{"id":23135,"date":"2013-05-29T14:02:38","date_gmt":"2013-05-29T14:02:38","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=23135"},"modified":"2013-05-29T14:03:20","modified_gmt":"2013-05-29T14:03:20","slug":"szabo-adam-rozse-kalandjai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=23135","title":{"rendered":"Szab\u00f3 \u00c1d\u00e1m: Rozs\u00e9 kalandjai"},"content":{"rendered":"

1.<\/strong><\/h2>\n

Hetek \u00f3ta nagyokat esett est\u00e9nk\u00e9nt. Az eg\u00e9sz napif\u00fclledts\u00e9get j\u00f3t\u00e9konyan feledtette a mindennapos zuhany.
\nRozs\u00e9 napk\u00f6zben kisem mozdult az irod\u00e1j\u00e1b\u00f3l, \u00e1m a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g \u00e9s az es\u0151 \u00e9rkez\u00e9se jelezte, hogy elj\u00f6tt v\u00e9gre az \u0151 ideje is. Nem sok mindent csin\u00e1lt ilyenkor, legt\u00f6bbsz\u00f6r csak s\u00e9t\u00e1lt, figyelte az embereket a gall\u00e9rja m\u00f6g\u00fcl, pr\u00f3b\u00e1lt beleveszni az esti, nedves v\u00e1ros hangulat\u00e1ba.
\nNem volt hatalmas, kiismerhetetlen a v\u00e1ros, ahol lakott, \u00e9s \u0151 t\u00e9nyleg csaknem minden szeglet\u00e9t ismerte. Fejben felt\u00e9rk\u00e9pezte, \u00e9s b\u00e1r egy h\u00e9t alatt sem tudta volna bej\u00e1rni az \u00f6sszes utc\u00e1t, mindig belehelyezte mag\u00e1t a
\nk\u00e9pzeletbeli t\u00e9rk\u00e9pbe, ilyenkor \u00fagy \u00e9rezte, hogy lehet a v\u00e1ros b\u00e1rmelyik v\u00e9g\u00e9n, m\u00e9gis valahogy a v\u00e1ros eg\u00e9sz\u00e9ben ott van.
\n\u00cdgy volt ez akkor este is. Egyik kedvenc hely\u00e9n, a h\u00edd alatt \u00fclt, \u00e9s a cigij\u00e9t sz\u00edvta. M\u00e1r nem volt akkora divat cigizni, mint egykoron, dr\u00e1ga volt, k\u00f6ztudom\u00e1s\u00falag eg\u00e9szs\u00e9gtelen \u00e9s k\u00e9nyelmetlen is, hiszen m\u00e1r nem lehetett csak \u00fagy ak\u00e1rholr\u00e1gy\u00fajtani. \u0150 m\u00e9gis ragaszkodott ehhez az elavult szok\u00e1s\u00e1hoz, \u00fagy \u00e9rezte, f\u00fcstj\u00e9vel hozz\u00e1j\u00e1rul valamik\u00e9ppen a szmoghoz, \u00e9s ezzelsokkal k\u00f6zelebb \u00e9rezte mag\u00e1t a v\u00e1roshoz.
