{"id":21315,"date":"2013-03-08T12:12:40","date_gmt":"2013-03-08T12:12:40","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=21315"},"modified":"2013-03-08T12:12:40","modified_gmt":"2013-03-08T12:12:40","slug":"kibedi-varga-sandor-santal-regeny","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=21315","title":{"rendered":"Kib\u00e9di Varga S\u00e1ndor: Sant\u00e1l \/reg\u00e9ny\/"},"content":{"rendered":"

El\u0151sz\u00f3 helyett: bocs\u00e1nat<\/strong><\/em><\/p>\n

Nevem Kiss Vir\u00e1g Sant\u00e1l. Pontosabban ez az \u00e1lnevem. Huszonegy \u00e9ves \u00e9s SOTE-egyetemista vagyok. \u00c9s \u00fagy gondolom, hogy \u00e9rett szem\u00e9lyis\u00e9g. Nem most n\u0151tt be a fejem l\u00e1gya, hiszen m\u00e1r tizen\u00f6t \u00e9vesen r\u00e1j\u00f6ttem, hogy \u201elegbel\u00fcl\u201d ki \u00e9s mi vagyok, kihez \u00e9s mihez tartozom. A megvil\u00e1gosod\u00e1snak \u00e1ra volt: rengeteg f\u00e1jdalom. L\u00e9nyeg\u00e9ben err\u0151l sz\u00f3l a t\u00f6rt\u00e9netem.<\/p>\n

Nyolcadikosk\u00e9nt napl\u00f3t vezettem, ez\u00e9rt azt gondoltam, az eml\u00e9keimet k\u00f6nny\u0171 lesz reg\u00e9nny\u00e9 gy\u00farni. T\u00e9vedtem, nehezen boldogultam. Amikor v\u00e9gre valah\u00e1ra elk\u00e9sz\u00fclt a \u201enagy m\u0171\u201d, elvittem az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai tan\u00e1romhoz, a magyartan\u00e1rhoz. Tudtam, hol lakik. Alig ismertem meg, \u0151 is alig ismert meg. T\u00edz nap m\u00falva telefon\u00e1lt: megdics\u00e9rt, majd hebegve a kifog\u00e1sait kezdte sorolni. V\u00e9gtelen\u00fcl hosszan. Megegyezt\u00fcnk, hogy hetente egyszer tal\u00e1lkozunk az Oxig\u00e9n cukr\u00e1szd\u00e1ban, \u00e9s a sz\u00f6veget sz\u00e9tszedj\u00fck, \u00fajb\u00f3l \u00f6sszerakjuk. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt. \u00c1m \u0151 vaskalapos pasi, mindent \u00e1t akart \u00edrni. A szlenget kiv\u00e1ltk\u00e9pp gy\u0171l\u00f6lte. Nem hagytam, hogy irt\u00f3-hadj\u00e1ratba kezdjen. Vitatkoztunk, k\u00e9s\u0151bb veszekedt\u00fcnk, \u00e9s ez \u00edgy ment hossz\u00fa h\u00f3napokig. Igyekezt\u00fcnk minden szem\u00e9lyt, helysz\u00ednt, esem\u00e9nyt \u00fagy \u00e1talak\u00edtani, hogy az elbesz\u00e9l\u00e9s ne a val\u00f3s\u00e1got, hanem csak a t\u00fck\u00f6rk\u00e9p\u00e9t mutassa. V\u00e9deni akartuk magunkat. Amikor befejezt\u00fck a munk\u00e1t, k\u00f6z\u00f6sen g\u00e9pelt\u00fck \u00fajra, \u00e9s k\u00e9t-k\u00e9t f\u00e9nym\u00e1solatot k\u00e9sz\u00edttett\u00fcnk. Egyiket elvittem, \u00e9s megmutattam az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3n\u0151 bar\u00e1tomnak, meg Any\u00e1nak. Mindketten