{"id":19252,"date":"2012-12-01T06:36:15","date_gmt":"2012-12-01T06:36:15","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=19252"},"modified":"2012-12-01T06:36:15","modified_gmt":"2012-12-01T06:36:15","slug":"dancs-artur-eletigenles-a-vilag-vegen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=19252","title":{"rendered":"Dancs Artur: \u00c9letigenl\u00e9s a vil\u00e1g v\u00e9g\u00e9n"},"content":{"rendered":"
\"\"<\/a>

A szerz\u0151 felv\u00e9tele<\/p><\/div>\n

\n

(Levelek New Yorkb\u00f3l)<\/strong><\/em><\/p>\n

Egy h\u00e1rom m\u00e9ter magas homok-hordal\u00e9k buck\u00e1n felk\u00faszva kapaszkodtam az egykor volt tengerparti s\u00e9t\u00e1ny, a boardwalk pill\u00e9rj\u00e9re. A hurrik\u00e1n \u00e1ltal lecsupasz\u00edtott betonkarok k\u00eds\u00e9rtetiesen sorakoznak a teljesen erod\u00e1l\u00f3dott tengerparton, a v\u00edz m\u00e1r a l\u00e1bakig \u00e9r, a partot teljesen elmosta. H\u00e1rom \u00e9vvel ezel\u0151tt honv\u00e1gy\u00f3 k\u00e9pem k\u00e9sz\u00fclt itt. Egy padon \u00fcltem a s\u00e9t\u00e1nyon, \u00e9s a gigantikus telihold alatt az \u00f3ce\u00e1nt b\u00e1multam, mik\u00f6zben messzire k\u00fcldtem a csapkod\u00f3 hull\u00e1mokon s a Kennedy \u00e1ltal eregetett rep\u00fcl\u0151g\u00e9peken a hazav\u00e1gy\u00f3 gondolataimat. A telihold most is hatalmas. \u00c9pp csak el\u0151bukkant a Far Rockaway lak\u00f3h\u00e1zai m\u00f6g\u00fcl. T\u00e9len onnan, ny\u00e1ron meg az \u00f3ce\u00e1nb\u00f3l kel. Abb\u00f3l a h\u00e1rom \u00e9vvel ezel\u0151tti \u00e9jszak\u00e1b\u00f3l m\u00e1r semmi sem maradt, esetleg a honv\u00e1gy, ami be\u00e9p\u00fclt a New York-i mindennapjaimba, \u00e9s megtanulok lassan vele egy\u00fctt \u00e9lni. Mert m\u00e1r abban is biztos vagyok, akkor sem lenn\u00e9k soha t\u00f6bbet marad\u00e9ktalanul boldog, ha New Yorkot itthagyn\u00e1m b\u00e1rmelyik pontj\u00e1\u00e9rt is ennek a bolondul nagy vil\u00e1gnak. \u00c9s ebben a fagyos mosoly\u00fa holdf\u00e9nyben ott f\u00fcrdik most az eg\u00e9sz puszt\u00edt\u00e1s. Romokk\u00e1 tett otthonok sorakoznak ott, ahol m\u00e9g ny\u00e1ron irigykedve n\u00e9zt\u00fck, hogyan n\u00e9zik a teraszukr\u00f3l grillez\u00e9s k\u00f6zben a napnyugt\u00e1t a tengeren, s\u0151t az is megfordult a fej\u00fcnkben, hogy egyszer majd itt kell lak\u00e1st n\u00e9zn\u00fcnk, mert ann\u00e1l csod\u00e1sabb nincs is, mint szemben\u00e9zni az \u00f3ce\u00e1nnal a nap \u00e9s az \u00e9v minden szak\u00e1ban. Homok, rengeteg homok. Az utc\u00e1k sivatagra eml\u00e9keztetnek, a rend\u0151rs\u00e9gi reflektorok holdb\u00e9li t\u00e1jat k\u00e9peznek a jelenb\u0151l, s\u00fcv\u00edt\u0151 minden \u00e9s f\u00e9lelmetes. A tenger homokhegyeket emelt helyenk\u00e9nt, azokb\u00f3l a h\u00e1zakb\u00f3l, \u00e9p\u00edtm\u00e9nyekb\u0151l kirabolt t\u00e1rgyak \u00e1llnak ki, vagy azok darabjai. Egyik h\u00e1z el\u0151tt bakelit gramofon lemezeken Walt Disney mes\u00e9k \u00e9s kislemez egykori nagy sl\u00e1gerrel. Felvenn\u00e9m, de restellem. M\u00e9g \u00e9n is el vigyek innen?… Holott tudom, azokat a lemezeket m\u00e1r nem fogja a gazd\u00e1juk sem haszn\u00e1lni, m\u00e9g akkor sem, ha r\u00e1juk bukkan itt az irdatlan nagy hullad\u00e9krengetegben.<\/p>\n