\nSosem k\u00f6telezte el mag\u00e1t egyetlen m\u00e1rka mellett sem, unalmasnak tartotta, ez\u00e9rt mindig \u00f6tleszer\u0171en v\u00e1lasztott az \u00fczletben. Ez\u00fattal egy csomag hossz\u00fa, piros cigi volt soron. Szerette, hogy m\u00e1r a m\u00e1sodik sz\u00edv\u00e1s kaparta a tork\u00e1t, mindig onnan sz\u00e1m\u00edtott igaz\u00e1n cigiz\u00e9snek a cigiz\u00e9s. Kicsit \u00fagy volt ezzel, mint a k\u00e1v\u00e9val: legyen kellemes, de az\u00e9rt kicsit f\u00e1jjon is. M\u00e9z\u00e9des k\u00e1v\u00e9 vagy gyenge cigi? Soha. De \u00e9pp\u00fagy nem itta volna cukor n\u00e9lk\u00fclsem. Legyen ott a j\u00f3 is, \u00edgy a f\u00e1jdalom is kellemesebb…
\nF\u00fajt k\u00e9t meghat\u00e1rozhatatlan form\u00e1j\u00fa f\u00fcstgomolyagot, karik\u00e1knak sz\u00e1nta \u0151ket, de a sz\u00e9l m\u00e1sk\u00e9pp gondolta, belesz\u00f3lt a formtatervez\u00e9sbe. Rozs\u00e9 \u00e9lvezte az es\u0151 kopog\u00e1s\u00e1t a tet\u0151k\u00f6n, ahogy az aut\u00f3k \u00e1th\u00faztak a t\u00f3cs\u00e1kon, ahogy a v\u00e1ros f\u00e9nyei t\u00fckr\u00f6z\u0151dtek a csillog\u00f3 \u00faton.
\n\u00dclt m\u00e9g egy kicsit kedvenc hely\u00e9n, majd r\u00e1j\u00f6tt, hogy ma este is hi\u00e1ba v\u00e1rja, hogy t\u00f6rt\u00e9njen v\u00e9gre valami kalandos, izgalmas. Rom\u00e1ni\u00e1ban van, nem Amerik\u00e1ban, itt m\u00e9g a b\u0171n\u00f6z\u00e9s is unalmasabb. \u00cdgy h\u00e1t eldobta cigij\u00e9t, v\u00e9gign\u00e9zte, ahogy egy utols\u00f3t sistereg a pocsoly\u00e1ban, majd hazament. \u00c9s \u00edgy volt ez m\u00e1snap \u00e9s az azut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 este is.
\nK\u00e9s\u0151bb nyugd\u00edjba ment \u00e9s meghalt.<\/p>\n

2.<\/strong><\/h2>\n

Rozs\u00e9 szabadidej\u00e9ben nemcsak a v\u00e1rosban s\u00e9t\u00e1lni, fot\u00f3zni is szeretett, \u00e9s b\u00e1r szerette volna n\u00e9ha a kett\u0151t \u00f6sszek\u00f6tni, kedvenc id\u0151szak\u00e1ban, est\u00e9nk\u00e9nt, nem tudott igaz\u00e1n j\u00f3 k\u00e9peket k\u00e9sz\u00edteni, mivel kev\u00e9s volt a f\u00e9ny.
\nSzeg\u00e9ny Rozs\u00e9nak pedig nem volt valami j\u00f3 a g\u00e9pe, vagy nem volt valamisok p\u00e9nze egy jobbra. Ez\u00e9rt maradtak\u00a0a nappali fot\u00f3z\u00e1sok.
\nEzen a bizonyos d\u00e9lut\u00e1non is elindult kis szob\u00e1j\u00e1b\u00f3l a v\u00e1ros k\u00f6zpontja fel\u00e9, nyak\u00e1ban l\u00f3gott egyetlen, v\u00e9gletekig ut\u00e1lt, \u00e1m kipr\u00f3b\u00e1lt, \u00e9s \u00e1tala az utols\u00f3 csavarig megismert fot\u00f3g\u00e9pe. Sosem volt \u00f6tlete indul\u00e1s el\u0151tt arr\u00f3l, hogy mit fog fot\u00f3zni, mindig v\u00e1rt egy nagyobb, izgalmasabb t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sre, amin\u00e9l majd teljesen v\u00e9letlen\u00fcl \u0151 lesz ott egyed\u00fcl, \u00e9s akkor majd az \u0151 k\u00e9pei lesznek t\u00f6rt\u00e9nelmiek, exkluz\u00edvak.