berezeltek, \u00e9s azt tan\u00e1csolt\u00e1k, vagy t\u00e9pjem sz\u00e9t a k\u00e9ziratot, vagy ne adjam hozz\u00e1 a nevemet, mert rengeteg bajom sz\u00e1rmazhat bel\u0151le. Olyan cs\u00faf tetov\u00e1l\u00e1st \u00e9get r\u00e1m a k\u00f6nyv, amit sosem tudok lekaparni. Meggy\u0151ztek. Felaj\u00e1nlottam a r\u00e9gi tan\u00e1romnak, hogy \u0151 legyen egyed\u00fcl a reg\u00e9ny szerz\u0151je. Hetekig gy\u0151zk\u00f6dtem. Nagy nehezen r\u00e1\u00e1llt, \u00e1ll\u00edt\u00f3lag csak az\u00e9rt, hogy a le\u00edrtakb\u00f3l m\u00e1sok is okuljanak. \u00c9n az ilyen \u00e9lm\u00e9nyben, r\u00e1hat\u00e1sban, eredm\u00e9nyben egy\u00e1ltal\u00e1n nem hiszek, de most, az udvariass\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt ez\u00e9rt is bocs\u00e1natot k\u00e9rek.<\/p>\n

1. Az em\u00e9szt\u0151 harag<\/strong><\/h2>\n

Eg\u00e9sz ny\u00e1ron azon agyaltam, milyen lesz az \u00faj sulim. Tuti, hogy m\u00e1s, mint a h\u00e1nyinger Apafi \u00c1ltal\u00e1nos, ahonn\u00e9t kir\u00fagtak.<\/p>\n

Az Apafiban csak n\u00e9h\u00e1ny hozz\u00e1m hasonl\u00f3 egyed sz\u00e9delgett, de a L\u00e1nc suliban \u00e1ll\u00edt\u00f3lag mindenki cig\u00e1ny. Nem roma, cig\u00e1ny! A roma sz\u00f3t ut\u00e1lom, mert \u00fagy \u00e9rzem, az csak egy \u00e1larc, \u00e9n pedig nem akarom eltakarni a f\u00fcst\u00f6s pof\u00e1mat. Egy\u00e9bk\u00e9nt a L\u00e1nc utcai sulit mindenki \u00fagy emlegette, mintha az ketrecek n\u00e9lk\u00fcli \u00e1llatkert lenne, ahol az oktat\u00e1s \u00e9s tanul\u00e1s abb\u00f3l \u00e1ll, hogy a tan\u00e1rmajom meg a di\u00e1kmajom egym\u00e1s haj\u00e1t t\u00e9pi. Viszont a h\u00e1jas G\u00f6mbike, az egyetlen kaka\u00f3b\u0151r\u0171 oszt\u00e1lyt\u00e1rsam csupa frank\u00f3 dolgokat mes\u00e9lt r\u00f3la. \u0150 k\u00e9t \u00e9vig odaj\u00e1rt, a hetedikre j\u00f6tt \u00e1t az Apafiba, mert a mam\u00e1ja azt rem\u00e9lte, n\u00e1lunk penge lesz. Fr\u00e1szt lett az! N\u00e9ha sz\u00f3ba \u00e1lltam vele, csak az\u00e9rt, hogy ne \u00e9rezze olyan szarul mag\u00e1t. Na, \u0151 azzal k\u00e1b\u00edtott, hogy milyen kir\u00e1ly volt neki oda\u00e1t, \u00e9s milyen sz\u00edvesen visszamenne. V\u00e9g\u00fcl \u0151 maradt, \u00e9n rep\u00fcltem.<\/p>\n

Megkerestem \u00dajpest t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n, hol tal\u00e1lhat\u00f3 az \u00faj sulim. Percekbe telt, am\u00edg r\u00e1j\u00f6ttem, az int\u00e9zm\u00e9ny igazi neve Lanz W. Magnus \u00c1ltal\u00e1nos Iskola, \u00e9s az utca is Lanz utca. Biztos, az egyszer\u0171s\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt nevezi mindenki L\u00e1ncnak.
