{"id":240,"date":"2010-05-18T19:14:29","date_gmt":"2010-05-18T19:14:29","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=240"},"modified":"2010-05-18T19:14:29","modified_gmt":"2010-05-18T19:14:29","slug":"bencze-mihaly-katyn-magyar-szemmel","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=240","title":{"rendered":"Bencze Mih\u00e1ly: Katyn magyar szemmel"},"content":{"rendered":"

A h\u00e9tfalusi leg\u00e9nyek nagy r\u00e9sze \u00c9szak-Erd\u00e9lybe menek\u00fclt, magyar katonak\u00e9nt k\u00fczdve v\u00e9gig a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat, a m\u00e1sik r\u00e9sze rom\u00e1n katonak\u00e9nt. K\u00f6z\u00fcl\u00fck sokan a Don-kanyarn\u00e1l maradtak, akik meg t\u00fal\u00e9lt\u00e9k, azok Cs\u00edkszered\u00e1ba vagy Kolozsv\u00e1rra menek\u00fcltek. A vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s ut\u00e1n, az \u00e9letben maradottak nagy r\u00e9sze hazaj\u00f6tt csal\u00e1dj\u00e1hoz. Maj\u00e1lisokon, t\u0171zolt\u00f3b\u00e1lokon emelkedettebb hangulatban sokat mes\u00e9ltek h\u00e1bor\u00fas \u00e9lm\u00e9nyeikr\u0151l, megeml\u00e9kezv\u00e9n az elesettekr\u0151l. El\u0151sz\u00f6r t\u0151l\u00fck hallottam a katyini trag\u00e9di\u00e1r\u00f3l. Majd a Szabad Eur\u00f3pa R\u00e1di\u00f3 b\u0151vebb, \u00e9s pontosabb besz\u00e1mol\u00f3ja k\u00f6vetkezett. A szocializmus \u00e9s a kommunizmus buk\u00e1sa ut\u00e1n mindenki v\u00e1rta e k\u00e9nyes t\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1t, de az orosz vezet\u0151s\u00e9g folyamatosan elz\u00e1rk\u00f3zott. V\u00e9g\u00fcl Gorbacsov megt\u00f6rte a jeget. <\/p>\n

Andrzej Wajda Katyn c\u00edm\u0171 filmje h\u00edvta fel a vil\u00e1g figyelm\u00e9t \u00fajra e t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyre, amely a kezdetekt\u0151l h\u0171en k\u00f6veti az elhurcolt lengyel tisztek \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9giek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, a h\u00e1tramaradt n\u0151k szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l megk\u00f6zel\u00edtve a t\u00f6rt\u00e9nelmi val\u00f3s\u00e1got \u00e9s a hazugs\u00e1got. Mindezek ut\u00e1n, pontosan hetven \u00e9vre r\u00e1 megt\u00f6rt\u00e9nt a m\u00e1sodik katyni trag\u00e9dia is, amelyben a lengyel \u00e1llami \u00e9s egyh\u00e1zi vezet\u00e9s majdnem sz\u00e1z tagjai vesztette \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n

A Szovjetuni\u00f3 1939. szeptember 17-\u00e9n t\u00e1madta h\u00e1tba a n\u00e9met hadsereggel k\u00fczd\u0151 Lengyelorsz\u00e1got, \u00e9s foglalta el keleti r\u00e9sz\u00e9t, amelyre a Molotov\u2013Ribbentrop-paktum titkos z\u00e1rad\u00e9ka adott lehet\u0151s\u00e9get. Az orvt\u00e1mad\u00e1s sor\u00e1n k\u00f6zel 15 ezer lengyel katonatiszt esett fogs\u00e1gba, s a hat\u00f3s\u00e1gok sok rend\u0151r-, illetve hat\u00e1r\u0151r tisztet is fogs\u00e1gba ejtettek, h\u00e1rom nagy gy\u0171jt\u0151t\u00e1borban: Kozelszkben, Sztarobielszkben \u00e9s Osztaskovban. Itt esett \u00e1ldozatul az a n\u00e9h\u00e1ny magyar is, akik a lengyel hadseregben v\u00e1llaltak szerepet a lengyel\u2013magyar bar\u00e1ts\u00e1g jegy\u00e9ben.<\/p>\n