\nA g\u00e9p ide-oda himb\u00e1l\u00f3zott a nyak\u00e1ban, ahogy hossz\u00fa l\u00e1baival v\u00e9gigfutott a v\u00e1ros sz\u00e1m\u00e1ra kev\u00e9sb\u00e9 inspir\u00e1l\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n. Szeretett mindig egy \u00fatic\u00e9lt kit\u0171zni maga el\u00e9, ez\u00fattal a r\u00e9gi v\u00e1rfal volt a kijel\u00f6lt c\u00e9lpont. Ilyenkor, arrafel\u00e9 tartva \u00fagy \u00e9rezte, hogy van \u00e9rtelme a kir\u00e1ndul\u00e1snak, vagy ha addig nem is, amikor oda\u00e9r, akkor biztosan t\u00f6rt\u00e9nni fog majd valami, amit \u00e9rdemes lesz lencsev\u00e9gre kapnia.
\nMindig \u00e9lvezte v\u00e1ros\u00e1t, mert valahogy minden utc\u00e1j\u00e1nak teljesen m\u00e1s volt a hangulata. Volt itt olyan, ami P\u00e1rizst id\u00e9zte, kis k\u00e1v\u00e9z\u00f3ival, teraszaival \u00e9s az ott \u00fcl\u0151, m\u00e1rk\u00e1s b\u00f6gr\u00e9ket markol\u00f3, l\u00e1tsz\u00f3lag gondtalan (munkan\u00e9lk\u00fcli? \u2013 hiszen mit csin\u00e1lnak ennyien itt h\u00e9tk\u00f6znap d\u00e9lut\u00e1n \u2013 ekkor esz\u00e9be jutott, hogy \u0151 is itt van…) fiatal \u00e9s k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa kliensekkel.
\nId\u0151k\u00f6zben, ahogy gyors temp\u00f3ja engedte, n\u00e9zel\u0151d\u00f6tt. L\u00e1tott kisgyereket, aki galambokat hajkur\u00e1szott \u2013 amelyek meg meglep\u0151en \u00e9s ideges\u00edt\u0151en b\u00e1trak voltak, hiszen m\u00e9g a f\u00fcls\u00e9rt\u0151 gyermeki ordib\u00e1l\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra is maximum csak r\u00e1\u00e9r\u0151sen arr\u00e9bb s\u00e9t\u00e1ltak, el nem sz\u00e1lltak volna a vil\u00e1g\u00e9rt sem \u2013, andalg\u00f3 p\u00e1rocsk\u00e1kat, akik mellett el\u00e9g neh\u00e9z volt elf\u00e9rni a sz\u0171k j\u00e1rd\u00e1n \u2013 \u00e9s akikt\u0151l kicsit mindig felfordult a gyomra, b\u00e1r \u0151 is val\u00f3sz\u00edn\u0171nek tartotta, hogy els\u0151sorban ir\u00edgys\u00e9gb\u0151l, hiszen neki nem volt kivel \u00edgy andalognia \u2013, vagy az \u00fatsz\u00e9len tany\u00e1z\u00f3 cs\u00f6veseket, akik t\u00e1bl\u00e1t tartva, vagy csak sz\u00f3ban k\u00e9regettek a j\u00e1r\u00f3kel\u0151kt\u0151l \u2013 ezekkel kapcsolatban sosem foglalt \u00e1ll\u00e1st, \u0151t k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben nem zavart\u00e1k, \u00e9s jobb napjain m\u00e9g adott is nekik n\u00e9mi apr\u00f3t vagy cigit, b\u00e1r olyankor sosem kapott akkora h\u00e1l\u00e1lkod\u00e1st, amekkor\u00e1ra sz\u00e1m\u00edtott. Meg\u00e9rkezett a v\u00e1rfalhoz.