\nAz augusztus 20-i \u00fcnnepi punnyad\u00e1s ut\u00e1n, k\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1n felfedez\u0151 \u00fatra indultam. Kimentem a h\u00e1zunk el\u00e9, \u00e9s felsz\u00e1lltam az \u00e9szak fel\u00e9 tart\u00f3 14-es villamosra. A harmadik meg\u00e1ll\u00f3n\u00e1l leugortam, \u00e1tmentem a zebr\u00e1n az \u00faj, sisakos irodah\u00e1z el\u00e9, az \u00e1rk\u00e1dok alatt haladtam, hogy addig sem \u00f6m\u00f6lj\u00f6n r\u00e1m az er\u0151s napf\u00e9ny. Elhaladtam a gy\u00f3gyszert\u00e1r, a t\u00falzottan eleg\u00e1ns szem\u00fcvegszak\u00fczlet \u00e9s a k\u00e1v\u00e9t, italt, cigit \u00e1rus\u00edt\u00f3 boltocska meg egy \u00e9vek \u00f3ra \u00fcres helyis\u00e9g el\u0151tt. J\u00f6tt a helyi nagyposta, ut\u00e1na a satuba tett, \u00f6sszepr\u00e9selt, alig l\u00e9legz\u0151 utca, majd a szab\u00e1lytalan \u00f6tsz\u00f6get mutat\u00f3 t\u00e9r. Tudtam, itt forgatt\u00e1k a Sorstalans\u00e1g egyik jelenet\u00e9t. A filmet az Apafiban minden oszt\u00e1lynak levet\u00edtett\u00e9k: CD-r\u0151l n\u00e9zt\u00fck meg a klubterem nagy k\u00e9perny\u0151s t\u00e9v\u00e9j\u00e9n. \u00c9n t\u00f6bbsz\u00f6r l\u00e1ttam, de a kaktuszagy\u00fa tan\u00e1raink t\u00f6bbs\u00e9ge egyszer sem volt hajland\u00f3 v\u00e9gig\u00fclni, v\u00e9gign\u00e9zni. A rasszista faszfejek ink\u00e1bb a klubterem v\u00e9g\u00e9ben, a h\u00e1tunk m\u00f6g\u00f6tt sutyorogtak, r\u00f6h\u00e9cseltek, ki-be j\u00e1rtak.
\nA sarki k\u00e1v\u00e9h\u00e1z \u2013 amely igazib\u00f3l gazdagoknak kital\u00e1lt vend\u00e9gl\u0151 volt – el\u0151tt \u00e9lesen balra fordultam.
\nMeleg volt, b\u00e1r nem a legforr\u00f3bb. A h\u0151s\u00e9get el tudtam viselni, mert csak szell\u0151s p\u00f3l\u00f3t, forr\u00f3nadr\u00e1got, szand\u00e1lt viseltem. N\u00e9zel\u0151dtem, b\u00e1r tudtam, tudni v\u00e9ltem, mire sz\u00e1m\u00edthatok. Anya felk\u00e9sz\u00edtett. Elmes\u00e9lte, hogy az \u00fajpesti v\u00e1rosk\u00f6zpontt\u00f3l \u00e9szak-nyugatra, a Dun\u00e1ig h\u00faz\u00f3d\u00f3 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, ott ahol panelh\u00e1zakat nem \u00e9p\u00edtettek, p\u00e1r \u00e9vtizede m\u00e9g milli\u00f3 gy\u00e1rk\u00e9m\u00e9ny f\u00fcst\u00f6lg\u00f6tt. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n mindegyik bedugult. Mintha a gy\u00e1rak hirtelen j\u00e1rni sem tud\u00f3 v\u00e9ns\u00e9ges v\u00e9nemberr\u00e9 v\u00e1ltozott volna, akikre csak a k\u00f3rh\u00e1zi elfekv\u0151 v\u00e1r. Vagy lebontott\u00e1k \u0151ket, \u00e9s hely\u00fckre n\u00e9met marketek \u00e9p\u00fcltek, vagy a r\u00e9gi csarnokaikba k\u00ednai keresked\u0151k vacak \u00e1rui ker\u00fcltek, vagy az alattomos eny\u00e9szet vette b\u00e9rbe \u0151ket. A dolgoz\u00f3k persze elp\u00e1ly\u00e1ztak, az elhagyott k\u00e9glikbe pedig vid\u00e9ki cs\u00f3r\u00f3k nyomultak. Sok kis dzsumbuj j\u00f6tt l\u00e9tre, rahedli rajk\u00f3val, ez\u00e9rt kellett a cig\u00e1nysuli.
\nA Ferenc utca azonban meglepett, mert nem l\u00e1ttam p\u00fapos h\u00e1t\u00fa h\u00e1zakat, csimb\u00f3kos sz\u0151r\u0171 acsarg\u00f3 kuty\u00e1kat, j\u00e1rdasz\u00e9lhez ragadt rozsad\u00e1s verd\u00e1kat. H\u00f3napok m\u00falva j\u00f6ttem r\u00e1, a pof\u00e1s, rendezett k\u00fclsej\u0171 h\u00e1zak m\u00f6g\u00f6tti udvarbugyrokban h\u00faz\u00f3dnak meg a pici, lerobbant, girny\u00f3 k\u00e9glik. Az utc\u00e1ban a nyomort csak a kocsma k\u00e9pviselte: a Csocs\u00f3 nev\u0171 pincelebuj el\u0151tt, a j\u00e1rda sz\u00e9l\u00e9n, egy fa gy\u00e9r \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban csomb\u00f3kos haj\u00fa, koszos ruh\u00e1j\u00fa \u00f6reg \u00fcrge szendergett. M\u00e9g napsz\u00far\u00e1st kap vagy beleolvad az aszfaltba, azt\u00e1n rajta fognak taposni, gondoltam. Mi lenne, ha j\u00f3l beler\u00fagn\u00e9k, hogy fel\u00e9bredjen \u00e9s hazamenjen? De ha nincs hov\u00e1 mennie?, k\u00e9rdeztem magamt\u00f3l. Tal\u00e1n valamelyik cimbor\u00e1ja felj\u00f6n a kocsm\u00e1b\u00f3l, \u00e9s felk\u00f6lti.
