{"id":17484,"date":"2012-09-03T13:41:04","date_gmt":"2012-09-03T13:41:04","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=17484"},"modified":"2012-09-03T13:41:18","modified_gmt":"2012-09-03T13:41:18","slug":"angol-betegseg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=17484","title":{"rendered":"„Angol betegs\u00e9g”?"},"content":{"rendered":"

Nemr\u00e9gen \u00edrtunk (l\u00e1sd itt<\/a><\/strong>) \u00a0a Cs\u00edkszered\u00e1ban id\u00e9n megjelent, dr. Veress Albert \u00e9s Vad\u00e1sz Gyula jegyezte tanulm\u00e1nygy\u0171jtem\u00e9nyr\u0151l (Az \u00f6rd\u00f6g cimbor\u00e1ja. St\u00e1tus, 2012)<\/em>, melynek t\u00e1rgya az \u00f6ngyilkoss\u00e1gok. Meg\u00e1llap\u00edtottuk: forr\u00f3, izgalmas t\u00e9ma, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert a szerz\u0151k t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00e9vtizede, buldog m\u00f3dj\u00e1ra foglalkoznak vele – ett\u0151l hiteles \u00e9s m\u00e9ly a vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1suk.<\/p>\n

Jelen k\u00f6nyv\u00fckkel – mutattunk r\u00e1 nemr\u00e9gen – annak pr\u00f3b\u00e1ltak ut\u00e1naj\u00e1rni, hogy v\u00e1laszt kapjanak szorongva feltett k\u00e9rd\u00e9s\u00fckre (amely, sajnos, k\u00f6zhiedelem is egyben): val\u00f3ban \u00f6ngyilkos n\u00e9p-e a magyar?<\/p>\n

A v\u00e1lasz, a k\u00f6tetb\u0151l is kitetszik, egy\u00e1ltal\u00e1n nem egyszer\u0171. Hiszen az adatok nagy h\u00e1nyada l\u00e1tsz\u00f3lagt az \u00e1ll\u00edt\u00e1s mellett sz\u00f3l, mik\u00f6zben a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s a f\u00f6ldrajzi kitekint\u00e9s arra utal, hogy mint minden j\u00e1rv\u00e1nyszer\u0171en terjed\u0151 t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9g, az \u00f6ngyilkoss\u00e1g is k\u00fclorsz\u00e1gokb\u00f3l, ottani mint\u00e1k nyom\u00e1n terjedt el mifel\u00e9nk, m\u00e1rmint K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n

A k\u00f6nyv egyik fejezete \u00e9ppens\u00e9ggel azt igazolja, hogy mik\u00f6zben a XVI. sz\u00e1zadi Magyar Kir\u00e1lys\u00e1gban szinte nem is hallani a szuicid magatart\u00e1sr\u00f3l, addig a korabeli Angli\u00e1ban az \u00f6ngyilkoss\u00e1g m\u00e1r s\u00falyos t\u00e1rsadalmi gondk\u00e9nt jelentkezik, a kor tud\u00f3s kopony\u00e1i aggodalommal foglalkoznak mibenl\u00e9t\u00e9vel \u00e9s visszaszor\u00edt\u00e1s\u00e1nak es\u00e9lyeivel.<\/p>\n

Olyannyira, hogy 1733-ban egy angol orvos, George Cheyne egyenesen angol betegs\u00e9gnek („english malady”) nevezte az \u00f6ngyilkoss\u00e1g divatj\u00e1t \u00e9s betegs\u00e9gk\u00e9nt t\u00e1rgyalt r\u00f3la munk\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n

A k\u00f6nyv vonatkoz\u00f3 fejezet\u00e9nek ment\u00e9n haladva, \u00e9ppen ez\u00e9rt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekes, tanuls\u00e1gos t\u00e9nyt id\u00e9z\u00fcnk a k\u00f6z\u00e9pkori Albion \u00f6ngyilkoss\u00e1gi szok\u00e1sair\u00f3l.<\/p>\n

