{"id":21412,"date":"2013-03-13T07:44:20","date_gmt":"2013-03-13T07:44:20","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=21412"},"modified":"2013-03-13T07:44:20","modified_gmt":"2013-03-13T07:44:20","slug":"kibedi-varga-sandor-santal-2-regeny","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=21412","title":{"rendered":"Kib\u00e9di Varga S\u00e1ndor: Sant\u00e1l \/2 – reg\u00e9ny\/"},"content":{"rendered":"

2. Az \u00faj suli<\/strong><\/p>\n

A tan\u00e9vnyit\u00f3ra elk\u00eds\u00e9rt Anya, \u00e9s az egy\u00f3r\u00e1s \u00fcnneps\u00e9g el\u0151tt \u00e9s ut\u00e1n a g\u00f3r\u00e9kkal dumcsizott. Hatty\u00fanyak\u00e1val, feh\u00e9r arc\u00e1n szende p\u00edrral, a mer\u00e9szen \u00edvelt szem\u00f6ld\u00f6k\u00e9vel, t\u00fcrkiz szem\u00e9vel, fekete p\u00f3l\u00f3j\u00e1ra zuhog\u00f3 rozsdabarna haj\u00e1val olyan volt, mint egy filmsz\u00edn\u00e9szn\u0151. Francia. Vagy sv\u00e9d. Vagy amerikai. El\u0151kel\u0151 is, kac\u00e9r is, istenn\u0151 is, kurtiz\u00e1n is. Nem l\u00e1tszott harminch\u00e1rom \u00e9vesnek, s\u0151t harmincnak sem. Forrt k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte a leveg\u0151.
\nMajd az els\u0151 tan\u00edt\u00e1si nap a meggypiros Cors\u00e1j\u00e1val hozott a suliba. Keveset maradt, mert dolgozni ment, \u00edgy csak az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k\u00f6mmel, Szab\u00f3 Eszterrel, az Eszt\u00f3 n\u00e9nivel csevegett. A szitu kicsit nagyon zavart, de tudtam, Anya megpr\u00f3b\u00e1l erny\u0151t tartani a fejem f\u00f6l\u00e9, hogy az el\u0151\u00edt\u00e9let z\u00e1porban ne \u00e1zzak ronggy\u00e1. J\u00f3l csin\u00e1lta. Nem mozgott idegen terepen, hiszen a sz\u00fclei, vagyis az anyai nagysz\u00fcleim, tan\u00e1rok voltak.
\nNy\u00fczsg\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en alig-alig k\u00f3stolgattak. Persze \u00fagy n\u00e9ztek r\u00e1m, mintha szendvicst\u00e1bla lenne a nyakamba akasztva ezzel a sz\u00f6veggel: ez itt Kiss Vir\u00e1g Sant\u00e1l, \u00dajpest legveszedelmesebb tini kurv\u00e1ja. A f\u00e1s, szikkadt tan\u00e1rn\u0151k k\u00f6z\u00f6tt volt, aki finny\u00e1san kiker\u00fclt, a ragacsos tekintet\u0171 tan\u00e1rok \u00fagy m\u00e9regetett, mintha m\u00e1ris tudni szeretn\u00e9, mennyi a taksa. Viszont a gyermekek j\u00f3 fejek voltak, kiv\u00e9ve k\u00e9t szakadt idi\u00f3t\u00e1t. \u0150k a sz\u00fcnetben cikizni pr\u00f3b\u00e1ltak, de el\u00e9j\u00fck \u00e1lltam, \u00e9s udvarias hangon any\u00e1zva k\u00f6z\u00f6ltem, ha m\u00e9g egyszer aj\u00e1nlatot tesznek, a gy\u0171r\u0171sujjammal sz\u00e1ntom fel a ragy\u00e1s pof\u00e1jukat. Megmutattam a jobb kezem k\u00f6z\u00e9ps\u0151 \u00e9s gy\u0171r\u0171s ujj\u00e1n villog\u00f3 f\u00e9mgy\u0171r\u0171ket. De az is lehet, folytattam, hogy m\u00e1sra b\u00edzom a szennyes mel\u00f3t, sz\u00f3l\u00f3k S\u00e1rk\u00e1nynak, aki \u00e9rtem b\u00e1rmit megtesz, hogy vegye kezel\u00e9sbe \u0151ket. Vigyorogtak, mutatt\u00e1k foguk s\u00e1rga ker\u00edt\u00e9s\u00e9t, de l\u00e1tszott, vagy t\u0151lem, vagy a ker\u00fclet h\u00edrhedt vag\u00e1ny\u00e1nak nev\u00e9t\u0151l bizony beszartak.