Szt\u00e1lin mindig is gyanakodva tekintett a lengyel hadseregre, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen annak tisztikar\u00e1ra, hiszen t\u00f6bbs\u00e9g\u00fckben annak a lengyel arisztokr\u00e1ci\u00e1nak a tagjai voltak, amelyet er\u0151s hazafias szellem \u00e9s oroszellenes \u00e9rzelem f\u0171t\u00f6tt m\u00e1r a c\u00e1ri elnyom\u00e1s miatt is. A tartal\u00e9kosok z\u00f6me pedig k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e9rtelmis\u00e9gi p\u00e1ly\u00e1kon dolgozott a civil \u00e9letben, \u00e9s Szt\u00e1lin \u00fagy v\u00e9lte, ez a r\u00e9teg lehet majd a j\u00f6v\u0151ben minden szovjetellenes szervezked\u00e9s motorja. A lengyel foglyok els\u0151 csoportj\u00e1t 1940. \u00e1prilis 3-\u00e1n sz\u00e1ll\u00edtotta el a szovjet politikai rend\u0151rs\u00e9g, az utols\u00f3t pedig m\u00e1jus 12-\u00e9n, a v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s egy-egy Katynhoz, Harkovhoz \u00e9s Kalinyinhoz k\u00f6zeli erd\u0151s\u00e9g volt. Napi h\u00e1romsz\u00e1zas turnusokban t\u00f6rt\u00e9ntek a kiv\u00e9gz\u00e9sek, \u00e9s az NKVD h\u00f3h\u00e9rai Walther t\u00edpus\u00fa n\u00e9met pisztolyokat haszn\u00e1ltak. A foglyul ejtett lengyel polg\u00e1ri szem\u00e9lyek nagy r\u00e9sz\u00e9t, t\u00f6bb mint hatezer f\u0151t a Harkov melletti Dergacsiban m\u00e9sz\u00e1rolt\u00e1k le ugyan\u00edgy. Olyan hazafias \u00e9rzelm\u0171 civileket, f\u0151k\u00e9nt \u00e9rtelmis\u00e9gieket, politikusokat k\u00fcldtek a hal\u00e1lba, akikr\u0151l felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy harcot kezdenek majd a szovjet megsz\u00e1ll\u00e1ssal szemben. M\u00e9g nem tiszt\u00e1zott viszont annak a t\u00f6bb sz\u00e1z lengyel hadifogolyb\u00f3l \u00e9s civilb\u0151l \u00e1ll\u00f3 csoportnak a trag\u00e9di\u00e1ja, amelyet a szovjetek a Feh\u00e9r-tengerhez sz\u00e1ll\u00edtottak, felraktak k\u00e9t nagy hal\u00e1szhaj\u00f3ra, majd a haj\u00f3kat a ny\u00edlt v\u00edzen els\u00fcllyesztett\u00e9k. \u00c1llit\u00f3lag rajtuk is volt egy-k\u00e9t magyar civil. A tisztek kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek k\u00f6zel \u00f6tsz\u00e1z t\u00fal\u00e9l\u0151je maradt, a haj\u00f3k els\u00fcllyeszt\u00e9s\u00e9nek azonban egy sem.<\/p>\n

A m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sok h\u00edr\u00e9t el\u0151sz\u00f6r N\u00e9metorsz\u00e1g ismertette a vil\u00e1ggal 1943 tavasz\u00e1n, \u00e1m a V\u00f6r\u00f6skereszt akkor nem volt hajland\u00f3 kivizsg\u00e1lni az esetet, \u00edgy a n\u00e9metek egy nemzetk\u00f6zi bizotts\u00e1got hoztak l\u00e9tre t\u00f6rt\u00e9ntek kider\u00edt\u00e9s\u00e9re. Ennek volt tagja a h\u00edres magyar patol\u00f3gus professzor, dr. Ors\u00f3s Ferenc, akit 1945 ut\u00e1n ez\u00e9rt h\u00e1bor\u00fas f\u0151b\u0171n\u00f6ss\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtottak. Moszkva mindv\u00e9gig a n\u00e9metekre h\u00e1r\u00edtotta a katyni t\u00f6meggyilkoss\u00e1gok felel\u0151ss\u00e9g\u00e9t, \u00e1m az eset \u2013 \u00e1rulkod\u00f3 m\u00f3don \u2013 nem ker\u00fclt be a n\u00fcrnbergi per n\u00e9metellenes v\u00e1dpontjai k\u00f6z\u00e9. A hivatalos szovjet nyilatkozatok m\u00e1r a h\u00e1bor\u00fa alatt igyekeztek meghamis\u00edtani a katyni t\u00e9nyeket.<\/p>\n

