Ma kaptam egy fot\u00f3t. Magamr\u00f3l. Mr. Doktor hozta be, g\u0151z\u00f6m sincs, hol szerezhette. Ez az els\u0151 alkalom, hogy valami aj\u00e1nd\u00e9kot ad.<\/p>\n
\u2013 N\u00e9zegessed, ismerkedj \u2013 mondta
\n\u2013 Mi\u00e9rt?
\n\u2013 Majd megl\u00e1tod!
\n\u2013 Mit l\u00e1tok meg majd?
\n\u2013 Lehet, hogy v\u00e1ltozt\u00e1l.
\nElnevettem magam. M\u00e9g hogy v\u00e1ltoztam?! J\u00f3 vicc!
\nMr. Doktor szerint nem eml\u00e9kszem az akkori \u00f6nmagamra (h\u0171, milyen tudom\u00e1nyos!) Szerintem h\u00fclyes\u00e9g ilyesmit \u00e1ll\u00edtani, egy\u00e9bk\u00e9nt t\u00e9nyleg nem eml\u00e9kszem.
\nH\u00e1t n\u00e9zegettem a k\u00e9pet, \u00e9s vegyes \u00e9rzelmeket ker\u00edtettem hatalmamba.
\nZavaros, m\u00e9lys\u00e1rga szemek, \u00f6sszevissza homlok, t\u00e9tova arc\u00e9l, rendezetlen, szecesszi\u00f3s r\u00e1ncok t\u00falzs\u00fafolt ornamentik\u00e1ja. Egy k\u00f6zepes tehets\u00e9g\u0171 portr\u00e9fest\u0151 l\u00e1z\u00e1lma. N\u00e9zni j\u00f3, l\u00e1tni k\u00e9ptelen tekintet, kiny\u00edlni lusta sz\u00e1j, \u00e9s valami nemt\u00f6r\u0151d\u00f6m h\u00e1nyavetis\u00e9g, egy olyan ember lazas\u00e1ga, aki tele van g\u00f6rcs\u00f6kkel. Izz\u00f3, robban\u00f3 energiaszeg\u00e9nys\u00e9g kihaszn\u00e1latlans\u00e1ga. Valami megmagyar\u00e1zhatatlan sokir\u00e1ny\u00fas\u00e1g, semmi egy\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g, semmi egy.
\nNem voltam k\u00e9pes eligazodni magamon. Mostani hangulatomban egy-k\u00e9t dolgot let\u00f6r\u00f6ln\u00e9k onnan, megv\u00e1ltoztatn\u00e1m az ar\u00e1nyokat, egyengetn\u00e9k, vagy \u00e9ppen g\u00f6rb\u00edtgetn\u00e9k, n\u00e9h\u00e1ny helyre m\u00e9g feltenn\u00e9k n\u00e9h\u00e1ny lap\u00e1ttal, rost\u00e1ln\u00e9k, elsat\u00edrozn\u00e1m az alapot, \u00faj sz\u00edn\u00e1rnyalatokat kevern\u00e9k, szel\u00edd\u00edten\u00e9k, vad\u00edtan\u00e9k, t\u00e1g\u00edtan\u00e9k, sz\u0171k\u00edten\u00e9k.
\nTart\u00f3zkodva \u00e9s gyanakv\u00f3an mustr\u00e1lgattam magam. Ker\u00fclgetett az elker\u00fclhetetlen. Ez egy r\u00e9sz megnyugtat\u00e1s, k\u00e9t r\u00e9sz anti\u00e9n\u00edt\u0151, viszonylag egyszer\u0171 recept. El\u00e9g messze estem a f\u00e1mt\u00f3l. K\u00f6zmond\u00e1sgyilkos hajlamom ag\u00e1rfuttat\u00e1sa.
\n\u00dagy \u00e9reztem, cs\u00fafol\u00f3dik velem, el is rontottam a napj\u00e1t \u201eszemtelen fot\u00f3 messze sz\u00e1ll\u201d alapon. Erre \u0151 kegyvesztetts\u00e9gi b\u00e1nat\u00e1t r\u00e1m tukm\u00e1lta. \u00c9n v\u00e9rig s\u00e9rt\u0151dtem, ami s\u0171r\u0171 v\u00f6r\u00f6sbort k\u00edv\u00e1n. Ezt a szakirodalom nagygener\u00e1lnak nevezi.
\nA fot\u00f3 cs\u00fany\u00e1n vissza\u00e9lt genit\u00e1sommal. Sokabb\u00e1 tett, mint amennyi val\u00f3j\u00e1ban lenni akartam. \u00c9s \u00e9n nem szeretem a t\u00f6meget magam k\u00f6r\u00fcl.
