Az \u00e9jjel kett\u0151ig ittam, f\u00e1radt \u00e9s unott megszok\u00e1ssal, pedig rossz volt a rum, \u00e9s ki\u00e1br\u00e1ndultam, rem\u00e9nytelen\u00fcl k\u00e9rlelt a feles\u00e9g. Jobb lett volna, ha nem is sz\u00f3l, csak \u00fcl halkan, \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl, akkor tal\u00e1n fel\u00e9bred bennem a lelkiismeret. De sz\u00f3lt, k\u00e9rlelt, ny\u0171g\u00f6z\u00f6tt az eg\u00e9sz l\u00e9te, \u00e9s \u00e9n \u00fagy hessegettem el a szemreh\u00e1ny\u00e1sait, mint szemtelen legyeket; egyed\u00fcl voltam.<\/p>\n
Most pedig terepre, egy kisv\u00e1ros fel\u00e9 kocog velem a szem\u00e9ly. A huszadik rigmusbrig\u00e1d-cikkem\u00e9rt, ami ugyanolyan l\u00e9lektelen\u00fcl, feket\u00e9vel noszogatva k\u00e9sz\u00fcl majd el, mint a t\u00f6bbiek, an\u00e9lk\u00fcl hogy adtam volna magamb\u00f3l valamit. Az ut\u00f3bbi id\u0151ben \u00edgy \u00edrom az anyagaim, r\u00e1d\u0151lve a g\u00e9p kopott, hideg billenty\u0171jeire, \u00e9s z\u00f6rgetem \u0151ket szinte \u00e1lomszer\u0171en, s azt\u00e1n n\u00e9zem, tartalmaz-e valamit a zagyval\u00e9k. Csin\u00e1ltam \u00edgy r\u00e9gen is, \u00e9s szorong\u00f3 k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ggal fejtegettem a pap\u00edrlapot, mint \u00e1lmodoz\u00f3 csillag\u00e1szok a vil\u00e1g\u0171rb\u0151l \u00e9rkez\u0151 \u00e9rtelmetlen jeleket. \u00dagy \u00e9reztem, hogy mindenn\u00e9l jobban magamba hatolok, olyan m\u00e9lys\u00e9gekbe, amilyenbe gyermekes szigor\u00fas\u00e1g\u00fa, szokott \u00f6nelemz\u00e9seimmel sohasem \u00e9rhetek el. De most a st\u00edlusom lett ez, ez a k\u00e1ba g\u00e9pbe-ver\u00e9s, hiszen k\u00f6nnyen, magukt\u00f3l k\u00f6vetkeznek a mondatok, \u00e9s tudom, hogy kell egyhang\u00fa sz\u00f6veget sz\u00ednes\u00edteni.<\/p>\n
Elf\u00fal\u00f3 motork\u00e9nt kop\u00e1csolnak a kerekek, ilyenkor szinte k\u00f6telez\u0151 az \u00e9letr\u0151l gondolkodni. Bolyhos nekilend\u00fcl\u00e9sekkel mindig \u00edgy tettem \u00e9n is, de m\u00e1r elszoktam t\u0151le. Ami\u00f3ta az \u00e1llom\u00e1sok nevei mellett a poharat vagy a keresztbe tett ev\u0151eszk\u00f6z\u00f6ket keresem a menetrend-k\u00f6nyvben. Ami\u00f3ta m\u00e1r az asszony sem rem\u00e9li azt, amit valamikor olyan nyomat\u00e9kkal \u00e9s sokszor meg\u00edg\u00e9rtem. \u00c9n valamikor, a menetjegyet k\u00f6nyv\u00e9rt elad\u00f3di\u00e1k koromban vil\u00e1g-d\u00f6bbent\u0151, eg\u00e9sz t\u00f6megeket megv\u00e1ltoztat\u00f3 reg\u00e9nyeket akartam \u00edrni. Most van p\u00e9nzem k\u00f6nyvre, els\u0151oszt\u00e1llyal utazom, est\u00e9nk\u00e9nt pedig, ha van er\u0151m a kapcsol\u00f3ig elverg\u0151dni, telev\u00edzi\u00f3t n\u00e9zek. \u00c9s nevetek a f\u0151n\u00f6k\u00f6m sz\u00e1mtalanszor hallott tr\u00e9f\u00e1in, a lapki\u00e9rt\u00e9kel\u0151k\u00f6n meg feldics\u00e9rem \u00e1desk\u00e9s riportjait. A szerkeszt\u0151s\u00e9gben egyed\u00fcl csak a viseltes ruh\u00e1j\u00fa, szomor\u00fa takar\u00edt\u00f3n\u0151nek k\u00f6sz\u00f6n\u00f6k j\u00f3napot.<\/p>\n