* A legels\u0151 ismert angliai (k\u00f6z\u00e9pkori) \u00f6ngyilkoss\u00e1gr\u00f3l egy b\u00edr\u00f3s\u00e1gi iratban t\u00f6rt\u00e9nik eml\u00edt\u00e9s: a feljegyz\u00e9s egy 1171-ben mag\u00e1t felakaszt\u00f3 fiatal n\u0151r\u0151l tesz eml\u00edt\u00e9st.<\/p>\n

* Legend\u00e1s az utols\u00f3 walesi b\u00e1rd \u00f6ngyilkos cselekedete (1283), akir\u0151l Arany J\u00e1nos hat\u00e1sos ballad\u00e1t \u00edrt m\u00e1r a XIX. sz\u00e1zadban.<\/p>\n

„\u00d6tsz\u00e1z, bizony, dalolva ment
\nL\u00e1ngs\u00edrba velszi b\u00e1rd:
\nDe egy se birta mondani
\nHogy: \u00e9ljen Edu\u00e1rd. -”<\/p>\n

* Morus Tam\u00e1s Ut\u00f3pia \u00e1llamr\u00f3l \u00edrt munk\u00e1j\u00e1ban (1516) elgondolta, hogy az \u0151 k\u00e9pzelt, eszm\u00e9nyi \u00e1llam\u00e1ban a gy\u00f3gy\u00edthatatlan betegek, akik terh\u00e9re vannak m\u00e1soknak, enged\u00e9lyezetten vethessenek v\u00e9get \u00e9let\u00fcknek – ak\u00e1r ki\u00e9heztet\u00e9ssel, ak\u00e1r \u00f3pium seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n

* A k\u00f6z\u00e9pkor sz\u00e1zadaiban aki Angli\u00e1ban \u00f6ngyilkos lett, nem kaphatott egyh\u00e1zi temet\u00e9st \u00e9s rendes s\u00edrhelyet sem. Test\u00e9t v\u00e9gigvonszolt\u00e1k az utc\u00e1kon, fell\u00f3gatt\u00e1k, k\u00f6zszeml\u00e9re tett\u00e9k, el\u00e9gett\u00e9k, foly\u00f3ba dobt\u00e1k, vagy a sz\u00edv\u00e9be kar\u00f3t verve \u00fatkeresztez\u0151d\u00e9sben f\u00f6ldelt\u00e9k el. Rokons\u00e1ga, ha csak tehette, letagadta a tettet, vagy ink\u00e1bb \u0151r\u00fcltnek, s\u00falyos betegnek nyilv\u00e1n\u00edtotta az elhunytat, hogy elker\u00fclhesse a sz\u00e9gyent \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9nyi k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket.<\/p>\n

* William Shakespeare (1564-1616) angol dr\u00e1ma\u00edr\u00f3 munk\u00e1iban fontos szerepet kap az \u00f6ngyilkoss\u00e1g mint tragikus konfliktus: 13 esetben k\u00f6vetkezhik be. Besz\u00e9des p\u00e9lda maga Hamlet, a d\u00e1n kir\u00e1lyfi, aki m\u00e9lak\u00f3rban szenved \u00e9s er\u0151sen v\u00edv\u00f3dik az \u00e9let sz\u00f3l\u00edt\u00e1sa \u00e9s az \u00f6npuszt\u00edt\u00e1s szir\u00e9nhangja k\u00f6z\u00f6tt, m\u00edg szerelme,m Of\u00e9lia hagyja mag\u00e1t elpuszt\u00edttattni a v\u00edzsodorral. M\u00e1s \u00f6ngyilkos dr\u00e1mai h\u0151s\u00f6k Shakespeare m\u0171veib\u0151l: R\u00f3me\u00f3 \u00e9s J\u00falia, Cleopatra, Lady Machbeth, Goneril (Lear kir\u00e1ly l\u00e1nya), Othello, Brutus…<\/p>\n

