{"id":24709,"date":"2013-08-15T16:25:44","date_gmt":"2013-08-15T16:25:44","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=24709"},"modified":"2013-08-15T16:28:20","modified_gmt":"2013-08-15T16:28:20","slug":"slawomir-mrozek-az-utolso-itelet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=24709","title":{"rendered":"S\u0142awomir Mro\u017cek: Az utols\u00f3 \u00edt\u00e9let"},"content":{"rendered":"

Meghalt a kort\u00e1rs lengyel dr\u00e1ma jelese, S\u0142awomir Mro\u017cek (1930-2013), aki a vil\u00e1girodalomban is kimagasl\u00f3 helyet szerzett mag\u00e1nak. Abszurd, fanyar humor\u00fa munk\u00e1i sz\u00e9les k\u00f6rben ismertek a magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt is.<\/strong><\/p>\n

Meghaltam, \u00e9s a t\u00falvil\u00e1gra ker\u00fcltem. A t\u00falvil\u00e1g kapuj\u00e1t v\u00f6r\u00f6s z\u00e1szl\u00f3 \u00e9kes\u00edtette.
\n– Ink\u00e1bb k\u00e9kre sz\u00e1m\u00edtottam – mondtam az ajt\u00f3n\u00e1ll\u00f3nak.
\n– R\u00e9gen halt meg?
\n– Nem, most az el\u0151bb, egy perce lehetett. A port\u00e1s b\u00f3logatott, mintha \u00e9pp ilyen feleletet v\u00e1rt volna. El\u00e9gedett volt mag\u00e1val, mint a tud\u00f3s, aki a megfelel\u0151 eredm\u00e9nyre jutott.
\n– Sz\u00e1rmaz\u00e1sa?
\n– A f\u00f6ldr\u0151l, vagyis a bolyg\u00f3r\u00f3l sz\u00e1rmazom. Elgondolkodva n\u00e9zett r\u00e1m, mint a kutat\u00f3, aki, miut\u00e1n megismerte a vizsg\u00e1lat t\u00e1rgy\u00e1t, a m\u00f3dszeren elm\u00e9lkedik. Volt benne valami hihetetlen szakszer\u0171s\u00e9g, noha neh\u00e9z lenne meghat\u00e1rozni, mif\u00e9le szakm\u00e1r\u00f3l is van sz\u00f3. Az biztos, hogy nem egyszer\u0171 port\u00e1s. Nem tudtam szabadulni a gondolatt\u00f3l, hogy tal\u00e1lkoztam m\u00e1r valahol ezzel a szakm\u00e1val.
\n– Na – mondta -, nem csin\u00e1lunk \u00fcgyet bel\u0151le, b\u00e1r ebb\u0151l a tr\u00e9f\u00e1b\u00f3l kellemetlens\u00e9gei is ad\u00f3dhatn\u00e1nak. Maga ezt nem veszi komolyan. De most m\u00e9g eln\u00e9zz\u00fck. Sz\u00e1rmaz\u00e1sa?
\n– M\u00e1r mondtam.
\nAz asztalra csapott.
\n– Munk\u00e1s, paraszt vagy \u00e9rtelmis\u00e9gi? Vagy valami f\u00f6ldbirtokos?
\n– F\u00f6ldbirtokos? Nem, dehogyis – tiltakoztam er\u00e9lyesen a r\u00e9gi reflex hat\u00e1s\u00e1ra.
\n– Na, akkor t\u00f6ltse ki! – tolt el\u00e9m egy rubrik\u00e1kkal teli adatlapot, a rossz min\u0151s\u00e9g\u0171 pap\u00edr r\u00e9g\u00f3ta ismer\u0151snek tetszett.
\n– Csak azt szeretn\u00e9m mondani, hogy azt hittem, itt m\u00e1r mindent tudnak. Akkor viszont erre m\u00e1r semmi sz\u00fcks\u00e9g.
