{"id":26481,"date":"2013-11-01T21:11:42","date_gmt":"2013-11-01T21:11:42","guid":{"rendered":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=26481"},"modified":"2013-11-01T21:11:42","modified_gmt":"2013-11-01T21:11:42","slug":"kozma-maria-kisvilag-halojaban-elunk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/ujkafe.website\/?p=26481","title":{"rendered":"Kozma M\u00e1ria: Kisvil\u00e1g h\u00e1l\u00f3j\u00e1ban \u00e9l\u00fcnk"},"content":{"rendered":"

Barab\u00e1si Albert-L\u00e1szl\u00f3 szerint \u00fagy t\u0171nik, ugyanaz a k\u00e9z tervezte valamennyi h\u00e1l\u00f3zatot<\/strong><\/em><\/p>\n

2008 nyar\u00e1n b\u0151v\u00edtett \u00e9s \u00e1tdolgozott kiad\u00e1sban jelent meg magyarul Barab\u00e1si Albert-L\u00e1szl\u00f3 amerikai fizikus professzor vil\u00e1gh\u00edres tudom\u00e1nyos sikerk\u00f6nyve, a Beh\u00e1l\u00f3zva. A h\u00e1l\u00f3zatok \u00faj tudom\u00e1nya. A cs\u00edki k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u0171, fiatal tud\u00f3st, aki az \u201cerd\u00e9lyi kiad\u00e1st\u201d tan\u00e1rainak dedik\u00e1lta, iskolav\u00e1rosa, Cs\u00edkszereda Polg\u00e1rmesteri Hivatala l\u00e1tta vend\u00e9g\u00fcl nagy szeretettel augusztus 8-\u00e1n, a k\u00f6nyv \u00fcnnep\u00e9lyes bemutat\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l. A rendezv\u00e9nyen a Pallas-Akad\u00e9mia kiad\u00f3 f\u0151szerkeszt\u0151je, Kozma M\u00e1ria ny\u00edlt interj\u00fa keret\u00e9ben besz\u00e9lgetett el a szabads\u00e1gra hazat\u00e9rt zerz\u0151vel a h\u00e1l\u00f3zatok korszer\u0171 tudom\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, annak univerz\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l, t\u00e1vlatair\u00f3l. A besz\u00e9lget\u00e9sr\u0151l Cseke G\u00e1bor k\u00e9sz\u00edtett hangfelv\u00e9telt az \u00daj Magyar Sz\u00f3 Sz\u00ednk\u00e9p mell\u00e9klete sz\u00e1m\u00e1ra. A sz\u00f6veg annak szerkesztett, r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozata. (K\u00e1f\u00e9)<\/p>\n

***<\/h2>\n

– K\u00e1ny\u00e1di S\u00e1ndor h\u00edvta fel a figyelmemet \u00f6nre egy budapesti k\u00f6nyvfesztiv\u00e1lon, mondv\u00e1n, hogy olyan tudom\u00e1nyos k\u00f6nyvet \u00edrt, amit a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g is roppant sz\u00edvesen olvas, szerte a vil\u00e1gon. Megszereztem a Hargitaf\u00fcrd\u0151n sz\u00fcletett k\u00f6nyvet, elolvastam. Most pedig mi is kiadtuk. Lehet, hogy nem tudn\u00e1m felmondani egy vizsg\u00e1n, de azt a logik\u00e1t, k\u00f6nny\u0171 mes\u00e9l\u0151kedvet, amivel \u00f6n a tudom\u00e1nyr\u00f3l \u00e9rtekezik, ritka adotts\u00e1gnak nevezn\u00e9m. Mi\u00e9rt sz\u00e1nta r\u00e1 mag\u00e1t, hogy egy sz\u00fclet\u0151, alakul\u00f3 tudom\u00e1nyr\u00f3l n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 k\u00f6nyvet \u00edrjon?<\/em>
\n– Doktor\u00e1tusom ut\u00e1n, 1995-ben az IBM-hez ker\u00fcltem, annak is elef\u00e1ntcsonttorony-szer\u0171 kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9hez. Oda ugyanis felvett\u00e9k a legjobb v\u00e9gz\u0151s\u00f6ket, nem kaptunk t\u00e9m\u00e1t, csak nagyon j\u00f3 fizet\u00e9st \u00e9s munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket, s azt mondt\u00e1k, csin\u00e1ljunk, amit akarunk. P\u00e1r h\u00f3nap ut\u00e1n k\u00edv\u00e1ncsi lettem, mivel is foglalkozik a c\u00e9g. Kivettem a k\u00f6nyvt\u00e1rb\u00f3l az 50 k\u00e9rd\u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pr\u0151l c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvet, s ezt olvasgatva akadtam r\u00e1 a h\u00e1l\u00f3zat gondolat\u00e1ra. A Manhattenben s\u00e9t\u00e1lgatva elk\u00e9pzeltem, hogy amit \u00e9n a h\u00e1l\u00f3zatok tudom\u00e1ny\u00e1r\u00f3l olvastam, aminek az alapjait a hatvanas \u00e9vekben rakt\u00e1k le, az igaz\u00e1b\u00f3l \u00e9rv\u00e9nyes mindenfajta h\u00e1l\u00f3zatra. Az ilyen rendszerek m\u0171k\u00f6d\u00e9se nem lehet v\u00e9letlenszer\u0171. Ebb\u0151l k\u00f6zetkeztettem arra, hogy meg kell \u00e9rten\u00fcnk a h\u00e1l\u00f3zatokat, de akkor hi\u00e1ba \u00edrtam meg elgondol\u00e1saimat, tov\u00e1bbi \u00f6t \u00e9v kellett hozz\u00e1, hogy ezt valamelyik lap t\u00e9m\u00e1nak tekintse. 1999-ben megjelenhettek az els\u0151 eredm\u00e9nyek a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l, s att\u00f3l kezdve \u00fagy \u00e9reztem, a k\u00e9rd\u00e9st nem szabad bez\u00e1rni a tudom\u00e1ny b\u00f6rt\u00f6n\u00e9be. \u00cdgy sz\u00fcletett a k\u00f6nyv meg\u00edr\u00e1s\u00e1nak gondolata. Meg\u00edrhattam volna monogr\u00e1fiak\u00e9nt is, de \u00e9n az ismeretterjeszt\u00e9s mellett d\u00f6nt\u00f6ttem. Bukaresti di\u00e1kkoromban el\u00e9g sok cikket \u00edrtam A H\u00e9t sz\u00e1m\u00e1ra, ismertem h\u00e1t a m\u0171fajt, \u00edgy azt\u00e1n 2000 nyar\u00e1n felvonultam k\u00e9t nagy doboz k\u00f6nyvvel Hargitaf\u00fcrd\u0151re, az eg\u00e9szet eggy\u00e9 gy\u00farni. Sosem rem\u00e9ltem, hogy egy olyan n\u00e9pes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez tudok sz\u00f3lni, amekkora v\u00e9g\u00fcl is elfogadta mag\u00e1nak \u00e9s meg\u00e9rtette. \u00dagy k\u00e9pzeltem, hogy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ezer, h\u00e1l\u00f3zatok ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 szakember olvassa majd el. \u00c9n voltam legink\u00e1bb megd\u00f6bbenve, amikor kider\u00fclt, olyan olvas\u00f3k, akiknek semmi k\u00f6z\u00fck a h\u00e1l\u00f3zatokhoz, szint\u00e9n \u00e9rdekesnek tal\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n

Kal\u00f3zkiad\u00e1s egyenl\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s<\/strong><\/em><\/p>\n

– Teh\u00e1t sikerk\u00f6nyv lett. F\u00f6lsorolna n\u00e9h\u00e1ny nyelvet, amire leford\u00edtott\u00e1k?<\/em>
\n– \u00c9lvezettel olvast\u00e1k Jap\u00e1nban, de Kore\u00e1ban is, leford\u00edtott\u00e1k k\u00ednaira, finnre, olaszra, t\u00f6r\u00f6kre, csehre, szlov\u00e1kra, Thaif\u00f6ld\u00f6n is megjelent. Term\u00e9szetesen, kal\u00f3zkiad\u00e1sokban is k\u00f6zk\u00e9zen forog, nemr\u00e9g \u00e9pp egy bar\u00e1tom mutatta meg, honnan lehet let\u00f6lteni az internetr\u0151l az eg\u00e9sz m\u0171vet. \u00c9n mint szerz\u0151 csak \u00f6rvendeni tudok, hogy ekkora az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a munk\u00e1m ir\u00e1nt, persze, egy kiad\u00f3 ezt m\u00e1sk\u00e9nt l\u00e1tja…<\/p>\n