\nItt v\u00e1rt vagy t\u00edz percet, k\u00e9szenl\u00e9tben tartva f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151-elvt\u00e1rs\u00e1t, \u00e1m, mint m\u00e1r annyiszor, most sem t\u00f6rt\u00e9nt semmi igaz\u00e1n figyelemrem\u00e9lt\u00f3. Elv\u00e9gre Rom\u00e1ni\u00e1ban j\u00e1rt, nem Amerik\u00e1ban, ez a hely m\u00e9g a terrorist\u00e1kat sem \u00e9rdekelte annyira, hogy ak\u00e1r egy igaz\u00e1n pici mag\u00e1nrep\u00fcl\u0151g\u00e9pet is belevezettek volna egy-egy m\u0171eml\u00e9k-\u00e9p\u00fcletbe.
\nAzt\u00e1n m\u00e9gis l\u0151tt p\u00e1r k\u00e9pet, csak az\u00e9rt, hogy valami \u00e9rtelme legyen a d\u00e9lut\u00e1nnak, majd hazaindult.
\nEzut\u00e1n nyugd\u00edjba ment \u00e9s meghalt.<\/p>\n

3.<\/strong><\/h2>\n

Olvasni pr\u00f3b\u00e1lt, de \u00e9szrevette, hogy m\u00e1r egy j\u00f3 ideje nem ford\u00edtott egy lapot sem a k\u00f6nyvben, \u00e9s mikor erre r\u00e1j\u00f6tt, azt is \u00e9szrevette, hogy m\u00e1r vagy t\u00edz oldal \u00f3ta egy sort sem fogott fel igaz\u00e1n. Pedig nem volt egy unalmas k\u00f6nyv (Poe-r\u00e9mnovella gy\u0171jtem\u00e9ny), sem az id\u0151j\u00e1r\u00e1s, sem pedig a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte zsibong\u00f3, s\u00e9t\u00e1l\u00f3 j\u00e1r\u00f3kel\u0151k nem vont\u00e1k volna el a figyelm\u00e9t annyira.
\nRozs\u00e9 v\u00e1rt. Alapvet\u0151en ut\u00e1lt v\u00e1rni, mert am\u00edg valakire v\u00e1rakozott, sosem tudott igaz\u00e1n m\u00e1sra koncentr\u00e1lni, b\u00e1rmennyire is nem \u00fagy t\u0171nt, sz\u00e1m\u00e1ra a v\u00e1rakoz\u00e1s egy teljes \u00e9rt\u00e9k\u0171 cselekv\u00e9s volt. Mindig hamarabb volt ott mindenhol, j\u00f3val a megbesz\u00e9lt id\u0151pont el\u0151tt, mert k\u00e9sni a v\u00e9gletekig ut\u00e1lt, \u00e9s mag\u00e1t\u00f3l nem t\u0171rte el. Ez\u00e9rt azt\u00e1n nagyon sokat kellett m\u00e1r v\u00e1rnia \u00e9lete folyam\u00e1n, m\u00e9g a pontos emberekre is.
\nMost persze, ahogy mag\u00e1val is megegyezett, igaz\u00e1b\u00f3l nem v\u00e1rt, most olvasott. \u0150 csak \u00fagy ki\u00fclt a parkba, sz\u00e9p ny\u00e1ri d\u00e9lut\u00e1n, olvasniszeretett volna, \u00e9s ha v\u00e9letlen\u00fcl m\u00e9gis \u00f6sszetal\u00e1lkozik a L\u00e1nnyal, h\u00e1t ann\u00e1l jobb, \u00e9rte majd f\u00e9lrerakja a k\u00f6nyvet. De igaz\u00e1b\u00f3l nem r\u00e1 v\u00e1rt, most az olvas\u00e1s volt a l\u00e9nyeg.