\n*
\nL\u00e9tai Henriett, a Henike lett az els\u0151 bar\u00e1tn\u0151m.
\n\u0150 is f\u00e9lig cig\u00e1ny volt, mint \u00e9n, az \u0151 keresztneve is francia volt, mint az eny\u00e9m, a m\u00e1sodik, de a b\u0151re nem kapucs\u00edn\u00f3s, hanem olyan, mint a t\u00e1pos ty\u00faktoj\u00e1s. M\u00e1s difi is akadt k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk. \u0150 egy m\u00e9ter \u00f6tven\u00f6t magas volt, \u00e9n egy nyolcvankett\u0151. \u0150 cs\u00f3r\u00f3, \u00e9n, hozz\u00e1 k\u00e9pest, vastag. \u0150 ut\u00e1lta, ha cig\u00e1nyozt\u00e1k, \u00e9n m\u00e1r azt r\u00fchelltem, ha r\u00e1m fogt\u00e1k, nem is vagyok cig\u00e1ny.
\nHeni nem hozz\u00e1nk, nem a 8 B-be j\u00e1rt, hanem a p\u00e1rhuzamosba, a 8 A-ba. Volt egy harmadik nyolcadik is, a 8 C, de \u0151k k\u00fcl\u00f6n \u00e9p\u00fcletben tanultak, t\u00f6bb utc\u00e1val od\u00e9bb. Az lett C-s, akinek agybaja, sz\u00edvbaja, vagy seggbaja volt. L\u00e9nyeg\u00e9ben. Az igazgat\u00f3 el\u0151sz\u00f6r engem is a C-be akart rakni, de Anya a jegyeimre hivatkozva, az ellen\u0151rz\u0151met lobogtatva meggy\u0151zte, ne tegye. \u00c9n mindig j\u00f3 tanul\u00f3 voltam.
\nHenik\u00e9vel a mel\u00f3 hozott \u00f6ssze. A L\u00e1nc sulira ny\u00e1ron t\u00f6bb sz\u00e1z kiselejtezett k\u00f6nyvet \u00f6mlesztett az egyik Szab\u00f3 Ern\u0151-s fi\u00f3k. \u00c9gig \u00e9r\u0151 kupacok hevertek k\u00e9t teremben. Orsolya n\u00e9ni, a k\u00f6nyvt\u00e1ros egyed\u00fcl nem gy\u0151zte a sz\u0171r\u00e9s\u00e9t, a haszn\u00e1lhat\u00f3k katalogiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t, a rakosgat\u00e1st, ez\u00e9rt \u00f6nk\u00e9nteseket keresett. Jelentkeztem, mert arra gondoltam, \u00edgy elb\u00fajhatok, a sz\u00fcnetekben nem kell majd az udvaron csord\u00e1zni. \u00d6ten iratkoztunk fel, de amikor kider\u00fclt, hogy nem lehet az \u00f3r\u00e1kr\u00f3l l\u00f3gni, s\u0151t a tan\u00edt\u00e1s ut\u00e1n is g\u00fcrizni kellene, hogy idej\u00e9ben v\u00e9gezni tudjunk, ketten maradtunk.