– A k\u00f6nyv c\u00edme arra is utalhat, hogy az embert egy biznyos er\u0151, t\u00e9nyez\u0151 h\u00e1l\u00f3j\u00e1ba ejti. Gondolt-e erre, l\u00e9tezik-e ilyen er\u0151 s ak\u00e1r neves\u00edthet\u0151-e, vagy a t\u00e1rs\u00edt\u00e1s v\u00e9letlen?<\/em>
\n– A Beh\u00e1l\u00f3zva c\u00edm a magyar ford\u00edt\u00f3m \u00e9rdeme, ez egy telital\u00e1lat, sokan nem is gondolnak tudom\u00e1nyra, amikor a c\u00edmet elolvass\u00e1k. Hogy mi tart benn\u00fcnket fogva, mindannyiunkat? Azt l\u00e1tom, hogy rengeteg, m\u00e1s-m\u00e1s tapasztalati h\u00e1tt\u00e9rrel rendelkez\u0151 ember olvassa a k\u00f6nyvet. J\u00f6n hozz\u00e1m egy orvos \u00e9s elmondja, hogy ezt \u00e9s ezt olvasta ki a k\u00f6nyvb\u0151l. Majd j\u00f6n egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes szakember, az pedig azt mondja, hogy ez a k\u00f6nyv neki err\u0151l sz\u00f3l. Mik\u00f6zben teljesen m\u00e1s dolgokr\u00f3l besz\u00e9lnek! Sz\u00e1mos olvas\u00f3t\u00f3l hallottam vissza, hogy olvas\u00e1sa ut\u00e1n teljesen m\u00e1s szemmel kezdt\u00e9k l\u00e1tni ezt a vil\u00e1got. Ez nem volt sz\u00e1nd\u00e9kos r\u00e9szemr\u0151l, de \u00fagy l\u00e1tszik, valami olyan \u00fczenetet siker\u00fclt a k\u00f6nyvbe rejteni, ami majdnem univerz\u00e1lis. Nagyon fontos ugyanis, hogy h\u00e1l\u00f3zatban l\u00e1ssuk a vil\u00e1got, s felismerj\u00fck magunk k\u00f6r\u00fcl a h\u00e1l\u00f3zatot, annak t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geit, ugyanakkor hogy ezt mik\u00e9nt haszn\u00e1lj\u00e1k fel, ez nagyon is egy\u00e9nf\u00fcgg\u0151, szubjekt\u00edv.<\/p>\n

N\u00e9gy beg\u00e9pel\u0151vel dolgozik<\/strong><\/em><\/p>\n

– Olvasv\u00e1n a m\u0171vet, \u00edzlelve annak g\u00f6rd\u00fcl\u00e9keny, kifejez\u0151 st\u00edlus\u00e1t, arra gondoltam, hogy \u00f6nn\u00e9l mindig k\u00e9zn\u00e9l vannak a vil\u00e1gos gondolatok.<\/em>
\n– Ez egy\u00e1ltal\u00e1n nincs \u00edgy, az angol, amin \u00edrtam, nem az anyanyelvem, s az \u00edr\u00e1s sz\u00e1momra szenved\u00e9s. R\u00e9gi m\u00f3di st\u00edlusban, k\u00e9zzel \u00edrok, legal\u00e1bb n\u00e9gy beg\u00e9pel\u0151 dolgozik velem, akik nap mint nap \u00fajra\u00edrj\u00e1k, mert k\u00e9zzel jav\u00edtok \u00e1t minden verzi\u00f3t, visszak\u00fcld\u00f6m, kijav\u00edtj\u00e1k, visszakapom, kezdem el\u00f6lr\u0151l, s m\u00e9g f\u00e1jdalmasabb, hogy valamelyest irodalmi st\u00edlusban is illett ezt \u00edrnom. N\u00e1lam a folyamat \u00fagy n\u00e9z ki, hogy n\u00e9h\u00e1ny gondolatot pap\u00edrra vetek \u00e9s addig jav\u00edtom, gy\u00f6tr\u00f6m, am\u00edg j\u00f3l hangzik. Vannak ismer\u0151seim, akik egyszer\u0171en le\u00fclnek, v\u00e9gig\u00edrnak t\u00edz oldalt, s oda\u00edrj\u00e1k, hogy „v\u00e9ge”. Sz\u00e1momra elk\u00e9pzelhetetlen, mik\u00e9nt lehet ezt csin\u00e1lni, b\u00e1rcsak lenne ilyen tehets\u00e9gem, de sajnos, nincsen… \u00c9s nem is az adatokat, a hivatkoz\u00e1sokat neh\u00e9z \u00f6sszedolgozni, azokat csak tudni kell, honnan szedj\u00fck \u00f6ssze, sz\u00e1momra a nagy feladat megtal\u00e1lni, melyik az a sz\u00f3, amely pontosan azt mondja, amit szeretn\u00e9k elmondani. Valahol az egyens\u00faly megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3: hogyan lesz\u00fcnk h\u0171ek a tudom\u00e1nyhoz, a tartalomhoz, hogy ne hazudjunk, de a nyelv\u00fcnk az k\u00f6nnyed legyen.<\/p>\n

H\u00e1ny l\u00e9p\u00e9snyi t\u00e1vols\u00e1gra vagyunk Putyin eln\u00f6kt\u0151l?<\/em><\/strong><\/p>\n

– K\u00f6nyv\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletekr\u0151l vett p\u00e9ld\u00e1k sokas\u00e1ga vil\u00e1g\u00edt r\u00e1 arra, hogy a h\u00e1l\u00f3zatok minden\u00fctt jelen vannak. Biztosan arra is van v\u00e1lasza, hogy e teremben \u00fcl\u0151k h\u00e1ny l\u00e9p\u00e9snyi t\u00e1vols\u00e1gra vannak Putyin eln\u00f6kt\u0151l?<\/em>
\n– 1929-ben Karinthy Frigyesnek megjelent egy kedves k\u00f6tete, a Minden m\u00e1sk\u00e9ppen van, addig \u00edrt t\u00e1rc\u00e1it gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze benne, a kritika el\u00e9g h\u0171v\u00f6sen fogadta. Van e k\u00f6tetben egy \u00edr\u00e1s, a L\u00e1ncszemek c\u00edm\u0171, amelyben arr\u00f3l spekul\u00e1l, hogy mik\u00f6zben a tud\u00f3sok \u00fagy besz\u00e9lnek a vil\u00e1gr\u00f3l, mint \u00f3ri\u00e1si valamir\u0151l, \u0151 \u00fagy k\u00e9pzeli, hogy a vil\u00e1g tulajdonk\u00e9ppen kicsike \u00e9s mindannyian k\u00f6zel \u00e1llunk egym\u00e1shoz, s \u00f6t k\u00e9zfog\u00e1son bel\u00fcl tulajdonk\u00e9ppen b\u00e1rmilyen szem\u00e9lyt \u00f6ssze lehet k\u00f6tni b\u00e1rkivel a vil\u00e1gon. 1967-ben egy harvardi szociol\u00f3gus, Milgram k\u00eds\u00e9rletileg igazolta, hogy k\u00e9t ember legt\u00f6bb „hat k\u00e9zfog\u00e1snyi” t\u00e1vols\u00e1gra van egym\u00e1st\u00f3l. P\u00e1r h\u00f3napja v\u00e9gzett, 800 milli\u00f3 ember r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel v\u00e9gzett elektronikus m\u00e9r\u00e9s ugyanezt a hat k\u00e9zfog\u00e1st igazolta. Karinthy teh\u00e1t valahogy a j\u00f3zan logik\u00e1j\u00e1val \u00e9s fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1val r\u00e1hib\u00e1zott e t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gre, de a felfedez\u00e9s a Milgram\u00e9. Putyinra t\u00e9rve, \u0151r\u00e1 is \u00e9rv\u00e9nyes a fenti t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9g, a hozz\u00e1 vezet\u0151 k\u00e9zfog\u00e1snyi t\u00e1vols\u00e1g lehet kevesebb mint hat, esetleg kiss\u00e9 t\u00f6bb ann\u00e1l, de nem sokkal. H\u00edres emberekhez, nagy kapcsolati h\u00e1l\u00f3val rendelkez\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gekhez k\u00fcl\u00f6nben j\u00f3val r\u00f6videbb, k\u00e9t-h\u00e1rom k\u00e9zfog\u00e1snyi t\u00e1vols\u00e1g az \u00fat, mint p\u00e9ld\u00e1ul egy szib\u00e9riai olajmunk\u00e1shoz vagy egy amerikai aut\u00f3szerel\u0151h\u00f6z. Az er\u0151s, nagysz\u00e1m\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek rendszerint n\u00f6velik a t\u00e1volabbi egy\u00e9nek fel\u00e9 a t\u00e1vols\u00e1got, mert sok energia megy r\u00e1 a k\u00f6rnyezeti h\u00e1l\u00f3 fenntart\u00e1s\u00e1ra, ami a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket \u00e9lteti. A vil\u00e1g teh\u00e1t kicsi, h\u00e1rom l\u00e9p\u00e9sb\u0151l b\u00e1rmelyik k\u00e9t molekula kapcsolatba hozhat\u00f3 egym\u00e1ssal, a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3 k\u00e9t tetsz\u0151leges dokumentum\u00e1t viszont csak 19 l\u00e9p\u00e9sben tudjuk biztosan \u00f6sszekapcsolni, de ez nem az internet bonyolults\u00e1g\u00e1b\u00f3l, hanem struktur\u00e1lis saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1b\u00f3l ered.<\/p>\n