\nVeszett\u00fcl h\u0151b\u00f6r\u00f6gtem az \u00e1gyamon, nem tal\u00e1ltam a helyem, nem is kerestem.
\n*
\n\u00c9lt, maxim\u00e1lisan r\u00e9gen, amikor m\u00e9g nem volt feltal\u00e1lva az a j\u00f3fajta Jonath\u00e1n-alma, s ez\u00e9rt jobb h\u00edj\u00e1n aranyalm\u00e1kon fincsorogtak, egy v\u00e9ns\u00e9ges v\u00e9nike. Valamikor boszork\u00e1ny volt, de fel kellett hagyjon a mesters\u00e9g\u00e9vel, mert cs\u0151dbe ment; az\u00f3ta egy gyeng\u00e9cske labirintust vezetett k\u00fclf\u00f6ldi finansz\u00edroz\u00e1ssal, \u00fagy \u00e9rdekes volt, \u00e9s j\u00f6vedelmez\u0151: az esti kaka\u00f3ra val\u00f3 kitellett bel\u0151le. Az odal\u00e1togat\u00f3knak nem lehetett panaszra okuk, hogy nem lehet el\u00e9gg\u00e9 elt\u00e9vedni; alkalmuk sem. Az eredm\u00e9nyb\u0151l ak\u00e1r egy csorda \u00f6rd\u00f6g\u00f6t is j\u00f3ltarthatott volna, de \u0151 bezzeg nem, mert nem volt \u00fczleti \u00e9rz\u00e9ke.
\nIlyen ny\u00e1mnyila, f\u00f6ldh\u00f6zragadt ex-boszork\u00e1nyt m\u00e9g nem l\u00e1tott a vil\u00e1g! A sepr\u0171je m\u00e1r nem volt j\u00f3 sepregetni sem!
\nAz\u00e9rt az alig m\u00e1sodoszt\u00e1ly\u00fa labirintus\u00e9rt is odaadta a boszork\u00e1ny-cs\u0151dv\u00e9gki\u00e1rus\u00edt\u00e1s bev\u00e9tel\u00e9nek majdnem fel\u00e9t! A m\u00e1sik fel\u00e9t betette egy bankba, ami szint\u00e9n cs\u0151dbe ment. A k\u00e1rvallottat ez b\u00faskomorr\u00e1 tette, csal\u00f3dott a vil\u00e1gban, \u00e9s nincs hervaszt\u00f3bb, mint egy csal\u00f3dott boszork\u00e1ny! Legnagyobb f\u00e1jdalm\u00e1ra meg kellett v\u00e1ljon a v\u00e9gki\u00e1rus\u00edt\u00e1s alkalm\u00e1val (s csak f\u00e9l\u00e1rat kapott \u00e9rte\u2026) egy palack k\u00f6k\u00f6rcsines t\u00f6kindap\u00e1rlatt\u00f3l is, a legjobb \u00e9vj\u00e1ratb\u00f3l; s amit m\u00e9g nagyon sajn\u00e1lt, az a var\u00e1zsdum\u00e1ja volt. Nem csoda, hogy hozz\u00e1n\u0151tt a sz\u00edv\u00e9hez, hisz m\u00e9g fiatalkor\u00e1ban szerezte term\u00e9szetben a k\u00f6rny\u00e9k koron\u00e1s k\u00f6lt\u0151j\u00e9t\u0151l. \u00cdgy h\u00e1t eml\u00e9k is volt. A koron\u00e1s k\u00f6lt\u0151 az\u00f3ta sajnos meghalt, koron\u00e1ja valamelyik padl\u00e1son porosodott.
\nHelyett\u00fck ott volt a nyak\u00e1n az a d\u00f6g labirintus az \u00f6sszes hisztij\u00e9vel, nyafog\u00e1s\u00e1val: n\u00e9ha nem volt kedve v\u00e9gezni a dolg\u00e1t, hi\u00e1ba rim\u00e1nkodott neki a boszork\u00e1ny. Ilyenkor azt\u00e1n kiss\u00e9 duzzogva, de helyettes\u00edtette. A labirintus pedig titokban vigyorgott rajta, a boszork\u00e1ny m\u00e9gsem vette \u00e9szre, hogy nem egyenl\u0151k az es\u00e9lyek, a v\u00e1llalt szerepr\u00e9szek, \u00e9s a t\u00f6bbi. \u0150 int\u00e9zte a nehez\u00e9t, mert a labirintusnak \u00e9pp csak jelen kellett lenni (m\u00e9g azt sem v\u00e1llalta mindig), neki viszont be kellett szedni az elt\u00e9ved\u00e9s \u00f6sszeg\u00e9t, ami pedig nem volt kicsi munka, mert \u00f6sszeg ide, \u00f6sszeg oda, de ki akar elt\u00e9vedni??
