Minden terem padl\u00f3j\u00e1t vastag fekete motorolajjal kent\u00e9k be, amely rond\u00e1n b\u0171zl\u00f6tt, \u00e9s feloldotta az akkor divatos krepp-talp\u00fa cip\u0151k talp\u00e1t. Egy\u00e9bk\u00e9nt nem sokan viseltek ilyen l\u00e1bbelit, a koll\u00e9g\u00e1k nagy r\u00e9sze szer\u00e9ny anyagi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gezte tanulm\u00e1nyait. M\u00e9g mindig a l\u00f3den j\u00e1rta, meg a gumicsizma. Nem \u00e9rtettem a furcs\u00e1ll\u00f3 pillant\u00e1sokat, melyek az eserny\u0151mre tapadtak, egy \u00f3cska, agyonjav\u00edtott j\u00f3sz\u00e1gra, any\u00e1m\u00e9 volt valamikor. K\u00e9s\u0151bb vettem \u00e9szre, hogy senki sem viselt eserny\u0151t \u2013 burzso\u00e1 cs\u00f6kev\u00e9ny volt, ak\u00e1rcsak a bunda.<\/p>\n
Tizenkilenc \u00e9ves voltam, cseppet sem feln\u0151tt. Els\u0151 egyetemi \u00e9vem f\u0151 benyom\u00e1sai: a teljes idegens\u00e9g (mint aki a Holdr\u00f3l cs\u00f6ppent ide), a csal\u00f3dotts\u00e1g (ez az egyetem? k\u00f6zepesfajta gimn\u00e1zium-szer\u0171) \u00e9s az elv\u00e1gy\u00f3d\u00e1s. Es\u0151s novemberi d\u00e9lut\u00e1nokon a harmadik emeletr\u0151l, a folyos\u00f3r\u00f3l kib\u00e1multam a piszkos ablak\u00fcvegen \u2013 messze dombok z\u00e1rt\u00e1k a l\u00e1t\u00f3hat\u00e1rt, \u00e9n a dombokon t\u00falra v\u00e1gy\u00f3dtam. A szerelem term\u00e9szetesen otthon maradt, valami hom\u00e1lyos, beteljes\u00fcletlen v\u00e1gy k\u00e9p\u00e9ben. Zsuzsa \u2013 az els\u0151 l\u00e1ny, akivel bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6t\u00f6ttem a negyven \u00e1gyas teremben \u2013 nagyokat nevetett, amikor tudom\u00e1st szerzett pl\u00e1t\u00f3i szerelmemr\u0151l. Zsuzsa emancip\u00e1lt zsid\u00f3l\u00e1ny volt, v\u00e9konycsont\u00fa, magas, ideges, nagymell\u0171, \u00e9s csillog\u00f3 barna szemeiben f\u00e9ny t\u00e1ncolt, amikor elmes\u00e9lte, hogyan szerelmeskedett alb\u00e9rleti szob\u00e1j\u00e1ban a fi\u00faj\u00e1val:<\/p>\n
\u2013 Nyitva volt az ajt\u00f3, hiszen \u00e1tj\u00e1r\u00f3 szoba volt. Sanyi \u00e9ppen \u201edolgozott”, amikor a v\u00e9nasszony r\u00e1nknyitott, pont a Sanyi puc\u00e9r fenek\u00e9re ny\u00edlt kil\u00e1t\u00e1s, haha! Persze azonnal felmondott, rik\u00e1csolva. M\u00e9gis, mit k\u00e9pzelt, hogy az\u00e9rt a 150 lej\u00e9rt sz\u00fczess\u00e9gi fogadalmat teszek?! \u00c9s te? M\u00e9g mindig azt a holdk\u00f3ros pasast siratod? Sehol semmi?<\/p>\n
Pironkodva kellett bevallanom, hogy \u201esehol semmi”. Zsuzsa t\u00e1ncd\u00e9lut\u00e1nokra cipelt, a band\u00e1val, koll\u00e9g\u00e1ival, mind jobb csal\u00e1db\u00f3l val\u00f3 fi\u00fak, engem tiszteletteljesen k\u00f6r\u00fcludvaroltak, t\u00e1ncra k\u00e9rtek, de egyik sem pr\u00f3b\u00e1lt udvarolni. A t\u00e1ncd\u00e9lut\u00e1nokat a Vikt\u00f3ria munk\u00e1sklubban tartott\u00e1k, egy alagsorban, valahol a volt New York k\u00e1v\u00e9h\u00e1zzal \u00e1tellenben. Hihetetlen alakok k\u00e9rtek t\u00e1ncra, egyik\u00fckre sem