– Mi a gyakorlati haszna a h\u00e1l\u00f3zat-elm\u00e9letnek?<\/em>
\n– A v\u00e9letlenek ugyan m\u00e1sk\u00e9nt jelennek meg egy t\u00e1rsadalmi h\u00e1l\u00f3ban, m\u00e1sk\u00e9nt az vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3n, ahol oldalak kapcsol\u00f3dnak s m\u00e1sk\u00e9nt egy sejten bel\u00fcl, ahol g\u00e9nek kapcsol\u00f3dnak egym\u00e1shoz, viszont annyira k\u00f6z\u00f6s az architekt\u00far\u00e1juk, hogy ha valakinek csak a h\u00e1l\u00f3 rajz\u00e1t mutatn\u00e1k meg, an\u00e9lk\u00fcl, hogy megmondan\u00e1k, a csom\u00f3pontok egy\u00e9nek vagy molekul\u00e1k, akkor nem igen tudn\u00e1 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a k\u00e9t h\u00e1l\u00f3t egym\u00e1st\u00f3l. Mintha ugyanazon tervez\u0151 \u00e9p\u00edtette volna valamennyi h\u00e1l\u00f3t… Ez\u00e9rt azt\u00e1n a t\u00e1vlatai is szinte bel\u00e1thatatlanok, annyi minden le\u00edrhat\u00f3 \u00e9s kutathat\u00f3 l\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanazzal a modellel. Megh\u00f6kkent\u0151en hangzik, de gyakorlatilag h\u00e1l\u00f3zati t\u00e9rk\u00e9p elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel siker\u00fclt kiszimatolni p\u00e9ld\u00e1ul Szaddam Husszein rejtekhely\u00e9t. Nem a bizonytalan helysz\u00ednt kezdt\u00e9k \u00e1tvizsg\u00e1lni, hanem igen pontosan felt\u00e9rk\u00e9pezt\u00e9k, hogy ki kit ismer Husszein k\u00f6rnyezet\u00e9ben. Csal\u00e1dtagokr\u00f3l, bar\u00e1tokr\u00f3l, koll\u00e9g\u00e1ir\u00f3l volt sz\u00f3, s ekk\u00e9nt siker\u00fclt azonos\u00edtani 2-3 egy\u00e9nt, akikr\u0151l h\u00e1l\u00f3zatelm\u00e9leti szempontb\u00f3l \u00fagy t\u0171nt, tudniuk kell a politikus holl\u00e9t\u00e9r\u0151l, s az egyik k\u00f6z\u00fcl\u00fck val\u00f3ban meg is mondta, hogy milyen zugban rejt\u0151zk\u00f6dik a volt iraki dikt\u00e1tor. A h\u00e1l\u00f3zatok elm\u00e9lete, amelynek b\u00f6lcs\u0151j\u00e9n\u00e9l Erd\u0151s P\u00e1l \u00e9s R\u00e9nyi Alfr\u00e9d magyar matematikusok b\u00e1b\u00e1skodtak, sz\u00e1mos ter\u00fcleten alkalmazhat\u00f3, p\u00e9ld\u00e1ul ma m\u00e1r intenz\u00edven vizsg\u00e1lja a terrorizmus elleni harc hat\u00e9kony m\u00f3dszereit, a j\u00e1rv\u00e1nyok lek\u00fczd\u00e9s\u00e9nek h\u00e1l\u00f3zati eszk\u00f6zeit, de a r\u00e1kkutat\u00e1sban is komoly, \u00edg\u00e9retes eredm\u00e9nyek megjelen\u00e9s\u00e9r\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk.<\/p>\n

Barab\u00e1si Albert-L\u00e1szl\u00f3 (Karcfalva, 1967) fizikus, az MTA k\u00fcls\u0151 tagja.<\/strong>
\nK\u00f6z\u00e9piskol\u00e1it a ma Cs\u00edkszeredai M\u00e1rton \u00c1ron Gimn\u00e1ziumnak nevezett l\u00edceumban v\u00e9gezte. A bukaresti egyetem fizika szak\u00e1n kezdte egyetemi tanulm\u00e1nyait, s a budapesti E\u00f6tv\u00f6s L\u00f3r\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetemen szerzett elm\u00e9leti fizikusi diplom\u00e1t. Doktor\u00e1tus\u00e1t a bostoni egyetemen tette le, majd egy \u00e9vig az IBM T.J. Watson kutat\u00f3k\u00f6zpontj\u00e1ban dolgozott, majd t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9vig tan\u00edtott az indianai Notre Dame Egyetemen. Jelenleg az USA Northeastern Egyetem\u00e9nek kiemelt professzora, a Komplex H\u00e1l\u00f3zati Kutat\u00f3k\u00f6zpont vezet\u0151je. Tagja tov\u00e1bb\u00e1 a Harvard Egyetemen a R\u00e1kkutat\u00e1s \u00e9s Rendszerbiol\u00f3gia K\u00f6zpontj\u00e1nak, amely a Dana Farber R\u00e1kkutat\u00f3 Int\u00e9zet r\u00e9sze. Sz\u00e1mos tudom\u00e1nyos d\u00edjat kapott, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Nemzeti Tudom\u00e1nyos Alap\u00edtv\u00e1ny CAREER-d\u00edj\u00e1t, a Tenger\u00e9szeti Kutat\u00f3int\u00e9zet Fiatal Kutat\u00f3-d\u00edj\u00e1t, a Neumann-d\u00edjat (az inform\u00e1ci\u00f3technol\u00f3gi\u00e1ban el\u00e9rt eredm\u00e9nyei\u00e9rt) \u00e9s a FEBS \u00c9vfordul\u00f3-d\u00edj\u00e1t (a rendszerbiol\u00f3gi\u00e1ban el\u00e9rt kutat\u00e1sai\u00e9rt). Sz\u00e1mos kutat\u00e1s, tanulm\u00e1ny, tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9ny f\u0171z\u0151dik a nev\u00e9hez. Eredetileg angolul \u00edrt n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 k\u00f6nyve, a Linked (Beh\u00e1l\u00f3zva) m\u00e1r 13 nyelven jelent meg, a magyar v\u00e1ltozatot Vicsek M\u00e1rta ford\u00edtotta (2003). A k\u00f6nyvet 2002-ben kateg\u00f3ri\u00e1ja legjobb k\u00f6nyv\u00e9nek v\u00e1lasztott\u00e1k az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, s sz\u00e1mos orsz\u00e1gban felker\u00fclt a bestseller list\u00e1kra. 2003-ban Barab\u00e1si elnyerte a Wired magazin \u00c9v Tud\u00f3sa d\u00edj\u00e1t. Eredm\u00e9nyeit c\u00edmlapon emelte ki a Nature \u00e9s a Science News c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat \u00e9s r\u00e9szletes elemz\u00e9sek jelentek meg eddigi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Science, New York Times, USA Today, Washington Post, American Scientist, Business Week, Die Zeit, El Pais, Le Monde, National Geographic, The Chronicle of Higher Education, La Republica valamint sz\u00e1mos m\u00e1s kiadv\u00e1nyban.<\/em><\/p>\n

\"behalozva_fedo2\"<\/a><\/p>\n

Barab\u00e1si Albert-L\u00e1szl\u00f3:<\/strong><\/h1>\n

Beh\u00e1l\u00f3zva<\/strong><\/h1>\n

(R\u00e9szletek)<\/em><\/p>\n

Az a j\u00f3 dolog a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3val kapcsolatban, hogy vel\u00fcnk egy\u00fctt fejl\u0151dik. Ha egyszer megv\u00e1ltoztatjuk honlapunkat, senki nem k\u00e9pes k\u00eds\u00e9rteni benn\u00fcnket az \u00e9vtizedekkel kor\u00e1bban vallott ellent\u00e9tes n\u00e9zeteink miatt. Eml\u00e9kszik \u00f6n a fi\u00faj\u00e1ra, akivel n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve szak\u00edtott? Term\u00e9szetesen igen, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg rem\u00e9li, hogy senki m\u00e1s nem eml\u00e9kszik r\u00e1. Mindenesetre a fi\u00fa \u00f6sszes f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9t \u00f6n levette honlapj\u00e1r\u00f3l. Mi is a helyzet azzal a k\u00f6z\u00e9piskolai ki\u00e1ltv\u00e1nnyal, ami miatt \u00f6n m\u00e9g mindig sz\u00e9gyelli mag\u00e1t? Vagy a demokrata oldalakra sz\u00f3l\u00f3 mutat\u00f3k gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel, amit \u00f6n m\u00e9g k\u00e9t \u00e9vvel a republik\u00e1nus oldalon indul\u00e1sa el\u0151tt honlapj\u00e1n tartott? Ezek mind kinyomozhatatlanok. Legal\u00e1bbis hajlunk r\u00e1, hogy ezt k\u00e9pzelj\u00fck. Ez az\u00e9rt van, mert a legt\u00f6bb h\u00e1l\u00f3lak\u00f3 soha nem hallott m\u00e9g Brewster Kahle-r\u0151l. Az az igazs\u00e1g, k\u00f6nnyen el\u0151fordulhat, hogy Kahle-nak van egy m\u00e1solata az \u00f6sszes k\u00e9pr\u0151l \u00e9s dokumentumr\u00f3l, amit \u00f6n gondosan elt\u00e1vol\u00edtott, \u00e9s mostanra m\u00e1r elfelejtett.<\/p>\n