\nAz \u00e9gre emelte tekintet\u00e9t, ha lehet ezt egy\u00e1ltal\u00e1n \u00edgy mondani, hiszen ott voltunk, \u00e9s riaszt\u00f3, t\u00fals\u00e1gosan er\u0151ltetett t\u00fcrelemmel \u00edgy sz\u00f3lt:
\n– Persze hogy tudjuk. De hogy j\u00f6n ez ide? Tudjuk meg kell, az k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 dolog.
\n– Mik\u00e9ppen a f\u00f6ld\u00f6n, azonk\u00e9ppen a mennyben?
\n– \u00dagy van.
\nTollat adott, oda volt l\u00e1ncolva (hogy a p\u00e1ciensek el ne lopj\u00e1k? De itt, a mennyben?), ez is ismer\u0151s volt valahonnan. A penna hegy\u00e9n d\u00f6gl\u00f6tt legyek maradv\u00e1nyai cs\u00fafoskodtak.
\n– Csak olvashat\u00f3an. \u00c9s semmit se hagyjon ki.
\nMi van itt, Szent P\u00e9ter, hiszen ez az \u00e9g, nem a f\u00f6ld – akartam mondani, de borotv\u00e1lt arc\u00e1ra n\u00e9zve elment t\u0151le a kedvem. Szent P\u00e9ter, ha j\u00f3l tudom, nagy szak\u00e1ll\u00fa. Lehet, hogy elment egy pillanatra, ez meg csak egy seg\u00e9d, aki a f\u0151n\u00f6k t\u00e1voll\u00e9t\u00e9ben vissza\u00e9l a hatalm\u00e1val? \u00dagy l\u00e1tszik, ilyesmi a mennyorsz\u00e1gban is el\u0151fordul. Nem kell fennakadni az ilyen apr\u00f3s\u00e1gokon, m\u00e1r csak az\u00e9rt sem, mert, \u00fagy tetszett, ezenk\u00edv\u00fcl minden rendben van. Az Atyaisten hatalmas arck\u00e9pe a megfelel\u0151 szak\u00e1llal a porta fal\u00e1n l\u00f3gott.
\nBel\u00e9p\u0151vel a birtokomban a paradicsom belter\u00fclete fel\u00e9 indultam. K\u00edv\u00e1ncsian n\u00e9ztem k\u00f6r\u00fcl, szem\u00fcgyre vettem az angyalokat \u00e9s az \u00fcdv\u00f6z\u00fclt lelkeket. El\u00e9g hamar megtal\u00e1ltam \u0151ket, de kiss\u00e9 furcs\u00e1k voltak, vagyis nem pont ilyet v\u00e1rtam. Ahelyett hogy magukban \u00fcld\u00f6g\u00e9ln\u00e9nek egy-egy felh\u0151n, z\u00e1rt alakzatban vonultak, f\u00fav\u00f3szenekarral az \u00e9len. A zenekar valamelyest eml\u00e9keztetett azokra a festm\u00e9nyekre, amelyeket m\u00e9g \u00e9letemben l\u00e1ttam, b\u00e1r ott nemcsak a harson\u00e1t f\u00fajt\u00e1k az angyalok, hanem h\u00e1rf\u00e1ztak is. Itt viszont kiz\u00e1r\u00f3lag t\u00fclk\u00f6ltek. M\u00e9g ink\u00e1bb elk\u00e9pesztett a sz\u00e1rnyuk, v\u00e1llban amput\u00e1lt\u00e1k, nem is sz\u00e1rny volt, hanem csonk. Csatlakoztam az utols\u00f3 n\u00e9gyeshez. Mint mindenhol, itt is az utols\u00f3 sorban meneteltek a legkev\u00e9sb\u00e9 megnyer\u0151 \u00e9s f\u00fcrge p\u00e9ld\u00e1nyok. A satny\u00e1k \u00e9s lagymatagok. Nem sz\u00f3lt hozz\u00e1m senki, egy id\u0151 ut\u00e1n nekem kellett elkezdenem a besz\u00e9lget\u00e9st.
\n– Alleluja – sz\u00f3ltam az egyikhez, aki a legeslegutols\u00f3 volt, mert mindig k\u00e9slekedett. Felt\u00e9teleztem, hogy a helybeliek \u00edgy \u00fcdv\u00f6zlik egym\u00e1st.