\nN\u00e9h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9s ut\u00e1n felt\u0171nt a ker\u00fcleti ment\u0151\u00e1llom\u00e1s! Nem tudtam, hogy erre tal\u00e1lhat\u00f3. A lapos, \u00f6tablakos \u00e9p\u00fclet el\u0151tt meg a kit\u00e1rt ajtaj\u00fa gar\u00e1zsban egy-egy rohamkocsi aludt. Az \u00e1rnyas kapualjban pocakos, atl\u00e9tatrik\u00f3s pasik k\u00e1rty\u00e1ztak, \u00e9s b\u00e1r a t\u00faloldalon, el\u00e9g messze voltak t\u0151lem, m\u00e9gis \u00e9rezni v\u00e9tem az undor\u00edt\u00f3 izzadts\u00e1g-szagukat.
\nNemsok\u00e1ra a L\u00e1nc, azaz a Lanz utca k\u00f6vetkezett, ahol a j\u00e1rdasz\u00e9leken csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag ak\u00e1cf\u00e1k sorakoztak. Az utca v\u00e9g\u00e9n ott \u00e1llt az emeletes Lanz W. M. \u00c1ltal\u00e1nos Iskola, amely szint\u00e9n csal\u00f3d\u00e1st okozott, mert valamif\u00e9le tekint\u00e9lyt \u00e9s nyugalmat sug\u00e1rzott. R\u00e9gi, b\u00e9kebeli \u00e9p\u00fclet. Egy napon sem emlegetni a betonpanelekb\u0151l \u00f6sszerakott undok, hidegr\u00e1z\u00f3s Apafival. Lec\u00f6vekeltem a szemk\u00f6zti j\u00e1rd\u00e1n, \u00e9s hosszan b\u00e1multam a t\u00e9gla homlokzat gipszbaglyait, az ablakok z\u00f6ld r\u00e1csait. Mozg\u00e1s sehol semmi. Azt pr\u00f3b\u00e1ltam kital\u00e1lni, kik v\u00e1r r\u00e1m az \u00f6reg falak m\u00f6g\u00f6tt. Lehunytam a szemem, \u00e9s az el\u0151z\u0151 este l\u00e1tott Robin Hood-film szerepl\u0151i jutottak eszembe. Vajon a tolvajok fejedelm\u00e9nek rongyos, \u00e1mde becs\u00fcletes bandatagjaihoz vagy a Nottingham-i seriff p\u00e1nc\u00e9lba \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt cinikus gazembereihez fognak hasonl\u00edtani? \u00c9s vajon mire megyek \u00e9n: v\u00e9gleg elcseszem az \u00e9letem, vagy kikecmergek a trutym\u00f3b\u00f3l.