Lengyelorsz\u00e1gban 1945 ut\u00e1n tilos volt a katyni kiv\u00e9gz\u00e9sekr\u0151l besz\u00e9lni. Csup\u00e1n 1956-ban, az \u00fagynevezett olvad\u00e1s idej\u00e9n t\u0171nt \u00fagy r\u00f6vid id\u0151re, hogy a lengyel t\u00e1rsadalom megismerheti az \u00e1ldozatok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, de Wladyslaw Gomulka, a reformszellem\u0171 p\u00e1rtvezet\u0151 tartott Moszkva bossz\u00faj\u00e1t\u00f3l, \u00e9s megh\u00e1tr\u00e1lt. Azt\u00e1n hossz\u00fa csend k\u00f6vetkezett, amelyet Mihail Gorbacsov t\u00f6rt meg 1990-ben. Arra utalt egy nyilatkozat\u00e1ban, hogy a Szovjetuni\u00f3 felel\u0151s a katyni erd\u0151kben t\u00f6rt\u00e9nt kiv\u00e9gz\u00e9sek\u00e9rt. K\u00e9t \u00e9v m\u00falva Borisz Jelcin t\u00f6bb fontos katyni dokumentum m\u00e1solat\u00e1t is \u00e1tadta Lech Wales\u00e1nak, t\u00f6bbek k\u00f6zt az 1940. m\u00e1rcius 5-i, Szt\u00e1lin \u00e1ltal is j\u00f3v\u00e1hagyott szovjet p\u00e1rthat\u00e1rozatot, amely elrendelte a lengyel tisztek kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

A dolgok azonban a mai napig sem ker\u00fcltek a hely\u00fckre teljes m\u00e9rt\u00e9kben. Vlagyimir Putyin a dokumentumok \u00e9s a felt\u00e1rt bizony\u00edt\u00e9kok ellen\u00e9re k\u00e9ts\u00e9gbe vonja, hogy a szovjetek v\u00e9geztek volna ki lengyel hadifoglyokat Katynban \u00e9s t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben 1940 tavasz\u00e1n. Most, a Wajda-film h\u00edr\u00e9re pedig egyes moszkvai lapok is hasonl\u00f3k\u00e9ppen \u00edrtak. Az orosz katonai \u00fcgy\u00e9sz\u00e9g hivatalos vizsg\u00e1latot ind\u00edtott az \u00fcgyben m\u00e9g az 1990-es \u00e9vek legelej\u00e9n, s csak 2004-ben z\u00e1rta le a nyomoz\u00e1st. Az \u00fcgy\u00e9szs\u00e9gi akt\u00e1k – Putyin v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9vel szemben – nem vonj\u00e1k k\u00e9ts\u00e9gbe, hogy szovjetek v\u00e9gezt\u00e9k ki a lengyel tiszteket \u00e9s a foglyul ejtett lengyel civileket Katynban, de azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy az nem h\u00e1bor\u00fas-, illetve emberiess\u00e9g elleni b\u0171ntett volt, hanem k\u00f6zt\u00f6rv\u00e9nyes b\u0171ncselekm\u00e9ny<\/p>\n

Az \u00e1ldozatok sz\u00e1m\u00e1t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg soha nem fogja pontosan meg\u00e1llap\u00edtani a t\u00f6rt\u00e9nelemtudom\u00e1ny, \u00e9s t\u00f6bb bizony\u00edt\u00e9k is arra utal, hogy Moszkva fontos, az \u00fcggyel kapcsolatos dokumentumokat semmis\u00edtett meg 1959-ben. Az eddigi kutat\u00e1sok szerint 14 736 lengyel tisztet, \u00e9s t\u00f6bb mint 10 600 lengyel polg\u00e1ri szem\u00e9lyt v\u00e9gzett ki az NKVD a katyni v\u00e9rengz\u00e9sekben.<\/p>\n

