{"id":25980,"date":"2013-10-08T04:11:55","date_gmt":"2013-10-08T04:11:55","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=25980"},"modified":"2013-10-08T04:11:55","modified_gmt":"2013-10-08T04:11:55","slug":"dancs-artur-hogyan-lettem-legiutaskisero","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=25980","title":{"rendered":"Dancs Artur: Hogyan lettem l\u00e9giutask\u00eds\u00e9r\u0151…"},"content":{"rendered":"
\"legi_1\"<\/a>

A szerz\u0151 fot\u00f3ja<\/p><\/div>\n

1. Gina t\u00e1nti elint\u00e9zi<\/strong><\/em><\/p>\n

Nehezen. Ha gyorsan szeretn\u00e9m summ\u00e1zni azt a j\u00f3n\u00e9h\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9netet, ami ezzel kapcsolatban m\u00e9g eszembe jut annyi id\u0151 t\u00e1vlat\u00f3l, \u00e9s amit feleslegesen nem is szeretn\u00e9k egy\u00e1ltal\u00e1n eldramatiz\u00e1lni, csup\u00e1n t\u00e9nyszer\u0171en felt\u00e1rni az eml\u00e9kezetemet frissen tartva ez\u00e1ltal, akkor csak ennyit mondan\u00e9k, nehezen. Legal\u00e1bbis nem volt egyszer\u0171. Igaz, senki sem \u00e1ll\u00edtotta hogy az lesz. \u00c9n pedig – an\u00e9lk\u00fcl, hogy m\u00e1rt\u00edrm\u00e1zba merengetn\u00e9m magam – teljesen belenyugodtam, hogy vannak l\u00e9nyek a vil\u00e1gon, akiknek minden egyszer\u0171en adatik meg, s vannak m\u00e1sok, akiknek meg valami duplacsavar vagy henderbucka sz\u00fcks\u00e9geltetik ahhoz, hogy el\u0151bbre l\u00e9pjenek. Valami miatt sok esetben ebbe a csoportba tartoz\u00f3nak \u00e9rzem magam, ugyanakkor k\u00e9ts\u00e9gtelen, \u00e9s minden f\u00f3rumon elismerem, hogy rendk\u00edv\u00fcl szerencs\u00e9s vagyok. Hogy csak a m\u00e1zlim teszi, vagy az id\u0151z\u00edt\u00e9s, esetleg a mind szil\u00e1rdabb hitem abban, hogy ami velem megt\u00f6rt\u00e9nik, vagy nem t\u00f6rt\u00e9nik \u00e9ppen meg \u00fagy s akkor, amikor \u00e9n akarom, az mind valamilyen okn\u00e1l fogva alakul adott m\u00f3don, nem tudom, s nem is fontos.<\/p>\n