\nAz igazs\u00e1g az, hogy az\u00e9rt pr\u00f3b\u00e1lta ezt mag\u00e1val is elhitetni, mert szinte biztos volt benne, hogy a L\u00e1ny nem j\u00f6n. Logikusan v\u00e9gigfuttatta a t\u00f6rt\u00e9nteket, egyszer\u0171en nem l\u00e1tta megt\u00f6rt\u00e9nni, amint a L\u00e1ny egyszer csak megjelenik. Hiszen nem is egyeztek meg semmiben, tualjdonk\u00e9ppen sosem kapott v\u00e1laszt a megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra, amit Mad\u00f3nak (mag\u00e1ban \u00edgy nevezte a L\u00e1nyt) k\u00fcld\u00f6tt, \u00e9s a levelet is \u00fagy \u00edrta meg, hogy ne is kelljen r\u00e1 v\u00e1laszolnia. \u00cdgy maradt a rem\u00e9ny. De egyel\u0151re nem hitte, hogy j\u00f6nni fog. Ez\u00e9rt csak olvasni fog.
\nB\u00e1r tudta a L\u00e1ny rendes nev\u00e9t is, mag\u00e1ban m\u00e9gis szinte az elej\u00e9t\u0151l Mad\u00f3nak nevezte, tal\u00e1n az\u00e9rt, mert sosem tal\u00e1lkoztak szem\u00e9lyesen, ez\u00e9rt m\u00e9g annak a jog\u00e1t sem \u00e9rezte a mag\u00e1\u00e9nak, hogy gondolataiban Mado a saj\u00e1t nev\u00e9t haszn\u00e1lja. \u00dagy \u00e9rezte, ahhoz el\u0151sz\u00f6r be kell mutatkoznia a m\u00e1siknak, t\u0151le kell hogy hallja a nevet, azzal kapja meg a haszn\u00e1lat jog\u00e1t.
\nNem tudta biztosan, hogy mi\u00e9rt tetszik neki a n\u00e9v, igaz\u00e1b\u00f3l egy filmben hallotta el\u0151sz\u00f6r, ahol egy francia n\u0151 beceneve volt. De olyan szem\u00e9lyes beceneve, amit a f\u00e9rje adott neki, csak \u0151 ismerte, \u00e9s \u0151 is csak a hozz\u00e1 int\u00e9zett leveleiben haszn\u00e1lta. \u201eMado ch\u00e9rie\u201d, minden levele \u00edgy kezd\u0151d\u00f6tt. Ez a lev\u00e9lkezd\u00e9s maradt meg neki, \u00e9s jutott esz\u00e9be, amikor az els\u0151 level\u00e9t elk\u00fcldte Mad\u00f3nak. De nem \u00edrta v\u00e9g\u00fcl bele, ez csak neki maradt.
\nAzt\u00e1n ezeket v\u00e9giggondolva elcsod\u00e1lkozott, hogy soha nem gondolt arra, hogy a filmben a levelek \u00edr\u00f3j\u00e1t sosem lehet l\u00e1tni, a c\u00edmzettet viszont igen. Teljesen ford\u00edtva, mint az \u0151 eset\u00e9ben. Akkor most \u0151 volt a fikci\u00f3, a szerepl\u0151, akit sosem l\u00e1tunk? Pedig eddig \u00fagy gondolta, hogy \u0151 kre\u00e1l egy nem l\u00e9tez\u0151, idealiz\u00e1lt k\u00e9pet Mad\u00f3r\u00f3l, nem pedig ford\u00edtva. B\u00e1r az is igaz, gondolta, hogy ezzel a l\u00e1nynak is kre\u00e1ltam egy nem l\u00e9tez\u0151, megfoghatatlan embert, akit nem ismer. S\u0151t, magamnak is. Lehet, hogy az, akinek a mondatai a lev\u00e9lben vannak, egy rajta k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3 szem\u00e9ly, akinek Rozs\u00e9 csak tolm\u00e1csolta, beg\u00e9pelte a gondolatait.