\nA kiscsaj amolyan kismad\u00e1rka volt, aki sz\u00e9pen dalolt, ha b\u00e9k\u00e9n hagyt\u00e1k, de nagyon k\u00f6nnyen megriadt. Gondjai akkor kezd\u0151dtek, amikor hal\u00e1li s\u00e9r\u00f3val jelent meg a suliban. Ez egy p\u00e9nteki nap volt. Hossz\u00fa, csillog\u00f3an fekete haj\u00e1t otthon hidrog\u00e9nezte, \u00e9s nagyon lepra lett: foltos, cs\u00edkos, itt koszsz\u00fcrke, ott rozsdabarna. R\u00f6h\u00f6g\u00f6tt rajta a vil\u00e1g. Szeg\u00e9ny azt hitte, csak sz\u0151k\u00edt\u0151 port kell venni, csak a haj\u00e1ra kenni, csak lemosni, \u00e9s k\u00e9sz. Igazgat\u00f3nk, a medvealak\u00fa, laza izomzat\u00fa, pankr\u00e1tor-form\u00e1j\u00fa T\u00f3dor b\u00e1, akit C\u00e9klafejnek cs\u00fafoltak, mert minden semmis\u00e9g\u00e9rt felbaszta mag\u00e1t, a szok\u00e1sos reggeli ellen\u0151rz\u0151 k\u00f6r\u00fatj\u00e1n sz\u00farta ki. Fel\u00e1ll\u00edtotta, megp\u00f6rgette, majd kijelentette: vagy elt\u00fcnteti a fej\u00e9r\u0151l azt a miskulanci\u00e1t, vagy kereshet mag\u00e1nak m\u00e1s sulit. N\u00e1la nem lesz meleg-par\u00e1d\u00e9!, tette hozz\u00e1. Hogy mi\u00e9rt pont a melegek jutottak esz\u00e9be, azt senki nem tudta.
\nHeni a sz\u00fcnetben beesett a k\u00f6nyvt\u00e1rba, \u00e9s ott \u00fagy b\u0151g\u00f6tt, mintha vil\u00e1gv\u00e9ge lenne. Orsi n\u00e9ni r\u00f3zsasz\u00edn kend\u0151t ker\u00edtett – ebb\u0151l jelent\u0151s tartal\u00e9ka volt, mert mindig illatos kend\u0151f\u00e9l\u00e9t tekert a nyak\u00e1ra – , \u00e9s bek\u00f6t\u00f6tte a csajszi fej\u00e9t. \u00cdgy m\u00e9g cikibb lett. Tal\u00e1n seg\u00edteni tudok, vigasztaltam. Anyuk\u00e1m fodr\u00e1sz, saj\u00e1t \u00fczlete van B\u00e9k\u00e1smegyeren, magyar\u00e1ztam.
\nOtthon megk\u00e9rdezem, mit lehet csin\u00e1lni. Anya s\u00e1p\u00edtozott, szerinte a sz\u0151k\u00edt\u00e9st h\u00e1zilag nem lehet megoldani. Sikerre akkor van es\u00e9ly, ha kilencszer lesz\u00edvatja porral, \u00e9s kilencszer befesti, de az hetekbe telik. Nyomban elv\u00e1llalta, hogy kezel\u00e9sbe veszi a csajt.
\nH\u00e9tf\u0151n Henike bord\u00f3 sv\u00e1jci sapk\u00e1val jelent meg a suli f\u00e9lig aszfaltos, f\u00e9lig betonos udvar\u00e1n, azzal takarta el a borzaszt\u00f3t. A sapi haszn\u00e1lt cucc volt, mert a tetej\u00e9r\u0151l hi\u00e1nyzott az a kis farkinca. Az \u00faj h\u00e1romezer forintba ker\u00fclt, \u00e9s annyit nem adott volna \u00e9rte Zsuzsa n\u00e9ni, a kiscsaj anyja, aki egyed\u00fcl nevelte. A sv\u00e1jcit f\u00e9lrecsapva viselte, \u00e9s borzaszt\u00f3an j\u00f3l \u00e1llt neki. Olyan volt, mintha kezd\u0151 pop\u00e9nekes lenne. Amikor k\u00f6z\u00f6ltem, hogy Anya m\u00e1r ma d\u00e9lut\u00e1n fogadja, \u00e9s visszafesti feket\u00e9re a haj\u00e1t, ingyen\u00e9rt, a nyakamba borult.