Els\u0151 alkalommal tal\u00e1n huszonn\u00e9gy \u00e9vesen fordult meg komolyabban a fejemben ez a szakma. Arr\u00f3l, hogy mennyire fogalmam sem volt az igazi mibenl\u00e9t\u00e9r\u0151l, \u00e9s hogy kifejezetten csak annyit tudtam r\u00f3la, mint az \u00e1tlagember, a k\u00e9s\u0151bbiekben r\u00e9szletesebben is sz\u00f3lok majd. 1994-et \u00edrtunk, \u00e9s m\u00e1r harmadik \u00e9ve dolgoztam l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1gn\u00e1l. Ez az a pillanat, amikor az ember kezdi elhinni mag\u00e1r\u00f3l, hogy mindent tud a szakm\u00e1r\u00f3l. F\u0151leg, ha belesz\u00e1m\u00edtom gyermekkorom azon \u00e9veit is, amikor rajongva bicikliztem ki a v\u00e1ros v\u00e9g\u00e9be meglesni a naponta k\u00e9tszer felsz\u00e1ll\u00f3 rep\u00fcl\u0151g\u00e9peket. Mindez egy\u00fctt m\u00e1r el\u00e9gs\u00e9ges tapasztalatnak t\u0171nt ahhoz, hogy amikor Gina t\u00e1nti, a TAROM k\u00f6nyvel\u00e9s\u00fcgyi revizorja, \u00e9s kell\u0151k\u00e9ppen bennfentese a l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1g bugyrainak, elj\u00f6tt kontrollba Szatm\u00e1rra, \u00e9s ki\u00fclhettem vele a k\u00f6zponti parkba egyik este, hogy a v\u00e1ros \u00f3don \u00e9s \u00fajabb sz\u00e9ps\u00e9geit megtekinthess\u00fck b\u00e9k\u00e9sen pihegve \u00e9s enyelegve egy padon, felhozzam neki a t\u00e9m\u00e1t. Ilyesf\u00e9le dolgokat az ember nem feszegethetett szabadon ak\u00e1rmikor s ak\u00e1rkivel. Egyr\u00e9szt, mert senkiben nem szabad megb\u00edzni, m\u00e1sr\u00e9szt mert ak\u00e1r az \u00e1ll\u00e1sodba is ker\u00fclhetett, ha net\u00e1n – ak\u00e1r c\u00e9gen bel\u00fcli – tov\u00e1bbl\u00e9p\u00e9s gondolata megfogalmaz\u00f3dott benned. Gina t\u00e1nti azonban valami miatt kedvelt engem, \u00e9s hiszem, hogy nem csak mert olyan \u00fajdons\u00e1gokat is megmutattam neki a padon \u00fccs\u00f6r\u00f6gve, amilyennel \u0151 m\u00e9g nem nagyon ment szembe tisztess\u00e9ges \u00e9s ortodox h\u00e9tk\u00f6znapjai k\u00f6zepette, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szatm\u00e1ri kurv\u00e1k, akik est\u00e9re rendesen kirajzottak a korz\u00f3ra, mialatt mi az \u00e9let \u00e9s a c\u00e9g nagy dolgair\u00f3l besz\u00e9lgett\u00fcnk. Amikor el\u0151\u00e1lltam az \u00f6tletemmel, Gina mama fel\u00e9m fordult, \u00e9s a szemembe n\u00e9zett:<\/p>\n

– Minek akarod te ezt? Nem vagy j\u00f3l, ahol vagy?<\/p>\n

Kicsit megszeppentem, \u00e9s nem is eml\u00e9kszem, mit v\u00e1laszoltam, de semmik\u00e9pp sem lehetett m\u00e9rvad\u00f3. Megeredtem mondani, mintha vizsg\u00e1n feleln\u00e9k, s mintha ki kellene t\u00f6ltenem valami id\u0151t ezzel. \u00c9s t\u00e9nyleg nem tudom, minek akartam \u00e9n ezt. Akkor. Tal\u00e1n mert l\u00e1ttam egy-k\u00e9t akkori ismer\u0151s\u00f6met, akik egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra utask\u00eds\u00e9r\u0151k lettek, \u00e9s sz\u00e1momra boldognak t\u0171ntek. Akkoriban jelentek meg a c\u00e9gn\u00e9l az els\u0151 f\u00e9rfi l\u00e9giutask\u00eds\u00e9r\u0151k, ez is egyik oka volt, hogy bennem is mocorogni kezdett az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s. Meg mert gyermekkorom \u00f3ta im\u00e1dtam rep\u00fclni, \u00e9s a rep\u00fcl\u0151g\u00e9peket is.
\n\u00c9s tal\u00e1n ezzel volt a baj ez alatt a h\u00fasz \u00e9v alatt. Az \u00f6nkifejez\u00e9ssel. Annyira z\u00e1rk\u00f3zott voltam – minden exhibicionist\u00e1nak t\u0171n\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1som ellen\u00e9re – vil\u00e1g\u00e9letemben, hogy sohasem tudtam megfelel\u0151en.elmondani, ha akartam valamit, mi\u00e9rt akarom. Azt\u00e1n egy adott pillanatban Gina nem hagyta, hogy tov\u00e1bb magyar\u00e1zzam az \u00f3hajomat, csak el\u0151vett egy szem savany\u00facukork\u00e1t a ridik\u00fclj\u00e9b\u0151l, s mik\u00f6zben kibontotta, biccentett:<\/p>\n

– Ha akarod, sz\u00f3lhatok fenn a l\u00e1nyoknak… \u00c9n megk\u00e9rdezem neked, mi a helyzet ezzel.<\/p>\n