F\u00e1raszt\u00f3 egyhang\u00fas\u0171ggal d\u00f6c\u00f6g el\u0151re a szem\u00e9ly. \u00cdzl\u00e9stelen\u00fcl kiping\u00e1lt, \u00f6ntelt, durva n\u0151 \u00fcl velem szemben, \u00e9s h\u00f3d\u00edt\u00f3an meresztgeti a szem\u00e9t. V\u00e9gtelen\u00fcl primit\u00edv, de n\u0151, \u00e9s \u00e9n egyed\u00fcl vagyok a f\u00fclk\u00e9t bet\u00f6lt\u0151, ritmusosan kattog\u00f3 unalommal.
\nElfogadom a n\u00e9z\u00e9s\u00e9t, kezd\u0151dik az ismert, \u00e9s m\u00e1r r\u00e9gen unt j\u00e1t\u00e9k, de j\u00f3 ez, nem kell gondolkodni, megszokottak \u00e9s ismertek a fokozatok, am\u00edg a d d i g eljutunk, mert eljutunk, ezt \u00edg\u00e9rte az ut\u00e1latosan buja tekintet, amely l\u00fcktet\u0151, vad k\u00edv\u00e1n\u00e1ss\u00e1al vette birtokba a sz\u00e9les, er\u0151s v\u00e1llamat….<\/p>\n
Zuhog a s\u00f6t\u00e9t, de az\u00e9rt biztosan l\u00e1tni m\u00e9g odakint. M\u00e9gsem n\u00e9zek ki az ablakon. Pedig hogy szerettem nem is olyan r\u00e9g az \u00e9jszakai vonatoz\u00e1sokat. Hogy v\u00e1rtam az \u00e9jszaka korom-t\u00f6mbj\u00e9be f\u00e9nyszemeivel felp\u00faposod\u00f3 \u00e1llom\u00e1sokat, a jellegzetes zajokat, a siet\u0151s ijeds\u00e9geket, az \u00e9jjel cseng-\u00f3ce\u00e1nj\u00e1ban ezeket a kis hangszigeteket, amemmyire annyira v\u00e1rnak a l\u00f3tfut\u00f3, c\u00f3km\u00f3kos, \u00e9rkez\u0151 emberek….<\/p>\n
A n\u0151 hozz\u00e1mnyomta a t\u00e9rd\u00e9t, \u00e9s \u00e9n visszanyomom. Megkezd\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n
Valamelyik \u00e9jjel kimentem a falusi \u00e9jszak\u00e1ba, ahol tiszt\u00e1n, korom \u00e9s zavar\u00f3 villanyf\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl l\u00e1tni a csillagokat. D\u00f6bbenten \u00e1lltam, azt\u00e1n bementem \u00e9s ittam a p\u00e1link\u00e1t, j\u00f3 er\u0151s, zsibbaszt\u00f3 volt, de \u00e9n m\u00e9gis \u00e9reztem, hogy elvesztettem valamit. \u00c9n m\u00e1r csak az\u00e9rt n\u00e9zem a csillagokat, mert eddig minden \u00e1lmodoz\u00f3, v\u00e1gy\u00f3 ember n\u00e9zte, s tulajdonk\u00e9ppen m\u00e1r csak ez a csillagn\u00e9z\u00e9s kapcsol az \u00e1lmaimhoz…<\/p>\n
A f\u00fclk\u00e9ben h\u00e1rom parasztember a feles\u00e9g\u00e9r\u0151l mes\u00e9l.<\/p>\n
Valamikor hallgattam ezeket a besz\u00e9lget\u00e9seket. Hallgattam, k\u00e9rdeztem is, azt\u00e1n mindent feljegyeztem otthon. De \u00fajabban els\u0151 oszt\u00e1lyon utazom; nem is \u00e9rtem ,hogy vettem most a m\u00e1sodikra. Any\u00e1m \u00edrja, hogy J\u00f3ska b\u00e1ty\u00e1m gyerekei gy\u0171jtik a cikkeimet. Ha szeg\u00e9ny ap\u00e1m meg\u00e9rte volna.<\/p>\n