\nEzt a gondolatmenetet v\u00e9gigfuttatva \u00e9szrevette, hogy m\u00e9g \u00f6t percet ellopott a v\u00e1rakoz\u00e1s gy\u00f6trelmes idej\u00e9b\u0151l. Az \u0151 \u00f3r\u00e1ja szerint most 7:58 volt. Nyolcra h\u00edvta a l\u00e1nyt…
\nMost m\u00e1r nem is \u00e1ltatta mag\u00e1t, hal\u00e1losan izgult. Ilyen gyomorideget nagyon r\u00e9gen nem \u00e9rzett, szinte fizikai f\u00e1jdalmat okozott neki. \u00c9s m\u00e9gis j\u00f3lesett. Ugyanakkor m\u00e9gsem tudta volna megmondani, hogy t\u00e9nyleg j\u00f3 \u00e9rz\u00e9se, vagy egyszer\u0171en csak olyan, amit r\u00e9gen vagy tal\u00e1n soha nem tapasztalt.
\nSzinte egyenk\u00e9nt \u00e9rz\u00e9kelte a m\u00e1sodpercek m\u00fal\u00e1s\u00e1t, a nyolcig h\u00e1tral\u00e9v\u0151 k\u00e9t perc hatvanad r\u00e9szeit. Nagyon gyorsan p\u00f6r\u00f6gtek a gondolatai, nem is tudott kiragadni egy \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 gondolatmenetet. M\u00e1r a gondolatair\u00f3l is gondolkodni kezdett, elkezdte elemezni \u0151ket, agy\u00e1nak egy k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 szeglet\u00e9ben k\u00edv\u00fclr\u0151l l\u00e1tta az \u00f6rv\u00e9nyt, csod\u00e1lkozott a gyorsas\u00e1g\u00e1n, logik\u00e1tlans\u00e1g\u00e1n, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n, az \u00f6rv\u00e9ny l\u00e9tez\u00e9s\u00e9n. Gondolkodott, vajon ez-e az a lelassul\u00e1sa, kit\u00e1gul\u00e1sa az id\u0151nek, amir\u0151l azt szokt\u00e1k mondani, hogy k\u00f6zvetlen\u00fcl a hal\u00e1la el\u0151tt tapasztal meg az ember, amikor \u00fagymond lepereg el\u0151tte \u00e9lete filmje.
\n\u00c9s volt ezek mellett egy harmadik gondolatcsom\u00f3 is, egy kiss\u00e9 racion\u00e1lisabb \u00e9s f\u00f6ld\u00f6n j\u00e1r\u00f3bb, mint a m\u00e1sik kett\u0151, amely hasztalan pr\u00f3b\u00e1lta lenyugtatni a kuszas\u00e1got, mely Rozs\u00e9 fej\u00e9ben p\u00f6rg\u00f6tt. Ez pr\u00f3b\u00e1lta meggy\u0151zni t\u00e1rsait, hogy ne tulajdon\u00edtsanak t\u00fal nagy jelent\u0151s\u00e9get a kerek nyolc \u00f3r\u00e1nak, hiszen lehet, hogy r\u00e1 \u00f6t percre \u00e9rkezik meg Mado, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem, \u00e9s hogy az 59. m\u00e1sodperc ut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 :00 nem felt\u00e9tlen\u00fcl lesz megv\u00e1lt\u00f3ja ennek a k\u00e1osznak. Ha j\u00f6n, ha nem.
\nHirtelen mindh\u00e1rom \u201efej\u201d meg\u00e1llt. Rozs\u00e9 megl\u00e1tott a park t\u00e1volabbiszeglet\u00e9ben egy sz\u0151ke hajkoron\u00e1t, \u00e9s ez teljesen leblokkolta, szinte sokkos \u00e1llapotba ker\u00edtette a h\u00e1romfej\u0171 pszich\u00e9t, \u00e9s Rozs\u00e9 test\u00e9t is, m\u00e9g leveg\u0151t venni is elfelejtett egy ideig.