eml\u00e9kszem. Mindig \u201esikerem” volt, de senki sem \u201eragadt meg” mellettem. Zsuzsa \u00e9les szeme azonnal \u00e9szrevette, mi f\u00e1n terem az egy\u00e9nis\u00e9gem, \u00e9s \u00f3va intett, nehogy engedjek az egyetemi irodalmi k\u00f6r vezet\u0151j\u00e9nek, valami \u00c9v\u00e1nak, aki \u2013 nem tudni honnan, tal\u00e1n abb\u00f3l kiindulva, hogy az ap\u00e1m k\u00f6lt\u0151 \u2013 verseket k\u00e9rt t\u0151lem, a k\u00f6ri felolvas\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. \u2013 Nehogy valamit odaadj ezeknek \u2013 figyelmeztetett, pontosan elhat\u00e1rolva mag\u00e1t \u00e9s engem ezekt\u0151l, teh\u00e1t olyasvalakikt\u0151l, akiknek fogalmuk sincs, hogyan kell \u00f6lt\u00f6zk\u00f6dni, enni, viselkedni, szeretkezni, s mint ilyenek, az irodalomhoz sem \u00e9rthetnek egy jott\u00e1nyit sem. Zsuzsa v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t t\u00falz\u00e1snak \u00e9reztem, s valami ostoba felt\u0171n\u00e9si viszketegs\u00e9gb\u0151l, vagy tal\u00e1n mert \u00f6ntudatlanul is felsz\u00ednre t\u00f6rekedett bel\u0151lem valami, amit magamban soha meg nem fogalmaztam, nevezetesen az \u00edr\u00f3-mivolt, engedtem a noszogat\u00e1snak \u00e9s k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s koromban \u00edrott z\u00f6ngem\u00e9nyeimet a k\u00f6r rendelkez\u00e9s\u00e9re bocs\u00e1jtottam. Nevets\u00e9ges klapanci\u00e1k voltak, t\u00f6k\u00e9letesen cseng\u0151 r\u00edmekkel, hib\u00e1tlan versm\u00e9rt\u00e9kben \u2013 a k\u00f6ri b\u00edr\u00e1lat megsemmis\u00edt\u0151 g\u00fannyal nyilatkozott r\u00f3luk, hasztalan kelt v\u00e9delmemre Szigeti tan\u00e1r, a szel\u00edd irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, valami k\u00e9pess\u00e9geket emlegetve, no meg ap\u00e1m ir\u00e1nt \u00e9rzett tiszteletb\u0151l.<\/p>\n
Ap\u00e1m \u00e1rny\u00e9ka ott lebegett k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem, hirtelen k\u00e9zzelfoghat\u00f3an l\u00e9pett be \u00e9letembe, hiszen \u201etananyag” volt, m\u0171v\u00e9t az erd\u00e9lyi irodalomnak szentelt fejezetben t\u00e1rgyalt\u00e1k. Ha v\u00e9gigmentem a folyos\u00f3n, \u00f6sszes\u00fagtak m\u00f6g\u00f6ttem: ni, az ott X. Y. k\u00f6lt\u0151 l\u00e1nya. A komment\u00e1rok term\u00e9szetesen abban \u00f6sszegez\u0151dtek, hogy \u201ek\u00f6nny\u0171 volt beker\u00fclnie a magyar szakra” meg hogy \u201eprotekci\u00f3”. T\u00e9ny, hogy n\u00e9lk\u00fcle \u2013 b\u00e1r \u00f3vakodott k\u00f6zbel\u00e9pni \u00e9rdekemben \u2013 nehezen v\u00e9szeltem volna \u00e1t a beilleszked\u00e9si folyamatot, amely a rom\u00e1n nyelv\u0171 k\u00f6z\u00e9piskola ut\u00e1n sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt, hogy a teljesen \u00faj jelleg\u0171 tananyagot anyanyelvemen elsaj\u00e1t\u00edtsam. Ez hamarabb bek\u00f6vetkezett, mint v\u00e1rni lehetett volna, de tan\u00e1raim kezdeti bizalmatlans\u00e1ga is nagy volt. G\u00fanyosan csattant fel a kit\u0171n\u0151 nyelv\u00e9sz Szab\u00f3 Zolt\u00e1n hangja, amikor valami rom\u00e1n nyelvi k\u00e9rd\u00e9sben bizonytalannak mutatkoztam: \u201eSz. \u00c9. \u2013 er\u0151sen megnyomta a nevemet \u2013 nem tud rom\u00e1nul?!”