\n\u0150 csak v\u00e9gezte a dolg\u00e1t, nem sokat z\u00fagol\u00f3dott; id\u0151nk\u00e9nt elr\u00e1gcs\u00e1lt egy aranyalm\u00e1t, de egyre kisebb lelkesed\u00e9ssel, nem nagyon \u00edzlett m\u00e1r neki. Megunta az egyhang\u00fa kosztot. M\u00e1r el\u0151re bors\u00f3dzott a h\u00e1ta, amikor \u00e9rezte, hogy eb\u00e9did\u0151 k\u00f6zeledik.
\nB\u00e9k\u00e9s egykedv\u0171s\u00e9ggel tengette a maga \u00e9s labirintusa napjait.
\nMent mindez addig, am\u00edg fel nem h\u00edvtam a figyelm\u00e9t, hogy feltal\u00e1lt\u00e1k a Jonath\u00e1n-alm\u00e1t. Ez elvette a kedv\u00e9t a tov\u00e1bbiakt\u00f3l, beny\u00fajtotta lemond\u00e1s\u00e1t, a labirintust\u00f3l el sem b\u00facs\u00fazott, elment Jonath\u00e1n-alm\u00e1t enni; egyed\u00fcl, gondtalanul, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl, sepr\u0171 n\u00e9lk\u00fcl, felel\u0151ss\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl, aranyalm\u00e1k n\u00e9lk\u00fcl. Tov\u00e1bbi \u00e9let\u00e9t annak szentelte, hogy megpr\u00f3b\u00e1lta ler\u00f3ni h\u00e1l\u00e1j\u00e1t Jonath\u00e1nnak, ami\u00e9rt egyetlen tett\u00e9vel megszabad\u00edtotta minden bajt\u00f3l.
\nAz\u00f3ta \u00e9n vezetem a labirintust, m\u00e9ghozz\u00e1 j\u00f3 eredm\u00e9nnyel. Megneveltem \u0151kelm\u00e9t, kiirtottam bel\u0151le a hisztit. Kedvess\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9s engedelmess\u00e9: amilyen egy labirintusnak lenni kell! Hogy l\u00e1ssa, \u00e9rt\u00e9kelem javul\u00e1s\u00e1t, minden nap elid\u0151z\u00f6k benne. Csinos\u00edtgatom, pofozgatom, felk\u00e9sz\u00edtem a leg\u00fajabb k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek. Moderniz\u00e1lom. T\u0171ri. T\u00e1n \u00e9lvezi is, j\u00f3t tesz neki is a v\u00e1ltoz\u00e1s. N\u00e9ha \u00f6sszevigyorgunk. Nem tartok att\u00f3l, hogy a fejemre n\u0151. Bar\u00e1tokk\u00e1 v\u00e1ltunk, egyenrang\u00fa felekk\u00e9. Semmi f\u00e9lt\u00e9kenyked\u00e9s! A munk\u00e1ban is egyform\u00e1n osztozunk, a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00e9ben is. A k\u00fclf\u00f6ldi finansz\u00edroz\u00e1st visszamondtam, boldogulok n\u00e9lk\u00fcle is. Labirintusommal kar\u00f6ltve j\u00f3 eredm\u00e9nyeket \u00e9rek el.
\nIgaz, csak magam vagyok a l\u00e1togat\u00f3ja\u2026
\n*
\n\u2026Azt\u00e1n bej\u00f6tt Feh\u00e9rke, \u00e9s kimentett \u00f6sszevisszas\u00e1gomb\u00f3l azzal, hogy v\u00e9gre j\u00f3v\u00e1hagyt\u00e1k, kimehetek a parkba. K\u00e9zen fogott, k\u00e9zen fogtam, nem sz\u00f3ltunk semmit, de nem is hallgattunk. Az ajt\u00f3t alig tal\u00e1ltam meg, a l\u00e9pcs\u0151n botladoztam, ahol nem volt l\u00e9pcs\u0151, ott is botladoztam: a meghatotts\u00e1gt\u00f3l, hogy igen, \u00e9n, megyek, mehetek, tudok menni, \u00e9s kifel\u00e9, ki, el a plafon, az \u00e1gyam \u00e9s a fi\u00f3kom szinte meghitt\u00e9 v\u00e1lt t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1b\u00f3l. Kocogott a fogam az \u00f6r\u00f6mt\u0151l, vadul szorongattam Feh\u00e9rke kez\u00e9t. Menni j\u00f3. \u00dagy igyekeztem, mintha a porondra menn\u00e9k. Zene harsog, oroszl\u00e1n b\u0151d\u00fcl, \u00e9s \u00e9n \u00e1llok a taps\u00e1radatban, id\u0151nk\u00e9nt meghajolok. A v\u00e9g\u00e9n pedig \u00f6sszeseprem a tapsmarad\u00e9kokat, \u00e9s az oroszl\u00e1n\u00fcr\u00fcl\u00e9ket.