\nNagyon t\u00e1vol volt m\u00e9g a hajkorona gazd\u00e1ja, ez\u00e9rt nem tudta biztosan megmondani, hogy t\u00e9nyleg \u0151-e vagy sem…<\/p>\n

4.<\/strong><\/h2>\n

\u0150 volt az. Ahogy egyre k\u00f6zelebb \u00e9rt, \u00fagy v\u00e1lt egyre biztosabb\u00e1 Rozs\u00e9ban a tudat, hogy ez t\u00e9nyleg \u0151. A ruh\u00e1i, a j\u00e1r\u00e1sa, mindene, pont olyan volt, ahogy elk\u00e9pzelte, \u00f6sszerakta mag\u00e1ban. \u00c9s m\u00e9gsem volt pontosan olyan, hiszen konkr\u00e9tan nem tudta volna ezel\u0151tt sem le\u00edrni, hogy milyen is, de ahogy k\u00f6zeledett, \u00e9rezte, hogy igen, valahogy erre v\u00e1rt.
\nEz m\u00e1r teljesen f\u00fcggetlen volt mindenf\u00e9le \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9let\u00e9t\u0151l, nem egyszer\u0171en sz\u00e9pen \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt vagy (m\u00e9g elgondolni is viccesen hangzott) sz\u00e9pen j\u00e1rt, hanem egyben \u0151 volt. Nem az, akire felt\u00e9tlen\u00fcl v\u00e1gyott, hiszen ezen a t\u00e9ren k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb preferenci\u00e1i nem voltak, egyszer\u0171en csak \u0150 volt. Nem az elv\u00e1r\u00e1sainak felelt meg, nem v\u00e1rt \u0151 el eddig sem semmit, azt sem, hogy szebb vagy jobb legyen, egy Rozs\u00e9t\u00f3l \u00e9s elk\u00e9pzel\u00e9seit\u0151lf\u00fcggetlen\u00fcl l\u00e9tez\u0151 valaki volt.
\nEzen a ponton teljesen elhagyta Rozs\u00e9t minden spekul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s szinte minden meghat\u00e1rozhat\u00f3 \u00e9rzelem. Nem \u00f6r\u00fclt annak, hogy elj\u00f6tt, hanem \u00fagy csap\u00f3dott ez le neki, hogy k\u00e9sz, ez a helyzet, itt van. \u00c9let\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r nem l\u00e1tta maga el\u0151tt az elk\u00f6vetkez\u0151 percek t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seinek kusza opci\u00f3h\u00e1l\u00f3j\u00e1t. Nem volt A lehet\u0151s\u00e9g vagy B lehet\u0151s\u00e9g, egyszer\u0171en nem tudta, mi lesz. \u00c9s ezt im\u00e1dta.
\nSokkal k\u00e9s\u0151bb \u00e9let\u00e9ben nyugd\u00edjba ment \u00e9s meghalt, de sosem volt olyan hal\u00e1lk\u00f6zeli, felemel\u0151 \u00e9s felszabad\u00edt\u00f3 pillanata, mint akkor…<\/p>\n

5.<\/strong><\/h2>\n

Ahogy k\u00f6zelebb j\u00f6tt, m\u00e1r l\u00e1tta, hogy t\u00e9vedett, f\u00f6l\u00f6slegesen \u00e9lte \u00e1t azt a mini-sz\u00edvrohamot, teljesen m\u00e1s ember volt, aki fel\u00e9je k\u00f6zeledett. R\u00e1n\u00e9zett n\u00e9ha az alakra, hogy h\u00e1tha m\u00e9gis \u0151 az, de nagyr\u00e9szt az asztalt n\u00e9zte, \u00e9s visszapillantva mindig \u00fajra rem\u00e9nykedett egy kicsit, hogy rosszul l\u00e1tta, m\u00e9gis \u0151 az. De egyre kev\u00e9sb\u00e9 volt \u0150, akit v\u00e1rt.