A n\u0151 lejjebb ereszkedett, \u00fagy, hogy k\u00e9t t\u00e9rde k\u00f6z\u00e9 \u00e9r az eny\u00e9m.<\/p>\n
Most n\u00e9zem meg az \u00fatit\u00e1rsakat. Nem tudom, figyelnek-e. Sz\u00e1molnom kell vel\u00fck, \u00e9s aszerint megszabni, hogy meddig mehetek el ezzel a szuk\u00e1val a szembeni padon.<\/p>\n
– Hova utazik? \u2013 vigyorogja a n\u0151.<\/p>\n
Most m\u00e1r besz\u00e9l is, d\u00fch\u00f6d\u00f6k fel, persze, nem vesz\u00e9lyes, \u00fajabban semmi\u00e9rt sem h\u00e1borodok fel t\u00fals\u00e1gosan. De az\u00e1rt jobban szeretem, ha hallgat, lehet ezt csin\u00e1lni hangtalanul. Minek ide a besz\u00e9d? Hiszen nagyon j\u00f3l tudjuk, hogy mit akarunk. Viszolygok v\u00e9gigzongor\u00e1zni minden billenty\u0171n, de \u00fagy l\u00e1tszik, \u0151 m\u00e9g csalja mag\u00e1t, \u00e9s ad a form\u00e1ra.<\/p>\n
\u00c9n is lejjebb ereszkedem, \u00e9s feljebb tolom a t\u00e9rdemet. M\u00e1r besz\u00e9lek is. \u00dagy l\u00e1tszik, \u00edgy akarja. Azt\u00e1n k\u00e9rdezem a n\u0151t, m\u00e9gis csak k\u00f6nnyebb, ha \u0151 mes\u00e9l. Nagy gyakorlatom van m\u00e1sok hallgat\u00e1s\u00e1ban. B\u00f3logatok, egy-egy ellesett v\u00e9gsz\u00f3ra k\u00e9rd\u00e9st dobok be, j\u00f3l tudom leplezni, hogy semmi sem \u00e9rdekel.<\/p>\n
Most m\u00e9gis hallgatom a n\u0151t. Fontos ahhoz, hogy megtudjam, hol lehet majd. A kisv\u00e1rosba megy a f\u00e9rj\u00e9hez, holnap este j\u00f6n vissza Kolozsv\u00e1rra, ugye, \u00e9n is visszaj\u00f6v\u00f6k. Teh\u00e1t Kolozsv\u00e1ron, \u00e1llap\u00edtom meg. Nem nagyon szeretem otthon, mert azt\u00e1n szembe kell n\u00e9zni az asszonnyal. Ez \u00e1rtatlan arccal, bels\u0151 probl\u00e9m\u00e1k n\u00e9lk\u00fcl, m\u00e9g egyszer sem siker\u00fclt.<\/p>\n
A n\u0151 k\u00f6zben leeresztette az asztalt, \u00e9s alatta \u00fajra t\u00e9rde k\u00f6z\u00e9 fogta a l\u00e1bamat. Egy nyurga, k\u00f6ly\u00f6kk\u00e9p\u0171 sz\u0151ke parasztleg\u00e9ny a feles\u00e9g\u00e9r\u0151l mes\u00e9l. De egy p\u00e1rszor odan\u00e9zett m\u00e1r az asztal fel\u00e9. Vel\u00fcnk van Kolozsv\u00e1rt\u00f3l.<\/p>\n
Az\u00e9rt ocsm\u00e1ny ez a n\u0151. A villanyra n\u00e9z, de nem oltom le. Tal\u00e1n abbahagyn\u00e1m, de most m\u00e1r nem lehet. Ha az ember leugrott a tizedik emeletr\u0151l, ne akarjon meg\u00e1llni az \u00f6t\u00f6diken. Azt\u00e1n meg milyen j\u00f3 lesz ha a szerkeszt\u0151s\u00e9gi fi\u00f3komb\u00f3l el\u0151veszem a f\u00fczetet s a huszon\u00f6t\u00f6s sz\u00e1mn\u00e1l be\u00edrom a d\u00e1tumot s a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket. N\u00e9gy \u00e9ves h\u00e1zas vagyok.<\/p>\n
A nyurga k\u00f6ly\u00f6k (olyan huszonn\u00e9gy k\u00f6r\u00fcli lehet) a feles\u00e9g\u00e9r\u0151l mes\u00e9l.