100 milli\u00e1rd oldalnyi megmentett webdokumentum<\/strong><\/span><\/p>\n

Kahle a web egyik veter\u00e1nja. \u0150 tal\u00e1lta fel a sz\u00e9les ter\u00fcletet lefed\u0151 inform\u00e1ci\u00f3s szervereket, \u0151 az alap\u00edt\u00f3ja az egyik legnagyobb internetkeres\u0151nek, az Alexa Internetnek. Miut\u00e1n 1999-ben az Alex\u00e1t eladta az Amazon.com c\u00e9gnek, Kahle annak bev\u00e9tel\u00e9b\u0151l l\u00e9trehozta az lnternet Archives v\u00e1llalatot, ami egy nonprofit szervezet San Francisco belv\u00e1ros\u00e1ban, egy \u00e1talak\u00edtott katonai t\u00e1maszpont hely\u00e9n Presidi\u00f3ban. C\u00e9lja egyszer\u0171: meg akarja akad\u00e1lyozni, hogy a web tartalma a m\u00faltban eleny\u00e9sszen.
\nAmikor 2000 m\u00e1rcius\u00e1ban ell\u00e1togattam az Archivesba, hogy el\u0151ad\u00e1st tartsak a \u201eFirst Internet Archive” konferenci\u00e1n, Kahle eml\u00e9keztetett az alexandriai \u00f3kori k\u00f6nyvt\u00e1rra. \u00dagy tartott\u00e1k, hogy az \u00f3korban \u00edrt \u00f6sszes k\u00f6nyvr\u0151l ott egy m\u00e1solatot \u0151riztek, amelyek azonban teljesen megsemmis\u00fcltek, amikor a k\u00f6nyvt\u00e1r porig \u00e9gett. Kahle besz\u00e9lt nekem a nagyszer\u0171 filmtekercsgy\u0171jtem\u00e9nyekr\u0151l, amelyeket ez\u00fcsttartalmuk miatt \u00fajra feldolgoztak. Kultur\u00e1lis m\u0171alkot\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl az emberis\u00e9g elvesz\u00edti eml\u00e9keit; eml\u00e9kek n\u00e9lk\u00fcl pedig nem tanulhat a sikerekb\u0151l \u00e9s kudarcokb\u00f3l. Amikor a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3, mi ism\u00e9t kihagyjuk a t\u00f6rt\u00e9nelem meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9t. Az\u00e9rt, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelem ne ism\u00e9telje \u00f6nmag\u00e1t, Kahle szellemi gyermeke, az Internet Archives gondosan meg\u0151rzi azokat az oldalakat, amelyeken az Alexa 1996 \u00f3ta v\u00e9gigment. A gy\u0171jtem\u00e9ny m\u00e1r 100 milli\u00e1rd oldalra duzzadt, ami k\u00f6zel 100 terabyte-nyi inform\u00e1ci\u00f3. \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9ppen: a washingtoni kongresszusi k\u00f6nyvt\u00e1r \u00f6sszes k\u00f6nyve \u00e9s dokumentuma csak 20 terabyte.
\nAz Archives gy\u0171jtem\u00e9nye p\u00e1ratlan \u00e9rt\u00e9k\u0171 a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, t\u00e1rsadalomtud\u00f3sok \u00e9s a web topol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t kutat\u00f3k r\u00e9sz\u00e9re. Ha valaki meg akarn\u00e1 \u00edrni a 2000. \u00e9vi amerikai eln\u00f6kv\u00e1laszt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, az Archivesn\u00e1l kezden\u00e9 a munk\u00e1t. Van egy id\u0151g\u00e9p\u00fck, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy megn\u00e9zz\u00fck a jel\u00f6ltek honlapj\u00e1t, a szavaz\u00f3nak \u00edrt \u00fatmutat\u00f3t \u00e9s a politikai p\u00e1rtok weboldalait, pontosan \u00fagy, ahogy a kamp\u00e1ny idej\u00e9n volt ez l\u00e1that\u00f3. Szeretn\u00e9 az olvas\u00f3 v\u00e9gigk\u00f6vetni a 2001. szeptember 11-ei terrort\u00e1mad\u00e1sokra t\u00f6rt\u00e9nt vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3s reakci\u00f3kat? Az esem\u00e9nyek ut\u00e1n egy h\u00f3nappal az Archivesnak m\u00e1r 200 milli\u00f3 dokumentumb\u00f3l \u00e1llt a t\u00e9m\u00e1ra vonatkoz\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nye. Ha \u00f6n a web topol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t kutatja, \u00e9s c\u00e9lul t\u0171zte ki, hogy a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3 architekt\u00far\u00e1j\u00e1t meg\u00e9rtse, akkor is kiv\u00e1l\u00f3 kiindul\u00f3pont az Archives. Lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy v\u00e9gigk\u00f6vess\u00fck, mikor \u00e9s hol jelentek meg \u00faj honlapok \u00e9s mutat\u00f3k, vagy honnan mozd\u00edtottak el egyet; hogy hogyan lett n\u00e9pszer\u0171 egy \u00e9jjel alatt egy k\u00e9s\u0151bben l\u00e9trehozott csom\u00f3pont, \u00e9s hogyan vesztette el t\u00fcnd\u00f6kl\u00e9s\u00e9t egy kor\u00e1bbi k\u00f6z\u00e9ppont. Ha a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 id\u0151k\u00f6z\u00f6nk\u00e9nt felvett webt\u00e9rk\u00e9peket \u00f6sszehasonl\u00edtjuk, j\u00f3l k\u00f6vethetj\u00fck a virtu\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek felt\u0171n\u00e9s\u00e9t \u00e9s kibontakoz\u00e1s\u00e1t. Az Archivesn\u00e1l megvannak azok az adatok, amelyekb\u0151l rekonstru\u00e1lhat\u00f3 a csom\u00f3pontok \u00e9s mutat\u00f3k kaotikus fejl\u0151d\u00e9se, \u00e9s amelyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel felfedhetj\u00fck a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3 jelenlegi architekt\u00far\u00e1j\u00e1\u00e9rt felel\u0151s mechanizmusokat.
\nAz Archivesnak sokf\u00e9le k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletr\u0151l sok rajong\u00f3ja van, de legt\u00f6bb kutat\u00f3, aki kihaszn\u00e1lhatn\u00e1 ezt, vagy nem tud a l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l, vagy hi\u00e1nyzik a programoz\u00e1si k\u00e9szs\u00e9ge, hogy el\u00e9rje, \u00e9s hat\u00e9konyan felhaszn\u00e1lja \u0151ket. \u00cdgy az \u0151 teljes potenci\u00e1ljuk kiakn\u00e1zatlan a kutat\u00f3k \u00e9s a publikum sz\u00e1m\u00e1ra egyar\u00e1nt. Rem\u00e9lem azonban, hogy az Internet Archives csak kezdet\u00e9t jelenti annak, hogy fel\u00e9bredt benn\u00fcnk az online vil\u00e1gegyetemmel kapcsolatos t\u00f6rt\u00e9nelmi felel\u0151ss\u00e9g. Az Archives messze \u00e1ll att\u00f3l, hogy mindent, ami kinn van a weben, elcs\u00edpjen. Gy\u0171jt\u00e9s\u00fck f\u0151 r\u00e9sz\u00e9t az Alexa szolg\u00e1ltatja, az az internetkeres\u0151, amelyet Kahle \u00e9s Bruce Gilliat 1996-ban fejlesztett ki. Ahogy azt m\u00e1r tudjuk, a keres\u0151k a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3nak csak kis r\u00e9sz\u00e9t fedik le, \u00e9s az Alexa soha nem volt ismert arr\u00f3l, hogy jelent\u0151s lefedetts\u00e9gre t\u00f6rekedett volna. Ez\u00e9rt \u00f3ri\u00e1si m\u00e9rete ellen\u00e9re az Archives jelenlegi gy\u0171jtem\u00e9nye a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3nak csak picike r\u00e9sz\u00e9t, a legn\u00e9pszer\u0171bb weboldalakat k\u00e9pviseli. Az Alexa el\u00e9ri a k\u00f6z\u00e9ppontokat; a t\u00f6bbi, a robotjaik \u00e1ltal nem l\u00e1togatott, kevesebb mutat\u00f3val rendelkez\u0151 oldal pedig naponk\u00e9nti milli\u00f3s sebess\u00e9ggel a feled\u00e9sbe mer\u00fcl.<\/p>\n

Vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3 \u00e9s naprendszer<\/strong><\/span><\/p>\n