– Minket teljesen magunkra hagytak – cseng a f\u00fclembe a zs\u00fafolt buszon hallott p\u00e1rbesz\u00e9d. Most a Rockawayre kijutni ak\u00e1r 3 \u00f3r\u00e1ba is beletelhet, \u00e9s az utaz\u00e1si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek embertelenek.
\n– Bloombergnek fel kellene ismernie, hogy nem csak Manhattan polg\u00e1rmestere, hanem a mienk is. – folytatja a sz\u00f3noki hajlam\u00fa, munk\u00e1b\u00f3l hazafel\u00e9, a f\u00e9lszigetre tart\u00f3 f\u00e9rfi.
\n– Azt mondt\u00e1k, a h\u00edd helyrehozatala hat h\u00f3napig is eltarthat – v\u00e1gja r\u00e1 egy ideges besz\u00e9d\u0171 asszony a metr\u00f3 vas\u00fati h\u00eddj\u00e1ra utalva, ami a Jamaika-\u00f6bl\u00f6n kereszt\u00fcl a v\u00e1ros kontinent\u00e1lis r\u00e9sz\u00e9t kapcsolja a Rockawayhez, \u00e9s amit a vihar, mint egy ors\u00f3 c\u00e9rn\u00e1t \u00fcgyesen feltekert \u00f6nmag\u00e1ra, elv\u00e1gva ezzel az egyik legfontosabb art\u00e9ri\u00e1t a k\u00fcls\u0151s\u00e9g fel\u00e9.
\n– Mert nem Manhattanben van – vakkantja a f\u00e9rfi – Ha Manhattanben lenne, m\u00e1r r\u00e9g rendben lenne az is. Nekik csak n\u00e9gy napig nem volt \u00e1ram, de n\u00e1lunk?… K\u00e9t h\u00e9tig! Gener\u00e1tort kellett vennem ezerk\u00e9tsz\u00e1z\u00e9rt. Amikor jelentkeztem k\u00e1rtalan\u00edt\u00e1sra az irod\u00e1sokn\u00e1l, azt k\u00e9rdezt\u00e9k, volt-e \u00e1rvizem. \u00c9s mondom, hogy \u00e9ppens\u00e9ggel volt, de magukat nem az kellene, hogy \u00e9rdekelje, hanem, hogy semmink se volt k\u00e9t h\u00e9tig, se v\u00edz, se villany, se f\u0171t\u00e9s. Mi is emberek vagyunk! Alig ment el a vihar, itt is volt a h\u00f3z\u00e1por meg a fagy\u00e1s. 32 fok az fagypont. 32 alatt volt napokig! Ez kellene magukat \u00e9rdekelje! \u00c9s adtak 1250-et. Kifizett\u00e9k nekem a gener\u00e1tort, a t\u00f6bbit meg majd \u00e9n rendezem.
\n– Bloomberg \u00e9s a band\u00e1ja semmit se tesz \u00e9rt\u00fcnk… Mi vagyunk a mostohagyermeke a v\u00e1rosnak… – sop\u00e1nkodik az asszony.
\n– Ez a gazember azt is megmondta Obam\u00e1nak, ne j\u00f6jj\u00f6n ide, amikor az ide akart j\u00f6nni felm\u00e9rni a bajainkat. Azt mondta, ne j\u00f6jj\u00f6n ide, mert \u0151 nem \u00e9r r\u00e1 vele foglalkozni! Pedig Obama t\u00f6r\u0151dne vel\u00fcnk. – hergeli mag\u00e1t mind jobban a f\u00e9rfi – itt volt Clinton eln\u00f6k \u00far is. \u00c9n l\u00e1ttam, a Beach 61. utc\u00e1ban volt. Vagy h\u00fasz percig. Biztons\u00e1giakkal, fekete aut\u00f3val, minden. \u00c9n l\u00e1ttam, mert a 62. utc\u00e1ban lakom. Az idej\u00f6tt, \u00e9s az alap\u00edtv\u00e1nya p\u00e9nzt adott Rockawaynek. Azok nagyon rendes emberek.<\/p>\n