\n– Nem sz\u00e9gyellem \u00e9n az els\u0151 naokban bizony a fenek\u00e9re vertem. Nyafka volt, meg elk\u00e9nyeztetett, m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vig volt Kolozsv\u00e1ron, azt\u00e1n mindenre h\u00fazta az orr\u00e1t, \u00e9s olyan szavakat mondott, hogy \u201eklassz\u201d meg \u201ehaver\u201d meg \u201emerszi\u201d, meg az \u00f6rd\u00f6g tudja, m\u00e9g milyeneket. Mondom, mindig nyafogott, \u00f6sszeszedte a falub\u00f3l a r\u00e9gi k\u00f6nyveket, a szerelmeseket, \u00e9s mindenf\u00e9le neveket rakott r\u00e1m, a r\u00e1nt\u00e1st meg oda\u00e9gette…<\/p>\n
A n\u0151 egy \u00fajs\u00e1got ter\u00edtett az asztalra, \u00fagy, hogy a lel\u00f3g\u00f3 fele eltakarja a l\u00e1bunkat. Bosszant\u00f3an primit\u00edv. A k\u00f6ly\u00f6k mosolyog. Megr\u00e1zk\u00f3dom. Azt\u00e1n az\u00e9rt is figyelek a leg\u00e9nyre, \u00e9s a szeme k\u00f6z\u00e9 n\u00e9zek. K\u00fcl\u00f6nben nem sz\u00f3lt m\u00e9g a m\u00e1sik kett\u0151nek.
\n-… Pr\u00f3b\u00e1ltam \u00e9n az elej\u00e9n, hogy \u00edgy galambom, \u00fagy galambom, de sehogyse nent. Egyszer azt\u00e1n, amikor hazaj\u00f6ttem a sz\u00e1nt\u00e1sb\u00f3l, m\u00e1r az utc\u00e1r\u00f3l hallom, hogy rim\u00e1nkodnak a malacok, a lib\u00e1k meg \u00fagy g\u00e1gognak, mintha g\u00f6r\u00e9ny volna az udvaron. H\u00e1t az eg\u00e9s majors\u00e1g ott tolong a konyha el\u0151tt, ahol a szemet sz\u00f3rjuk nekik. Sz\u00f3val, nagyon felhergel\u0151dtem. Megyek be, d\u00falok-f\u00falok, h\u00e1t az \u00e9n dr\u00e1gal\u00e1tos p\u00e1rom ott fekszik az \u00e1gyon, \u00e9s olvas, hogy sz\u00f6kik ki a szeme. Szerbusz, asszongya, nagyon \u00e9rdekes, m\u00e1r csak n\u00e9gy lap van, mindj\u00e1rt \u00e1trohanom. Mindig ilyen kifejez\u00e9seket haszn\u00e1lt. Azt hittem, hogy felrobbanok. Majd \u00e1trohanok \u00e9n rajtad, mondom, mert m\u00e1r napok \u00f3ta paprik\u00e1s voltam, \u00e9s ez most mind kik\u00e9rezkedett. Azt\u00e1n meg tudtam tapasztal\u00e1sb\u00f3l, hogy megint csak szalonna lesz a vacsora, vereshagym\u00e1val. Ezzel se sz\u00f3, se besz\u00e9d, lecsatoltam a sz\u00edjat, felhajtom a szokny\u00e1t, pont j\u00f3 pozici\u00f3ban fek\u00fcdt. Azt hitte, hogy m\u00e1st akarok, \u201eNe \u00edzetlenkedj m\u00e1r megint!