\nKedden m\u00e1r r\u00f6vidre v\u00e1gott, fekete s\u00e9r\u00f3t viselt, ami persze nem volt olyan tuti, mint a kor\u00e1bbi. De az igazgat\u00f3 elfogadta. M\u00e9gis tov\u00e1bb sz\u00f3rakoztak vele. Oszt\u00e1lyt\u00e1rsam, Gujdi Kriszti elnevezte \u0151t Foltik\u00e1nak, \u00e9s minden s\u00fcketgyerek, s\u0151t, az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6ke, a Marci b\u00e1 is \u00edgy sz\u00f3l\u00edtotta. Heninek rosszul esett, hogy egy tan\u00e1r is besz\u00e1llt a frocliz\u00e1sba, mert eddig sosem piszk\u00e1lt\u00e1k. \u00d6t\u00f6dikben oszt\u00e1lyels\u0151 volt, \u00e9s akkoriban hat\u00e1rozta el, hogy tan\u00edt\u00f3n\u0151 lesz. K\u00e9s\u0151bb is buzg\u00f3 m\u00f3csing maradt, csak ritk\u00e1n cs\u00faszott be n\u00e9gyesn\u00e9l kisebb jegy, \u00edgy tov\u00e1bb \u00e9lt a sz\u00e9p \u00e1lom. Marci b\u00e1 persze nem ismerhette Heni \u201erangj\u00e1t\u201d, mert \u00faj volt, nemcsak a suliban, hanem a p\u00e1ly\u00e1n: ny\u00e1r elej\u00e9n v\u00e9gezte a tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151t. Azt, hogy t\u00e1j\u00e9koz\u00f3djon, hogy visszafogja mag\u00e1t, hogy \u00fariember legyen, valahogy senki nem v\u00e1rta el t\u0151le.
\n*
\nSokat l\u00e9becoltunk a k\u00f6nyvt\u00e1rban, mert ott nyugi volt. Orsi n\u00e9ni szavai l\u00e1gyan, puh\u00e1n, mint valami vir\u00e1gszirmok hullottak r\u00e1nk. R\u00e1ad\u00e1sul csib\u00e9nek nevezett minket. Nem r\u00f6h\u00f6gt\u00fcnk rajta, hiszen kedves volt. Tal\u00e1n az\u00e9rt volt meg\u00e9rt\u0151, mert megvolt a maga baja: a selyemkend\u0151b\u0151l kivillant\u00f3 nyaka rec\u00e9s volt, olyan, mint egy \u00faj Pirelli aut\u00f3gumi.
\nEgyik d\u00e9lut\u00e1n k\u00e9s\u0151ig, f\u00e9l n\u00e9gyig maradtunk n\u00e1la. A rakosgat\u00e1s sz\u00fcneteiben sokat besz\u00e9lt a gyerekeir\u0151l, \u00e9s narancsl\u00e9vel, s\u00fctivel k\u00edn\u00e1lt. Hazafel\u00e9 tartva fagyizni h\u00edvtam a kiscsajt. A l\u00e9gkondis, t\u00fck\u00f6rfal\u00fa Tulip\u00e1nba ment\u00fcnk, ahol akkora volt a v\u00e1laszt\u00e9k, mint h\u00e1rom m\u00e1s cukr\u00e1szd\u00e1ban egy\u00fcttv\u00e9ve. A fagylalt-t\u00e9gelyeket k\u00e9t hossz\u00fa h\u0171t\u0151pultban tartott\u00e1k, \u00e9s k\u00e9t kiszolg\u00e1l\u00f3 \u00e1llta a fagyi-\u00e9hesek roham\u00e1t. Heninek csokit, magamnak sztracsatell\u00e1t k\u00e9rtem, k\u00e9t-k\u00e9t gomb\u00f3cot. A szalv\u00e9t\u00e1ba csavart osty\u00e1val leballagtunk a metr\u00f3-v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s alulj\u00e1r\u00f3j\u00e1ba, \u00dajpest legmozgalmasabb ter\u00e9re.