K\u00e9t hete j\u00e1rtam itt el\u0151sz\u00f6r a vihart k\u00f6vet\u0151en. Akkor Brooklyn fel\u0151l sz\u00e1lltam buszra. Zs\u00fafol\u00e1sig tele volt a j\u00e1rm\u0171, bev\u00e1s\u00e1rl\u00e1sb\u00f3l hazat\u00e9r\u0151 f\u00e9lszigetlak\u00f3k. Utaznak haza a csillog\u00f3, \u00fcnnepre k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u0151 v\u00e1rosb\u00f3l a s\u00f6t\u00e9tbe, a hideg, metsz\u0151 sz\u00e9llel b\u00e9lelt Rockawayre. Arra sz\u00e1m\u00edtottam, magukba fordult, csendes embereket fogok l\u00e1tni csup\u00e1n. A buszon azonban vid\u00e1m cseveg\u00e9s folyt. Kipirult arc\u00fa emberek, egyszer\u0171 ruh\u00e1kban, nagy bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3 szatyrokkal mes\u00e9lik egym\u00e1snak, kinek van, kinek nincs villany\u00e1rama \u00e9s ki hol tart az \u00fajj\u00e1\u00e9led\u00e9sben.
\nA busz lassan elhagyja a brooklyni k\u00fclv\u00e1rost \u00e9s a nagy bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k pomp\u00e1s kirakatait \u00e9s f\u00e9nyeit, \u00e9s az \u00e9ps\u00e9gben maradt \u00f6b\u00f6lh\u00eddon \u00e1t beereszkedik a sz\u00fcrk\u00fcl\u0151 pokolba. Mert azt gondolom, ilyen lehet a pokol. Por \u00e9s mindenf\u00e9le gyan\u00fas hordal\u00e9k kereng a sz\u00e9lben, \u00e9s az \u00f3ce\u00e1nba hull\u00f3 nap is v\u00f6r\u00f6sebb sz\u0151nyegen vonul nyugov\u00f3ra, mint szokott. A ny\u00e1ron m\u00e9g \u00e1rnyas f\u00e1kat, piknikasztalokat \u00e9s parkol\u00f3t, j\u00e1tsz\u00f3teret fel\u00f6lel\u0151 Jacob Riis Park egy v\u00e1rosi szem\u00e9tdombra hasonl\u00edt most legink\u00e1bb. Hegyekbe \u00f6sszehordott h\u00e1zmaradv\u00e1nyok, romok, t\u00f6rmel\u00e9kek, \u00e9letek, otthonok dirib-darabjai, mind-mind sok nagy dombnyi szem\u00e9t. Ha a nap ellenf\u00e9ny\u00e9ben n\u00e9zem onnan, ahol ny\u00e1ron naplement\u00e9t igyekeztem f\u00fcl\u00f6ncs\u00edpni, amint az \u00f6b\u00f6lh\u00eddon Brooklynba csusszan \u00e1t, hegyvid\u00e9ket v\u00e9lek l\u00e1tni. De a szomor\u00fa domborzaton nem feny\u0151 terem, hanem ki\u00e1ll\u00f3 gerenda-darabok \u00e9s kredencajt\u00f3k, aut\u00f3kasztnik a kisz\u00f6kell\u00e9sek.
\nA Rockaway Park m\u00e9g s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben, de az NYPD reflektorjainak f\u00e9ny\u00e9ben kezd \u00e9letre kelni a letarolt k\u00f6rny\u00e9k. A romok tetej\u00e9n, a viharverte h\u00e1zakon l\u00e1tni, merre \u00e9s milyen er\u0151vel sodort kereszt\u00fcl a sz\u00f6k\u0151\u00e1r, hol s mennyi iszapot hagyott. Sok utc\u00e1ra is a tengert\u0151l a s\u00e9t\u00e1ny f\u00e9mkorl\u00e1tjainak darabjai \u00e9ktelenkednek a nemr\u00e9g m\u00e9g sz\u00e9pen gondozott gyepen az egyik h\u00e1z udvar\u00e1n. Egy kupacban mindenf\u00e9le lom. A tetej\u00e9n egy n\u0151 \u00e1ll, mosolyogva besz\u00e9lget szomsz\u00e9dj\u00e1val, aki egy kid\u0151lt t\u00f6lgyfa al\u00f3l \u00e9ppen kerti d\u00edszeit pr\u00f3b\u00e1lja \u00e9ps\u00e9gben el\u0151\u00e1sni.<\/p>\n

– Itt van minden\u00fcnk ebben a kupacban – mutat a lomhalmazra az asszony, \u00e9s felkacag – De tudja, mit? \u00c9l\u00fcnk! – vid\u00e1man integet nekem, aki az \u00fat sz\u00e9len b\u00e1mulom elk\u00e9pedve a l\u00e1tv\u00e1nyt \u00e9s a nem v\u00e1rt der\u0171t.
\n– M\u00e9g annak \u00f6rvendek, hogy n\u00e1lunk nem t\u00f6rtek be. Fennebb m\u00e1r szinte minden h\u00e1zat kiraboltak a gar\u00e1zd\u00e1k. Szem\u00e9t emberek! Maga nem ideval\u00f3si, mert ismern\u00e9m… – \u00e9n meg helyesl\u0151en b\u00f3lintok, de t\u00f6bb sz\u00f3 sem igen j\u00f6n ki a sz\u00e1mon.
\n– Ne nagyon csatangoljon itt. M\u00e1r s\u00f6t\u00e9tedik. A Rockaway nem biztons\u00e1gos. Most nagyon nem az. M\u00e9g itt, a Parkban sem.<\/p>\n

Rockaway l\u00e9nyeg\u00e9ben k\u00e9t vil\u00e1gra oszthat\u00f3. A f\u00e9lsziget k\u00f6zep\u00e9n a Queensb\u0151l befut\u00f3 Cross Bay \u00f6b\u00f6lh\u00edd kell\u0151k\u00e9ppen le is osztja a szerepeket. Egyik oldalt a nagyon szeg\u00e9nyek \u00e9s elesettek a Far Rockaway oldalon, m\u00edg emerre, a Rockaway Parkban a magasabb j\u00f6vedelm\u0171ek vil\u00e1ga. Valahogy csak nem tudta m\u00e9g ez az inszisztens egyenl\u0151sk\u00f6d\u0151 amerikai mentalit\u00e1s sem elegy\u00edteni ezeket az embereket, \u00e9s az ut\u00f3bbi \u00e9vekben m\u00e9g ink\u00e1bb elm\u00e9ly\u00fclt az ellent\u00e9t alv\u00e9g \u00e9s felv\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt. Egyed\u00fcl Sandy nem tett l\u00e9nyeges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, \u00e9s egy\u00f6ntet\u0171en puszt\u00edtott minden ir\u00e1nyb\u00f3l. Az egykor volt busz\u00e1llom\u00e1s \u00e9s metr\u00f3v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s mindig ny\u00fczsg\u0151 ter\u00e9re \u00e9rek, ahol most is ny\u00fczs\u00f6gnek valami munkag\u00e9pek. S\u00f6t\u00e9t van, csak rend\u0151rs\u00e9gi l\u00e1mp\u00e1k biztos\u00edtj\u00e1k, hogy az ember legal\u00e1bb azzal legyen tiszt\u00e1ban, ki \u00fcti le adott esetben. A Kerri Hills Pub kicsiny ablak\u00e1b\u00f3l halov\u00e1ny f\u00e9ny sz\u0171r\u0151dik a csatakos utc\u00e1ra. Mellette k\u00e9t \u00f6sszed\u0151lt h\u00e1z, m\u00e9g a fog\u00e1szati rendel\u0151nek sincs m\u00e1r meg a teteje, od\u00e9bb meg egy nagy lyuk t\u00e1tong az \u00e9p\u00fclet tetej\u00e9nek k\u00f6zep\u00e9n, az ember hajlamos lenne azt hihetni, hogy meteor csap\u00f3dott be. Sandy nagy szaktud\u00e1ssal emelte le a kis lapos h\u00e1z tetej\u00e9t is, aminek tulajdonos\u00e1t nagy k\u00e9zzel \u00edrott plak\u00e1ton biztos\u00edtj\u00e1k a szolidarit\u00e1sr\u00f3l a n\u00e9pek: \u201eYana, sosem vagy egyed\u00fcl!\u201d
\nBenyitok a kocsm\u00e1ba, ahol tavaly ny\u00e1r \u00f3ta se fordultam meg. Valami gener\u00e1torr\u00f3l morg\u00f3-m\u0171k\u00f6d\u0151 f\u00e9nyforr\u00e1s meleg\u00e9ben \u00fcdd\u00f6g\u00e9l n\u00e9h\u00e1ny j\u00f3raval\u00f3 ember poharazva.<\/p>\n