\n– Alleluja – viszonozta, de valahogy tart\u00f3zkod\u00f3an, vonakodva.
\n– Milyen \u00edgy \u00fcdv\u00f6z\u00fclten – folytattam, nem riadtam vissza kelletlens\u00e9g\u00e9t\u0151l -, j\u00f3l megy a sora?
\n– Minden rendben – v\u00e1laszolt, \u00e9s r\u00f6vid, f\u00fcrk\u00e9sz\u0151 pillant\u00e1st vetett r\u00e1m.
\n– H\u00e1t ez a menet meg hova tart?
\nHosszasabban \u00e9s figyelmesebben n\u00e9zett r\u00e1m, de nem sz\u00f3lt egy sz\u00f3t sem.
\n– Bocs\u00e1nat, hogy k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6d\u0151m, de most \u00e9rkeztem a f\u00f6ldr\u0151l, igen t\u00e1j\u00e9kozatlan vagyok.
\n– A f\u00f6ldr\u0151l – ism\u00e9telte, de m\u00e9g mindig tart\u00f3zkod\u00f3an.
\n– Igen, most \u00e9rkeztem, a kapun\u00e1l pedig nem tudtam meg semmit. Az a szent, mintha nem Szent P\u00e9ter lett volna, nem mondott semmit.
\nA t\u00e9tova angyal hallgatott egy kicsit.
\n– Mi a bizony\u00edt\u00e9ka arra, hogy t\u00e9nyleg a f\u00f6ldr\u0151l \u00e9rkezett? – ny\u00f6gte ki v\u00e9gre.
\n– El\u00e9g, ha a v\u00e1llamra n\u00e9z. Nincs sz\u00e1rnyam, csak a t\u00e1rgyal\u00e1s ut\u00e1n kapok, term\u00e9szetesen csak akkor, ha idevesznek.
\n– T\u00e9nyleg – helyeselt, \u00e9s felder\u00fclt. – Bocs\u00e1sson meg az \u00e9bers\u00e9g\u00e9rt, de ha hosszabb id\u0151t t\u00f6lt itt, meg fogja \u00e9rteni.
\n– El\u00e9g furcs\u00e1k a sz\u00e1rnyai, alig l\u00e1tszik valami. Mi\u00e9rt ilyen r\u00f6videk?
\n– Lass\u00edtsunk egy kicsit – javasolta. V\u00e1rtunk, m\u00edg k\u00f6zt\u00fcnk \u00e9s a menet v\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt bizonyos t\u00e1vols\u00e1g keletkezett.
\n– Egyszer\u0171 – mondta, mikor m\u00e1r a legutols\u00f3 angyalok sem hallottak minket. – Mire j\u00f3 a sz\u00e1rny?
\n– Hogyhogy mire, h\u00e1t rep\u00fcl\u00e9sre.
\n– Ha pedig rep\u00fcl az ember, el is rep\u00fclhet, nem igaz?
\n– Mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151dik.
\n– Elrep\u00fclni…
\n– Hogyhogy elrep\u00fclni?
\n– Elrep\u00fclni \u00e9s ott maradni.
\nDerengett m\u00e1r valami.
\n– Azt akarja ezzel mondani, hogy az\u00e9rt adnak ilyen r\u00f6vid sz\u00e1rnyakat, hogy ne lehessen…
\nV\u00e1lasz helyett csonkjait kezdte mozgatni. Egy millim\u00e9ternyit sem emelkedett.
\n– De hisz ez lehetetlen! Ki akarna megsz\u00f6kni a paradicsomb\u00f3l?
\n– Att\u00f3l f\u00fcgg, melyikb\u0151l. Sok minden megv\u00e1ltozott itt az\u00f3ta, mi\u00f3ta hittanra j\u00e1rt.
\n– Az lehet. Nagyon r\u00e9g tanultam a katekizmust. M\u00e9g a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt, az iskol\u00e1ban. – H\u00e1t ez az. A T\u00f6rt\u00e9nelem az\u00f3ta el\u0151bbre l\u00e9pett. A sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9geknek megfelel\u0151en.