\n*
\nElhat\u00e1roztam, veszek k\u00e9t p\u00f3l\u00f3t, pedig a ruh\u00e1sszekr\u00e9nyem t\u00f6mve volt. Viszont sosem \u00e1rt, ha van egy-k\u00e9t \u00faj cucca az embernek. K\u00fcl\u00f6nben is unatkoztam. A napi n\u00e9gy\u00f3r\u00e1nyi olvas\u00e1s fel\u00e9t letudtam, a d\u00e9lel\u0151tti t\u00e9v\u00e9n\u00e9z\u00e9st kipip\u00e1ltam. Nem mehettem f\u00fcr\u00f6dni a Dag\u00e1lyba, mert egyed\u00fcl ciki. Krist\u00f3f, a bar\u00e1tom, m\u00e1r Sk\u00f3ci\u00e1ban t\u00e9bl\u00e1bolt, munk\u00e1t keresett, hogy az egyetem k\u00f6lts\u00e9gei miatt kevesebbet kelljen pumpolnia az anyuk\u00e1j\u00e1t. Kinga bar\u00e1tn\u0151m, Krist\u00f3f h\u00faga, a horv\u00e1t tengerparton s\u00fcttette az am\u00fagy is barna b\u0151r\u00e9t. Angi, akivel az Apafiban mindig egy\u00fctt l\u00f3gtam, dobott, persze \u00e9n is \u0151t. Elh\u00edvhattam volna a v\u00edzfej\u0171 Vill\u0151t, aki a h\u00e1zunkban lakott, \u00e9s szint\u00e9n tizen\u00f6t \u00e9ves volt. Valamilyen kiseg\u00edt\u0151be j\u00e1rt, ez\u00e9rt vele csak azt vitathattam meg, hogy aznap milyent szart a korcs kuty\u00e1ja. Sz\u00f3lhattam volna G\u00f6mbik\u00e9nek, a m\u00e1sik oszt\u00e1lyt\u00e1rsamnak, de hozz\u00e1 sem volt gusztusom. Teh\u00e1t maradt a v\u00e1s\u00e1rl\u00e1s.
\nMetr\u00f3val z\u00f6ty\u00f6gtem a West Endig. A Nyugati p\u00e1lyaudvar ir\u00e1ny\u00e1ba mentem ki a felsz\u00ednre, \u00edgy azt\u00e1n az alulj\u00e1r\u00f3 labirintus\u00e1ban, az ezer bugyi\u00e1rus standjai k\u00f6z\u00f6tt verg\u0151dtem a pl\u00e1z\u00e1ig. Ott elt\u00f6lt\u00f6ttem m\u00e1sf\u00e9l \u00f3r\u00e1t, kutakodtam k\u00e9t nagy \u00e9s t\u00f6bb kis \u00fczletben, v\u00e9g\u00fcl semmit nem vettem. Megsp\u00f3roltam az Any\u00e1t\u00f3l kunyer\u00e1lt zsozs\u00f3t.
\n\u00dagy d\u00f6nt\u00f6ttem, a v\u00e1ltozatoss\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt villamossal cs\u00faszk\u00e1l\u00f3k haza.
\nA Lehel t\u00e9ren, az \u00faj piac\u00e9p\u00fclet el\u0151tt v\u00e1rakoztam, \u00e9s azt pr\u00f3b\u00e1ltam kital\u00e1lni, az aranys\u00e1rga operai d\u00edszletek, a behem\u00f3t homlokzati betont\u00f6mb\u00f6k mikor unj\u00e1k meg a nonstop el\u0151ad\u00e1st, mikor zuhannak az emberek k\u00f6z\u00e9. A be\u00e9rkez\u0151 s\u00e1padt s\u00e1rga T\u00e1tra villamos utols\u00f3 kocsij\u00e1ba kapaszkodtam fel. Nem tolakodtam, \u00edgy \u00fcl\u0151helyet sem kaptam. A d\u00e9lut\u00e1ni zsufiban n\u00e9h\u00e1ny pasifej olyannak l\u00e1tszott, mintha s\u00fct\u0151b\u0151l h\u00fazt\u00e1k volna ki: duzzadtak, v\u00f6r\u00f6sek, zs\u00edrosak, cs\u00f6p\u00f6g\u0151sek voltak. A h\u00e1ts\u00f3 ajt\u00f3n\u00e1l egyens\u00falyoztam, a m\u0171b\u0151r foganty\u00faba kapaszkodtam, de ny\u00e1lk\u00e1snak \u00e9reztem, elengedtem, a tenyerem pap\u00edrzsepibe t\u00f6r\u00f6ltem. Majd a fels\u0151 vascs\u0151re v\u00e1ltottam, k\u00f6nnyen ment, mert magas vagyok.
\nJobb oldalon, a sz\u00e9les ajt\u00f3ny\u00edl\u00e1s ut\u00e1n, a p\u00e1ros, \u00e9s a m\u00f6g\u00f6tte a n\u00e9gyes \u00fcl\u00e9sen felfedeztem m\u00e9g egy-egy \u00fcres helyet, de azokon a tizennyolc \u00e9v k\u00f6r\u00fcli di\u00e1kok t\u00e1ska-b\u00f6l\u00e9nyei pihentek. Na, \u00e9n odamegyek, \u00e9s az\u00e9rt is le\u00fcl\u00f6k, villant az eszembe. Ha kell, veszekedek, gondoltam. Nem tartottam semmit\u0151l, mert a tiszta arc\u00fa, sportos ruh\u00e1zat\u00fa sr\u00e1cokat norm\u00e1lis fazonoknak l\u00e1ttam. Azt\u00e1n csak elford\u00edtottam a fejem.
