fclten-hogy engedje szabadon. Ekkor \u00e9rte a h\u00edr, hogy gy\u0171jtem\u00e9nye \u00e9s jegyzetei elpusztultak. Amikor k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k vele, hogy \u00e9desanyja \u00e9s fiv\u00e9rei meghaltak-megroppant. Ism\u00e9t orvosk\u00e9nt helyezkedett el. Egy level\u00e9ben azt \u00edrta, hogy a botanika \u00e9s az orvostudom\u00e1ny t\u00f6nkretette, ez\u00e9rt mindk\u00e9t tudom\u00e1ny\u00e1ggal felhagy, matematikus lesz. Egy s\u00f6t\u00e9t, koszos limai kunyh\u00f3ban nyomorgott m\u00e9g 1O \u00e9ven \u00e1t. V\u00e9g\u00fcl francia utaz\u00f3k adtak r\u00f3la h\u00edrt, gy\u0171jt\u00e9s rendeztek neki, \u00e9s er\u0151nek erej\u00e9vel felrakt\u00e1k egy Franciaorsz\u00e1gba indul\u00f3 haj\u00f3ra, harminchat \u00e9v t\u00e1voll\u00e9t ut\u00e1n.<\/p>\n

K\u00e9t bar\u00e1tja v\u00e1rta, de egyik\u00fcket sem ismerte meg. A balszerencse P\u00e1rizsba is elk\u00eds\u00e9rte. \u00dajabb gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t nem merte maga el\u0151tt \u00fatnak ind\u00edtani Lim\u00e1b\u00f3l, hanem egy megb\u00edzhat\u00f3 szolg\u00e1j\u00e1ra b\u00edzta, mondv\u00e1n, majd \u00e9rte k\u00fcld valakit. A szolga v\u00e1ratlanul meghalt, a gy\u0171jtem\u00e9nyt a t\u0171zbe vetett\u00e9k, az \u00f6sszes tudom\u00e1nyos dolgozattal egy\u00fctt, amit valaha is \u00edrt. Hazat\u00e9rve az Akad\u00e9mia a sorai k\u00f6z\u00e9 fogadta, a t\u00e1j\u00e1ra se n\u00e9zett. Elmebaj\u00e1b\u00f3l soha nem gy\u00f3gyult ki.Egyetleney dolog maradt ut\u00e1na: egy \u00e1ltala gy\u0171jt\u00f6tt koka-n\u00f6v\u00e9ny, a r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt rajzokkal, amit maga Lamarck oszt\u00e1lyozott. A kokain t\u00f6rt\u00e9nete, kultur-hist\u00f3ri\u00e1ja, tilt\u00e1sa, kereskedelme- m\u00e9g enn\u00e9l is izgalmasabb.<\/p>\n

Fegyverek, er\u0151szak, puccsok, b\u0171n\u00f6z\u0151k, p\u00e9nzhegyek, \u00e9s persze a kokain csillog\u00e1sa \u00e9s misztikuma b\u00e1rmennyire igyeksz\u00fcnk is t\u00e1vol tartani magunkt\u00f3l, mindannyiunk \u00e9let\u00e9ben ott van az \u00e1ldott n\u00f6v\u00e9nyb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt ezerszer \u00e1tkozott feh\u00e9r por, a kokain. Ha nem k\u00f6zvetlen\u00fcl, akkor k\u00f6zvetve, sz\u00f3l bele az \u00e9let\u00fcnkbe: minden\u00fctt jelen volt az ink\u00e1kt\u00f3l a harmadik birodalmon \u00e1t az amerikai kontinensig. H\u00e1bor\u00fak t\u00f6rtek ki miatta, hadvez\u00e9rek, tud\u00f3sok \u00e9s m\u0171v\u00e9szek, gazdagok, \u00e1tlagemberek \u00e9s a legszeg\u00e9nyebbek f\u00fcggtek t\u0151le, politikusok, p\u00e1rtok \u00e9s rezsimek buk\u00e1s\u00e1t okozta. V\u00e9gtelen gazdags\u00e1g vagy sz\u00f6rny\u0171s\u00e9ges nyomor, a j\u00e1t\u00e9kos elme \u00e9s l\u00e9lek k\u00e9nyeztet\u00e9se, a fant\u00e1zia serkent\u00e9se vagy v\u00e9res, kegyetlen b\u0171n\u00f6z\u00e9s valahogy minden\u00fctt jelen van. De vajon hogy tehetett szert ekkora hatalomra egy \u00e1rtatlan n\u00f6v\u00e9ny, vagyis ink\u00e1bb a bel\u0151le k\u00e9sz\u00fclt, gy\u00f3gyszerk\u00e9nt oly sok \u00e9letet megment\u0151, drogk\u00e9nt viszont oly sokkal t\u00f6bb \u00e9letet t\u00f6nkre tev\u0151 szer. Hogyan jutottunk el ide? L\u00e1tjuk-e, \u00e9s ha igen, j\u00f3l l\u00e1tjuk-e az okokat \u00e9s az okozatokat? Dominic Streatfeild brit \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 1999-ben eszement zar\u00e1ndok\u00fatra indult. K\u00e9t f\u00f6ldr\u00e9szen k\u00e9t teljes \u00e9ven \u00e1t j\u00e1rt k\u00f6nyvt\u00e1rakba, b\u00f6rt\u00f6ncell\u00e1kba, laktany\u00e1kba, orvosi rendel\u0151kbe \u00e9s politikusok irod\u00e1iba, hogy felkutassa a kokain nyom\u00e1t \u00e9s megtudja t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. \u00c9s v\u00e9g\u00fcl eljutott oda, hogy a magam buta gringo m\u00f3dj\u00e1n v\u00e9gre meg\u00e9rtettem a dolog l\u00e9nyeg\u00e9t. Ezt az \u00e9lm\u00e9nyt \u00e9s a hozz\u00e1 elvezet\u0151 utat, a felfedez\u00e9seket, r\u00e1csod\u00e1lkoz\u00e1sokat, homlokra csap\u00e1sokat \u00e9s megd\u00f6bben\u00e9seket osztja meg vel\u00fcnk, \u00e9s veled, Tom.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kerekes Tam\u00e1s k\u00e9pzelt interj\u00faja a francia klasszikussal – Francois! Mit \u00fczen az ut\u00f3kornak? – A M\u0170 akkor \u00fct, mint Joe Fraizer \u00e9s Cassius Clay, ha az \u00edr\u00f3 be\u00e1llt, mint a klinikai hal\u00e1l, \u00e9s mindegy, hogy angyaltrombit\u00e1t\u00f3l, vagy faszeszt\u0151l. – Mester! Igaz, amit Friedell \u00d6nr\u0151l \u00e1ll\u00edt?<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[122],"tags":[],"class_list":["post-17452","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-interju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/17452","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=17452"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/17452\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=17452"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=17452"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=17452"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}