\n– Megmagyar\u00e1zn\u00e1 ezt egy kicsit b\u0151vebben?
\n– Mit tanult p\u00e9ld\u00e1ul a b\u0171nr\u0151l…
\n– H\u00e1t, mint rendesen. Ne lopj, ne \u00f6lj… Az eg\u00e9sz t\u00edzparancsolatot.
\n– Nem aktu\u00e1lis.
\n– Hogyhogy nem aktu\u00e1lis? Lehet m\u00e1r lopni \u00e9s \u00f6lni?
\n– Lehet is meg nem is. Nem ez a l\u00e9nyeg. M\u00e1s krit\u00e9riumok d\u00f6ntenek. B\u0171n az, ami g\u00e1tolja a t\u00e1rsadalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Az er\u00e9ny pedig sietteti. Ha m\u00e1r minden\u00e1ron lopni akar, h\u00e1t lopjon, de \u00fagy, hogy siettesse vele a fejl\u0151d\u00e9st. Ugyanez \u00e1ll a gyilkoss\u00e1gra is. Eszerint fogj\u00e1k meg\u00edt\u00e9lni tetteit.
\n– V\u00e1rjunk csak… Ezek szerint a paradicsom… a paradicsom m\u00e1r halad\u00f3?
\n– T\u00f6bb ann\u00e1l. A paradicsom m\u00e1r a v\u00e9gs\u0151 megval\u00f3sul\u00e1sa, maga is tudja, minek. A sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9geknek megfelel\u0151en. Biztosan tanult err\u0151l a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n.
\n– J\u00e9zusom – jajdultam fel.
\n– Mif\u00e9le J\u00e9zus? Azt aj\u00e1nlom, vigy\u00e1zzon ezzel.
\n– Ezek szerint Szent P\u00e9ter…
\n– Mif\u00e9le Szent P\u00e9ter? R\u00e9g eltett\u00e9k l\u00e1b al\u00f3l.
\n– De hiszen… a korm\u00e1nyzat nem v\u00e1ltozott. Saj\u00e1t szememmel l\u00e1ttam a k\u00e9pet.
\n– Az\u00e9t a szak\u00e1llas\u00e9t? Nem eml\u00e9kezteti egy m\u00e1sik szak\u00e1llasra, el\u00e9gg\u00e9 hasonl\u00edt r\u00e1…
\nEls\u00f6t\u00e9t\u00fclt el\u0151ttem a vil\u00e1g.
\n– K\u00e1roly?! – ki\u00e1ltottam.
\nB\u00f3lintott. M\u00e1r nem volt sz\u00fcks\u00e9g szavakra.
\nMegsz\u00e9d\u00fcltem. Vissza akartam fordulni \u00e9s menek\u00fclni innen s\u00fcrg\u0151sen, de eszembe jutott, ki \u0151rk\u00f6dik a kapuban. \u00c1tfogta a v\u00e1llam:
\n– Neh\u00e9z \u00fcgy, bar\u00e1tom – mondta egy\u00fctt \u00e9rz\u0151n.
\n– T\u00f6rt\u00e9nelmi sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9gek.
\n– Hova megy\u00fcnk… – dadogtam.
\n– Nagygy\u0171l\u00e9sre…
\n– Milyen nagygy\u0171l\u00e9sre…
\n– Most lesz valakinek a t\u00e1rgyal\u00e1sa, mi pedig, mint a n\u00e9p hangja, kiab\u00e1lunk, \u201e\u00c9ljen!\u201d vagy \u201eLe vele!\u201d, hiszen tudod.
\n– Tudom – mondtam csendesen, \u00e9s az eget b\u00e1multam, vagyis lefel\u00e9 n\u00e9ztem. Ha a f\u00f6ld\u00f6n lenn\u00e9nk, azt mondan\u00e1m: \u201ea f\u00f6ldet b\u00e1multam\u201d.