* A kor b\u00f6lcsel\u0151i \u00e9s orvosai szerint az \u00f6ngyilkoss\u00e1g el\u0151id\u00e9z\u0151 oka a b\u00faskomors\u00e1g. F\u0151k\u00e9pp a borong\u00f3s, lehangol\u00f3 angol \u00e9ghajlatot okolt\u00e1k emiatt. Robert Burton oxfordi tud\u00f3s 1621-ben j\u00f3kora alapm\u0171vet szentelt a m\u00e9lak\u00f3rnak, amit \u00e9let\u00e9ben m\u00e9g n\u00e9gyszer kiadtak, valamennyi alkalommal \u00faj \u00e9s b\u0151v\u00edtett form\u00e1ban. Szerinte a m\u00e9lak\u00f3r maitt a beteg nem felel\u0151s, az „\u00f6rd\u00f6g veszi r\u00e1”, hogy belesodr\u00f3djon az \u00f6npuszt\u00edt\u00e1s kalandj\u00e1ba s a maga h\u00f3h\u00e9rja legyen. Egyes \u00e1ll\u00edt\u00e1sok szerint a tud\u00f3s maga is \u00f6nkez\u00e9vel vetett v\u00e9get \u00e9let\u00e9nek: oxfordi szob\u00e1j\u00e1ban felk\u00f6t\u00f6tte mag\u00e1t.<\/p>\n

* A feljegyz\u00e9sekben a paraszts\u00e1g k\u00f6r\u00e9b\u0151l t\u00f6bb \u00f6ngyilkoss\u00e1gi eset ker\u00fclt feljegyz\u00e9sre, mint az \u00fari t\u00e1rsadalomb\u00f3l. Gyan\u00edtj\u00e1k, hogy ez a nagyobb fok\u00fa titkol\u00f3z\u00e1s miatt t\u00f6rt\u00e9nt \u00edgy, hisz tulajdonk\u00e9ppen a p\u00e1rbajoz\u00e1s is az \u00f6ngyilkoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9be vonhat\u00f3, az viszont kimondottan az \u00fari t\u00e1rsadalomban d\u00edvott.<\/p>\n

* A londoni pestisj\u00e1rv\u00e1ny kit\u00f6r\u00e9sekor (1592) a paps\u00e1g egyre komolyabban veszi a statisztik\u00e1z\u00e1st, s a hal\u00e1lra vonatkoz\u00f3 adatok \u00edgy egyre pontosabbak – r\u00f6gz\u00edtik az \u00f6ngyilkoss\u00e1gok gyakoris\u00e1g\u00e1t is.<\/p>\n

* A XVII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n m\u00e9g ink\u00e1bb megn\u00f6veked\u0151 angliai \u00f6ngyilkoss\u00e1gok a n\u00e9pess\u00e9gsz\u00e1m emelked\u00e9s\u00e9vel is \u00f6sszef\u00fcgg\u00f6ttek, \u00e1m az ar\u00e1nyuk a n\u00e9pess\u00e9g szaporod\u00e1si ar\u00e1nyai magasabb volt, ez\u00e9rt m\u00e1s okok is k\u00f6zrej\u00e1tszhattak az esetek sz\u00e1m\u00e1nak emelked\u00e9s\u00e9ben. P\u00e9ld\u00e1ul az els\u0151 angliai p\u00e9nz\u00fcgyi v\u00e1ls\u00e1gok \u00e9s bankcs\u0151d\u00f6k is felel\u0151sek lehetnek egyn\u00e9melyek\u00e9rt. A sok v\u00e1llalkoz\u00f3 nem k\u00e9sz\u00fclt fe! a vadkapitalizmusra olyannyira jellemz\u0151, d\u00fch\u00f6ng\u0151 kapzsis\u00e1gra \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00f6sszevisszas\u00e1gra. Az azel\u0151tt j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 c\u00e9hek \u00e9s kereskedelmi t\u00e1rsas\u00e1gok rendszere elt\u0171nt, a c\u00e9hek m\u00e1r nem \u00e1lltak t\u00f6bb\u00e9 a v\u00e1llalkoz\u00f3k m\u00f6g\u00f6tt az \u00f6sszeoml\u00e1skor. A gazdas\u00e1gi megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1sok, a p\u00e9nz\u00fcgyi cs\u0151d miatt nyomorba s\u00fcllyedt egyes \u00faj v\u00e1llalkoz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1r csak a hal\u00e1l volt a nyomorb\u00f3l kivezet\u0151 \u00fat. R\u00e1ad\u00e1sul tov\u00e1bb lazultak az erk\u00f6lcsi \u00e9s csal\u00e1di k\u00f6tel\u00e9kek, amit a v\u00e1rosok tereb\u00e9lyesed\u00e9se \u00e9s zs\u00fafolts\u00e1ga m\u00e9g kedvez\u0151tlenebb\u00e9 tett.<\/p>\n

