{"id":2566,"date":"2010-07-21T08:49:49","date_gmt":"2010-07-21T08:49:49","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=2566"},"modified":"2010-07-21T10:24:57","modified_gmt":"2010-07-21T10:24:57","slug":"mondani-szinte-mindent-lehet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=2566","title":{"rendered":"Mondani szinte mindent lehet"},"content":{"rendered":"

Dan Culcer szerint a mai rom\u00e1niai sajt\u00f3 gyakorlatilag krit\u00e9riumok n\u00e9lk\u00fcl m\u0171k\u00f6dik<\/em><\/strong><\/p>\n

Interj\u00faalanyunk, a P\u00e1rizsban \u00e9l\u0151 k\u00f6lt\u0151 \u00e9s irodalomkritikus (\u00e9letrajzi adatait l\u00e1sd a Szerz\u0151ink-ben) 2010. j\u00fanius 15-\u00e9n, 69. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n, hajdani els\u0151 munkahely\u00e9n, a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi M\u0171v\u00e9szeti egyetemen, n\u00e9pes k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt el\u0151ad\u00e1st tartott egy \u00e9ve beind\u00edtott kutat\u00e1si projektj\u00e9r\u0151l, A cenz\u00fara mint ideol\u00f3gia c\u00edmmel. A tal\u00e1lkoz\u00f3 tanuls\u00e1gair\u00f3l \u00e9rdekl\u0151dt\u00fcnk, p\u00e1r h\u00e9ttel az esem\u00e9ny ut\u00e1n.<\/p>\n

<\/p>\n

Mi k\u00e9sztetett arra, hogy ekkora f\u00e1ba v\u00e1gd a fejsz\u00e9det? Mi\u00e9rt gondolod, hogy mindez ma, amikor \u00fagy tudjuk, hogy 1989 ut\u00e1n Rom\u00e1ni\u00e1ban is szabad a v\u00e9lem\u00e9nynyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s, sajt\u00f3szabads\u00e1g van, vagyis megsz\u0171nt a cenz\u00fara, \u00e9rdekel m\u00e9g valakit?<\/em><\/p>\n

– Aki nem ismeri a t\u00f6rt\u00e9nelmet, arra \u00edt\u00e9ltetik, hogy \u00fajra \u00e1t\u00e9lje. Ha nem szeretn\u00e9nk \u00fajra\u00e9lni a m\u00faltunkat, akkor meg kell ismern\u00fcnk, mondotta Karl Marx, egy ma m\u00e1r \u00fagy t\u0171nik, elfeledett gondolkoz\u00f3, akire pedig oda kell figyeln\u00fcnk, mert egyike azoknak, akik foglalkoztak a cenz\u00far\u00e1val, kem\u00e9ny sz\u00f6vegeket \u00edrt ellene \u00e9s akinek a nev\u00e9ben megteremtett\u00e9k a kommunista cenz\u00far\u00e1t, \u00e9ppen az \u0151 sz\u00f6vegeib\u0151l gy\u00e1rtott dogma terrorj\u00e1nak jegy\u00e9ben.<\/p>\n

Hogyan l\u00e1tt\u00e1l hozz\u00e1 a kutat\u00e1shoz? Milyen forr\u00e1sokra, dokumentumokra alapozt\u00e1l? <\/em><\/p>\n