\nMeg\u00e1lltunk a vir\u00e1g\u00fczlet kirakata el\u0151tt, h\u00e1ttal az \u00fcvegfalnak, \u00e9s bambultunk. A metr\u00f3 bal oldali \u00fcrege beszippantotta a t\u00f6meget, a jobb oldali kil\u00f6kte. \u00dagy m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a rendszer, mint egy ipari mos\u00f3g\u00e9p: a bemen\u0151 massza koszos, de \u00e9l\u00e9nksz\u00edn\u0171 \u00e9s rugalmas volt, a kij\u00f6v\u0151 massza fak\u00f3, t\u00e9pett, cs\u00f6p\u00f6g\u0151s – legal\u00e1bbis ny\u00e1ron. M\u00e1r kev\u00e9s tini l\u00e9zengett a boltok el\u0151tt \u00e9s az oszlopok k\u00f6r\u00fcl, mert hazal\u00f6kte \u0151ket a musz\u00e1j. Ha volt id\u0151m, m\u00e1skor is megfigyeltem, mik\u00e9nt v\u00e1ltozik a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9s a hangulat. Kett\u0151 ut\u00e1n f\u0151leg az iskol\u00e1sok bor\u00edtott\u00e1k be a teret. H\u00e1rom k\u00f6r\u00fcl m\u00e1r sok a h\u00fasz \u00e9s harminc k\u00f6z\u00f6tti kikup\u00e1l\u00f3dott n\u0151 \u00e1lldog\u00e1lt a jegy- \u00e9s b\u00e9rletp\u00e9nzt\u00e1rn\u00e1l, a p\u00e9ks\u00fctem\u00e9nyesn\u00e9l, a k\u00fcrt\u00f6skal\u00e1csosn\u00e1l, a butikosn\u00e1l. N\u00e9gy k\u00f6r\u00fcl \u2013 vagyis mint most – az \u00fajs\u00e1g\u00e1rus bolt szokott megtelni: a munk\u00e1b\u00f3l hazat\u00e9r\u0151k f\u0151leg cigit, r\u00e1g\u00f3t, lott\u00f3t, \u00fcd\u00edt\u0151t, bulv\u00e1rlapot, m\u0171sor\u00fajs\u00e1got v\u00e1s\u00e1roltak. \u00d6t k\u00f6r\u00fcl lett zsufi a talpon\u00e1ll\u00f3ban, a pi\u00e1sok m\u00e1r csak \u00fagy f\u00e9rtek volna el, ha egym\u00e1s nyak\u00e1ba \u00fclnek. \u00c9s \u00edgy tov\u00e1bb. Gyakran muzsik\u00e1ltak. A cowboy-kalapos, macskak\u00e9p\u0171 country-git\u00e1ros egy oszlopnak vetette a h\u00e1t\u00e1t, \u00e9s \u00f3r\u00e1kig pengetett, nyekeregett. Egy \u0151serd\u0151-szem\u00f6ld\u00f6k\u0171 \u00f6reg harmonik\u00e1s is pr\u00f3b\u00e1ra szokta tenni a hallgat\u00f3s\u00e1g t\u00fcrelm\u00e9t: \u0151 a sz\u00e9kely himnuszt r\u00e1ngatta v\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl. M\u00e1skor egy vak pasi verte a Roland szintetiz\u00e1tor\u00e1t, \u00e9s a k\u00eds\u00e9r\u0151je kalapozott. Zen\u00e9l\u0151 hitt\u00e9r\u00edt\u0151s\u00f6k nem ereszkedtek le, mert nekik kicsi volt a t\u00e9r. Az alkalmi muzsikusok k\u00f6z\u00f6tt nem volt vet\u00e9lked\u00e9s, ink\u00e1bb elker\u00fclt\u00e9k egym\u00e1st. \u00c1lland\u00f3 met\u00e1lband\u00e1val is rendelkezett az alulj\u00e1r\u00f3: a narancstorta-vil\u00e1g\u00edt\u00f3testek f\u00f6l\u00f6tt d\u00fcb\u00f6rg\u00f6tt a plafonzene: f\u00f6nt, a s\u00edneken n\u00e9ha percenk\u00e9nt v\u00e1gtattak jobbra meg balra a 12-es meg a 14-es villamosok.