* A jelens\u00e9get vizsg\u00e1l\u00f3 nagy angol kopony\u00e1k (George Cheyne, David Hume, Charles Moore, Caleb Fleming) hol a brit kl\u00edm\u00e1t \u00e9s ennek megfelel\u0151 lelki be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1got, hol a lelki betegs\u00e9geket, hol meg a kor t\u00e1rsadalmi visztonyait nevezik meg az \u00f6ngyilkoss\u00e1g kiv\u00e1lt\u00f3 okainak.<\/p>\n

* A jelens\u00e9g vizsg\u00e1lat\u00e1t mind jobban \u00f6szt\u00f6nzik a kor egyetemi test\u00fcletei, k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le p\u00e1ly\u00e1zatokat \u00edrva ki a kutat\u00f3knak.<\/p>\n

* Az\u00e9rt, hogy az \u00f6ngyilkosoknak k\u00f6nnyebben adhassanak v\u00e9gtisztess\u00e9get, nagyon sok \u00f6nkez\u0171s\u00e9g\u0171 hal\u00e1lesetn\u00e9l a hal\u00e1l okak\u00e9nt \u0151r\u00fclts\u00e9get, elmebomlotts\u00e1got t\u00fcntetnek f\u00f6l, ami torz\u00edtja az ar\u00e1nyokat.<\/p>\n

* A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek kell elj\u00f6nnie ahhoz, hogy meg\u00e1llap\u00edttass\u00e9k: a magyarorsz\u00e1gi esetek sz\u00e1ma sok\u00e1ig bizonytalan, olykor felbecs\u00fclhetetlen, mert nincs megb\u00edzhat\u00f3 statisztika. Viszont a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g hamar felz\u00e1rk\u00f3zik Ausztri\u00e1hoz, \u00e9s a nyugateur\u00f3pai \u00e1llamokhoz, megel\u0151zi a kor\u00e1bban vil\u00e1gels\u0151 Angli\u00e1t, de t\u00e9nyleges els\u0151s\u00e9ghez m\u00e1r csak a huszadik sz\u00e1zadban jut.<\/p>\n

(Az aranytalicska nyom\u00e1n<\/a><\/em>)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Nemr\u00e9gen \u00edrtunk (l\u00e1sd itt) \u00a0a Cs\u00edkszered\u00e1ban id\u00e9n megjelent, dr. Veress Albert \u00e9s Vad\u00e1sz Gyula jegyezte tanulm\u00e1nygy\u0171jtem\u00e9nyr\u0151l (Az \u00f6rd\u00f6g cimbor\u00e1ja. St\u00e1tus, 2012), melynek t\u00e1rgya az \u00f6ngyilkoss\u00e1gok. Meg\u00e1llap\u00edtottuk: forr\u00f3, izgalmas t\u00e9ma, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mert a szerz\u0151k t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00e9vtizede, buldog m\u00f3dj\u00e1ra foglalkoznak vele – ett\u0151l hiteles \u00e9s m\u00e9ly a vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1suk.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[120],"tags":[],"class_list":["post-17484","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-essze"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/17484","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=17484"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/17484\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=17484"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=17484"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=17484"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}