Egy a naprendszer\u00fcnkh\u00f6z k\u00f6zel\u00edt\u0151 f\u00f6ld\u00f6n k\u00edv\u00fcli l\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra a F\u00f6ld csak egy g\u00f6mb alak\u00fa labd\u00e1nak t\u0171nne. Ahogy k\u00f6zelebb \u00e9rne, \u00e9szrevenn\u00e9 a kontinenseket. P\u00e1rizs, New York, London \u00e9s Toki\u00f3 vil\u00e1g\u00edt\u00f3 f\u00e9nyei intelligens \u00e9let jeleire utalnak. Ha m\u00e9g k\u00f6zelebb j\u00f6n, akkor megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151ek lesznek a kisebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, \u00e9s az \u00f6sszek\u00f6t\u0151 aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1k \u00e9s utak szerkezete is el\u0151bukkan. A f\u00f6ld\u00f6nk\u00edv\u00fclinek nagyon k\u00f6zel kellene azonban ahhoz j\u00f6nnie, hogy \u00e9szrevegye az emberi l\u00e9nyeket, akik az \u0171rb\u0151l l\u00e1that\u00f3 nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171 rendszert l\u00e9trehozt\u00e1k.
\nA vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3 felder\u00edt\u00e9se sor\u00e1n az idegennel azonos utat j\u00e1rtunk be. El\u0151sz\u00f6r az inhomog\u00e9n nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171 topol\u00f3gi\u00e1t fedezt\u00fck fel, \u00e9s meg\u00e9rtett\u00fck, hogy ez ugyan\u00fagy elker\u00fclhetetlen, mint a legt\u00f6bb bolyg\u00f3 g\u00f6mb alakja. K\u00f6zelebbr\u0151l szeml\u00e9l\u0151dve, n\u00e9gy f\u0151 kontinenst vett\u00fcnk \u00e9szre, amelyek mindegyike k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyeknek engedelmeskedik. Ahogy t\u00f6bb r\u00e9szletre koncentr\u00e1ltunk, l\u00e1tni kezdt\u00fck a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket, azonos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s \u00e1ltal kialak\u00edtott weboldalakat. Ezek az ismeretlenbe t\u00f6rt\u00e9n\u0151 behatol\u00e1sok l\u00e9nyegesen megv\u00e1ltoztatt\u00e1k, amit a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3val kapcsolatban \u00e9rt\u00fcnk. Megtudtuk, hogy ez az online vil\u00e1gegyetem sokkal nagyobb, mint azt valaha b\u00e1rki elk\u00e9pzelte. \u00c9s gyorsabban is n\u0151, mint ahogy azt hitt\u00fck. Nagy meglepet\u00e9s\u00fcnkre azt tal\u00e1ltuk, hogy sokkal kev\u00e9sb\u00e9 felt\u00e9rk\u00e9pezett, mint ahogy azt k\u00e9szen \u00e1lln\u00e1nk elfogadni. K\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tt minden t\u00edz oldalb\u00f3l hat oldalt nem l\u00e1togatott meg egyetlen internetkeres\u0151 sem. Ha ebben a trendben b\u00edzhatunk, akkor mai keres\u0151k a web m\u00e9g kisebb h\u00e1nyad\u00e1t l\u00e1tj\u00e1k. Az a j\u00f3 h\u00edr, hogy a verseny r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edti a keres\u0151ket arra, hogy jobb munk\u00e1t v\u00e9gezzenek De soha nem szabad szem el\u0151l t\u00e9veszten\u00fcnk azt a t\u00e9nyt, hogy ak\u00e1rmekkora is a verseny k\u00f6zt\u00fck, a web m\u00e9g nagyobb.
\nDe nem kell al\u00e1becs\u00fcln\u00fcnk az internetkeres\u0151k \u00e9s robotjaik nek\u00fcnk felaj\u00e1nlott hatalmas szolg\u00e1ltat\u00e1s\u00e1t. Gyakran s\u00f3hajtunk fel az elkesered\u00e9st\u0151l, \u00e9s nevezz\u00fck a webet egy \u201edzsungelnek”. Az igazs\u00e1g az, hogy robotok n\u00e9lk\u00fcl ez egy fekete lyuk lenne. A t\u00e9r beg\u00f6rb\u00fclne k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte, \u00edgy ha b\u00e1rmi beleker\u00fclne, soha nem jutna ki. A robotok meg\u00f3vj\u00e1k a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3t att\u00f3l, hogy saj\u00e1t n\u00f6vekv\u0151 komplexit\u00e1sa miatt \u00f6sszeomoljon. A robotok kiford\u00edtj\u00e1k nek\u00fcnk a teret, fenntartj\u00e1k a rendet a pontok \u00e9s mutat\u00f3k k\u00e1osz\u00e1ban.
\n\u00c9let\u00fcnket egyre n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solja a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3. M\u00e9gis milyen kev\u00e9s figyelmet \u00e9s er\u0151forr\u00e1st ford\u00edtunk arra, hogy meg\u00e9rts\u00fck. Viszonylag kis er\u0151fesz\u00edt\u00e9sre lenne sz\u00fcks\u00e9g ahhoz, hogy az inform\u00e1ci\u00f3 el\u00e9r\u00e9s\u00e9nek \u00faj forradalma j\u00f6jj\u00f6n l\u00e9tre. Ez meg fog t\u00f6rt\u00e9nni. A k\u00e9rd\u00e9s az, hogy mit vesz\u00edt\u00fcnk el addig.
\nEgy n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben az internet domin\u00e1lta t\u00e1rsadalomban a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3 meg\u00e9rt\u00e9se \u00f6nmag\u00e1ban is \u00f3ri\u00e1si \u00e9rt\u00e9ket jelent. Sz\u00e1momra a jutalom enn\u00e9l t\u00f6bb. Ennek a felfedez\u0151\u00fatnak az egyik legizgalmasabb szempontja azoknak a t\u00f6rv\u00e9nyeknek a megtal\u00e1l\u00e1sa volt, amelyek \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge t\u00fall\u00e9pi a kibert\u00e9r kapuit. Ezek a t\u00f6rv\u00e9nyek, amelyek egyar\u00e1nt j\u00f3l alkalmazhat\u00f3ak a sejtre \u00e9s az \u00e9l\u0151vil\u00e1gra, megmutatj\u00e1k, hogy mennyire elker\u00fclhetetlenek a term\u00e9szet t\u00f6rv\u00e9nyei, \u00e9s mennyire m\u00e9lyen az \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s alak\u00edtja a vil\u00e1got k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk. A vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3 digit\u00e1lis term\u00e9szete s hatalmas m\u00e9rete miatt egy olyan modellrendszert aj\u00e1nl sz\u00e1munkra, amelyben minden r\u00e9szlet felfedezhet\u0151. Soha eddig nem jutottunk ilyen k\u00f6zel egyetlen h\u00e1l\u00f3zathoz sem. Ez tov\u00e1bbra is az ihlet \u00e9s \u00f6tletek forr\u00e1sa marad majd b\u00e1rki sz\u00e1m\u00e1ra, aki h\u00e1l\u00f3szer\u0171 vil\u00e1gegyetem\u00fcnk tulajdons\u00e1gait akarja meg\u00e9rteni.<\/p>\n

Mit mutat a p53-as g\u00e9n?<\/strong><\/span><\/p>\n

A r\u00e1k a valaha legt\u00f6bbet kutatott emberi betegs\u00e9g. Az orvosi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00fcl\u00f6nleges r\u00e1ir\u00e1nyul\u00f3 figyelme n\u00e9h\u00e1ny jelent\u0151s \u00e1tt\u00f6r\u00e9st eredm\u00e9nyezett. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a legfontosabb a p53-as g\u00e9n felfedez\u00e9se. B\u00e1r m\u00e1r 1979-ben bejelentette David Lane \u00e9s Arnold J. Levine, de csak az 1980-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, Bert Vogelstein munk\u00e1j\u00e1t k\u00f6vet\u0151en \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k teljesen a r\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszott szerep\u00e9t. Vogelstein felismerte, hogy a p53 g\u00e9n \u00e1ltal l\u00e9trehozott p53 feh\u00e9rje daganat-visszafejleszt\u0151 hat\u00e1s\u00fa.
\nMint ahogy a f\u00e9kek lehet\u0151v\u00e9 teszik, hogy aut\u00f3nkat meg\u00e1ll\u00edtsuk, \u00fagy a daganatot elnyom\u00f3 g\u00e9nek lelass\u00edtj\u00e1k \u00e9s meg\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a DNS m\u00e1sol\u00e1s\u00e1t \u00e9s oszt\u00f3d\u00e1s\u00e1t az \u00faj sejtekben. Az eg\u00e9szs\u00e9ges sejtek k\u00f6r\u00fcl kissz\u00e1m\u00fa p53 molekula van. Ha sug\u00e1rz\u00e1s vagy m\u00e1s s\u00e9r\u00fcl\u00e9s k\u00e1ros\u00edtja a sejtet, akkor t\u00f6bb p53 termel\u0151dik, hogy megakad\u00e1lyozza a sejt oszt\u00f3d\u00e1s\u00e1t, azaz a szaporod\u00e1st. Ez id\u0151t enged a sejtnek, hogy megjav\u00edtsa a s\u00e9r\u00fcl\u00e9st, miel\u0151tt a rosszul m\u0171k\u00f6d\u0151 sejtb\u0151l tov\u00e1bbi m\u00e1solatok k\u00e9sz\u00fcln\u00e9nek. Azonban ha a s\u00e9r\u00fcl\u00e9s jav\u00edthatatlan, akkor a p53 feh\u00e9rje aktiviz\u00e1lja a g\u00e9nek egy csoportj\u00e1t, hogy a sejtet puszt\u00edts\u00e1k el. Ha a sejt f\u00e9kje – a p53 feh\u00e9rje – elromlik, a sejt \u00e1mokfut\u00e1sba kezdhet. A r\u00e1kos sejtek az eg\u00e9szs\u00e9ges sejtekt\u0151l abban t\u00e9rnek el, hogy nagyon nagy sebess\u00e9ggel k\u00e9pesek szaporodni. Val\u00f3ban, az emberi r\u00e1kok mintegy \u00f6tven sz\u00e1zal\u00e9ka a p53 g\u00e9n egy mut\u00e1ci\u00f3j\u00e1t tartalmazza. Ez a megfigyel\u00e9s a kutat\u00e1sok eg\u00e9sz lavin\u00e1j\u00e1t ind\u00edtotta be, amely 1989 \u00f3ta t\u00f6bb mint 17 000 publik\u00e1ci\u00f3t eredm\u00e9nyezett. A r\u00e1k l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben j\u00e1tszott k\u00f6zponti szerep\u00e9nek elismer\u00e9sek\u00e9nt 1993-ban a Science c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat a \u201eMolecule of the Year”-nek (az \u00e9v molekul\u00e1j\u00e1nak) nevezte. A p53 molekul\u00e1t k\u00eds\u00e9r\u0151 figyelem alapj\u00e1n azt v\u00e1rhattuk, hogy mostanra m\u00e1r megtal\u00e1lt\u00e1k a r\u00e1k gy\u00f3gym\u00f3dj\u00e1t. M\u00e1s dolgunk nincs is, csak olyan gy\u00f3gyszereket fejleszteni, amelyek biztos\u00edtj\u00e1k, hogy a p53 molekula mindig elv\u00e9gezze munk\u00e1j\u00e1t. Hogy lehet akkor, hogy ilyen hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 kutat\u00e1s m\u00e9g nem hozott l\u00e9tre egy univerz\u00e1lis r\u00e1kgy\u00f3gyszert?
\nAz emberi r\u00e1k kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben j\u00e1tszott fontos szerepe ellen\u00e9re a p53 g\u00e9n rendbehozatala m\u00e9g \u00f6nmag\u00e1ban nem fog ennek a hal\u00e1los betegs\u00e9gnek a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1hoz vezetni. Az okot mostan\u00e1ban fogalmazt\u00e1k meg \u00e9ppen azok az emberek, akik a p53-at a r\u00e1kkutat\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Vogelstein, Lane \u00e9s Levine 2000 november\u00e9ben a Nature c\u00edm\u0171 lapban publik\u00e1lt egy cikket, amelyben a h\u00e1l\u00f3zatok ker\u00fcltek c\u00e9lkeresztbe Az ok, ami\u00e9rt nem teljesen \u00e9rtj\u00fck a r\u00e1kot, h\u00e1rm\u00f3juk szerint az, hogy a sejt olyan, mint az internet.<\/p>\n