\n– De v\u00e1rj csak, nem a te t\u00e1rgyal\u00e1sod lesz? Hiszen feletted m\u00e9g nem \u00edt\u00e9lkeztek, m\u00e9g csak most m\u00e9sz a b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u00e9.
\n– \u00dagy van, akkor \u00e9n leszek az. R\u00f6gt\u00f6n f\u00e9lreh\u00faz\u00f3dott.
\n– Ne haragudj – mondta sietve -, de csak a t\u00e1rgyal\u00e1s ut\u00e1n tal\u00e1lkozhatunk. Biztosan meg\u00e9rted.
\n– Gondolod, hogy el\u00edt\u00e9lhetnek?
\n– H\u00e1t nem vagy egy F\u00e9liksz, ezek meg nem viccelnek. A m\u00falt rendszerben m\u00e9g volt b\u0171nb\u00e1nat, ez meg az, de most nem sz\u00e1m\u00edt semmi, csak a sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9gek.
\nCsatlakozott angyalkoll\u00e9g\u00e1ihoz. Ett\u0151l kezdve nemcsak hogy nem \u00e1llt sz\u00f3ba velem, de m\u00e9g kereszt\u00fcl is n\u00e9zett rajtam.
\nLehajtott fejjel ballagtam ut\u00e1na. \u201eT\u00f6rt\u00e9nelmi sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9gek\u201d, \u201eezek nem viccelnek\u201d – z\u00fagott a fejem t\u0151le. Ez lett h\u00e1t a mennyorsz\u00e1gb\u00f3l. \u0150r\u00fclet, micsoda hihetetlen \u00e1talakul\u00e1s, ki gondolta volna.
\nM\u00e9gis, ha jobban belegondolunk, ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok nem is olyan meglep\u0151ek. H\u00e1t nem \u00e9ltem eleget a f\u00f6ld\u00f6n, a XX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben? Nem olvastam k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelveken el\u00e9g \u00fajs\u00e1got, tudom\u00e1nyos \u00e9rtekez\u00e9st \u00e9s irodalmi m\u0171vet? Nem hallgattam r\u00e1di\u00f3t? Nem n\u00e9ztem t\u00e9v\u00e9t? H\u00e1t mindez nem volt el\u00e9g ahhoz, hogy l\u00e1ssam, hova vezet ez az eg\u00e9sz? Lehet, hogy nem \u00e9rtettem, mit mondanak, \u00edrnak \u00e9s mutatnak? Hogyne \u00e9rtettem volna. L\u00e1ttam, hogy \u00faj \u00e9rt\u00e9kek sz\u00fcletnek, megv\u00e1ltozik a J\u00f3 \u00e9s a Rossz fogalma, elpusztul a r\u00e9gi hit, \u00e9s \u00faj l\u00e9p a hely\u00e9be. H\u00e1t akkor?
\nNem az eszem csapott be, hanem a hitem. Egyszer\u0171en nem hittem el, hogy t\u00e9nyleg, \u00e9s hogy ennyire. Szem\u00e9lyes tapasztalataim alapj\u00e1n nem tudtam elk\u00e9pzelni, hogy \u0151k is, \u00f6nk\u00e9nt… Most meg itt vagyok, teljesen felk\u00e9sz\u00fcletlen\u00fcl a t\u00e1rgyal\u00e1sra, pedig ett\u0151l f\u00fcgg, hogy \u00fcdv\u00f6z\u00fcl\u00f6k vagy elk\u00e1rhozom \u00f6r\u00f6kre.
