\u00dagy tizenegykor indultunk el a fiammal, \u00e9ppen nyitotta az ajt\u00f3t, hogy besz\u00e1lljon az aut\u00f3ba, amikor hangtalanul mellettem termett egy pitbull. Pontosan ugyanez m\u00e1r p\u00e1r h\u00f3napja is megt\u00f6rt\u00e9nt velem, de az nem ez a kutya volt, viszont az is pitbull.
\nEz most itt – ugyan\u00fagy, mint a m\u00e1sik – n\u00e9zett r\u00e1m a kifejez\u00e9stelen tekintet\u00e9vel, azt\u00e1n odament a gyerekhez, megszagolta. Mondtam, hogy hamar ugorjon be a kocsiba. Mondtam ezt annak ellen\u00e9re, hogy az \u00e1llat nem l\u00e1tszott sem idegesnek sem veszedelmesnek. De n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve, amikor a kisfiam m\u00e9g alig tudott j\u00e1rni, az a kutya sem l\u00e1tszott vesz\u00e9lyesnek, amelyik a tark\u00f3j\u00e1ra harapott, amikor \u0151 n\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1b m\u00e1szott f\u00f6l egy l\u00e9pcs\u0151n. (Szerencs\u00e9re nem lett semmi baja.)
\nA pitbull n\u00e9zett r\u00e1m egy darabig, azt\u00e1n elt\u0171nt.
\nEste, amikor haza\u00e9rtem, itt \u00fclt a kapu el\u0151tt. Tudtam, hogy baj lesz, mert ha kinyitom a kaput, hogy be\u00e1lljak az aut\u00f3val, \u0151 nyilv\u00e1n bemegy. \u00c9s mi van akkor, ha le\u00fcl a bej\u00e1rati ajt\u00f3hoz \u00e9s nem t\u00e1g\u00edt? \u00dagy d\u00f6nt, hogy \u0151t kidobt\u00e1k egy aut\u00f3b\u00f3l, egyed\u00fcl maradt, \u00e9s akkor most engem v\u00e1laszt, n\u00e1lam lakik. El nem merem kergetni. Ha kinyitom a bej\u00e1rati ajt\u00f3t azonnal bemegy, \u00e9s k\u00e9sz, \u0151v\u00e9 a h\u00e1z.
\nJ\u00e1rtam m\u00e1r \u00edgy kuty\u00e1val. Csak att\u00f3l nem f\u00e9ltem, ki tudtam k\u00fcldeni.
\n\u00c9s csakugyan, bej\u00f6tt a kertbe. Szaladg\u00e1lt, ismerkedett.
\nBe\u00e1lltam az aut\u00f3val. Amikor kisz\u00e1lltam, azonnal mell\u00e9m j\u00f6tt. Szerencs\u00e9re, akkor, amikor a kapuhoz \u00e9rtem, \u00fagy gondolta, hogy \u00e9n kimegyek, \u0151 el\u00e9m szaladt, \u00edgy ki tudtam z\u00e1rni.
\nB\u00e1nt a lelkiismeret. Nem tudom neki elmagyar\u00e1zni, hogy f\u00e9lek a kuty\u00e1kt\u00f3l, a pitbullt\u00f3l meg kifejezetten rettegek.
\nHa holnap reggel is itt \u00e1ll, akkor nyilv\u00e1n tennem kell valamit. Megetetem, megitatom, azt\u00e1n keresek valami olyan menhelyet, amelyik hajland\u00f3 elsz\u00e1ll\u00edtani. De ha nem tal\u00e1lok, akkor mi van? A h\u00e9t v\u00e9g\u00e9re farkasord\u00edt\u00f3 hideget mond a r\u00e1di\u00f3. Nyilv\u00e1n nem hagyhatom, hogy megfagyjon.
\nEl\u00e9g nyomor\u00fas\u00e1gos az, ha az ember ki van szolg\u00e1ltatva a saj\u00e1t lelkiismeret\u00e9nek.<\/p>\n