Molekula helyett figyelj\u00fcnk a h\u00e1l\u00f3zatra<\/strong><\/span><\/p>\n

A h\u00e1rom kutat\u00f3 azt \u00e1ll\u00edtja, hogy abba kell hagynunk a p53 molekula mindenhat\u00f3s\u00e1g\u00e1val kapcsolatos elfogults\u00e1gunkat, \u00e9s helyette, ahogy \u0151k nevezt\u00e9k, a p53 h\u00e1l\u00f3zatra kell \u00f6sszpontos\u00edtani, arra a h\u00e1l\u00f3zatra, amelyet a p53 molekul\u00e1val k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban \u00e1ll\u00f3 g\u00e9nek \u00e9s molekul\u00e1k \u00f6sszess\u00e9ge alkot. Ahogy \u0151k mondt\u00e1k: \u201eEgyik \u00fatja, hogy a p53 h\u00e1l\u00f3zatot meg\u00e9rts\u00fck, ha \u00f6sszehasonl\u00edtjuk az internettel. A sejt, mint az internet, sk\u00e1laf\u00fcggetlen h\u00e1l\u00f3zatnak l\u00e1tszik: a feh\u00e9rj\u00e9k egy kis r\u00e9szhalmaza sok kapcsolattal b\u00edr, \u00e9s nagysz\u00e1m\u00fa m\u00e1s feh\u00e9rje m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t ir\u00e1ny\u00edtja, mik\u00f6zben a legt\u00f6bb feh\u00e9rje csak n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sikkal l\u00e9p kapcsolatba. A feh\u00e9rj\u00e9k ebben a h\u00e1l\u00f3zatban a csom\u00f3pontok, \u00e9s a legt\u00f6bb kapcsolattal rendelkez\u0151 pontok a k\u00f6z\u00e9ppontok. Ilyen h\u00e1l\u00f3zatban a viselked\u00e9s majdnem v\u00e1ltozatlan marad, ha pontokat v\u00e9letlenszer\u0171en elmozd\u00edtunk. De az ilyen rendszernek lehet egy Achilles-sarka.”
\nEgy h\u00e1l\u00f3zat Achilles-sarka… a k\u00f6z\u00e9ppontjainak a sebezhet\u0151s\u00e9g\u00e9re vonatkozik. A kevesebb kapcsolattal rendelkez\u0151 molekul\u00e1k kikapcsol\u00e1sa nem jelent a sejt sz\u00e1m\u00e1ra dr\u00e1mai hat\u00e1st, mik\u00f6zben a p53 molekul\u00e1ban egy mut\u00e1ci\u00f3 a sejth\u00e1l\u00f3zat egy nyilv\u00e1nval\u00f3 k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a sejtet r\u00e1koss\u00e1 teszi \u00e9s az \u00e9l\u0151l\u00e9nyt meg\u00f6li. Ez magyar\u00e1zza, hogy a p53 molekul\u00e1val kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 molekul\u00e1kra kombin\u00e1lt gy\u00f3gyszert\u00e1mad\u00e1sok sokkal nagyobb hat\u00e1s\u00faak a sejtre, \u00e9s eml\u00e9keztetnek mag\u00e1ra a p53 molekul\u00e1ra vonatkoz\u00f3 t\u00e1mad\u00e1sra.
\nA Vogelstein, Lane \u00e9s Levine \u00e1ltal a Nature foly\u00f3iratban putblik\u00e1lt cikk megmutatta a h\u00e1l\u00f3zati gondolkod\u00e1s erej\u00e9t \u00e9s sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9t. Az internetet jobban megv\u00e9d\u0151 \u00f6tletek \u00e9s azok, amelyek hackert\u00e1mad\u00e1sok hat\u00e1sait m\u00e9rik, j\u00f3 talajra hullottak a sejtbiol\u00f3gi\u00e1ban, ami eg\u00e9szs\u00e9ges emberi sejtek v\u00e9delm\u00e9vel foglalkozik minden, azokat fenyeget\u0151 egy\u00e9b \u00e9l\u0151 szervezettel szemben. Az internetkutat\u00e1s \u00e9s a sejtbiol\u00f3gia l\u00e9nyegi k\u00e9rd\u00e9sei hasonl\u00f3ak. Az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s az, hogy felt\u00e9rk\u00e9pezz\u00fck e rendszerek m\u00f6g\u00f6tti h\u00e1l\u00f3zatot. Azt\u00e1n ezekb\u0151l a t\u00e9rk\u00e9pekb\u0151l ki kell tal\u00e1lnunk a h\u00e1l\u00f3zatokat vez\u00e9rl\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyeket. Ebb\u0151l a szemsz\u00f6gb\u0151l az internet t\u00e9rk\u00e9p\u00e9szei, a vil\u00e1gh\u00e1l\u00f3t felt\u00e9rk\u00e9pez\u0151k \u00e9s a r\u00e1kkutat\u00f3k egy csoportba tartoznak.
\nM\u00e9gis a p53 h\u00e1l\u00f3zat legfontosabb k\u00f6vetkezm\u00e9nye t\u00faln\u0151 azokon az azonoss\u00e1gokon, amelyek a sejtek \u00e9s az internet k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9teznek. Egy \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba mutat a gy\u00f3gyszeres ter\u00e1pi\u00e1kkal \u00e9s a gy\u00f3gyszerfejleszt\u00e9ssel kapcsolatban. A v\u00e9gs\u0151 c\u00e9l a p53-as h\u00e1l\u00f3zat tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val, hogy megtal\u00e1ljuk a r\u00e1k gy\u00f3gym\u00f3dj\u00e1t… Ez egy l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre halad\u00f3 elj\u00e1r\u00e1s. A legt\u00f6bb esetben a r\u00e1k elleni ter\u00e1pia a megsemmis\u00edt\u00e9sre ir\u00e1nyul: meg\u00f6lik a r\u00e1kos sejteket, sz\u00e9trombolj\u00e1k a sejth\u00e1l\u00f3zatokat egy gy\u00f3gyszer vagy besug\u00e1rz\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. A p53-as h\u00e1l\u00f3zat n\u00f6vekv\u0151 m\u00e9rt\u00e9k\u0171 meg\u00e9rt\u00e9se m\u00e1s utat javasol: el\u0151sz\u00f6r ennek a h\u00e1l\u00f3zatnak a topol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t kell pontosan megfejten\u00fcnk, \u00e9s az \u00f6sszes k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1st kell teljesen meg\u00e9rten\u00fcnk. Egy ilyen t\u00e9rk\u00e9ppel a kez\u00fcnkben m\u00e1r front\u00e1lis t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edthatunk, \u00e9s olyan gy\u00f3gyszereket tal\u00e1lhatunk, amelyek helyre\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a p53-as molekula funkci\u00f3it az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 h\u00e1l\u00f3zat sz\u00e9trombol\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