Akartam, persze, hogy akartam, \u00e9s azt is tudtam, nem ingyen osztogatj\u00e1k ott fenn a kegyeket sem. Ez az \u00e1ll\u00e1s m\u00e1rpedig el\u00e9g nagy kegyekre tartott ig\u00e9nyt. Hallottam olyan t\u00f6rt\u00e9netr\u0151l is, hogy adott sztju\u00e1rdesz m\u00e9g \u00e9vekkel azt k\u00f6vet\u0151en is, hogy beprotezs\u00e1lt\u00e1k a szakoszt\u00e1lyra, minden egyes \u00fatj\u00e1r\u00f3l valami el\u0151re meghat\u00e1rozott \u201eaj\u00e1nd\u00e9kot\u201d kellett, hogy beszerezzen j\u00f3tev\u0151inek. Megk\u00e9rtem Gin\u00e1t, hogy teljesen \u0151szint\u00e9n mondjon el mindent, amit megtud. \u00c9s \u00fagy is lett. Egyik este felh\u00edvott, \u00e9s sz\u00edntelen hangon l\u00e9nyeg\u00e9ben ismertette velem a t\u00e9nyeket. Azt \u00e9reztem a hangj\u00e1b\u00f3l, teljesen elhat\u00e1rol\u00f3dik mindatt\u00f3l, amit mond, kifejezetten csak az \u00e1ltalam k\u00e9rt inform\u00e1ci\u00f3kat sorolja fel. Hozz\u00e1 is tette, \u0151 enn\u00e9l t\u00f6bbet nem tehet, az utat, amennyiben akarom, nekem kell megtal\u00e1lnom.<\/p>\n