. \u00c9le volt a k\u00e9rd\u00e9snek, m\u00e9lyen megb\u00e1ntott, igazs\u00e1gtalannak \u00e9reztem, olyasmit fejezett ki, hogy kedvesem, mi\u00e9rt nem ment rom\u00e1n egyetemre, mi\u00e9rt nem maradt ott, ahol volt, mi\u00e9rt veszi el m\u00e1sok (magyarok) hely\u00e9t ezen a szakon? Igaz is, mi\u00e9rt nem mentem p\u00e9ld\u00e1ul idegen nyelveket tanulni, kit\u0171n\u0151 nyelv\u00e9rz\u00e9kemmel? Az angolt v\u00e1lasztottam mell\u00e9kszaknak, \u00e9lvezettel tanultam, hamarosan verset is ford\u00edtottam angolb\u00f3l. Mi\u00e9rt? Megint mi\u00e9rt? Hogy ker\u00fcltem ide? V\u00e9letlen\u00fcl. Tal\u00e1n sorsszer\u0171en\u2026 Ha Bukarestbe megyek angol szakra (mint ahogy any\u00e1mnak, sajnos k\u00e9s\u0151n, esz\u00e9be jutott), mi lett volna bel\u0151lem? F\u0151v\u00e1rosi lakos? Diplomatafeles\u00e9g? Vil\u00e1got l\u00e1ttam volna, vid\u00e9ki \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1skod\u00e1s helyett? P\u00e1rizst, Londont \u2013 Sepsiszentgy\u00f6rgy \u00e9s Als\u00f3csern\u00e1ton helyett?<\/p>\n
Hiszek a v\u00e9gzetben, a sorsban: akkor is csak magamat l\u00e1ttam volna. Akkor is magyar \u00edr\u00f3 lettem volna, magyarul \u00edrtam volna meg bels\u0151 t\u00e1jaimon tett v\u00e9gtelen barangol\u00e1saimat. Sem t\u00f6bbet, sem kevesebbet.<\/p>\n
(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n * A k\u00e9zirat az 1960-as \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt. Forr\u00e1s: Rom\u00e1niai Magyar Sz\u00f3, Sz\u00ednk\u00e9p mell\u00e9klet, 2004. febru\u00e1r 28.<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Minden terem padl\u00f3j\u00e1t vastag fekete motorolajjal kent\u00e9k be, amely rond\u00e1n b\u0171zl\u00f6tt, \u00e9s feloldotta az akkor divatos krepp-talp\u00fa cip\u0151k talp\u00e1t. Egy\u00e9bk\u00e9nt nem sokan viseltek ilyen l\u00e1bbelit, a koll\u00e9g\u00e1k nagy r\u00e9sze szer\u00e9ny anyagi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gezte tanulm\u00e1nyait. M\u00e9g mindig a l\u00f3den j\u00e1rta, meg a gumicsizma. Nem \u00e9rtettem a furcs\u00e1ll\u00f3 pillant\u00e1sokat, melyek az eserny\u0151mre tapadtak, egy \u00f3cska, agyonjav\u00edtott […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[13,133],"tags":[],"class_list":["post-25692","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-dokumentum","category-szabad-szombat-antologia"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/25692","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=25692"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/25692\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=25692"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=25692"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=25692"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}