C\u00e9lg\u00f6mbben a beteg sejt<\/strong><\/span><\/p>\n

Eg\u00e9szen napjainkig a r\u00e1knak, a sz\u00edvbetegs\u00e9gnek \u00e9s a pszichi\u00e1triai rendelleness\u00e9geknek csup\u00e1n a t\u00fcneti kezel\u00e9s\u00e9t tudtuk elv\u00e9gezni. Minden\u00fctt kerest\u00fck a ritka vegyi anyagokat – a vegy\u00e9szlaborat\u00f3riumokt\u00f3l az es\u0151rd\u0151kig -, \u00e9s rem\u00e9nykedt\u00fcnk, hogy valamelyik betegs\u00e9gre l\u00e9teznek csodagy\u00f3gyszerek. Bizonyos becsl\u00e9sek szerint a piacokon el\u00e9rhet\u0151 gy\u00f3gyszerek az emberi testben tal\u00e1lhat\u00f3 30 000 feh\u00e9rj\u00e9b\u0151l csak \u00f6tsz\u00e1zat c\u00e9loznak meg. \u00c9s b\u00e1r sok betegs\u00e9gre t\u00f6bbf\u00e9le gy\u00f3gyszer\u00fcnk van, gyakran csak apr\u00f3 l\u00e9p\u00e9sek sorozat\u00e1val lehet kital\u00e1lni, hogy az adott p\u00e1ciens sz\u00e1m\u00e1ra melyik m\u0171k\u00f6dik.
\nA sejten bel\u00fcli teljes biok\u00e9miai h\u00e1l\u00f3zat r\u00e9szletes meg\u00e9rt\u00e9se azt \u00edg\u00e9ri, hogy kiz\u00e1rhatjuk ezt a pr\u00f3b\u00e1lgat\u00e1st. A sejt pontos huzaloz\u00e1si tervrajzanak ismeret\u00e9vel \u00e9s az olyan diagnosztikai eszk\u00f6z\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, amelyek k\u00e9pesek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, sejten bel\u00fcli interakci\u00f3k erej\u00e9t elcs\u00edpni, az orvosok a j\u00f6v\u0151ben tesztelhetik sejtjeink v\u00e1lasz\u00e1t egy gy\u00f3gyszerre, m\u00e9g miel\u0151tt azt elkezden\u00e9nk szedni. H\u00e1la az \u00e9let t\u00e9rk\u00e9p\u00e9nek, amely mag\u00e1ban foglalja annak r\u00e9szletes meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t is, hogy hogyan m\u0171k\u00f6dnek egy\u00fctt a g\u00e9nek, valamikor k\u00e9pesek lesz\u00fcnk olyan betegs\u00e9gek diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, mint a m\u00e1ni\u00e1s depresszi\u00f3 vagy a r\u00e1k, miel\u0151tt b\u00e1rmilyen t\u00fcnet\u00fck megjelenne. Ez a tud\u00e1s seg\u00edteni fog nek\u00fcnk a gy\u00f3gyszerek kifejleszt\u00e9s\u00e9ben, amelyek olyan finoman be\u00e1ll\u00edthat\u00f3k \u00e9s nagy pontoss\u00e1g\u00faak lesznek, hogy csak a hib\u00e1san m\u0171k\u00f6d\u0151 sejtekre hatnak majd, \u00e9s b\u00e9k\u00e9n hagyj\u00e1k az eg\u00e9szs\u00e9ges sejteket. M\u00e1s sz\u00f3val ezek val\u00f3di gy\u00f3gym\u00f3dot ny\u00fajtanak.
\nHa gy\u00f3gyszer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megv\u00e1ltoztatjuk test\u00fcnkben egy vegyi anyag koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, az cs\u00f6kkentheti az adott betegs\u00e9g t\u00fcneteit. Mivel azonban a sejtet egy kisvil\u00e1g-tulajdons\u00e1g\u00fa \u00f6sszetett h\u00e1l\u00f3zat ir\u00e1ny\u00edtja, a gy\u00f3gyszer \u00e1ltal okozott perturb\u00e1ci\u00f3 elker\u00fclhetetlen\u00fcl sok m\u00e1s vegyi anyagra is hatni fog, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nemk\u00edv\u00e1natos mell\u00e9khat\u00e1sokat v\u00e1lt ki. A m\u00e1ni\u00e1s depresszi\u00f3val kezelt p\u00e1ciensek meghalhatnak sz\u00edvbetegs\u00e9gben, egy olyan \u00e1llapotban, amelyet soha el\u0151tte nem tapasztaltak. Ugyanakkor az a gy\u00f3gyszer, amelyik sz\u00edvbetegs\u00e9get okozott egy p\u00e1ciensnek, egy m\u00e1sik szem\u00e9ly eset\u00e9ben nem rendelkezett mell\u00e9khat\u00e1ssal. Mindny\u00e1jan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szem\u0171ek vagyunk, \u00e9s hajunk sz\u00edne \u00e9s arcvon\u00e1saink is elt\u00e9rnek, \u00edgy nem meglep\u0151, hogy a gy\u00f3gyszereket is k\u00fcl\u00f6nf\u00e9lek\u00e9ppen dolgozzuk fel. Ha kez\u00fcnkben van az \u00e9let t\u00e9rk\u00e9pe \u00e9s olyan eszk\u00f6z\u00f6k, mint a mostan\u00e1ban kifejlesztett DNS-chipek, amelyek a g\u00e9nek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatokat mutatj\u00e1k meg, az orvosok k\u00e9pesek lesznek az \u00f6sszes molekula \u00e9s g\u00e9n r\u00e9szletes list\u00e1j\u00e1t megadni, amelyekre az adott gy\u00f3gyszer hatott. Szem\u00e9lyre sz\u00f3l\u00f3 orvoss\u00e1gunk lesz, amely olyan gy\u00f3gyszerek hirdet\u00e9s\u00e9t \u00e9s elfogad\u00e1s\u00e1t is megengedi, amelyek csak a lakoss\u00e1g 10 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1n hat\u00e1sosak \u00e9s potenci\u00e1lisan hal\u00e1losak b\u00e1rki m\u00e1snak.<\/p>\n

H\u00e1l\u00f3k \u2013 p\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl<\/strong><\/span><\/p>\n

Egy \u00faj tudom\u00e1ny\u00e1g sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek egyik legleny\u0171g\u00f6z\u0151bb aspektusa az \u00faj nyelv, melyet megteremt, \u00e9s \u00edgy hozz\u00e1j\u00e1rul ahhoz, hogy mell\u00e9kesen olyan gondolatokr\u00f3l \u00e9s probl\u00e9m\u00e1kr\u00f3l t\u00e1rsalogjunk, melyeket kor\u00e1bban alig tudtunk le\u00edrni. A h\u00e1l\u00f3zatelm\u00e9let renesz\u00e1nsza lehet\u0151v\u00e9 tette ezt \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 vil\u00e1gunk sz\u00e1m\u00e1ra.. A t\u00e1rsadalom kapcsol\u00f3 elemei, Hollywood szt\u00e1rjai \u00e9s az \u00e9l\u0151vil\u00e1g alapvet\u0151 fajai hirtelen csak egyetlenegy val\u00f3s\u00e1g megnyilv\u00e1nul\u00e1saik\u00e9nt jelennek meg, k\u00f6rnyezet\u00fckben tapasztalt fontoss\u00e1guk saj\u00e1t h\u00e1l\u00f3zatukban elfoglalt k\u00f6zponti szerep\u00fcknek tulajdon\u00edthat\u00f3. A h\u00e1l\u00f3zatokban val\u00f3 gondolkod\u00e1s az emberi tev\u00e9kenys\u00e9g minden tartom\u00e1ny\u00e1t \u00e9s az emberi vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s legt\u00f6bb ter\u00fclet\u00e9t el\u00e1rasztani k\u00e9sz\u00fcl. T\u00f6bb ez, mint egy \u00fajabb hasznos perspekt\u00edva vagy eszk\u00f6z. A h\u00e1l\u00f3zatok – term\u00e9szet\u00fckn\u00e9l fogva – a leg\u00f6sszetettebb rendszerek \u00e9p\u00edt\u0151k\u00f6vei, s a csom\u00f3pontok \u00e9s kapcsolatok m\u00e9lyen \u00e1thatnak minden m\u00f3dszert, mely beh\u00e1l\u00f3zott vil\u00e1gegyetem\u00fcnk megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik.
\nA 2001. szeptember 11-e ut\u00e1ni esem\u00e9nyek dr\u00e1mai p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t adt\u00e1k az \u00faj nyelv nagyfok\u00fa elterjedts\u00e9g\u00e9nek, amikor a h\u00e1l\u00f3zat sz\u00f3 felvett egy olyan jelent\u00e9st, amely azel\u0151tt legt\u00f6bb\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra ismeretlen volt. A trag\u00e9di\u00e1hoz vezet\u0151 dolgok t\u00f6bbs\u00e9ge a h\u00e1l\u00f3zatelm\u00e9let szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00f6nnyen \u00e9rtelmezhet\u0151. Az al-Kaid\u00e1t, a t\u00e1mad\u00e1sok\u00e9rt felel\u0151snek tartott terrorista h\u00e1l\u00f3zatot nem h\u00e9t nap alatt teremtett\u00e9k. A radik\u00e1lis szervezet vall\u00e1sos hiedelmek \u00e9s a l\u00e9tez\u0151 t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai renddel szembeni t\u00fcrelmetlens\u00e9g \u00e1ltal vez\u00e9relt emberek ezreit sz\u00edvta mag\u00e1ba t\u00f6bb \u00e9ven kereszt\u00fcl. A h\u00e1l\u00f3zat csom\u00f3pontonk\u00e9nt n\u00f6vekedett, felv\u00e9ve a p\u00f3k n\u00e9lk\u00fcli h\u00e1l\u00f3zatok minden jellegzetess\u00e9g\u00e9t. \u00cdgy az al-Kaida nem v\u00e1lhatott k\u00f6z\u00e9ppontokb\u00f3l \u00e9s v\u00e9gpontokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 h\u00e1l\u00f3zatt\u00e1, amely egy k\u00f6zponti vezet\u0151 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t felt\u00e9telezi. A fastrukt\u00far\u00e1t, a had\u00e1szatot \u00e9s a huszadik sz\u00e1zadi v\u00e1llalatokat jellemz\u0151 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1si l\u00e1ncolatot sem vette fel. Ezek helyett egy \u00f6nm\u0171k\u00f6d\u0151, p\u00f3k n\u00e9lk\u00fcli h\u00e1l\u00f3v\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt, melyben a k\u00f6z\u00e9ppontok hierarchi\u00e1ja tartotta egyben a szervezetet.
\nSzeptember 11-e ut\u00e1n Valdis Krebs vezet\u00e9si tan\u00e1csad\u00f3, aki egy\u00e9bk\u00e9nt a v\u00e1llalati t\u00e1vk\u00f6zl\u00e9s elemz\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lja a h\u00e1l\u00f3zatelm\u00e9letet, \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtotta a n\u00e9gy rep\u00fcl\u0151t elt\u00e9r\u00edt\u0151, a t\u00e1mad\u00e1sban r\u00e9szt vev\u0151 tizenkilenc terrorista \u00e9s vel\u00fck a hat\u00f3s\u00e1gok \u00e1ltal kapcsolatba hozott tizen\u00f6t ember t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t. Krebs gondosan feljegyzett minden, a nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151l el nem titkolt kapcsolatot e 34 egy\u00e9n k\u00f6z\u00f6tt, a kapcsolatokat az alapj\u00e1n m\u00e9rlegelve, hogy \u2014 tudom\u00e1sunk szerint \u2014 mennyire voltak szorosak Az \u00edgy nyert h\u00e1l\u00f3 rendk\u00edv\u00fcl leleplez\u0151 b\u00e1rki sz\u00e1m\u00e1ra, aki meg akarja \u00e9rteni a t\u00e1mad\u00e1sokat kivitelez\u0151 hal\u00e1los sejt bels\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, s n\u00e9h\u00e1ny meglepet\u00e9ssel is szolg\u00e1l azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik ismerik az igazi h\u00e1l\u00f3zatok fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Mohamed Atta, a t\u00e1mad\u00e1sok vezet\u0151 elm\u00e9je bizonyosan a legt\u00f6bb kapcsolattal rendelkez\u0151 csom\u00f3pont. Ennek ellen\u00e9re a huszonh\u00e1romb\u00f3l csak tizenhat ponttal volt k\u00f6zvetlen kapcsolata. Szorosan a nyom\u00e1ban van Marwan Al-Shehhi, a m\u00e1sodik legt\u00f6bb kapcsolattal rendelkez\u0151 csom\u00f3pont, tizenn\u00e9gy kapcsolattal. Ahogy lefel\u00e9 megy\u00fcnk a list\u00e1n, sok kev\u00e9s kapcsolattal rendelkez\u0151 csom\u00f3pontot tal\u00e1lunk, a hal\u00e1los szervezet perif\u00e9ri\u00e1lis katon\u00e1it.
\nA t\u00e9rk\u00e9p azt is mutatja, hogy k\u00f6zponti szerepe ellen\u00e9re Atta kikapcsol\u00e1sa sem b\u00e9n\u00edtotta volna meg a sejtet. A t\u00f6bbi k\u00f6z\u00e9ppont \u00f6sszetartotta volna a h\u00e1l\u00f3t, s feltehet\u0151leg seg\u00edts\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl is v\u00e9gigvitte volna a t\u00e1mad\u00e1st. Sokan gyan\u00edtj\u00e1k, hogy a szeptember 11-ei t\u00e1mad\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s sejt szerkezete az eg\u00e9sz terrorista szervezetet jellemzi. Eloszt\u00f3 jelleg\u0171, \u00f6nszervez\u0151 topol\u00f3gi\u00e1ja miatt az al-Kaida oly sz\u00e9tsz\u00f3rt \u00e9s \u00f6nfenntart\u00f3, hogy m\u00e9g Osama bin Laden \u00e9s legk\u00f6zelebbi helyetteseinek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa sem vetne v\u00e9get az \u00e1ltala jelentett fenyeget\u00e9snek. Ez egy h\u00e1l\u00f3, val\u00f3di p\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl.
\nM\u00e1ra a vil\u00e1g legvesz\u00e9lyesebb agresszorai, nem hadoszt\u00e1lyokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 katonai szervezetek, hanem a terror \u00f6nszervez\u0151d\u0151 h\u00e1l\u00f3zatai az al-Kaid\u00e1t\u00f3l a kolumbiai drogkartellekig. A szervezetts\u00e9g \u00e9s a rend ismert jeleinek hi\u00e1nya miatt gyakran h\u00edvjuk ezeket \u201eirregul\u00e1ris hadseregeknek” Ezzel azonban ism\u00e9t egyenl\u0151s\u00e9gjelet tesz\u00fcnk az \u00f6sszetetts\u00e9g \u00e9s a v\u00e9letlenszer\u0171s\u00e9g k\u00f6z\u00e9. Val\u00f3j\u00e1ban a terrorista h\u00e1l\u00f3zatok merev szab\u00e1lyoknak engedelmeskednek, melyek meghat\u00e1rozz\u00e1k topol\u00f3gi\u00e1jukat, szerkezet\u00fcket es enn\u00e9lfogva k\u00e9pess\u00e9g\u00fcket a m\u0171k\u00f6d\u00e9sre. Az \u00f6nszervez\u0151d\u0151 h\u00e1l\u00f3zatok minden term\u00e9szetes el\u0151ny\u00e9t kihaszn\u00e1lj\u00e1k, bele\u00e9rtve a robusztuss\u00e1got \u00e9s a bels\u0151 hib\u00e1kkal szembeni toleranci\u00e1t. Leghal\u00e1losabb ellens\u00e9geink tal\u00e1n az \u00faj elrendez\u00e9sben val\u00f3 j\u00e1ratlans\u00e1g, \u00e9s egy olyan nyelv hi\u00e1nya, mely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy tapasztalatainkat form\u00e1ba \u00f6nts\u00fck.<\/p>\n