Az esztelen, brut\u00e1lis t\u00f6meggyilkoss\u00e1gnak k\u00e9t magyar\u00a0 \u00e1ldozata is volt.<\/p>\n

Egyik\u00fck az 1897-ben Lengyelorsz\u00e1gban sz\u00fcletett, magyar csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Oskar Rudolf Kuehnel . A Lengyel Hadsereg sz\u00e1zadosi rang\u00fa hivat\u00e1sos tisztjek\u00e9nt harcolt a n\u00e1cik ellen. Szovjet fogs\u00e1gba esett, \u00e9s az NKVD kozelszki l\u00e1ger\u00e9be ker\u00fclt. A katy\u0144i erd\u0151ben 1940 \u00e1prilis\u00e1ban gyilkolt\u00e1k meg. Holttest\u00e9t 1943-ban hantolt\u00e1k ki. Megtal\u00e1lt\u00e1k egyenruh\u00e1j\u00e1ban szem\u00e9lyes okm\u00e1nyait \u00e9s jegyzetf\u00fczet\u00e9t, amelyben az utols\u00f3 bejegyzett d\u00e1tum 1940. \u00e1prilis 7.<\/p>\n

A m\u00e1sik magyar \u00e1ldozat az 1890-ben Budapesten sz\u00fcletett Korompay Em\u00e1nuel Alad\u00e1r, a lengyel hadsereg sz\u00e1zadosa, aki Gal\u00edci\u00e1ban harcolt az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n azonban nem t\u00e9rt vissza Magyarorsz\u00e1gra, hanem be\u00e1llt Jozef Pilsudszki l\u00e9gi\u00f3j\u00e1ba, amely 1920-ban is \u00e9pp a V\u00f6r\u00f6s Hadsereggel szemben v\u00e9dte a lengyel f\u00f6ldet.\u00a0 A Reform\u00e1tus F\u0151gimn\u00e1ziumban \u00e9retts\u00e9gizett, a budapesti egyetemen filoz\u00f3fi\u00e1b\u00f3l szerzett diplom\u00e1t, majd \u00e1ttelep\u00fclt Vars\u00f3ba. A lengyel hungarisztika egyik \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9nek tekintik, az els\u0151 magyar\u2013lengyel sz\u00f3t\u00e1r szerkeszt\u0151jek\u00e9nt \u00f6regb\u00edtette h\u00edrnev\u00e9t. A vars\u00f3i egyetemen dolgozott lektork\u00e9nt, ezzel egyidej\u0171leg a magyar k\u00f6vets\u00e9g kult\u00fartan\u00e1csosi posztj\u00e1t is bet\u00f6lt\u00f6tte. 1939 szeptember\u00e9ben mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k. K\u00e9rhette volna felment\u00e9s\u00e9t, mint kett\u0151s \u00e1llampolg\u00e1r \u00e9s k\u00f6vets\u00e9gi alkalmazott. Nem \u00edgy tett. A szovjetek foglyul ejtett\u00e9k \u00e9s az NKVD sztarobelszki l\u00e1ger\u00e9be hurcolt\u00e1k. Noha Korompay Em\u00e1nuel Alad\u00e1r holttest\u00e9t sohasem azonos\u00edtott\u00e1k, neve szerepel a Harkovban kiv\u00e9gzettek jegyz\u00e9k\u00e9ben. Vars\u00f3i lakhely\u00e9nek fal\u00e1ra m\u00e1r 1992-ben eml\u00e9kt\u00e1bla ker\u00fclt, majd 2002-ben a vars\u00f3i egyetem is eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1n \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg nev\u00e9t. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat csal\u00e1dj\u00e1b\u00f3l csak legid\u0151sebb l\u00e1nya, Ilona \u00e9lte t\u00fal. M\u00e1rta l\u00e1nya \u00e9let\u00e9t 1939 szeptember\u00e9ben Vars\u00f3ban n\u00e9met bomba oltotta ki, Elzbieta 1943-ban a Gestapo fogs\u00e1g\u00e1ban kegyetlen k\u00ednvallat\u00e1sok ut\u00e1n \u00f6ngyilkos lett, feles\u00e9ge, Mieczyslawa koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borban vesztette \u00e9let\u00e9t.<\/p>\n