\nElfogyott a fagyink, de m\u00e9g nem akartunk hazamenni. A V\u00e1rosh\u00e1za m\u00f6g\u00f6tti t\u00e9rre ment\u00fcnk, \u00e9s az arasznyira kiemelked\u0151, lyukas sajthoz hasonl\u00f3 m\u00e1rv\u00e1nycsobog\u00f3k mellett s\u00fctk\u00e9rezt\u00fcnk. A szomsz\u00e9dos padon hal\u00e1sznadr\u00e1gos, kiping\u00e1lt szem\u0171 nagymama figyelte a bicaj\u00e1t teker\u0151, galambokat hajkur\u00e1sz\u00f3 unok\u00e1j\u00e1t. Od\u00e9bb, a halott kisgyermek\u00e9t karjaiban tart\u00f3 anya szobr\u00e1n\u00e1l, az \u00fagynevezett Trianon-eml\u00e9km\u0171n\u00e9l selyemsz\u0151r\u0171 kis bl\u00f6ki hatalmas d\u00f6g segg\u00e9t szagolgatta. A p\u00f3r\u00e1ztart\u00f3 id\u0151s pasi meg a szint\u00e9n p\u00f3r\u00e1zos, huszon\u00e9ves n\u0151 rezzen\u00e9stelen arccal figyelte a kutya-udvarl\u00e1st. T\u00e1volabb k\u00e9t gimnazista enyelgett, a kezek \u00e9s a l\u00e1bak fonott kal\u00e1csot id\u00e9zt\u00e9k.
\nHenike kiengedett, elterpeszkedett a padon. Arc\u00e1t f\u00e9lreford\u00edtotta, hogy jobban \u00e9rje a napf\u00e9ny. Ny\u00e1ron hetekig j\u00e1rt az egyik oszt\u00e1lyt\u00e1rs\u00e1val j\u00f3k\u00e9p\u0171 Ol\u00e1r Rolanddal, mes\u00e9lte. A sr\u00e1c sajnos hamar eldurvult, k\u00f6vetel\u0151z\u00f6tt, \u0151 pedig nem engedett. Ez annyira bosszantotta Rolandot, hogy buld\u00f3zer lett bel\u0151le, ki kellett ker\u00fclnie, nehogy letapossa. M\u00e1r megbocs\u00e1jtott neki, mert h\u00e1t, ugye, a sz\u00fclei \u00f6ngyilkosok lettek. Szeptember elej\u00e9n a sr\u00e1c anya otthon, az ajt\u00f3kilincsre k\u00f6t\u00f6tte fel mag\u00e1t, n\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falva a mindig r\u00e9szeg apja a Csocs\u00f3 nev\u0171 pincekocsma el\u0151tti oszlopot v\u00e1lasztotta. Sz\u00f6rny\u0171. A sajn\u00e1latot persze nem keveri a havers\u00e9ggel, jegyezte meg. Nem ad alkalmat arra, hogy Roland er\u0151szakoskodjon vele.
\nKibukott bel\u0151lem, hogy nekem is volt hasonl\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyem.
\n– Igen, tudom \u2013 v\u00e1laszolta k\u00f6nnyed\u00e9n Henike.
\n– T\u00e9nyleg? \u00c9s mit? \u2013 lep\u0151dtem meg. Fesz\u00fclt, ideges lettem.
\n– H\u00e1t azt, jaj, az m\u00e1s \u00fcgy\u2026 \u00d6sszekevertem \u2013 szabadkozott Heni.
\n– Mondd ki, mire gondolsz! \u2013 m\u00e9rgel\u0151dtem.
\n– Arra, hogy neked engedni kellett.
\n– Nekem? Mikor? \u2013 nem hittem a f\u00fclemnek.
\n– Az a sztori\u2026 \u2013 hebegte a kiscsaj, \u00e9s legsz\u00edvesebben lenyelte volna a nyelv\u00e9t. \u2013 Mindenki tudja. Ami miatt kidobtak az Apafi \u00c1ltal\u00e1nosb\u00f3l \u2013 v\u00e9dekezett.
\n– Az egy tet\u0171 pletyka \u2013 v\u00e1gtam oda inger\u00fclten.