\u201d De \u00e9n azt\u00e1n igen, mondom, \u00e9s porolni kezdtem a bugyog\u00f3j\u00e1t istenesen. \u00dagy jajvesz\u00e9kelt, mint a z\u00e1pores\u0151. Azt kiab\u00e1lta, hogy gyilkos. Elhallgass, mondom neki, vagy a sz\u00e1dra \u00fcl\u00f6k. Vagy rendes asszony leszel, vagy kitaposom bel\u0151led a nyavaly\u00e1t… Vagy k\u00e9tszer kapott m\u00e9g, nem is volt r\u00e1 sz\u00fcks\u00e9g t\u00f6bbsz\u00f6r. Olyan asszony lett bel\u0151le, mint a t\u00edzparancsolat. Be\u00e1lltunk az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9sbe, j\u00f6tt \u0151 isaztn itt van, ni, az \u00fajs\u00e1g is \u00edrt r\u00f3lunk. L\u00e1ss\u00e1k, az asszonyr\u00f3l m\u00e9g vagy k\u00e9t sorral t\u00f6bbet is…<\/p>\n
A n\u0151 az \u00fajs\u00e1g v\u00e9delme alatt megfogta \u00e9s megszor\u00edtotta a t\u00e9rdemet.
\n– Mondom \u00e9n \u2013 h\u00fazza fel a szem\u00f6ld\u00f6k\u00e9t jelent\u0151s\u00e9gteljesen a nyurga -, n\u00e9ha nem \u00e1rt nadr\u00e1gsz\u00edj az asszonynak. Nem valami nagy dics\u0151s\u00e9g, de h\u00e1t, ha nem lehet m\u00e1sk\u00e9nt. K\u00f6nnyen az ember fej\u00e9re n\u0151nek, meg miegym\u00e1s.
\nElhallgat. \u00d6sszeh\u00fazott szemmel, mereven n\u00e9znek benn\u00fcnket.<\/p>\n
– N\u00e9melyik asszonyt, ha nem verik meg \u2013 mondja h\u00e1rmuk k\u00f6z\u00fcl a legid\u0151sebb, j\u00f3 hetvenes, cs\u00fcng\u0151 bajusz\u00fa, fontoskod\u00f3 paraszt \u2013 azt\u00e1n meg is l\u00e1tszik rajta. \u00c9n is aszond\u00f3 vagyok, hogy ha musz\u00e1j, vegye csak el\u0151 az ember azt a sz\u00edjat. De az elej\u00e9n, k\u00e9s\u0151bb semmit sem \u00e9r. Az elej\u00e9n kell megrekcumozni, akkor beletanul. \u00c9ljen az ember egy \u00e9vet perpatvarral ink\u00e1bb, hogy azt\u00e1n \u00e9ljen b\u00e9kess\u00e9gben negyvenet….<\/p>\n
Megint csend lett a f\u00fclk\u00e9ben. A n\u0151 egyre feljebb szorongatja a l\u00e1bamat. Az \u00fajs\u00e1g lecs\u00faszik. Mintha meztelenek lenn\u00e9nk. Ellens\u00e9ges, kib\u00edrhatatlan a csend. Benn\u00fcnket n\u00e9znek. A n\u0151 szorongatja a l\u00e1bamat. Nem l\u00e1t, nem \u00e9rez, nem \u00e9rdekli. Fuldoklok. Felugrok, \u00e9s kirohanok a f\u00fclk\u00e9b\u0151l. Lecib\u00e1lom az ablakot.<\/p>\n
Csak az \u00e1llom\u00e1s el\u0151tt megyek be. Amikor vessz\u00fck le a csomagot, f\u00fclemhez hajol az asszony. 20 – 24 \u2013 s\u00fct a lehelete, \u00e9s borzongat, mint amikor kapar\u00e1sznak az \u00fcvegen. \u201eNem h\u00edvom fel\u201d \u2013 hat\u00e1rozom el gyorsan, de az\u00e9rt lejegyzem a sz\u00e1mokat. Nehogy megb\u00e1njam, ha visszaj\u00f6v\u00f6k.<\/p>\n