– Mindenf\u00e9le n\u00e9pek j\u00f6nnek itten n\u00e9zegetni, nincsen nek\u00fcnk el\u00e9g bajunk… – morog fennhangon az egyik bozontos fej\u0171.
\n– \u00c9n m\u00e1skor is j\u00f6v\u00f6k ide… – szalad ki a sz\u00e1mon, de azonnal az jut eszembe, nem vagyok alkalmas pillanatban egy am\u00fagy sem nagyon bratyiz\u00f3 k\u00f6rny\u00e9ken. De akkor a pultos, akinek a nev\u00e9t legut\u00f3bb sem jegyeztem meg – ez pedig amerikai k\u00f6r\u00f6kben meglehet\u0151sen \u00f6reg hiba – odasz\u00f3l a m\u00e1siknak ezzel ment\u0151\u00f6vet vetve el\u00e9m:
\n– \u0150 m\u00e1skor is j\u00f6n ide, hagyd, Jim, \u00fclj\u00f6n le – int fel\u00e9m – de k\u00f6zelebb a f\u00e9nyhez, ennyivel kell be\u00e9rn\u00fcnk… \u00c9tellel sajnos nem szolg\u00e1lhatok.<\/p>\n

Megk\u00f6sz\u00f6n\u00f6m, majd folytatja is:<\/p>\n

– Ott \u00fclt maga, eml\u00e9kszem, \u00e9s Calvinnel diskur\u00e1ltak a ny\u00e1ron.
\n– Tavaly volt az.
\n– Az m\u00e1r mindegy.
\n– Mindegy – hagyom annyiban – Calvin j\u00e1rt-e erre mostans\u00e1g?
\n– Abbiza\u2019 nem nagyon – mondja a bozontos.
\n– Valami baja lett tal\u00e1n a viharban?
\n– Mi azt m\u00e1r nem tudhatjuk. Amikor tavaly az Irene kipakolt itt benn\u00fcnket, ut\u00e1naj\u00f6tt a csal\u00e1dja Jacksonb\u00f3l \u00e9s elvitt\u00e9k magukkal Mississipibe – mes\u00e9li a pultos.
\n– Legal\u00e1bb nem \u00e9rte meg itt ezt a ront\u00e1st – \u00edgy a bozontos.
\n– Elfordult az Isten t\u0151l\u00fcnk – b\u00fcffenti oda a m\u00e1sik asztalt\u00f3l az egyik dr\u00e1maian.
\n– Isten nev\u00e9t hagyd ki a diszn\u00f3s\u00e1gokb\u00f3l, cimbora… A v\u00e1ros hagyott cserben benn\u00fcnket. Az emberek az irod\u00e1ban. A polg\u00e1rmester – magyar\u00e1zza a pultos.
\n– J\u00f6nnek itt n\u00e9zel\u0151dni – fortyan fel ism\u00e9t a bozontos – mint az \u00e1llatkertbe. Hoznak valami rongyokat, lef\u00e9nyk\u00e9pezik itten magukat ezekkel a cs\u00f3r\u00f3kkal, oszt szedik is a s\u00e1torf\u00e1jukat.
\n– Mi meg itt maradunk a nyomorunkkal.
\n– … mert ha Isten elfordult volna, mi se lenn\u00e9nk itt. De itt vagyunk – z\u00e1rta r\u00f6vidre a pultos, \u00e9s mag\u00e1nak is t\u00f6lt\u00f6tt egy poh\u00e1rba, \u00e9s le\u00fclt az egyik asztalhoz.
\n– Maga hol is lakik? Queensben lakott t\u00e1n, amikor itt j\u00e1rt… – k\u00e9rdi fel\u00e9m fordulva.
\n– Manhattanben, a Lower East Side-on – mondom halkan, nehogy ezzel is magamra vonjam b\u00e1rki haragj\u00e1t ebben az \u00edns\u00e9ges pillanatban a nagy roml\u00e1s kell\u0151s k\u00f6zep\u00e9n.
\n– Akkor maguknak is kijutott a sz\u00f3rakoz\u00e1sb\u00f3l, mi?…
\n– Felj\u00f6tt a v\u00edz a szomsz\u00e9d utc\u00e1ig. Az ablakomb\u00f3l l\u00e1ttuk is. Mint a k\u00e9t robban\u00e1st is a ConEdisonn\u00e1l. S\u00f6t\u00e9tbe is borultunk gyorsan. Napokig.
\n– Itt most is s\u00f6t\u00e9t van, de \u00e9n biza, nem cser\u00e9ln\u00e9k magukkal ott… Az nem nek\u00fcnk val\u00f3 vil\u00e1g…<\/p>\n