\nElindultunk, de a szerelv\u00e9ny a m\u00e1sodik meg\u00e1ll\u00f3ban megtorpant.
\nValaki rosszul lett, meg kell v\u00e1rni, am\u00edg ki\u00e9r a ment\u0151kocsi, hallottuk a villamosvezet\u0151 recseg\u00e9s\u00e9t a hangsz\u00f3r\u00f3kb\u00f3l. Eln\u00e9z\u00e9st \u00e9s t\u00fcrelmet k\u00e9rt. A h\u00edrt az utasok belet\u00f6r\u0151dve fogadt\u00e1k, kiv\u00e9ve a fi\u00fak\u00e1kat, akik b\u00e1tran bazdmegeztek, m\u00e9ghozz\u00e1 meglep\u0151en vadul. Lassan k\u00e1sz\u00e1l\u00f3dtak lefele. \u00c9n ut\u00e1nuk. A keskeny peronon a zebra fel\u00e9 topogva megpillantottuk a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 kocsiban sz\u00e9k\u00e9n elny\u00faltan piheg\u0151 beteget, a negyven k\u00f6r\u00fcli, elh\u00edzott, tarka, hossz\u00faszokny\u00e1s cig\u00e1nyasszonyt. Mellette fiatal, r\u00f6vidnadr\u00e1gos r\u00e1nyi \u00e1llt, mark\u00e1ban mobiltelefon.
\nA n\u00e9gyes band\u00e1b\u00f3l a legsz\u0151k\u00e9bb, az angyali arc\u00fa, f\u00fclbeval\u00f3s sr\u00e1c felf\u00fajta mag\u00e1t.
\n– Borzaszt\u00f3! Ez egy retkes cig\u00e1nypicsa! – rikkantotta.
\n– Miatta k\u00e9s\u00fcnk el! \u2013 h\u00e1borgott a t\u00e1rsa.
\n\u2013 Tudj\u00e1tok mit! \u2013 folytatta a f\u00fclbeval\u00f3s. – Dobjuk ki a kocsib\u00f3l, mert akkor tov\u00e1bb mehet\u00fcnk \u2013 mondta.
\n\u00d6tlet\u00e9t t\u00e1rsai r\u00f6h\u00f6g\u00e9ssel jutalmazt\u00e1k.
\n– Nem kell ide ment\u0151, csak havibaja van – cifr\u00e1zta a sz\u0151ke herny\u00f3, \u00e9s az ac\u00e9lkar\u00f3r\u00e1s \u00f6kl\u00e9vel t\u00f6bbsz\u00f6r a villamos oldal\u00e1ra s\u00fajtott, mintha azt is b\u00fcntetni akarn\u00e1.
\nMinden tekintet az aszfaltot s\u00f6p\u00f6rte. A j\u00e1rdaszigeten torl\u00f3d\u00e1s volt, v\u00e1rni kellett, hogy z\u00f6ldre v\u00e1ltson a k\u00f6zleked\u00e9si l\u00e1mpa.
\nA herny\u00f3sr\u00e1c arasznyira \u00e1ll el\u0151ttem. Narancss\u00e1rga p\u00f3l\u00f3t, kock\u00e1s Bermuda-nadr\u00e1got viselt, bal v\u00e1ll\u00e1n h\u00e1tizs\u00e1k, jobbj\u00e1ban sportt\u00e1ska. Ha szemmel \u00f6lni lehetett volna, m\u00e1r nem \u00e9lt volna. Mi lenne, jutott eszembe, ha a temp\u00f3san hajt\u00f3 aut\u00f3k k\u00f6z\u00e9 l\u00f6kn\u00e9m? V\u00e9letlen\u00fcl. Kevesen m\u00falott, hogy megtegyem.
\nK\u00e9t perc m\u00falva zakatol\u00f3 sz\u00edvvel baktattam a Lehel t\u00e9r fel\u00e9. \u00d6nmagamt\u00f3l r\u00e9m\u00fcltem meg.
\nOtthon hallgattam az esetr\u0151l, tudtam, Anya kik\u00e9sz\u00fclne t\u0151le. Az ut\u00f3bbi h\u00f3napokban t\u00f6bbsz\u00f6r megijedt, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le megjegyz\u00e9seket tett. Vad lett\u00e9l, mondta egyszer szomor\u00faan. Nem igaz, v\u00e1laszoltam. Csak fel\u00e9bredt a cig\u00e1ny lelkiismeretem, magyar\u00e1ztam. \u00c9s ez volt az igazs\u00e1g.