– Mivel 1990 ut\u00e1n megny\u00edlt a hivatalosan Sajt\u00f3igazgat\u00f3s\u00e1gnak (hivatalosan: Direc\u0163ia General\u0103 a Presei \u015fi Tip\u0103riturilor) nevezett, s 1977-ben felsz\u00e1molt, nyilv\u00e1nosan soha nem is l\u00e9tezett cenz\u00fara – t\u00f6rv\u00e9nyesen ismeretlen volt \u00e9s j\u00f3l leplezve tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \u00fcgyk\u00f6d\u00f6tt – j\u00f3l meg\u0151rz\u00f6tt lev\u00e9lt\u00e1ri \u00e1llom\u00e1nya, alkalmam ny\u00edlott beletekintenem az int\u00e9zm\u00e9ny szervezeti fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be, t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be, mindazon iratokba, amelyek r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k a cenz\u00fara beleavatkoz\u00e1s\u00e1t az id\u0151szaki \u00e9s az alkalmi kiadv\u00e1nyok megjelen\u00e9s\u00e9be. \u00cdgy tal\u00e1ltam r\u00e1 p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt egyes verseim cenz\u00far\u00e1z\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 feljegyz\u00e9sekre, \u00e9ppen azok k\u00f6z\u00fcl, amelyeket n\u00e9gy \u00e9vtizede az Ifj\u00famunk\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra te ford\u00edtott\u00e1l le.<\/p>\n

Fogalmazz meg t\u00f6m\u00f6ren n\u00e9h\u00e1ny olyan alapvet\u0151 tanuls\u00e1got, melyek kutat\u00e1said fontoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s id\u0151szer\u0171s\u00e9g\u00e9t t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1.<\/em><\/p>\n

– Szab\u00e1lyosan rekonstru\u00e1lni lehet ek\u00e9ppen a cenz\u00fara doktr\u00edn\u00e1j\u00e1t, azt a negat\u00edv ideol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s elsorvaszt\u00f3 kultur\u00e1lis \u00e9s politikai g\u00e9pezetet, melyet \u00e9vtizedeken \u00e1t a maxim\u00e1lis hat\u00e9konys\u00e1g ir\u00e1ny\u00e1ban fejlesztettek, nyomon k\u00f6vethet\u0151 a totalit\u00e1rius nyelvezet kifejl\u0151d\u00e9se, amelynek \u00f3vatos, hangfog\u00f3s kritik\u00e1j\u00e1ban, s egyben akaratlan fenntart\u00e1s\u00e1ban, tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s sz\u00fcntelen \u00e1rnyal\u00e1s\u00e1ban mindannyian r\u00e9szesek voltunk, akik 1990 el\u0151tt a sajt\u00f3ban dolgoztunk.<\/p>\n

Szerinted a cenz\u00fara milyen alakzatokban \u00e9s m\u00e9lys\u00e9gben van jelen a jelenlegi rom\u00e1niai t\u00e1rsadalom \u00e9let\u00e9ben? L\u00e9tezik-e nemzeti-nemzetis\u00e9gi saj\u00e1toss\u00e1ga, p\u00e9ld\u00e1ul a rom\u00e1n vagy a magyar k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek viszonylat\u00e1ban?<\/em><\/p>\n