\nHiszen ha lehet \u00fcdv\u00f6z\u00fclni, akkor biztosan elk\u00e1rhozni is lehet. Ha pedig…
\nM\u00e1r itt is vagyok az utols\u00f3 \u00edt\u00e9let helysz\u00edn\u00e9n. T\u00e1gas v\u00f6lgy felett hegy magasodik, \u00fcnnepi v\u00f6r\u00f6s drap\u00e9ria bor\u00edt mindent. A menet a v\u00f6lgyben maradt, a hegyet pedig ellept\u00e9k az \u00daj Egyh\u00e1z P\u00e1tri\u00e1rk\u00e1i, Aty\u00e1i, Boldogjai, Pr\u00f3f\u00e9t\u00e1i \u00e9s Szentjei, alulr\u00f3l felfel\u00e9, rang szerint, eg\u00e9szen a cs\u00facsig, a Tri\u00f3ig. A Legfels\u0151bb L\u00e9ny – m\u00e1r eml\u00edtettem – legfel\u00fcl sz\u00e9kelt kolossz\u00e1lis szak\u00e1ll\u00e1val. A tr\u00f3non \u00fclt, kez\u00e9ben az \u00cdr\u00e1ssal, \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt m\u0171veinek k\u00f6teteivel. V\u00e1lla m\u00f6g\u00fcl az \u00e9rdemes Vice kandik\u00e1lt ki, neki is van szak\u00e1lla, de nem olyan g\u00f6nd\u00f6r, \u00e9s v\u00e1gtak is le bel\u0151le valamennyit. A Legfels\u0151bb L\u00e9ny balj\u00e1n a Kopasz \u00fclt r\u00f6vidre ny\u00edrt spicces szak\u00e1llal, a jobbj\u00e1n \u00fcl\u0151nek pedig m\u00e1r csak bajsza volt. Alant pedig borzaszt\u00f3 sokan voltak.
\nOtt \u00e1lltam egymagam az irdatlan hegy l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, m\u00f6g\u00f6ttem az \u00fcdv\u00f6z\u00fcltek t\u00f6mege. Egy arkangyal a k\u00fcrtj\u00e9be f\u00fajt – nem tudom; Szuszlov vagy Bugyonnij -, \u00e9s elkezd\u0151d\u00f6tt a t\u00e1rgyal\u00e1s.
\nA b\u00edr\u00f3s\u00e1g titk\u00e1ra felolvasta az akt\u00e1mat. Megismertem. \u00c9let\u00e9ben nem volt nagy Titk\u00e1r, azaz nem volt akkora h\u00edre a vil\u00e1gban, mint m\u00e1s Els\u0151 Titk\u00e1roknak, n\u00e1lunk m\u00e9gis mindenki ismerte. A f\u00f6ldijeim k\u00f6z\u00fcl m\u00e9g sokan eml\u00e9keznek kis ondol\u00e1lt kefebajsz\u00e1ra, biztos az\u00e9rt csatolt\u00e1k az akt\u00e1mhoz, mert ter\u00fcletileg egykor hozz\u00e1 tartoztam. Eg\u00e9sz f\u00f6ldi \u00e9letem ott volt lefektetve az iratokban. Nem festett valami j\u00f3l. B\u00e1r fiatal koromban k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le istennek tetsz\u0151 szervezetekben tev\u00e9kenykedtem, az id\u0151 m\u00falt\u00e1val aff\u00e9le farizeus lett bel\u0151lem: K\u00e9s\u0151bb meg… Egyre rosszabb.
\n– Alperes lelk\u00e9t sok b\u0171n terheli! – kezdte az Eln\u00f6k, de f\u00e9lbe kellett szak\u00edtania, mert valami fecseg\u00e9s h\u00e1borgatta. – Csendet k\u00e9rek a teremben – intette meg a kis, k\u00f6v\u00e9rk\u00e9s szem\u00fcvegest, aki a Boldogok szakasz\u00e1ban szomsz\u00e9dait oktatta valamire, suttogva, de hevesen. – Sok b\u0171nt k\u0151vetett el, sokszor k\u00e1romolta Istent.
\n– Le vele! – \u00fcv\u00f6lt\u00f6tte a t\u00f6meg a v\u00f6lgyben. – De a b\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00e1t akarja n\u00e9zni az \u00fcgyet elej\u00e9t\u0151l a v\u00e9g\u00e9ig, \u00e9s es\u00e9lyt akar adni neki az \u00fcdv\u00f6z\u00fcl\u00e9sre.
\n– \u00c9ljen! – \u00fcv\u00f6lt\u00f6tte a t\u00f6meg.
