N\u00f3ra, szobat\u00e1rsn\u0151m szab\u00e1lytalan arcvon\u00e1s\u00fa, ideges orrcimp\u00e1j\u00fa, magabiztos \u00e9s j\u00f3 idegrendszer\u0171 l\u00e1ny volt, harmad\u00e9ves zeneakad\u00e9mista. \u00c9l\u00e9nk humor\u00e9rz\u00e9ke, szeretetrem\u00e9lt\u00f3 l\u00e9nye hamar megnyerte rokonszenvemet, \u00f6sszebar\u00e1tkoztunk, cinkosokk\u00e1 v\u00e1ltunk. A szoba deszkapadl\u00f3s volt, mosd\u00f3t\u00e1lban mosakodtunk, s a piszkos vizet vederrel hordtuk ki, de v\u00e9gtelen\u00fcl \u00f6r\u00fclt\u00fcnk a kertnek, a nagy ablaknak, amelyen kereszt\u00fcl tavasszal a foly\u00f3 szaga \u00e1radt est\u00e9nk\u00e9nt a szob\u00e1ba. Majdnem minden este hol egyik\u00fcnk, hol m\u00e1sikunk fogta a pl\u00e9det \u00e9s \u00e1tosont a szomsz\u00e9dba, ahol B. \u00e9s a zongoraszakos fi\u00fa, N\u00f3ra udvarl\u00f3ja lakott. J\u00f6v\u00e9s- men\u00e9s\u00fcnk rettenetes botr\u00e1nyt jelentett a kis csal\u00e1di h\u00e1zak tisztes lak\u00f3inak k\u00f6r\u00e9ben, de semmivel sem t\u00f6r\u0151dt\u00fcnk. Tal\u00e1n ez volt szerelm\u00fcnk legkedvesebb, legb\u00e9k\u00e9sebb korszaka; a term\u00e9szet \u00e9s a foly\u00f3 k\u00f6zels\u00e9ge, a bar\u00e1ts\u00e1g fiatalos \u00f6r\u00f6mmel t\u00f6lt\u00f6tt el mindannyiunkat. Mindenf\u00e9le agytorn\u00e1t, j\u00e1t\u00e9kot eszelt\u00fcnk ki, koncertekre, \u00e9rdekesebb zenei el\u0151ad\u00e1sokra j\u00e1rtam B-vel. Egy p\u00e1rnak sz\u00e1m\u00edtottunk.<\/p>\n
\u2013 Ha valaha megn\u0151s\u00fcl\u00f6k, csakis t\u00e9ged foglak elvenni \u2013 mondta egyszer. K\u00e9tkedve fogadtam ezt a kijelent\u00e9st, valami \u00f6szt\u00f6n\u00f6s realit\u00e1s\u00e9rz\u00e9k azt s\u00fagta, hogy sohasem lesz \u0151 az \u00e9n f\u00e9rjem.<\/p>\n
K\u00f6zben letettem utols\u00f3 vizsg\u00e1imat, \u00e9s \u00e1llamvizsga-dolgozatom t\u00e9m\u00e1j\u00e1t is kiv\u00e1lasztottam; mivel szinte mindenki irodalmi t\u00e9m\u00e1t v\u00e1lasztott, valami egyebet akartam, ami nem j\u00e1r egy\u00fctt az \u00fagynevezett ideol\u00f3giai \u201e\u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s” k\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9vel. Az irodalmi nyelv t\u00f6rt\u00e9nete c\u00edm\u0171 kurzust am\u00fagyis kedvenc professzorom tartotta (aki mellesleg alaposan elverte a port egy versk\u00eds\u00e9rletemen, amelyet megmutattam neki; \u00fajraolvastam nemr\u00e9g b\u00edr\u00e1l\u00f3 megjegyz\u00e9seit; mennyire igaza volt…). \u0150 aj\u00e1nlotta, hogy foglalkozzam a tudom\u00e1nyos nyelv kialakul\u00e1s\u00e1val, az orvosi nyelvvel. \u00cdgy v\u00e1gtam bele a fejsz\u00e9met olyan t\u00e9m\u00e1ba, amelyet rendk\u00edv\u00fcl \u00e9rdekesnek, \u00e1m egy id\u0151 ut\u00e1n er\u0151met meghalad\u00f3nak \u00e9reztem, de m\u00e1r nem lehetett visszakozni: janu\u00e1rt\u00f3l kezdve az els\u0151 magyar nyelven megjelent orvosi k\u00f6nyvet c\u00e9dul\u00e1ztam, \u00e9s olvastam hozz\u00e1 szakirodalmat. C\u00e9dul\u00e1imat B. zajos ujjong\u00e1ssal, hangosan olvasgatta est\u00e9nk\u00e9nt, val\u00f3s\u00e1gos \u00fcdvrivalg\u00e1sban t\u00f6rt ki, amikor a korabeli helyes\u00edr\u00e1ssal le\u00edrt testr\u00e9sznevek k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9nyesebb fogalmakra bukkant. A k\u00f6nnyeink potyogtak a nevet\u00e9st\u00f4l, alig jutottunk l\u00e9legzethez, jobbra-balra d\u0151lve fetrengt\u00fcnk a d\u00edv\u00e1nyon, \u00fagy \u00fcv\u00f6lt\u00f6tt\u00fck:<\/p>\n
\u2013 Ke\u00f6rmey!\u2026 A b\u00e9lnek kacsai!\u2026 A be\u00f6rnek lykai!<\/p>\n