– A cenz\u00fara folyamatosan t\u00fal\u00e9lte – b\u00e1r hat\u00e1sfoka v\u00e1ltozott – az 1977-es esztend\u0151t, megosztotta \u00f6nmag\u00e1t \u00e9s diszkr\u00e9tebb lett. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6zponti h\u00e1l\u00f3zati szervek vett\u00e9k \u00e1t a Sajt\u00f3igazgat\u00f3s\u00e1g (DGPT) szerep\u00e9t, bele\u00e9rtve az \u00e1tigazolt egykori cenzorokat is, akik \u00edgy \u00e1tmenthett\u00e9k kor\u00e1bban szerzett hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9s\u00fcket. A m\u0171k\u00f6d\u00e9si fel\u00e9p\u00edt\u00e9s vizsg\u00e1lata az\u00e9rt \u00e9rdekes, mert nyomon k\u00f6vethet\u0151k \u00e1ltala a cenzori p\u00e1lya\u00edvek, amelyekben nem okozott t\u00fal sok k\u00e1rt az int\u00e9zm\u00e9nyt \u00e9rt v\u00e1ltoz\u00e1sok, hiszen valamennyi p\u00e1rtfunkcion\u00e1rius egy k\u00f6z\u00f6s n\u00e9vjegyz\u00e9kben szerepelt \u00e9s az \u00fagynevezett k\u00e1dertartal\u00e9khoz tartoztak, amelynek engedelmess\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s v\u00e9grehajt\u00f3i k\u00e9szs\u00e9geir\u0151l h\u00e9tpr\u00f3b\u00e1s tapasztalatok l\u00e9teztek. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a cenzori tev\u00e9kenys\u00e9g sokszor egybev\u00e1gott a politikai rend\u0151rs\u00e9g tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel, nem egyszer a cenzorok maguk is fedett titkos\u00fcgyn\u00f6k\u00f6k vagy nyilv\u00e1ntartott bes\u00fag\u00f3k voltak, akik a sajt\u00f3, a kiad\u00f3k, a filmszakma, az \u00e1llami r\u00e1di\u00f3 vagy a telev\u00edzi\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9si h\u00e1l\u00f3zat\u00e1ban kaptak helyet. A cenz\u00fara azonban minden\u00fctt megnyilv\u00e1nult. Ritka egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sem sor\u00e1n a Szabad Eur\u00f3pa R\u00e1di\u00f3val 1988 t\u00e1j\u00e1n engem Monica Lovinescu cenz\u00far\u00e1zott, mert n\u00e9h\u00e1ny negat\u00edv jelens\u00e9get szerettem volna sz\u00f3v\u00e1 tenni a rom\u00e1n emigr\u00e1ci\u00f3 \u00e9let\u00e9b\u0151l, \u0151 viszont, arra hivatkozva, hogy ezzel a Szekurit\u00e1t\u00e9 malm\u00e1ra hajtan\u00e1nk a vizet, elvetette az \u00e1ltalam javasolt t\u00e9m\u00e1t, s csak azt engedte \u00e1t, ami sz\u00e1m\u00e1ra megfelel\u0151nek t\u0171nt. M\u00e1r akkor meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem volt s ma m\u00e1r a bizony\u00edt\u00e9kokn\u00e1l is er\u0151sebb meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy a Szekurit\u00e1t\u00e9 sokat, \u00e9ppen eleget tudott, s amit el szerettem volna mondani egyes diaszp\u00f3r\u00e1ban \u00e9l\u0151 nemzett\u00e1rsunk egys\u00e9gbont\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s (fanari\u00f3ta) dogmatizmus\u00e1r\u00f3l, csup\u00e1n egy felismer\u00e9s megnevez\u00e9se lett volna, nem pedig a titkosszolg\u00e1latok \u00e1ltal ismeretlen titok felfed\u00e9se. 1990 ut\u00e1n a f\u00e9lelem e hivatalnokai nem lettek a bels\u0151 rendszer munkan\u00e9lk\u00fclijei, hanem \u00fajrarendez\u0151dtek. L\u00e1tsz\u00f3lag a cenz\u00fara elt\u0171nt, mik\u00f6zben az Internet lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy azonnal k\u00f6zz\u00e9 tegy\u00fcnk