\n– Ne haragudj, Vir\u00e1g! Nem akartalak megb\u00e1ntani. J\u00f3, elmondom, ha akarod. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag a bar\u00e1tod, a S\u00e1rk\u00e1ny bement a suliba, a tan\u00edt\u00e1s ut\u00e1n, \u00e9s ott a kloty\u00f3n t\u00f6rt\u00e9nt.
\n– Micsoda?
\n– H\u00e1t az er\u0151szak.
\n– Miii?
\n– A k\u00far\u00e1s. Ami\u00e9rt kir\u00fagtak.
\nK\u00e1romkodtam, felugrottam, elrohantam. Amikor a t\u00edzemeletes h\u00e1zunk el\u00e9 \u00e9rtem, itatni kezdtem az egereket, ez\u00e9rt ink\u00e1bb az \u00e9p\u00fclet m\u00f6g\u00f6tti parkba fordultam. A beker\u00edtett j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9r \u00e9s a betonfalba olvad\u00f3 partiz\u00e1n szobra k\u00f6z\u00f6tti pingpongasztalra \u00fcltem, ott v\u00e1rtam ki, hogy a k\u00f6nnyeimet felsz\u00e1r\u00edtsa a Szellemtelepen mindig futkor\u00e1sz\u00f3 sz\u00e9l.
\n*
\nM\u00e1snap, k\u00f6nyvt\u00e1raz\u00e1s ut\u00e1n elsuhogtam Henik\u00e9nek az igazat.
\nHenrik, a S\u00e1rk\u00e1ny, a ker\u00fclet ifj\u00fa maffi\u00f3z\u00f3ja nem a bar\u00e1tom. Csak egy ismer\u0151s. J\u00fanius k\u00f6zep\u00e9n bej\u00f6tt az Apafiba, mert az utc\u00e1n t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00f3r\u00e1t v\u00e1rt r\u00e1m, hi\u00e1ba. \u00c9n nem h\u00edvtam, s\u0151t nem is sejtettem, hogy engem les! Bes\u00e9t\u00e1lt, \u00e9s senki nem \u00e1ll\u00edtotta meg. D\u00e9lut\u00e1n volt, a di\u00e1k portaszolg\u00e1lat v\u00e9get \u00e9rt, pedag\u00f3gus, gondnok, karbantart\u00f3, takar\u00edt\u00f3 nem ker\u00fclt az \u00fatj\u00e1ba. Felj\u00f6tt az emeletre, ahol egyik k\u00e1ba csajt\u00f3l megtudta, v\u00e9ge a k\u00f3ruspr\u00f3b\u00e1nak, az \u00e9vz\u00e1r\u00f3ra k\u00e9sz\u00fclt\u00fcnk, \u00e9s \u00e9n a kloty\u00f3n vagyok. A l\u00fcke, az idi\u00f3ta, a barom bej\u00f6tt oda. F\u00fclk\u00e9ben voltam, az ajt\u00f3 z\u00e1rva. Sz\u00f3l\u00edtott, \u00e9n sik\u00edtottam, h\u00fazzon el. Amin v\u00e9geztem, kimentem, sehol senki. K\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt, az\u00e9rt nem l\u00e1ttam, mert r\u00e1t\u00f6rt a sz\u00fcks\u00e9g, \u00e9s int\u00e9zte a foly\u00f3 \u00fcgyeit.