\n-Alperes, j\u00f6jj\u00f6n k\u00f6zelebb, \u00e9s v\u00e1laszoljon a k\u00e9rd\u00e9sekre. Minden a v\u00e1laszain m\u00falik.
\nK\u00f6zelebb mentem n\u00e9h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9ssel, ott \u00e1lltam k\u00f6zvetlen\u00fcl a hegy l\u00e1b\u00e1n\u00e1l. J\u00f3l h\u00e1tra kellett hajtanom a fejemet, ha l\u00e1tni akartam a fels\u0151bb r\u00e9gi\u00f3kat.
\n– Ne zavarogjon, k\u00e9rem – sz\u00f3lt megint az Eln\u00f6k a fecseg\u0151re.
\n– S\u2019il vous plait.
\n– Aha – gondoltam -, ez valami francia lesz.
\n– Az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9s: alperes, hogy viszonyul a feud\u00e1lis elnyom\u00e1shoz?
\n– Im\u00e1dom.
\nA d\u00f6bbenet moraja futott v\u00e9gig a hegyen \u00e9s a v\u00f6lgy\u00f6n. Nem mondtam eg\u00e9szen igazat, a f\u00f6ldesurak ink\u00e1bb k\u00f6z\u00f6mb\u00f6sek sz\u00e1momra, de a biztons\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt jobbnak l\u00e1ttam t\u00falozni. Nem kock\u00e1ztathattam meg egyetlen olyan v\u00e1laszt sem, ami \u00fcdv\u00f6z\u00fcl\u00e9ssel fenyegetett volna. A francia meg egyfolyt\u00e1ban besz\u00e9lt valamit, nem t\u00f6r\u0151dve semmivel.
\n– Sartre elvt\u00e1rs! Hagyja el a termet! Aha, alperes ezek szerint az uralkod\u00f3 oszt\u00e1ly h\u00edve? Mondja csak, mi a v\u00e9lem\u00e9nye a t\u00e1rsadalmi termel\u00e9s \u00e9s a mag\u00e1ntulajdonban lev\u0151 termel\u0151eszk\u00f6z\u00f6k k\u00f6zti ellentmond\u00e1sr\u00f3l.
\nV\u00e1rnom kellett egy kicsit, mert n\u00e9mi z\u0171rzavar t\u00e1madt, Sartre nem akart menni, \u00fagy kellett elvezetni. F\u00e9liksz Dzerzsinszkij \u00e9s Thorez t\u00e1vol\u00edtotta el, de m\u00e9g ekkor sem \u00e1llt be a sz\u00e1ja. Csak akkor \u00e1llt helyre a rend, mikor elvezett\u00e9k. Csend volt, v\u00e1laszolhattam.
\n– Nekem mindegy. Csak p\u00e9nz legyen.
\nFeljajdult a hegy \u00e9s a v\u00f6lgy. Maga az Eln\u00f6k is mintha elborult volna. De uralkodott mag\u00e1n, \u00e9s azt mondta \u00f6sszeszor\u00edtott sz\u00e1jjal:
\n– Egyre jobb. Alperes teh\u00e1t t\u00e1mogatja a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1st.
\n– Att\u00f3l f\u00fcgg.
\n– Mit\u0151l?
\n– Att\u00f3l, hogy kicsi vagy nagy. Ha nagy, akkor t\u00e1mogatom, ha pedig kicsi, akkor is t\u00e1mogatom, de nem annyira.
\nM\u00e1r nem is jajongtak. Eln\u00e9multak az iszonyatt\u00f3l.
\n– T\u00e9rj\u00fcnk \u00e1t a nemzeti felszabad\u00edt\u00f3 mozgalmakra. Mi a v\u00e9lem\u00e9nye alperesnek err\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l?
\n-A lengyelekr\u0151l van sz\u00f3?