mindent, amit csak \u00edrunk. De a l\u00e1tszat csal! L\u00e9teznek tabut\u00e9m\u00e1k az \u00edrott sajt\u00f3ban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen a nagy p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1m\u00fa f\u00f3rumok eset\u00e9ben. \u00c9s nem csak Rom\u00e1ni\u00e1ban. Monopoljelleg\u0171 \u00f6sszevon\u00e1sok helyettes\u00edtett\u00e9k az 1990 ut\u00e1ni sajt\u00f3 v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1t. A laptulajdonos csup\u00e1n egyetlen szem\u00e9llyel t\u00e1rgyal: a f\u0151szerkeszt\u0151vel vagy az igazgat\u00f3val, aki a maga sor\u00e1n a beosztottakat ir\u00e1ny\u00edtja \u00e9s olyan t\u00e9m\u00e1kat sugall sz\u00e1mukra, melyek \u00f6ncenz\u00far\u00e1t felt\u00e9teleznek. L\u00e9tezik bizonyos saj\u00e1tos helyzet a etnikai t\u00e1rgy\u00fa t\u00e9m\u00e1k cenz\u00far\u00e1z\u00e1s\u00e1val kapcsolatban. De a cenz\u00fara nem csup\u00e1n a kisebbs\u00e9gi t\u00e1rsadalom \u00e9let\u00e9nek szoci\u00e1lis, politikai, t\u00f6rt\u00e9nelmi elemz\u00e9s\u00e9t g\u00e1tolta, hanem a t\u00f6bbs\u00e9giek\u00e9t is, er\u0151sen ideologiz\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9nelmi szeml\u00e9letet k\u00e9nyszer\u00edtve r\u00e1juk.\u00a0A helyzet most sem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, \u00e9ppen csak a politikai cenz\u00fara, az \u00f6ncenz\u00fara \u00e9s az \u00e1llamon bel\u00fcli k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek k\u00f6zti kapcsolatok tabui mellett hangot kap a k\u00f6telez\u0151 nemzeti-nemzetis\u00e9gi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szolidarit\u00e1s is. Amikor ny\u00edltan \u00e9s vil\u00e1gosan, dokumentumok alapj\u00e1n lehet majd \u00edrni S\u00fct\u0151 Andr\u00e1s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 magatart\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u00f6sszehasonl\u00edtva azt a Hajd\u00fa Gy\u0151z\u0151-f\u00e9le kollaboracionizmussal, illetve arr\u00f3l a f\u00f6ldalatti tev\u00e9kenys\u00e9gr\u0151l is, amit Hajd\u00fa a rom\u00e1niai magyar irodalom \u00e9s kult\u00fara v\u00e9delm\u00e9ben kifejtett – amir\u0151l a magyar irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek nem mernek \u00edrni, att\u00f3l tartva, hogy Hajd\u00fa rehabilit\u00e1l\u00e1s\u00e1nak v\u00e1dj\u00e1t v\u00e1gj\u00e1k a fej\u00fckh\u00f6z -, akkor elmondhatjuk, hogy a demokr\u00e1ci\u00e1ban elt\u0171nt a cenz\u00fara. A cenz\u00fara hi\u00e1nya ugyanis, egyel\u0151re csak sz\u00e1nd\u00e9k \u00e9s t\u00f6rekv\u00e9s, nem pedig val\u00f3s\u00e1g Rom\u00e1ni\u00e1ban. \u00c9s nem hiszem, hogy az RMDSZ egy m\u00e9lyen demokratikus int\u00e9zm\u00e9ny lenne mindaddig, amig etnikai p\u00e1rtk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik \u00e9s kiz\u00e1rja programj\u00e1b\u00f3l, elemz\u00e9seib\u0151l a szoci\u00e1lis problematik\u00e1t, amely megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti a gazdag magyarokat a szeg\u00e9ny magyarokt\u00f3l, de az el\u0151bbieket \u00e9rdekazonoss\u00e1guk egyes\u00edti \u00e9s szolidarit\u00e1sra k\u00e9szteti a legh\u00edrhedtebb rom\u00e1n vadkapitalist\u00e1kkal \u00e9s politikai sz\u00e9lh\u00e1mosokkal.<\/p>\n