\nErzsi n\u00e9ni, az aggsz\u00fczet tan\u00e1rn\u0151 csak azt l\u00e1tta, hogy kij\u00f6v\u00f6k a kloty\u00f3r\u00f3l, a folyos\u00f3n t\u00e9bl\u00e1bolok, \u00e9s egy perc m\u00falva ut\u00e1nam oldalog a S\u00e1rk\u00e1ny. Mivel nem h\u00fazta fel a zipz\u00e1rt, a nadr\u00e1gslicce nyitva volt, \u00e9s valami kil\u00e1tszott. Hogy mi az a valami, azt k\u00e9s\u0151bb senki nem akarta tiszt\u00e1zni. \u00c9gszakad\u00e1s, f\u00f6ldindul\u00e1s. Erzsi n\u00e9ni betuszkolt a z\u00e1rt leveg\u0151j\u0171 igazgat\u00f3i irod\u00e1ba, ahol a sr\u00e1c tagadott, \u00e9n kuka voltam. Kapkodtam a leveg\u0151t. Tudtam, ha S\u00e1rk\u00e1ny nem lenne cig\u00e1ny, \u00e9s ha \u00e9n nem lenn\u00e9k f\u00e9lig cig\u00e1ny, az elmebaj, a gyan\u00fa fel sem mer\u00fclne. A tehetetlens\u00e9g \u00e9rz\u00e9se \u00f6sszeszor\u00edtotta a sz\u00edvem, a t\u00fcd\u0151m, lez\u00e1rta a sz\u00e1m. Mi\u00e9rt csin\u00e1lj\u00e1k ezt velem? Nem ismernek? M\u00e1r h\u00e1rom \u00e9ve oda j\u00e1rok. Az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k\u00f6m m\u00e9g az \u00e9p\u00fcletben l\u00e9zengett, beh\u00edvt\u00e1k, de \u00fagy v\u00e9dett meg, hogy abban nem volt k\u00f6sz\u00f6net: nincs r\u00e1 konkr\u00e9t bizony\u00edt\u00e9k, hogy az a dolog megt\u00f6rt\u00e9nt, mondta. A gazember. Vigyor\u00e1t alig tudta leplezni. Az igazgat\u00f3n\u0151 sem k\u00edm\u00e9lt, mert a tan\u00e9v elej\u00e9n felhas\u00edtottam a fasiszta unoka\u00f6ccs\u00e9nek pof\u00e1j\u00e1t. Csak r\u00e1ztam a fejem, kit\u00f6rtem \u00e9s elrohantam. Anya m\u00e1snap bement a suliba, magyar\u00e1zott, k\u00e9rdezett, \u00e9rvelt, de nem hittek neki. Ha semmi sem t\u00f6rt\u00e9nt, a l\u00e1nya mi\u00e9rt nem tiltakozik?, k\u00e9rdezt\u00e9k. Mert v\u00e9rig megs\u00e9rtett\u00e9k, mondta Anya. Erre lekezel\u0151, g\u00fanyos mosoly volt a v\u00e1lasz. K\u00e9t nap m\u00falva elfogadtuk az aj\u00e1nlatot: \u00e1ttesznek a L\u00e1nc \u00c1ltal\u00e1nosba. Vagyis a nyolcadik oszt\u00e1lyt a cig\u00e1nysuliban kezdem. Ennyi.
\nA kiscsaj \u00fagy mozgatta a fej\u00e9t, mint az \u00c1zsia centerben kaphat\u00f3, kocsik sz\u00e9lv\u00e9d\u0151je m\u00f6g\u00e9 rakhat\u00f3 b\u00f3logat\u00f3s m\u00fcty\u00fcr-kutya: vagy elhitte, amit mondtam, vagy csak nyugit akart.<\/p>\n

K\u00f6vetkezik: 3. Az \u00faj ellens\u00e9g<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2. Az \u00faj suli A tan\u00e9vnyit\u00f3ra elk\u00eds\u00e9rt Anya, \u00e9s az egy\u00f3r\u00e1s \u00fcnneps\u00e9g el\u0151tt \u00e9s ut\u00e1n a g\u00f3r\u00e9kkal dumcsizott. Hatty\u00fanyak\u00e1val, feh\u00e9r arc\u00e1n szende p\u00edrral, a mer\u00e9szen \u00edvelt szem\u00f6ld\u00f6k\u00e9vel, t\u00fcrkiz szem\u00e9vel, fekete p\u00f3l\u00f3j\u00e1ra zuhog\u00f3 rozsdabarna haj\u00e1val olyan volt, mint egy filmsz\u00edn\u00e9szn\u0151. Francia. Vagy sv\u00e9d. Vagy amerikai. El\u0151kel\u0151 is, kac\u00e9r is, istenn\u0151 is, kurtiz\u00e1n is. Nem l\u00e1tszott harminch\u00e1rom […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-21412","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-regeny"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/21412","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=21412"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/21412\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=21412"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=21412"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=21412"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}