Katyn harmadik magyar \u00e1ldozat\u00e1nak tekinthetj\u00fck Ors\u00f3s Ferencet, aki 1879. augusztus 22-\u00e9n Temesv\u00e1ron sz\u00fcletett. 1903-ban v\u00e9gezte el a Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetemet, majd az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban orosz fogs\u00e1gba esett. A fogs\u00e1g ut\u00e1n, 1918-t\u00f3l a debreceni egyetem K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet\u00e9nek alkalmazottja; m\u00e1r ott is nagy \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st mutatott a patol\u00f3gia ir\u00e1nt. 1921-t\u00f3l a T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki Orvostani Int\u00e9zet vezet\u0151je, ahol akt\u00edv, eredm\u00e9nyes tudom\u00e1nyos munk\u00e1t v\u00e9gzett, \u00edgy 1928-ban a MTA levelez\u0151 tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztotta, \u00e9s 1940-t\u0151l 1945-\u00f6s kiz\u00e1r\u00e1s\u00e1ig rendes tag. 1935-ben pedig a Budapesti Orvostudom\u00e1nyi Egyetem tan\u00e1ra, a Budapesti T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki Int\u00e9zet vezet\u0151je lett. Az Orvosi Kamara k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt tagja volt a magyar parlament fels\u0151h\u00e1z\u00e1nak. 1944 december\u00e9ben v\u00e9gleg N\u00e9metorsz\u00e1gba t\u00e1vozott. Nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig a mainzi egyetem k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti m\u00f3dszertan tan\u00e1rak\u00e9nt dolgozott, \u00e9s itt is halt meg 1962. j\u00falius 25-\u00e9n. Vil\u00e1gszerte elismert, tekint\u00e9lyes patol\u00f3gus volt, a n\u00e9metek ennek ismeret\u00e9ben k\u00e9rt\u00e9k fel, hogy 1943 \u00e1prilis\u00e1ban v\u00e9gezzen vizsg\u00e1latot Katyn \u00e1ldozatainak exhum\u00e1l\u00e1s\u00e1n\u00e1l. A n\u00e9met vezet\u00e9s tudat\u00e1ban volt annak, hogy a v\u00e9rengz\u00e9st a szovjetek k\u00f6vett\u00e9k el, \u00edgy min\u00e9l sz\u00e9lesebb k\u00f6rb\u0151l k\u00e9rtek szakmai vizsg\u00e1latot. A k\u00f6zvetlen sz\u00f6vets\u00e9gesek, a semleges orsz\u00e1gok, a lengyel \u00e9s a Nemzetk\u00f6zi V\u00f6r\u00f6skereszt k\u00e9pviselet\u00e9t \u00edgy k\u00e9rt\u00e9k fel. N\u00e9mi er\u0151szakkal a fogs\u00e1gukba esett angolsz\u00e1sz tiszteket is a helysz\u00ednre vitt\u00e9k, de felk\u00e9rt\u00e9k a lengyel ellen\u00e1ll\u00e1st, a londoni emigr\u00e1ns korm\u00e1nyt is. A vizsg\u00e1latot v\u00e9gz\u0151 bizotts\u00e1g Ors\u00f3st v\u00e1lasztotta vezet\u0151\u00fcl. Az exhum\u00e1l\u00e1s 1943. \u00e1prilis 29-t\u0151l j\u00fanius 4-ig tartott; nyolc t\u00f6megs\u00edrt t\u00e1rtak fel 2730 tetemet azonos\u00edtottak, maga Ors\u00f3s az id\u0151 alatt 150 tetemet vizsg\u00e1lt meg. A n\u00e9met visszavonul\u00e1s folyt\u00e1n betemett\u00e9k a s\u00edrokat. Szt\u00e1lin parancs\u00e1ra a ter\u00fclet visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n a szovjetek is vizsg\u00e1latot rendeltek el, kiv\u00e1l\u00f3 szak\u00e9rt\u0151ket k\u00e9rve fel. Alekszej Tolsztoj \u00edr\u00f3 s t\u00f6bb metropolita meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a gyilkoss\u00e1g a n\u00e1cikat terheli; a megsz\u00e1ll\u00f3knak nyilatkoz\u00f3 kolhozparaszt megtagadta a n\u00e9meteknek tett el\u0151z\u0151 vallom\u00e1s\u00e1t, ami \u00e9let\u00e9be ker\u00fclt.<\/p>\n