Gondolom, a vil\u00e1g nagy dolgai felett val\u00f3 hol hevesebb, hol m\u00e9l\u00e1bb elm\u00e9lked\u00e9s m\u00e9g j\u00f3 sok\u00e1ig eltartott, de akkor indulnom kellett hazafel\u00e9.<\/p>\n

– Menjen fel a kinti \u00fatra, a busz most nem j\u00f6n be eddig – mutatta az utat a kocsm\u00e1ros.<\/p>\n

A s\u00f6t\u00e9tbe borult kis utc\u00e1kon baktattam a megjel\u00f6lt \u00fat fel\u00e9. A s\u00f6t\u00e9tben g\u00e9pek j\u00f6ttek-mentek, a j\u00e1rd\u00e1n egy-k\u00e9t ember is matatott a t\u00f6rmel\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

– A buszt keresi? – k\u00e9rdezgett\u00e9k t\u0151lem – Nem j\u00f6n be ide, menjen ki oda a f\u00e9nyess\u00e9g fel\u00e9…
\n– Hol \u00e1ll meg?
\n– Ahol akarja. Csak integessen a sof\u0151rnek valahol, ahol van annyi f\u00e9ny, hogy l\u00e1ssa mag\u00e1t.<\/p>\n

A s\u00f6tltben \u00e9s a t\u00f6rmel\u00e9khegyek k\u00f6zt lav\u00edrozva nem nagyon ismerem fel a helyeket, ahol j\u00e1rok, dereng\u0151 f\u00e9ny ir\u00e1ny\u00e1ba megyek. Ingyenkonyha \u00e9s a V\u00f6r\u00f6skereszt seg\u00e9lys\u00e1tra ereget bar\u00e1ts\u00e1gos illatokat a kan\u00e1lis szag\u00fa est\u00e9be. J\u00f3 l\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt fiatal latin f\u00e9rfi pattan el\u0151 a s\u00e1torb\u00f3l egy karton tiszt\u00edt\u00f3szerrel \u00e9s egy megpakolt fekete zs\u00e1knyi \u00e9lelemmel, \u00e9s kaj\u00e1nul, el\u00e9gedetten vigyorogva leinti a buszt, \u00e9s maga is felsz\u00e1ll. Hars\u00e1nyan \u00fajs\u00e1golja a szint\u00e9n latin sof\u0151rnek, milyen helyes kis szajr\u00e9ra tett szert, amaz meg leugrik a buszr\u00f3l \u00e9s mag\u00e1nak is enni- \u00e9s innival\u00f3t k\u00e9r a seg\u00e9lyoszt\u00f3kt\u00f3l. \u00c9s kap is.<\/p>\n

– Elv\u00e9gre itt fuvarozom magukat, vagy mi… – teszi hozz\u00e1 a lehet\u0151 legterm\u00e9szetesebb hanglejt\u00e9ssel, mintegy magyar\u00e1zatot adva bunk\u00f3s\u00e1g\u00e1ra.<\/p>\n

Jamaikai csal\u00e1d is felsz\u00e1ll, \u0151k sem rockawayiek, de \u0151k is har\u00e1csoltak valami seg\u00e9lyt maguknak, s\u0151t, a gyereket is kihozt\u00e1k magukkal, most meg gy\u00far\u00f3dnak a buszon vissza a v\u00e1rosba. Az asszony \u00e9s az ember maga is akkora, hogy h\u00e1rom sz\u00e9ken \u00fclnek, a gyermeket egy baba\u00fcl\u00e9sbe k\u00f6tve k\u00fcl\u00f6n sz\u00e9kre helyezik, \u00e9s a csomagjaikat valamint a babakocsit is \u00fcgyesen sz\u00e9tsz\u00f3rj\u00e1k maguk k\u00f6r\u00fcl. A buszsof\u0151r sz\u00f3l, nem el\u00e9g a p\u00e9nz, amit fizettek. A n\u0151, a feket\u00e9kre jellemz\u0151 hars\u00e1ny rik\u00e1csol\u00e1ssal reag\u00e1l, \u00e9s sz\u00f3l, majd int\u00e9zi a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zetet, most \u00f6r\u00fcl, hogy \u00fcl. Amikor k\u00e9s\u0151bb lesz\u00e1llnak, a sof\u0151r m\u00e9g egyszer eml\u00e9kezteti \u0151ket a p\u00e9nzre, mire a csal\u00e1df\u0151 visszafordul:<\/p>\n

– Mostm\u00e1r mindegy, tesv\u00e9rem\u2019, \u00edgy j\u00e1rt\u00e1l. Majd ad\u00f3sod leszek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zettel. – \u00e9s szitkoz\u00f3dva elringat\u00f3zik a kinti forgatagban.<\/p>\n