El\u0151ad\u00e1sodat egy szokatlan, ked\u00e9lyborzol\u00f3 \u00e9s sokakat vit\u00e1ra ingerl\u0151 id\u00e9zettel ind\u00edtottad. Borges, aki egy francia lap cenz\u00far\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1m\u00e1nak nyilatkozott 1970-ben, \u00e1ll\u00edtja, hogy a szakszer\u0171en v\u00e9gzett cenz\u00far\u00e1t sz\u00fcks\u00e9ges rossznak tartja (a rend\u0151rs\u00e9ggel egy\u00fctt), mely nem tudja megakad\u00e1lyozni a v\u00e9rbeli \u00edr\u00f3kat abban, hogy elmondj\u00e1k azt, amit akarnak. Te hogy v\u00e9lekedsz err\u0151l, kutat\u00e1said mennyiben igazolj\u00e1k vagy c\u00e1folj\u00e1k ezt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st? <\/em><\/p>\n

– Nem a v\u00e9leked\u00e9sek ellen\u0151rz\u00e9se a term\u00e9szetes, hanem a sajt\u00f3 \u00e1ltal felt\u00e1lalt esem\u00e9nyek fontoss\u00e1gi sorrendj\u00e9nek \u00e9s fok\u00e1nak a megsz\u0171r\u00e9se. A sajt\u00f3 t\u00e1rsadalom- \u00e9s erk\u00f6lcsform\u00e1l\u00f3 szerep\u00e9r\u0151l nagyon kecveset besz\u00e9l\u00fcnk, ami\u00f3ta kiszabadultunk az \u00e1llami monop\u00f3lium hatalm\u00e1b\u00f3l. Borges az irodalomra utal, a politikai diszkurzus vonatkoz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s ez\u00e9rt hangs\u00falyozza a metafora sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t az irodalom szempontj\u00e1b\u00f3l, mint a cenz\u00fara egyik mell\u00e9kterm\u00e9k\u00e9t. De a sajt\u00f3 1990 ut\u00e1ni v\u00e1ltoz\u00e1sai egy negat\u00edv modellt szorgalmazott: gyakorlatilag krit\u00e9riumok n\u00e9lk\u00fcl vagy csakis a sikerorient\u00e1lts\u00e1g, a szenz\u00e1ci\u00f3k, az olcs\u00f3 sz\u00f3rakoztat\u00e1s, a b\u0171n vagy a bulv\u00e1rh\u00edrek vonzereje r\u00e9v\u00e9n m\u0171k\u00f6dik – szemben a komoly szoci\u00e1lis, gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai, sokkal nehezebben tetten \u00e9rhet\u0151 \u00e9s elemezhet\u0151 problematik\u00e1j\u00e1val, pedig ez ut\u00f3bbiak hat\u00e1rozz\u00e1k meg l\u00e9t\u00fcnket, nem pedig a Sapien\u0163a utcai kett\u0151s gyilkoss\u00e1g…<\/p>\n

Milyen meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyeket \u0151rz\u00f6l a cenz\u00far\u00e1r\u00f3l – mint Franciaorsz\u00e1gba \u00e1ttelep\u00fclt rom\u00e1n \u00e1llampolg\u00e1r, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 \u00e9s k\u00f6lt\u0151? Mi az, \u00a0amit m\u00e1ig nem tudt\u00e1l elmondani a cenz\u00fara miatt?<\/em><\/p>\n

– Mondani szinte mindent lehet. Az\u00e9rt hangs\u00falyoztam, hogy szinte, mert mindent az\u00e9rt nem lehet. De a k\u00e9rd\u00e9st csak akkor tehetj\u00fck fel helyesen, ha a c\u00edmzett szem\u00e9ly\u00e9t is tekintetbe vessz\u00fck. Hogyan \u00e9rj\u00fck el az \u00fczenet\u00fcnk val\u00f3s\u00e1gos c\u00e9lszem\u00e9ly\u00e9t, hogyan el\u0151zz\u00fck meg a torzul\u00e1sokat, hogyan tudhatn\u00e1nk meg, hogy \u00fczenet\u00fcnket nem csak vett\u00e9k, hanem helyesen is \u00e9rtelmezt\u00e9k? \u00c9s ezzel m\u00e1ris a kommunik\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9let\u00e9hez jutottunk, ahol meg is \u00e1llhatunk, hogy majd egy m\u00e1sik alkalommal ott folytassuk, ahol abbahagytuk.<\/p>\n

Az el\u0151ad\u00e1soddal egyid\u0151ben jelentek meg Ut\u00f3pia c\u00edmmel \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt verseid az Ardealul kiad\u00f3n\u00e1l, k\u00e9tnyelv\u0171 kiad\u00e1sban, rom\u00e1nul \u00e9s magyarul. Van-e benne olyan vers, amir\u0151l \u00fagy \u00e9rzed, hogy a fentiek kontextus\u00e1ban j\u00f3 lenne id\u00e9zni? <\/em><\/p>\n