\nM\u00e1r kint vagyok, szagl\u00e1szok, l\u00e1bam emelgetem, k\u00e9rd\u0151n n\u00e9zek Feh\u00e9rk\u00e9re, hogy mindez az eny\u00e9m-e, b\u00f3logat, s tasz\u00edt egyet rajtam:
\n\u2013 Menj!
\n\u2013 Hov\u00e1?
\n\u2013 El\u0151re, b\u00e1rhova.
\n\u2013 Biztos?
\n\u2013 Biztos.
\n\u2013 Te nem j\u00f6ssz?
\nMegr\u00e1zta a fej\u00e9t, sarkon fordult, s visszament az \u00e9p\u00fcletbe.
\nAzt hittem, szabadon l\u0151d\u00f6r\u00f6ghetek a Jen\u0151k\u00e9t\u0151l megszabad\u00edtott \u00f3ri\u00e1stekn\u0151s\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt, befekhetek a f\u00e1k sz\u00e9tm\u00e1szk\u00e1l\u00f3 \u00e1rny\u00e9ka al\u00e1, bosszanthatom a kerti t\u00f6rp\u00e9ket. Ehelyett Mr. Doktor kezembe nyomott egy kap\u00e1t, s oda\u00e1ll\u00edtott, hogy \u00e1poljam a vir\u00e1g\u00e1gy\u00e1sokat. Azt mondta, ha elf\u00e1radtam, csak sz\u00f3ljak.
\nNem telt el k\u00e9t perc, m\u00e1r sz\u00f3ltam, \u00fagy l\u00e1ttam, nem \u00f6r\u00fcl, legal\u00e1bbis olyanform\u00e1n nyak\u00e1ngatott. Az\u00e9rt megengedte, hogy kint maradjak, csak arra k\u00e9rt, ne foglalkozzak a tekn\u0151s\u00f6kkel. Akart a franc foglalkozni vel\u00fck! Mindent meg\u00edg\u00e9rtem neki kap\u00e1sb\u00f3l, gondolom, ez j\u00f3lesett neki, de az\u00e9rt m\u00e9gis k\u00eds\u00e9r\u0151t szeg\u0151d\u00f6tt mell\u00e9m: Egy bagolyszem\u0171 nagy feh\u00e9r alakot, aki egyfolyt\u00e1ban fel-le k\u00eds\u00e9rgetett a parkban, \u00e9s furcs\u00e1n pillogtatott, nem tudtam eld\u00f6nteni, ez \u00f6r\u00f6k\u00f6s beidegz\u0151d\u00e9s volt-e n\u00e1la, vagy csak \u00e1tmenetileg jelentkezett az \u00e9n hat\u00e1somra. Elhat\u00e1roztam, hogy szolid leszek, \u00e9s nem fejtem ki neki, hogy m\u00e1s vizekre k\u00edv\u00e1nom. Szerintem diszn\u00f3s\u00e1g volt mell\u00e9m \u00e1ll\u00edtani \u0151t. \u00c9pp csak a p\u00f3r\u00e1z hi\u00e1nyzott a nyakamr\u00f3l, melynek v\u00e9g\u00e9t kegyesen foghatn\u00e1. L\u00e1tszott rajta, hogy marh\u00e1ra unja a dolgot, m\u00e1r legal\u00e1bb sz\u00e1zszor v\u00e9gigcsin\u00e1lta, ut\u00e1lja az \u00f6sszes f\u00e1t, vir\u00e1got, \u00f3ri\u00e1stekn\u0151st.
\nSz\u00edvesen megmondtam volna neki, hogy lel\u00e9phet, boldogulok magam is, \u00e9s nem fogok lemenni a parkr\u00f3l, hogy ne okozzak galib\u00e1t. Annyira sajn\u00e1ltam, hogy a parknak sem tudtam \u00f6r\u00fclni igaz\u00e1n, pedig izgalmas dolgokat mutatott. Szinte felk\u00edn\u00e1lkozott:
\n\u2013 Gyere, fogj, harapj bel\u00e9m!
\nIm\u00e1dom a fogpr\u00f3b\u00e1t! A legnekemval\u00f3bb munka, mert fej \u00e9s sz\u00e1j is kell hozza.
\nR\u00e1n\u00e9ztem sors\u00e1ba belet\u00f6r\u0151d\u00f6tt k\u00eds\u00e9r\u0151mre, \u00e9s nem haraptam.
\nBotladoztunk h\u00e1t kettecsk\u00e9n, \u00e9n j\u00e1rni tanultam, n\u00e9zni, \u00e9s l\u00e1tni.<\/p>\n