\nEgy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1s \u00fatvonalat vett fel a pszeudo-Mado, kiker\u00fclt Rozs\u00e9 l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u00e9b\u0151l. Ezut\u00e1n ism\u00e9t az \u00f3r\u00e1ja vette \u00e1t a\u00a0f\u0151szerepet Rozs\u00e9 vizu\u00e1lis \u00e9s szellemi mezej\u00e9n.
\nSz\u00e9p lassan eltelt a kerek \u00f3ra, \u00e9s b\u00e1r m\u00e9g mindig mondogatta a j\u00f3zan hang a fej\u00e9ben, hogy: m\u00e9g k\u00e9shet, senki sem pontos manaps\u00e1g, m\u00e9g mindig meg\u00e9rkezhet. A kerek nyolc \u00f3ra elm\u00falt\u00e1val a percek gyorsulni kezdtek, Rozs\u00e9 minden izgalma, gyomorg\u00f6rcse elsz\u00e1llt. \u00c1tadta a hely\u00e9t egy f\u00f6l\u00f6slegesnek \u00edt\u00e9lt csal\u00f3d\u00e1snak: Hiszen gondoltad. Nem? Szinte biztos volt\u00e1l benne, hogy nem fog j\u00f6nni, akkor meg mit csod\u00e1lkozol? Mi\u00e9rt vagy csal\u00f3dott?\u201d
\nUt\u00e1lta az ilyen f\u00f6l\u00f6sleges, okoskod\u00f3 \u00e9rzelmeket. Elkezdett gondolkodni, hogy vajon v\u00e1rjon-e m\u00e9g, \u00e9s ha igen, meddig. Kijel\u00f6lte mag\u00e1nak a f\u00e9l kilencet, \u00e9s amikor az \u00f3ra \u00e1tv\u00e1ltott 8:29-re, elkezdett \u00f6sszepakolni. 8:30-kor elindult haza, mert hirtelen sem jobb \u00f6tlete, sem kedve nem volt m\u00e1sra.
\nHazafel\u00e9 menet r\u00e1j\u00f6tt, hogy t\u00e9nyleg nem Amerik\u00e1ban van, hanem Erd\u00e9lyben, m\u00e9g csak nem is egy romantikus film f\u0151h\u0151se, \u00e9s itt, ebben a val\u00f3s\u00e1gban nem szokott egy ilyen tudatosan kigondolt dramaturgia m\u0171k\u00f6dni. Ez v\u00e1rhat\u00f3 volt.
\nHaza\u00e9rt, led\u0151lt az \u00e1gy\u00e1ba, \u00e9s egy kicsit meghalt. Majd k\u00e9s\u0151bb nyugd\u00edjba ment. De a Poe-k\u00f6tetet m\u00e9g azel\u0151tt kiolvasta.<\/p>\n

(Forr\u00e1s: www.lato.ro)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1. Hetek \u00f3ta nagyokat esett est\u00e9nk\u00e9nt. Az eg\u00e9sz napif\u00fclledts\u00e9get j\u00f3t\u00e9konyan feledtette a mindennapos zuhany. Rozs\u00e9 napk\u00f6zben kisem mozdult az irod\u00e1j\u00e1b\u00f3l, \u00e1m a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g \u00e9s az es\u0151 \u00e9rkez\u00e9se jelezte, hogy elj\u00f6tt v\u00e9gre az \u0151 ideje is. Nem sok mindent csin\u00e1lt ilyenkor, legt\u00f6bbsz\u00f6r csak s\u00e9t\u00e1lt, figyelte az embereket a gall\u00e9rja m\u00f6g\u00fcl, pr\u00f3b\u00e1lt beleveszni az esti, nedves v\u00e1ros […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-23135","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/23135","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=23135"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/23135\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=23135"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=23135"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=23135"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}