– Tal\u00e1n a Jan Palach, illetve annak a rom\u00e1n f\u00e9rfinak, Liviu Babesnek az eml\u00e9k\u00e9re \u00edrt versr\u0151l lehetne sz\u00f3, aki a brass\u00f3-poj\u00e1nai s\u00edp\u00e1ly\u00e1n lett \u00f6ngyilkos a diktat\u00fara ellen tiltakozva; azzal a rem\u00e9nnyel, hogy \u00e1ldozatuk tal\u00e1n nem volt hi\u00e1baval\u00f3 – amennyiben nem felejtkez\u00fcnk meg r\u00f3la.<\/p>\n

\"\"<\/a><\/p>\n

Mened\u00e9k
\n(Refugiu)<\/strong>
\n J.P. \u00e9s Liviu Babe\u015f eml\u00e9k\u00e9re<\/em><\/p>\n

F\u00fcvek sehol, p\u00e1nc\u00e9los d\u00e9l komorlik
\naz ac\u00e9lpenge \u00fct\u0151eret \u00e9r bel\u00e9csikordul
\na csorbult \u00e9l h\u00fcvelybe b\u00fajik
\nizz\u00f3 lenyomata v\u00e9gs\u0151 mened\u00e9k.
\nA felh\u0151k siv\u00edtanak b\u00e1rgy\u00fa f\u00e9lelemben.<\/p>\n

\u00c9g\u0151 gyertya az eg\u00e9sz orsz\u00e1g\u00e9rt,
\nF\u00e1klya b\u00e1rmely \u00fatit\u00e1rs\u00e9rt,
\nK\u00fcsz\u00f6b\u00f6n a t\u00e9l ezeket az ujjakat
\nmarkolatra fagyasztja, elhagyatott, v\u00e1ndor\u00f6sv\u00e9nyek.<\/p>\n

Itt nyelj\u00fck vissza felt\u00fcremked\u0151 bend\u0151nk,
\na dombon l\u00e1ngban \u00e1llva, vakokat vak\u00edt\u00f3n.
\nMajd egy sarokban elzuhanunk
\na k\u00f6rny\u00e9k belereccsen e szokatlan d\u00f6nd\u00fcl\u00e9sbe.<\/p>\n

V\u00e9gs\u0151 mened\u00e9k, t\u00fals\u00f3 sz\u00e1zadi utca<\/p>\n

Az aszfalton, a havon id\u0151 el\u0151tt elesettek, megyilkoltak
\n\u00e9s a sz\u00e9lsodorta hamvak.<\/p>\n

(Cseke G\u00e1bor ford\u00edt\u00e1sa)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Dan Culcer szerint a mai rom\u00e1niai sajt\u00f3 gyakorlatilag krit\u00e9riumok n\u00e9lk\u00fcl m\u0171k\u00f6dik Interj\u00faalanyunk, a P\u00e1rizsban \u00e9l\u0151 k\u00f6lt\u0151 \u00e9s irodalomkritikus (\u00e9letrajzi adatait l\u00e1sd a Szerz\u0151ink-ben) 2010. j\u00fanius 15-\u00e9n, 69. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1n, hajdani els\u0151 munkahely\u00e9n, a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi M\u0171v\u00e9szeti egyetemen, n\u00e9pes k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u0151tt el\u0151ad\u00e1st tartott egy \u00e9ve beind\u00edtott kutat\u00e1si projektj\u00e9r\u0151l, A cenz\u00fara mint ideol\u00f3gia c\u00edmmel. A tal\u00e1lkoz\u00f3 tanuls\u00e1gair\u00f3l \u00e9rdekl\u0151dt\u00fcnk, p\u00e1r […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[122],"tags":[],"class_list":["post-2566","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-interju"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2566","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2566"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2566\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2566"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2566"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2566"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}