\n*
\nKor\u00e1bban, taknyosk\u00e9nt, tuti magyarnak k\u00e9pzeltem magam. A v\u00e1ltoz\u00e1s lassan ment v\u00e9gbe, de egy \u00e9ve felgyorsult: val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az ut\u00e1n, hogy a ny\u00e1r v\u00e9g\u00e9n Any\u00e1t elcib\u00e1ltam az \u00f6t\u00f6dik ker\u00fcleti Verem Klubba.
\nA Mire j\u00f3 a roma n\u0151?, c\u00edm\u0171 el\u0151ad\u00e1st interneten fedeztem fel. F\u00e9lhom\u00e1lyos pinceklubban gy\u00fclekezett a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, amelyben alig n\u00e9h\u00e1ny f\u00e9lcig\u00e1nyt fedeztem fel, olyanokat, mint \u00e9n. A t\u00f6rpesz\u00ednpadon n\u00e9gy n\u0151 cs\u00fccs\u00fclt: a g\u00f6nd\u00f6r haj\u00fa \u00edr\u00f3n\u0151, valamilyen Kata, a gy\u0171r\u00f6tt arc\u00fa v\u00e9nasszony, valamilyen Ida, \u00e9s k\u00e9t harmincas tan\u00e1rf\u00e9le h\u00f6lgyem\u00e9ny. Csak a boszi-forma Ida l\u00e1tszott cig\u00e1nynak. Egy t\u00f6k kopasz, szem\u00fcveges, v\u00e9zna \u00fcrge, egy pesti hetilap szerkeszt\u0151je volt a moder\u00e1tor. Elk\u00e9peszt\u0151 dum\u00e1val ind\u00edtott. Hi\u00e1ba okos \u00e9s talpraesett egy roma l\u00e1ny, mondta, m\u00e9g a gimn\u00e1ziumban sem tud igaz\u00e1n helyt \u00e1llni, mert a szex n\u00e1la mindent leel\u0151z. Cs\u00e1b\u00edtja, kikezdi, t\u00f6nkreteszi.
\nNem folytathatta, mert a megh\u00edvott el\u0151ad\u00f3k \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g z\u00fagni, f\u00fcty\u00fclni kezdett. A pasit le\u00fct\u00f6tt\u00e9k, feldarabolt\u00e1k, felfalt\u00e1k.
\nIda n\u00e9ni mindenkit t\u00falkiab\u00e1lva rik\u00e1csolt.
\n– Nem t\u0171r\u00f6m, hogy a cig\u00e1nyokat m\u00e9g egy liber\u00e1lis rendezv\u00e9ny\u00e9n is megal\u00e1zz\u00e1k. Betelt a poh\u00e1r. K\u00e9sz. V\u00e9ge.
\nA h\u00e1mozott fej\u0171 v\u00e9dekezni sem b\u00edrt, mert az Ida belefojtotta a sz\u00f3t.
\n– V\u00e9rt akartok? Polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fat? J\u00f3. Megkapj\u00e1tok! \u2013 \u00fcv\u00f6lt\u00f6tte a boszi. K\u00e9t kez\u00e9t \u00fagy mozgatta a feje el\u0151tt, mintha a dzsinnt akarn\u00e1 kir\u00e1zni a mesebeli olajl\u00e1mp\u00e1b\u00f3l. A moder\u00e1tor a homlok\u00e1t t\u00f6r\u00f6lte, a szem\u00e9t forgatta, teljesen oda \u00e9s vissza volt.
\nAnya ekkor megragadta a k\u00f6ny\u00f6k\u00f6m, \u00e9s kir\u00e1ngatott a pinc\u00e9b\u0151l.
\n– Ez az \u0151r\u00fcltek h\u00e1za – lihegte.
\n\u2013 De a boszinak igaza van \u2013 v\u00e9dtem meg az Id\u00e1t. \u2013 Ebben az orsz\u00e1gban m\u00e9g a leveg\u0151 is rasszista. Az \u00e9n zsebemben is gyakran kiny\u00edlik a bicska \u2013 tettem hozz\u00e1.