Ors\u00f3s Ferenc a szovjet NKVD sz\u00e1m\u00e1ra fontos tud\u00f3s, ez\u00e9rt 1944 december\u00e9ben Nyugatra menek\u00fcl, ahol az amerikaiak v\u00e9delm\u00e9t megkapja, de cser\u00e9ben hallgatnia kell. Budapesten k\u00fcl\u00f6n szovjet csoport keresi. Int\u00e9zet\u00e9t felkutatj\u00e1k, iratait, vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyeit lefoglalj\u00e1k, \u00e9s a megsz\u00e1ll\u00f3k elviszik. Ors\u00f3s Ferenc a v\u00e9rengz\u00e9s id\u0151pontj\u00e1t az \u00e1ltala alkalmazott pollenvizsg\u00e1lat, a kopony\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 m\u00e9szlerak\u00f3d\u00e1s vastags\u00e1ga, \u00e9s a hullarovarok faja \u00e9s nagys\u00e1ga alapj\u00e1n pontosan meg\u00e1llap\u00edtja. Az id\u0151pontot a tan\u00fak, a fellelt iratok, az \u00fajs\u00e1gok \u00e9s a t\u00f6megs\u00edrokra \u00fcltetett f\u00e1k kora mind pontosan visszaigazolja. Ors\u00f3st H\u00f3man B\u00e1linttal egy\u00fctt z\u00e1rt\u00e1k ki az Akad\u00e9mi\u00e1r\u00f3l. Ors\u00f3s Ferenc rehabilit\u00e1l\u00e1sa m\u00e9g v\u00e1rat mag\u00e1ra. Munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak a nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozatala nemcsak vil\u00e1grasz\u00f3l\u00f3 tudom\u00e1nyos elismer\u00e9s\u00e9t seg\u00edten\u00e9 el\u0151, hanem a magyar tudom\u00e1ny elismer\u00e9s\u00e9t is.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Illusztr\u00e1ci\u00f3: baloldalt Korompay Em\u00e1nuel Alad\u00e1r, jobboldalt Ors\u00f3s Ferenc munka k\u00f6zben<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A h\u00e9tfalusi leg\u00e9nyek nagy r\u00e9sze \u00c9szak-Erd\u00e9lybe menek\u00fclt, magyar katonak\u00e9nt k\u00fczdve v\u00e9gig a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat, a m\u00e1sik r\u00e9sze rom\u00e1n katonak\u00e9nt. K\u00f6z\u00fcl\u00fck sokan a Don-kanyarn\u00e1l maradtak, akik meg t\u00fal\u00e9lt\u00e9k, azok Cs\u00edkszered\u00e1ba vagy Kolozsv\u00e1rra menek\u00fcltek. A vil\u00e1g\u00e9g\u00e9s ut\u00e1n, az \u00e9letben maradottak nagy r\u00e9sze hazaj\u00f6tt csal\u00e1dj\u00e1hoz. Maj\u00e1lisokon, t\u0171zolt\u00f3b\u00e1lokon emelkedettebb hangulatban sokat mes\u00e9ltek h\u00e1bor\u00fas \u00e9lm\u00e9nyeikr\u0151l, megeml\u00e9kezv\u00e9n az elesettekr\u0151l. El\u0151sz\u00f6r t\u0151l\u00fck […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[13],"tags":[],"class_list":["post-240","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-dokumentum"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/240","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=240"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/240\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=240"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=240"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=240"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}