H\u00e1romezerk\u00e9tsz\u00e1z n\u00e9met m\u00e1rka. Ez volt az \u00f6sszeg, ami\u00e9rt be lehet jutni a tanfolyamra. Akkoriban ez\u00e9rt ak\u00e1r h\u00e1rom nyugati aut\u00f3t be lehetett volna hozni az orsz\u00e1gba, igaz, nekem egy sem volt. Keleti sem. \u00c9s p\u00e9nzem sem. Semennyi. \u00c9s nem is \u00fagy n\u00e9zett ki, hogy, ha dolgozom egy munkahelyen, legyen az egy l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1g irod\u00e1ja is, fogok majd p\u00e9nzt keresni. Akkoriban k\u00f6rvonalaz\u00f3dott m\u00e1r, hogy let\u0171ntek azok az id\u0151k, amikor munk\u00e1val annyi p\u00e9nzt lehetett keresni, hogy az gy\u0171lj\u00f6n is, ne pedig csak olvadjon bele a mindennapokba. Nem is tudom, mire sz\u00e1m\u00edtottam, mert hogy arra nem, hogy szeg\u00e9ny any\u00e1m k\u00e9pes lesz majd ebben t\u00e1mogatni, az biztos. \u0150 persze, mindent elk\u00f6vetett volna, hogy egyenesben l\u00e1sson v\u00e9gre valahol, de az \u00f6sszeg annyira mesebeli volt, hogy abba m\u00e9g bele sem nagyon akartam gondolni, amit m\u00e9g Gina hozz\u00e1tett, miszerint beker\u00fclni nem el\u00e9g… A p\u00e9nznek folynia kell azut\u00e1n is, licenszvizsg\u00e1kra a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 g\u00e9pt\u00edpusokra, azt\u00e1n meg arra, hogy megfelel\u0151 j\u00e1ratokra is kapjak beoszt\u00e1st, \u00e9s ne rohadjak meg valamelyik belf\u00f6ldi j\u00e1rat Antonov-24-es\u00e9n. Hogy ez alatt pontosan mit kellett volna \u00e9rtenem, nem tudom mai napig sem, Gina pedig nem besz\u00e9lt r\u00f3la, semmik\u00e9pp sem akart ebbe a k\u00e9nyes ken\u0151p\u00e9nzes dologba belefolyni, nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig \u0151 m\u00e1r b\u00e9k\u00e9ben \u00e9s nyugalomban szeretett volna tenni-venni a c\u00e9gen bel\u00fcl. Tal\u00e1n a majdani \u201eaj\u00e1nd\u00e9kokat\u201d kellett volna ezalatt \u00e9rtenem mindazoknak, akik \u201e\u00e9letben tartanak\u201d, azaz a j\u00f3 j\u00e1ratokra felprotezs\u00e1lnak, vagy valami egy\u00e9b. L\u00e9nyegtelen. Gina pedig pontosan tudta, hogy nekem nincs p\u00e9nzem. Hogy ut\u00e1naj\u00e1rt, mindenk\u00e9ppen nagy seg\u00edts\u00e9g volt, m\u00e9g akkor is, ha abban a pillanatban nem \u00edgy \u00e9ltem meg. Annyi mindent nem \u00fagy \u00e9l meg az ember els\u0151 l\u00f6ketre. M\u00e1ra m\u00e1r megtanultam tisztelni \u00e9s \u00e9rt\u00e9kelni a sorsom d\u00f6nt\u00e9seit \u00e9s esem\u00e9nyeit, mert ha visszatekintek kudarcaimra vagy azokra az esetekre, amiket \u00e9n ak\u00e9nt, illetve esetenk\u00e9nt trag\u00e9diak\u00e9nt \u00e9ltem meg, ut\u00f3bb nyilv\u00e1nval\u00f3 \u00e9rtelmet kapnak a jelen t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seinek \u00e9s alakul\u00e1s\u00e1nak t\u00fckr\u00e9ben.
\nHuszonn\u00e9gy voltam. \u00dagy \u00e9reztem, er\u0151m telj\u00e9ben, \u00e9s fiatals\u00e1gom – s tal\u00e1n szubjekt\u00edv j\u00f3k\u00e9p\u0171s\u00e9gem – egyik magaslat\u00e1n. Valami miatt azonban a k\u00f6rnyezet \u00e9s a vil\u00e1g, ami k\u00f6rbevett, betegesen azt sugallta, hogy az id\u0151 ellenem dolgozik, \u00e9s amennyiben most nem siker\u00fcl l\u00e9pnem, akkor soha t\u00f6bbet sem. \u00dcgyefogyottan m\u00e1szk\u00e1ltam az \u00e9g alatt azt\u00e1n \u00e9vekig, \u00e9s \u00e1lmodozva b\u00e1multam a kondenzcs\u00edkot maguk ut\u00e1n hagy\u00f3 g\u00e9pmadarakat odafenn, \u00e9s olyan mesebelien t\u00e1volinak t\u0171nt m\u00e9g az is, hogy egy olyan csudamasin\u00e1ra \u00e9n egy\u00e1ltal\u00e1n betehetem a l\u00e1bam \u00e9letem sor\u00e1n. Legf\u0151k\u00e9ppen, amikor Mam\u00e1n\u00e1l az udvarban hanyatt fek\u00fcdtem a f\u0171ben, \u00e9s belevesztem a gyep csendj\u00e9be \u00e9s a gondolataim zaj\u00e1ba.
\nIgaz, akkor sehova nem v\u00e1gytam. Akkor ott volt nekem a Vil\u00e1g.<\/p>\n

Helsinki, 2013, okt\u00f3ber 6.<\/em><\/p>\n

Forr\u00e1s: \u00c9gb\u0151l kapott mes\u00e9k (Dancs Artur \u00faj blogja)<\/em><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1. Gina t\u00e1nti elint\u00e9zi Nehezen. Ha gyorsan szeretn\u00e9m summ\u00e1zni azt a j\u00f3n\u00e9h\u00e1ny t\u00f6rt\u00e9netet, ami ezzel kapcsolatban m\u00e9g eszembe jut annyi id\u0151 t\u00e1vlat\u00f3l, \u00e9s amit feleslegesen nem is szeretn\u00e9k egy\u00e1ltal\u00e1n eldramatiz\u00e1lni, csup\u00e1n t\u00e9nyszer\u0171en felt\u00e1rni az eml\u00e9kezetemet frissen tartva ez\u00e1ltal, akkor csak ennyit mondan\u00e9k, nehezen. Legal\u00e1bbis nem volt egyszer\u0171. Igaz, senki sem \u00e1ll\u00edtotta hogy az lesz.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[10],"tags":[],"class_list":["post-25980","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-kalandozok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/25980","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=25980"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/25980\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=25980"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=25980"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=25980"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}