\n– Mit s\u00fcketelsz! – kapta fel a vizet Anya, \u00e9s siet\u0151sebbre vette a l\u00e9p\u00e9seit. – Zsebed sincs, nemhogy bicsk\u00e1d. \u00c9s te csak ne l\u00e1zadj! Ha nyugton maradsz, egyetemet fogsz v\u00e9gezni, \u00e9s m\u00e9lt\u00f3 leszel b\u00e1rkihez \u2013 k\u00f6z\u00f6lte.
\nEzzel bel\u00e9m fojtotta a sz\u00f3t, mert a \u201eb\u00e1rki\u201d egy nagyon konkr\u00e9t szem\u00e9ly volt. Annyira konkr\u00e9t, hogy nem m\u00falt el nap, s\u0151t n\u00e9ha egy \u00f3ra sem, hogy ne gondoltam volna r\u00e1. Ritk\u00e1n l\u00e1ttam, mert Sk\u00f3ci\u00e1ban tanult.
\nAz eset ut\u00e1n nemsok\u00e1ra elkezd\u0151d\u00f6tt a suli, a hetedik oszt\u00e1ly az Apafi \u00c1ltal\u00e1nosban, \u00e9s ott valahogy botr\u00e1ny botr\u00e1nyt \u00e9rt. El\u0151sz\u00f6r beh\u00faztam egy mamlasznak, aki az udvaron habz\u00f3 sz\u00e1jjal cig\u00e1nyozott. \u00c9les gy\u0171r\u0171m sz\u00e9p tiszt\u00e1n felhas\u00edtotta a pof\u00e1zm\u00e1ny\u00e1t. Megfeny\u00edtettek, majdnem kidobtak. Azt\u00e1n kimaradtam a suli k\u00e9zilabda-csapat\u00e1b\u00f3l. \u00d6nk\u00e9nt. Meccs k\u00f6zben \u00fctk\u00f6ztem egy csajjal, aki megs\u00e9r\u00fclt: r\u00e1m fogt\u00e1k, hogy direkt csin\u00e1ltam. Azt\u00e1n magamra harag\u00edtottam a fiatal pasi oszif\u0151met, a n\u00e9mettan\u00e1rt. Egy kir\u00e1ndul\u00e1son mindketten a sor legv\u00e9g\u00e9n baktatunk, \u00e9n megbotlottam, \u0151 felseg\u00edtett, de \u00fagy, hogy a tenyere a h\u00f3nom al\u00e1 cs\u00faszott. Reflexb\u0151l nagyon l\u00f6ktem rajta, szinte hanyatt esett. \u00dagy meredt\u00fcnk egym\u00e1sra, mint k\u00e9t vad\u00e1llat. Hallgattunk a dologr\u00f3l, de a pasi k\u00e9s\u0151bb bossz\u00fat \u00e1llt, ugr\u00e1ltatni \u00e9s cukkolni kezdett. Szem\u00e9tkedett. Azt\u00e1n \u00f6sszevesztem a kis Angival, a padt\u00e1rsammal az interneten nekem is elk\u00fcld\u00f6tt \u201e\u00e1rtatlan\u201d cig\u00e1nyviccek miatt. Azt\u00e1n j\u00f6tt az utols\u00f3 eset, amihez t\u00e9nyleg semmi k\u00f6z\u00f6m nem volt, m\u00e9gis ebb\u0151l kerekedett a nagy balh\u00e9, m\u00e9ghozz\u00e1 akkora, hogy miatta kipateroltak az Apafib\u00f3l.<\/p>\n

K\u00f6vetkezik: 2. Az \u00faj suli<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

El\u0151sz\u00f3 helyett: bocs\u00e1nat Nevem Kiss Vir\u00e1g Sant\u00e1l. Pontosabban ez az \u00e1lnevem. Huszonegy \u00e9ves \u00e9s SOTE-egyetemista vagyok. \u00c9s \u00fagy gondolom, hogy \u00e9rett szem\u00e9lyis\u00e9g. Nem most n\u0151tt be a fejem l\u00e1gya, hiszen m\u00e1r tizen\u00f6t \u00e9vesen r\u00e1j\u00f6ttem, hogy \u201elegbel\u00fcl\u201d ki \u00e9s mi vagyok, kihez \u00e9s mihez tartozom. A megvil\u00e1gosod\u00e1snak \u00e1ra volt: rengeteg f\u00e1jdalom. L\u00e9nyeg\u00e9ben err\u0151l sz\u00f3l a t\u00f6rt\u00e9netem.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-21315","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/21315","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=21315"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/21315\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=21315"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=21315"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=21315"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}