A mai este sokkal nyugodtabb. Metsz\u0151 szelet ereszt a partra az \u00f3ce\u00e1n, van is szavam hozz\u00e1, mik\u00f6zben felm\u00e9rem, mennyire tette t\u00f6nkre a ny\u00e1ri \u00e9lm\u00e9nyek sz\u00e9p k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t. A v\u00edz csendes, megh\u00faz\u00f3dott, mint szel\u00edd macska. Oda-odakap a mancsaival, n\u00e9ha el kell ugranom, ne legyen vizes a cip\u0151m, de csak incselkedik velem. A seg\u00e9lyoszt\u00f3k is lassan elsziv\u00e1rogtak innen. Ahogy a bozontos mondta a m\u00faltkor, lef\u00e9nyk\u00e9pezkedtek, \u201eledokument\u00e1lt\u00e1k\u201d a seg\u00e9lyoszt\u00e1st, nyilatkoztak a sajt\u00f3nak, t\u00e9v\u00e9nek, a t\u00f6bbit meg majd megoldja a sors.<\/p>\n

– Csod\u00e1s, mi? – sz\u00f3l\u00edt meg egy a part fel\u0151l kibontakoz\u00f3 \u00e1rny, akinek l\u00e1bai k\u00f6r\u00fcl apr\u00f3 kutya futkos k\u00f6rbe a f\u00f6venyen.
\n– Elk\u00e9peszt\u0151 – v\u00e1laszolok mik\u00f6zben a ny\u00e1ron boltk\u00e9nt \u00e9s zuhanyz\u00f3k\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 \u00e9pen megmaradt \u00e9p\u00fcletre csavarodott s\u00e9t\u00e1nyt \u00e9s vaskorl\u00e1tot szeml\u00e9lem ide-oda hajig\u00e1lt l\u00e1mpaoszlopokkal \u00e9s kanyarosra sondorgatott f\u00e9mv\u00e1zakkal.
\n– Ideval\u00f3si?
\n– Manhattanben \u00e9lek… De sok id\u0151t t\u00f6lt\u00f6ttem mindig a Rockawayn.
\n– No, akkor maga szeret itt, s f\u0151leg, hogy most is itt t\u00e9bl\u00e1bol… – olvasta r\u00e1m a d\u00f6nt\u00e9st az \u00e1rnyb\u00f3l kibontakoz\u00f3 id\u0151sebb f\u00e9rfi.
\n– Hogyan is tudn\u00e1m nem szeretni…
\n– Akkor h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n itt a helye. Sokan lesznek. Politikusok meg szakemberek. Meg mi, akik itt lakunk. Fenn, a 86. utc\u00e1n\u00e1l. Ahol megmaradt a boardwalk.
\n– Meg?
\n– Meg biza. \u00c9s miel\u0151tt itt nekiesnek a fel\u00faj\u00edjt\u00e1snak meg kell nekik magyar\u00e1znunk, hogy hogyan kell. A hull\u00e1mt\u00f6r\u0151k kulcsszerepe most der\u00fclt ki leg\u00e9szrevehet\u0151bben. Eddig is v\u00e9dettebbek voltak azok a ter\u00fcletek, ahol hull\u00e1mt\u00f6r\u0151 sziklafalak voltak, de most egy\u00e9rtelm\u0171. \u00c9n itt lakom szemben. Saj\u00e1t szememmel l\u00e1ttam az eg\u00e9szet. Amikor j\u00f6tt a tizen\u00f6t l\u00e1b magas \u00e1r, amit Sandy felnyomott a tengeren, az magasan a s\u00e9t\u00e1ny f\u00f6l\u00e9 \u00e9rt. \u00dagy kapta fel, mint egy rongysz\u0151nyeget, \u00e9s vitte. R\u00e1csapta itt a h\u00e1zak oldal\u00e1ra, l\u00e1tja a nyomait?… Na, azzal volt nagy szerencs\u00e9nk. Mert onnan a boardwalk v\u00e9delmezett benn\u00fcnket, mint egy g\u00e1t a nagy roml\u00e1s el\u0151l. A v\u00edz csak j\u00f6tt \u00e9s j\u00f6tt, de a g\u00e1t el\u00e1llta az \u00fatj\u00e1t \u00e9s elvezette k\u00e9toldalt, az iszapban nyomon lehet k\u00f6vetni az \u00e1r \u00fatj\u00e1t. A m\u00e1sik oldalon azonban ott az \u00f6b\u00f6l, onnan a feltornyosult v\u00edznek nem volt, ahova elmennie, \u00e9s felt\u00f6lt\u00f6tte a sziget t\u00faloldala fel\u0151li alacsonyabban fekv\u0151 r\u00e9szt, mint egy medenc\u00e9t. Azok m\u00e9g n\u00e1lunk is rosszabbul j\u00e1rtak, mint mi, akik az \u00f3ce\u00e1nnal szemben lakunk… \u00c9n mondom: saj\u00e1t szem\u00fcnkkel l\u00e1ttuk a poklot. Csak j\u00f6tt r\u00e1nk, \u00e9s j\u00f6tt, \u00e9s tudtuk, hogy semmit sem lehet tenni. Aki mellette \u00e9li le az \u00e9let\u00e9t, tudja \u00e9s elfogadja: az \u00f3ce\u00e1n az \u00far.
\n– Nem lakoltatt\u00e1k ki?
\n– Nem ment\u00fcnk el. A csal\u00e1dokat elk\u00fcldt\u00fck biztons\u00e1gba rokonokhoz, de mindenhol maradt egy-egy ember a h\u00e1zat \u0151rizni. Sok vihart meg\u00e9lt\u00fcnk m\u00e1r. Ki sz\u00e1m\u00edtott ekkora roml\u00e1sra?…<\/p>\n

Mosolyogva, kisimult arccal mes\u00e9li a r\u00e9ms\u00e9geket, n\u00e9ha kacag is egyik-m\u00e1sik helyzet felelven\u00edt\u00e9sekor. \u00c9szreveszi d\u00f6bbenetemet, \u00e9s szel\u00edden legyint:<\/p>\n