*<\/p>\n
K\u00f6zben lassan kitavaszodott. M\u00e1rcius elej\u00e9n f\u00e9lnorm\u00e1val a rangos irodalmi hetilap alkalmazott pr\u00f3baid\u0151re, szerkeszt\u0151nek, b\u00e1r soha semmif\u00e9le \u00edr\u00e1ssal nem mutatkoztam be n\u00e1luk. Mint mindig, most is m\u00e1sok d\u00f6nt\u00f6ttek helyettem, semmif\u00e9le amb\u00edci\u00f3 vagy k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g nem vez\u00e9relt. A k\u00f6nyvkiad\u00f3 is \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt ir\u00e1ntam \u2013 j\u00f3magam nem d\u00f6nt\u00f6ttem, vacakoltam, legsz\u00edvesebben sehova sem mentem volna, s el\u0151\u00e9rzetem nem csalt, soha semmilyen munkahelyen \u00e9s munkaviszonyban nem \u00e1lltam meg a helyemet.<\/p>\n
*<\/p>\n
A F\u0151t\u00e9rr\u0151l j\u00f6tt\u00fcnk N\u00f3r\u00e1val, a zeneakad\u00e9mia akkori \u00e9p\u00fclete fel\u00e9. Hirtelen belekapaszkodtam a karj\u00e1ba:
\n\u2013 Te\u2026 \u00e9n rettenetesen rosszul vagyok.
\n\u2013 Mi az? Mi van? Mit \u00e9rzel?
\n\u2013 A sz\u00edvem\u2026 Mindj\u00e1rt \u00f6sszeesem\u2026 Sz\u00e9d\u00fcl\u00f6k.
\n\u2013 Gyere, menj\u00fcnk fel a konziba. Na, gyere sz\u00e9pen.<\/p>\n
Karon ragadott \u00e9s bevitt az \u00e9p\u00fcletbe, az egyik \u00fcres zeneterembe. Lerogytam egy padra, a zongora mell\u00e9, \u00e9s leveg\u0151 ut\u00e1n kapkodtam. Minden forgott k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem, az agyamban t\u0171rhetetlen nyom\u00e1st \u00e9reztem, s a sz\u00edvem vadul d\u00fcb\u00f6rg\u00f6tt, kivert a hideg verejt\u00e9k, szakasztott \u00fagy, mint kamaszkoromban. \u2013 Istenem, megint kezd\u0151dik \u2013 gondoltam k\u00e9ts\u00e9gbeesetten. N\u00f3ra vizet hozott, lassan lecsillapodtam. Nagyk\u00e9s\u0151re felkerekedt\u00fcnk, aut\u00f3busszal hazament\u00fcnk, lefek\u00fcdtem az \u00e1gyra. A nyom\u00e1s nem akart elm\u00falni, a szoba egyre forgott k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem, gyal\u00e1zatosan \u00e9reztem magam. Bevettem valami idegcsillap\u00edt\u00f3t.<\/p>\n
Eltelt egy h\u00e9t, k\u00e9t h\u00e9t, a helyzet nem javult. Sz\u00e9d\u00fcl\u00e9seim szinte \u00e1lland\u00f3 jellegett \u00f6lt\u00f6ttek, pokolian rettegtem att\u00f3l, hogy kimenjek az utc\u00e1ra, a tereken nem mertem \u00e1tv\u00e1gni, a sz\u00edvem gyakran ugrott meg, sz\u00e1zh\u00faszat, m\u00e9g t\u00f6bbet vert egy perc alatt. A harmadik h\u00e9ten elutaztam Bukarestbe, \u00e9s al\u00e1vetettem magam egy alapos endokrinol\u00f3giai vizsg\u00e1latnak. Az orvosok j\u00f3dos k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyeket \u00edrtak fel, amelyekt\u0151l m\u00e9g rosszabbul lettem. Visszat\u00e9r\u00e9sem ut\u00e1n egy h\u00e9ttel azonban magamt\u00f3l r\u00e1j\u00f6ttem a furcsa t\u00fcnetek jelentkez\u00e9s\u00e9nek ok\u00e1ra: az egyetlen vizsg\u00e1lat ugyanis, amelyet az orvosoknak nem jutott esz\u00e9be lebonyol\u00edtani, de m\u00e9g hozz\u00e1vet\u0151leges k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6d\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban sem, a n\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati volt. Terhes voltam.<\/p>\n
Annyira rossz \u00e1llapotba jutottam, hogy egyetlen v\u00e1gyam volt: megszabadulni a rosszull\u00e9t okoz\u00f3j\u00e1t\u00f3l. Semmi sem mozdult meg bennem, amit anyai \u00e9rz\u00e9snek, \u00f6szt\u00f6nnek lehetett volna nevezni. A t\u00fcnetek k\u00f6z\u00fcl egyikb\u0151l sem lehetett terhess\u00e9gre k\u00f6vetkeztetni: h\u00e1nyinger, ilyesf\u00e9le teljesen hi\u00e1nyzott. Ehelyett egyens\u00falyzavar, sz\u00e9d\u00fcl\u00e9s, tahicardia \u2013 napjaim pokoll\u00e1 v\u00e1ltak. Amikor r\u00e1j\u00f6ttem, mir\u00f4l van sz\u00f3, m\u00e1r d\u00f6nt\u00f6ttem is: nem!<\/p>\n