\nA szent borzad\u00e1lyt\u00f3l kiszakadt \u00fcv\u00f6lt\u00e9s bet\u00f6lt\u00f6tte az egeket. \u201eLe vele! Le vele! Provok\u00e1ci\u00f3!\u201d- \u00fcv\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k a v\u00f6lgyben, de a hegy is zengett minden Arkangyala, Pr\u00f3f\u00e9t\u00e1ja, P\u00e1tri\u00e1rk\u00e1ja \u00e9s Szentje hangj\u00e1n. Azt hittem, sose lesz v\u00e9ge, de a Legfels\u0151bb L\u00e9ny felemelte balj\u00e1t. E jelre megint csend lett. A Legfels\u0151bb L\u00e9ny az Eln\u00f6kh\u00f6z hajolt, \u00e9s s\u00fagott neki valamit.
\n– Utols\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s – sz\u00f3lt az Eln\u00f6k. – Maga a T\u00f6rt\u00e9nelmi Determinizmus akar egy utols\u00f3 es\u00e9lyt adni az alperesnek. Ett\u0151l az utols\u00f3 v\u00e1laszt\u00f3l f\u00fcgg, hogy \u00fcdv\u00f6z\u00fcl-e. J\u00f3l gondolja meg, alperes, miel\u0151tt v\u00e1laszol. Hogyan viszonyul a…
\n\u00c9s itt kimondta a legszentebb sz\u00f3t, a szentek szentj\u00e9t, olyan szent ez, hogy itt, ebben a m\u00e9ltatlan, vil\u00e1gi elbesz\u00e9l\u00e9sben nem is id\u00e9zhetem. Csak annyit \u00e1rulhatok el – \u00e9s m\u00e1r ett\u0151l elfog a borzad\u00e1ly -, hogy \u201eSz\u201d bet\u0171vel kezd\u0151dik.
\nMegint csend lett, a legm\u00e9lyebb csend, a kozmosz csendje. Hallom, ahogy forognak a bolyg\u00f3k, pulz\u00e1lnak a napok, h\u00f6mp\u00f6ly\u00f6gnek a galaxisok. \u00c9n pedig ebben a csendben…
\n– Baszok r\u00e1…
\nMennyd\u00f6rg\u00e9s, meghasadtak a poklok, elnyelt\u00e9k a k\u00e1roml\u00f3t. A l\u00e1ngban \u00e9s f\u00fcstben egy k\u00f6v\u00e9r alak pislogott r\u00e1m, egyik kez\u00e9ben szivar, a m\u00e1sikban vasvilla – Churchill? -, valaki r\u00f6h\u00f6g\u00f6tt, feltehet\u0151en Harry Truman, fekete fark\u00e1t cs\u00f3v\u00e1lta, \u00e9gtem a szurokban a Wall Streeten, fulladoztam a Pentagon k\u00e9nk\u00f6ves b\u0171z\u00e9ben. Akkor h\u00e1t, mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9, \u00e1men? – csak gondolni mertem, m\u00e9g most sem tudtam elhinni, hogy siker\u00fclt megmenek\u00fcln\u00f6m: lezuhannom a Kapitalizmus pokl\u00e1ba.<\/p>\n

\"Slawomir-Mrozek\"<\/p>\n

Ford\u00edtotta: P\u00e1lfalvi Lajos<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: Magyarul, B\u00e1belben<\/em><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Meghalt a kort\u00e1rs lengyel dr\u00e1ma jelese, S\u0142awomir Mro\u017cek (1930-2013), aki a vil\u00e1girodalomban is kimagasl\u00f3 helyet szerzett mag\u00e1nak. Abszurd, fanyar humor\u00fa munk\u00e1i sz\u00e9les k\u00f6rben ismertek a magyar k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt is. Meghaltam, \u00e9s a t\u00falvil\u00e1gra ker\u00fcltem. A t\u00falvil\u00e1g kapuj\u00e1t v\u00f6r\u00f6s z\u00e1szl\u00f3 \u00e9kes\u00edtette. – Ink\u00e1bb k\u00e9kre sz\u00e1m\u00edtottam – mondtam az ajt\u00f3n\u00e1ll\u00f3nak.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[8,7],"tags":[],"class_list":["post-24709","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-hir","category-novella"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/24709","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=24709"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/24709\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=24709"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=24709"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=24709"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}