– Nem szabad nek\u00fcnk \u00f6sszer\u00e1ncolnunk a homlokunkat, uram! Mi \u00faj \u00e9letre kaptunk es\u00e9lyt. Van, akinek mindene odaveszett. Mi m\u00e1r tudjuk, hogy semminek nincs nagyobb \u00e9rt\u00e9ke az \u00e9letn\u00e9l. Majd lassan mindent \u00fajra\u00e9p\u00edt\u00fcnk. Okosabban. Mert annyira nem lehet\u00fcnk esztelenek, hogy ugyanolyanra csin\u00e1ljunk mindent, mint volt. Ez\u00e9rt kell, hogy a d\u00f6nt\u00e9st hoz\u00f3k is idej\u00f6jjenek, meg tanulm\u00e1nyozz\u00e1k, mi van Miamiban, mi van a karib t\u00e9rs\u00e9gben. Azokn\u00e1l a hurrik\u00e1n olyan, mint ahogy nek\u00fcnk j\u00f6n a tavasz \u00e9s a vir\u00e1gz\u00e1s, vagy t\u00e9len a h\u00f3hull\u00e1s. Azokt\u00f3l kell tanulnunk. Mert ez a vil\u00e1g m\u00e1r \u00edgy alakult, hogy mindenf\u00e9l\u00e9kre fel kell v\u00e9rtezn\u00fcnk magunkat.
\n– Sok p\u00e9nz \u00e9s sok id\u0151 kell ehhez az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9shez… – n\u00e9zek v\u00e9gig a csonkig puszt\u00edtott k\u00f6rny\u00e9ken.
\n– H\u00e1romsz\u00e1z\u00f6tven milli\u00f3b\u00f3l k\u00e9t\u00e9vente meg lehetne er\u0151s\u00edteni a part v\u00e9delm\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nben teljesen elfogy, \u00e9s a tenger az utc\u00e1n fog h\u00f6mp\u00f6ly\u00f6gni naponta k\u00e9tszer dag\u00e1lykor…
\n– Az nem is nagy \u00f6sszeg.
\n– Egy vil\u00e1gv\u00e1rosnak nem. \u00c9s mi New York City v\u00e1rosr\u00e9sze vagyunk, nem egy idegen vil\u00e1g, nem a senkif\u00f6ldje. Ez a beach, nem a Rockaway lakosai\u00e9, hanem minden New York-i\u00e9. Mindenki\u00e9, aki kij\u00f6n. Milli\u00f3 ember j\u00f6tt ide nyaranta, az elm\u00falt \u00e9vekben megd\u0151ltek a rekordok is, felvir\u00e1goztak szeg\u00e9nyes kis \u00fczleteink, lett egy kis mozg\u00e1s itt. New Yorknak nem szabad, nem lenne szabad elfeledkeznie r\u00f3lunk. Ha Louisianaba annyi milli\u00e1rdot pump\u00e1ltak Katrina ut\u00e1n, akkor ez itt most a mi Katrin\u00e1nk.
\n– A Brighton Beachen is j\u00e1rtam, ott mintha v\u00e9dettebben \u00e9rte volna \u0151ket a vihar…
\n– Coney Islanden a kuzinomnak csak \u00fagy \u00faszk\u00e1lt a kocsija vizen, mint egy c\u00e1pa… – kacag fel j\u00f3\u00edz\u0171en a keser\u0171 esetet feleml\u00edtve – pedig h\u00e1t, az a r\u00e9sz nem is k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e9ri az \u00f3ce\u00e1nt, a Rockaway kifogja a tenger m\u00e9regfog\u00e1t. Na de, ahogy mondtam, az \u00f6b\u00f6l az sokkal magatehetetlenebb volt, mert a sok vizet nem volt ahova elvezetnie, \u00e9s felnyomta a sz\u00e1razf\u00f6ldre. Hisz magukhoz is az\u00e9rt folyt be a foly\u00f3 ott Manhattanben…
\n– Amikor a t\u00e9v\u00e9ben mondt\u00e1k, hogy \u00f6tm\u00e9teres sz\u00f6k\u0151\u00e1rat okoz a hurrik\u00e1n, m\u00e1r tudtuk, hogy baj lesz – eml\u00e9kszem vissza arra a h\u00e1tborzongat\u00f3 est\u00e9re – A vihar a sz\u0171k Long Island-i tengerszembe tolta a v\u00edzoszlopot, onnan pedig a Harlem foly\u00f3 csatorn\u00e1j\u00e1n lez\u00fadult az East Riveren, mik\u00f6zben az \u00f3ce\u00e1n fel\u0151l is \u00e1radt a v\u00edz a New York \u00f6b\u00f6lbe \u00e9s fel mindk\u00e9t foly\u00f3ba. Az East River a velem szemben lev\u0151 kanyarulatn\u00e1l nem is vette be a kanyart, hanem a sz\u00e1razf\u00f6ldre t\u00f6rt, \u00e9s a villanytelepet \u00e1rasztotta el…
\n– Volt baj maguknak is akkor…Ezt a v\u00e1rost el\u0151 kell k\u00e9sz\u00edteni alaposan mindenf\u00e9le id\u0151j\u00e1r\u00e1si viszontags\u00e1gokra. Az elm\u00falt \u00e9vek mindenf\u00e9le figyelmeztet\u00e9st megadtak erre nek\u00fcnk. Csak komolyan kell venn\u00fcnk.
\n– Azt nem tudja, mi lett a b\u00e1ln\u00e1val?…
\n– Whaleamena?… \u00d3 szeg\u00e9nyk\u00e9m… azt messzire sodorta el a ciklon. Egyik fel\u00e9t azt\u00e1n a 95. utc\u00e1ban megtal\u00e1ltuk, \u00e9s m\u00e9g egy darabj\u00e1t fennebb, messzire sodorta innen a v\u00edz. De bizakodunk benne, hogy lesz helyette egy m\u00e1sik. M\u00e1r fel is vettem a kapcsolatot a m\u0171v\u00e9sszel, aki tervezte. A k\u00f6rny\u00e9k szimb\u00f3luma lett a J\u00f3n\u00e1s cethala, amit mi csak Whaleamen\u00e1nak nevezt\u00fcnk. A Central Park \u00e1llatkertj\u00e9nek lebont\u00e1sakor adom\u00e1nyozta a Parkfel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g Rockawaynek. Hozz\u00e1nk n\u0151tt. M\u00e1r az Irene is megt\u00e9p\u00e1zta, de Sandy teljesen t\u00f6nkre tette. De sebaj, lassan er\u0151re kapunk \u00e9s talpra \u00e1llunk mi, csak id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se…
\n– Att\u00f3l tartok, a Rockaway kiss\u00e9 el fog n\u00e9ptelenedni, sokan feladj\u00e1k majd itteni otthonaikat… – s\u00f3hajtok fel.
\n– Soha, uram. Aki itt \u00e9l, az\u00e9rt \u00e9l itt, mert szereti a Rockawayt. Mi azt\u00e1n nem hagyjuk el. Most tal\u00e1n m\u00e9g ink\u00e1bb k\u00f6t\u0151d\u00fcnk mindenhez, ami itt van. Neh\u00e9z id\u0151k j\u00e1rnak. Alkalmazkodnunk kell. De el nem szabad hagynunk az otthonainkat. L\u00e1tja, maga Manhattanb\u0151l is idej\u00f6n, mi van ann\u00e1l csod\u00e1latosabb, mint a napnyugta a tenger morajl\u00e1sban? Sokszor kis\u00e9t\u00e1ltam a boardwalkra kora reggel, \u00e9s magamba szippantottam a friss s\u00f3s leveg\u0151t, vagy ny\u00e1ri d\u00e9lut\u00e1non a b\u00e1ln\u00e1kat n\u00e9zt\u00fcnk k\u00e9t \u00e9ve a teraszr\u00f3l. Benn\u00fcnket minden idek\u00f6t.<\/p>\n