Nem eml\u00e9kszem, hogy B.-nek valami ellenv\u00e9lem\u00e9nye lett volna. Miattam agg\u00f3dott, l\u00e1tta, milyen nyomorultul \u00e9rzem magam. Mikor a m\u00e1sodik h\u00f3nap k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n lezajlott a m\u0171t\u00e9t, \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, mert a r\u00e9gim\u00f3di orvos szerint \u00edgy \u201eeg\u00e9szs\u00e9gesebb”, \u00e9letemben se azel\u0151tt, se azut\u00e1n ilyen jelleg\u0171 f\u00e1jdalmat nem \u00e9reztem, \u00fcv\u00f6lt\u00e9sem \u00e1llati volt, mintha nem az \u00e9n hangom lett volna; maga kiss\u00e9 ideges, mondta az orvos, mik\u00f6zben let\u00e1molyogtam az asztalr\u00f3l, ahol \u00fagy \u00e9reztem, h\u00e1rom \u00f3r\u00e1t t\u00f6lt\u00f6ttem, pedig p\u00e1r percig tartott az eg\u00e9sz. (B. otthon v\u00e1rt, agg\u00f3dva, de j\u00f3zanul, kifaggatott, kiss\u00e9 t\u00fal k\u00edv\u00e1ncsian, hogy mit \u00e9reztem, \u00e9s babusgatott, azt\u00e1n elment \u00f3r\u00e1ra.)<\/p>\n
Hossz\u00fa \u00e9vek m\u00falva, besz\u00e9lget\u00e9s k\u00f6zben sz\u00e1m\u00edtgattuk, hogy most \u00e9ppen h\u00e1ny \u00e9ves lenne a fiunk \u2013 mindketten meg voltunk gy\u0151z\u0151dve, hogy fiunk lett volna \u2013, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb sajn\u00e1lkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl, ink\u00e1bb k\u00edv\u00e1ncsian; \u0151 rosszall\u00f3an cs\u00f3v\u00e1lta a fej\u00e9t, l\u00e1tod, most nem lenn\u00e9l ilyen egyed\u00fcl. Kiss\u00e9 oktat\u00f3an mondja ezt, beleegyez\u0151en b\u00f3lintok. Val\u00f3ban mi\u00e9rt is nem tartottam meg? Akkor egyik\u00fcnk sem gondolt \u2013 m\u00e9g v\u00e9letlen\u00fcl sem \u2013 erre.<\/p>\n
(Folytatjuk)<\/em><\/p>\n *A k\u00e9zirat az 1960-as \u00e9vekben k\u00e9sz\u00fclt. Forr\u00e1s: Rom\u00e1niai Magyar Sz\u00f3, Sz\u00ednk\u00e9p mell\u00e9klet, 2004. m\u00e1jus 8.<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" N\u00f3ra, szobat\u00e1rsn\u0151m szab\u00e1lytalan arcvon\u00e1s\u00fa, ideges orrcimp\u00e1j\u00fa, magabiztos \u00e9s j\u00f3 idegrendszer\u0171 l\u00e1ny volt, harmad\u00e9ves zeneakad\u00e9mista. \u00c9l\u00e9nk humor\u00e9rz\u00e9ke, szeretetrem\u00e9lt\u00f3 l\u00e9nye hamar megnyerte rokonszenvemet, \u00f6sszebar\u00e1tkoztunk, cinkosokk\u00e1 v\u00e1ltunk.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_monsterinsights_skip_tracking":false,"_monsterinsights_sitenote_active":false,"_monsterinsights_sitenote_note":"","_monsterinsights_sitenote_category":0,"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[13,133],"tags":[],"class_list":["post-26630","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-dokumentum","category-szabad-szombat-antologia"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/26630","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=26630"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/26630\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=26630"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=26630"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/ujkafe.website\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=26630"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}