Vonszolom, cipelem, h\u00fazom magam ut\u00e1n.
\nKisz\u00e1m\u00edtottam, b\u00e1rmennyire is sietek, megtart egy eg\u00e9sz \u00f3r\u00e1t.
\nIr\u00e1ny\u00edtgatom, permetre csavarom a v\u00e9g\u00e9t, vagy \u00f6tm\u00e9teres \u00edvben spriccelek vele.
\n\u00c1tdobom a korl\u00e1ton, futok, mert \u00edgy j\u00f3, felkapom, h\u00fazogatom, beakad a terasz k\u0151fal\u00e1ba, megt\u00f6rik, nem folyik a v\u00edz, k\u00e1romkodok, f\u00f6ldh\u00f6z v\u00e1gom. Rohanok, kiszabad\u00edtom, ugr\u00e1ndozni kezd, fel\u00e9m t\u00e1mad, vizes leszek, megint k\u00e1romkodok, de csak \u00fagy, nem vagyok m\u00e9rges, ink\u00e1bb sz\u00f3rakoztat az eg\u00e9sz.
\nA kutya, mert tudja, le fogom spriccelni, nagy \u00edvben ker\u00fclget. F\u00e9l, de m\u00e9gis provok\u00e1l, j\u00e1r k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem, fel\u00e9m sand\u00edtgat, azt\u00e1n supp, kap egy kis zuhanyt. Megr\u00e1zza mag\u00e1t, elveszti az egyens\u00faly\u00e1t, meginog, elb\u00faj a gar\u00e1zsban, de egy p\u00e1r perc m\u00falva \u00fajra el\u0151j\u00f6n, \u00e9s kezd\u0151dik a k\u00f6r\u00f6z\u00e9s \u00fajra.
\nA t\u00f6k\u00f6s Mici is el\u0151ker\u00fcl. \u00c1tj\u00f6n a szomsz\u00e9db\u00f3l, megb\u00fajik a vir\u00e1gok m\u00f6g\u00f6tt, ne l\u00e1ssam, de ny\u00e1vog, hogy az\u00e9rt m\u00e9gis tudjam, ott van. \u0150 is kap r\u00f6gt\u00f6n egy kis vizet. Szemreh\u00e1ny\u00f3an n\u00e9z r\u00e1m nagy z\u00f6ld szemeivel, ahogy kicsi l\u00e1bacsk\u00e1ival elfut mellettem, k\u00f6zben megr\u00e1zza mag\u00e1t. Nem megy \u0151 sem messzire, nehogy m\u00e1r megfeledkezzek r\u00f3la. Lekuporodik, \u00e9s v\u00e1r. V\u00e1rja az \u00fajabb t\u00e1mad\u00e1st.
\nAzt\u00e1n j\u00f6n a szomsz\u00e9d, kifordul a kertkapun, tolja a talicsk\u00e1t a f\u0171vel, baktat a ker\u00edt\u00e9s mellett, mez\u00edtl\u00e1b, mint \u00e1ltal\u00e1ban. Tisztes polg\u00e1r, gy\u00f3gyszer\u00e9sz, s\u0151t vezet\u0151 az egyik gy\u00f3gyszert\u00e1rban, de itt a term\u00e9szet gyermeke. \u00c9n k\u00e1b\u00e9 h\u00e1rom m\u00e9terrel vagyok magasabban, mint \u0151, \u00edgy a szememmel k\u00f6vetem, ahogy k\u00f6zeledik fel\u00e9m. F\u00e9lmeztelen, csak egy b\u00e9zs r\u00f6vidnadr\u00e1g van rajta. K\u00edv\u00fclr\u0151l belekapaszkodik a ker\u00edt\u00e9s r\u00e1csaiba, \u00e9s szinte suttogva k\u00e9r:
\n\u2012 Most ne \u00f6nt\u00f6zz\u00f6n meg k\u00e9rem.
\n\u2012 Mi\u00e9rt? \u2012 k\u00e9rdezem vigyorogva , bal kezem a cs\u00edp\u0151m\u00f6n, diadalmasan folyatom a vizet a vir\u00e1g\u00e1gy\u00e1s felett.
\n\u2012 Nincs rajtam a megfelel\u0151 gatya.
\n\u2012 Pedig akartam.
\n\u2012 Tudom, l\u00e1ttam a szem\u00e9n. \u2012 sz\u00e9lesen mosolyog.
\nLemegyek k\u00e9t terasszal lejjebb, a kocsifelhajt\u00f3 oldal\u00e1n folytatom.
\nK\u00f6zben egyszer a kutya kap, m\u00e1sszor a macska.
\n\u00dajra nyikorog a talicska. A szomsz\u00e9d meg\u00e1ll a ker\u00edt\u00e9s t\u00faloldal\u00e1n, m\u00e1r csak f\u00e9l testmagass\u00e1ggal vagyok feljebb. Megker\u00fcli az \u00fajabb f\u0171vel megrakott szerkenty\u0171t. L\u00e1tom, s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k gaty\u00e1ra v\u00e1ltott, szem\u00e9rmesen pislog fel\u00e9m.
\nMint egy hadvez\u00e9r a kardj\u00e1t, ki \u00e9pp rohamra vez\u00e9nyel, \u00fagy tartom a gumics\u00f6vet.
\n\u2012 Most lehet. \u2012 mondja
\n\u2012 Mennyire akarja? \u2012 k\u00e9rdezem nevetve.
\n\u2012 Amennyit a cs\u0151 b\u00edr! \u2012 ki\u00e1ltja.
\nFelemeli mindk\u00e9t kez\u00e9t az \u00e9g fel\u00e9, \u00e9s \u00e9n eresztem r\u00e1 a vizet.
\nMintha az elmeoszt\u00e1lyon lenn\u00e9nk.<\/p>\n