Magamba burkol\u00f3zva, lanyh\u00e1n t\u00e9nfergek a k\u00f6zpont fel\u00e9. Nem n\u00e9zek sehova. Sokszor j\u00e1rok \u00edgy, idegen v\u00e1rosokban is, hogy nem n\u00e9zek sehova. \u00c9s k\u00fcl\u00f6nben mindegy, id\u0151m van, s az utat \u00fagysem tudom. Az\u00e9rt megsz\u00f3l\u00edtok egy p\u00e1rt, tanulm\u00e1nyozz\u00e1k a kirakatot, merre van a n\u00e9ptan\u00e1cs. Sov\u00e1ny, hajszolt-arc\u00fa a f\u00e9rfi, \u00e1tt\u00f6prengett \u00e9jszak\u00e1kkal, ny\u00edlt, egy kicsit fanatikus, nagyon \u00e9rtelmes a tekintete. F\u00e9lszeg boldogs\u00e1ggal tartja a n\u0151 kez\u00e9t. A n\u0151t… ismerem.<\/p>\n
– Bemutatom neked az elvt\u00e1rsat, egy\u00fctt utaztunk Kolozsv\u00e1rr\u00f3l.<\/p>\n
Kacsint a n\u0151, hamisan, lelkendezve csacsog, a f\u00e9rfi indul, hogy elk\u00eds\u00e9r, hi\u00e1ba szabadkozom, a n\u0151 kacsint, hozz\u00e1m s\u00farl\u00f3dik, a f\u00e9rfi a v\u00e1rost dics\u00e9ri, s a gy\u00e1rat, ahol dolgozik, a n\u0151 kacsint, a f\u00e9rfi mes\u00e9l, itt van v\u00e9gre az \u00e9p\u00fclet, el\u00e9rem szinte a kezemmel is, a n\u00e9ptan\u00e1cs.
\n– \u00c9rezze j\u00f3l mag\u00e1t a v\u00e1rosunkban \u2013 kedves a f\u00e9rfi -, megv\u00e1rjuk itt, ha a szolg\u00e1latos nem lenne \u00e9bren…
\nK\u00f6sz\u00f6n\u00e9sf\u00e9l\u00e9t mormogok, azt\u00e1n les\u00fct\u00f6tt fejjel, \u00f3loml\u00e1bakkal indulok a n\u00e9ptan\u00e1cs fel\u00e9.<\/p>\n
(A nemr\u00e9gen elhunyt \u00edr\u00f3 hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l; k\u00f6zli Matekovics J\u00e1nos Zolt\u00e1n)<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az \u00e9jjel kett\u0151ig ittam, f\u00e1radt \u00e9s unott megszok\u00e1ssal, pedig rossz volt a rum, \u00e9s ki\u00e1br\u00e1ndultam, rem\u00e9nytelen\u00fcl k\u00e9rlelt a feles\u00e9g. Jobb lett volna, ha nem is sz\u00f3l, csak \u00fcl halkan, \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl, akkor tal\u00e1n fel\u00e9bred bennem a lelkiismeret. De sz\u00f3lt, k\u00e9rlelt, ny\u0171g\u00f6z\u00f6tt az eg\u00e9sz l\u00e9te, \u00e9s \u00e9n \u00fagy hessegettem el a szemreh\u00e1ny\u00e1sait, mint szemtelen legyeket; egyed\u00fcl voltam.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-21875","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/21875","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=21875"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/21875\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=21875"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=21875"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=21875"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}