M\u00e9g miel\u0151tt els\u00e9t\u00e1lna a kuty\u00e1j\u00e1val, megk\u00e9rdezem a nev\u00e9t. Ed, mondja. Eddie.<\/p>\n

– Ne felejtsen el kij\u00f6nni a tan\u00e1cskoz\u00e1sra h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n. Lesz egy kis asztalter\u00edt\u00e9s is, m\u00e1r amink van. Hadd l\u00e1ss\u00e1k a v\u00e1rosi urak, hogy nem vagyunk mi vademberek.<\/p>\n

B\u00facs\u00fat intettem Eddie-nek, azt\u00e1n m\u00e9g j\u00f3 ideig t\u00e9bl\u00e1boltam a bok\u00e1ig \u00e9r\u0151 homokban az utakon, a hordal\u00e9kok \u00e9s romok k\u00f6zt. L\u00e1ttam kocogni vagy csak s\u00e9t\u00e1lni a helyieket. Egy fiatal p\u00e1r s\u00e9t\u00e1lt arra, a metsz\u0151 hidegben \u00f6sszeh\u00fazt\u00e1k magukon a kab\u00e1tot, \u00e9s egym\u00e1sba kapaszkodva s\u00e9t\u00e1ltak az \u00fattesten, az egykor volt s\u00e9t\u00e1ny pill\u00e9rei ment\u00e9n a teliholdban. \u00d6sszes\u00fagtak, \u00e9s kacagtak. Helyb\u00e9liek lehettek. B\u00e1r az is el\u0151fordulhat, hogy magamfajta eszel\u0151s\u00f6k, akik mindenf\u00e9le barik\u00e1d \u00e9s akad\u00e1ly ellen\u00e9re a k\u00e9nyelmes \u00e9s ragyog\u00e1sban f\u00fcrd\u0151 v\u00e1rost\u00f3l t\u00e1volra utaztak. Tal\u00e1n mert sz\u00e9p eml\u00e9kek k\u00f6tik \u0151ket is a k\u00f6rny\u00e9khez, \u00e9s mert a legalkalmasabb pillanat er\u0151t mer\u00edteni kitart\u00e1sb\u00f3l \u00e9s \u00e9letigenl\u00e9sb\u0151l itt, a Rockawayn.<\/p>\n

New York, 2012. november 30.<\/em><\/p>\n

Sz\u00e1zvalah\u00e1ny szem\u00e9lyes – k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 – felv\u00e9telem a Sandy hurrik\u00e1n napjair\u00f3l egy Facebook albumban itt l\u00e1that\u00f3<\/em><\/strong><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

(Levelek New Yorkb\u00f3l) Egy h\u00e1rom m\u00e9ter magas homok-hordal\u00e9k buck\u00e1n felk\u00faszva kapaszkodtam az egykor volt tengerparti s\u00e9t\u00e1ny, a boardwalk pill\u00e9rj\u00e9re.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-19252","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kalandozok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/19252","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=19252"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/19252\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=19252"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=19252"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=19252"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}