Mi kell a terrorizmus elleni h\u00e1bor\u00fa megnyer\u00e9s\u00e9hez?<\/strong><\/span><\/p>\n

Az al-Kaida elleni h\u00e1bor\u00fat minden bizonnyal a h\u00e1l\u00f3zat megb\u00e9n\u00edt\u00e1s\u00e1val kell \u00e9s fogj\u00e1k megnyerni, ak\u00e1r elegend\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 k\u00f6z\u00e9ppontja elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1val, hogy el\u00e9rj\u00e9k a sz\u00e9tes\u00e9s kritikus pontj\u00e1t, ak\u00e1r er\u0151forr\u00e1sainak elvon\u00e1s\u00e1val, hogy megteremts\u00e9k az alapot a bels\u0151 hib\u00e1k l\u00e1ncreakci\u00f3j\u00e1nak elind\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Az al-Kaida \u00f6sszeoml\u00e1sa azonban nem fog v\u00e9get vetni a h\u00e1bor\u00fanak. K\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl m\u00e1s hasonl\u00f3 c\u00e9lzattal \u00e9s ideol\u00f3gi\u00e1val rendelkez\u0151 h\u00e1l\u00f3zatok foglalj\u00e1k majd el a hely\u00e9t. Nem Bin Laden \u00e9s sz\u00e1rnyseg\u00e9dei tal\u00e1lt\u00e1k fel a terrorista h\u00e1l\u00f3zatokat. Egyszer\u0171en csak meglovagolt\u00e1k az iszl\u00e1m aktivist\u00e1inak d\u00fchhull\u00e1m\u00e1t, felhaszn\u00e1lva az \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyeit \u00fatjuk sor\u00e1n. Ha valaha is meg akarjuk nyerni a h\u00e1bor\u00fat, egyetlen rem\u00e9ny\u00fcnk, hogy megbirk\u00f3zzunk azokkal az alapjukul szolg\u00e1l\u00f3 t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi \u00e9s politikai gy\u00f6kerekkel, melyek a h\u00e1l\u00f3zat n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k. Seg\u00edten\u00fcnk kell felsz\u00e1molni a csom\u00f3pontoknak azt a sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t \u00e9s v\u00e1gy\u00e1t, hogy terrorista h\u00e1l\u00f3zatok kapcsolataiv\u00e1 v\u00e1ljanak, az\u00e1ltal, hogy \u00e9p\u00edt\u0151bb jelleg\u0171 \u00e9s \u00e9rtelmesebb h\u00e1l\u00f3khoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1s es\u00e9ly\u00e9t aj\u00e1nljuk fel. Nem sz\u00e1m\u00edt, milyen \u00fcgyess\u00e9 v\u00e1lunk minden egyes h\u00e1l\u00f3zatcsata megnyer\u00e9s\u00e9vel, ha nem tudjuk kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lni a kapcsol\u00f3d\u00e1s ir\u00e1nti v\u00e1gyat, e hal\u00e1los, \u00f6nszervez\u0151 h\u00e1l\u00f3zatok k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9nek el\u0151felt\u00e9tel\u00e9t, a h\u00e1l\u00f3zatok h\u00e1bor\u00faja sosem \u00e9r v\u00e9get.<\/p>\n

Forr\u00e1s: Barab\u00e1si Albert L\u00e1szl\u00f3: Beh\u00e1l\u00f3zva. A h\u00e1l\u00f3zatok \u00faj tudom\u00e1nya. Harmadik, b\u0151v\u00edtett, \u00e1tdolgozott kiad\u00e1s. Pallas-Akad\u00e9mia K\u00f6nyvkiad\u00f3, Cs\u00edkszereda, 2008. Az alc\u00edmez\u00e9s a szerkeszt\u0151t\u0151l sz\u00e1rmazik.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Barab\u00e1si Albert-L\u00e1szl\u00f3 szerint \u00fagy t\u0171nik, ugyanaz a k\u00e9z tervezte valamennyi h\u00e1l\u00f3zatot 2008 nyar\u00e1n b\u0151v\u00edtett \u00e9s \u00e1tdolgozott kiad\u00e1sban jelent meg magyarul Barab\u00e1si Albert-L\u00e1szl\u00f3 amerikai fizikus professzor vil\u00e1gh\u00edres tudom\u00e1nyos sikerk\u00f6nyve, a Beh\u00e1l\u00f3zva. A h\u00e1l\u00f3zatok \u00faj tudom\u00e1nya. A cs\u00edki k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u0171, fiatal tud\u00f3st, aki az \u201cerd\u00e9lyi kiad\u00e1st\u201d tan\u00e1rainak dedik\u00e1lta, iskolav\u00e1rosa, Cs\u00edkszereda Polg\u00e1rmesteri Hivatala l\u00e1tta vend\u00e9g\u00fcl nagy szeretettel augusztus 8-\u00e1n, […]<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[122,133],"tags":[],"class_list":["post-26481","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-interju","category-szabad-szombat-antologia"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/26481","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=26481"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/26481\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=26481"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=26481"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=26481"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}